Bioszféra
Teldand, élünk és meghalunk, ki így - ki úgy. Ez az Élet rendje 
Pld. nekem még kb. 5-10 évem lehet hátra, olykor megemlítem szívmûtétemet mint sok mindenben korlátozó tényt (pld. nem tervezek hosszú távra) de nem gondolok állandóan a halálra
Közhellyel mondva- fény nélkül nincs árnyék, a fény fel sem tûnne árnyék nélkül és talán unalmassá válna az örökös sugárözön. Másként fogalmazva, nem lehet mindig édességen élni, aki így tesz nem vesz tudomást a keserû valóságról
Ha úgy érzed, bántó, megijeszt vagy taszít, leszedem a montázst.
Nem ijesztgetésbõl tettem fel csak a csontok helyzetének valós ismertetésére. Ha olyan szándékom lenne, korábban rendre feltettem volna a szemem elõtt kiszenvedõ rigófióka vagy meglepõen emberi kézre emlékeztetõ "tenyerû" vakond tetemének képét. Egy kivétel volt, a halálra gázolt siklók képsora, de senki nem neheztelt, inkább sajnáltuk szerencsétleneket
Pld. nekem még kb. 5-10 évem lehet hátra, olykor megemlítem szívmûtétemet mint sok mindenben korlátozó tényt (pld. nem tervezek hosszú távra) de nem gondolok állandóan a halálra
Közhellyel mondva- fény nélkül nincs árnyék, a fény fel sem tûnne árnyék nélkül és talán unalmassá válna az örökös sugárözön. Másként fogalmazva, nem lehet mindig édességen élni, aki így tesz nem vesz tudomást a keserû valóságról
Ha úgy érzed, bántó, megijeszt vagy taszít, leszedem a montázst.
Nem ijesztgetésbõl tettem fel csak a csontok helyzetének valós ismertetésére. Ha olyan szándékom lenne, korábban rendre feltettem volna a szemem elõtt kiszenvedõ rigófióka vagy meglepõen emberi kézre emlékeztetõ "tenyerû" vakond tetemének képét. Egy kivétel volt, a halálra gázolt siklók képsora, de senki nem neheztelt, inkább sajnáltuk szerencsétleneket
Bocsi, de szomorúság, amit itt látok.
Egyik kezetekkel sok szépet adtok, a másikkal elvesztek.
Miért nem lehet mindkettõvel adni?
Egyik kezetekkel sok szépet adtok, a másikkal elvesztek.
Miért nem lehet mindkettõvel adni?
Könnyen lehet, hogy neked lesz igazad és az állkapcsa sérült vagy ugrott ki.
A lenti rajz általánosít "skull of fowl" ~ "szárnyas koponyája". Ezért lefotóztam a kertben elhunyt rigó tetemét. Megfigyelhetõ hogy neki is kimozdult gödrébõl az állkapcsa, bár lehet hogy már halála után.
Ha valakit esetleg taszít a képsor, nyugodtan jelezze, azonnal leszedem
Ui: nem mellesleg érdekesek a rigó csontozatán sok helyen megfigyelhetõ "könnyítõ réselések" melyek nyilván a testsúly csökkentésével a szárnyak felületi terhelésének javítására szolgálnak. Repülõmodellezõ szemmel nézve szinte gyönyörködtetõek "mûszaki megoldásaik" A madarak testét is sok célszerûen "alkalmazott" emelõ/erõkar és "könnyûszerkezeti teherviselõ elem" építi fel akár a pókoknál-rovaroknál
Ha valakit esetleg taszít a képsor, nyugodtan jelezze, azonnal leszedem
Ui: nem mellesleg érdekesek a rigó csontozatán sok helyen megfigyelhetõ "könnyítõ réselések" melyek nyilván a testsúly csökkentésével a szárnyak felületi terhelésének javítására szolgálnak. Repülõmodellezõ szemmel nézve szinte gyönyörködtetõek "mûszaki megoldásaik"
A madarak testét is sok célszerûen "alkalmazott" emelõ/erõkar és "könnyûszerkezeti teherviselõ elem" építi fel akár a pókoknál-rovaroknál
Az "élet él és élni akar", a rigó nem adja fel Ettõl függetlenül nem sokáig húzza. Érdemes a sín melletti fotón a beteg madár testtartását és tollazatát megnézni. Laikus vagyok de attól tartok, sokkal nagyobb a baj semhogy túlélje. Az áll közötti csont a felsõ csõrkávának szolgál alapul. Az állkapocs a négyszögcsont közbeiktatásával kacsolódik az agykoponyához. Ha megnézzük az ábrát, elég törékeny "szerkezet". Tartok tõle hogy minimum kificamodott az "állkapcsa". Amennyiben el is tört a "négyszögcsont", akkor talán menthetetlen mert vadon élve hamarosan elpusztul. Sem enni sem megvédni nem tudja így magát. Erõs életösztöne révén az ivást "megoldotta". Táplálékszerzési és "harci" szokásait megfigyelve látható hogy csõre "a keze és manipulátora" egyben a leghatásosabb fegyvere. Jogosan feltételezhetõ hogy nem sokáig húzza így. Talán- ha be lehetne fogni, esetleg helyre lehet illeszteni a kiugrott állkapcsot. Amennyiben törött a csatlakozási pontokon, akkor elképzelésem sincs hogyan lehetne életben tartani. Talán legjobb lenne a gyors "kegyes halál" mint a lassú haldoklás. Ha befogod szegényt, csipesszel kell etetni, cseppentõvel itatni de