Meteorológiai esélylatolgatások
A zonalitás témaköréhez: a legfrissebb futások alapján kalkulát felállás mindennek mondható, de zonalitásnak egész biztosan nem a jövõ hét végére:
Link
Attól mert a rendszer meleg oldalán leszünk attól az még nem zonalitás.
Az viszont igaz, hogy a jelenlegi fáklya lényegesen összetartóbb lényegesen lecsökkent a szórás rajta a néhány nappal ezelõttihez képest.
Ennel mindtegy ellenpólusaként a NAO index ujra erõsen szórni kezdett lefelé november közepe felé (ez a legfrissebb felállás...2-3 napja még egységesebb képet festett):
Link
Magyarul jelentõs radikális átlakulás nem várható a jövõ héten és azt követõen se egyelõre.
Link
Attól mert a rendszer meleg oldalán leszünk attól az még nem zonalitás.
Az viszont igaz, hogy a jelenlegi fáklya lényegesen összetartóbb lényegesen lecsökkent a szórás rajta a néhány nappal ezelõttihez képest.
Ennel mindtegy ellenpólusaként a NAO index ujra erõsen szórni kezdett lefelé november közepe felé (ez a legfrissebb felállás...2-3 napja még egységesebb képet festett):
Link
Magyarul jelentõs radikális átlakulás nem várható a jövõ héten és azt követõen se egyelõre.
Hát,a tél közepi tartós zonalitást elég nehéz "megúszni" nálunk.Ebbõl a szempontból a tavalyi,és ahhoz hasonló évek ritkaságszámbam mennek.
Az utóbbi 20 évben 18-ban ugyanennyire melegnek jelezte az észak-amerikai térséget és ugyanilyen enyhén be is következett a dolog. 2006/2007. telén sem volt másképpen: Link nagy területen igen erõsen pozitív anomália az észak-amerikai térségben. Szóval a dolog kulcsa valahol máshol kell, hogy legyen...
Egy dolgot mindenesetre meg lehet jegyezni, hogy a jégborítottság hasonlít, illetve a hidegmagok vándorlása is arra enged következtetni, hogy nem lesznek tartósan Szibéria környékén (legalább nem lehet azt állítani, hogy tartosan ott lesznek).
Ebbõl kifolyólag a múltbéli eseményeket kivéve, a jelenben és jövõben semmi bíztató képet nem lehet felfedezni. (legalábbis jelenleg)
Én mindenesetre befejezem a témát, mielõtt megjelenik az a bizonyos egy-két személy, akik miatt valami ellenségeskedés elkezdõdik. Azért egész jó kis szakmai diskurzus ment itt az utóbbi pár órában!
Majd meglátjuk, hogy a jövõ mit hoz!
Egy dolgot mindenesetre meg lehet jegyezni, hogy a jégborítottság hasonlít, illetve a hidegmagok vándorlása is arra enged következtetni, hogy nem lesznek tartósan Szibéria környékén (legalább nem lehet azt állítani, hogy tartosan ott lesznek).
Ebbõl kifolyólag a múltbéli eseményeket kivéve, a jelenben és jövõben semmi bíztató képet nem lehet felfedezni. (legalábbis jelenleg)
Én mindenesetre befejezem a témát, mielõtt megjelenik az a bizonyos egy-két személy, akik miatt valami ellenségeskedés elkezdõdik. Azért egész jó kis szakmai diskurzus ment itt az utóbbi pár órában!
Majd meglátjuk, hogy a jövõ mit hoz!
Nem véletlen:
Link
Azonos idõszakban 2006-ban Észak-amerikára volt jellemzõ egy erõs hidegmag, most pedig (legalábbis jelenleg) már a november elejére várható helyzet.
Kíváncsi vagyok ki fog-e Észak-amerika fölött alakulni november elsõ napjaiban az az erõs hidegmag ?!?!
Én nem arra következtetek, hogy keletrõl fog jönni a kontinentális hideg, hanem hogy egy makroátrendezõdés miatt sokkal erõsebb és gyorsabb lehûlés jöhet ÉK-rõl mintha nem lenne a célterületen ilyen hidegmag.
Tavaly ugyancsak (a jelenleg elõrejelzettek ellenében) kialakult ez a hidegmag november elejére -20:-25 fok körüli 850-es hpa hõmérsékletekkel:
Link
Megjegyzendõ hogy az elmult éveket figyelembe véve elég light-osra sikeredhet az Észak-amerikai felhalmozódás:
Link
Még a -10 fokot is alulról súrolja. Tehát a hideg java a pólusoktól számítva a Eurázsiai rész felé tolódik.
Ha pedig az áramlási viszonyokat nézzük arrafelé:
jelenleg:
Link
és 1 hét mulva:
Link
Az USÁ-ban nyugatias, kanadában délies áramlások uralkodnak (tartósan), így nem kedveznek a hófelhalmozódásnak, illetve a hideg behatolásának.
Tehát nem tudom, hogy ez a hideg át tud-e majd novemberre helyezõdni oda, mert erõs és folyamatos óceáni ciklongenezist ez segíthetené elõ, ami közvetett módon erõsíteni a zonális hajlamot Európában novemberben.
A szezonális elõrejelzések is hetek óta folyamatos pozitív anomáliával számolnak Észak-amerikára (nem is kis mérsékben):
Link
És ezt sokkal határozottabban jelzik, mint pl. az európai kilengéseket. (megj: Mondjuk azt erõsen kétlem, hogy novemberben a 60. szélességtõl északra épp a Skandináv térség zárna a legnegatívabb anomáliával az egész sarkörön)
Link
Azonos idõszakban 2006-ban Észak-amerikára volt jellemzõ egy erõs hidegmag, most pedig (legalábbis jelenleg) már a november elejére várható helyzet.
Kíváncsi vagyok ki fog-e Észak-amerika fölött alakulni november elsõ napjaiban az az erõs hidegmag ?!?!
Én nem arra következtetek, hogy keletrõl fog jönni a kontinentális hideg, hanem hogy egy makroátrendezõdés miatt sokkal erõsebb és gyorsabb lehûlés jöhet ÉK-rõl mintha nem lenne a célterületen ilyen hidegmag.
Tavaly ugyancsak (a jelenleg elõrejelzettek ellenében) kialakult ez a hidegmag november elejére -20:-25 fok körüli 850-es hpa hõmérsékletekkel:
Link
Megjegyzendõ hogy az elmult éveket figyelembe véve elég light-osra sikeredhet az Észak-amerikai felhalmozódás:
Link
Még a -10 fokot is alulról súrolja. Tehát a hideg java a pólusoktól számítva a Eurázsiai rész felé tolódik.
Ha pedig az áramlási viszonyokat nézzük arrafelé:
jelenleg:
Link
és 1 hét mulva:
Link
Az USÁ-ban nyugatias, kanadában délies áramlások uralkodnak (tartósan), így nem kedveznek a hófelhalmozódásnak, illetve a hideg behatolásának.
Tehát nem tudom, hogy ez a hideg át tud-e majd novemberre helyezõdni oda, mert erõs és folyamatos óceáni ciklongenezist ez segíthetené elõ, ami közvetett módon erõsíteni a zonális hajlamot Európában novemberben.
A szezonális elõrejelzések is hetek óta folyamatos pozitív anomáliával számolnak Észak-amerikára (nem is kis mérsékben):
Link
És ezt sokkal határozottabban jelzik, mint pl. az európai kilengéseket. (megj: Mondjuk azt erõsen kétlem, hogy novemberben a 60. szélességtõl északra épp a Skandináv térség zárna a legnegatívabb anomáliával az egész sarkörön)
Nagyon helyes Wetsom megfigyelése az Atlanti-óceán irányából a kontinens felé sodródó,majd ott lelassuló,megálló ciklonokról.Ezek a ciklonok ahelyett,hogy frontjaikkal "átsöpörnének" rajtunk,vagy a tõlünk északabbra fekvõ tájakon nyugatról keletre (mint a klasszikus zonalitás esetén),tartósan a kontinens északnyugati része fölött tevékenykednek,alacsony nyomású légtömegeik és hidegfrontjuk messze délre lenyúlik,és az így generálódó mediterán ciklon,vagy elõoldalának déli áramlása ér csak el minket.Határozottan megfigyedlhetõ a déli légmozgás gyakoriságának növekedése a szeptemberi állapothoz képest.Az elmúlt napok ény-i áramlása például nem sokáig tartott,az ezután kialakuló dk-i,d-i légmozgás sokkal hosszabb életûnek tûnik(lásd a nov.1.-re prognosztizáltak)
A november eleji makacs déli szél nem tartozik a ritkaságok közé.Okáról az a véleményem,hogy a gyorsan lehûlõ kontinens fölött, -Szibériában- hideg levegõvel telt anticiklonok képzõdnek,és ezek akasztják meg az atlanti depressziókat kelet felé való vándorlásukban.A ciklonok hozzánk képest elõoldali pozicióban vesztegelnek,tartós délies áramlást tartva fenn fölöttünk.Bár lehet,van ennek a jelenségnek más,mélyebb oka is.Nyáron éppen a forró levegõvel telt orosz AC nem engedte eltávozni Közép-Európából a sekély ciklonokat.
A november eleji makacs déli szél nem tartozik a ritkaságok közé.Okáról az a véleményem,hogy a gyorsan lehûlõ kontinens fölött, -Szibériában- hideg levegõvel telt anticiklonok képzõdnek,és ezek akasztják meg az atlanti depressziókat kelet felé való vándorlásukban.A ciklonok hozzánk képest elõoldali pozicióban vesztegelnek,tartós délies áramlást tartva fenn fölöttünk.Bár lehet,van ennek a jelenségnek más,mélyebb oka is.Nyáron éppen a forró levegõvel telt orosz AC nem engedte eltávozni Közép-Európából a sekély ciklonokat.
Én ez alapján írtam:Link
Az animáción én azt látom hogy fokozatosan húzódik vissza a hidegmag,és tevõdik át Grönland irányába.Nov. 1-9 között.
Az animáción én azt látom hogy fokozatosan húzódik vissza a hidegmag,és tevõdik át Grönland irányába.Nov. 1-9 között.
Ezért is mondtam, hogy a klasszikusan definiált blockingnak vannak ezek a szigorú kritériumai.
A valóság persze - mint ahogyan az egész légkört, valamennyi meteorológiai jelenséget illetõen igaz ez - sokszor nem sorolható be ilyen tankönyvi rendszerbe.
Egyértelmû, hogy a tartós nyugat-, illetve közép-európai teknõ sokkal inkább a blocking kategóriához áll közelebb, mint a zonalitáshoz, ebben nincs is vita.
Ha kiragadunk egy-két pillanatképet:
Link
Link
de fõleg:
Link
Link
ezek elég jó kis blocking-típusú minta-helyzetek, nem is kérdés.
Más kérdés, hogy annak az "õs" blocking-helyzetnek a kritériumait, amelyet korábban vázoltam, és amit mi általában egy masszív brit, vagy skandináv, de legalábbis kelet-európai Ac képében képzelünk el, csak rövidebb ideig elégítik ki. Ezért is tartom kicsit parttalannak a vitát, mint már korábban is említettem.
Szerk.: plusz lásd Met4ever írását! Én is valami ilyesmit akartam megfogalmazni, de õ jobban szavakba tudta önteni a lényeget.
A valóság persze - mint ahogyan az egész légkört, valamennyi meteorológiai jelenséget illetõen igaz ez - sokszor nem sorolható be ilyen tankönyvi rendszerbe.Egyértelmû, hogy a tartós nyugat-, illetve közép-európai teknõ sokkal inkább a blocking kategóriához áll közelebb, mint a zonalitáshoz, ebben nincs is vita.
Ha kiragadunk egy-két pillanatképet:
Link
Link
de fõleg:
Link
Link
ezek elég jó kis blocking-típusú minta-helyzetek, nem is kérdés.
Más kérdés, hogy annak az "õs" blocking-helyzetnek a kritériumait, amelyet korábban vázoltam, és amit mi általában egy masszív brit, vagy skandináv, de legalábbis kelet-európai Ac képében képzelünk el, csak rövidebb ideig elégítik ki. Ezért is tartom kicsit parttalannak a vitát, mint már korábban is említettem.
Szerk.: plusz lásd Met4ever írását! Én is valami ilyesmit akartam megfogalmazni, de õ jobban szavakba tudta önteni a lényeget.
"A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással."
Ez természetesen igaz. Ehhez kapcsolódó gondolataim a blockingról =>
A lényeg a korábban már említett "állóhullám jellegben" van szerintem. A jet rajzolja ki ezeket a hullámokat, s minél nagyobb a hullámok aplitudója, annál délebbre nyúlnak a teknõk ill. annál északabbra a gerincek.
A blockinghoz szerintem relatív nagy hullám amplitúdó + állóhullám jelleg is kell. Az utóbbi biztosítja, hogy az adott áramlási kép több napon keresztül alig változik, azaz a meridionalitás viszonylag tartós.
Úgy is elõfordulhat relatíve nagy amplitúdójú teknõ/gerinc, hogy az semmiféle állóhullám jelleget nem mutat, azaz nyugatról kelet felé helyezõdik át. Ekkor egy adott pontban csak átmeneti a meridionális áramlás, azaz a "déli meleg" illetve az "északi hideg" légtömeg csak rövid ideig éri el az adott pontot, és sûrûn váltogatja egymást.
Ha még tovább lépünk, és csökkentjük a hullámzás amplitudóját, akkor eljutunk a klasszikus zonalitáshoz, amikor vannak teknõk és gerincek is, de ezek alig nyúlnak északra ill. délre, így egy adott pontban tartósabban nyugati ill. nyugatias az áramlás. Minél kisebb a hullám amplitudó, annál csekélyebb az észak-déli légtömegcsere.
Az persze jó kérdés, hogy hol húzzuk meg határokat pl. tartósság kérdésében. Ha túl szigorúak vagyunk, akkor az esetek többsége valahol a kettõ (zonális vs blocking) között lesz.
Aktualizálva a köv. 10 napra, az ECMWF ens. alapján úgy látom én is, hogy nagy csata zajlik majd a két típusú helyzet között. Az atlanti ciklonok pár napra áttörik az atlanti anticiklon északi részét és bejutnak a szárazföldre, de az anticiklon rendre újraképzõdik mögöttük nyugaton, és a kelet-európai anticiklon sem adja magát egykönnyen, így egyelõre (köv. 10 nap) a klaszikus zonalitás sem képes kialakulni...
Ez természetesen igaz. Ehhez kapcsolódó gondolataim a blockingról =>
A lényeg a korábban már említett "állóhullám jellegben" van szerintem. A jet rajzolja ki ezeket a hullámokat, s minél nagyobb a hullámok aplitudója, annál délebbre nyúlnak a teknõk ill. annál északabbra a gerincek.
A blockinghoz szerintem relatív nagy hullám amplitúdó + állóhullám jelleg is kell. Az utóbbi biztosítja, hogy az adott áramlási kép több napon keresztül alig változik, azaz a meridionalitás viszonylag tartós.
Úgy is elõfordulhat relatíve nagy amplitúdójú teknõ/gerinc, hogy az semmiféle állóhullám jelleget nem mutat, azaz nyugatról kelet felé helyezõdik át. Ekkor egy adott pontban csak átmeneti a meridionális áramlás, azaz a "déli meleg" illetve az "északi hideg" légtömeg csak rövid ideig éri el az adott pontot, és sûrûn váltogatja egymást.
Ha még tovább lépünk, és csökkentjük a hullámzás amplitudóját, akkor eljutunk a klasszikus zonalitáshoz, amikor vannak teknõk és gerincek is, de ezek alig nyúlnak északra ill. délre, így egy adott pontban tartósabban nyugati ill. nyugatias az áramlás. Minél kisebb a hullám amplitudó, annál csekélyebb az észak-déli légtömegcsere.
Az persze jó kérdés, hogy hol húzzuk meg határokat pl. tartósság kérdésében. Ha túl szigorúak vagyunk, akkor az esetek többsége valahol a kettõ (zonális vs blocking) között lesz.
Aktualizálva a köv. 10 napra, az ECMWF ens. alapján úgy látom én is, hogy nagy csata zajlik majd a két típusú helyzet között. Az atlanti ciklonok pár napra áttörik az atlanti anticiklon északi részét és bejutnak a szárazföldre, de az anticiklon rendre újraképzõdik mögöttük nyugaton, és a kelet-európai anticiklon sem adja magát egykönnyen, így egyelõre (köv. 10 nap) a klaszikus zonalitás sem képes kialakulni...
Egy kis összehasonlítás a 2006-os helyzettel: Link jellegében ugyanaz, csak 2006-ban erõsebb volt a hidegmag, így a jég kiterejdése is, meg több hó volt Szibériában.
Ennek ellenére nem nagyon jöttek a fuvallatok keletrõl, sokkal inkább nyugatról.
Én arra tippelek, ezek alapján, illetve a hidegmag elhelyezkedéséból, hogy tartós zonalitás december környékén kezdõdhet el, ha megvárjuk, amíg a hidegmag ellenkezõ része eléri Észak-Amerikát, illetve olyan ciklonokat gerjeszt, ami ránk is hatással lesz.
Benne van a paliban tehát, hogy pont decemberre kerülünk át az enyhe periódusba, illetve márciusban még bõven tél lesz.
Igazából sokminden lehet...
A hidegmag mostani elhelyezkedéséból tehát semmiképpen sem lehet következtetni arra, hogy keletrõl jön a kontinentális hideg, mert nem biztos.
Hiába van Afrikában a +20-as izoterma, mégse jön közel, hiába van délies áramlás...
Ennek ellenére nem nagyon jöttek a fuvallatok keletrõl, sokkal inkább nyugatról.
Én arra tippelek, ezek alapján, illetve a hidegmag elhelyezkedéséból, hogy tartós zonalitás december környékén kezdõdhet el, ha megvárjuk, amíg a hidegmag ellenkezõ része eléri Észak-Amerikát, illetve olyan ciklonokat gerjeszt, ami ránk is hatással lesz.
Benne van a paliban tehát, hogy pont decemberre kerülünk át az enyhe periódusba, illetve márciusban még bõven tél lesz.
Igazából sokminden lehet...
A hidegmag mostani elhelyezkedéséból tehát semmiképpen sem lehet következtetni arra, hogy keletrõl jön a kontinentális hideg, mert nem biztos.
Hiába van Afrikában a +20-as izoterma, mégse jön közel, hiába van délies áramlás...
Én a hidegmag kialakulásását nem Grönland felé tenném, ahogy írod:
Link
és a jövõ hét vége:
Link
Egyre inkább Eurázsia-északi részeire tehetõ az erõs hideg felhalmozódás. Valószínûleg a jég és a hó felhalmozódás is erre a részre lesz jellemzõ a legerõteljesebben.
Sõt: jelenleg is Eurázsia északi részén van a legelõrehaladottabb állapotban a jég terjeszkedése ez egyértelmû.
Link
Azaz egyelõre tartósnak ígérkezik ez a felállás a várható kieneteleket elnézve.
Ehhez képest Észak-amerika nagyon gyengén teljesít.
Pontosan ennek okán érdemes lesz nézni november elején a nyomási elrendezõdést, ugyanis egy erõs Skandináv, vagy norvég tengeri AC dominancia gyors kialakulásával ÉK felõl radikális idõjárásváltozás is bekövetkezhet, és itt a hideg légtömegeknek nem az óceán felõl kellene átkelni, hanem a szárazföld felõl. Ilyen esetben novemberben már az elsõ téli jellegû idõt okozhatná.
Link
és a jövõ hét vége:
Link
Egyre inkább Eurázsia-északi részeire tehetõ az erõs hideg felhalmozódás. Valószínûleg a jég és a hó felhalmozódás is erre a részre lesz jellemzõ a legerõteljesebben.
Sõt: jelenleg is Eurázsia északi részén van a legelõrehaladottabb állapotban a jég terjeszkedése ez egyértelmû.
Link
Azaz egyelõre tartósnak ígérkezik ez a felállás a várható kieneteleket elnézve.
Ehhez képest Észak-amerika nagyon gyengén teljesít.
Pontosan ennek okán érdemes lesz nézni november elején a nyomási elrendezõdést, ugyanis egy erõs Skandináv, vagy norvég tengeri AC dominancia gyors kialakulásával ÉK felõl radikális idõjárásváltozás is bekövetkezhet, és itt a hideg légtömegeknek nem az óceán felõl kellene átkelni, hanem a szárazföld felõl. Ilyen esetben novemberben már az elsõ téli jellegû idõt okozhatná.
A GFS ENS bizony tartja a déli típusú blockingot, avagy nyugat-európai teknõt, bár a kettõ nem hiszem, hogy ugyanaz. Mondjuk rá, hogy 120 órától 240 óráig. Most ekkor elvégre is blockingot vár a modell vagy nem?
Amúgy az utóbbi 1 évben azért eléggé ritka volt, hogy egy berendezkedés 5 napnál tovább kitartson. Bár tényszerû, hogy vagy így, vagy úgy, de blocking van/volt. Jórészt folyamatos váltakozás van, de a zonalitást mindenképpen ki lehet zárni. A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással.
Amúgy az utóbbi 1 évben azért eléggé ritka volt, hogy egy berendezkedés 5 napnál tovább kitartson. Bár tényszerû, hogy vagy így, vagy úgy, de blocking van/volt. Jórészt folyamatos váltakozás van, de a zonalitást mindenképpen ki lehet zárni. A nyugat-európai teknõ nem zonális áramlással kapcsolatos, hanem meridionalitással.
Hát igen így van.
Más: A térképeket nézve a hidegmag egyre inkább Eurázsia fölé helyezkedik, más is így látja?
Más: A térképeket nézve a hidegmag egyre inkább Eurázsia fölé helyezkedik, más is így látja?
Örülök, hogy a szakma is megszólalt, bizony egyetlen napi elõrejelzett térkép nem elég a makrohelyzet jellemzésére.
Egy blokkolni látszó Ac, azaz pl. egy beékelõdõ Ac-gerinc még nem elég még a blocking-helyzethez, ahogy az Atlanti-térségben kialakuló cikloncsalád se a zonalításhoz, az egymásra gyakorolt hatásuk és azoknak az idõtartama/jellege a döntõ.
Maradjunk annyiban, a következõ 10napban próbálkozik a zonalítás, meglátjuk sikerül-e neki kialakulni.
Egy blokkolni látszó Ac, azaz pl. egy beékelõdõ Ac-gerinc még nem elég még a blocking-helyzethez, ahogy az Atlanti-térségben kialakuló cikloncsalád se a zonalításhoz, az egymásra gyakorolt hatásuk és azoknak az idõtartama/jellege a döntõ.
Maradjunk annyiban, a következõ 10napban próbálkozik a zonalítás, meglátjuk sikerül-e neki kialakulni.
Így van. A klasszikus blocking-nak szigorú kritériumai (Rex, 1950) vannak egyébként. Nevezetesen:
- a nyugat-keleti irányú áramlás két, egymástól távol elhelyezkedõ ágra bomlik
- a légtömegek az egyik ág mentén mozognak
- a két ág által kifeszített terület nagyobb, mint 45 fok
- a jelenség élettartama legalább 5-7 nap
- a nyugat-keleti irányú áramlás két, egymástól távol elhelyezkedõ ágra bomlik
- a légtömegek az egyik ág mentén mozognak
- a két ág által kifeszített terület nagyobb, mint 45 fok
- a jelenség élettartama legalább 5-7 nap
Szerintem mindkettõtöknek igaza van. Én úgy látom, arról van szó, hogy 2 blocking helyzet között próbálkozik a zonalitás, de nem tud kiteljesedni, tehát mostani esetben:
Blocking (északi) --> félblocking --> blocking (déli) --> ???
Nos, az alábbi hozzászólás alapján viszont az egészet nevezhetjük félblockingnak, hiszen kis túlzással napról-napra változik a nyomási elrendezõdés. Semmiképpen nem zonalitás, de mivel a blokkoló AC-központok csak rövid ideig maradnak ugyanazon a helyen, ezért nem is blocking.
Blocking (északi) --> félblocking --> blocking (déli) --> ???
Nos, az alábbi hozzászólás alapján viszont az egészet nevezhetjük félblockingnak, hiszen kis túlzással napról-napra változik a nyomási elrendezõdés. Semmiképpen nem zonalitás, de mivel a blokkoló AC-központok csak rövid ideig maradnak ugyanazon a helyen, ezért nem is blocking.
Itt találtok a blocking fogalmáról pontosabb leírást, megemlítve a fõbb típusokat is (a 14. oldaltól).
Link
Idézve ebbõl:
"A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erõteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetõvé teszik a trópusokon felhalmozódott hõenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzõdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezõdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknõk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre.
Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak."
Szerintem ez azért nem könnyû kérdés egyébként, mert azt kellene elõször is eldönteni, hogy az a bizonyos képzõdmény melyik földrajzi térségre nézve blocking, ha lehet így fogalmazni. Azaz hogy egyáltalán nincs nyugat-keleti irányú áramlás az egész észak-atlanti térségben, vagy pedig van ugyan, de hozzánk már nem jut el?
Link
Idézve ebbõl:
"A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erõteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetõvé teszik a trópusokon felhalmozódott hõenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzõdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezõdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknõk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre.
Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak."
Szerintem ez azért nem könnyû kérdés egyébként, mert azt kellene elõször is eldönteni, hogy az a bizonyos képzõdmény melyik földrajzi térségre nézve blocking, ha lehet így fogalmazni. Azaz hogy egyáltalán nincs nyugat-keleti irányú áramlás az egész észak-atlanti térségben, vagy pedig van ugyan, de hozzánk már nem jut el?
Szerintem is így van, bár az "afrikai hõség" kicsit túlzás, persze értem az idézõjelet De majd jön pl. egy Svadasz és megmondja a tutit Link
De majd jön pl. egy Svadasz és megmondja a tutit Link
A nov.1-i helyzet teljes mértékben blocking, méghozzá déli típusú. AC a Kelet-európai-síkságon, a teknõ és az AC között délies áramlással "afrikai hõség".
Emellett ugye van még három tipikus eset: a keletit és az északit mindenki ismeri, és van még egy atlanti blocking is. Utóbbi esetén nem az Azori-szigetek környékén, hanem attól északabbra van az AC, de kint az óceánon. Bár ez inkább már kicsit átmenet a félblocking felé. Északon azért jó kis havas helyzeteket tud okozni ez is.
Emellett ugye van még három tipikus eset: a keletit és az északit mindenki ismeri, és van még egy atlanti blocking is. Utóbbi esetén nem az Azori-szigetek környékén, hanem attól északabbra van az AC, de kint az óceánon. Bár ez inkább már kicsit átmenet a félblocking felé. Északon azért jó kis havas helyzeteket tud okozni ez is.
Emiatt nem tudom rámondani, hogy teljesen blokking:
Link
*piros a zonális szelek
*lilás a meridionális szelek
A zonális áramlások eltérített pályán bizony bejutnak, és félig meddig befolyásolhatják az idõjárásunkat.
Egy tiszta blokking helyzetben közel sincs ilyen közelségben a Nyugat-Keleti áramlás.
Link
*piros a zonális szelek
*lilás a meridionális szelek
A zonális áramlások eltérített pályán bizony bejutnak, és félig meddig befolyásolhatják az idõjárásunkat.
Egy tiszta blokking helyzetben közel sincs ilyen közelségben a Nyugat-Keleti áramlás.
Szerintem itt a blokking fogalmával vannak problémák.
Néha itt a metneten csak az Azori AC számít blokkingnak, de véleményem szerint tõlünk keletre lévõ AC is blokkingnak számít
Ez hol zonalitás?:Link
A JET stream egyértelmûen meridionális felettünk...
És eleve, ha már észak-déli teknõrõl beszélünk, akkor nem beszélünk zonalitásról...
A jelenlegi kép azaz, hogy a ciklonok zonális áramlással megjönnek Európába, de itt megragadnak és teknõt alakítanak ki.
Egy biztos, én ezt nem nevezném zonalitásnak.
Néha itt a metneten csak az Azori AC számít blokkingnak, de véleményem szerint tõlünk keletre lévõ AC is blokkingnak számít
Ez hol zonalitás?:Link
A JET stream egyértelmûen meridionális felettünk...
És eleve, ha már észak-déli teknõrõl beszélünk, akkor nem beszélünk zonalitásról...
A jelenlegi kép azaz, hogy a ciklonok zonális áramlással megjönnek Európába, de itt megragadnak és teknõt alakítanak ki.
Egy biztos, én ezt nem nevezném zonalitásnak.
A Nyugat-Európai teknõk félblocking kategóriába tartoznak?
Ez szerintem sem félblocking! Emlékszem én olyan telekre, amikor gyakran volt kvázi-zonalitás és az arról szólt, hogy mediterrán ciklon alig-alig van (vagy van, de nincs ránk hatással), csak északnyugati frontok, amik fõként északra-északkeletre hoznak megmaradó pár centis havakat, ha a Tátra nem fésüli meg túlságosan a csapadékot! Link nekem az ilyen helyzetek félblockingok! Link
Simán elõfordulhat, hogy én tudom rosszul, de a Nyugat-Európai teknõ szerintem nem az a tipikus félblocking.
Ez szerintem sem félblocking! Emlékszem én olyan telekre, amikor gyakran volt kvázi-zonalitás és az arról szólt, hogy mediterrán ciklon alig-alig van (vagy van, de nincs ránk hatással), csak északnyugati frontok, amik fõként északra-északkeletre hoznak megmaradó pár centis havakat, ha a Tátra nem fésüli meg túlságosan a csapadékot! Link nekem az ilyen helyzetek félblockingok! Link
Simán elõfordulhat, hogy én tudom rosszul, de a Nyugat-Európai teknõ szerintem nem az a tipikus félblocking.
Emiatt gondoltam félblokkingra.
GFS ENS:Link
ECMWF ENS:Link
Látható, hogy Brit szigetekig eljut a ciklon, de utána satuba kerül, és nagyon lelassul a mozgása. Ha ez a felállás kialakuló,akkor nyomás hullámok elõbb-utóbb mediterrán ciklonhoz vezethetnek.
ECMWF ûridõben elég durva jövõképet vázol fel:
Link
Persze ennek beválási esélye elég csekély, de jelzésértékû.
GFS ENS:Link
ECMWF ENS:Link
Látható, hogy Brit szigetekig eljut a ciklon, de utána satuba kerül, és nagyon lelassul a mozgása. Ha ez a felállás kialakuló,akkor nyomás hullámok elõbb-utóbb mediterrán ciklonhoz vezethetnek.
ECMWF ûridõben elég durva jövõképet vázol fel:
Link
Persze ennek beválási esélye elég csekély, de jelzésértékû.
Tévedsz.
November közepéig is a grönlandi hidegmag volt erõs ( Link és Link ), és a zonalítás épp sarki hidegmagok erõsödését okozza közvetett módon, a tavalyi kemény európai tél egyik oka is ez lett.
Kornél, nekem továbbra is inkább zonálishoz áll közelebb az áramlás a következõ 10nap, mint blockinghoz, igaz gyengus kivitelben (erõsebb kivitelt és vegytiszta zonalítást nem is lehetett várni):
Link , Link és Link
November közepéig is a grönlandi hidegmag volt erõs ( Link és Link ), és a zonalítás épp sarki hidegmagok erõsödését okozza közvetett módon, a tavalyi kemény európai tél egyik oka is ez lett.
Kornél, nekem továbbra is inkább zonálishoz áll közelebb az áramlás a következõ 10nap, mint blockinghoz, igaz gyengus kivitelben (erõsebb kivitelt és vegytiszta zonalítást nem is lehetett várni):
Link , Link és Link
Kezd végre letisztulni a kép. Tiszta zonalitás nem alakul ki a jelek szerint, sokkal inkább félblokking lehetséges a jövõhét második felétõl.
Bocs,nincs itt valami tévedés?Az általad linkelt ábra azt mutatja,hogy a nyugat-szibériai hidegmag nagyobb és "keményebb" is a grönlandinál.Pont errõl írtam,ez az északkeleti hidegtömeg generálja és tartja fenn a makacs fehér-tengeri ciklontevékenységet,mely már jó ideje tapasztalható.Éppen ezért gondolom,hogy az északatlanti minimum nyugati áramlásos zónája nem lesz képes uralma alá vonni(legalábbis tartósan) Európa idõjárását.
Az a nagy hidegmag viszont,ha jól látom kezd Grönland felett összpontosulni és keményedni:Link
Már figyelem egy ideje a modellen.
Ha jól emlékszem tavaly két hidegmag volt végig,már az õsztõl kezdve a tél végéig.És a komolyabb hidegmag az végig nekünk jó helyen,itt Európa északi,északkeleti részén volt.Míg a gyengébb Grönland felett.Szóval szerintem más felállás van most mint tavaly.Ha kialakul a zonalítás(már pedig esélyes)és ha továbbra is az a tendencia hogy a kemény hideg mag nem felettünk lesz,akkor könnyen lehet hogy a múlt télnél enyhébb lesz a mostani. (persze ez csak egy modell alapján....)
Már figyelem egy ideje a modellen.
Ha jól emlékszem tavaly két hidegmag volt végig,már az õsztõl kezdve a tél végéig.És a komolyabb hidegmag az végig nekünk jó helyen,itt Európa északi,északkeleti részén volt.Míg a gyengébb Grönland felett.Szóval szerintem más felállás van most mint tavaly.Ha kialakul a zonalítás(már pedig esélyes)és ha továbbra is az a tendencia hogy a kemény hideg mag nem felettünk lesz,akkor könnyen lehet hogy a múlt télnél enyhébb lesz a mostani. (persze ez csak egy modell alapján....)
Az idõjárás eddigi viselkedését figyelembe véve egyáltalán nem elképzelhetetlen az izlandi minimum megerõsödése.(Hozzá kell tenni,ez szinte minden télen megtörténik a napforduló környékén)Ez Európára nézve ny-dny-i melegáramlást jelentene.Azonban a melegáramlás érvényre jutását alapvetõen megszabja az északkeleti hidegtömeg,ill,annak hiánya.Tavaly november második felében,december legelején szintén dny-i áramlás uralkodott enyhe idõt okozva,de a felgyülemlõ északkeleti hideg végül "felülírta" a makroszinoptikai helyzetet,s hogy milyen lett a december,arra jól emlékszünk.A helyzet kulcsa tehát az északkeleti hideglevegõ mennyisége.Ha ez kevés,akár nyugati áramlásos,enyhe telünk is lehet.Meg kell mondjam,nem hiszem,hogy így lesz.Mégpedig azért nem,mert az izlandi mellett egy másik minimum is stabilan mutatkozik szinte minden elõrejelzési térképen.Ennek középpontja a Skandináv-félszigettõl é-ék-re van,és a Grönland fölötti AC-al közös áramlási rendszerével hideglevegõt deponál Északkelet-Európában.Egyelõre nem úgy néz ki,hogy ez a hidegraktár fel akarna számolódni,"amerikás" tél készülne kialakulni,kanadai-keleti parti fagyhullámokkal,európai enyheséggel.Megfigyelhetõ az is,hogy mostanában az északatlanti minimum alacsony nyomású légtömegei sohasem északról közelítenek meg minket,hanem délrõl,mediciklonok formájában(tavaly õsz végén is ez volt a helyzet)Ha délire fordul fölöttünk az áramlás,ezt nem nyugati szelek követik,mint általában,hanem a déli szél keletire fordul és már rajtunk is van a mediciklon.Ebbõl kifolyólag én a "teknõs" felállást tartom valószínûnek.Ez okozhat az átlagnál enyhébb,esõs idõt is,azonban ha erõs az északkeleti hidegfelhalmozódás,akkor a déli alacsony nyomás könnyen ránk "ránthatja" a sarki-kontinentális légtömegeket,ahogy egy éve decemberben történt.Mindamellett átmeneti zonalitást egyáltalán nem tartok kizártnak.De úgy gondolom,ha ez kialakul,egy idõ után a nyugati áramlás északira vált(ahogy illik),és nem lesz vég nélküli enyhelevegõ-beáramlás,mint 2006-2007 telén.
Még mindig teljesen bizonytalan a makroszinoptikus helyzetkép az elõttünk álló idõszakra.
A GFS az izlandi minimum brutális megerõsödésével kecsegtet 10 nap után, de nem járna zonális áramlással, mivel eleinte a Közép-Európában, majd a ciklonaktivitás erõsödésével vagy tõlünk északra, illetve keletre terjedhet ki az anticiklonális uralom. Ezt egy újabb hidegleszakadás elõzné meg a Kelet-Európai síkságon, illetve Grönlandtól nyugatra egy erõteljesebb hidegmag alakulna ki, ami elég masszívnak ígérkezne (min. 1 hónap).
Ebbõl kifolyólag hosszabb ideig maradna meg az az eseménytelen helyzetkép aminek két végkimenetele lehetne:
1. a kelet-európai anticiklon gyengülésével stabil zonális áramlások alakulhatnának ki, ami akár december elsõ felében is fennállhatna (igazából bizonytalan ideig mûködhetne), okozva ezzel a tél elején akár erõsen átlag feletti hõmérsékletet és szegényes csapadékot
2. az izlandi ciklonaktivitás nem tudna mit kezdeni a kontinens felett uralkodó anticiklonális uralommal, így a Ferri verzió következne be... vagyis ködpárnás helyzet állna elõ. Az anticiklon elhelyezledésébõl adódóan egy kontinentális hideget sem tartanék elképzelhetetlennek
Az ECMWF-t nézve pedig korántsem mutatkozik erõteljes izlandi minimum, így maradna az eddigi felállás... teknõ-teknõ hátán jöhetne, lenne sok csapadék..., viszont mivel a sark hidegmag nem tud normálisan regenerálódni, ezért sok necces esély lenne havazásra, viszont a normális hóra így is sokáig kéne várni.
Összességében nézve a jövõben folytatódhat a stabilabban átlag alatti idõszak. Az ECMWF alapján benne van egy-két átlag feletti nap is, de döntõen maradunk átlag alatt. Meglenne a sok csapadék és az idõnkénti hó esély.
A GFS alapján esetleg meglehetne a tartósan átlag feletti idõszak hõmérsékletileg és beállhatna a zonalitás, aminek a fennállása bizonytalan ideig lehet meg, akár a decemberi hónapra is kihathat. Illetve kerülhetünk anticiklonális dominancia alá is vagy kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást, ami csapadékszegény idõszakot hozna, illetve átlag alatti hõmérsékleteket.
A ködpárna alatt nyilván unalmas, kaka idõ lenne, de a kontinentális hidegbeáramlásnál legalább napsütéses... bár éjszakánként igen hideg.
Ebbõl még bármi lehet, viszont már a modellek nem mutatják stabilan a sok csapadékot, illetve meglehet az elsõ tartósabban zonális idõszak az éven.
Az ECMWF verziója nem lenne túl jó tél szempontjából, mert nem tudna regenerálódni a sarki hidegmag.
A GFS verziója jó lenne, csak valszeg "elrontaná" a tél egyik felét (legalábbis a december egy részét), mert az enyhe lenne.
Kíváncsi vagyok mi lesz!
A GFS az izlandi minimum brutális megerõsödésével kecsegtet 10 nap után, de nem járna zonális áramlással, mivel eleinte a Közép-Európában, majd a ciklonaktivitás erõsödésével vagy tõlünk északra, illetve keletre terjedhet ki az anticiklonális uralom. Ezt egy újabb hidegleszakadás elõzné meg a Kelet-Európai síkságon, illetve Grönlandtól nyugatra egy erõteljesebb hidegmag alakulna ki, ami elég masszívnak ígérkezne (min. 1 hónap).
Ebbõl kifolyólag hosszabb ideig maradna meg az az eseménytelen helyzetkép aminek két végkimenetele lehetne:
1. a kelet-európai anticiklon gyengülésével stabil zonális áramlások alakulhatnának ki, ami akár december elsõ felében is fennállhatna (igazából bizonytalan ideig mûködhetne), okozva ezzel a tél elején akár erõsen átlag feletti hõmérsékletet és szegényes csapadékot
2. az izlandi ciklonaktivitás nem tudna mit kezdeni a kontinens felett uralkodó anticiklonális uralommal, így a Ferri verzió következne be... vagyis ködpárnás helyzet állna elõ. Az anticiklon elhelyezledésébõl adódóan egy kontinentális hideget sem tartanék elképzelhetetlennek
Az ECMWF-t nézve pedig korántsem mutatkozik erõteljes izlandi minimum, így maradna az eddigi felállás... teknõ-teknõ hátán jöhetne, lenne sok csapadék..., viszont mivel a sark hidegmag nem tud normálisan regenerálódni, ezért sok necces esély lenne havazásra, viszont a normális hóra így is sokáig kéne várni.
Összességében nézve a jövõben folytatódhat a stabilabban átlag alatti idõszak. Az ECMWF alapján benne van egy-két átlag feletti nap is, de döntõen maradunk átlag alatt. Meglenne a sok csapadék és az idõnkénti hó esély.
A GFS alapján esetleg meglehetne a tartósan átlag feletti idõszak hõmérsékletileg és beállhatna a zonalitás, aminek a fennállása bizonytalan ideig lehet meg, akár a decemberi hónapra is kihathat. Illetve kerülhetünk anticiklonális dominancia alá is vagy kaphatunk kontinentális hidegbeáramlást, ami csapadékszegény idõszakot hozna, illetve átlag alatti hõmérsékleteket.
A ködpárna alatt nyilván unalmas, kaka idõ lenne, de a kontinentális hidegbeáramlásnál legalább napsütéses... bár éjszakánként igen hideg.
Ebbõl még bármi lehet, viszont már a modellek nem mutatják stabilan a sok csapadékot, illetve meglehet az elsõ tartósabban zonális idõszak az éven.
Az ECMWF verziója nem lenne túl jó tél szempontjából, mert nem tudna regenerálódni a sarki hidegmag.
A GFS verziója jó lenne, csak valszeg "elrontaná" a tél egyik felét (legalábbis a december egy részét), mert az enyhe lenne.
Kíváncsi vagyok mi lesz!
Erre mi is mert csak képnek az írásait látjuk de, a lényeget a grafikont nem 
Anarki: ennel azert joval nagyobb buktak is elofordulnak ECMWF-nel is
Itt az alapszituacio elorejelzese nem is olyan rossz, persze sikerrol en sem besze'lne'k, GEM sokkal jobb volt.
Itt az alapszituacio elorejelzese nem is olyan rossz, persze sikerrol en sem besze'lne'k, GEM sokkal jobb volt.
Gratulálok a GEM, GFS modellpárosnak, hiszen 1 hetes távlatból zavarba ejtõ pontossággal lõtték be a mai eseményeket!
Mai éjféli analízis: Link
GEM október 16. 00z futása: Link teljesen etalon..., megszólalásig hasonlít.
GFS október 16. 12z futása: Link ez még eldõl, de van egy-egy kisebb eltérés...
ECMWF október 16. 00z: Link bukta!
A GEM elsõosztályú volt!
Mai éjféli analízis: Link
GEM október 16. 00z futása: Link teljesen etalon..., megszólalásig hasonlít.
GFS október 16. 12z futása: Link ez még eldõl, de van egy-egy kisebb eltérés...
ECMWF október 16. 00z: Link bukta!
A GEM elsõosztályú volt!
A térképeket és az egyes környezõ orsyágok középtávú elõréit böngészve úgy néz ki, hogy a hideg levegõ szerdán igen közel lehet nyugati határainkhoz, ezért az Alpok aljára, esetleg az északnyugati megyékre adnék egy kb. 30%-os esélyt látványhavazásra, illetve havas esõre. A legvalószínûbb forgatókönyv viszont az, hogy mire a magasban stimmelnének a szilárd csapadékhoz szükséges paraméterek, illetve megindulna a hidegadvekció, addig a csapadékmezõ már kelet felé mozdul és havazás Magyarországon (leszámítva talán a 700-800 m feletti hegyeket) valószínûleg nem lesz. Ezt követõen anticiklonális hatások dominanciája látszik érvényesülni október végén, november elsõ napjaiban és a magasban lezajló viszonylag erõs felmelegedés, illetve a tõlünk messze északra vonuló frontok bizony ezúttal már egy országos ködpárnás helyzetet eredményeznének. Ezt csak akkor úsznánk meg, ha az anticiklon délebbre húzódna, illetve a Brit-szigetek- illetve Nyugat-Európa felett maradna, így az élénk talajközeli légmozgás nagyban csökkentené a pára- és ködveszélyt.
Valoban, de egyuttal az is latszik errol a GFS faklyarol, hogy a kedden az ens.tagok tobbsege hirtelen nyomas novekedest mutat a hetfoi minimum utan (ez egybevag az ECMWF ens.atlag altal is mutatott gyors nyomasemelkedessel nyugat felol).
Van azonban 5 tag, melyeknel ez hianyzik, es 1010 hPa korul vagy alatt maradna me'g 2-3 napig a nyomas, sot az egyik tagnal 1000 hPa ala is sullyedne atmenetileg. Es ezekhez csapadek is kapcsolodik, nagyobb mennyisegben foleg szerdara es csut. elejere a kivalsztott racspontra...
Ezek minden bizonnyal a beragado med.ciklont elorejelzo tagok
Van azonban 5 tag, melyeknel ez hianyzik, es 1010 hPa korul vagy alatt maradna me'g 2-3 napig a nyomas, sot az egyik tagnal 1000 hPa ala is sullyedne atmenetileg. Es ezekhez csapadek is kapcsolodik, nagyobb mennyisegben foleg szerdara es csut. elejere a kivalsztott racspontra...
Ezek minden bizonnyal a beragado med.ciklont elorejelzo tagok
A 144 oranal (jovo szerda 00 UTC) ott lathato med. ciklon kozeppontja joval nyugatabbra van, mint az ECMWF operativban, igy a fagypont alatti T850 is nyugatabbra van joval Ausztria teruleten. A nyugati hatar menten amugy kicsit alacsonyabb T925-ot mutat ez a modell ekkorra mint T850-et, nem rossz
Ha ezutan kicsit keletebbre mozdul lassan, akkora Dunantul nyugati, delnyugati reszere behuzna a fagyos levegot 850-en, sot 925-on is, es ha ekkor me'g a csapadek is kitartana...
Me'g eleg sok a "ha", de izgalmas
Ha ezutan kicsit keletebbre mozdul lassan, akkora Dunantul nyugati, delnyugati reszere behuzna a fagyos levegot 850-en, sot 925-on is, es ha ekkor me'g a csapadek is kitartana...
Me'g eleg sok a "ha", de izgalmas
Erdekes dologgal allt elo jovo hetre a friss ECMWF operativ futas.
Atmeneti zonalitas utan jovo hetfore ujra tekno Kozep-Europa felett, mediterran ciklon kepzodessel (oper jobboldalon,ens.atlag baloldalon): Link
Keddre is hasonlo a kep az operativban es az ens. atlagban: Link
Szerdara viszont az ens. atlag szerint mar nyugatrol benyulik egy anticiklon, es keletebbre helyezodik a med. ciklon, az operativ azonban meg itt tartja: Link
Raadasul ekkorra nyugaton, delnyugaton mar -4 fok koruli a T850, mig keleten me'g +4, +8 fokos!!! Link
Csutortokre mar 995 hPa ala melyul a med.ciklon es a Bakonyban hofuvasok meteres hofalakat emelnek, mikozben az ens.atlag szerint anticiklonalis hatas mellett a magasban mar megindul a melegedes nyugat felol (teljesen ellentetes verzio): Link
Erdekes tel probalkozas lenne, szinte pontosan 1 hettel az eheti utan. Erdekes lesz az ens. atlagot figyelni, hogy kitart-e a med. ciklon viszonylag gyors kelet fele helyezodeseben vagy kezd-e majd afele' tendalni, amit a mostani operativ futas mutat...
Atmeneti zonalitas utan jovo hetfore ujra tekno Kozep-Europa felett, mediterran ciklon kepzodessel (oper jobboldalon,ens.atlag baloldalon): Link
Keddre is hasonlo a kep az operativban es az ens. atlagban: Link
Szerdara viszont az ens. atlag szerint mar nyugatrol benyulik egy anticiklon, es keletebbre helyezodik a med. ciklon, az operativ azonban meg itt tartja: Link
Raadasul ekkorra nyugaton, delnyugaton mar -4 fok koruli a T850, mig keleten me'g +4, +8 fokos!!! Link
Csutortokre mar 995 hPa ala melyul a med.ciklon es a Bakonyban hofuvasok meteres hofalakat emelnek
, mikozben az ens.atlag szerint anticiklonalis hatas mellett a magasban mar megindul a melegedes nyugat felol (teljesen ellentetes verzio): LinkErdekes tel probalkozas lenne, szinte pontosan 1 hettel az eheti utan. Erdekes lesz az ens. atlagot figyelni, hogy kitart-e a med. ciklon viszonylag gyors kelet fele helyezodeseben vagy kezd-e majd afele' tendalni, amit a mostani operativ futas mutat...
Ez szóról szóra így van.Anticiklonális hatás mellett télen mindig ugrásra kész a kárpát-medencei hideg légpárna.Ha tartós -legalább 2-3 hetes- zonalitás találna bejönni,aligha úsznánk meg az egész nap ködös,nyálkás idõt.
Zonalitás esetén is mindig ott van a sarki hideg -az alacsony nyomású öv északi oldalán.Ez néha nagyon közel jöhet hozzánk,azonban a cirkuláció jellege miatt (tartós ny-i áramlás) nem tud elérni minket.Így értettem azt,hogy lehet,térben nincs (nem lesz) messze tõlünk a hideglevegõ.Hogy idõben is?Abban már nem vagyok olyan biztos.Amit írtam,csak sejtés.Mintha meg akarna jönni a tél elsõ fuvallata az elkövetkezõ két hétben.De ha csak november végén,vagy decemberben jön,azon sem csodálkozok.
Oktober vegen, novemberben ehhez mar azert egyre nagyobb szerencse kell a Karpat-medenceben.
Lehet, hogy tartos anticiklonnal ugy kezdodne, ahogy irtad, aztan egyre nagyobb teruleteken kepzodne a kodbol nappal is megmarado stratus, aztan egyszer csak bezarodna a stratus es johetne a nyalka hetekig... Vagy legalabbis addig, amig egy eros hidegfront at nem kever.
Ezt a verziot tamogatja a nedves talaj is, kisebb lenne az eselye, ha szaraz lenne a talaj.
Szoval en most tartos antociklont (anticiklon kozeppont kozeli helyzetet) nem kivannek oda, viszont egy deli anticiklon eszaki pereme'n helyzetben, eszakabbra gyorsan vonulo ciklonokkal, magyarul eros zonalitassal egesz szep es enyhe ido alakulhatna ki.
Lehet, hogy tartos anticiklonnal ugy kezdodne, ahogy irtad, aztan egyre nagyobb teruleteken kepzodne a kodbol nappal is megmarado stratus, aztan egyszer csak bezarodna a stratus es johetne a nyalka hetekig... Vagy legalabbis addig, amig egy eros hidegfront at nem kever.
Ezt a verziot tamogatja a nedves talaj is, kisebb lenne az eselye, ha szaraz lenne a talaj.
Szoval en most tartos antociklont (anticiklon kozeppont kozeli helyzetet) nem kivannek oda
, viszont egy deli anticiklon eszaki pereme'n helyzetben, eszakabbra gyorsan vonulo ciklonokkal, magyarul eros zonalitassal egesz szep es enyhe ido alakulhatna ki. 
A GFS igen komoly bemelegedést mutat 850 hPa-on, szerintem abból simán lehet egész napos ködös, késöbb Stratus-os idõ. Kérdés, hogy a közepében, vagy pedig csak az AC szélén leszünk. Ha lesz légmozgás, akkor az lehet amit te írsz.
Nekem meg Dom hozzászólása nem teljesen tiszta, a magasnyomás miért is lenne borult, nyálkás?
Kis szerencsével csodás, napos, reggelente ködös, amúgy száraz idõ az, szerintem...
Kis szerencsével csodás, napos, reggelente ködös, amúgy száraz idõ az, szerintem...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat