2026. június 29., hétfő

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#5079
A városi hõsziget jelentõs és nagyobb része télen a fûtésbõl származik, mivel óriási tüzelési-szigeteési hatásfokaink miatt a környezetet fûtjük javarészt.

Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.
#5078
Usrin !

Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.

Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)

Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.

Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.

Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.

Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.

Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.

Üdv. Zoli
#5077
Robbie!

Annak kell bekövetkeznie, ami be is fog: Az emberiség saját magát fogja kipusztítani nem is olyan sokára....

Több dolgot lehetne tenni a drasztikus és negatív irányba történõ éghajlatváltozás ellen, csak az a baj, hogy a pénz beszél.

Pl.

- Támogatnám és finanszíroznám a tömegközlekedés fejlesztését.

- Alternatív energiával hajtott jármûvek feljesztésére különítenék el komoly pénzeket.

- Bevezteném a környezetvédelmi adót azoknak, akik valamilyen káros anyag kibocsájtással pontszerû szennyezõdést okoznak (gyárak, de akár személyautók is) és a befolyt összegbõl a fenti két pontban foglaltakat támogatnám.

Az a baj, hogy ezt osrszágos szinten megoldani édeskevés, uniós, vagy inkább globálisabb szinten kellene lépni.

Higyjétek el, igaz nem olyan sokára, de a természet helyreállítaná magát.


Üdv.

Zoli
#5076
A városi "hõszennyezésért" az autók csak nagyon kis részben felelõsek. Ha leállítjuk az összes jármûvet, a Nap akkor is sokkal könnyebben felmelegíti a falakat, betont, aszfaltot, mint egy növényzettel borított területet, és a szûk utcákban akkor is megreked a meleg levegõ. Nyáron ez a hõsziget oka, télen pedig a lakások fûtésébõl (és tökéletlen szigetelésébõl) eredõ hõtöbblet. Ehhez képest az autók sehol sincsenek: "õk" a kibocsátott szén-dioxiddal okozhatnak komoly károkat, hiszen az egyenletesen elkeveredik a légkörben, így üvegházhatásával az egész Földet képes melegíteni.

Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.
#5075
mzoli, tökéletesen egyetértek veled !

Szennyezés réges-régen is elõfordult, de akkor legalább a természet okozta azokat, amiket ki is hevert és helyre is "igazította" saját magát. Tehát megvolt a természet saját körforgása. Régen is voltak komoly éghajlatváltozások, hideg majd forró periódus, de ezek ezer-millió éve alatt mentek végbe.
De ez a durva, undorító méretû szennyezés, CO2, metán és sok más egyéb nagyon de nagyon beleszól az éghajlat alakulásába !!!
Képzeljétek el, mennyivel tisztább lenne minden a több millió tonna CO2 nélkül, amit évente kiengedünk a légkörbe. Mi jogon ??? "Kérdezhetné" a természet...
"Miért nem vigyáztok rám? Ott van a szélenergia, napenergia, ha nem is tudnátok a teljes energiaszükségletet ezekkel pótolni, legalább vegyetek vissza a szennyezésbõl! Minden szennyezésbõl ! "
nevet


szomoru
Közben csak tüntessük ez az õserdõket is...


Nem tudom minek kell bekövetkeznie, hogy felébredjenek a multik, gyáróriások?!?!

#5074
Szia Cauchy !

A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.

Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".

Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.

Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.

Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.

Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...

Üdv. Zoli
#5073
"Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze."

"nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés"

Most akkor melyik?

Nekem nem ennyire egyértelmû a helyzet. A mai tudományos álláspont szerint az éghajlatváltozásnak vannak emberi és nem emberi komponensei. A vita azon van, hogy a komponensek közül melyiknek mekkora a szerepe és milyen idõtávon zajlik.

#5072
Sziasztok !

Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.

Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.

Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.

Miért?

Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.

Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.

Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.

Megoldás?

Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....

Üdv. MZoli
#5071
"Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás."

Pedig elhiheted,a pénz nagyobb úr sajnos.De még ha össze is fogna minden ország annak eredménye csak jó 50 vagy még több év múlva lenne.
#5070
Nekem ez nem annyira egyértelmû.
#5069
1:A sarki jég elolvadásásához nem évek kellenek, évszázadok-ezredek, a grönlandi jégsapkához pedig tíz és százezrek.
2: Nem úgy tûnik, hogy gyorsuló irányba tolódnánk, sõt stagnálunk az utóbbi évtizedben.
#5068
A csapadék kivételével,tiszta amerika lenne... laza
#5067
Én is ezt akartam írni...
Ha nem is állna le de lennének szélsõségek, elmaradások, erõsödések, stb... Itt a Kárpát-medencében pedig nagy aszályok, hirtelen, erõs viharok, télen pedig extrém hidegek. Az egészre pedig a kevés csapadék lenne a jellemzõ.
Ha valaki pedig azt hinné hogy magamtól okoskodok itt, ezt valahol olvastam már régebben... laza zivatar
#5066
Laikusként,szerintem a Golf-áramlásra hatással lenne.
#5065
Ha 5-10 év múlva esetleg elolvadna az Északi-sark jege, szerintetek milyen folyamatok indulhatnak el és milyenek erõsödhetenk ?

Nem hiszem el, hogy a világ nem tudna globálisan összefogni annak érdekében, hogy jelentõsen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
#5064
Azt vettem észte, hogy ez évben a jég inkább mintha Alaszka felé lenne tolódva.

Meg azt, hogy a hóval borított szárazföldi terület viszont nem nagyon volt kisebb egyszer sem, mint most így szemre, de persze egzaktabb módon le kéne mérni. 2003 és 2006, talán még 2001 szembetûnõ, a többit jobban kell bogarászni.
#5063
Egy aktuálkép az északi hemiszféra jégborítottságáról:
Link

Ugyenekkor az elmúlt 10 év:
2007: Link
2006: Link
2005: Link
2004: nincs
2003: Link
2002: nincs
2001:Link
2000: Link
1999: Link
1998: nincs

Érdekes, de semmiféle negatív tendencia nem látható (bármely idõpontra le lehet futattni), sõt!
#5062
Az a baj, hogy megint csak egy változót nézünk. Nevezetesen a CO2-t. Ennél egy "kicsit" összetettebb ez a rendszer.
Amúgy egy "kis" távlati kitekintés a távoli klímára is:
Természet világa május ill júniusi száma, Hargitai Henrik, Gaia halála c. cikke.
#5061
Ha a kialakuló éghajlat a fotoszintézisnek kedvezõbb, de más életfolyamatokat (pl. a tápanyagfelvételt) ellehetetlenít, akkor ez is sovány vigasz... A nálunk honos növények nagy része semmiképp sem érezné jól magát, sõt, sok közülük kipusztulna (jó esetben északabbra vándorolna) már néhány fokkal magasabb átlaghõmérséklet mellett is.
#5060
Igen, azt elfelejtettem említeni, hogy az optimális átlaghõmérséklet 25 fok a C3 típusú fotoszintézisnél. Mondjuk 10000 ppm körül nem tudom mennyi lenne a Föld átlaghõmérséklete, de azért biztos nem 500.
#5059
Hát, ha garantálják nekik, hogy kellemetlen mellékhatásként nem fõnek meg és nem száradnak ki, akkor biztos a CO2-re szavaznának. De 5000 ppm felett már alighanem számolniuk kellene néhány hasonló kellemetlenséggel. (Sõt könnyen lehet, hogy az éghajlati körülményeket tekintve már 500-nál sem lenne fenékig tejfel az élet.)
zivatar
#5058
Annyit azért hozzátennék hogy a mérsékelt övi növények fotoszintéziséhez (C3 fotoszintézis) az optimális CO2 szint olyan 5000-10000 ppm körül van. Persze ennyi nemigen volt még a szárazföldi élet megjelenése óta, de ha már köszönnék szépen, akkor õk inkább a CO2-re szavaznának. nevet

Ja, a cikket nem olvastam. Köszönöm szépen, nekem elég volt az idézet is laza
#5057
Mivel a földgáz ára 9 hónappal követi az olaj árát, azért akkora csodát nem kell várni tõle. Nem beszélve a metanollal együtt járó szokásos költségekrõl, ártalmakról.

Meg persze arról hogy a CO2-bõl hova lesz a szén? Ez a folyamat az össz CO2 kibocsátását nem érinti, sõt a hatásfok okán több CO2-be kerül visszatermelni az O-t a CH4-be, mint amennyit nyerni lehetne ezzel.

Ezek szerintem látszatmegoldások, az igazi áttöréshez nem visznek közelebb.

A méregdrága benzinnek viszont van hatása: itthon is már 2.3%-al csökkent a fogyasztás, ez az igazi környezetvédelem, persze a mindem más káros hatás ezt a hasznot simán elviszi...
#5056
Link

Errõl mit gondoltok? Szerintem nem lehet hülyeség. Valamit el kell már kezdeni.
#5055
Nem lenne rossz,remélem nem kacsa: Link
#5054
Több energia = magasabb középhõmérséklet ( c*m*T mondjuk ) nevet

Ez igy igaz is lehetne akár, csak kicsit általános nevet)

Egy kicsit off:

a pár hónappal ezelõtt emlegetett erõs, de takarékos (2 liter, 204 LE) dízelmotoros autó immár itthon is kapható, sztem a legjobb környezetvédelem lenne ennyi köbcentiben maximálni a térfogatokat, az általa leadott teljesítmény mindenre elég.

On.
#5053
Annyi kiegészítést tennék, hogy nem 1-2 tornádó/év az, amit ilyen statisztika szerûen lehet emlegetni. Tudtommal durván évente 10-15 eset van, de ebbõl talán 1-2 az, ami kitudódik, vagyis láthatóvá válik, lefotózták, stb... Valószínûleg ezen utóbbi megfigyelési szám az, amely most az utóbbi 1-2 évben megemelkedett. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt 1-2 évben mondjuk úgy "divat lett az éghajlatváltozás keresése mindenben". Valószínûleg az emberek is fogkényobbak lettek az idõjárási események figyelésére...
#5052
Én is ugyanezt gondolom!
Amennyiben régen valóban a szakma által gondolt 1-2 tornádós eset volt csak évente, ez a mostani tuba-tornádószám növekedés ahhoz képest azt vetítené elõre, hogy 3 év múlva F5-ös tornádók fognak rohangászni mindenfelé!
Ilyen mérvû klímaváltozás nem lehet!
Hallottam ilyet klímakutatótól hogy több az energia a légkörben!
Ezt pl. nem igen tudom értelmezni, mert nem tudom miben mutatzkozik az meg hogy több az energia a légkörben?!
A klímaváltozás kutatásának többek között az az egyik legnagyobb problémája, hogy senki sem tudja, milyen volt régebben a klíma!
Igy azt sem tudjuk, a változás valóban változás-e?!
#5051
Ajjaj...
Az ózonpajzs regenerálódása egyes tudósoknak rossz hír, mert erõsíti a globális felmelegedést...
Link
#5050
Érthetõ magyarázatot erre az esetre még nem hallottam...Mindenki csak találgat...

Pedig nagyon egyszerû...Régebben nem igazán figyelte senki ezeket az eseményeket,a gátéri tornádó óta sokkal többen figyelik zivatarok idején az eget,a másik ok pedig hogy régebben nem igazán voltak ilyen feljett dokumentáló eszközök,mint manapság(gondolok pl. laptop,kamera,digi.fényképezõ,stb.)
Szóval régebben is volt bõven belõlük!
#5049
A tornádókra és a tubákra valaki vmi értelmes magyarézatot nem tudna adni? Miért alakulnak ki ilyen sûrûn? A sûrût arra értem h a héten legalább 2 tornádó és 4-5 tuba volt az országban! Korábban évente max 1-2...Érthetõ magyarázatot erre az esetre még nem hallottam...Mindenki csak találgat...
#5048
az amcsik tehetnek egy szívességet hideg
#5047
Link
#5046
Erre nincs szó.
Link
#5045
ezek tajparasztok !!
Sok barom "tudós" , akiket lehet lefizettek vagy megkérték õket, hogy ezt mondjátok.
Mi lesz ennek a vége??
Ja, hát akkor úgyis lehet engedni a gázokat a levegõbe, nem fogják az emberek úgy érezni, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsájtást! De attól a levegõ még nem lesz tisztább !!!!

Ennyi agyatlant!
#5044
"A nyilatkozat aláírói szerint semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy az emberi tevékenység hatására katasztrofális mértékben felmelegedne a bolygó hõmérséklete(...)"
És mi a tudományos bizonyíték arra, hogy ha megduplázzuk az üvegházhatású CO2 mennyiségét a légkörben, az NEM fog melegedést okozni? Ez a változat az, ami nem triviális, így ez az, ami bizonyításra szorulna!

"A klíma változása természetes folyamat, amin a Föld már sokszor átesett."
Bizony, sokszor átesett, de az emberi civilizáció még egy ilyennel sem szembesült. Másrészt, a természetes klímaváltozások hatására élõlények is sokszor tûntek már el élõlények a Földrõl, pedig a legtöbb ilyen változás nem évtizedek, de nem is évszázadok alatt következett be.

"Szilárd alapokon álló tudományos bizonyítékaink vannak arra, hogy az atmoszférába jutó széndioxidnak számos jótékony hatása van a növényi és állati élõvilágra."
Valóban, a fotoszintézishez CO2 kell, ez elvileg már egy ötödikes számára sem hat az újdonság erejével. De a növények köszönik szépen, jól érezték magukat az iparosodás elõtti CO2-koncentrációval is. Egy hirtelen változás csak a kialakult egyensúlyt boríthatja fel: pl. ha egyes nõvények a több CO2 hatására sokkal gyorsabban kezdenek növekedni, kiszoríthatnak másokat, amikre kevésbé hat ez a "jótékony" hatás. Az éghajlatváltozás hatását pedig ez nem ellensúlyozza: ha egy növény nem kap elég vizet, azon nem segít a több szén-dioxid...
#5043
Link
#5042
Az akác egy rendkívül agresszív özönnövény, ha csak õ tûnne el, direkt jó volna...
#5041
Link
#5040
mintha az akácfák is kezdenének eltünni a vidékrõl, azok sem bírják az egyre elhúzódó szárazságot szomoru szomoru
Egy valamirevaló országos esõ sem tud már kialakulni. [esõ] szomoru
ahogy már írtam, remélem a május és netán a június még ilyen lesz és egy csapadékos nyárban és õszben (és egyáltalán : tovább is!) lesz részünk. igen, tõlem aztán lehetne csapadékos nyár, ezek után !!
#5039
Hát vetni semmit. Ezt az éghajlatot már csak a szõlõ és tsai birják.
#5038
Keresztet.... :-(
#5037
Hát ez a fotó tavaly ilyentájt,április végén készült, de lehet most is.
Gábor bácsi ugyan mit tud vetni a lába körülötti homokba?
Link
szomoru
#5036
Link
szomoru
#5035
Link
#5034
Az egészben az az aggasztó, hogy nem csak a fosszilis energia, hanem egyéb nyersanyagok elfogyása is fenyeget, persze az idõ elõrehaladtával, ha elég pénz van benne, a környezõ bolygók kiaknázása is számításba jöhet. Azonban, ha nem változunk alapvetõen, semmit sem fog javulni a helyzet.
Meglátásom szerint (csúnya utópia) elõbb utóbb az lesz, hogy genetikai úton fogják az embereket megváltoztatni olyan természetûvé, hogy ne akarjon magának semmit, csak melózzon, mint egy hangya dolgozó, s a pár "királynõ" akár vegyi úton, akár másképp tudja befolyásolni a tömegek viselkedését. Ha ezt megoldják, a faj is megmarad, meg nem is fog senkit zavarni, ha másnak több/jobb/nyugodtabb élet jutott. Az biztos, hogy önmagától NEM fog változni a tömeggondolkodás. Igazságos elosztáson alapuló diktatúrát globálisan pedig nem lehet létrehozni, akárhogy is ez volna a valódi megoldás.
#5033
A fogyasztás csökkentése - a környezet szempontjából értékelhetõ mértékben - olyan gazdasági válságot okozna, amibõl csak a háború lenne a kiút egy idõ után. Ez sem megoldás, fõleg úgy nem hogy több Föld elpusztítására (teljes kiirtására) való atomtöltet van mindenféle rakétasilókban.

Ki kell böjtölni (ha tetszik, ha nem), amig elfogy az olaj és ez meg fogja oldani kényszerbõl a problémát. Vagy amig olyan drága nem lesz a benzin/gázolaj, hogy az emberek kényszerbõl a legkisebb fogyasztású autókat fogják venni, az sztem autónként és 100 km-enként legalább átlagosn 3 liter megtakarítást jelent, ami kb 10 kg CO2 csökkenés /autó/100 km. Ez már értékelhetõ eredmény lesz.
#5032
Attól tartok, akármilyen világjárvány jön is, nem lesz akkora a visszaesés a népességben, hogy a Föld megmaradt lakosai normálisan megélhessenek majd, s ettõl sem fog változni a gondolkodásmód... Legföljebb kitalálnak valami új vallást, oszt ráfogják a nyuszira azt, amit mi most cseszünk el.
#5031
Iszonyatos vagy nem errõl szól a kapitalizmus,teljesen természetes velejárója.Volt egy másfajta felállás is,de az Isten ments hogy az visszajöjjön...Tökéletes világ az sajnos utópia.A fogyasztás csökkenni fog,hiszen ebben a "tökéletes" steril világban ahol élünk,napról napra fejlõdnek olyan vírusok,baktériumok amik ellen nincs egyenlõre ellenszer.Egy-két ilyen valószínûleg a következõ években,évtizedekben végig fog söpörni világjárványként,ami rengeteg ember halálát okozhatja majd,sajnos.Egyfajta XXI. századi pestisként. Ugyanúgy a fejlett és a fejlõdõ országokban is. Az éhínség,a háborúk csak növelhetik az áldozatok számát. Szóval a következõ idõszakban,jelentõsen csökkenhet a fogyasztók száma,így a fogyasztás is.Ezenfelül,a fogyasztás csökkentésére szerintem se lehet rávenni az embereket,ezért a kulcs abban lesz,hogy milyen gyorsan tudunk globálisan átállni az energiatakarékos,természetbarát energiaforrásokra...
#5030
Mindig elképedek ha a környezetemben élõk arról panaszkodnak, milyen szerencsétlenek, hogy a Lajtán innen élnek. Nem is tudnak arról, mennyire a szerencse fiai-lányai: van hol álomra hajtani fejüket, minden napra jut betevõ falat és legtöbbjük még valamilyen kedvtelésének is hódolhat. Azt hiszik ez jár nekik! Amíg a "civilizált" világ polgárai nem érzik a KÉNYSZERT a cselekvésre, nem is fognak cselekedni.
A természet kitalálta erre a megoldást, melyet Te az imént ecseteltél...
...örülök, hogy majd' tíz év elõnyöm van veled szemben(bár így kevesebb infóm lesz a égkifejletrõl)!

Utolsó észlelés

2026-06-29 12:29:20

Tótkomlós

37.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

160926

Hírek, események

Forró napok következnek

Időjárás-változás | 2026-06-24 15:45

pic
Eddig se fáztunk, de hétvégétől tikkasztó forróság kezdődik.