kérdés hogy ilyen törést hogyan kezelj. Feltételezhetõ hogy megelõzõen még sebészeti beavatkozás is szükséges lenne, de miként oldanák meg hogy a törött részek rögzítését hogy etetés közben is nyugalomban maradjanak összeforrásukig, csak laikus elképzeléseim vannak (kissé nyitott csõrrel rögzíteni a sebészeti beavatkozás után hogy etetni lehessen). A mûtét talán állatorvosi "kihívás" lenne, bár félõ hogy a szilánkok elmozdultak már és eltûnnek a szövetekben. A helyzet kissé analóg legkisebb fiam esetével. Tíz éve még Pesten, Levente fiamra iskolába menet csoportosan rátámadtak egy mellékutcában (hátizsákját akarták megszerezni). A kölöknek már-már betegesen nincs félelemérzete, szembeszállt velük és sikeresen megvédte magát kézzel-lábbal-könyvekkel tömött hátizsákkal míg végül támadói elszaladtak. Eközben kezének ökölcsontjai megrepedtek de a gyerek verekedett tovább, kézfejében porcok csontok mozdultak el, csontszilánkok váltak le. Reggeltõl kezdve kórházról kórházra jártunk vele. Több sebész (közöttük egy európai hírû kéz-specialista) egybehangzóan mondta, ilyen sérülést a szilánkok elmozdulása miatt két órán belül mûteni kellene, de egyik sem vállalta "összerakását". Egyre csak tovább küldtek, végül késõ este a Bethesda gyerekkórház fogadott bennünket, ahol az ügyeletes sebész fõorvos Dr. Schäfer József 17 csontszilánkot szedett/szegecselt/drótozott össze négy órás (23h-tól 03h-ig) éjjeli mûtétben. Hála neki, a gyerek keze kifogástalanul rendbe jött. Elhivatott sebész csodákra képes, talán a rigó csontjai is összerakhatók mûtéttel. Még jobb ha csak kiugrott és helyretehetõ állkapcsa.
Forrás: Link
Ettõl függetlenül nem sokáig húzza. Érdemes a sín melletti fotón a beteg madár testtartását és tollazatát megnézni. Laikus vagyok de attól tartok, sokkal nagyobb a baj semhogy túlélje. Az áll közötti csont a felsõ csõrkávának szolgál alapul. Az állkapocs a négyszögcsont közbeiktatásával kacsolódik az agykoponyához. Ha megnézzük az ábrát, elég törékeny "szerkezet". Tartok tõle hogy minimum kificamodott az "állkapcsa". Amennyiben el is tört a "négyszögcsont", akkor talán menthetetlen mert vadon élve hamarosan elpusztul. Sem enni sem megvédni nem tudja így magát. Erõs életösztöne révén az ivást "megoldotta". Táplálékszerzési és "harci" szokásait megfigyelve látható hogy csõre "a keze és manipulátora" egyben a leghatásosabb fegyvere. Jogosan feltételezhetõ hogy nem sokáig húzza így. Talán- ha be lehetne fogni, esetleg helyre lehet illeszteni a kiugrott állkapcsot. Amennyiben törött a csatlakozási pontokon, akkor elképzelésem sincs hogyan lehetne életben tartani. Talán legjobb lenne a gyors "kegyes halál" mint a lassú haldoklás. Ha befogod szegényt, csipesszel kell etetni, cseppentõvel itatni de kérdés hogy ilyen törést hogyan kezelj. Feltételezhetõ hogy megelõzõen még sebészeti beavatkozás is szükséges lenne, de miként oldanák meg hogy a törött részek rögzítését hogy etetés közben is nyugalomban maradjanak összeforrásukig, csak laikus elképzeléseim vannak (kissé nyitott csõrrel rögzíteni a sebészeti beavatkozás után hogy etetni lehessen). A mûtét talán állatorvosi "kihívás" lenne, bár félõ hogy a szilánkok elmozdultak már és eltûnnek a szövetekben. A helyzet kissé analóg legkisebb fiam esetével. Tíz éve még Pesten, Levente fiamra iskolába menet csoportosan rátámadtak egy mellékutcában (hátizsákját akarták megszerezni). A kölöknek már-már betegesen nincs félelemérzete, szembeszállt velük és sikeresen megvédte magát kézzel-lábbal-könyvekkel tömött hátizsákkal míg végül támadói elszaladtak. Eközben kezének ökölcsontjai megrepedtek de a gyerek verekedett tovább, kézfejében porcok csontok mozdultak el, csontszilánkok váltak le. Reggeltõl kezdve kórházról kórházra jártunk vele. Több sebész (közöttük egy európai hírû kéz-specialista) egybehangzóan mondta, ilyen sérülést a szilánkok elmozdulása miatt két órán belül mûteni kellene, de egyik sem vállalta "összerakását". Egyre csak tovább küldtek, végül késõ este a Bethesda gyerekkórház fogadott bennünket, ahol az ügyeletes sebész fõorvos Dr. Schäfer József 17 csontszilánkot szedett/szegecselt/drótozott össze négy órás (23h-tól 03h-ig) éjjeli mûtétben. Hála neki, a gyerek keze kifogástalanul rendbe jött. Elhivatott sebész csodákra képes, talán a rigó csontjai is összerakhatók mûtéttel. Még jobb ha csak kiugrott és helyretehetõ állkapcsa.
Forrás: Link
Szegény rigó, valami tuti beakadhatott a szájába. Ha esetleg sikerülne valahogy befognod, próbáld meg megnézni, mi lehet, s kiszabadítani, már ha lehet. Enni így biztosan nem tud önállóan. Az viszont hihetetlen, hogy az ivást hogy megoldotta! Biztos, hogy sok állat-társunk SOKKAL okosabb, mint hinnénk!
A következõ képsorok megzavarhatják a fórumozók nyugalmát, megtekintésüket csak erõs idegzetûeknek ajánlom!
Amiért mégis beteszem õket, az a természet csodája!
Nem lesz szép látvány, és nagyon borzasztó ilyet látni, aki nem bírja a sérült állatok látványát, ne nézze meg a képeket!
A nagykanizsai autómosóban dolgozom ugye, ahol rengeteg feketerigó futkos, illetve rengeteg más madár is, jönnek az általunk szétlocsolt víztócsákhoz inni.
Ma egyszer csak egy olyan feketerigó jelent meg, aminek a csõre teljesen természetellenesen állt, elsõre azt hittük, melege van azért tátja nagyra, vagy énekel, vagy nem is tudom mire gondoltunk, aztán mivel csak nem akarta összecsukni, rájöttünk, hogy valami baja van.
A képek Link Link
Próbáltam nem szembõl készült képeket betenni, úgy elég borzasztó látvány volt.
Jött ment sétálgatott a füvön, aztán egyszer csak odasétált az egyik tócsához, és inni próbált Link , aztán a másikhoz Link , de a csõre állása miatt természetesen nem sikerült neki, képtelen volt inni, koppogatta csak a tócsát.
Közben a gépet eltettem, mint késõbb kiderült, ez nagy hiba volt, ugyanis a rigó gondolt egyet, elkezdett a mosó felé sétálni, elment közöttünk és az éppen mosás alatt lévõ kocsi között, kb. 1 méterre tõlünk, és begyalogolt a mosóba, ahol az elõzõ kocsi hátulja még kilátszott a mosó keféi között.
Nem tudtuk elgondolni, hova a fenébe gyalogol be a mosóba.
És ekkor aszittem az agyamat eldobom, tátott szájjal néztük végig, ahogy odasétál a már leállt kefe mellé, és a géprõl csöpögõ víz alá tartotta a kitátott csõrét-száját, és hagyta, hogy a csöpögõ víz belecsöpögjön a torkába.
Hihetetlen volt!
Sajna mire berohantam a gépért, már ivott eleget, és utána hiába próbáltam a vizes kefék felé terelni, nem ismételte meg az ivást.
Rájött pikk-pakk, hogy ha nem megy felinni a vizet a földrõl, akkor menni fog felülrõl.
Aztán az este folyamán szegényem mégegyszer megpróbált inni a tócsából, akkor sem sikerült.
Az állati leleményesség csodáját láttuk, amennyire sajnáltam szegényt, annyira örültem neki, hogy sikerült innia.
Hogy enni hogyan fog, és hogy egyáltalán mi történt vele, nem tudom, de inni már tudja hol és hogyan tud.
Amiért mégis beteszem õket, az a természet csodája!
Nem lesz szép látvány, és nagyon borzasztó ilyet látni, aki nem bírja a sérült állatok látványát, ne nézze meg a képeket!
A nagykanizsai autómosóban dolgozom ugye, ahol rengeteg feketerigó futkos, illetve rengeteg más madár is, jönnek az általunk szétlocsolt víztócsákhoz inni.
Ma egyszer csak egy olyan feketerigó jelent meg, aminek a csõre teljesen természetellenesen állt, elsõre azt hittük, melege van azért tátja nagyra, vagy énekel, vagy nem is tudom mire gondoltunk, aztán mivel csak nem akarta összecsukni, rájöttünk, hogy valami baja van.
A képek Link Link
Próbáltam nem szembõl készült képeket betenni, úgy elég borzasztó látvány volt.
Jött ment sétálgatott a füvön, aztán egyszer csak odasétált az egyik tócsához, és inni próbált Link , aztán a másikhoz Link , de a csõre állása miatt természetesen nem sikerült neki, képtelen volt inni, koppogatta csak a tócsát.
Közben a gépet eltettem, mint késõbb kiderült, ez nagy hiba volt, ugyanis a rigó gondolt egyet, elkezdett a mosó felé sétálni, elment közöttünk és az éppen mosás alatt lévõ kocsi között, kb. 1 méterre tõlünk, és begyalogolt a mosóba, ahol az elõzõ kocsi hátulja még kilátszott a mosó keféi között.
Nem tudtuk elgondolni, hova a fenébe gyalogol be a mosóba.
És ekkor aszittem az agyamat eldobom, tátott szájjal néztük végig, ahogy odasétál a már leállt kefe mellé, és a géprõl csöpögõ víz alá tartotta a kitátott csõrét-száját, és hagyta, hogy a csöpögõ víz belecsöpögjön a torkába.
Hihetetlen volt!
Sajna mire berohantam a gépért, már ivott eleget, és utána hiába próbáltam a vizes kefék felé terelni, nem ismételte meg az ivást.
Rájött pikk-pakk, hogy ha nem megy felinni a vizet a földrõl, akkor menni fog felülrõl.
Aztán az este folyamán szegényem mégegyszer megpróbált inni a tócsából, akkor sem sikerült.
Az állati leleményesség csodáját láttuk, amennyire sajnáltam szegényt, annyira örültem neki, hogy sikerült innia.
Hogy enni hogyan fog, és hogy egyáltalán mi történt vele, nem tudom, de inni már tudja hol és hogyan tud.
"No comment" csak ajánlani tudom a csatolt mai termést megtekintésre, érdemes és nemcsak a pillék miatt
Köszönöm szépen a javaslatokat.Amúgy külsõ vakut használok lehet hogy nem látszik de sajnos még csak ennyit tudok kihozni belõle.Sajnos még nem jött meg a makró fordító gyûrûm így sajnos kézzel kell oda tartanom az objektívet.Nagyon jó így kivágva a kép,köszönöm
A picur a vízparton hatalmas kép!!! Nagyon szép ciccek mind :-)
MrDodesz átnéztem a makróid, látom Te is a "szabadkézi vadászatot" preferálod, ügyesek Nem okoskodom nem az észt osztom, de engedelmeddel ha meg nem sértelek, tennék pár észrevételt is. Az egyik, amennyiben van beépített vakud, inkább nappal is vakuzzál. Ha nincs a gépen akkor egy fehér papírlappal esetleg alufóliával próbálj "deríteni" (nem nehéz odafogni a géphez, igen erõs fénytükrözõ hatása van mindkettõnek. Ez segíthet a blendézésben. A másik javaslatom, ha nem egy "életjelenet" többszereplõs mozzanatát mutatja be, akkor célszerû kivágatolni a képet a témára koncentrálva és eldobni az üres részeket. Jelentõs hatása van, egy kép világos részeit is még sötétebb hatásúnak érezheti a szemlélõ túlnyomóan sötét háttérben. Utólagos engedelmeddel példa a kivágatolásra (és némi utókezelésre- elforgatás, derítés)
Nem az észt osztom ne értsd félre, csak (makrós/fórumtársi) javaslat Ui: némi "belemagyarázat": az elmosódott körvonalak afféle "vadász-riportra" is utalhatnak melynek hatását kiegészítik és fokozzák a menekülõ prédára szegezõdõ szemek metszõen éles tekintete
Nem okoskodom nem az észt osztom, de engedelmeddel ha meg nem sértelek, tennék pár észrevételt is. Az egyik, amennyiben van beépített vakud, inkább nappal is vakuzzál. Ha nincs a gépen akkor egy fehér papírlappal esetleg alufóliával próbálj "deríteni" (nem nehéz odafogni a géphez, igen erõs fénytükrözõ hatása van mindkettõnek. Ez segíthet a blendézésben. A másik javaslatom, ha nem egy "életjelenet" többszereplõs mozzanatát mutatja be, akkor célszerû kivágatolni a képet a témára koncentrálva és eldobni az üres részeket. Jelentõs hatása van, egy kép világos részeit is még sötétebb hatásúnak érezheti a szemlélõ túlnyomóan sötét háttérben. Utólagos engedelmeddel példa a kivágatolásra (és némi utókezelésre- elforgatás, derítés)
Nem az észt osztom ne értsd félre, csak (makrós/fórumtársi) javaslat
Ui: némi "belemagyarázat": az elmosódott körvonalak afféle "vadász-riportra" is utalhatnak melynek hatását kiegészítik és fokozzák a menekülõ prédára szegezõdõ szemek metszõen éles tekintete 
Köszönöm, a molnármacskás legendáról nem hallottam még. Valóban, a Memento Mori jelrõl is olvastam egyszer valahol.
Igen, ezt én is olvastam hogy inkább levágta a kaftánja ujját semmint megzavarja a cicát szunyókálásában
A "M" betûrõl hallottam még egy népies változatot továbbá a nicked szerint (a boszorkányok kedvelt állata is volt) "szakmábavágó" magyarázatot is
A népies verzió "molnármacskának" nevezi. Egy molnár macskája igen pákosztos volt. Sok vétke miatt hogy messzirõl felismerjék, homlokára sütötték a figyelmeztetõ jelet
A misztikus verzió szerint a cicák (rejtélyes éjszakai életmódjuk okán) összekötõk az élõk és a bolyongó holt lelkek között. Minden élõ lélek számára intõ jelként hordják homlokukon - Memento Mori
A "M" betûrõl hallottam még egy népies változatot továbbá a nicked szerint (a boszorkányok kedvelt állata is volt) "szakmábavágó" magyarázatot is
A népies verzió "molnármacskának" nevezi. Egy molnár macskája igen pákosztos volt. Sok vétke miatt hogy messzirõl felismerjék, homlokára sütötték a figyelmeztetõ jelet
A misztikus verzió szerint a cicák (rejtélyes éjszakai életmódjuk okán) összekötõk az élõk és a bolyongó holt lelkek között. Minden élõ lélek számára intõ jelként hordják homlokukon - Memento Mori
A legenda szerint a cirmos cica fejecskéjén (homlokán) látható "M" mintázatot Mohamed próféta "ajándékozta" a cicáknak hálája jeléül, hogy egy macska megmentette õt egy kígyótámadástól.
Szerk: Mohamed próféta egyébként rajongott a macskákért, állítólag egyszer levágatta selyemkaftája egyik ujját, mert nem akarta felébreszteni az azon alvó macskát.
Szerk: Mohamed próféta egyébként rajongott a macskákért, állítólag egyszer levágatta selyemkaftája egyik ujját, mert nem akarta felébreszteni az azon alvó macskát.
Rokonok (sávjaik hasonlóak, bundájuk színárnyalata más de ezt környezetük színszórása is befolyásolja)
(sávjaik hasonlóak, bundájuk színárnyalata más de ezt környezetük színszórása is befolyásolja)
Controll ritka jól elkapott pillanat és a képek is kitûnõek GRAT
Némi irigységgel mondom hogy itt eddig csak elgázolt siklókat láttam, ráadásul a parttól messze fent a "nagyúton". Hogy olyan messze miért kerülnek sejtésem sincs. A vízben mindössze egyszer láttam egyet hét év alatt, az is a nádasba iszkolt a fotózás elõl
Némi irigységgel mondom hogy itt eddig csak elgázolt siklókat láttam, ráadásul a parttól messze fent a "nagyúton". Hogy olyan messze miért kerülnek sejtésem sincs. A vízben mindössze egyszer láttam egyet hét év alatt, az is a nádasba iszkolt a fotózás elõl
Mázli konkrétan, mivel alig volt bejárható partszakasz, s -szerencsémre- neki is az a méternyi rész tûnt szimpatikusnak az ebédhez, ahol én billegtem.. Persze, amikor ráébredt, hogy közönséget kapna az étkezéshez, elslisszolt.. De a lényeg megvan.
De a lényeg megvan.
Ó anyám! Zseniális pillanatok!!!! Ilyet is csak Te tudsz elkapni!!! Hatalmas gratula!!!!!!!!
Úgy látszik, hogy a sikló nem tudja, hogy védett halat fogni tilos... Egyébként nagyszerû képek.
A környékemen dúl a macska szerelem megint, egész nap megy a birnyákolás a házunk melletti "kis erdõben". Cirmi macskám bõszen üldözi el a rivális kandúrokat a porta környékérõl, többször "üvegmosó" méretõ felborzolt farokkal jön haza büszkén-peckesen. A nõstény macskák pedig este énekelnek neki az ablakom alatt kórusban. Tegnap este kinézek és saccra legalább 10 macsek ült kint a kertben egy csokorban, viccesek voltak. 
Cirmi macskám bõszen üldözi el a rivális kandúrokat a porta környékérõl, többször "üvegmosó" méretõ felborzolt farokkal jön haza büszkén-peckesen. A nõstény macskák pedig este énekelnek neki az ablakom alatt kórusban. Tegnap este kinézek és saccra legalább 10 macsek ült kint a kertben egy csokorban, viccesek voltak.
A tegnap délutáni erõsen fülledt, párás, esõ elõtti idõben láttam meg õkelmét a szederbokor aljában. Link Gúzlica kandúr újra itthon volt. Mi hajtotta haza..? 10 nappal ezelõtt járt itthon, akkor sem töltött el túl sok idõt, most is épp' csak megpihent, hûsölt kicsit, majd odébb állt.
A macskacsalád másik tagja a teraszon szívta magába a melengetõ napsugarakat: Link
A macskacsalád másik tagja a teraszon szívta magába a melengetõ napsugarakat: Link
Szarvas, Arborétum sor, Kákafoki holtág partja: Két dolog, amit életemben elõször láttam : Egy nagyon fürge pók, amelyik az utódokat a potrohán hordozza, a másik: a vízparton a tulipán hagymák felszedése közben sajnos kifordítottam egy mocsári teknõs fészket (legalábbis én kizárásos alapon annak azonosítottam). Megpróbáltam laza földdel visszatemetni a tojásokat azonos mélységben, de csak reménykedhetek, hogy esetleg túlélik. A tojások galambtojásnál alig kisebbek, gyakorlatilag nem aszimmetrikusak, kissé meszes, de eléggé vékony héjúak. Kettõt sajnos megsértettem. Kb. 10 cm mélységben voltak. Abban a tulipánok számára õsszel felásott, de nagyon kötött földben kizártnak tartom, hogy pl. egy vízisikló olyan mélységbe akárhogyan le tudná imádkozni a tojásait. A telken belül a vízpart és környéke számomra természetvédelmi területté vált, de sajnos késõn.
Kis kiegészítés; nem galamb, hanem gerle Balkáni gerle - Streptopelia decaocto
Balkáni gerle - Streptopelia decaocto 
Ok, majd készítek képet, igaz itt Fehérváron is a fõbérlõnknek van (tuja alatt...), ezt is majd lekapom. Azt tudom, hogy ami itt van, az irdatlan gyorsan nõ, mint az orgona, úgy terjeszkedik, bár õszintén nem néztem meg, hogy sarjadásból, vagy csak terebélyesedésbõl.
Au... Mondjuk nálam már addigra el szoktak repülni, mire beszaladok a gépért az erkélyrõl...
Gyorsan be a gépért, teleobi rá, futás ki, el ne szálljon.
Rázoom, minden oké, katt, kézbõl 300-on.
Idõzítõre volt állítva, ráadásul 5 mp-s expora.
Gyors átállítás, katt, és már el is repült...
Rázoom, minden oké, katt, kézbõl 300-on.
Idõzítõre volt állítva, ráadásul 5 mp-s expora.
Gyors átállítás, katt, és már el is repült...
Úgy vélem, a házimacskák étrendje kényeztetés kérdése Az utóbbi fél évszázadban mindig volt macskám. Ahány macska annyiféle egyéniség, szokás és történet. Úgy vélem, alapvetõ késztetéseiket nagyrészt együttélésünk formálja mely korlátot szab az õ lehetõségeiknek is. A sztereotípiák szerint a macska tejet állati belsõségeket és a halat kedveli, az embernek eszébe sem jutott és meg sem próbálta "zöldkosztra" fogni õket. Az itteni cicáim is húst és tejet illetve húsos konzervtápot kaptak. Bár láttam õket idõnként "füvet legelni" (általában "hánytatónak" eszik) fel sem merült bennem hogy zöldfélékkel próbálkozzak. Kalóz vegetáriánus hajlama véletlen derült ki. Krumplipucolásnál nyaggatott, dobtam egy darabot és megette. Ezután kezdtem kísérletezni mindenfélével. A húst jobban kedveli természetesen, de az "emberi táplálékkörben" is szinte mindent megeszik, kenyeret és fõtt krumpli héját korlátlan mennyiségben Gyümölcsök közül a cseresznyét és meggyet nemrég próbáltam ki, mohón megeszi. Amit éppen eszem, mindenbõl kér és meg is eszi. Kölyökkoruktól húsevésre szoktatott macskáim a fõtt ételt mindig "körbekaparták" az ismert jellegzetes "ásómozdulatokkal" és otthagyták. A felnõttként ide került Cira cica még "klasszikus" húsevõ macska. Kalóz viselkedését nézve, úgy tûnik hogy kölyökkori nevelés kérdése milyen arányban eszik húst és zöldet, ami mellé társult a kenyérevés is (legjobban a frissen sült kenyeret kedveli mindig ott kunyerál ha kiszedem a sütõbõl, de bármikor dobhatok neki kenyérdarabkát, megeszi). Persze a vér nem válik vízzé, húsimádata sose tûnik el, becslésem szerint 60:40% arányban hajlandó húst és zöldet enni. Kalóz "mindenevõ" lett, de a hús, tej, sajt és hal is megelõzi a zöldet kb. ebben a fontossági sorrendben Rendszeresen öl rágcsálókat, de talán az emberi kosztnak köszönhetõen csak hazahozza a tetemeket "bemutatni", már nem eszi meg. Madarat is lecsapott, de azt ott helyben megette. Ellenpólusaként, a fõleg húsevõ néhai Micó cicám megette a békát-egeret-pockot, de ha madarat fogott, ki tudja miért élve odahozta és "átadta" nekem (én meg elengedtem). Micót azóta is siratom. Érzelmeket félretéve átgondoltam egykori macskáim sorát, szinte mindegyik mutatott valami átlagtól eltérõ kvalitást
Tapasztalatom szerint minden cicában van valami egyedi tulajdonság. A viszonylag bugyuta csupán hosszú életkorával kiemelkedõ Micike macskához mérten nem volt egy észlény, de nõstény létére higgadt és bátor volt. Tomi kutya nem kedvelte, ezért a mai napig viseli orrán Micike körme nyomát. Itt történt hogy egy ráuszított kutyát megfutamított egyetlen mancsütéssel - pontosan a kutya szemébe kapott, a vinnyogva elfutó blöki gazdája még rám szentségelt tûréshatáromig). Micike higgadt bátorságát jellemzi hogy párjával (a rendkívül harcias Csui kandúrral) kikergetett egy nagytestû kóbor kutyát a tatai kertbõl. Ha nem látom el sem hiszem talán - ketten kétfelõl fejét és farát körmölve támadták, mire nekitámadt volna valamelyiknek, már az ellenkezõ oldalról kapott "körmöst". A kutya csak forgolódott ahonnan épp ütés érte végül feladta és kiszaladt. Ez csak egy eset a sok közül, úgy vélem írhatnék egy anekdotázó "cuki macskakönyvet" fél évszázad macskatartási tapasztalatairól Szubjektív dolog, én hiszek abban hogy a mai napig jó reflexeimet a "macskaedzés" fejlesztette ki mert kölökkoromban sokat játszottam velük míg náluk is gyorsabb lettem. Még most is bármilyen leesõ tárgyat elkapok mielõtt földet érne. Fiatal koromban fogadásból az alacsonyan elsuhanó madarakat is lecsaptam puszta kézzel ha egy felugrással elérhettem õket
Ui: A CSUI névhez: fekete kandúrjaim engem "minipárducra" emlékeztettek ezért többnyire ezt a nevet kapták Széchenyi vadásznaplójából, melyben leírja hogy a "Csui" szuahéli nyelven párducot jelent
Az utóbbi fél évszázadban mindig volt macskám. Ahány macska annyiféle egyéniség, szokás és történet. Úgy vélem, alapvetõ késztetéseiket nagyrészt együttélésünk formálja mely korlátot szab az õ lehetõségeiknek is. A sztereotípiák szerint a macska tejet állati belsõségeket és a halat kedveli, az embernek eszébe sem jutott és meg sem próbálta "zöldkosztra" fogni õket. Az itteni cicáim is húst és tejet illetve húsos konzervtápot kaptak. Bár láttam õket idõnként "füvet legelni" (általában "hánytatónak" eszik) fel sem merült bennem hogy zöldfélékkel próbálkozzak. Kalóz vegetáriánus hajlama véletlen derült ki. Krumplipucolásnál nyaggatott, dobtam egy darabot és megette. Ezután kezdtem kísérletezni mindenfélével. A húst jobban kedveli természetesen, de az "emberi táplálékkörben" is szinte mindent megeszik, kenyeret és fõtt krumpli héját korlátlan mennyiségben Gyümölcsök közül a cseresznyét és meggyet nemrég próbáltam ki, mohón megeszi. Amit éppen eszem, mindenbõl kér és meg is eszi. Kölyökkoruktól húsevésre szoktatott macskáim a fõtt ételt mindig "körbekaparták" az ismert jellegzetes "ásómozdulatokkal" és otthagyták. A felnõttként ide került Cira cica még "klasszikus" húsevõ macska. Kalóz viselkedését nézve, úgy tûnik hogy kölyökkori nevelés kérdése milyen arányban eszik húst és zöldet, ami mellé társult a kenyérevés is (legjobban a frissen sült kenyeret kedveli mindig ott kunyerál ha kiszedem a sütõbõl, de bármikor dobhatok neki kenyérdarabkát, megeszi). Persze a vér nem válik vízzé, húsimádata sose tûnik el, becslésem szerint 60:40% arányban hajlandó húst és zöldet enni. Kalóz "mindenevõ" lett, de a hús, tej, sajt és hal is megelõzi a zöldet kb. ebben a fontossági sorrendben Rendszeresen öl rágcsálókat, de talán az emberi kosztnak köszönhetõen csak hazahozza a tetemeket "bemutatni", már nem eszi meg. Madarat is lecsapott, de azt ott helyben megette. Ellenpólusaként, a fõleg húsevõ néhai Micó cicám megette a békát-egeret-pockot, de ha madarat fogott, ki tudja miért élve odahozta és "átadta" nekem (én meg elengedtem). Micót azóta is siratom. Érzelmeket félretéve átgondoltam egykori macskáim sorát, szinte mindegyik mutatott valami átlagtól eltérõ kvalitást 
Tapasztalatom szerint minden cicában van valami egyedi tulajdonság. A viszonylag bugyuta csupán hosszú életkorával kiemelkedõ Micike macskához mérten nem volt egy észlény, de nõstény létére higgadt és bátor volt. Tomi kutya nem kedvelte, ezért a mai napig viseli orrán Micike körme nyomát. Itt történt hogy egy ráuszított kutyát megfutamított egyetlen mancsütéssel - pontosan a kutya szemébe kapott, a vinnyogva elfutó blöki gazdája még rám szentségelt tûréshatáromig). Micike higgadt bátorságát jellemzi hogy párjával (a rendkívül harcias Csui kandúrral) kikergetett egy nagytestû kóbor kutyát a tatai kertbõl. Ha nem látom el sem hiszem talán - ketten kétfelõl fejét és farát körmölve támadták, mire nekitámadt volna valamelyiknek, már az ellenkezõ oldalról kapott "körmöst". A kutya csak forgolódott ahonnan épp ütés érte végül feladta és kiszaladt. Ez csak egy eset a sok közül, úgy vélem írhatnék egy anekdotázó "cuki macskakönyvet" fél évszázad macskatartási tapasztalatairól
Szubjektív dolog, én hiszek abban hogy a mai napig jó reflexeimet a "macskaedzés" fejlesztette ki mert kölökkoromban sokat játszottam velük míg náluk is gyorsabb lettem. Még most is bármilyen leesõ tárgyat elkapok mielõtt földet érne. Fiatal koromban fogadásból az alacsonyan elsuhanó madarakat is lecsaptam puszta kézzel ha egy felugrással elérhettem õket Ui: A CSUI névhez: fekete kandúrjaim engem "minipárducra" emlékeztettek ezért többnyire ezt a nevet kapták Széchenyi vadásznaplójából, melyben leírja hogy a "Csui" szuahéli nyelven párducot jelent
Viccelteeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem!
Dehogy takarom õket, isze írtam, hogy ahol vannak, ott nem nagyon van -15 foknál hidegebb, ezért nem kell õket takarni.
Ha -10-nél nincs hidegebb, akkor a hajuk szála sem görbül majd.
Bár a 2009/2010-es télen december 21-én lehet, hogy volt ott jóval -10 alatt is.
1-2 képet készíthetnél a fügérõl.
Dehogy takarom õket, isze írtam, hogy ahol vannak, ott nem nagyon van -15 foknál hidegebb, ezért nem kell õket takarni.
Ha -10-nél nincs hidegebb, akkor a hajuk szála sem görbül majd.
Bár a 2009/2010-es télen december 21-én lehet, hogy volt ott jóval -10 alatt is.
1-2 képet készíthetnél a fügérõl.
Hú, én meg pont majdnem beírtam, hogy gondolom, nem takarod le, mert az nagyon körülményes, erre..tessék. Az jó kis meló lehet.
A faternak nagy mázlija van fagy szempontból, mert Budipest Sashegyen van a fügefa, igaz annak keleti oldalán, meg csak 130 m magasan, de nagy fagyok nem szoktak lenni arrafelé. Hát, ha bírja az olykor elõforduló -8, -10-et , akkor nem lesz gond, mert annál hidegebb az igen ritka jelenség arra.
Az jó kis meló lehet.A faternak nagy mázlija van fagy szempontból, mert Budipest Sashegyen van a fügefa, igaz annak keleti oldalán, meg csak 130 m magasan, de nagy fagyok nem szoktak lenni arrafelé. Hát, ha bírja az olykor elõforduló -8, -10-et , akkor nem lesz gond, mert annál hidegebb az igen ritka jelenség arra.
Olcsó és drága kaja közt relatíve semmi különbség nincs. Mi professzionális állatorvosi tápot (Acana) adunk a Sámánnak, ami annyit tesz, hogy a 7 kilós csomag, ami 4,5 hónapig elég neki, mindössze 9300- Ft, azaz napi 88- Ft a kajája. Egy átlagos (teszkós, cba-s, vagy noname), húsban, tápanyagban szegény, zsírral, hamuval, gabonával meg mindenféle szeméttel telirakott konzervtáp 200-ft körül van. Amellett, hogy az állatorvosi tápok közt is van, amibe a jól beépített reklámköltséget is meg kell fizetni (pl. Royal Canine), minõségben ezek kb azonosak, ám egy sima bolti tápnál SOKKAL jobb összetételûek, s ahogy lentebb írtam, a macsek természetes vadászzsákmányaiból is megkapott tápanyagokat utánozzák le, vitaminnal, mikroelemekkel, stb. kiegészítve. Az biztos, hogy a Sámán élete eddigi bõ öt éve alatt beteg nem volt.
A macsekok versenysúlya megint érdekes kérdés. Egy kis termetû nõsténynél a 2-2,5 kg is normális, míg egy átlag kandúr könnyen megnõ 5 kilósra. A 7,5 kilós macska, ha csak nem Maine Coon vagy Norvég Erdei, igen nagy darabnak számít. Ha kinti, vadászós cicc, jó eséllyel ez nagyrészt izom. Amúgy a 100 ft-os táptól leginkább hájat növesztenek, de nem izmokat...
A macsekok versenysúlya megint érdekes kérdés. Egy kis termetû nõsténynél a 2-2,5 kg is normális, míg egy átlag kandúr könnyen megnõ 5 kilósra. A 7,5 kilós macska, ha csak nem Maine Coon vagy Norvég Erdei, igen nagy darabnak számít. Ha kinti, vadászós cicc, jó eséllyel ez nagyrészt izom. Amúgy a 100 ft-os táptól leginkább hájat növesztenek, de nem izmokat...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat