Időjárási visszatekintő

Ha már ez a téma, Miskolcon is tapasztalok érdekességeket a csapadékmérésben.
Pl. 15-én reggel, mikor én már 26 centi havat mértem náluk valami 10 centi körül volt.
Aztán a kora délutáni méréskor, mikor nálam 31 centi volt, náluk már 34 cm!
Úgy gyarapodott több mint 20 centit a hórétegük, hogy közben meg 9 mm csapadékot jelentettek.

Azóta is többször elõfordul hasonló.
Legalább nem kell magam annyira idegesíteni, hogy az én mérési adataim vajon mennyire pontosak.

Hm-hm!
Ez érdekes!
Ennyi lenne mindössze?
Mennyit segít a hó megmérésben?

Mindez azért, mert nálunk a csapadékmérõ körül nincs semmiféle szél/hó védelem: Link Link Link Ezek NOAA állomások, nem elírás, náluk a hõmérsékletmérést 5 lábon (~1,5 m) végzik, ami szintén szabályos (WMO: 1,25-2,1 m).

Bocsánat, ha valahol valaki már írta: Kékestetõn tegnap reggel 106 cm hóvastagságot mértek. Ezzel minimum 25 év (de valószínûleg több) után elõször gyûlt össze hivatalos OMSZ állomáson a méteres hó.

És igazad is van. A szegediek korábban csak oda építkeztek, ahol nem fenyegetett a Tisza. A magaspartokra. Aztán gátak közé szorították a folyót, ami áttörte a gátat. A nagyárvizet ironikus módon éppen a Tisza szabályozásának köszönhetjük. Így pusztultak el még azok a városrészek is, amelyek egyébként biztonságos helyre épültek.

Meg a nagykanizsaival is, nagyon aláméri most a havat, hogy kitisztították a környezetében az erdõt, így a szél tud fújni akadálytalanul, és kihordja a mérõbõl a havat.
A sok havazás miatt rengeteg mm ment el a kukába, ha az minden esõben jön le, 20-30-40-50 mm-el lenne több a csapadékadat.

Én emlékszem egy városra, valahol Csongrád megyében, amit elvitt a Tisza áradása. Gondolom az ott élõk is bugyuták voltak, mert azt hitték, a folyóparti laposon, ártérben szabadon építkezhetnek, mert az sosem árad...Ja, és ez a 19. században történt (talán 1879-ben ? )

Reggel 8-ig 30,7 mm esett, a hónap már 100 mm felett, elõször 2010. szeptembere óta. A 97 mm-es január és a 87 mm-es február után nem gondoltam, hogy a március 100 fölé kerül úgy, hogy egy nappal a vége elõtt 70 mm-en állt és elsõ 8 napján nem esett semmi. Most is esik, de már havasesõ...

A dombon lakás vs. lapályban lakás kényes kérdés. Kicsit hasonlít ahoz a történethez, amikor elkezdenek panaszkodni azok, akik ártérbe építkeztek, olykor illegálisan, amikor jön a víz. Nem akarok senkit megbántani, de miért van az, hogy a 19. századig még tudták az emberek, hogy hol lehet építkezni, földet mûvelni, ma pedig nem?

A zalaegerszegi OMSZ automatával ugyanez a helyzet...

7 éve mérem és jegyzem a csapadék mennyiségeket.
Az idei március ezen idõ alatt a 3. helyet érdemli ki a legtöbb csapadékot adó hónapok tekintetében!
Ez 123 mm-t jelent, ennél csak 2010 májusa és szeptembere produkált jobban.
De ha ma még betalálna valami combos zápor, esetleg zivatar, átveheti a hónap az elsõ helyet.Ehhez 17 mm csapadék szükséges (nem valószínû).

Én például sehogyan sem bírom kezelni. Azok jártak jól, akik dombon laknak itt Pápán, mert a lapos részek (mint a Tókert) víz alá kerültek a fél napja tartó intenzív esõzés miatt. Valószínûleg a városon keresztül folyó Bakonyér patak (tavaly nem folyt benne víz) szintén utcákat fog elönteni.
Megint bejött a vészmadár károgása...
Sokan nem tudják felfogni: itt annyi csapadék volt az utóbbi hónapokban, ami 200 évente fordul elõ. Pl. az OMSZ 90 napos csapadéktérképe Pápára kevesebb mint 200 mm-t mutat 300 helyett, mert a tél másfél méter hócsapadékából a nyárádi automata 1 m-t téved, nem mért meg. Ilyen adatközlés kritikán aluli.

Végsõ soron a kérdés az, hogy milyen egy terület vízgazdálkodása. Illetve hogy hogyan tudjuk a vízfelesleget/vízhiányt kezelni. A mai vízgazdálkodás pazarló, rövidlátó, tohonya és bürokratizált.

Márciusi fotóim: Link

Sokszor írják, hogy nagyon jó a sok csapadék, mert az üdülõhelyeken nem lesz a fürcsizõknek majd nyáron vízhiány, meg vízisí, meg sok halat lehet halászni (akár szántóföldeken). Meg jó a hideg, mert a globális felmelegedéstõl elsivatagosodunk, prérisedünk, mediterránosodunk, stb. kinek milyen badarság tetszik. 2010-ben azt mondtam: szeretem az esõt mert a víz az élet, de ez már sok, soha nem imádkozom érte. Aztán tavaly mégis imádkoztam (kertmûvelõ vagyok), de hiába : a termés odalett megint, az élelmiszerárak az égben.Most mégis azt mondom, inkább a száraz : ha nincs is termés, de nincs árvíz meg beázás meg pinceelöntés meg suvadás meg torrens ár meg árral úszó autók meg penészedés meg napfényhiány meg tömeges balesetek meg vízbe fulladt emberek és állatok...
A várakozások továbbra is ciklondömpingrõl szólnak, sokak szerint jöhetne még bõven az égi áldás mert ezerhétszázvalahányban is volt ilyen, mégis túlélték. Sajnos a mostani hóviharos idõ is megmutatta, hogy a kétnapos ízelítõ a kis jégkorból sokmilliárdos veszteséggel jár szupermodern korunkban, míg a nagyon meleg kilencvenes években (akkor volt a globális bemelegedés csúcsa) ilyen esetek alig voltak.(fûtésköltségek persze most ráadásként az egekben) Még a 92-es aszály évében is jó lett a termés összességében. Sajnos (nekem marad a vészmadárkodás) most archívumok ide vagy oda, minden eddiginél nagyobb károkra és egekbe emelkedõ árakra kell számítani Európa szerte. Elhiszem én, hogy okos vízimérnökök tudnak 1200 mm éves csapadék mellett is sokat termelni, de a gazdálkodók többsége nem végzett hidrológiai egyetemet és már késõ beiratni õket (hamarosan az egyetemeket is bezárhatják pízhiány miatt ), ha meg sík területen termelnek teljesen mindegy.

Miért is írom ezt? Megnéztem szülõföldemen 1901 óta mennyi volt a legtöbb téli csapadék:
270 mm esett 1930-31-ben, a 2.1935-36 268 mm-rel, a 3. 2008-09. 254 mm-rel. A mostani tél 273 mm volt és a Bakony már márciusban is 100 mm körül jár, vagyis ebben az évben a Bakony minden hónapban 100 felett hoz, lesz a Bakony tetején 120 mm havi átlag is. Az ország többi része sincs nagyon lemaradva, lesz márciusban 150 mm-es adat is megjósolom. Még Pápán is megvan az idén a 253 mm, és Húsvét újabb özönvizet (égi locsolásra gondolok) hoz. A szeptember-dec. idõszak sem volt országosan átlag alatt, így most az elõjelek a legrosszabbak. Mindehhez hideg, tehát alacsony párolgás társul. Itt nem nevezhetõ enyhének a tél. Nézzük az 1951-2008-as pápai átlaghoz képest mit mértem:
Idõszak dec...jan...febr...márc
Átlag.. 1,1 fok..-0,2..1,6..5,8...
2012-13 0,8 fok..-0,0..1,5..3,8...
Látható, hogy az utóbbi négy (téli) hónap átlaga nem hozott itt pozitív anomáliát, a bemelegedés nagyívû gépezetébe egy sziklányi porszem kerülhetett.
A 3 nagyon esõs tél után nézzük milyen márciusi és áprilisi csapadék jött Cseszneken:
1931: 62; 70
1936: 57; 43
2009: 66; 2 , tehát a 100 mm-t meg sem közelítette egyik sem, most meg a március felette lesz.

A legcsapadékosabb március egyébként 1937-ben volt 180 mm-rel a klímaatlasz szerint, de elõtte egész télen csak 103 mm esett. Lehet mondani, hogy volt már valamikor ezer év alatt több ilyen csapadékos évindító errefelé, de csak adatokkal azt tudjuk mondani, hogy 1901 óta nem volt ilyen.

Egyértelmû: nálad lent a gödörben eszi valami a havat meg az esõt is...

Nálunk a havi csapadék is alig lépte túl az 50mm-t, semmi extra nincs eddig. Sokszor esik, de viszonylag kis mennyiség. Nem tudom Pécsen mit csináltok de éves csapiban is szépen elhúztatok. Kissé érdekes hogy Pécs a lista elején, Szalánta pedig a csak a vége felé foglal helyet, holott konvektív különbségekrõl még csak nem is beszélhetünk.

Ugyanezen idõszak a "másik" oldalon 50.1mm illetve 32mm hó.

Aha, mi kaptuk a legtöbbet. Az egyhetes csapadék (20-26-ig) 62,8 mm volt, ebbõl a legutóbbi 45,7 mm hóban.

Az elmúlt 5 nap csapadékösszege: Link
Elég jól szemlélteti, hogy mely területek kaptak sok csapadékot.

Elkészült a 2013 március 19.-i squall line (és jégesõ) videós összefoglalója:

Link

Restanciám: Ennek Link a verifikációja. Röviden bukta, hosszan nagy bukta. Persze lehetne kifogásokat keresni (túl korán adtam le a tippet, várhattam volna még 1-másfél napot stb stb), de igazándiból nem hittem ebben, nem hittem el, h ez megtörténhet, így március végén, a fejem mást mondott, mint a "hitem" és nem a fejemre hallgattam. Nekem nagyon nagy élmény ez a helyzet, a 2003-as október 22-24-hez tudnám kicsit hasonlítani, csak ez sokkal komolyabb. Úgy is fogalmazhatnám, h ez picit olyan értelmezési tartományon kívüli helyzet, az idõjárás számomra ismeretlen utakon jár ezekben a napokban. Túlzás nélkül meteo- és klímatöténelmi napok ezek, jó sok rekord dõlt meg (pontosan még nem tudom, a met.hu-n is van egy kis táblázat) 23-tól egészen idáig mind max min-a, mind hóréteg tekintetében, sõt egy-két napi rekord min is becsúszott. Kicsi az esélye, h ilyen késõi, de mégis klasszikus téli helyzetet átélünk a következõ 20-30 évben (ez azért talán nem tekinthetõ éltrekodnak, de elég húzós ).

Egy tapasztalati tény, amit ritkán van alkalmunk tesztelni (nekem eddigi életem során nem is volt) : a március végi besugárzás miatt kb. -2-es vagy az alatti 2 m-es hõmérõ és legalább közepes (2500 m körüli látással) havazás kell a déli órákban a hóréteg gyarapodásához síkvidéken.

A ciklon az éjjeli 2 cm-el együtt 19 cm havat adott, reggelig ez 14,7 mm csapadéknak felelt meg.
A képek: Link

A március már 90,5 mm csapadéknál jár és ami vicc, ebbõl 42 mm megmaradó hóban jött le, ami 45 cm megmaradó hónak felel meg.
Mondanom se kell, ez abszolút rekord az 1992 óra íródó méréseimben.

És még nincs vége!
Nálam eddig 307mm a 2013-as csapadék. Ez nagyjából 3 és félszerese a sokévi átlagnak!
Ami szerencse, hogy február elejétõl gyakorlatilag folyamatosan rövid, de igen enyhe majd újra fagyos idõszakok váltják egymást. Ami folyamatosan szép adagokban facsarja ki a vizet a hegyekbõl. Így eddig elkerültük a komolyabb áradásokat.

Link Kissé durva számok a 30 napos csapadéktérképen.
A térképrõl leolvasható, hogy az Észak-Dunántúlon volt a legkevesebb csapadék az ország többi részéhez viszonyítva. Pedig nálunk sincs szárazság, bõven elegendõ ez a mennyiség is.
Komoly adatok azok a 90-100+ mm-ek.

Egyetértek, írtam már én is errõl régebben, talán még annyit tettem hozzá, hogy a statisztikával (fõleg az átlagokkal) lehet a legnagyobbakat hazudozni. Aki egy kicsit elmélyül a témában láthatja , hogy a Kárpát medence éghajlata tesz az átlagokra...

1901 óta március 15-20 után egy esetben fordult elõ negatív T max a nagykanizsai állomáson.
1958. március 22-én -2,8 fok volt a maximum egy napra, másnap már pozitív T max volt.
Pedig az is kutya egy helyzet volt Link
Akkor február közepén elkezdett leszakadgatni a hideg, és csak jött csak jött és meg nem állt egészen április közepéig, egymás után folyt le a hideg északról.
Mint most!
De érdekes módon negatív T max március közepe után már csak egy napra tudott beállni, szemben a mostani 3 napos sorozattal.
Szóval 112 év alatt ennyire késõn három napos negatív T max egyszer sem volt a nagykanizsai állomáson.
Pedig ha mediterrán ciklonok voltak, akkor ha valahol, akkor itt kellett hogy legyen!
Úgyhogy ez a maga nemében történelmi esemény.

Köszönöm szépen! Azért a Május 20 se lehetett piskóta,pláne egy kis nyár után

Õ volt az Link
Hány fokos talaj lehetett, ha ez volt elõtte Link ?
Elõtte Szegeden kétszer volt 29 fok, egyszer 30.

1952 stimmelhet, mert abban az évben május elején országos fagyok voltak.

A Wetterzentrale-n található visszatekintések alapján csak június 4-én csípte el az északi határt a 0 fokos izoterma. A cikkben szereplõ június 18-i napon pedig éppenséggel egy elõoldali kánikula volt, így szerintem ez az információ téves.
Valaki régen említette 1952 május 20-t, Pécsett azon a napon megmaradó hó esett. Elvileg az a dátum a legkésõbbi síkvidéki havazás idõpontja.

Biztos volt már szó róla,úgyhogy elnézést,csak most olvastam az indexen,hogy a legkséõbbi havazás itthon 1918-ban Júniusban volt. Lehet róla tudni vmi bõvebbet,vagy semmi "komolyabb" infó nem maradt róla.Állítólag országos hó volt,ami nem semmi lehetett.

A Mátra magasabb csúcsain (részben Kékestetõ, részben Galyatetõ) 1963. feb-márc. 100 cm felett 1966. jan. 115 cm, 1967. jan. 98 cm, 1969. feb. 98 cm, márc. 96 cm, 1970. márc. 128 cm, de ezek az adatok nem OMSZ-os mérések.
A csúcs 1970 március 8. - akkor 140-150 cm körül volt a legmagasabb területeken.
A Bükkben szintén ez az idõpont a max. 125-130 cm-rel.
1963-ban a Bükkben 1 m feletti volt, 300 mm jócskán meghaladó víztartalommal.
Viszont a bükki "öregek" ettõl nagyobb hóról is meséltek a 40-es évekbõl, amikor egy nap alatt 1 m körüli esett, Ómassán (500 m) pedig az járja, hogy "akkor nagy a hó ha a ló szügyéig ér" és ilyenre nem emlékeznek a 60-as évek óta. 2003-ban egyébként Ómassán 75 cm-es hó volt, de nem tartották olyan igazán nagynak.

Az igen! De konvektív volt bizonyára...

1985 júniusában még csillebércen is átéltem egy hózáport. Nem, hogy a Kékestetõn.

A 18. században bizonyára. Akkor még májusi havazások is voltak.

A magasabb hegyeinkben általában pont márciusban van 1 méter körüli hó. Mivel a március ott még lazán téli hónapnak tekinthetõ.
A március végi 1 méter körüli hó sem hiszem, hogy olyan példa nélküli lenne.

Én személy szerint, aki gyakran jár(tam) a Bükkbe, már többször mértem 1 méter feletti hómennyiséget. (Legtöbbször épp márciusban).

Most már mindenféleképp meg kell vizsgálni a Bükkfennsíkon egy kellemes naptól, széltõl és idõszakos vízfolyásoktól védett lapos helyet, amit gyakorlatilag december elejétõl folyamatosan vastag hótakaró borít.
Ezután a rengeteg téli csapadék (~400mm) után azért igen kíváncsi lennék az ottani hóréteg vastagságára és állapotára.
Lehet, nem egyszerû az aljára eljutni, néhol talán csákány is szükségeltetik.

Talán egyik nap én is megteszem. Bár a digitális fényképezõgépeim mind elromlottak, így a dokumentálás nekem nehézségekbe ütközik.

És kérdés, ilyen helyeken meddig fog a hó megmaradni? Fõleg, hogy a héten várhatóan csak tovább gyarapodik.

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy elõfordult-e már valaha, hogy március végén került 1 méter közelébe a hóvastagság Kékestetõn????
Ha meglesz az 1 méter, amire jó esély van, ugyanis a pénteki menet az mind hóban esik majd le, meg a szombatiból is egy adag, a mostani 73 centihez már nem kell sok, akkor egy újabb rekord dõlhetne meg, mert hogy március végén soha nem volt 1 méteres hó a Kékestetõn, vagy akárhol Magyarországon, az is biztos.
Nem tudom, márciusban volt-e valaha egyáltalán.
Úgy lehetett, hogy februárból átnyúlt, de hogy a nagy része márciusban esett le, úgy kevés esélyét látom, hogy valaha volt.

Közben rájöttem, hogy hol lehet visszanézni...

1996. március 4., 91 cm: Link
2003. február 7., 90 cm: Link
2005. február 24., 94 cm: Link (ezt kevertem 2006-tal)

Úgy tûnik, a bûvös 1 méter tényleg nem volt meg egyiknél sem.

Egy kérdés azokhoz, akik hozzáférnek ilyen adatokhoz: Kékestetõn mikor érte el utoljára az 1 métert a hóvastagság? (Az utóbbi évtizedekben 1996, 2003, 2006 lehetett esélyes, de határozottan úgy emlékszem, hogy mindháromszor megállt 90 cm táján.)

floo, sosem volt olyan idõjárás - a mi éghajlatunkon - ami "rásimult" az átlagra. Az átlagos idõjárás illúzió. 10-bõl 1-szer van átlagnak megfelelõ idõ. 9-szer nincs. Amit te úgy hívsz, hogy szélsõséges idõjárás, én úgy nevezném, hogy meridionális cirkulációs korszak. Aminek velejárója, hogy erõs elõoldalak, hõhullámok legyenek, télen - vagy éppen tavasszal - meg batár nagy hátoldali helyzetek. Való igaz, hogy ennek a cirkulációs korszaknak, amit pár éve tapasztalhatunk, nagyobbak a kilengései, mint egy zonális cirkulációs korszaknak.

Nem is a megfeleltetésen van a hangsúly (vagy kell legyen a hangsúly), de valamivel csak kell összehasonlítani az idõjárási elemeket. Abban teljesen igazad van, hogy sokszor nem felel meg az "átlag"-nak az idõjárás.

Egy jó ideje úgy tûnhet, sosincs az átlag közelében, de ez a szélsõségek miatt van.
Nem mindegy, milyen görbét mutat az idõjárás az átlaghoz képest.
Lehet ilyen Link
De ilyen is Link
Meg ilyen Link
Ha nagyon nagyok a kilengések, akkor amikor az egyik kilengésbõl átkerül a másikba, nagyon kevés idõt tölt az idõjárás az átlag körül, amennyiben kiegyenlítettebb, akkor hosszabban idõzik el az átlag körüli tartományban.
Elvileg ha tud ennyire szélsõséges lenni, hogy messze az átlag felett vagy alatt tartózkodik huzamosabb ideig, akkor tud átlagos körüli is lenni.

Az idei tél nálam a reggeli mérések alapján:

December: 1*13 cm, 1*folt
Január: 2*1 cm, 1*lepel, 3*folt
Február: 1*1 cm, 1*lepel, 3*folt
MÁRCIUS: 1*8, 1*3, 1*12 cm.

Március messze viszi a pálmát!

Átlagos idõjárású év NINCS. Én mindig hülyét kapok, ha azt hallom az idõjárás-jelentésben, hogy a "hõmérséklet a sokévi átlag alatt/felett várható". Mintha az abnormális lenne, hogy nincs mindig a sokéves átlagnak megfelelõ idõ. Sõt általában pont hogy nem felel meg az idõjárás a sokévi átlagnak. Nem is felelhet meg, mert az ÁTLAG egy absztrakció, elvonatkoztatás. A mi éghajlatunkon totális tévedés, megkockáztatom, ostobaság a sokévi átlaghoz viszonyítani az aktuális idõjárást.

Az utóbbi éveket látva, sokszor el is gondolkodom, hogy milyen itt egy átlagos idõjárású év?
Lehet, hogy a legutóbbi 30éves periódusra számított átlagok már egyáltalán nem mutatják a valós állapotokat. Sõt, remélem, hogy nem! Különben pl. az ilyen csapadékos idõszakokat, mint 2010 vagy itt épp az utóbbi 9-10 hónap, igen száraz éveknek kell követni, hogy kijöjjön az átlag. A 2011 augusztusától kezdõdõ 10 hónapos rendkívül száraz idõszak sem tudta igazán lenyomni az átlagot.
Amit többek között megfigyeltem, hogy az idõjárási frontokhoz nem köthetõ konvektív csapadék tekintetében az ország ezen (északi-északkeleti) része igencsak elõl jár. Ez pl. kicsit átrajzolhatja a manapság a konvektív csapadékoktól oly erõsen függõ csapadéktérképet.

Majdnem napra pontosan öt évvel ezelõtt (2008. március 24-én) is szép hóhelyzet volt a nyugati végeken. Húsvét vasárnapról Húsvét hétfõre virradóan mintegy 10 cm hó esett a városban. Így fehér volt a Húsvét. A Soproni-hegység magasabb részein 20 cm körüli hó hullott.

Valóban, a mi életünkben rendkívül érdekes , csapongó idõjárású évek ezek! Ráadásul az utóbbi 100 - 150 évrõl már elég sok adat áll rendelkezésre, tehát egy elég nagy idõtávba lehet ezeket illeszteni, hasonlítani.

Hagytam Neked is írnivalót!
A jégesõ, a tornádó, a zivatar azért nehéz kérdés, mert a tornádó valójában nagyon ritka még most is, a jégesõ rendkívül pontszerû, nehéz adatokkal alátámasztani, a zivatar pedig azért kényes, mert amikor régen a nyugati irányítás volt túlsúlyban, a gyakoribb frontátvonulás miatt lehetett több zivatar, olyan, hogy jött az esõ, kettõt dörrent, és beírták hogy zivatar.
A kettõt dörrenõs frontzivatar is zivatar, meg a 70 mm-es 4 centis jeget okádó várost elöntõs órákig egyhelyben toporgós zivatar is zivatar.
Az biztos, hogy elképesztõen lecsökkent a frontcsapadékok száma, majdnemhogy meg is szûnt.
Azért is rajzolgattam egész télen a "Mi lenne ha nyár lenne!" rajzaimat, mert konvektív csapadékok voltak egész télen.
Télen!
Múlt évben október leverte zivatarokban a nyár második felét.
Atipikus, évszakhoz egyáltalán nem köthetõ, ritkán elõforduló idõjárási jelenségek sorát éljük!

Sokat kihagytál, nagyon slendrián vagy !
És az oroszországi hõhullám vagy a mostani német,finn stb. rekordhideg március ? A tavalyi nyári, hõség és forró napok száma nálunk ? És azok a szélviharok, melyek letaroltak erdõket, villanyoszloptömegeket (esõvel,jegesedéssel meg tapadó hóval megspékelve Zalában, Bakonyban, Szabolcsban stb.) ? És a szélrekordok meg idõnként szaladgáló tornádók ? Bármelyik hónapban kitörhetnek nyárias, jégesõs zivatarok mostanság (SC hegyek). Hány tökéletes pusztítást végzõ jégverés volt az utóbbi idõben ? Hány LNV és LKV volt ? Talán tavaly írtam, hogy már pár év alatt minden rekord megdõlt ami számít /persze nem sohanemvolt (4,6 milliárd év alatt) rekordot értek ezalatt/ csak hórekord hiányzik. Hát már ez sem fog hiányozni... Most olyan havazás van az egész országban és lesz még szerdáig, ami igencsak rekordgyanús, de az, hogy ezen a télen hegyeinkben a lehullott összhó már két-három méter (itt Pápán másfél méter és nem is vagyok a leghavasabb helye az országnak 200 m alatt) ezen a télen...igencsak párját ritkítja.