2026. július 01., szerda

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#4529
Milyen lesz a tél?
Újabb riogató cikk:
A mamutok bosszúja
2007-09-28

"Murmanszk - Amilyen jövedelmezõ a globális felmelegedéstõl olvadó trundán mamutmaradványok után kutatni, épp akkora veszélyt is rejt az emberiség számára a visszavonuló jégtakaró.

Az elmúlt években ugyanis nemcsak az értékes õslénycsontok kerültek felszínre a visszahúzódó hótakaró alól, hanem a hajdan élt õslények által otthagyott ürülék is, amely most fél-Európányi területen olvadozik, és bocsátja ki magából az üvegházhatást fokozó szén-dioxidot és metángázt.

A Reutersnek nyilatkozó szakértõk szerint a tundrát borító mamutürülék nagyobb kárt okoz a globális felmelegedéstõl sújtott bolygónknak, mint az egész Közel-Kelet összes olajkútja.

Blikk-információ"

Namost kezdenének bele a "bio-kémikusok-fizikusok" már olyan kisérletbe, ami igazolná ezt. Lehet hogy az idõ rövid.

Hozzanak el akkor mamut-ürüléket a tundráról, és tegyék bele vizsgálói környezetbe, mérjék meg az adatokat,igaz, vagy mégis teljesen más következik be.


#4528
Ha a Bükkben nem is,de itt elég enyhe idõ volt (a tél átlaga +4 fok a Dunántúl egyes helyein),vagyis lehet ,hogy volt már ennél enyhébb tél,csak senki nem tudja bizonyítani.Mondhatni "paraszthajszálon" múlt a zord tél...:-)
#4527
Link
#4526
Jó kis sorozat, mindenkinek csak ajánlani tudom. Ma például 10:10-kor lesz: Link
#4525
Link
#4524
Ehhez az enyhe tél témához hozzátenném:

Az elmúlt tél (ha csak a hõmérsékletet nézzük) az enyhe idõ ellenére akár lehetett volna emlékezetes havas tél is a Bükkben.
- Ha pl. December végén a helyett a pár centi helyett leesik vagy 20-25,
- Ha a csapadék nagyobb része hó formájában hullik (általában nem sok hiányzott hozzá).

- . . . . .
Ugyanis az igazán enyhe idõszakok általában pár napnál tovább nem tartottak. miközben volt, hogy 1-2 hétig is megmaradt a Bükkben az a szinte csak lepelnyi hó. Link Link

Egy komolyabb hónak ez a kis meleg meg esõ meg sem ártott volna. Úgy mint 2006 januárjában, mikor szerencsére Szilveszter környékén komolyabb hó esett, és az hosszú hetekik mindenféle esõnek és melegnek ellenállt.
Ilyen "apróságokon" is múlik, hogyan emlékszünk egy télre.

Elég utálatos volt ez a téli idõjárás, mikor a csapadék mindig a rendkívül enyhe idõvel érkezett, mikor meg már átváltott havazásra el is állt.
De szép is lenne ha az idén ezeknek a mediciklonoknak rendszeresen a visszasettenkedõ ágából kapnánk.
Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.
#4523
"Az elkövetkezõ hetekben, országhatárokat nem ismerve madarak ezres, tízezres csapatai szelik keresztül Európát. A Magyarországon fészkelõ madarak jelentõs része is elvonul. Hozzájuk csatlakoznak az északról érkezõ példányok, hogy a táplálékban bõvebb, melegebb éghajlatú déli telelõ területeikre költözzenek. Legyen Ön is részese az élménynek, és figyelje meg a vonuló madarakat az Európai Madármegfigyelõ Napok rendezvényein 2007. október 6-7-én! A rendezvény támogatója a KvVM és Magyar Turizmus Zrt."

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Link

Szerk.: no, ez inkább a Bioszféra fórumba illik, most már mindegy... :-)
#4522
Link
#4521
Link hogyha láttátok akkor bocs. Véletlenül a Hosszútávúba linkeltem, de ez már inkább ide való, és ez is: Link
#4520
???
Link
#4519
Link
Link
#4518
Megint elõjött a hideg telek sorozata téma.A legzordabb négy évvel ezelõtti tél valóban nálunk 2,4 fokkal átlag alatt volt,de ezek a valóban nem túl enyhe telek sem tudták az évi középhõmérsékletet mérsékelni.Vagyis a felmelegedési tendencia nem az enyhülõ telek miatt van(mint talán még 1-2 évtizede lehetett),hanem a többi évszak,szerintem fõleg a nyarak erõteljes melegedése hatására.Az utóbbi egy év 3,5 fokos és folyamatos + anomáliája bizonyára egyedi,lesznek még hûvösek,ahogy ez a hónap már kevéssel átlag alattinak néz ki országszerte.Bár egy hét még hátravan,de melegebb az átlagnál biztosan nem lesz.Az átlagot a várható melegedés miatt talán ha egy fokkal múljuk alul.
#4517
Az utóbbi 1000 évben nem hinném még magam sem, hogy az utóbbi évtized volt a legmelegebb. Olyan becslések vannak, melyek azt pedzegetik, hogy valószínûleg az utóbbi 50 év az elmúlt évezred legmelegebbje. Ez egy fokkal elfogadhatóbb.
Az elemzésekrõl pedig annyit, hogy ahány módszer, annyi eredmény, ahány szerzõ annyi eredmény:
Link
Ezen a diagrammon csak néhány szerepel, melyek nem kaptak óriási kritikát és idõvel nem derült ki róluk, hogy esetleg manipuláltak (lásd hoki-görbék esete).
Hideg vagy éppen havas tél lesz a következõ évtizedekben is.
Szezonális elõrejelzéseknél elsõsorban az évtizedes, vagy évtizedközi osszcillációs változásokkal rendelkezõ idõjárási jelenségeket kell figyelembe venni, mint pl. az El Nino, PNA, AO, stb...
#4516
A hosszútávúba már írtam, de megteszem ide is.
Azt nem tudom, hogy az utóbbi 1000 (!) év legmelegebb évtizede volt-e vajon az 1990-es évtized, de roppant nehezen vagyok képes elképzelni, hogy mondjuk az 1040-es években miként mérték az átlagot....
Az utóbbi 100 évben elképzelhetõnek tartom, de ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy ugyanennek az évtizednek a telei az átlagnál hidegebbek, és nem egyszer jóval havasabbak voltak. /Utalnék itt többek közt Snowhunter ragyogó téli statisztikájára./
Vagyis mindenféle statisztikát megcáfoltak ezen telek. Mindamellett természetesen lehet enyhe tél az idén. De csak a statisztika alapján erre következtetni -az iménti érvek után- úgy vélem, nem lehet.
#4515
A hosszútávú elõrejelzések fórumban a #37558. - anarki (Szerencs) hozzászólásom folytatása, ami már ebbe a témába vág:

Az OMSZ kiadványának bevezetõjében az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az elsõ szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkánizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetõleg az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok (és vele együtt a természetes tényezõk és benne voltak). Ezek felerõsítették egymást.

Az az utóbbi 100 évben a Föld átlaghõmérséklete 0,74 fokkal emelkedett, ezen belül Európa átlaghõmérséklete csaknem 1 fokkal magasabb lett. Ezzel együtt a XX. század lett az eddigi legmelegebb évszázad és azon belül is a 1990-es évek lettek az elmúlt 1000 év legmelegebb évtizede.

Ezek önmagájért beszélõ tények, de közvetlenül még nem teszik lehetetlenné a hideg és havas tél bekövetkezését, mindössze csak az esélyét csökkentik. A XXI. században folytatódni látszik a felmelegedés, és az elmúlt 12 év közül 11 év volt eddig a legmelegebb, amit a 1860-as feljegyzések óta tapasztaltak.

Mindössze ezért hiszek jobban azoknak a hosszútávú elõrejelzéseknek, amik a szokásosnál enyhébb telet jósolnak. Személy szerint én megértettem a hosszútávú elõrejelzésekben rejlõ nehézségeket, de akik ilyet készítenek, azok elismert meteorológusok és értenek a témákhoz.

#4514
Én viszont azt tapasztaltam, hogy itt sokkal kevésbé szélsõséges a havi csapadék eloszlása, ami fõleg a 90-es években produkált nemegy 200 mm feletti összeget. Ezek gyakorlatilag teljesen eltûntek.
#4513
Ebben fontos árnyaló tényezõ lehet az anticiklonális idõszakok alatt idõnként ténykedõ mediterrán ciklonok (csapadék ugye) hatása.
#4512
A télnél is hasonló kicsit a helyzet, habár ott a nyárihoz képest kisebb a csökkenés (A link rövid ideig él!).
Link

A szárazodás azt jelzi, a csapadék is csökkenhetett és anticiklonálisabbra fordult az idõ. Ez viszotn azt jelzi, hogy kevesebb hó lehet, ami ugye az éjszakai fagyokat segítené elõ.

#4511
Komolyra fordítva a szót:Itt az augusztusi 168 mm után a szeptember csekélyke 120 mm körül tart.Persze ez nem különös,hisz 2005 júl-aug-ban is mértem már 300 mm-t.
#4510
Az orvos is azt mongta a páciensének akit egy hétig a hasmenés,majd egy hétig a szorulás kínozta,hogy nyugodjon meg, valójában(átlagosan)semmi baja...:-)
#4509
Ami (nem kis) csapadékhiány volt az idei év elsõ felében januártól augusztusig, azt most pótoja az idõjárás, ha így halad mégavégén kijön a végén hogy átlag körüli csapadék lesz....
#4508
Úgy látom,hogy az általam 3-4 évtized viszonylatában tapasztalt szárazodás,rh csökkenés,amit sokszor leírtam(pl.a ködös napok,vagy ködtakarós idõszakok erõs csökkenése formájában),talán statisztikailag is igazolt.Nekem nyáron ez nem csak a ködök csökkenésében(nyári ködöt az idén ha egyszer láttam) tûnt fel,hanem a kevesebb felhõ,tisztább levegõ,nagyobb látótávolságok,szikrázó napsütés tömkelege,"égetõ" napsütés sokszor a szószerinti értelemben.És persze a nyarak magasabb T-je azonos páramennyiség mellett alacsonyabb rh-t eredményez.
Mivel a melegebb tengervíz nagyobb párolgáshoz vezet,a szárazföldön ez nem érzékelhetõ,fõleg nyáron,ha a felmelegedés erõsebb az átlagnál.Télen viszont erõsebb lehûlésnek kéne lenni,ha alacsonyabb az rh(a vízgõz,köd,felhõ csökkentené a kisugárzást),de mégsem mondhatjuk,hogy erõsebb hidegeink lennének.A nyári félévben viszont magyarázhatóak lennének így a gyakori erõs hidegek(pl.az idén július végén és szeptember elején az erõs lehûlések).Bár ha belegondolok,a téli meleg anomáliák idején sem annyira a lehûlés éjszakai elmaradása volt a kirívó,hanem a 15-20 fokos téli nappali felmelegedések sokasága.
#4507
Ezen én is eltûnõdtem de, ismerve hogy a felszín közeli hõmérséklet kialakításában nem csak az számít, hogy milyen légtömegek érkeznek fölénk, hanem az is hogy mennyire nedves.
A nedvesség elég komolyan tudja hûteni a levegõt, pontosabban szólva, megakadályozza a levegõ erõsebb felmelegedését.
Link
Láthatod, hogy míg - magasabb szinteket nézve - az 50-es évek eleje hasonlóan meleg volt, mint az elmúlt években (a nyarat tekintve), addig a lentebbi szinteken, felszín közelében már nem.
Ennek oka, hogy az 50-es években jóval magasabb volt a térségünk feletti rh, mint mostanság.
Ez okozza, hogy az 50-es évek elején a nyarak nem voltak olyan forróak a felszín közelében, mint az elmúlt években.

Az NCEP reanalízisekrõl annyit, hogy sokan arra hivatkoznak, hogy mivel amerikai modell biztos nem jól fogja meg az európai viszonyokat és ezért jobbb az ECMWF reanalízisei. Én mivel nem tudtam ezt egy "elfogadható" magyarázatnak venni, hivatalos magyar adatokkal összevetettem mindkettõt. Pontosabban szólva 850-es hõmérsékleti értékeket vizsgáltam. Az ECMWF túlbecsülte az utóbbi egy-két évtizedre, míg az NCEP picit alá becsülte. Abszolút hiba nagyságát tekintve az NCEP vétette a lekisebbet. De ez egy paraméter ellenõrzése volt a téli idõszakra, ugyanolyan rácsfelbontás esetén ugyanarra a rácspontra nézve. A többi esetében nem tudom megmondani mi a helyzet.
Mivel nincsenek egzakt mérések minden paraméterre, mindenhol 1948-ig visszamenõleg, így nagyon nem is lehet, eldönteni melyik reanalízis jobb.
Intézettõl, országtól, szakértõtõl függ, ki melyiket használja.
#4506
Köszönöm a linket, azt hiszem, napokig el tudnék szórakozni az adatokkal. nevet Az "NCEP Reanalysis"-ek egyébként mennyire pontosak? A 20. század közepén még nem sok mérés állhatott rendelkezésre a sarkvidékekrõl, de szondaadat (a különbözõ szintek hõmérsékletéhez) a lakott helyekrõl is kevesebb lehetett...

Ha ennek ellenére megbízhatóak az értékek, akkor érdekes pl. hogy a Kárpát-medencében 1000 hPa-on a 2000-es évek nyarai (fõleg 2003 és 2007) voltak a legmelegebbek 1948 óta, 850 hPa-on viszont nem múlják felül az 1950-es éveket: Link Link
#4505
Igaz, nekik tél, de nekünk nyár nevet.
Teljesen ugyanilyen megjelenítést nem tudok mutatni, de errõl az oldalról:
Link
elég sok mindent megtudsz nézni.
Havi, napi, évi értékeket. Lineáris korrelációkat stb...
Bármelyiket kiválasztva, megnézheted az éves értékeket, anomáliákat különbözõ paraméterekre, különbözõ szinteken, különbözõ térképes elrendezésben.
#4504
Erre csak annyit, hogy a rádióban a bemondónõ (én kirúgnám, ha a fõnöke volnék) szinte röhögve olvasta fel, hogy jaj de jó, hogy kinyílt...
#4503
"Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!"

Azaz a tél. nevet Elgondolkoztató viszont, hogy az Antarktisz már sokadjára produkált komoly pozitív anomáliát, ill. hogy a pozitív anomáliák világszerte mennyivel nagyobb területet foglalnak el (a néhány negatív ránézésre nem egyenlíti ki õket)...

Egyébként az ábrázolás nagyon tetszik. Megtekinthetõk valahol visszamenõleg, a korábbi évekre is ilyen térképek?
#4502
Hozzászoktam már, hogy az ilyen dolgok óvatosan kezelendõk. A "no comment" nem cinikus megjegyzés akart lenni. Köszönöm a kiegészítést! :-)
#4501
A cikkhez csak annyit fûznék hozzá, hogy az északnyugati átjáró rendszeresen szabaddá válik a nyár végére Kanadánál.
Tény viszont, hogy az utóbbi közel 4 évtized legalacsonyabb felszíni borítottságát érte el a tengeri jégmezõ az Északi-sarkon:
Link

Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!
Link
#4500
No comment.
Link
#4499
Köszi Leifur. Így van!
Bringára magyar (meg akik éppen itt vendégeskednek nálunk)! :-D
#4498
... és mivel nemcsak Pestfalván lesz, itt az országos link :]
Link
#4497
CRITICAL MASS - 2007. SZEPTEMER 22.
Link

A bicajos felvonulást az Európai Mobilitási Hét keretében (2007. szept. 16-22.) rendezik meg, amelynek programja ezen az oldalon található: Link , és a lap közepérõl .pdf-formátumban tölthetõ le.

"Az Európai Mobilitási Hét a városi mobilitás és közlekedés kérdéseire szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét. Ilyen módon hozzá kíván járulni az európai polgárok egészségének és életminõségének javításához. A résztvevõ helyi önkormányzatok a tiszta közlekedési módokat népszerûsítõ hetet szerveznek, a városi közlekedési rendszerrõl alkotott elképzeléseik kifejtésére buzdítják a lakosságot és az érdekelteket, valamint minden év szeptember 22-én megszervezik az Autómentes Napot."

Rengeteg program lesz, többek között számos zöld szervezet bemutatkozik.
...és ebben az egy hétben a MÁV a kijelölt vonalakon ingyen szállítja a kerékpárokat! :-)
#4496
Link
Olaszul van ugyan, de a képek önmagukért beszélnek akkor is, ha nem tudsz sokat olaszul.
Lényeg: ez a kitörés jelentéktelen volt minden tekintetben.
#4495
Ez valóban így van, ám erõs kitörésnek kell lennie ehhez. Mennyire volt erõs?
#4494
Johnas, mindennek van mindenre hatása, de egy ilyen kis pöfögés, amit az Etna is csinál most, nem mérhetõ a hatása egy nagy kitöréshez.
Ami a klíma (ideiglenes) módosításához kell, az nem pusztán a nagy tömegû kilövellt anyag, hanem az is, hogy ez a légkörben kellõen nagy magasságba jusson, valamint az is számít, hogy az adott vulkán milyen szélességi körön van, ettõl függ, hogyan tud szétterjedni a légkörben, hogy kifejthesse a hûtõhatást globálisan.
Az Etna kitörését webkamerán nézd meg Link
Ettõl nem lesz hideg a telünk. :-)
#4493
Pár nappal ezelõtt kitört az Etna, és azóta azon gondolkodom, hogy lehet-e ennek bármiféle kihatása az elkövetkezõ pár hónapra, hiszen a vulkánkitörések alkalmával sok por és egyéb szilárd részecske kerül a légkörbe, ami némely esetekben erõsen kihathat az idõjárásra is, nemde? Ugyanis felrémlik nekem a Krakatau kitörése, és hogy utólag többen is felhozták, köze lehetett esetleg az azt követõ 1-2 év globális negatív hõmérsékleti kitéréséhez.
#4492
Link
#4491
Azt hiszem ide kell rakjam, sajnos. "A görög-tûz": Link
#4490
Kösz srácok! Most már tudom miaz. Látszik, hogy van mindennek ésszerû tudományos alapja és nem kell kitalálni rá dolgokat nevet
#4489
Nem tudom a második link mit hivatott bizonyítani, de ez szerintem egy SOHO felvétel egy napsúroló üstökösrõl. Még a koronográf is látszik a bal felsõben. Ráadásul egy kicsi csinos CME (Coronal Mass Ejection) is befigyel.
Szerk: Na Andris meg is elõzöttnevet
#4488
Svadasz: a második képen nem "lézertorpedó izé", hanem egy közönséges napsúroló üstökös látható. A Nap környezetét figyelõ SOHO ûrszonda képein ez megszokott látvány, sõt, ennél sokkal fényesebbek is elõfordulnak... pl. a januári McNaught-üstökös, amit még a Földrõl, kis távcsövekkel is látni lehetett a Nap mellett.
#4487
Viszont a HAARP-val kapcsolatos, hogy lézertorpedó izével lõnek elég érdekes. Mindenesetre az USA-ban úgyis van számtalan érdekesebbnél érdekesebb titkos kutatási program.

Link
Link

Nem kicsi ez a HAARP bázis:
Link
Link
#4486
Egy jól ismert fizikusnak volt ugye egy mondása, ez most nagyon ül : "A világon csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsõben nem vagyok biztos".
#4485
OK, megnyugodtam, tudtam, hogy ide kell betenni nevet - de azért még várok véleményeket, vegyünk-e még tartós tejet...
#4484
Már bocsánat, hogy ide írok, de ez kegyetlen, tényleg olvassátok el, ilyen bugyutaságokat még az ufómagazinban sem lehet olvasni, nem akarok kiemelni semmit az egész annyira nevetséges, hogy fájdalom arra gondolni, hogy egy makimajomnál fejlettebb számítógépet használó humanoid, hogy képes ezt egyáltalán elhinni. Szerintem az elsõ tudatmódosító tárcsát éppen az õ fejében helyezték el aztán hullámospapagájok forgatják összevissa nevet
#4483
LYÉZUS MÁRILYA

A skalárfegyver ilyen, akkor én itt a radarnál jó sokat láttam már ilyet.

Amúgy ezt a betegséget úgy hívják, hogy üldözési mánia, valamint téveszme.
#4482
Vagy ahogy tovább keresgélek, már majdnem ott vagyunk, amire gondoltam:
Skalárfegyver bevetésével "terelgetett" felhõrendszer jellegzetes, hatszögletes képe, mûholdfelvételen (az oldal harmadánál):
Link
(remélem, ezek mégnagyobb hülyeségek!)
#4481
Én ezen a nyáron kezdtem gyanakodni, hogy emberi kéz nyúl az idõjárásba... Feltûnõen sok volt a kelet Magyarország felé tartó és aztán szétoszló zivatar, aszály, forróság. Remélem hülyeség a következõ:
Link
#4480
Link

Utolsó észlelés

2026-07-01 12:06:19

Rákóczifalva

33.6 °C

VRB02

RH: 39 | P: 1012.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

161075

Hírek, események

Forró napok következnek

Időjárás-változás | 2026-06-24 15:45

pic
Eddig se fáztunk, de hétvégétől tikkasztó forróság kezdődik.