Globális jelenségek

Usrinedig Õ sok szempontból etalon ám!

LAM: a kaptafa nekem is eszembe jutott... és ezúttal nem nyírbogáti barátunkra gondoltam.

Ezért is írtam az interpretálásról amit írtam.Persze ki tudja, de nehezen hiszem, hogy ekkora koponyából ez jöjjön ki.Bár talán bölcsebb lett volna ha a paleontológus marad a kaptafánál inkább vagy annak közelében...:/

Ebbol a cikkbol valoban nehez visszakovetkeztetni arra, hogy mit mondott az interjualany... pl. "a mostani felmelegedésnek rajtunk kívül álló okai vannak", vagy "az embernek is van szerepe, de semmiképpen nem 100 százalékban"? Nem mindegy (legfeljebb egy ujsagironak)...

Ez viszont komoly tevedes:
"Ha van globális felmelegedés, ha nincs, a tengerek szintje 100-150 év alatt 50 centimétert emelkedhet. Ehhez nem kell a jégsapkák olvadása, hanem elég egy 0,5 fokos melegedéssel járó hõtágulás – fogalmazott a szakember."

Csak arrol feledkezett meg, hogy a legkor melegedese legfeljebb az oceanok felso 100-200 meteres reteget melegiti fel kozvetlenul, a melyvizekig tobb ezer ev alatt jutna el a hatasa. Igy 100-150 ev alatt csak az olvadekvizek emelhetik a tengerszintet, a hotagulas szerepe ilyen tavon elhanyagolhato...

Kordos proftól kicsit futurisztikus, de persze koránt sem biztos, hogy ezt Õ pontosan így interpretálta:
Link

ITCZ pozíciójának adatairól tud valaki valami linket, forrást? Esetleg archív adatokat?

Érdekes olvasmány:
Link

Az utóbbi 8 évet számoltam,azt nem mondtam,hogy csak ezt az évszázadot,hanem 2000-tõl 2007-ig.Mivel az elmúlt évek idõjárásában nincs a 2000-es év adata és 2000 decembere kell a 2001-es télhez,ezért jobb híján országos adat helyett Budapest átlagával pótoltam(met.hu százéves adatsor,BP),ahogy írtam is,+hozzátettem 1999-2000 telét is.Így ezt kaptam:2000:+0,83-2001:+2,2-2002:+0,37-2003:-2,4-2004:+0,17-2005:-0,47-2006:-0,8-2007+4,1.
Vagyis sehogy sem állt össze 6 hidegebb tél.(8-ból csak 3)

Link

Akkor az a gyanúm rosszul számoltad. Egy téli átlag nem a tárgy év hónapjaiból áll, hanem decembertõl februárig. 2000-2001 pedig még az elõzõ évszázadhoz számít, hiszen 2000-es az elsõ hónapja.
Egyébként összességében így -0,6 az átlag a legutolsó nélkül.
A másik, hogy érdekes módon Budapesten nagyobb a negatív anomália ebben az idõszakban. (A budapesti adat azért érdekes, mert annak és Debrecennek van fent a teljes elmúlt évszázadi adatsora.)

A met.hu elmúlt évek idõjárása-hõmérsékletek diagramjaiból számoltam.Link

Ez alapján kihirdethetjük a sorrendet az elmúlt 25 év leghidegebb nyarairól
1.1984
2.1996
3.1987

Az észrevétel teljesen jogos, elnéztem! Bocsánat!
1984 volt az.
1984-06 18.2 23.2 1984-06-22 13.4 1984-06-07
1984-07 19.7 27.4 1984-07-13 13.7 1984-07-04
1984-08 20.7 25.6 1984-08-05 16.9 1984-08-19

Csak kiváncsiságtól vezérelve, összehasonlításul:
1987 nyara Bp.:
havi kh.:06.:19.8, 07.:23.5, 08.:19.1
legmagasabb napi kh.:06.:26.9, 07.:28.5, 08.:24
legalacsonyabb napi kh.:06.:15 , 07.:16 , 08:14.3
1996 nyara Bp.:
havi kh.:06.:20.9, 07.:20.3 08.:21.2
legmagasabb napi kh.:06.:27.8, 07.:25.3 , 08.:25
legalacsonyabb napi kh.:06.:13.5, 07.:14.8, 08.:15.9

Eloszlásokban tér el inkább csak a két kiugró év a három nyári hónapra vetítve. Hajszálnyival talán 1996 tûnik a Bp-i adatok alapján a hidegebb-hûvösebb nyárnak.
A három hónap kh. átlaga teljesen megegyezik a két évben:20.8C°.
A legmagasabb napi kh. átlagában is 1996 0.4-el kevesebb, illetve a legalacsonyabb napi kh.-k három havi átlaga is 0.3-es eltérés 1996 javára. De ezek tényleg csak hajszálak, nagyjából azonos a két éve, a havi szintre lebontott eloszlásokat kivéve.

Egyébként szignifikánsan nem is az 1996-os, hanem az 1987-es nyár volt az utolsó hideg. Én legalábbis azt tekintem annak, amely legalább egy fokkal eltér az átlagtól. 1-2 tized eltérést még nem érzek meghatározónak. Ha így tekintjük, azóta csak az átlagnál melegebb nyarak voltak.

Megmondanád hol lelhetõk fel azok az OMSZ-adatok?
Mert, ami az OMSZ oldalán fenn volt, illetve nem hivatalosan megkaptam, azok egyértelmûen azt mutatják, hogy nem 50-50, hanem hat hideg tél volt, amelyek olyan komoly negatív anomáliát hoztak, hogy az elmúlt rendkívül meleg tél sem tudta átlagos szintre emelni. Az 1961-90 közötti átlag pedig megtévesztõ, mert a telek esetében a hetvenes évektõl tekinthetõ a globális felmelegedés mo-i hatása. Ezek tények, ezeket az adatokat - 2000-ig - megosztja velünk az OMSZ a honlapján.

Én tavasszal jártam úgy, hogy a cseresznye nem lerohadt a fáról, hanem megaszalódott, kicsi vörös gömbök lettek, nedveség nélkül, de nagyon finom édesek....bár ilyen klíma mellett szerintem a dinnye is megaszalódna ha kitennénk

Valósággal megaszalódtak?

Olyat még nem láttam,mint szegény gyönyörû muchu almámon.Az egész nap tûzõ napon lévõ almák megégtek,-sültek,-olvadtak(nem tudom mi a megfelelõ kifejezés).

Egészen Kanizsától-Kaposvárig km-eken keresztül??
Nem-nem, láthatóan ki van sülve, de ha a jég verte volna el, most meg kisül, akkor még durvább, nincs biztonságban a növényzet.....

Jóvanna, elirtam, egy t-t vegyél le, szal Kaposvárra jöttem dolgozni, de ebben az idöben ez egy hadi úttal ér fel
A lényeg hátrébb van!

Te Floo, nem ezt a kukoricást verte sz@rrá a jég pár hete?

ööö, mi az a "hadi utut reá" ?

Gyárekeek!

Kaposvárra menõ hadi utut reá, hát nagyon durva, a kukorica általam még sosem látott állapotban van, óriási táblák csontsárgák, a tövüktöl a csúcsukig el vannak égve száradva megsülve, embertelen látvány.....

Ami nagyon durva lehetne, ez persze csak egy fantáziálás, de ha bejönne egy hûvös esõs 2 hét, a növényzet azt olyan módon élné meg, hogy újra kizöldülne minden, szerintem brutál másodvirágzás várható az erre hajlamos növényeken, ami elõrevetitheti egy október végi novemberi fagy katasztrófális hatátást, ugyanis a növények nem tudnak az újraéledés után befásodni....
Csak jár az agyam

Mindkét év (2005 és 2006) júniusának elsõ felében voltak nagyon hûvös, esõs napok. Tavaly a hónap elsõ néhány napja, 2005-ben az elsõ dekád második fele.

Szerintem ez a június tavaly volt(elsején 0 fokok,majd két hét múlva 30-35 fok melegek).Tavaly júniusban írtam fel elõször a napi adatokat az éghajlati naplóba,vissza lehet nézni a kontrasztot.Ekkor fûtött az ország,de fûthetett 2005 júniusában is,amikor Pécsett délután 7 fokkal minimumrekord született és egész nap szakadt az esõ orkánszerû szélben(ezt a hónapot hõmérsékletileg nem örökítettem még meg,de ott az OMSZ havi összesítõje).A feleségem az osztályát akkor vitte oda kirándulni.A gyerekek nem fogadták meg a szavait,melegruha nélkül mentek(a szülõk nem tudom mivel foglalkoztak,de nem a gyerekkel az biztos).Az asszonykám odaadta egy gyerkõcnek a pulcsiját,hogy ne fagyjon meg,erre Õ fázott meg kegyetlenül...

Nem tudom-e megvan-e valahol, ja igen megtaláltam 2005 júniusa volt az általad is soxor emlegetett hónap, mikor fûteni kellett május végén-június elején, Somogyban elfagyott a dinnye (azóta biztos infóim is vannak róla, hogy nem szétrohadt hanem elfagyott, na persze nem -10 fokban, mindegy nem ez a lényeg), utána meg a június második fele dögmeleg volt....
Ha megnézed, az átlag tök jó, mindössze 0,1 fokkal volt melegebb az átlagnál, ami még simán belefér (gondolom nem tudom 0,1 fokos eltérés belefér-e, de ha nem akkor is lehetne akár 0,0002 is, és az tuti belefér), a lényeg hogy 200 év múlva visszanézed, hoppá tök átlagos június volt, közben megfagyás és szétrohadás után megsülés jött és kiszáradás.....

OK, koszonom, utananeztem. Tizedre kerekitve a 2005-os "anomalia" 0,0 fok, szerintem az en forrasomban ezert nem kerult be a negativak soraba...

Nem én számoltam,hanem az OMSZ !Én csak egy bonyolult helyrõl,a met.hu éghajlati adatokból kigyûjtöttem 2001-2007 havi anomáliáit és évszakos anomáliát számoltam belõlük.(2000 anomáliáit Budapest adataiból számoltam,az nem országos !)Hogy az OMSZ mit ért országoson,hány hely adataiból számolta fogalmam sincs.

Ez jó meglátás; különbözõ tanulmányok is készültek már ebben a témában. A szept. 11-i terrortámadások kapcsán elrendelt repülési tilalom során "jó" lehetõség nyílt a részletesebb vizsgálatra, és igazából megállapítást nyert, hogy a szennyezõ anyagok csökkenése növekvõ hõmérséklethez vezet. A jelenséget a "global dimming", azaz globális árnyékolás névvel illették. Több tanulmány megemlíti ezen kívül is (korábbról, ill. aktuálisak is), hogy a hõmérsékletemelkedés igazából összefüggésben van a 80-as években elkezdõdött környezetvédelmi tevékenységgel (paradox módon), attól kezdve ugyanis folyamatosan csökken a károsanyag-kibocsátás (viszonylagosan, nem abszolút értelemben), így a csökkenõ árnyékolás melegedéshez vezet(het). Természetesen mint minden elméletnek és tanulmánynak, így ennek is vannak védelmezõi és ellenzõi.

Egy kérdés, ötlet:


Érdemes lenne vizsgálni a középhõmérséklet és a légkör szennyezettségének változását? Lehet hogy a tisztuló légkör hozzátesz pár tized fokot a felmelegedéshez?

Bakonyvár: mely allomasok adataival szamoltal? Ugy tudtam (sajnos a forrast mar nem tudnam felidezni), hogy orszagos atlagban 2005 nyara sem volt huvosebb az atlagnal, igy 1996-ban volt az utolso negativ anomalia... de most elbizonytalanodtam. (Szolnokra ez biztosan igaz, de orszagosan?)

Készítettem egy OMSZ adatokon nyugvó összefoglalót egy hónapja arról,hogy országosan mely telek és nyarak mekkora anomáliával bírtak,ill. mennyi volt az éves anomália.Beírásod alapján nem nagyon olvastad.A lényeg :2000 óta egyetlen nyár és egyetlen év volt pár tizeddel hidegebb az 1961-90-es évek átlagánál:2005.A telek kb. fele hidegebb,fele melegebb volt,összességében az átlagot hozták az orbitálisan melegebb(+4,1 fok!)idei tél nélkül.Ennyit a hûvös nyarakról és a sorozatban dermesztõen hideg telekrõl...

Floo: inkabb csak azert tunhetett huvosnek a 2005-os nyar, mert az elmult egy-ket evtizedben annyira hozzaszoktunk az atlagnal melegebbekhez, hogy mar-mar azt tekintjuk "normalisnak". Valojaban 1996(!) volt a legutolso nyar, aminek a kozephomerseklete orszagos viszonylatban a korabbi sokeves atlagok (pl. 1961-1990) alatt maradt...

Jójó nem úgy értem hogy végig 15 fokban esik majd az esõ, de ennél azért hüvösebbre gondoltam, egyébként a 2005-ös nyár emlékeim szerint azért csapadékos és hüvös volt itt nálunk, emléxem 1 hete voltam nyaralni a Balcsin, és pont az az egy hét volt egész nyáron kánikula július végén, de rengeteg esõ volt....
Hogy milyen lesz a jövö nyár, azt persze nem lehet tudni, csak arra akartam rávilágitani, hogy az 2. évezred elsõ telei mind kemények voltak, és erre hirtelen jött egy ilyen "forró" tél, vagyis nyugodtan lehet esõs hüvös (átlagos nyár....
Persze a Te elméletedben is van logika, hogy 4-5 hideg tél után jön néhány enyhe, pl. én is effelé hajlok...majd meglásuk

230 Klímafigyelõ az éghajlatváltozásról:

Link

Azt már most le merem fogadni, hogy nem lesz hûvös. Persze, ez relatív kifejezés, hiszen volt, aki 2004 és 2005-öt is hûvösnek érezte, pedig teljesen átlagos volt.
A hûvös - a korábbi átlagnál 1 fokkal hidegebb - nyarak szerintem már nem térnek vissza. Kíváncsi vagyok, a következõ negyven évben egyszer is lesz-e példa rá, hogy az 1900-as évek átlagánál egy nyár 1 fokkal bármikor is hûvösebb legyen.

Aztán lehet a jövõ nyár meg hüvös és esõs lesz....

Mint ahogy egy korábbi bejegyzésemben is utaltam rá, szomorú hogy még itt tartunk...

Link
Folytatódik az adok-kapok.

Még annyit hozzátennék, hogy néhány nappal ezelõtt ezt dobta a GFS, hát az igazat megvallva jót tesz a permafrost-nak, hogy nem jött be Link

Ha már ezt a hõhullámot is elnézte, akkor nem ártana, ha a magyarorrszági hõpokol sem jönne össze...

Link

Pillanatnyi globális T850 térkép, jól kivehetõ, hogy az északi féltekén közepes szélességeken jelen pillanatban Szibéria a legmelegebb (vastagon túltesz Európán és Kanadán a tartósan 15°c feletti 850-es értékekkel).

Bár meglepõnek tûnhet, de ebben még semmi szélsõséges nincs. Szibéria éghajlata egyedülálló a földünkön, gyakorlatilag nem lehet könnyedén egy kategóriába sem beskatulyázni. A hõmérséklet éves amplitúdója itt a legmagasabb az egész világon, ami a szélsõséges kontinentalitásnak "köszönhetõ". Ezt mi sem szemlélteti jobban, minthogy télen sehol sem ritkák a -40°c alatti hõmérsékletek, esetenként ennél is hidegebbek... Egy-egy nagyon meleg nyáron a hõségnapok száma elérheti a 40-50db-ot is, a forró napok száma pedig a 7-8-at, az ehez hasonló nyarak az utóbbi években kétségtelenül kezdenek megszaporodni Szibériában (ez is a klímaváltozás velejárója). A téli középhõmérsékletek emelkedése azonban Oroszország európai részével ellentétben nem figyelhetõ meg, az 1999-2006. közötti idõszak téli hõmérsékletei a 70es, 80as évek jellemzõ értékei alá süllyedtek. 2006 januárja Nyugat-Szibériában ráadásul az egyik legkegyetlenebb volt a mérések kezdete óta (10-12°c-kal volt az átlag alatt).

Link Tobolszk, Nyugat-Szibéria.

Azt hiszem jelen pillanatban Szibériában senkinek nincs lehetõsége arra, hogy egy kicsikét is fázzon, végeláthatatlan hõség ill. forró napok sorozata.

Link Ami megdöbbentõ, hogy a nyugati részen tapasztalható nagy hõségek mellett Jakutszkban egyáltalán nem nevezhetõ nyáriasnak az idõ...

A két város júliusi középhõmérséklete nagyjából azonos Tobolszk 19°c, Jakutszk 20°c (kishazánkra jellemzõ értékek). A január viszont -21°c ill. -43°c(!).

Egy meghökkentõ adatsor a távoli Oroszországból: Link (Pecsora városa Komiföldön fekszik a 65. hosszúsági fok közelében.) A 30 fokok még nem is lennének ritkák arrafelé (a júliusi átlagos maximum +20°C..), de hogy 10 napon keresztül hõségnapokat jegyezzenek fel, az már igen. Oroszország - a száraz közép-ázsiai sivatagi levegõtõl nyáron hamar felforrósodó - sztyepi térségeiben (Don-hátság, Kalmükföld, Volga alsó folyása, az Urál déli elõtere) is megfigyelhetõ, hogy a korábbi években megszokottnál hosszabbra nyúlnak, és valamelyest magasabb értékeken is tetõznek a forró napok sorozatai.

Pár szó a magyarországi 40fokokról és ehhez kapcsolódóan az éghajlatváltozás valódi arcáról:
Link A GFS közelmúltban jópárszor elõforduló melléfogásai után egyszerûen képtelen vagyok komolyan venni az ehhez hasonló ijesztgetéseket. Az operatív tag szokásához hûen megint kicsikét elrugaszkodott a szilárd talajtól a 40fokjaival. Ha néhány héttel korábban bejöttek volna ezek a modellfutások, legalább 2-3°c-kal dõlt volna meg a két magyar abszolút melegrekord (41,7°c Békéscsaba, 2000. ill. 41,6°c Pécs, 1950.), ráadásul júniusban, amely statisztikailag vastagon a legenyhébb a 3 nyári hónap közül! Igen, napvilágot látott ilyen ultraforró jövõkép is, ment is a sipákolás rendesen... Egy-egy a mostanihoz hasonló, vagy akár ezt is felülmúló modellfutás esetén a Metnet fórumain rendszeresen szignifikánsra duzzad(t) a villámgyorsan bekövetkezõ "apokaliptikus klímaváltozás" híveinek száma (néhány "példát" említenék: Magyarország éghajlata szubtrópusivá válik, sivatag lesz az ország 1/2-én, de majd utána leáll a Golf-áramlat és jön a jégkorszak, stb ). El kell fogadni azt a kijelentést, hogy klímánk átalakulóban van. Természetesen ez egy rendkívül hosszú és lassú folyamat, amelynek hatásait csak taláûgathatjuk (felmelegedés, vagy szélsõségek növekedése, csapadékmennyiség ill. ennek eloszlásának változása, stb.).

Szomorú tény, hogy az éghajlatváltozás mint olyan a "tisztelt" magyar média, leginkább a bulvársajtó nagyfokú közremûködésének köszönhetõen a laikus számára egészen mást jelent, mint amit ideális esetben kéne. Éghajlatváltozás volt, van és mindig lesz bolygónkon, mivel bolygónk él, és mindig változtatja arculatát. A jelenlegi helyzet csupán annyiban különbözik a korábbi évmilliók (évmilliárdok) során tapasztalttól, hogy az emberi civilizáció elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen már a bioszférára gyakorolt hatás mellett vitatott mértékben ugyan, de egyértelmûen hatással van a Föld éghajlatára is. A napjainkban folyó klímaváltozás véleményem szerint összetett kérdés, biztosan fontos szerepet játszik benne az emberi tényezõ is, de egyéb, számunkra akár még ismeretlen folyamatok is szerepet tölthetnek be a színfalak mögött. Ennek komoly esélye van, ugyanis ha belegondolunk, csak a közelmúltban kezdtük az idõjárást és az ezt alakító tényezõket globális szinten megfigyelni és elõrejelezni, megérteni mûködését (pl. meteorológiai mûholdak néhány évtizede léteznek, globális lefedettségû numerikus modellek mindössze néhány éve).

A jövõben rendkívül fontos lenne, ha eljutnánk addig a pontig, hogy objektív módon és felelõsen gondolkodjunk ebben a témában. Az üvegház-gázok kibocsátását saját érdekünkben radikálisan kéne csökkenteni, ugyanis nem tudhatjuk, hogy az általunk is gyorsított üvegházhatás okozta felmelegedés hova vezet, milyen folyamatokat indít be, amelyek legrosszabb esetben teljesen kibillenthetik egyensúlyából az elmúlt kb. 10ezer év klímaoptimumát, kiszámíthatatlanná téve az idõjárás alakulását az egész bolygónkon. Ez beláthatatlan következményekkel járna egy olyan Föld bolygón, ahol 6,5 milliárd ember él, és ehhez a számhoz minden órában 10000 adódik hozzá.

Ha errõl meg akarunk bizonyosodni, elegendõ a régmúltba visszatekintenünk, az ember több százezer éven keresztül nem volt képes civilizáció létrehozására, és ennek minden bizonnyal a korszak kiszámíthatatlan idõjárása volt az oka, a társadalmak és a specializálódás kialakulását megelõzõ földmûvelés és letelepedés egyszerûen nem volt megvalósítható.

Korunk nagy problémáját a jelenleginél sokkal komolyabban kéne venni. Változtatni kéne a téma megközelítésén és a hétköznapi embereknek való tálalásán is. Aki nem veszi észre, hogy mi történik az mint ahogy már itt annyian emlegették, homokba dugja a fejét, szó szerint struccpolitikát folytat. A másik véglet, gondolok ezalatt a média túlkapásaira, arra hogy az éghajlatváltozást is csak napjaink "globális félelemipara" használja fel arra a célra, hogy rémülelkeltéssel, és idõtlen-idõkig való ismételgetéssel nagy tömegekre próbáljon hatást gyakorolni és ezáltal manipulálhatóbbá tenni az embereket (hasonló célú lehetett a madárinfluenzával történõ ijesztgetés is). A szándékos rémületkeltés és a "sulykolás" a tömegmanipuláció igen gyakori eszköze. Utóbbit gyakran csak goebbelsi propagandaként emlegetik, amely azon az elven alapul, hogy ha valamit idõtlen-idõkig hangoztatnak, akkor az emberek jelentõs része elõbb-utóbb elfogadja azt igazságként, szinte a fülükbe mászik (akármennyire valótlan is az állítás). Az elfogult, szélsõséges környezetvédõ szervezetek szintén rengeteg kárt tudnak okozni, minõsíthetetlen magatartásukkal, nem kivitelezhetõ követeléseikkel lejáratják a jó ügy képviselõit.

Az emberiség biztos jövõjének érdekében azonnal, vagy legalábbis néhány évtizeden belül komoly változásokra lenne szükség a gondolkodásmódunk terén. Ez sajnos csak akkor válik majd lehetségessé, ha az emberek tisztában lesznek azzal milyen problémával állunk szemben, milyen lehetõségeink vannak, és vezetõink objektív módon képesek gondolkodni és döntéseket hozni...

OFF
Nagyon jól látod a helyzetet, logikusan ,racionálisan gondolkodsz , nem is tudom, mikor olvastam vagy hallottam ehhez hasonló színvonalú gondolatmenetet...gratula!

ON
...ehhez nincs mit hozzátenni...

Kínai környezetszennyezés: Link

Ebben az összeföggésben elfogadom a klímaváltozást, engem csupán az zavar, amikor ennek kapcsán ködösítés indul be. Mert a melegedés egyértelmû, s annak mellékhatásaival együtt beszélhetünk klímaváltozásról.
Egyébként szerintem nincs új a nap alatt, semmi olyan nem következik be, ami már ne lett volna, legfeljebb mindez a civilizázió keletkezése elõtt játszódott le, s nekünk alkalmazkodni kell, illetve az említett emberi tényezõket csökkenteni.
Éppen ezért írtam más kapcsán, hogy elfogadom az atomenergia pillanatnyi létjogosultságát, de ennek favorizálásánál is fontosabb a megújuló energia, amely bõven elégségesen rendelkezésünkre áll, csak még a hasznosítása nem megoldott. De 50-100 éven belül a technikai változásokkal elérhetõvé válhat, ám azt kell preferálni, s nem egy újabb veszélyforrást kialakítani. Átmenetileg persze rákényszerülhetünk, de csak ha közben mindez nem a megújuló energia-felhasználás elõl veszi el a forrásokat.
Az elõzõ gondolathoz visszatérve, pedig úgy gondolom, az elmúlt évtized pontosan megmutatta azokat a szélsõségeket, amikre a jövõben egyre inkább számíthatunk. A mérésekben - nyári, téli hõmérsékletek, csapadékok - benne van a jövõ, csak néha nehéz szétválasztani, ami még a múlt emlékeként jelenik meg az idõjárásunkban, ami már a jövõt jelzi. Gondolok a melegedõ nyarakra, a még válttozékonyabb telekre és a csapadék keletkezésének átalakulására. Azaz nagyobb súlyuk lesz a mediterrán ciklonoknak, s azok idõnkénti elmaradása súlyos aszályokkal fog járni. Tudom, mindez merész és hipotetikus, de az adatok ezt mutatják.

Ahhoz, hogy az Északi-sark vidéke ne fagyjon be télen, nem 4-5, hanem 14 fokos emelkedés kellene. Bár éppen a Svadasz által belinkelt oldalon található futtatások azt mutatják, hogy az Északi-sarkon lehet a legjelentõsebb emelkedés, 100 éven belül nem haladhatja meg 6 fokot. Annál messzebbre pedig azért nem érdemes tekinteni, mert 100 év alatt jutottunk el a mostani állapotba, tehát javítani vagy rontani is lehet.
Egyébként gondolj bele, hogy ha emelkedik az óceánok hõmérséklete, akkor kiegyenlítõdés játszódik le. Éppen errõl szól a Golf gyengülésének elmélete.