Bioszféra
Azt sem érzem, csak a karaktereket...

Köszönöm az információidat. A fõbb fajok felismerése már megyeget, borsmentát is tudok szerezni, inkább csak elméleti jellegû kérdés volt az esetleges utód, mert azt olvastam, hogy mesterséges hibrid, a természetben nem fordul elõ. Ami igazán érdekelne, az az egzotikusabb fajok, változatok, vagy nem is tudom mik felismerése, pl. marokkói menta, alma-, ananász illatú menta. De majd kutakodom és próbálok határozgatni... két érzékszervem nélkül...
Köszönöm az információidat. A fõbb fajok felismerése már megyeget, borsmentát is tudok szerezni, inkább csak elméleti jellegû kérdés volt az esetleges utód, mert azt olvastam, hogy mesterséges hibrid, a természetben nem fordul elõ. Ami igazán érdekelne, az az egzotikusabb fajok, változatok, vagy nem is tudom mik felismerése, pl. marokkói menta, alma-, ananász illatú menta. De majd kutakodom és próbálok határozgatni... két érzékszervem nélkül...
Átsiklottam Bebe kérdésén, köszi a reakciót.
Tényleg nem sûrûn találkozik, szerintem nem is ismerem annyira a fajt, mint te (összesen talán 5x láttam, ha jól emlékszem, mindannyiszor Szlovákiában - de nem a Szitnyán
). Nem kimondottam mészkedvelõ, inkább baziklin-nek szoktuk jellemezni, ezért nem oly meglepõ a felbukkanása savanyú alapkõzeten.
Tényleg nem sûrûn találkozik, szerintem nem is ismerem annyira a fajt, mint te (összesen talán 5x láttam, ha jól emlékszem, mindannyiszor Szlovákiában - de nem a Szitnyán
A Mátra északi oldalán nem túl gyakori az elõfordulásuk. Én is eddig a Bükk szikláin találkoztam velük.
Link
Nem sok reményt fûztem hozzá,hogy megjelennek ebben a fészekben,de valami csoda folytán mégis itt van 1 gólyapár. Képek sûrûn lesznek róluk(már ha történik valami érdekes). Barátnõmék házától 20m-re van kb ez a fészek 1 villanyoszlopon.
Nem sok reményt fûztem hozzá,hogy megjelennek ebben a fészekben,de valami csoda folytán mégis itt van 1 gólyapár. Képek sûrûn lesznek róluk(már ha történik valami érdekes). Barátnõmék házától 20m-re van kb ez a fészek 1 villanyoszlopon.
Bár nem vagyok Jaurinum kolléga, azért belekotyogok a dolgába...
..különösebb kuriózum szerintem nincs a dologban, mivel alapvetõen az Északi-középhegységben sziklai törmeléklejtõ erdõk és szurdokerdõk faja, azok pedig nem a hegyláb zónákhoz kötõdnek.Persze nem is gyakori jelenség, de eleve nem sûrûn találkozik ezzel a rózsafélével az ember.Pl.a Kékeshez hasonló adottságú selmeci-hegységi Szitnyán is szép, koros példányait láttam - éppen Bartha prof. hívta fel rá figyelmünket
- az egykori erdõirtás révén keletkezett Tatár-rét erdõszegélyén, bükkel vegyesen.Ami érdekes,hogy alapvetõen mészkedvelõ faj,de megél savanyú (pl.vulkáni alapkõzet eredetû)talajokon is.Így kerül pl. a Galyavár sziklai erdejébe is, a Mátrában.
A keresztben átellenes levélállás és négyszögletes szár is jó segítség az ajakosok felismerésénél, valamint az illat-, s néha az ízminta.
Kérdésedre kitérve: nem tudom, de ha egymás mellett egy idõben fognak virítani, elvileg igen. A menta nemzetség alak- és nevezéktana valóban igen problémás, elsõsorban a fajok könnyû keresztezõdése miatt. Sok az átmeneti, köztes bélyegeket mutató alak, nehézkes a határozás, emiatt inkább fajcsoportokról szoktunk beszélni. Konkrét irodalmat most nem tudok ajánlani, de egy valamirevaló gyógynövényes könyv bizonnyal részletesen tárgyalja a fodor- és borsmentát.
Ha "elõállt a cél", vagyis a borsmenta, onnan már nagyon könnyû lesz szaporítani, mert vegetatív úton (tarackokkal) is jól terjed, pár év alatt nagy telepet alkot. Egyszerûbb is lenne így meghonosítani a kertben, vagyis egy darab sarjteleprészt ledugni a földbe.
Kérdésedre kitérve: nem tudom, de ha egymás mellett egy idõben fognak virítani, elvileg igen. A menta nemzetség alak- és nevezéktana valóban igen problémás, elsõsorban a fajok könnyû keresztezõdése miatt. Sok az átmeneti, köztes bélyegeket mutató alak, nehézkes a határozás, emiatt inkább fajcsoportokról szoktunk beszélni. Konkrét irodalmat most nem tudok ajánlani, de egy valamirevaló gyógynövényes könyv bizonnyal részletesen tárgyalja a fodor- és borsmentát.
Ha "elõállt a cél", vagyis a borsmenta, onnan már nagyon könnyû lesz szaporítani, mert vegetatív úton (tarackokkal) is jól terjed, pár év alatt nagy telepet alkot. Egyszerûbb is lenne így meghonosítani a kertben, vagyis egy darab sarjteleprészt ledugni a földbe.
jaurinum: köszönöm. A lisztes berkenye elég érdekes 830 méteren?
Köszönöm!
A pirosas szárból és a piros levélélbõl sikerült kikövetkeztetni. Meg az élõhelyébõl (nedves rét) is gondoltam. Hasonlít a borsmentára is, aminek az egyik "szülõje". Van itthon fodormentám, mellé ültettem a vizi mentából. Számíthatok kis borsmentákra, ha a méhecskét szépen megkérem? Vagy ez a gyermek csak mesterséges úton születhet meg?
Tudnál esetleg ajánlani valami irodalmat a menta témakörben? Egy barátom hobbi mentagyûjtõ (mixerkedik, neki ez alapanyag is, nem csak kerti dísz
). Segítenék neki is eligazodni a témában, meg engem is érdekel. Amit én eddig leszûrtem az az, hogy óriási kavarodás és véleménykülönbség van a szakemberek között is. Ki mit számít külön fajnak, változatnak, azonos(nak tûnõ) fajokat illetnek mindenféle névvel, stb. Teljesen összezavarodtam.
A pirosas szárból és a piros levélélbõl sikerült kikövetkeztetni. Meg az élõhelyébõl (nedves rét) is gondoltam. Hasonlít a borsmentára is, aminek az egyik "szülõje". Van itthon fodormentám, mellé ültettem a vizi mentából. Számíthatok kis borsmentákra, ha a méhecskét szépen megkérem? Vagy ez a gyermek csak mesterséges úton születhet meg?
Tudnál esetleg ajánlani valami irodalmat a menta témakörben? Egy barátom hobbi mentagyûjtõ (mixerkedik, neki ez alapanyag is, nem csak kerti dísz
Klassz felvételek, igazi alföldi varázsuk van, különösen tetszik a pipacs lángszíne uralta gyomközösség (2.).
15. édesgyökerû páfrány, 16. nehézszagú gólyaorr, 20. fürtös salamonpecsét (pártacsõ középen összeszûkült), 21-22. törékeny hólyagpáfrány, 23-24. hegyi sárgaárvacsalán, a 25. három fafajt is mutat: a vaku egy lisztes berkenyét és egy kocsánytalan tölgyet világít meg, háttérben az egyik hárs áll.
De jók a pipacsok! Nálunk egy szálat láttam csak kinyílva, azt is a belvárosban. A mezõn semmi nincs még, bimbó is alig.
A kolléganõmnek köszönhetõen ma egy hím sárgafejû bikapók (Eresus moravicus) boldog gazdájává lettem. Errõl a pókról még a fóbiásoknak is az a véleményük, hogy gyönyörû.
Kép: Link
A sárgafejû a nõstény, a srác ilyen gyönyörû piros. :-) Vacsorára kapott egy pattanóbogarat.
Kép: Link
A sárgafejû a nõstény, a srác ilyen gyönyörû piros. :-) Vacsorára kapott egy pattanóbogarat.
Nagyon szépek. Nekem csak a Mórahalmi kaktuszom jelenít.
Képek soká, mert nagyon lassú a sin.
Ahogy vesszük. Egymillió évvel ezelõtt tényleg nem volt természetes. De a sütés-fõzés is százezer éves múltra tekint vissza, s ennyi idõ alatt az ember emésztõtraktusa alkalmazkodott hozzá. Elõnyei kézzelfoghatóak: koncentráltabbá teszi a tápanyagokat, ugyanakkora energiabevitelhez kevesebbet kell enni. Amellett könnyebben emészthetõ -mindkét tény oda hatott, hogy az ember bélrendszere egyszerûbbé, kisebb terjedelmûvé lett. Több hely maradt az izmoknak, az emésztéssel kapcsolatos vegetatív beidegzés redukálódott: az ember erõsebbé, ügyesebbé vált. A fogak szintén megkisebbedtek, a nyelv is -több hely maradt a fonáció számára. Végül, de nem utolsõsorban a hõkezelés sterilizál, kevesebb baktérium jut be a testbe, ezért az immunrendszer leterheltsége csökken, a biológiai noxák egy része ki van iktatva. Lehet, ez is hozzájárul az ember szokatlanul hosszú élettartamához. Egyszóval: a táplálék sütése-fõzése az emberré válás nagyon fontos tényezõje.
Nem beszélve arról, hogy a boltokban kapható vaj nyilvánvalóan nem azzal a metódussal készül, ahogy Mari néni Kiskukutyinban száz évvel ezelõtt csinálta (az volt az igazi).
Ettõl függetlenül a margarint még gyanúsabbnak tartom. Nem mintha ténylegesen toxikus volna, olyat nem engednek forgalomba hozni (legalábbis nagyon remélem). De a furcsa, az evolúció során meg nem szokott vegyületek táplálékként allergizálnak, sõt, esetleg karcinogének. Nem indokolatlan az óvatosság a túlzottan "denaturált" élelmiszerek esetén.
Ettõl függetlenül a margarint még gyanúsabbnak tartom. Nem mintha ténylegesen toxikus volna, olyat nem engednek forgalomba hozni (legalábbis nagyon remélem). De a furcsa, az evolúció során meg nem szokott vegyületek táplálékként allergizálnak, sõt, esetleg karcinogének. Nem indokolatlan az óvatosság a túlzottan "denaturált" élelmiszerek esetén.
Elgondolkodtam mennyire kiváló a "tervrajzaik" átörökítése. Az emberiség írott történelme pár ezer éves, 49 millió évhez mérten tizedmásodpercek. Megszámlálhatatlan mennyiségû leszármazottja vagy rokona született és ma is pont ugyanolyan testfelépítésûek. Létfeltételeik sem nagyon változhattak, hiszen nem növesztettek szárnyat
Igaz a hangyák sem változtak 300 millió év alatt.
Bevallom, borivás közben vizet prédikálok mert kedvenc ételeim adagjában olykor elvetem a sulykot de valóban a mértékletesség a lényeg. Lehetõség szerinti legjobb megoldás - sokfélét de mindenbõl keveset - enni. Persze akinek telik rá manapság. Nemcsak divathóbort miatt fogy a margarin. Áraikat érdemes összevetni a természetes állati zsiradékokkal. Akinek hús helyett felvágottra futja, az margarint fog venni mangalica- vagy libazsír helyett....
Ma olvastam a 49 millió éves borostyánban talált pókról Link Kiemelem ezt a sort: "háromdimenziós felvételek a megkövült pók legapróbb részleteibe is betekintést engedtek a kutatóknak: jellegzetességei a ma élõ rokonaiéval hajszálra megegyeztek" A közölt képet egybevetettem a Médiatárba letett 2009-es fotóval Link Sikeres faj, 49 millió év alatt nem változott a konstrukció (talán a chelicerák "belsõ élén" húzódó finom szõrszálak durvábbak/vastagabbak a 2009-es fotón, de ugyanott láthatók. Persze nem feltétlen közeli rokonok.)
Ma olvastam a 49 millió éves borostyánban talált pókról Link Kiemelem ezt a sort: "háromdimenziós felvételek a megkövült pók legapróbb részleteibe is betekintést engedtek a kutatóknak: jellegzetességei a ma élõ rokonaiéval hajszálra megegyeztek" A közölt képet egybevetettem a Médiatárba letett 2009-es fotóval Link Sikeres faj, 49 millió év alatt nem változott a konstrukció (talán a chelicerák "belsõ élén" húzódó finom szõrszálak durvábbak/vastagabbak a 2009-es fotón, de ugyanott láthatók. Persze nem feltétlen közeli rokonok.)

Az istállóba befészkelt egy rozsdafarkú és egy fecske. Ülnek szorgosan a tojásaikon.
A fecskéknek kimondottan örülök mert utoljára vagy 10éve raktak fészket nálunk, a rozsdások minden évben vendégek, a portánkon itt-ott idén is van vagy 4-5 fészkük amirõl tudok(már a galambházat is elfoglalták).
Fotózni nem merem õket mert elég fényszegény helyen vannak a fészkek és félek,hogy megijednének a mamák a vakutól.
A fecskéknek kimondottan örülök mert utoljára vagy 10éve raktak fészket nálunk, a rozsdások minden évben vendégek, a portánkon itt-ott idén is van vagy 4-5 fészkük amirõl tudok(már a galambházat is elfoglalták).
Fotózni nem merem õket mert elég fényszegény helyen vannak a fészkek és félek,hogy megijednének a mamák a vakutól.
Mátrai túrán (Galyavár) készült képek. Az ismeretlen növények meghatározásához kérnék segítséget.
Link
Link
A zabálásról jut eszembe, itt pár hete (amíg volt) a borostyán bogyóit szüretelték le.
Munkába jövet egy májusi cserkóval piros fán kb 10 feketerigó ZABÁLT ezerrel. Seregély a közelben se volt..
Hát ja, remekül lehetne margarinmentesen élni, ha nem volnának városok, s mindenki tartana otthon egy tehénkét, aki ad vajat. :-) A részletesebb véleményem meg benne van a cikkben, amit Nano linkelt. Nem ördögtõl való dolog ez, ahogy a zsíros kenyér se.
A lényeg azon van, hogy mindent mértékkel. :-)
A lényeg azon van, hogy mindent mértékkel. :-)
De nem ilyen lassan kezdene hozzá, mint ahogy az oldal betöltõdik!
Lujo köszönöm jóindulatú tanácsod. Valóban, sokáig nem ismerték a margarin negatív hatásait amikor anno vajpótlónak kitalálták és a "Vaj helyett ágyút!" jelszóval népszerûsítették. Többségben laikus oldalakon jó ideje figyelmeztetnek a margarin veszélyeire (akár az E-szériára) ám az élelmiszeriparban továbbra is igen sok élelemhez használnak fel margarint ami eszerint tudatos mérgezésnek tekinthetõ (ahogy a dohány- vagy szeszfeldogozás élvezeti célokra). A koleszterin létfontosságú anyag, részletes hatásspektrumának felsorolására a vérképzésben, idegrendszeri/agyi mûködésben, ásványi anyagforgalom szabályozásában itt nincs hely. Laikusként annyit tudok, a rossz (LDL) koleszterint lebontó jó (HDL) koleszterint aránya követi a változásokat. Ha ez az arány felborul, akkor van gond. Eddig a koleszterinszintem mindenkor normális volt, pedig egy tojásrántottát 4 tojáson alul ma sem adom, nemegyszer 6-8 tojást ütök a saját zsírjában elõpirított hagymára kolbászra szalonnára
Szeretem a "zsíroskenyér-élményt", sertészsír, libazsír, kacsazsír mikor hogy és eszem akár margarinos kenyeret is ha azt kívántam meg. Amikor összeütök valamit és margarin is szerepel a hozzávalókban bizony azzal készítem el. A koleszterinrõl mondanak hideget-meleget, a halfogyasztás állítólag ellensúlyozza, ezért iktatom sûrûn étrendembe (szerencsére szeretem is) a hal minden létezõ változatát. Itt beiktatok egy "népmesei elemet": hiszek benne hogy ösztönösen megérzem, mi jó és mi rossz számomra. Így vagyok a margarinnal is. Pld. a sokféle margarinból némelyek ellenérzést keltenek, míg egyes LIGHT verziókat kedvelek. Ezzel analóg, hogy sose voltam édesszájú, ízvilágom javarészt a száraz-keserû-sós húsos ételek és nyers hagymák/zöldségek körül forog, a tésztákat-édestésztákat süteményeket nem kedvelem mégis párhavi rendszerességgel rohamszerûen felzabálok egy tábla csokit aztán hónapokig rá se nézek. Az alkohol sose hiányzott, csupán virtuskodásból ittam míg abba nem hagytam. Ha megkívánom a margarin ízét, én bizony eszek egy-két margarinos kenyeret, ahogy sertészsíros vagy baromfizsíros kenyeret is hagyma, fokhagyma, zöldpaprika, paradicsom kísérettel. Pár hónapja vettem és ettem egy "kis vödör" libazsírt, elfogyott, be is teltem vele újabb pár hónapra. Szeretem a zsíros ételeket, mértéket tartva ma is eszem. A vérképemen ez nem látszik, de orvosaim még a sajt és tejföl hallatán is intve figyelmeztetnek zsírtartalmukra. Két "csillagozott" érték van leleteimben - a 8-11 között ingadozó vércukor és a magas vörösvérsejtszám, mely viszont gyerekkoromtól kezdve világéletemben határérték feletti volt, ilyen az alkatom. A margarinfogyasztásra visszatérve, ha valaminek a hiányát érzem, addig eszem míg elmúlik a hiányérzet ami nem azonos a teltségérzettel egyszerûen nem kívánok többet belõle, a maradék kaját Tomi kutya kapja. A margarinos doboz is hasonlóan megy a hûtõbe, akár több hétig is érintetlen marad. Vannak kedvelt ételeim melyek hosszabb kihagyás után is ellenérzést keltenek bennem és nem azért mert elõzõleg torkig laktam vele. Laikus elgondolással szervezetem visszajelzésének tekintem- EZ MOST NEM HIÁNYZIK mert nem hiányzik a benne lévõ enzim, mikroelem. Tudom orvostudományokban jártasak számára ez olyan "babona" lehet mint "szkeptikusnak a áltudományok" - hiszem hogy ösztönösen ráérzek hogy szervezetemnek mi kell mi nem és aszerint étkezem, nem beidegzõdött szokásokat követek. Sarkított példa, sose tör rám olyan érzés hogy most azonnal innom kell egy pofa sört, felest, pohár bort . Nyilván nem ok nélkül hajtogatják a margarin problémáit, ugyanakkor azt vélem hogy várjunk még a sommás ítélettel. A tojás-tej-só-cukor-kávé szinte évtizedek óta hol rossz, hol életelixír. A kávét mostanában ártalmatlannak minõsítik, sokrétû jótékony élettani hatásait kiemelve. Mértékadó hírforrás közölte hogy a cukor gyógyszer, kísérletek kimutatták erõsíti az antibiotikumok hatását. A sóról is olvastam a napokban, hosszútávú összegzésben nem mutatható ki szignifikáns hatása a szívbetegségekben. Keserves tapasztalatok mutatják, az effajta váltakozó riogatás/dicséret hátterében szinte mindig üzleti érdek lappang. Nem vitatom a margarin körüli vizsgálatok eredményét de laikus véleményem hogy a károsnak minõsített élelmiszerek normális mértékben fogyasztva egészséges szervezetben nem, esetleg gyengén jelentkezik káros hatás (afféle gyógyszer mellékhatásként) ellenben más területeken kifejthet jótékony hatást. Köszönöm jó szándékú intésedet, olvastam a a veszélyekrõl. Kíváncsian várom mi történik, ha már "feltûnõen" sokfelõl igazolják hogy a margarin károsítja az emberi szervezetet. Vajon leállítják gyártását és kivonják a forgalomból? Ha ezt gazdasági okok nem engedik (ahogy a dohánygyártásnál) legalább feltüntetik csomagolásán hogy életveszélyes a margarin fogyasztása?
Elõbújtak a fészekbõl a rozsdafarkú fiókák, a harmadik éppen nem látszik.
A mama aggódott, hogy miért zavarom meg a tanórát.

A mama aggódott, hogy miért zavarom meg a tanórát.

Szép gyûjtemény
Az a fehér szõrös hernyó tetszik a legjobban 
Hú, az a szép lepke áldozat, a 2. sorban..
Hú, az a szép lepke áldozat, a 2. sorban..
Srácok, hoztam ma egy zsák lepkét. És még csak a tizedét se tudtam lefényképezni...
Link
még 5-6 perc és mind fenn lesz
Link
még 5-6 perc és mind fenn lesz
Valami amerikai filmben láttam, hogy egy öreg és egy fiatal beszélget, és azt mondja az öreg: meglátod, fiam, ha majd nyolcvan éves leszel, csak a tested lesz nyolcvan éves, de a szellemed húsz éves marad.
Sok évvel ezelõtt néztem azt a filmet, és hamisnak gondoltam az öreg kijelentését. Most, hogy már én sem vagyok húsz éves, kezdem valószínûnek tartani, és nyugdíjas koromra lehet, be is látom az igazát. A "karosszériámmal" még nincs semmi alapvetõ hiba, de az ifjonti energia már a múlté. Lélekben viszont most is olyan az ember, mint mikor kilépett a gimnázium kapuján.
A test "kopásáról": ez elvileg különbözik attól, ahogy egy gép elhasználódik. A szervezetben rengeteg sok reparáló mechanizmus mûködik, és ezek mind "intelligensek." Hadd mondjak egy példát: nemrégiben kis üvegszilánk fúródótt a hüvelykujjam hegyébe. Nem tudtam kiszedni, nem találtam meg -a bõr begyógyult, záródott felette. Nos, az idegen testektõl a szervezet igyekszik megszabadulni. Egy idõ múlva az üvegszilánk megjelent a körmöm alatt, és a körömlemezzel együtt szép lassan "lenõtt". A gyógyító-védekezõ "intelligencia" az eltávolítás leggyorsabb, legkíméletesebb módját találta meg!
Sok évvel ezelõtt néztem azt a filmet, és hamisnak gondoltam az öreg kijelentését. Most, hogy már én sem vagyok húsz éves, kezdem valószínûnek tartani, és nyugdíjas koromra lehet, be is látom az igazát. A "karosszériámmal" még nincs semmi alapvetõ hiba, de az ifjonti energia már a múlté. Lélekben viszont most is olyan az ember, mint mikor kilépett a gimnázium kapuján.
A test "kopásáról": ez elvileg különbözik attól, ahogy egy gép elhasználódik. A szervezetben rengeteg sok reparáló mechanizmus mûködik, és ezek mind "intelligensek." Hadd mondjak egy példát: nemrégiben kis üvegszilánk fúródótt a hüvelykujjam hegyébe. Nem tudtam kiszedni, nem találtam meg -a bõr begyógyult, záródott felette. Nos, az idegen testektõl a szervezet igyekszik megszabadulni. Egy idõ múlva az üvegszilánk megjelent a körmöm alatt, és a körömlemezzel együtt szép lassan "lenõtt". A gyógyító-védekezõ "intelligencia" az eltávolítás leggyorsabb, legkíméletesebb módját találta meg!
Ki feledte, ki nem azt én nem tudom. Az én generációm talán még ismeri a mûveit. Manapság egyetlen könyvét se láttam a boltokban, holott lebilincselõbb, szórakoztatóbb ismeretterjesztõ írásokat nem sokan alkottak.
Arszenyev kalandjainak fõhõsérõl, Derszu Uzaláról film is készült, talán még Oscart is kapott...
Arszenyev kalandjainak fõhõsérõl, Derszu Uzaláról film is készült, talán még Oscart is kapott...
A margarint hagyd ki, ártalmasabb az erekre, mint a legmagasabb koleszterintartalmú állati zsírok. Ezt elhallgatják több okból, pl. ugyanazok állapították meg, akik korábban koleszterinmentessége miatt egészségesnek minõsítették, valamint olcsó és hatalmas üzleti érdekek állnak a gyártása mögött. Nincs olyan élõlény a világon, amelyiket az evolúció felkészítette volna a hidrogénezett növényi zsiradékok fogyasztására. A margarint nyugodtan a kerülendõ vegyipari termékek közé lehet sorolni. A tejfölutánzatok is ugyanebbe a kategóriába sorolhatók : hidrogénezett pálmaolajból készülnek. Ha valaki tart a koleszterintõl, vagy korlátoznia kell a bevitelt, fogyasszon inkább gyakorlatilag koleszterinmentes libazsírt.
Maximális tisztelettel.
Maximális tisztelettel.
Rögös az út, de csak ez lehet a jövõ útja, ha vissza szeretnénk idézni az árterek õsi élõvilágának képét. A vízügy kevesebbet tesz hozzá, de szerencsére egyre több jó példa is akad, amihez elengedhetetlen az erdész, ökológus, biológus, tájtörténész, vízügyi mérnök konstruktív együttmûködése.
Köszönöm a sok kedves természetkedvelõ társam pontos válaszát! A leirások, képek tökéletesen megegyeznek az ide vándorolt pihékkel, bolyhokkal, amelyek miatt "kapar" a torkom, amit Gaia földanyánknak õszintén megbocsátok. Ennél rosszabb ne legyen. Mindenkinek szép napot!
Kakas, vagy tyúk? 2 kakas 2 tyúk:
Link
1 kakas 3 tyúk:
Link
Az elõkertecskénk, a járda melletti ágyás ki kaszálva, a nárcisz-írisz hagymák még a földben, érlelõdve. A lompos sorban áttelelt egy selyemakác magonc, az öreg fát tavaly tavasszal ki kellett vágni, elkapta vmi.tripszt, levéltetû, vagy más ragadozó, a 15 éves fa kiszáradt.
És itt van a túlélõ gyermeke, meg lesz mentve az utókornak.
Link
Link
Link
1 kakas 3 tyúk:
Link
Az elõkertecskénk, a járda melletti ágyás ki kaszálva, a nárcisz-írisz hagymák még a földben, érlelõdve. A lompos sorban áttelelt egy selyemakác magonc, az öreg fát tavaly tavasszal ki kellett vágni, elkapta vmi.tripszt, levéltetû, vagy más ragadozó, a 15 éves fa kiszáradt.
És itt van a túlélõ gyermeke, meg lesz mentve az utókornak.
Link
Link
Kornisé a pont, seprence! A karolópókok nagyon szeretnek lakni benne.
Valami nyárfa lesz. Az idén kicsit késõbb jött az "áldás" (nekem az, mert bár szinte mindenre allergiás vagyok ami körülvesz, de ettõl a szálló szösztõl még létezni sem tudok), többnyire május elsõ felében repked város és vidék szerte. Szívesen kihagynám az életembõl ezt a pár hetet, mert akkor talán levegõt is kapnék. Bár akkor meg az év egyik legszebb idõszakától fosztanám meg magam.