Meteorológiai esélylatolgatások
Én nagyon örülnék, ha maradna ez a hónapok óta tartó felállás: AC --> teknõ elõoldal --> konvektív csapadék --> normál csapadék, lehûlés --> AC --> teknõ elõoldal.............................................
Mindig van mit elemezni, alig volt unalmas idõszak és ebben tényleg mindenki megtalálhatja a kedvére való idõjárást (na persze azt is amit legjobban utál)! Ez télen is így lenne, hiszen a teknõ hátoldalán szerintem havat is kapnánk bõven, amit aztán konzerválna jó pár napra az AC. Végül persze a 10-20 fokos elõoldal elvinné az egészet, de utána vissza is jönne hamar.
Mindig van mit elemezni, alig volt unalmas idõszak és ebben tényleg mindenki megtalálhatja a kedvére való idõjárást (na persze azt is amit legjobban utál)! Ez télen is így lenne, hiszen a teknõ hátoldalán szerintem havat is kapnánk bõven, amit aztán konzerválna jó pár napra az AC. Végül persze a 10-20 fokos elõoldal elvinné az egészet, de utána vissza is jönne hamar.
Teljes mértékben egyetértek. Szép összefoglalás! A pár hozzászólással lejjebb linkelt szezonális elõrejelzés alapján a tél elsõ felében az ehhez hasonló helyzetek lennének túlsúlyban. Én nem ijednék meg a pozitív hõmérsékleti anomáliától, mert az ilyen elrendezõdésekben bõven benne vannak a brutálisan nagy havazások. Ami január-februárban következne, azt õszintén nem nagyon értem.
Egy biztos, nagyon erõs ciklonális aktivitással számolnak Közép-Európában, így télen is extrémen csapadékos idõre lehetne számítani a szezonális elõrejelzések alapján. Így elképzelhetõ, hogy rekord mennyiségû havakat sem lehet majd kizárni (ha realizálódik az elõrejelzés), illetve agresszív hófúvásokat. Ezt még én is megnézném
És ami nem utolsó szempont, így bõven beleférne pár karácsonyi szupercella is A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad
Nekem az a tippem, hogy az elkövetkezõ téli szezonban kicsit háttérbe fognak szorulni a kontinentális hidegbeáramlások. Nem azt mondom, hogy nem lesznek, csak tartósan nem lehetne számítani rájuk az elõrejelzett tényezõk mellett.
Egy biztos, nagyon erõs ciklonális aktivitással számolnak Közép-Európában, így télen is extrémen csapadékos idõre lehetne számítani a szezonális elõrejelzések alapján. Így elképzelhetõ, hogy rekord mennyiségû havakat sem lehet majd kizárni (ha realizálódik az elõrejelzés), illetve agresszív hófúvásokat. Ezt még én is megnézném
És ami nem utolsó szempont, így bõven beleférne pár karácsonyi szupercella is
A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad Nekem az a tippem, hogy az elkövetkezõ téli szezonban kicsit háttérbe fognak szorulni a kontinentális hidegbeáramlások. Nem azt mondom, hogy nem lesznek, csak tartósan nem lehetne számítani rájuk az elõrejelzett tényezõk mellett.
A következõ 10 nap (09.12-21.) várható forgatókönyve, szerintem:
Az idõszak elején, konkrétan már mától kezdõdõen anticiklonális irányítás alá kerül a kontinens nagy része, az óceántól Szibériáig egy magasnyomású övezet alakul ki. A jelenleg az észak-atlanti régióban tartózkodó hatalmas, többközéppontú ciklon közben szép lassan kelet felé mozog majd, aztán szerdától az egész képzõdmény leparkol a Skandináv-félsziget fölött. Hosszú csápjaival idõnként mélyen belemar az anticiklonális hídba. Hazánkat hétfõ/kedden és csüt./pénteken érheti el egy-egy front, bár az elsõ inkább csak megközelíti az országot.
Péntekre Nyugat-Európa fölött markáns teknõ alakul ki, amely a szokásos módon kelet felé helyezõdve hazánk fölé kerül és itt lesz egy pár napig.
Ez az egész pedig valahogy így fest az idõjárásban:
a hét nagy részében elõoldalon leszünk, így aztán kellemesen meleg, bár nem zavartalan idõben lesz részünk. Mint fentebb megemlítettem két front is megközelít, de az elsõ elképzelhetõ, hogy semmi különöset nem okoz (esetleg egy-két fokos lehûlés és kisebb szél ÉNy-on), így szerdáig csak néhol elõforduló záporokra számítok, 20-25 fokos csúcshõmérséklettel. A második front már érdemeleges eseményekkel járhat. Szerintem ez ilyen "DK kimarad" front lesz, azaz inkább az ország északnyugati felén lesz esõ, zápor, kevés zivatar és a hõmérséklet is arrafelé esik vissza jelentõsebben. 90 %-ot adok, hogy így alakul.
Péntektõl már jönnek a kérdõjelek: visszatérõ száraz elõoldal vagy beragadó, behullámzó front? Hõmérsékletileg ennek talán még olyan nagy jelentõsége nincs is, mert az MNSZ így is úgy is bejátszik, DK-en talán még a 30 fokot is megközelíti majd a csúcs. Egy stacionárius fronttal viszont jól járnának a konvekció kedvelõi. Szóval a hétvégét tekintve két forgatókönyvre látok esélyt: meleg, száraz idõ vagy meleg, záporos-zivataros idõ, nyilván az utóbbinál azért lehetnek hûvösebb térségek. Az elsõre 60 %-ot adok, a másodikra 30-at.
A hétvégét követõen tutira ránk húzódik a teknõ és pár napig (de lehet, hogy csak egy-két) hûvösebb, csapadékos idõre számítok.
Térjünk ki a bekezdésekben kimaradó 10 %-ra is. Végignéztem egy pár szél-elõrejelzést és meg kell említeni, hogy a ködösödésnek is van jelentõs esélye. Márpedig egy tartósan beragadó köd vagy magasköd átírhatja a kellemes melegrõl szóló elképzeléseket. Röviden ennyi.
Az idõszak elején, konkrétan már mától kezdõdõen anticiklonális irányítás alá kerül a kontinens nagy része, az óceántól Szibériáig egy magasnyomású övezet alakul ki. A jelenleg az észak-atlanti régióban tartózkodó hatalmas, többközéppontú ciklon közben szép lassan kelet felé mozog majd, aztán szerdától az egész képzõdmény leparkol a Skandináv-félsziget fölött. Hosszú csápjaival idõnként mélyen belemar az anticiklonális hídba. Hazánkat hétfõ/kedden és csüt./pénteken érheti el egy-egy front, bár az elsõ inkább csak megközelíti az országot.
Péntekre Nyugat-Európa fölött markáns teknõ alakul ki, amely a szokásos módon kelet felé helyezõdve hazánk fölé kerül és itt lesz egy pár napig.
Ez az egész pedig valahogy így fest az idõjárásban:
a hét nagy részében elõoldalon leszünk, így aztán kellemesen meleg, bár nem zavartalan idõben lesz részünk. Mint fentebb megemlítettem két front is megközelít, de az elsõ elképzelhetõ, hogy semmi különöset nem okoz (esetleg egy-két fokos lehûlés és kisebb szél ÉNy-on), így szerdáig csak néhol elõforduló záporokra számítok, 20-25 fokos csúcshõmérséklettel. A második front már érdemeleges eseményekkel járhat. Szerintem ez ilyen "DK kimarad" front lesz, azaz inkább az ország északnyugati felén lesz esõ, zápor, kevés zivatar és a hõmérséklet is arrafelé esik vissza jelentõsebben. 90 %-ot adok, hogy így alakul.
Péntektõl már jönnek a kérdõjelek: visszatérõ száraz elõoldal vagy beragadó, behullámzó front? Hõmérsékletileg ennek talán még olyan nagy jelentõsége nincs is, mert az MNSZ így is úgy is bejátszik, DK-en talán még a 30 fokot is megközelíti majd a csúcs. Egy stacionárius fronttal viszont jól járnának a konvekció kedvelõi. Szóval a hétvégét tekintve két forgatókönyvre látok esélyt: meleg, száraz idõ vagy meleg, záporos-zivataros idõ, nyilván az utóbbinál azért lehetnek hûvösebb térségek. Az elsõre 60 %-ot adok, a másodikra 30-at.
A hétvégét követõen tutira ránk húzódik a teknõ és pár napig (de lehet, hogy csak egy-két) hûvösebb, csapadékos idõre számítok.
Térjünk ki a bekezdésekben kimaradó 10 %-ra is. Végignéztem egy pár szél-elõrejelzést és meg kell említeni, hogy a ködösödésnek is van jelentõs esélye. Márpedig egy tartósan beragadó köd vagy magasköd átírhatja a kellemes melegrõl szóló elképzeléseket. Röviden ennyi.
Szeptemberben már ritkán örülök a nyári napoknak, de most nagyon várom õket
Most minden értelmes modell (GFS, ECMWF, GEM) Nyugat-Európai teknõvel számol (szeptember 15. után), ami nálunk elõoldalt jelenthet. Lehetõség nyílhat majd délnyugatról elég meleg levegõ feláramlásának, lehet majd pár nyári nap, bár csapadékról és felhõsödésekrõl még nem mernék beszélni. Egy biztos, hogy lehet még konvekció a helyzet sajátosságából adódóan. Akár heves zivatarokkal is.
Szerk.: Igazából az UKMO és NOGAPS is ezzel számol. Eléggé egybehangzó modellfutások. Én 80%-ra adom a bekövetkezését, már csak a délnyugat felõl érkezõ meleg erõssége a kérdés.
Szerk.: Igazából az UKMO és NOGAPS is ezzel számol. Eléggé egybehangzó modellfutások. Én 80%-ra adom a bekövetkezését, már csak a délnyugat felõl érkezõ meleg erõssége a kérdés.
Nehéz kérdés, mert azt sem tisztáztuk még soha, hogy mi is az a szélsõség.
De egyébként igen, az adatok azt mutatják, hogy bizony szélsõségessé.
Ez szerintem abból adódik, mint ahogy Usrin leírta, a NAO és AO indexek is mutatják, és az idõsebb, az idõjárást megfelelõ precizitással figyelõk elmondásaiból is az jön le, hogy az 50-es 60-as 70-es 80-as években sokkal dinamikusabb volt Európa idõjárása.
Jöttek mentek a frontok, kevesebb volt a blocking, kevesebb volt az ilyen bedöglés, egyhelyben toporgás, egy ciklon vagy front átvonulása nem 1 hétig, hanem 1 napig tartott, maximum 2-ig.
Most meg még 1,5 hét is eltelik úgy, hogy egy ciklon elkotródik innen.
A gyors mozgású frontok miatt nem tudott nagy energia felhalmozódni a légkörben, ezért véleményem szerint kevesebb volt a heves zivatar és a jégesõ.
Most, amikor egyhelyben forognak-kavarognak-döglõdnek ezek a ciklonnak nem nevezhetõ képzõdmények, a zivatarfelhõ addig megy fel amíg akar, és akár 1,5 órán át egy helyben tud lenni. Ezért a jég is gyakrabban alakul ki és esik hosszabb ideig. Korábban ez azért nem tudott kialakulni szerintem, mert a gyorsabb áramlás egész egyszerûen elvitte a zivatarfelhõt (bocsánat a hebehurgya, nem túl tudományos fogalmazásért, de reggel is van alszok is még félig, de remélem kihámozható belõle, mit akarok mondani) az adott helyrõl, mielõtt komolyabbá alakult volna.
Ezért van szerintem, hogy a csapadék jelentõs része évek óta konvektív eredetû, és szinte riktaságszámba megy nyáron olyan front, ami elõtt nem kell attól tartani, hogy szétveri a jég valamelyik országrészt.
Ugyanez van a hõséggel: a blockingok számának megnövekedésével statikusabbá váló idõjárás azt hozta magával, hogy vagy egy ciklon ragad ide be és akkor hetekig esik egyfolytában, vagy anticiklon ragad be, és akkor 40 fok van 2 hétig.
Mivel nincs erõs frontmozgás, ezek az állapotok hosszú ideig fent tudnak maradni.
Vagy esik, de akkor úgy, hogy nem akar elállni, vagy süt a nap, de akkor meg még éjjel is süt, és nem akar esni.
Ezért vannak a szélsõségek szerintem.
Ez csak elmélet, adatom és bizonyítékom nincs rá, vagyis hát van: maga az idõjárás.
Ez a folyamat a 90-es évek elejétõl-közepétõl tart, és mintha erõsödne.
Én ezekrõl már évekkel ezelõtt írtam, azóta is tartom.
Akkoriban, meg még idõnként most is hallani olyan érveket, hogy sokan fotóznak ma már, a média, az internet és a technika fejlõdésével sokkal több minden a fülünkbe jut.
20 évvel ezelõtt a mezõkövesdi tornádóról még talán videót vagy fényképet sem biztosan láttunk volna.
Ez egy dolog!
De én úgy gondolom, ennek ellenére szélsõségesebbé vált az idõjárás.
Aztán hogy volt-e régen ilyen vagy sem, lesz-e még olyan, amilyen volt vagy sem, vagy hogy miért is van ez, azt nem tudom, de maga a felismerés is fontos, hogy más lett az idõjárás, mint az ezt megelõzõ idõszakban.
Mégegyszer bocsánat a nem túl tudományos stílusért, sietek és közben alszok is még. Vagy már!
De egyébként igen, az adatok azt mutatják, hogy bizony szélsõségessé.
Ez szerintem abból adódik, mint ahogy Usrin leírta, a NAO és AO indexek is mutatják, és az idõsebb, az idõjárást megfelelõ precizitással figyelõk elmondásaiból is az jön le, hogy az 50-es 60-as 70-es 80-as években sokkal dinamikusabb volt Európa idõjárása.
Jöttek mentek a frontok, kevesebb volt a blocking, kevesebb volt az ilyen bedöglés, egyhelyben toporgás, egy ciklon vagy front átvonulása nem 1 hétig, hanem 1 napig tartott, maximum 2-ig.
Most meg még 1,5 hét is eltelik úgy, hogy egy ciklon elkotródik innen.
A gyors mozgású frontok miatt nem tudott nagy energia felhalmozódni a légkörben, ezért véleményem szerint kevesebb volt a heves zivatar és a jégesõ.
Most, amikor egyhelyben forognak-kavarognak-döglõdnek ezek a ciklonnak nem nevezhetõ képzõdmények, a zivatarfelhõ addig megy fel amíg akar, és akár 1,5 órán át egy helyben tud lenni. Ezért a jég is gyakrabban alakul ki és esik hosszabb ideig. Korábban ez azért nem tudott kialakulni szerintem, mert a gyorsabb áramlás egész egyszerûen elvitte a zivatarfelhõt (bocsánat a hebehurgya, nem túl tudományos fogalmazásért, de reggel is van alszok is még félig, de remélem kihámozható belõle, mit akarok mondani) az adott helyrõl, mielõtt komolyabbá alakult volna.
Ezért van szerintem, hogy a csapadék jelentõs része évek óta konvektív eredetû, és szinte riktaságszámba megy nyáron olyan front, ami elõtt nem kell attól tartani, hogy szétveri a jég valamelyik országrészt.
Ugyanez van a hõséggel: a blockingok számának megnövekedésével statikusabbá váló idõjárás azt hozta magával, hogy vagy egy ciklon ragad ide be és akkor hetekig esik egyfolytában, vagy anticiklon ragad be, és akkor 40 fok van 2 hétig.
Mivel nincs erõs frontmozgás, ezek az állapotok hosszú ideig fent tudnak maradni.
Vagy esik, de akkor úgy, hogy nem akar elállni, vagy süt a nap, de akkor meg még éjjel is süt, és nem akar esni.
Ezért vannak a szélsõségek szerintem.
Ez csak elmélet, adatom és bizonyítékom nincs rá, vagyis hát van: maga az idõjárás.
Ez a folyamat a 90-es évek elejétõl-közepétõl tart, és mintha erõsödne.
Én ezekrõl már évekkel ezelõtt írtam, azóta is tartom.
Akkoriban, meg még idõnként most is hallani olyan érveket, hogy sokan fotóznak ma már, a média, az internet és a technika fejlõdésével sokkal több minden a fülünkbe jut.
20 évvel ezelõtt a mezõkövesdi tornádóról még talán videót vagy fényképet sem biztosan láttunk volna.
Ez egy dolog!
De én úgy gondolom, ennek ellenére szélsõségesebbé vált az idõjárás.
Aztán hogy volt-e régen ilyen vagy sem, lesz-e még olyan, amilyen volt vagy sem, vagy hogy miért is van ez, azt nem tudom, de maga a felismerés is fontos, hogy más lett az idõjárás, mint az ezt megelõzõ idõszakban.
Mégegyszer bocsánat a nem túl tudományos stílusért, sietek és közben alszok is még. Vagy már!
Én sokkal jobban örülnék egy fordított helyzetnek: november végétõl január végéig sok hó és hideg, aztán februártól gyakori meleg idõszakok, korán induló konvektív szezon.
Link
Joseph D’Aleo hosszútávú elõrejelzése a 2010/2011-es télre.
Ha így jönne, akkor nem panaszkodhatna egyik tábor sem. A melegkedvelõk élvezhetnék az enyhe télkezdetet decemberben és januárban, míg a télimádókat kárpótolná "Tél Tábornok" februárban és márciusban. Én nem bánnám, ha így alakulnának a dolgok...
Joseph D’Aleo hosszútávú elõrejelzése a 2010/2011-es télre.
Ha így jönne, akkor nem panaszkodhatna egyik tábor sem. A melegkedvelõk élvezhetnék az enyhe télkezdetet decemberben és januárban, míg a télimádókat kárpótolná "Tél Tábornok" februárban és márciusban. Én nem bánnám, ha így alakulnának a dolgok...
Pár napja még azt fejtegetted,hogy az utóbbi 2 évtizedben gyakoribbak voltak télen a zord reggelek ,mint azt megelõzõen.
Egyre szélsõségesebbé válik idõjárásunk?
Egyre szélsõségesebbé válik idõjárásunk?
Így van, szerintem sincs értelme egyes, konkrét telek hõmérséklete és az adott évi napfoltszám között kapcsolatot keresni. Sõt, ahogy Anarki is megállapította, még az AMO sem mutat közvetlen, évrõl évre érvényes összefüggést a naptevékenységgel. Hiszen a Nap nem a Kárpát-medencét kitöltõ levegõ hõmérsékletére, de még csak nem is az izlandi minimumra vagy a szibériai hidegmagokra hat - hanem a magaslégkörre, ahonnan hosszú távon, sok-sok áttétellel, pozitív és negatív visszacsatolással leérkezik VALAMILYEN hatás a mi idõjárásunkra is. De épp a légkör bonyolultsága miatt ez biztos nem olyan egyszerû, hogy pl. "kevés napfolt -> hideg tél"!
Jobban mondva, annyi alapja van a közvetlen hatásnak, amire Kosakiss is utalt: napfoltmaximum idején a Nap által kisugárzott energia kismértékben megnõ. Ez arra elég, hogy a Föld egészének átlaghõmérsékletét pár tized fokkal megemelje. De pár tized foktól a mi telünk még nem megy át hidegbõl enyhébe, vagy viszont... Nem is beszélve arról, hogy az említett bonyolult visszacsatolások miatt a légkör kívülrõl való "melegítése" nem feltétlenül jelentkezik azonnal és a bolygó minden részén. Az én sejtésem az, hogy talán a légkör többi részével alig-alig kölcsönható Antarktisz hõmérsékletét módosíthatja közvetlenül ez az apró változás a besugárzásban... amit mondjuk Dél-Amerika még megérezhet erõsebb hidegleszakadások formájában, de a mi telünk (vagy nyarunk) anomáliája végképp nem ezen múlik - inkább a poláris jet erõsségén, nyomvonalán. Nos, hogy arra miként hat a Nap, az korántsem evidens, sokáig vitatkozni fog még rajta a szakma...
Jobban mondva, annyi alapja van a közvetlen hatásnak, amire Kosakiss is utalt: napfoltmaximum idején a Nap által kisugárzott energia kismértékben megnõ. Ez arra elég, hogy a Föld egészének átlaghõmérsékletét pár tized fokkal megemelje. De pár tized foktól a mi telünk még nem megy át hidegbõl enyhébe, vagy viszont... Nem is beszélve arról, hogy az említett bonyolult visszacsatolások miatt a légkör kívülrõl való "melegítése" nem feltétlenül jelentkezik azonnal és a bolygó minden részén. Az én sejtésem az, hogy talán a légkör többi részével alig-alig kölcsönható Antarktisz hõmérsékletét módosíthatja közvetlenül ez az apró változás a besugárzásban... amit mondjuk Dél-Amerika még megérezhet erõsebb hidegleszakadások formájában, de a mi telünk (vagy nyarunk) anomáliája végképp nem ezen múlik - inkább a poláris jet erõsségén, nyomvonalán. Nos, hogy arra miként hat a Nap, az korántsem evidens, sokáig vitatkozni fog még rajta a szakma...
Ez nagyon igaz. Szerencsére nyakunkon atmoszféránk általános felmelegedése - és még egy sor egyéb jelenség -, ez teszi izgalmassá az elkövetkezõ hetek, hónapok várható idõjárásának becslését. Jó olvasni a fejtegetéseket. Azt hiszem, nekem maradnom kellene az észleléseknél, ahol otthonosabban érzem magam.
Tél szempontjából elég sötét jövõképet festetek le.Még jó hogy csak szeptember elsõ harmada van.Remélem mindenre rácáfol majd a természet ill. az idõjárás.
Majd november végén lehet körvonalazgatni a hogy milyen lesz a tél...
Majd november végén lehet körvonalazgatni a hogy milyen lesz a tél...
Természetesen nem a napfoltok száma a döntõ tényezõ a földi felsõ/alsó légkör válaszaira, hanem a belõlük kitóduló sugárzások. Ezek közül pedig a hidrogénatomok és elektronok alkotta, a Földet a pólusoknál elérõ napszélre, valamint a terresztrikus egyenlitõt megcélzó röntgensugarakra érdemes figyelnünk.
Alig fórumozok mostanság, ám azért erre reagálnom kell.
A napfolt-tevékenység idõjárási folyamatokra gyakorolt változásai két síkon kezelendõk (ezért se szabad egy-egy szezonra lebontani): Egyrészt jó nagy idõpufferrel (évekkel) érezhetõ kisebb változások formájában, másrészt évtizedes eltolódásokkal jár, pl, erre az AMO (Arctic Multidecadal Osscilation) és a naptevékenység kapcsolata (Fodor Zoli is kutatta), erre történelmi feljegyzések és a kutatások is fényt derítetek (pl. Maunder-minimum).
A napfolt-tevékenység idõjárási folyamatokra gyakorolt változásai két síkon kezelendõk (ezért se szabad egy-egy szezonra lebontani): Egyrészt jó nagy idõpufferrel (évekkel) érezhetõ kisebb változások formájában, másrészt évtizedes eltolódásokkal jár, pl, erre az AMO (Arctic Multidecadal Osscilation) és a naptevékenység kapcsolata (Fodor Zoli is kutatta), erre történelmi feljegyzések és a kutatások is fényt derítetek (pl. Maunder-minimum).
Valószínûleg nem lehet alapul venni kizárólag Magyarország idõjárását és a futás nem is lehet teljesen párhuzamos (na és az általános klímamelegedés is bezavarhat). Bár egy napfoltcikluson belül is vannak erõs kilengések:
pl.
Link
Emlegetted a 2002-2003-as telet. Nos épp azokban a hónapokban épp egy erõteljes napfolttevékenység csökkenés zajlott és a térképen is láthatod, hogy egészen havi átlag 45-50.-re csökkent le. Most szeptember eljén 50-60 körüli napfoltszámokat írtak le, azaz magasabb mint azon a télen, de most felmenõ ágban vagyunk.
A 2007-es exrém magas hõmérsékletet viszont már nem lehet vele magyarázni (bár ez is csak egy kiradadott példa)extrém meleg év mindenhol eurázsiában.
A következõ tél viszont 2008 tele már Ázsiában a legnagyobb hótakaróval bírt télen (forrás WMO jelentés 200
.
"Az északi félgömb tele rendkívül hideg volt Ázsia nagy részén Törökországtól Kínáig. Törökország bizonyos részein közel 50 év leghidegebb januári éjszakái fordultak elõ. A
rendkívüli hideg idõjárás százak halálát okozta Afganisztánban és Kínában. A januári közép-hõmérsékleti anomália ebben a térségben 4°C és 10°C között alakult. (WMO 200"
Vagyis lehetséges hogy a szélsõségesebb jelenségek szaporodhatnak meg a minimumok ideján.
Iletve hasonlóan mint a jég tehetelensége (szept a legalacsonyabb, holott a legmelegebb júliusban van), itt is elõfordulhat hogy a napfolttevékenységre késve reagál a klíma. Ezért lehetett 2009 tele hidegebb, hiszen akkor már 2-3 éve folyamatos minimum volt, és így hete még az idei év is relatív hûvösebb (holott már fokozódik a tevékenység), 2015-2016 viszont már újra exrém meleg lehet.
Mindenesetre ha igaz az összefüggés és valamilyen valószínûséget felállíthatunk évekre elõre, akkor azt mondhatjuk, hogy az idei tél még jó eséllyel hidegebb, vagy átlagos lehet. A következõ telek már enyhébben és igen enyhe telek is jöhetnek, így 2015.-ig nagy télre kissebb az esély az új ciklus miatt (most vagyunk felszálló ágban). Várhatóan 2013.-ban lesz az új csúcs, azaz 2013-2016 között enyhébb idõre van kilátás. Persze ez csak egy szcenárió.
pl.
Link
Emlegetted a 2002-2003-as telet. Nos épp azokban a hónapokban épp egy erõteljes napfolttevékenység csökkenés zajlott és a térképen is láthatod, hogy egészen havi átlag 45-50.-re csökkent le. Most szeptember eljén 50-60 körüli napfoltszámokat írtak le, azaz magasabb mint azon a télen, de most felmenõ ágban vagyunk.
A 2007-es exrém magas hõmérsékletet viszont már nem lehet vele magyarázni (bár ez is csak egy kiradadott példa)extrém meleg év mindenhol eurázsiában.
A következõ tél viszont 2008 tele már Ázsiában a legnagyobb hótakaróval bírt télen (forrás WMO jelentés 200
."Az északi félgömb tele rendkívül hideg volt Ázsia nagy részén Törökországtól Kínáig. Törökország bizonyos részein közel 50 év leghidegebb januári éjszakái fordultak elõ. A
rendkívüli hideg idõjárás százak halálát okozta Afganisztánban és Kínában. A januári közép-hõmérsékleti anomália ebben a térségben 4°C és 10°C között alakult. (WMO 200
"Vagyis lehetséges hogy a szélsõségesebb jelenségek szaporodhatnak meg a minimumok ideján.
Iletve hasonlóan mint a jég tehetelensége (szept a legalacsonyabb, holott a legmelegebb júliusban van), itt is elõfordulhat hogy a napfolttevékenységre késve reagál a klíma. Ezért lehetett 2009 tele hidegebb, hiszen akkor már 2-3 éve folyamatos minimum volt, és így hete még az idei év is relatív hûvösebb (holott már fokozódik a tevékenység), 2015-2016 viszont már újra exrém meleg lehet.
Mindenesetre ha igaz az összefüggés és valamilyen valószínûséget felállíthatunk évekre elõre, akkor azt mondhatjuk, hogy az idei tél még jó eséllyel hidegebb, vagy átlagos lehet. A következõ telek már enyhébben és igen enyhe telek is jöhetnek, így 2015.-ig nagy télre kissebb az esély az új ciklus miatt (most vagyunk felszálló ágban). Várhatóan 2013.-ban lesz az új csúcs, azaz 2013-2016 között enyhébb idõre van kilátás. Persze ez csak egy szcenárió.
Csak értitek, hogy nekem miért zsibbad le az agyam?
Azért, mert ha a napfolt tevékenységet nézzük, akkor a 2006/2007-es tél is már viszonylag gyenge tevékenység mellett lett olyan enyhe, illetve a 2002/2003-mas tél is viszonylag erõs tevékenység mellett lett egészen jó. Én nem tagadom, hogy van hatása, de egyáltalán nem meghatározó, leginkább globális szinten érezhetõ és kevésbé kontinentális szinten. Az oroszok szerintem tesznek a gyengülõ napfolt tevékenységre a mostani nyári hõség után. Az lehet, hogy valóban hurkokat vet a poláris jet, de azoknak az elhelyezkedése és tartóssága nagyban meghatározhatja bizonyos kontinensek idõjárását. Én még mindig nem érzem szignifikáns erõsségûnek a dolgot.
A poláris jet hullámzása, illetve egyéb tényezõk együtt (beszélek itt jégborítottságról, illetve vízfelszín anomáliákról) pontosabb képet adhatnak arról, hogy merre lehet, illetve nem lehet majd nagy ciklonaktivitás. Hiszen jet hurkok v. teknõk környékén nem lehet mindenhol negatív anomáliás a hõmérséklet, mert a teknõ elõoldalán melegebb van, a hátoldalán pedig hidegebb. A gyengülõ napfolt tevékenység tehát nem okoz globális negatív anomáliákat, ennek értelmében így lesznek pozitív anomáliás területek, sõt szerintem ennek köszönhetõen egy-két helyen egészen szélsõséges értékekbe csaphatnak át a hõmérsékletek magyarul változatos lehet az anomáliás elosztás.
Ami a hõségnapokat illeti, amit Szibéria linkelt... ott két év között volt hogy jó 20-25 napos, illetve három évente elõfordult 30-40 napos különbség a hõségnapok között, a napfolt tevékenység bizonyos ciklusai ettõl azért jóval ritkábban követik egymást, minthogy 10 éven belül hányszor volt az átlagosnál melegebb és hidegebb tél. Bár azzal nem vitatkozom, hogy a görbe csúcsán lévõ években lehet nagyobb esélyel melegebb és enyhébb, az alján pedig hidegebb és hûvösebb telekre/nyarakra lehetett számítani.
De én inkább abba is hagyom most, mert a jelek szerint unalmassá vált.
Azért, mert ha a napfolt tevékenységet nézzük, akkor a 2006/2007-es tél is már viszonylag gyenge tevékenység mellett lett olyan enyhe, illetve a 2002/2003-mas tél is viszonylag erõs tevékenység mellett lett egészen jó. Én nem tagadom, hogy van hatása, de egyáltalán nem meghatározó, leginkább globális szinten érezhetõ és kevésbé kontinentális szinten. Az oroszok szerintem tesznek a gyengülõ napfolt tevékenységre a mostani nyári hõség után. Az lehet, hogy valóban hurkokat vet a poláris jet, de azoknak az elhelyezkedése és tartóssága nagyban meghatározhatja bizonyos kontinensek idõjárását. Én még mindig nem érzem szignifikáns erõsségûnek a dolgot.
A poláris jet hullámzása, illetve egyéb tényezõk együtt (beszélek itt jégborítottságról, illetve vízfelszín anomáliákról) pontosabb képet adhatnak arról, hogy merre lehet, illetve nem lehet majd nagy ciklonaktivitás. Hiszen jet hurkok v. teknõk környékén nem lehet mindenhol negatív anomáliás a hõmérséklet, mert a teknõ elõoldalán melegebb van, a hátoldalán pedig hidegebb. A gyengülõ napfolt tevékenység tehát nem okoz globális negatív anomáliákat, ennek értelmében így lesznek pozitív anomáliás területek, sõt szerintem ennek köszönhetõen egy-két helyen egészen szélsõséges értékekbe csaphatnak át a hõmérsékletek magyarul változatos lehet az anomáliás elosztás.
Ami a hõségnapokat illeti, amit Szibéria linkelt... ott két év között volt hogy jó 20-25 napos, illetve három évente elõfordult 30-40 napos különbség a hõségnapok között, a napfolt tevékenység bizonyos ciklusai ettõl azért jóval ritkábban követik egymást, minthogy 10 éven belül hányszor volt az átlagosnál melegebb és hidegebb tél. Bár azzal nem vitatkozom, hogy a görbe csúcsán lévõ években lehet nagyobb esélyel melegebb és enyhébb, az alján pedig hidegebb és hûvösebb telekre/nyarakra lehetett számítani.
De én inkább abba is hagyom most, mert a jelek szerint unalmassá vált.
Bolygónk a Nap külsõ légkörében (koronájában) kering. Ily módon az idõjárás hosszabb távú folyamataiba központi csillagunk értelemszerûen beleszól. Ez mindenképpen figyelmet érdemel. 5 napciklust (maximum/minimum) megértem, s nem beszélek a levegõbe akkor sem, ha azt állitom, hogy a napfolttevékenységi maximumok egyensúlyi mérlege a magasabb globális (terresztrikus szinten mért) hõmérsékletek felé, annak javára billen el. (Számos, igen rangosnak tekinthetõ tudományos folyóirat foglalkozik a témával - Journal of Atmospherical Research, Nature, Science, Geophysical Research Letters, stb. A témát az European Geophysical Society konferenciáin is napirenden tartják.)
Anarki:
Itt egy NASA által kimutatott összefüggés:
Link
És itt egy másik:
Link
Érdekes és frissebb linkeket találtam:
Ez egy 2003.03. havi napfolt görbe:
Link
Animálva van és elõreszámítva. Eszerint 1996.-ban volt a minimum
Az 1990-es években épp ekkor volt egy hûvösebb év.
Link
Ekkor (2003.03) az elõrejelzések 2009-re már növekvõ napfolttevékenységgel számoltak, azonban nem a vártaknak megfelelõen alakultak a dolgok.
Link
Látható, hogy 2009 februárig tovább csökkent a napfolt tevékenység...és ez elhúzódást eredményezett (pl.Európában Angliában igen hideg szokatlan havas telet 2009.-ben) A tavalyi év valóban minimum volt és elég jó tél volt nálunk is a tavalyi...ezt le kell szögezni.
Itt egy NASA által kimutatott összefüggés:
Link
És itt egy másik:
Link
Érdekes és frissebb linkeket találtam:
Ez egy 2003.03. havi napfolt görbe:
Link
Animálva van és elõreszámítva. Eszerint 1996.-ban volt a minimum
Az 1990-es években épp ekkor volt egy hûvösebb év.
Link
Ekkor (2003.03) az elõrejelzések 2009-re már növekvõ napfolttevékenységgel számoltak, azonban nem a vártaknak megfelelõen alakultak a dolgok.
Link
Látható, hogy 2009 februárig tovább csökkent a napfolt tevékenység...és ez elhúzódást eredményezett (pl.Európában Angliában igen hideg szokatlan havas telet 2009.-ben) A tavalyi év valóban minimum volt és elég jó tél volt nálunk is a tavalyi...ezt le kell szögezni.
ÜDV!Összességében akkor tényleg inkább enyhe télre lehet számítani?Máshol meg azt olvastam hogy hideg tél várhato 
2010.02.22.-én az éghajlatváltozás naplóba én is erre az eredményre jutottam (6781. hozzászólásom), azonban több irodalomban láttam hogy õk igenis "találtak" összefüggést. Gondolom komplexebb összefüggésben kell nézni és nem 10 perc alatt levonni a következtetéseket.
Link
Ha a Budapesti hõségnapok számát nézem (bár ez a beépítettségtõl függõen változhat is erõsen, illetve a városklíma befolyása), valamilyen mérvû sematikus összefüggés mégis levonható az elõbb linkelt grafikonnal.
Nézzük csak.
1900-as évek eleje. - - 1902-1903 körül igen alacsony 10 alatti volt a hõségnapok száma.
A következõ ciklus 1923-24 körül ugyancsak volt ugyanezen idõszak alatt 1-2 év irreálisan alacsony hõségnap.
A következõ...1924 körül...érdekes módon ugyancsak volt ekkor egy igen alacsonyú hõségnapmentes év.
1934 körül - Épp ekkor is volt egy minimum bár sokkal enyhébb (21 nap)
1944 (ismerjük a budapesti nagy telet és a fényképet a befagyott dunáról) -
Link
Itt inkább a hõségnap csökkenés 1940-re volt datálható
és 1954-55 -ös napfoltminimum - tök véletlenül épp erre az idõszakra esett egy 10 nap alatti hõségnap.
Valamilyen összefüggés még ilyen sematikus megvilágításban is látszik.
Link
Ha a Budapesti hõségnapok számát nézem (bár ez a beépítettségtõl függõen változhat is erõsen, illetve a városklíma befolyása), valamilyen mérvû sematikus összefüggés mégis levonható az elõbb linkelt grafikonnal.
Nézzük csak.
1900-as évek eleje. - - 1902-1903 körül igen alacsony 10 alatti volt a hõségnapok száma.
A következõ ciklus 1923-24 körül ugyancsak volt ugyanezen idõszak alatt 1-2 év irreálisan alacsony hõségnap.
A következõ...1924 körül...érdekes módon ugyancsak volt ekkor egy igen alacsonyú hõségnapmentes év.
1934 körül - Épp ekkor is volt egy minimum bár sokkal enyhébb (21 nap)
1944 (ismerjük a budapesti nagy telet és a fényképet a befagyott dunáról) -
Link
Itt inkább a hõségnap csökkenés 1940-re volt datálható
és 1954-55 -ös napfoltminimum - tök véletlenül épp erre az idõszakra esett egy 10 nap alatti hõségnap.
Valamilyen összefüggés még ilyen sematikus megvilágításban is látszik.
Vizsgálgatva az AO, NAO index-el együtt nem találtam szignifikáns (jelentõs) összefüggést. Elég az utóbbi 15-16 évre emlékezni, volt normális tél úgy is, hogy a napfolt görbe magasan szárnyalt, illetve volt enyhe tél úgy is, hogy alacsonyan járt a görbe. Mintha a fent említett két index a napfolt tevékenységtõl eltérõ utakon járna. Persze alig érezhetõ hatásokkal mindenképpen járhat, ezzel egyet kell értenem.
Ilyet találtam:
Link
Elvileg ha a 11,2 éves napfoltciklusokat nézed és 1954.-hez hozzáadsz 11,2 -et, 1965, 1976, 1987, 1998 és 2010 jón ki.
Nos az 1987-es télre jól emlékszem, nem kell bemutatni azt az idõszakot 1999-ben februárban Füzesabonyból gyalog mentem haza az egyetemrõl mert csak Füzesabonyig járt vonat , onnan már busz nem volt...és most 2010 van !!!!
Ennyire melékszem, a többi archívumokban utánanézhetõ !
Link
Elvileg ha a 11,2 éves napfoltciklusokat nézed és 1954.-hez hozzáadsz 11,2 -et, 1965, 1976, 1987, 1998 és 2010 jón ki.
Nos az 1987-es télre jól emlékszem, nem kell bemutatni azt az idõszakot 1999-ben februárban Füzesabonyból gyalog mentem haza az egyetemrõl mert csak Füzesabonyig járt vonat , onnan már busz nem volt...és most 2010 van !!!!
Ennyire melékszem, a többi archívumokban utánanézhetõ !
Nincs valami grafikon a napfolt tevékenység alakulásáról?
Szerk.: Köszönöm, el is raktam!
Szerk.: Köszönöm, el is raktam!
Na még ezt érdemes elolvasni:
A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtõzhet az Európa által tapasztalt felerõsödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hõmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán, Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetõvé téve a Szibériából érkezõ sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa idõjárásában .
Talán különösebb számítások nélkül is (ezalapján) összefüggést tapasztalhatunk a mostani tartós blokking és a napfolttevékenység között.
A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtõzhet az Európa által tapasztalt felerõsödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hõmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán, Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetõvé téve a Szibériából érkezõ sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa idõjárásában .
Talán különösebb számítások nélkül is (ezalapján) összefüggést tapasztalhatunk a mostani tartós blokking és a napfolttevékenység között.
Igen utánaolvastam én is, bár nem vagyok csillagász:
Link
A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."
A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.
"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.
Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"
Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link
Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.
Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link
Link
A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."
A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.
"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.
Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"
Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link
Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.
Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link
Az utóbbi napfoltminimum is nyúlik már egy ideje...
[kérlek, hogy használd a hozzászólás szerkesztése funkciót légy szíves! a hozzászólások 5 percig szerkeszthetõek. köszönöm szépen. - mod.]
[kérlek, hogy használd a hozzászólás szerkesztése funkciót légy szíves! a hozzászólások 5 percig szerkeszthetõek. köszönöm szépen. - mod.]
Láttam én már olyan izlandi minimumot, amelyik kétnaponta köpdöste ki a ciklonokat, amelyek aztán a Baltikum fölött lévõ masszív anticiklon hatására a Spitzbergák felé elhúztak! (Mi több, a 17. 18. században ez volt az uralkodó makroszinoptikus helyzet a térségben)
A napfoltok olyan rések a nap külsõ burkán, amelyeken keresztül óriási energia szabadul ki a nap belsõ rétegeibõl a világûrbe. Tehát a napfoltok számával a napállandó is nõ. Azok számának csökkenésével a napállandó csökken.
Egybõl reálisabb egy 180 óra körüli 30 fokos tmax a fõfutáson, mint egy 348 óra körüli 0 fokos izoterma, ami ráadásul 2 futással ezelõtt még +15 fokos elõoldal volt. Ha úgy tetszik, akkor nagyjából ugyanannyi esélye van. Ugyanis október elején sem ritka a 30 fokhoz közelítõ hõmérséklet, csak fel kéne kutatni pár archívumot...
Továbbá engedtessék már meg nekem is, hogyha Ti képesek vagytok 348 óra környékérõl kiragadni egy hidegleszakadást, akkor ragadjak már ki én is felmelegedéseket.
Még jó, hogy erõltetem a dolgot, mert megpróbálom kicsit ellensúlyozni ezt a fene nagy télvárást, ami már hozzáteszem augusztus végén elkezdõdött jóformán
, mert ha nem tenném, akkor nagyjából ott tartanának a hozzászólások, hogy a sztratoszféra leereszkedik talajszintre, legalábbis olyan hideg lesz, mint ott
Ez a napfolt tevékenység is szép és jó, csak szignifikáns hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudni. Nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a jelenlegi tevékenység milyen hatást gyakorolhat az egyes földrészek idõjárására.
A jelenlegi blocking hajlam elég bíztató, csakhogy egyelõre nem tudni, hogy az atlanti térség pozitív vízfelszín anomáliája milyen hatással lesz az izlandi ciklonképzõdésre (elõzetes gondolataim alapján erõsíteni fogja).
Adaz hozzászólásához is hozzátéve valamit igen. A lefûzõdõ teknõk elég veszélyesek tudnak lenni, mert pillanatok alatt elõoldal lehet belõlük... pláne 300 óra felett még nem biztos a hátoldal. Azért ez elég bizonytalan.
Mint ahogy az utóbbi idõszakban is folyamatosan tõlünk nyugatra mélyülnek a teknõk.
Továbbá engedtessék már meg nekem is, hogyha Ti képesek vagytok 348 óra környékérõl kiragadni egy hidegleszakadást, akkor ragadjak már ki én is felmelegedéseket.
Még jó, hogy erõltetem a dolgot, mert megpróbálom kicsit ellensúlyozni ezt a fene nagy télvárást, ami már hozzáteszem augusztus végén elkezdõdött jóformán
, mert ha nem tenném, akkor nagyjából ott tartanának a hozzászólások, hogy a sztratoszféra leereszkedik talajszintre, legalábbis olyan hideg lesz, mint ott Ez a napfolt tevékenység is szép és jó, csak szignifikáns hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudni. Nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a jelenlegi tevékenység milyen hatást gyakorolhat az egyes földrészek idõjárására.
A jelenlegi blocking hajlam elég bíztató, csakhogy egyelõre nem tudni, hogy az atlanti térség pozitív vízfelszín anomáliája milyen hatással lesz az izlandi ciklonképzõdésre (elõzetes gondolataim alapján erõsíteni fogja).
Adaz hozzászólásához is hozzátéve valamit igen. A lefûzõdõ teknõk elég veszélyesek tudnak lenni, mert pillanatok alatt elõoldal lehet belõlük... pláne 300 óra felett még nem biztos a hátoldal. Azért ez elég bizonytalan.
Mint ahogy az utóbbi idõszakban is folyamatosan tõlünk nyugatra mélyülnek a teknõk.
Egyébként az én hozzászólásom közel sem kelt annyira hiú reményeket, mint pl. a te hozzászólásod. 64783.
Akkor még a mai napra 30 fok feletti értékeket sem zártad ki épp mára.
Ez nem személyeskedés, csak azért írom, mert én próbálok reális lenni, viszont te épp ebben a fórumban folyamatosan a melegedést erõlteteted szeptemberre,aminek egyelõre nem volt igazából jele (lásd az elmult napok többi hozzászólását)
Az én 0 fok közeli 850-es linkjeim sokkal inkább reálisabbak szeptember végére (ha nem is a legvalószínûbb variáció), mint s szeptemberi nagy meleg 30 fok feletti hõmérsékletekkel, fõleg úgy hogy hogy már szeptember 2. fele lesz lassan. Én nem vártam telet szeptemberre, te viszont igen a nyarat.
Akkor még a mai napra 30 fok feletti értékeket sem zártad ki épp mára.
Ez nem személyeskedés, csak azért írom, mert én próbálok reális lenni, viszont te épp ebben a fórumban folyamatosan a melegedést erõlteteted szeptemberre,aminek egyelõre nem volt igazából jele (lásd az elmult napok többi hozzászólását)
Az én 0 fok közeli 850-es linkjeim sokkal inkább reálisabbak szeptember végére (ha nem is a legvalószínûbb variáció), mint s szeptemberi nagy meleg 30 fok feletti hõmérsékletekkel, fõleg úgy hogy hogy már szeptember 2. fele lesz lassan. Én nem vártam telet szeptemberre, te viszont igen a nyarat.
Szerintem ebbe most kár volt belekötni. Én értékes meglátásnak tartom. A Szibéria által vázolt kép jellemzõ az utóbbi egy évre, két AC között lefûzõdõ teknõ. Nem beszélve arról, hogy a fáklyán erõs szórás tapasztalható, amely megerõsíti, hogy blokingos helyzetet próbál a modell megfogni. Mindannyian tudjuk, hogy ez még ûridõ, szerintem Szibéria hozzászólásában is csupán mint érdekesség volt megemlítve.
Egyébként magam is hasonlóan gondolom, mint Szibéria. Azaz még semmi nem dõlt el. Telünk egyik lényeges meghatározója az izlandi minimum. Talán november utolsó harmadában már levonhatók következtetések úgy kb. 25-40%-os valószínûséggel. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva megfigyeléseimet ebben az évben kifejezetten az Eurázsiai hófelhalmozódásra összpontosítom. Ezen latolgatásomnak van egy paradox vonása, miszerint az izlandi minimum szezonális megerõsödése szükséges volna egy jó télhez. Amíg a Kelet-eui AC blokkol, nem tudom mibõl lesz jelentõs csapadék a hozzánk közel esõ sarkköri területeken, ergó negatívan befolyásolódik a hófelhalmozódás. De további paradoxon, hogy jót tesz a jégnek.
A természet kiegyenlítõ erejében hiszek, ugyanakkor nem olyan módon, hogy most enyhe telünk lesz. A kiegyenlítõdés, illetve az idõjárási rendszerek folytonos stabilitásra törekvése relatív, kezdve azzal, hogy adott körülmények között egyáltalán mi jelent stabilitást. Volt amikor jégkorszak, volt amikor jó pár fokkal magasabb földi átlaghõmérséklet. A stabilitásra vagy kiegyenlítõdésre törekvés nem egyenlõ azzal, hogy be fog indulni a zonalitás. Ez egy olyan kaotikus rendszer, milliárd féle kimenettel, hogy emberi aggyal feldolgozhatatlan, hogy éppen mi jelenti a stabilitást és meddig. Tehát e tétel latolgatásba történõ emelése mindenképp szép gondolat, ám következtetése, miszerint ezen a télen zonalitásos túlsúlyt eredményez épp annyira esélyes, mint bármely más, akár ellenkezõ kimenet.
Egyébként magam is hasonlóan gondolom, mint Szibéria. Azaz még semmi nem dõlt el. Telünk egyik lényeges meghatározója az izlandi minimum. Talán november utolsó harmadában már levonhatók következtetések úgy kb. 25-40%-os valószínûséggel. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva megfigyeléseimet ebben az évben kifejezetten az Eurázsiai hófelhalmozódásra összpontosítom. Ezen latolgatásomnak van egy paradox vonása, miszerint az izlandi minimum szezonális megerõsödése szükséges volna egy jó télhez. Amíg a Kelet-eui AC blokkol, nem tudom mibõl lesz jelentõs csapadék a hozzánk közel esõ sarkköri területeken, ergó negatívan befolyásolódik a hófelhalmozódás. De további paradoxon, hogy jót tesz a jégnek.
A természet kiegyenlítõ erejében hiszek, ugyanakkor nem olyan módon, hogy most enyhe telünk lesz. A kiegyenlítõdés, illetve az idõjárási rendszerek folytonos stabilitásra törekvése relatív, kezdve azzal, hogy adott körülmények között egyáltalán mi jelent stabilitást. Volt amikor jégkorszak, volt amikor jó pár fokkal magasabb földi átlaghõmérséklet. A stabilitásra vagy kiegyenlítõdésre törekvés nem egyenlõ azzal, hogy be fog indulni a zonalitás. Ez egy olyan kaotikus rendszer, milliárd féle kimenettel, hogy emberi aggyal feldolgozhatatlan, hogy éppen mi jelenti a stabilitást és meddig. Tehát e tétel latolgatásba történõ emelése mindenképp szép gondolat, ám következtetése, miszerint ezen a télen zonalitásos túlsúlyt eredményez épp annyira esélyes, mint bármely más, akár ellenkezõ kimenet.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat