Globális jelenségek
Most volt a rádió Szonda c. mûsorában egy beszélgetés Mika Jánossal arról, h. a NASA a Hold kõzetmintáiból akarja pontosabban megtudni, h. milyen hatásai vannak a Nap ciklusainak a Hold (és így a Föld) hõmérsékletére. Itt lehet meghallgatni(2. v. 3. riport):
Link
Link
A ,,durranógáz motor" létezik, úgy hívják, hogy belsõ égésû hidrogén motor. Egy földgázzal üzemelõ motort alakítanak át. Ugyanúgy víz a kipufogógáz, mint az üzemanyagcellának, csak jóval olcsóbb. Amerikában és Németországban közlekednek ilyen buszok és hamarosan egy magyar busz is el fog készülni.
Egyetértek, az egyre szigorúbb kibocsátási normák hajszolása kétes. Például a haszonjármûveknél óriási probléma a többletfogyasztás, a növekvõ üres tömeg és az adalékanyag igény. Az Euro 4-5 norma teljesítéséhez a legtöbb haszonjármûben AdBlue nevû karbamid oldatot használnak, amit szintén elõ kell állítani, szállítani...
Egyetértek, az egyre szigorúbb kibocsátási normák hajszolása kétes. Például a haszonjármûveknél óriási probléma a többletfogyasztás, a növekvõ üres tömeg és az adalékanyag igény. Az Euro 4-5 norma teljesítéséhez a legtöbb haszonjármûben AdBlue nevû karbamid oldatot használnak, amit szintén elõ kell állítani, szállítani...
Lehet, de ugye erre is a napenergia vagy a hidrogén vagy a nukleáris/fúziós energia lenne a megoldás (a biodizel, bioetanol, földgáz NEM megoldás, legfeljebb a probléma elodázása, bár az sem...), viszont jelen pillanatban a nukleáris/fúziós hajtás ilyen méretben nem létezik, a napenergiát nem tudjuk elég hatékonyan használni ahhoz hogy normál felületû, méretû és alakú autókat lehessen vele hajtani, a hidrogénhajtásnál meg a H elõllításának a hatásfoka és környezeti terhelése kérdéses...
Még valami az autókhoz: az Euro4, 5... stb normák értelme (CO2 szempontból) is kérdõjeles szerintem. Hogy miért? Mert pár motor úgy lesz Euro4 vagy 5, hogy pl a kuplung benyomásakor felviszi az alapjártot 2000-2500 ra, hogy a felengedéskor tisztább maradjon a kipufogógáz (a terhelési viszonyok okán). DE ! Ezek a motorok akár 1, másfél literrel is többet esznek mint a nem alapjáratemelõs motorok, igy mondjuk a 1000 km-re vetített CO2 kibocsátás nem biztos hogy kisebb, mint egy Eur3, 4-es, 1 literrel kevesebbet fogyasztó motoré.
Ugyanígy a koromszûrõs dizelek megnövekedett fogyasztása és a korom automatizált kiégetése is kérdéses az 1000 km-re vetített összes CO2-re nézve.
Még valami az autókhoz: az Euro4, 5... stb normák értelme (CO2 szempontból) is kérdõjeles szerintem. Hogy miért? Mert pár motor úgy lesz Euro4 vagy 5, hogy pl a kuplung benyomásakor felviszi az alapjártot 2000-2500 ra, hogy a felengedéskor tisztább maradjon a kipufogógáz (a terhelési viszonyok okán). DE ! Ezek a motorok akár 1, másfél literrel is többet esznek mint a nem alapjáratemelõs motorok, igy mondjuk a 1000 km-re vetített CO2 kibocsátás nem biztos hogy kisebb, mint egy Eur3, 4-es, 1 literrel kevesebbet fogyasztó motoré.
Ugyanígy a koromszûrõs dizelek megnövekedett fogyasztása és a korom automatizált kiégetése is kérdéses az 1000 km-re vetített összes CO2-re nézve.
nyilván így van, hogy az a része a légkörnek, ami kívül esik az üvegházon, kevesebb energiát kap lentrõl.
Vagy nevetõgáz, s akkor legalább nem volna anyázás sem az utakon... :-)
Valami olyasmit írtam, hogy nem igaz, hogy nem lehet olyan technológiát kitalálni, hogy durranógáz hajtsa a motort....
Inforádió, 2007.12.28 (www.inforadio.hu)
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 1. rész
Nehezen született megállapodás a bali klímacsúcson. Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa jelen volt a tárgyalássorozaton. Vele hallhatnak zöld szempontból értékelést a megállapodásról.
Link
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 2. rész
Tudomány és politika ütközött meg a bali klímacsúcson - Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa szerint ésszerû kompromisszum született.
Link
Gyûjtõ lap: Link
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 1. rész
Nehezen született megállapodás a bali klímacsúcson. Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa jelen volt a tárgyalássorozaton. Vele hallhatnak zöld szempontból értékelést a megállapodásról.
Link
A Zöldjelzõ magazin 2007. december 28-ai adása, 2. rész
Tudomány és politika ütközött meg a bali klímacsúcson - Kardos Péter, az Energiaklub munkatársa szerint ésszerû kompromisszum született.
Link
Gyûjtõ lap: Link
Az 5-6 liter túlzás. Szerintem ez a fogyasztósdi is beugrató, mert egyrész a bp-i dugóban kevés benzines autó fogyaszt 7.5(8.5) alatt, városon kivül meg ezelõtt 15-25 évvel is el lehetett menni 6 literrel még egy Ladával is.
Arról nem beszélve, hogy az 1.4es Dacia anno 56 LE volt, most meg egy Suz vagy bármi 95-100 (igaz hogy nem városi sebességtartományban, hacsak nem kettesben jársz vele), ehhez meg adott hogy mennyi benzin kell, tehát én úgy látom, hogy az 1 km-re esõ CO2 kibocsátás nem csökkent. Fõleg hogy ma már 95-ös benzin kell, akkor meg 89, 91-es kellett, amiben esetleg 1-2%-al kevesebb szénatom volt.
Arról nem beszélve, hogy az 1.4es Dacia anno 56 LE volt, most meg egy Suz vagy bármi 95-100 (igaz hogy nem városi sebességtartományban, hacsak nem kettesben jársz vele), ehhez meg adott hogy mennyi benzin kell, tehát én úgy látom, hogy az 1 km-re esõ CO2 kibocsátás nem csökkent. Fõleg hogy ma már 95-ös benzin kell, akkor meg 89, 91-es kellett, amiben esetleg 1-2%-al kevesebb szénatom volt.
Igen, de ehhez az is kell hogy a sötétzöldek ne ellenezzenek mindent csípõbõl, pl a széltornyokat...
Teljesen iagazad van. Ráadásul nézd meg, hogy általában hány ember ül egy autóban! Megdöbben tõ, de a szám közelebb van az egy égészhez mint a kettõhöz.
Vesszõparipám,hogy a tömegközlekedés szándékos tönkretétele(fõleg a vasúté)nálunk nem csak környezetszennyezés,hanem össztársadalmi szinten a legégetõbb bajok egyike.Ahelyett,hogy villamosított vasútvonalakon bonyolódna a személy és teherforgalom zöme,áttevõdött minden a közúti forgalomra.Teherautók,buszok,kamionok és személykocsik õrületes tömege közlekedik a kritikán aluli közutakon,hatalmas szennyezõdést okozva.A vasutat és az alsóbbrendû utakat elsorvasztják,és autópályákat építenek iszonyú költségen,melyek fenntartását vastagon megfizettetik az autósokkal.Pl.az elhíresült autópályhíd költsége több,mint a magyar polgárok vizitdíjra egy év alatt kifizetett pénze.Míg ez uóbbiról állandóan pofáznak,a híd költségeit csak felépülése után árulták el.
Óriási demagógia lapul a "gazdaságtalanok a vasutak"szövegben.Évtizedekig nem törõdtek a kisebb forgalmú vasutakkal(ezek átlagsebessége 30 km/hó),az embereknek nincs ideje,mondjuk fél napot utazni,hogy megtegyenek átszállással100-150 km-t és átnyergeltek buszra,autóra.Most meg kevés az utas,zárjuk be a vasutat a jelszó.Saját bõrömön tapasztaltam,évekig utaztam vasút-busz-kombinációval Pápáról Csesznekre.A 45 km jó csatlakozással 2-2,5 óra,ha nincs vagy lekési a vonat Veszprémvarsányban a buszt(a busz egy percet sem várt a vonatra),akkor akár 4-5 óra(már gyalogoltam is).Ezt már gyerekkel nem lehetett csinálni,így kénytelen voltam kocsit venni 98-ban.Azóta a vasúti közlekedés meg is szûnt Pápa és Tatabánya közt.Kérdem én "olcsóbb" az nekünk,ha a térségben lakó tízezrek,vagy legyenek csak ezrek,vonat helyett autóval járnak ?Az utakra meg nincs pénz.Ha a kamionok(nem a személykocsiktól kályúsodnak, meg horpadnak be)végleg tönkreteszik õket,akkor áttérünk a repülõre,helikopterre,terepjáróra?Ha már épülnek autópályák,akkor csak ott engedném a kamionforgalmat,de ma a legkisebb faluba is bemennek,a legszûkebb utcába is behajtanak.Ahelyett,hogy megoldanák a kisebb tömegû áruk kisebb autókonszállítását a vasútállomásokról,ill. autópálya melletti "kamionpályaudvarokról".
Csodálkozunk ezek után,hogy miért hal meg évente 1300 magyar az utakon ?És ugyanennyi vagy több autófüstmérgezésben?Plusz azéghajlat-de az lassabban öl...
Óriási demagógia lapul a "gazdaságtalanok a vasutak"szövegben.Évtizedekig nem törõdtek a kisebb forgalmú vasutakkal(ezek átlagsebessége 30 km/hó),az embereknek nincs ideje,mondjuk fél napot utazni,hogy megtegyenek átszállással100-150 km-t és átnyergeltek buszra,autóra.Most meg kevés az utas,zárjuk be a vasutat a jelszó.Saját bõrömön tapasztaltam,évekig utaztam vasút-busz-kombinációval Pápáról Csesznekre.A 45 km jó csatlakozással 2-2,5 óra,ha nincs vagy lekési a vonat Veszprémvarsányban a buszt(a busz egy percet sem várt a vonatra),akkor akár 4-5 óra(már gyalogoltam is).Ezt már gyerekkel nem lehetett csinálni,így kénytelen voltam kocsit venni 98-ban.Azóta a vasúti közlekedés meg is szûnt Pápa és Tatabánya közt.Kérdem én "olcsóbb" az nekünk,ha a térségben lakó tízezrek,vagy legyenek csak ezrek,vonat helyett autóval járnak ?Az utakra meg nincs pénz.Ha a kamionok(nem a személykocsiktól kályúsodnak, meg horpadnak be)végleg tönkreteszik õket,akkor áttérünk a repülõre,helikopterre,terepjáróra?Ha már épülnek autópályák,akkor csak ott engedném a kamionforgalmat,de ma a legkisebb faluba is bemennek,a legszûkebb utcába is behajtanak.Ahelyett,hogy megoldanák a kisebb tömegû áruk kisebb autókonszállítását a vasútállomásokról,ill. autópálya melletti "kamionpályaudvarokról".
Csodálkozunk ezek után,hogy miért hal meg évente 1300 magyar az utakon ?És ugyanennyi vagy több autófüstmérgezésben?Plusz azéghajlat-de az lassabban öl...
Ne feledkezzetek el valamirõl !
Sokan azt hiszik, hogy az ipari emisszió a legerõsebb szennyezõforrás. Ez nem igaz. Ma már a közlekedés okozza a legdurvább levegõszennyezéseket, ráadásul az iparban már olyan szûrõket új technológiákat alkalmaznak, ami csökkkenti a kibocsátást.
Bár az autóknál is elértek eredményeket...lásd...20-30 éve 8-10 litert ettek a személykocsik, ma már elmennek 5-6 literes fogyasztással is...igen ám de a számuk megsokszorozódott az elmult 1-2 évtizedben. Igy a kibocsátás növekedése is sokszoros volt.
Egyik vizsgámon ez volt az egyik beugrató kérdés, hogy mi a legfontosabb szennyezõ, én rávágtam az ipart, a tanár meg dörzsölte a kezét, hogy nem jó a válasz...hehe.
Sokan azt hiszik, hogy az ipari emisszió a legerõsebb szennyezõforrás. Ez nem igaz. Ma már a közlekedés okozza a legdurvább levegõszennyezéseket, ráadásul az iparban már olyan szûrõket új technológiákat alkalmaznak, ami csökkkenti a kibocsátást.
Bár az autóknál is elértek eredményeket...lásd...20-30 éve 8-10 litert ettek a személykocsik, ma már elmennek 5-6 literes fogyasztással is...igen ám de a számuk megsokszorozódott az elmult 1-2 évtizedben. Igy a kibocsátás növekedése is sokszoros volt.
Egyik vizsgámon ez volt az egyik beugrató kérdés, hogy mi a legfontosabb szennyezõ, én rávágtam az ipart, a tanár meg dörzsölte a kezét, hogy nem jó a válasz...hehe.
Bizony ez lenne a kulcs, a lakossági és az ipari fogyasztás különválasztására.
Elõbbire a nyugat-európai országok jó példát (kombinálva a nap, a szél, a víz, és a biológiai erõforrásokat) szolgáltatnak, utóbbira azonban még várnunk kell (a fúziós technológiára).
Elõbbire a nyugat-európai országok jó példát (kombinálva a nap, a szél, a víz, és a biológiai erõforrásokat) szolgáltatnak, utóbbira azonban még várnunk kell (a fúziós technológiára).
Tökéletesen egyetértek Veled. A megoldás a CO2 kibocsátás csökkentése lenne, nem pedig azon, hogy lecseréljük az egyik rosszat egy másikra, ami ráadásul az õshonos növényzet kárára is megy.
Úgy gondolom, hogy a megoldás regionális és lakossági szinten az energia elõállításának differenciálása lenne: kistérségi szél, vizi erõmûvek
Az ipari felhasználásra pedig a megfelelõ technológiájú, biztonságú és koncentráltságú nukleáris energia elõállítása atom (késõbb fúziós) erõmûvekben.
Úgy gondolom, hogy a megoldás regionális és lakossági szinten az energia elõállításának differenciálása lenne: kistérségi szél, vizi erõmûvek
Az ipari felhasználásra pedig a megfelelõ technológiájú, biztonságú és koncentráltságú nukleáris energia elõállítása atom (késõbb fúziós) erõmûvekben.
Az lehet elsõ ránézésre hogy nem tûnik gazdaságosnak az ilyen fajtaváltás, de ez fatüzelésû erõmûvek nélkül is megtörtént részben! Természetesen fõleg a tölgyfélék helyén, s azt meg én nem hiszem el, hogy majd a lassan növõ, rövidebb távon ki nem termelhetõ tölgyet fogja telepíteni, ha egyszer sikerült letakarítani. Az eddigi gyakorlat is efelé hajlott, tehát a tölgyfélék helyett hamarabb kitermelhetõ akác, erdei, feketefenyõ...stb. A tendenciától, a nem kellõ megszorítások esetén fellépõ rövid távú érdekektõl lehet tartani e téren,szerintem nem alaptalanul. Az erdõsültség még növekedhetne is... Azt hiszed növekszik?! Gyakorlatilag nem! Tehát nincs más választásuk, mint a lábon állót zülleszteni. Nagy gondok lehetnek ebbõl.
A fa, szalma, energiafû satöbb tüzelésû erõmûvel szerintem nem ez a legfõbb baj, hanem:
Ha a termõföldön megtermett, megtermelt bármit (erdõt is pl) elvisszük onnan és elégetjük, azzal a földbõl kihordjuk a tápanyagokat. Ezeket meg pótolni kell és mi fogja pótolni? Nagyrészt a vegyipar, ami az egyik legszennyezõbb és legenergiaigényesebb iparág. Arról már nem is beszélve, hogy egy tüzeléssel mûködõ erõmû hatásfoka nem nagyon szokta elérni még a 60%-ot sem.
Az is figyelemreméltó hogy így a növényben lekötött CO2-t visszatermeljük a légkörbe, azaz ezzel a CO2 szint legjobb esetben is csak stagnálhatna, azonban még ez sem igaz, mert a tüzelés céljából letarolt terület kevesebb CO2-t nyel el, mint az elõtte ott álló (energia)növényzet.
Azaz szerintem a "termeljünk valamit, égessük el és majd csökken a CO2 terhelés" koncepció alapvetõen hibás, durva szóval parasztvakítás, az eljárások hatékonysága mitt max a CO2 koncentráció növekedése lassulhat, bár ez sem biztos.
Az üvegházhatás szempontjából tiszta (vagy nem nagyon szennyezõ legalább) energia a nap (a napkollektor, napelem elõállítása az egyik legszennyezõbb iparág, bár a tükrös-lencsés verzió jó lehetne), víz, szél, fúziós vagy nukleáris energia lehet, ebbõl az utóbbi kettõ lehet nagyon környezetszennyezõ, de mindegyik sokkal jobb mint BÁRMIT elégetni és abból áramot nyerni.
Ha a termõföldön megtermett, megtermelt bármit (erdõt is pl) elvisszük onnan és elégetjük, azzal a földbõl kihordjuk a tápanyagokat. Ezeket meg pótolni kell és mi fogja pótolni? Nagyrészt a vegyipar, ami az egyik legszennyezõbb és legenergiaigényesebb iparág. Arról már nem is beszélve, hogy egy tüzeléssel mûködõ erõmû hatásfoka nem nagyon szokta elérni még a 60%-ot sem.
Az is figyelemreméltó hogy így a növényben lekötött CO2-t visszatermeljük a légkörbe, azaz ezzel a CO2 szint legjobb esetben is csak stagnálhatna, azonban még ez sem igaz, mert a tüzelés céljából letarolt terület kevesebb CO2-t nyel el, mint az elõtte ott álló (energia)növényzet.
Azaz szerintem a "termeljünk valamit, égessük el és majd csökken a CO2 terhelés" koncepció alapvetõen hibás, durva szóval parasztvakítás, az eljárások hatékonysága mitt max a CO2 koncentráció növekedése lassulhat, bár ez sem biztos.
Az üvegházhatás szempontjából tiszta (vagy nem nagyon szennyezõ legalább) energia a nap (a napkollektor, napelem elõállítása az egyik legszennyezõbb iparág, bár a tükrös-lencsés verzió jó lehetne), víz, szél, fúziós vagy nukleáris energia lehet, ebbõl az utóbbi kettõ lehet nagyon környezetszennyezõ, de mindegyik sokkal jobb mint BÁRMIT elégetni és abból áramot nyerni.
Nincs sok energiám most belemenni az erdõ-energiafa-ültetvényerdõ-természetszerû erdõgazdálkodás-magán erdõ-állam erdõ-biomassza erõmûvek-pénzpiaci viszonyok - tüzifa ár-ipari fa ár stb.-stb. bûvös körének és szövevényes feed-backjeinek boncolgatásába.
Ám csak annyit, hogy sok termõhely ismerettel, alapvetõ ökológiai törvényszerûségek ismeretével úgy tûnik nem rendelkezel.
Akácot és nyárfát nem lehet gazdaságosan és eredményesen telepíteni, felújítani és nevelni zonális vagy azonális szubmontán vagy montán bükklímán, tölgy termõhelyen.Talaj viszonyokról és sok egyéb abiotikus és biotikus tényezõkrõl nem beszélve...helyüket nem foglalja el akác és nyár.Max. új területeken növekedhet az ültetvény erdõk aránya de az egy egészen más történet.Tehát ne keverjük.
Ám csak annyit, hogy sok termõhely ismerettel, alapvetõ ökológiai törvényszerûségek ismeretével úgy tûnik nem rendelkezel.
Akácot és nyárfát nem lehet gazdaságosan és eredményesen telepíteni, felújítani és nevelni zonális vagy azonális szubmontán vagy montán bükklímán, tölgy termõhelyen.Talaj viszonyokról és sok egyéb abiotikus és biotikus tényezõkrõl nem beszélve...helyüket nem foglalja el akác és nyár.Max. új területeken növekedhet az ültetvény erdõk aránya de az egy egészen más történet.Tehát ne keverjük.
A környezetkímélõ energia egyenlõre banális, nem számottevõ. Ebbõl sem marad ki a bûzhedt érdek, a szinte meghaladhatatlan butaság. Be akarják velünk etetni, hogy nekünk jó az ha a megújuló energiát (pl. fatüzelésû erõmû) un. energiaerdõ szolgáltatja. Az észak balkáni viszonyok között jelentem qrvára nem jó! Itt az fog történni , hogy a lassan növekedõ , de természati szempontból kívánatos fajtákat fognak brutálisan megtizedelni (tölgyfélék, bükk...) tájidegen energiafák javára (akác, nyárfélék...). S, ha mindez nem lenne elég, az erdõterületek meglévõ állományát is rendkívül megnyirbálja . És ehhez nekünk, mint "haladáshoz" jó pofát illene vágnunk...Hát nem, sõt fel kell ellene lépnünk. A mezõgazdasági területeket, réteket is fenyegeti veszély ezzel kapcsolatban. Végeláthatatlan energiafû mezõket látni, a kapzsiságból feltört természetes rétek, legelõk helyén. Hasonló a repce, kukorica, bár az eddig mûvelt területeket ezelõtt is jellemezte a nagy területû monokultúra a termesztett növényzetben. Itt találhat utat a géntechnológia, hiszen a biodízel mindegy (?!) , hogy mibõl készül. Tehát komoly veszély fenyegeti környezetünket. Hogy titkos kezek milyen technológiákat süllyesztettek páncélszekrénybe (lehet, hogy már vízüzemü, hidrogént használó hajtások is vannak?) az erre a kérdésre nézve rövid távon nincs nagy hatással. Évtizedek kellenének egy ilyen, és más technikai találmányok esetén is a fosszillis energiahordozók nagyobb mértékû "felváltására" más energiára építve.
Ez egyPÉNZ és HATALOM kérdés...Nekünk a pénz egy kézzel fogható/ kártyával is fogható csereeszköz.A nagy államoknak , akik vagy birtokolják, vagy uralják a területet energia terén, azok nem akarnak változtatni.Ez egy folyamat, amit az ÉRDEK diktál.Nem hiszek egyiknek sem.Amikor a környezetkímélõ energiahordozó kerül a piacra, megszületik a világ újrafelosztása...Szomorú vagyok.
Ma este 20:55-kor lesz a Spektrum csatornán egy érdekes mûsor. Címe: "Eljön a rossz idõ?". Már a leírásben is felteszi a kérdést: "Valóban éghajlati katasztrófa fenyegeti bolygónkat?" Szerintem akit érdekel a téma, az nézze meg. Én biztos nem hagyom ki.
Véleményem szerint egyfajta "tehetetlenségi spirálba" vagyunk, egyszerûen lehetetlen ezt a kérdést kezelni a közeljövõben. Ez összetett gazdasági, társadalmi kérdés, és azzal hogy kiizzadnak egy világszintû pl. 10 %-körüli csökkentést nem változnak számottevõen a tendenciák. Gyökeres átalakulás hozhatna eredményt az energiafelhasználás, és fajtái terén, amire semmiféle esély nincs a közeljövõben.
Más. Hátborzongató belegondolni egy nyáron jégmentes északi sarkra, milyen hatása lesz ennek az észak atlanti légkörzésre?!
Más. Hátborzongató belegondolni egy nyáron jégmentes északi sarkra, milyen hatása lesz ennek az észak atlanti légkörzésre?!
Ennél azért egy fokkal jobb. Elfogadták, hogy 2009-ig beszélni kell valamirõl ami valamennyivel csökkenti majd a kibocsátásokat. A számokat és a hogyanokat kell behelyettesíteni, de ez az ENSZ-nél már nagy dolog, hogy megvan a tárgyalási menetrend. Évente 4x találkoznak a 2009-es Koppenhágai csúcsig az országok, addigra dûlõre kell jutni. (Addigra pl már túl leszünk az amcsi elnökválasztáson is, ahol ez úgy tûnik fõszereplõ lesz)
Összegezeve politikai értelemben elképesztõ sebességgel haladnak a dolgok, a baj csak az, hogy úgy tûnik ez vajmi kevés lesz az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Összegezeve politikai értelemben elképesztõ sebességgel haladnak a dolgok, a baj csak az, hogy úgy tûnik ez vajmi kevés lesz az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
Csak idéznék egy most olvasott véleményt errõl az eseményrõl:
"....Elfogadták, hogy tervezik, hogy majd beszélnek róla, hogy csinálnak majd valamit...."
"....Elfogadták, hogy tervezik, hogy majd beszélnek róla, hogy csinálnak majd valamit...."
A 2007-es évrõl készült elsõdleges összefoglalók elérhetõk már.
WMO:
Link
Röviden össszegzi, az év néhány fõbb jellemzõti.
Az év elsõ 11 hónapja alapján, a globális átlaghõmérséklet a 7. legmagasabb idén az átlagoshoz képest (1961-1990).
A hír a ScienceDaily honlapján is elérhetõ:
Link
illetve a MetOffice-nál egy diagrammal is kiegészülve:
Link
A regionális hõmérsékleti anomáliáknál megemlítik a nyári hõhullámokat, amelyek fõleg Dél-Európát érintették. Ezen kívül, a mi nyári idõszakunk alatt, a déli féltekén elõfordult rekord hideg idõt is:
"Two extreme heat waves affected south-eastern Europe in June and July, breaking previous records with daily maximum temperatures exceeding 40°C/104°F in some locations, including up to 45°C/113°F in Bulgaria."
"In contrast, Australia recorded its coldest ever June with the mean temperature dropping to 1.5°C below normal. South America experienced an unusually cold winter (June-August), bringing winds, blizzards and rare snowfall to various provinces with temperatures falling to -22°C/-7.6°F in Argentina and -18°C/-0.4°F in Chile in early July."
A NOAA NCDC is kiadta a szokásos évet értékelõ, összegzõ elemzését:
Link
Térképes összefoglaló az évrõl:
Link
Globális analízis:
Link
Itt pedig havi lebontással a szignifikáns eseményeket lehet megtekinteni US-re és az egész Földre vonatkozóan:
Link
WMO:
Link
Röviden össszegzi, az év néhány fõbb jellemzõti.
Az év elsõ 11 hónapja alapján, a globális átlaghõmérséklet a 7. legmagasabb idén az átlagoshoz képest (1961-1990).
A hír a ScienceDaily honlapján is elérhetõ:
Link
illetve a MetOffice-nál egy diagrammal is kiegészülve:
Link
A regionális hõmérsékleti anomáliáknál megemlítik a nyári hõhullámokat, amelyek fõleg Dél-Európát érintették. Ezen kívül, a mi nyári idõszakunk alatt, a déli féltekén elõfordult rekord hideg idõt is:
"Two extreme heat waves affected south-eastern Europe in June and July, breaking previous records with daily maximum temperatures exceeding 40°C/104°F in some locations, including up to 45°C/113°F in Bulgaria."
"In contrast, Australia recorded its coldest ever June with the mean temperature dropping to 1.5°C below normal. South America experienced an unusually cold winter (June-August), bringing winds, blizzards and rare snowfall to various provinces with temperatures falling to -22°C/-7.6°F in Argentina and -18°C/-0.4°F in Chile in early July."
A NOAA NCDC is kiadta a szokásos évet értékelõ, összegzõ elemzését:
Link
Térképes összefoglaló az évrõl:
Link
Globális analízis:
Link
Itt pedig havi lebontással a szignifikáns eseményeket lehet megtekinteni US-re és az egész Földre vonatkozóan:
Link
Mar uton vagyok hazafele, udv Szingapurbol!
Nos, ugy nez ki, hogy egy kompromisszumra futotta, talan ez egy fokkal jobb, mintha nem szuletett volna semmilyen megallapodas. A szamokat (-25-40%) kivetettek az amerikaiak. Azert elkepeszto, hogy amikor a tudomany nagy nehezen - 19 ev utan - vegre allast foglal, akkor azt ilyen mertekben figyelmen kivul lehet hagyni...
Nos, ugy nez ki, hogy egy kompromisszumra futotta, talan ez egy fokkal jobb, mintha nem szuletett volna semmilyen megallapodas. A szamokat (-25-40%) kivetettek az amerikaiak. Azert elkepeszto, hogy amikor a tudomany nagy nehezen - 19 ev utan - vegre allast foglal, akkor azt ilyen mertekben figyelmen kivul lehet hagyni...
Köszi linket, bizony érdemes nézegetni.
Most kell imádkozni, most dõl el minden itt Balin. Itt már elmúlt este 10 óra, mindenki alaposan elfáradt. A legnagyobb fejesek meg egy szobában tárgyalnak, mindenki várja, hogy történjen már valami. A TV-sek mindenesetre készenlétben vannak, bár ahhoz képest nincsenek is sokan, milyen komoly dologról van szó. Illetve, hogy komoly lesz-e, majd meglátjuk. Még bármi megtörténhet...
Most kell imádkozni, most dõl el minden itt Balin. Itt már elmúlt este 10 óra, mindenki alaposan elfáradt. A legnagyobb fejesek meg egy szobában tárgyalnak, mindenki várja, hogy történjen már valami. A TV-sek mindenesetre készenlétben vannak, bár ahhoz képest nincsenek is sokan, milyen komoly dologról van szó. Illetve, hogy komoly lesz-e, majd meglátjuk. Még bármi megtörténhet...
Link
Lehet már volt linkelve. Az OMSZ oldaláról letölthetõ 2007-es IPCC jelentés az éghajlatváltozásról (PDF ~13Mb)
Lehet már volt linkelve. Az OMSZ oldaláról letölthetõ 2007-es IPCC jelentés az éghajlatváltozásról (PDF ~13Mb)
Nem vagyok szent (egyelõre még katolikus sem vagyok, ez pedig tudtommal alapfeltétel a szentté avatáshoz :-) ).
Csak teszem a dolgomat, ahogy másoknak is illene. :-)
Csak teszem a dolgomat, ahogy másoknak is illene. :-)
Noli!
Tudod, hogy van amiben nem értünk egyet, de ebben most maximálisan!
És amúgy kifejezetten kedvelem a "szent" embereket!
Tudod, hogy van amiben nem értünk egyet, de ebben most maximálisan!
És amúgy kifejezetten kedvelem a "szent" embereket!
Nem is azt állítottam, hogy nem kell lépni, csak azt mondtam, hogy várjuk meg, lesz-e eredménye.
Tudatos Vásárlók Egyesülete megjelentette az oldalán a levelemet megköszönve a figyelemfelhívást, a KÖTHÁLÓ pedig aktívan intézkedik a levelem kapcsán, felvette a kapcsolatot a CIB-bel is. Szóval nem hiábavaló, ha az ember lépni próbál.
Nem múltak el a havas telek, a 2006-2007, és ÉK-en a 2005-2006 -os telek gyengék voltak a hó szempontjából, de elõtte a 95"-96"-os tél óta igazán jó, havas az átlagos, sõt picit az alatti telek voltak egy-egy ( pl.97"-98-as) telet leszámítva. Én speciel attól tartok, hogy a kimutatható , de rendkívûl hektikus, rendszertelen enyhe-száraz, és hideg- havas szakaszban lesz váltás. Azutóbbi tíz év kifejezetten hideg-havas, pl. 87-95 szárazabb , enyhébb telû periódus volt. Tartok attól , hogy visszatér az enyhe-száraz telek dominanciája, semmit sem kívánok talán jobban, mint hogy ebben ne legyen igazam.
És ennek az egésznek semmi köze az éghajlatváltozáshoz, ezen tendenciák (ha elég rendszertelenül is), kimutathatók a század elején is pl.
És ennek az egésznek semmi köze az éghajlatváltozáshoz, ezen tendenciák (ha elég rendszertelenül is), kimutathatók a század elején is pl.
Ez teljes mértékben tévedés, még ha ilyen érzeted lehet is. December jellemzõ csapadéka még az esõ, nézd meg az évszázados adatokat az OMSZ-nél.
Hogy mennyire elmúltak azok a havas telek...
Ha ez a sok esõ mind hóban esett volna le (és egyszer-kétszer hóban "kellett volna" esnie - legalábbis régebben többször voltak havazások ilyen csapadékos helyzetekben) , ami az elmúlt hetekben volt, nem tudom mennyi, de nagyon sok hó lenne ! Szerintem.
Ha ez a sok esõ mind hóban esett volna le (és egyszer-kétszer hóban "kellett volna" esnie - legalábbis régebben többször voltak havazások ilyen csapadékos helyzetekben) , ami az elmúlt hetekben volt, nem tudom mennyi, de nagyon sok hó lenne ! Szerintem.
Tökre igazad van Mondjuk én nem merek ekkora elvárásokat támasztani a hivatalnokok felé
Mondjuk én nem merek ekkora elvárásokat támasztani a hivatalnokok felé 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-06-24 15:45
Szabályzat