Globális jelenségek

Az eurázsiai hótakaró õszi növekedésének mértéke és a decemberi magyarországi középhömérséklet között erõs kapcsolat mutatható ki, fõleg ha a szeptemberi magyarországi csapadékanomália is ismert

"Hari Seldon" korszakalkotó cikke a Légkör új számában: Link

=> "A decemberi országos havi átlaghõmérséklet elõrejelzése távkapcsolatok alapján"

Értem én, mirõl van szó: az igazi az lenne, ha az ilyesféle anomáliák térbeli kiterjedését, topográfiáját is megnéznénk. Ennek híján egyelõre maradjunk abban, hogy a szárazság FELTEHETÕEN nagyjából arra a területre terjed ki, melyre az elmúlt rendkívül csapadékos idõszak.

"Jelenleg a közelmúlt rendkívül csapadékos idõszakának kiegyenlítése folyik -ezért a szárazság." Ez mire igaz? Budapestre, a Kárpát-medencére, Európára netán az egész világra?

Az idõjárásban -minden ellenkezõ állítás dacára- kompenzáció mûködik, mely végsõ soron a klíma viszonylagos állandóságát biztosítja. Jelenleg a közelmúlt rendkívül csapadékos idõszakának kiegyenlítése folyik -ezért a szárazság.
A közvetlen ok az anticiklonok tartós uralma. Az azori és a szibériai maximum egyaránt túlfejlett volt az utóbbi idõben, s ezek néhányszor éppen fölöttünk kapcsolódtak össze AC híddá (Vojejkov-tengely)
Az azori fejlettsége talán azzal függ össze, hogy napfoltmaximum közelében vagyunk, míg a téli szibériai magasnyomást a Közép és Kelet-Szibériában korán leesett nagy hó, az abból eredõ kisugárzás erõsítette.
Hogy meddig tart? Nehéz megmondani. Annyit megkockáztathatunk, hogy az extrém csapadékhiány sokáig már nem "húzhatja". A tavasszal erõteljesen melegedõ alacsonyabb szélességek, a pozitívvá váló energiamérleg döntõen megváltoztatják a makrocirkulációt: erõsödni fognak a ciklonális hatások. Egymás melletti évek idõjárási forgatókönyvei nemegyszer feltûnõen hasonlítanak egymáshoz. Tavaly is roppant száraz volt az év elsõ harmada (majdnem a fele!) Azután szépen megjött a csapadék a nyáron -idén is valami ilyesmi valószínû.

Mi lehet a háttere ennek a száraz periódusnak? Meddig tarthat?

Jelenleg az elmúlt 7 év legnagyobb jégkiterjedtségét tapasztalhatjuk meg az Északi Sarkvidék térségében!

A Kara-tenger hosszú idõszak után végre szinte teljesen befagyott, de olyan vékony a jég, hogy egy lelkes ciklon hamar szét is szaggatta, de azért rendben van Link . Ellenben a Barents-tenger: Link 400.000 km^2 -es lemaradásban van, ami rettenetesen sok. Érdekes, hogy igencsak ingadozó, hamar kitolódik a nyílt tengerre a jég, de hamar vissza is tudja húzni egy ciklon. Nézzétek meg, tavaly Grönland keleti partjai, a Baffin-öböl volt ilyen helyzetben Link - idén viszont minden pöpec és rendben van abban a térségben. Ez jelenti azt a hidegmagot, ami miatt mi állandóan kaptuk a nyugati ciklonokat, azaz vastagon pozitív AO és NAO indexet (hatása: Link ). Továbbá: Link még a kezdetben jól teljesítõ grönlandi régió is negatívba ment. Érdekes a Chukci-tenger, Bering-szoros környékén a brutális, +300.000 km^2-re is rúgó pozitív anomália (egy kis ideig): Link . Ide az AO hatása már nem olyan egyértelmû, inkább erõs, a jeget a tengerre hajtó ciklonokban gondolkodnék.

Alátámasztó link: Link (-1 alatt a tengerhõmérséklet) és cáfoló link: Link Pont ott, pont +4 °C-os anomália? Hetek óta mutatja, nem egyszeri mérési hiba.

Nem lehet túl erõs a melegáramlat most Izland és Grönland között: lehet, mégis összeér a jég? Link
Bizony a Kelet-Grönlandi-áramlat hidege uralkodik most ott: Link Link . Gyenge a Labrador- és az Észak-atlanti-áramlat is.

A Kara-tenger brutális csökkenése után sem volt képes a november végi szintre felkapaszkodni (jégkiterjedtség): Link Ritkán látni ilyet, hogy december végére nincs befagyva. Helyzet: Link Elmúlt napok változásai: Link Link lényegében csökkent még karácsony alatt is (!), a víz melegszik: (december 7) Link december 27: Link .

Egyébként 2008 karácsonyakor sem volt teljesen befagyva a Kara-tenger, de 2006-an meg igen, a kimeneteleket tudjuk

Egy-két jó link még a témakörben:
A grönlandi jég és anomália: Link (nullszaldó)
A vízhõmérséklet: A meleg áramlás miatt Izlanddal valószínûleg tél végére sem tudna összeérni... Link majd Link (érdemes megfigyelni azt is, hogy, milyen enyhülés van a Kara- és Barents tengeren)
Az észak-atlanti áramlás: Link (szerintem ez nagyon erõs, Skandinávia felé biztosan, jól értelmezem vajon?)
És ami Téged a legjobban alátámaszt, az a jég áramlása, drift: ebbõl: Link ezzé: Link dõl ki a meleg óceánra a hideg jég, ezen a téren utánpótlás pedig bõven akad. Ezen a két linken is jól látszik, hogy az elmúlt héten hogy visszahúzódott a Kara- és Barents-tenger jege egyébként.
Még egy T2m: Link

Kicsit Izland környékére tekintettem:
Link
Grönland nyugati részérnél is szépen elterpeszkedett a jég.
Kíváncsian várom mennyire közelíti majd meg a jégtakaró Izlandot. Az elkövetkezõ napokban ugyanis nagyin levegõ lesz arra tartósan.
Link
Link
Link

Bár a szelek erõsek lesznek. Ennek a jégnek a kiterjedése ugyanis az Észak atlanti áramlás egyik fokmérõje lehet, egy átlagostól keletebbi kiterjedés ugyanis mér nagy eséllyel az Észak-atlanti áramlás gyengülésének is az oka lehet illetve az Óceáni hõtranszport gyengülésének.

Nyertél.
Az advekció erõsebb lett az általam vártnál.
Ami három-négy nap múlva kezdhet kialakulni, arra számítottam az elmúlt napokban is, azaz a Kara-tengertõl délebbre húzódó erõs konvekciós mezõre.

Tényleg sajátságos kép: jó kis nyugati szélrendszer veszi körül az Arktiszt, mintha a grönlandi jégplató az Antarktisz volna. E szélrendszer eurázsiai szakasza valóban a sarkpont közelébe vezeti fel az alacsonyabb szélességek enyhe levegõjét. Ez nem tesz jót a sarki jégnek, tiszta sor. Viszont több mint valószínû, hogy ezek a rendkívül hosszú, majdnem lineáris légpályák nem állhatnak fenn sokáig -az áramlási vonalak behullámzanak, és a Skandináviától Alaszkáig érõ ciklonrendszer fel fog darabolódni. (Az AO fáklya a legutóbbi futásban lefelé tendál, tehát a ciklonális hatás gyengülése feltételezhetõ a sarkvidéken) A képen az is látszik, hogy erõsen fejlõdõben van a szibériai maximum, a magas nyomás könnyen betüremkedhet a gyengülõ, szétesõ ciklonrendszer egyes tagjai közé -pl. éppen a Kara-tengernél. Tulajdonképp annyit akartam mondani mindezzel, hogy joggal reménykedhetünk abban, ez a helyzet átmeneti, és nem fog vészes olvadáshoz vezetni az arktikus térségeken. Hiszen a délnyugati melegáramlás elõl meghátráló hidegtömegek nem vesznek el, valahol pluszként jelentkeznek majd. Ha megtörténik a lineáris légpályák hullámosodása, az a mi idõjárásunkra is alapvetõ hatást gyakorolhat.

Most szerintem is nagyon ritka az idõjárási helyzet ( ebbõl: Link ez lett: Link ) azaz mégiscsak kilátástalan Viszont én elhiszem Snowhunternek, hogy amúgy a zonális teleken több a jég, de ez most északi zonalitás. Ez például (nincs rá jobb szó) brutális: Link az északi zonalitás Kelet-Szibériáig (!!!) épül ki, még a T2m-t is felnyomva ott! Ebbõl: Link ez is lehet: Link (nyilván elképesztõ T850 is van hozzá: Link ). Nem tudom, ez mennyire átlagos, ritkán figyelem ezt a térséget, de ez számomra elképesztõnek tûnik.

Kérdés, hogy a télen gyakori zonális (ny-dny-i) atlanti légáramlatok ÁLTALÁBAN milyen mélyre szoktak behatolni a Jeges-tengerre, és ez a mostani behatolás milyen viszonyban van ezzel.

Az elmúlt négy nap még az én várakozásaimnál is durvábban vetette vissza a jégképzõdést (konkrétan tényleg csökkenni kezdett):
Link
Link
S bár még nem telt el az az egy hét, azért ezek a napok mégiscsak kilátástalanul alakultak arrafelé...
Nyilván nem vonom kétségbe, hogy az óceán hûl, a hidegmagok gyûlnek és hamar ledolgozza a halmozódó hátrányt, de a magas T850 és a ciklonok (erõs széllel) mégsem tesznek jót neki...

Ma déli 12 órára húzódik le az alacsony T850 a Kara-tengerrõl, innentõl várnék jelentõsen belassuló jégnövekedési ütemet (azaz november 24-étõl).

Ezek a hidegöblítések 3-5 naposak lettek volna, ráadásul kettõre emlékeztem is belõlük (a tartósság semennyire sem volt garantálható a csigagyár miatt) - ez szerintem kevés egy "hideg" vagy "esélyes" télhez. Azzal a téllel más gond volt ( +6 °C-on zártuk a januárt!).
Az az igazság, hogy a talaj mentén jobban beenyhül, mint a T850, hiszen a tenger nem ragaszkodik az alacsony T-hez, így lehet a Kara-tenger nem befagyott részein -20 °C-os T850 mellett könnyed -3 - -4 °C is (és ez a T2m biztosan pontos, a tenger felett uralkodó T2m-t nem nehéz kitalálni). Ahogy beáll a vízfelszín, a T lezuhan, persze, de addig nem. Egy enyhülés pedig ilyet visz: Link és nem is hûl le jobban. Mivel ciklonok vonulnak arra, én szélre is számítok, szemben a Te véleményeddel (pl. Link bár ezen sajnos kilóg az érintett terület).
Egyetértek, egy hét múlva visszatérünk a Kara-tengerre (180 óra).

A sarkkör felett a beenyhülõ t850 (ez az enyhülõ fázis két-három napig fog tartani) nem tudja talaj menti folyamatokat reprezentálni, a Kara-tenger jól le van árnyékolva, advekciós és hõmérsékleti szempontból egyaránt.
A kilátástalan jelzõ több mint megmosolyogtatott, egy hét múlva térjünk vissza erre a kérdésre.

A 2006/2007-es télrõl nem akartam linkelni, ám a láthatóan szelektív a memóriád okán mégis.
Íme:
2006. december 25-27., keletre elcsúszó hideg-mag): Link Link Link
2007 január 29-31, ez se sokon múlott): Link Link Link
2007 február 21-24. (kemény lett volna): Link Link Link Link Link

Mindhárom leehetõség elõtt a modellek õrületbe kergették a fórumtársakat az igencsak merész modell-kimenetek.
Ezek bejövetelével az egész tél megítélése megváltozott volna és a kemény középhõméréskelt is jócskán alacsonyabban alakul.

Igen ám, de a T850 esetében Link -15 alatti T850rõl nagyon megemelkedik: Link és az izobárok is sûrûk. Az állapot sokáig maradhat, 180 óra múlva: Link Tovább nem érdemes sosem nézni, mert mindig mást kap ez a térség (túl közel a hideg és meleg légtömegek határa), egyébként pedig: Link Link Link Link Szerintem kilátástalan ott most a helyzet, ha nem is csökken, a növekedés meg fog torpanni.
2006/2007 nüanszokon múlott?! Egyetlen télies esély volt január közepén (brit blokkoló AC), semmi más, még csak esély szinten sem. Hidegleszakadás egyszer volt tõlünk nyugatra (azt hiszem, pont január közepén) és annyi... Se tõlünk keletre, semmi... Egész Európában nem volt hideg levegõ!
Szerk.: Meg azt hiszem, február végén volt valami skandi AC, aminek mentén volt egy nagyobb hidegmag, de az meg nem ért el minket (?).

Ez kimaradt: A 2006/07-es tél is jó példa a zonalitás a jégkiterjedésére gyakorolt pozitív hatására: Link
A zonalitás télen az északi térségekbe télies, a mi szélességünkre enyhe jelleget ad, pláne, ha állandósuló elõoldali áramlással párosul.

Az akkori rekordenyhe télhez azért hozzátartozik, hogy többször is nüanszokkal maradt ki a Kárpát-medence a kemény, télies periódusokból, amivel tél is teljesen más jelleget ölthetett volna.

A zonalitás a Kara-tenger jégkialakulási folyamatait rendszerint segíti.
Az elmúlt napokban ( Link ) a közeli ciklonvonulások ellenére rohamtempóban gyarapodott a jégtakaró ( Link ):
11.17.: Link
11.22.: Link

A következõ idõszakban is fagyos jelleg és a komoly szél-advekciók hiánya várható: Link és Link

Akár be is fagyhat a Kara-tenger nagy része a jövõ hét közepére.

Az elõbb leírtak részben a Barents-tengerre is igazak, annak északi részére, már jelenleg is gyarapodóban a jég: Link

Jó jelek ezek,csak aggaszt a zonalítás kialakulásának egyre nagyobb esélye.Most nézegettem a 2006-os november 18 körüli jég és hóborítottságot.Volt ennyi jég és hó akkor is.Aztán tudjuk mi jött a november hónap után.

Illetve a jégborítás is rohamosan növekszik:
11.11.: Link
11.18.: Link

Kara-tenger (rohamos növekedés): Link
Barents-tenger (magához tért): Link
Északi-sarki régió (a tavalyhoz hasonlóan a 21éves átáag felé kúszik): Link

Van egy kis többlet is Eurázsiában: Link

Beindult valóban mostanra a Kara-tenger, és az elmúlt napok havazása is meglátszik K-Európában: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67657 - 2011-11-13 11:06:29)

Bárhogy nézem, szinte semmit sem növekedett a két tenger... Ez látszik itt is ( Link ) de az általad linkelt képeken sem látok semmit (talán a Spitzbergák környékén van egy kis növekedés, de az is elenyészõ pl. egy ilyenhez képest ( Link ).
Utolsó mondatoddal viszont egyetértek, hetek óta figyelem az ott várható idõjárást, és a szokatlan enyheség most hidegbe fordul. A Grönland felett összegyûlt hidegmag a Barents-tenger elõtt (szóval picit rossz helyen) kel át a tengeren, s jól megenyhülve a nem befagyott tenger miatt terül szét a kelet-európai síkságon. Utána viszont stabil -15 alatti T850 települhet be a Kara-tenger fölé, ami valóban növelheti a jégtakarót. De ez még hetek története. Itt a T850 animáció nagyon hasznos: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67656 - 2011-11-13 10:52:5

A Kara és Barents-tenger magához tért.
Négy napja: Link
Tegnap: Link

Erõs hideg-bázis terjeszkedik a következõ idõszakban a térségre, mivel a Skandinávia és Novaja Zemlja között vonuló ciklonok északi hideg oldalán marad a térség.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67653 - 2011-11-12 10:41:47)

A szibériai hóvastagság idén: Link 2009-ben egy 10 cm-rel mindenhol több volt, tavalyról nincs adatom.
A jégkiterjedtség növekedése megakadt: Link a Kara tengeren egyelõre nem hízik tovább a jégtakaró, a Barents tengeren pedig még mindig egyáltalán nincs jég ( Link ), ami most már kezd súlyos hátrányt összeszedni az átlagossal szemben. A vízhõmérséklet sem ad okot bizakodásra: Link nagyon foltos az a fehér (vessétek össze pl. a Baffin- vagy egy Hudson-öböllel pl. tegnapelõtti adatok alapján: Link ). Legyünk õszinték, ezek a területek is megsínylik az erõs D-i áramlást a skandinávok felett ( Link ).

A jelenlegi 24.napciklus továbbra is gyengén teljesít (október 22-i frissítés): Link

Az a baj, hogy a legtöbb télen nem alakul ki összeköttetés az Ural keleti oldalán kialakuló hidegpárnával (ami a tél nagy részében a szibériai maximumba bele is olvad), csak akkor, ha tartósan erõs és nagy blokkoló északkelet-európai AC alakul ki. Mivel ez a hideg a talaj felõl fölfelé fejlõdik vertikálisan, de a határa a határréteg teteje, nem egyszerûen kel át az Ural-hg-n, csak az elõbb említett AC tudja áthúzni rajta. Ezen az Ural fõnje melegít egy kicsit, tehát a Kelet-európai síkságon is szükséges hótakaró, hogy visszahûtse. Ezzel a tél második felében általában nincs gond, a tél elsõ felében viszont ez gyakran nem áll fenn, így ha mégis beszivárog, a "lehetõségekhez" képest kevésbé fagyos idõjárás alakul ki.
Legjobb (és persze még ritkább), ha a két AC összeolvad, olyankor a hideg már egy-az-egyben tölti ki a Kelet-Európai-síkságot, és a talaj felõl mindkét területen tovább hûl. Gyakrabban azonban ez is csak a tél második felében szokott kialakulni.
A lényeg tehát, hogyha az ÉK-Eu-i AC nem alakul ki tartósan erõsen, akkor ez a légtömeg nem jön át az Ural-on, vagy ha át is jön belõle valamennyi, hozzánk már nem jut el.

Minden olyan idõjárási jelenségre fel kell figyelnünk, ami huzamosan fennáll vagy, ki-kiújul. Az említett "nyúlványok" elég stacionáriusak, és nagy területre gyakorolnak hûtõ hatást. A keletskandináv-északurali hidegnyúlványban egyelõre tényleg nincs semmi különös, de további fennállás és erõsödés esetén olyan pool jöhet létre itt, melybõl könnyen és gyakran kapunk fagyos levegõt a tél folyamán.

Aki pillanatnyilag a Spektum TV csatornára tud kapcsolni, a fenyegetõ éhínség címû programra kapcsolhat, ami az éghajlat változással von párhuzamot.

Erre én is kíváncsi lennék ! Semmi extra nincs benne.

Milyen következménnyel járna?

Az északi póluson terpeszkedõ soklábú "szörnyeteg" egyik lábát makacsul a Skandináv-félsziget "háta" mögé nyújtja. Ennek lehet, következménye lesz a mi téli idõjárásunkra nézve.

Mongólia és Kazahsztán határán megjelent a mi szélességünkün is a hótakaró, igaz 1500 m magasság felett.
Link

Idõközben a Jeges tenger menti területeken már teljesen sík területeken is kialakult az elsõ összefüggõ hótakaró.
A jégtakaró kiterjedése is lassan elkezd növekedni.


A hidegmagok elhelyezkedése alapján a közeljövõben Alaszka partvidéke felé várható a legerõsebb növekedés, illetve kelet Szibéria északi részén:
Link

Hétvégétõl azonban és a jövõ héttõl már Kara és Barents tenger felett is jelentõs hidegbázis fog kialakulni:
Link
Link

A 2009-2010-es rendkívüli téli eurázsiai hideggel kapcsolatban Cohennek megjelent egy cikke a GRL-ben még 2010-ben. Az õszi eurázsiai hótakaró szerepét kiemeltnek tekinti a rendkívüli téli helyzet kialakításában. Bár van néhány mondata, amivel magam nem tudok egyetérteni - globális felmelegedéssel kapcsolatos megállapításai - a cikk önmagában véve jó.
Absztrakt:
Link

Itt letölthetõ:
web.mit.edu/jlcohen/www/papers/Cohenetal_GRL10.pdf

Egyértelmû, hogy van hiba, sõt van olyan nap, idõszak amikor nincs is meg a térkép sem. Az viszont látható, hogy szeptember eleje óta havazgat elég szépen a környéken. Az is kivehetõ, hogy fõként a Verhojanszki-hegység, Kolima-hegység, Csernszkij-hegység magasabb csúcsai havazódott be, de pl Ojmjakon is 8 cm havat produkált már.
A jelentésekbõl is kiderül az ottani korai havazás ténye, és a hófelhalmozódás erõssége.

Igen rossz a térkép !
A havat csak október 20.-körültõl tették rá a térképekre.
Tavaly okt 16.-án még ne lett volna hó szibériában ?!?!
Link
3 nap mulva meg leesett a sarkkör mentén néhány száz tonna ?!?!
Link

Ez nem stimmel és nem lehet összehasonlítani !

Szerintem van olyan tél, amikor a hó nem volt feltüntetve ezen a térképeken ezért az összehasonlítás megtévesztõ. Olyan grafikon kéne amin a jég és a hó együtt van rajta.

Megnéztem elvileg 2005.-tõl a hó is rajta van !!

Pont a 2006-os nem néztem meg és bizony akkor is volt sok hó, igaz ennyire nem vastag, de nagy területen és enyhe tél volt nálunk:-) Van még remény, jól van:-)
Link
Az is igaz, hogy egy ilyen tél volt, amióta a hó is szerepel a térképeken. Az idei szezonkezdet a másik 2004 óta, hogy ennyi hó hullott mostanra. Nálunk akkor nagyon erõs ciklontevékenység volt egész télen át, lehet mégis van köze egymáshoz? Egyértelmû, hogy van, de kimenetel nem lesz biztos véleményem szerint.
Bizony Zoli elõadása a mai napig ott cseng a fülemben, hogy a vastag hófelszín felett gyakorlatilag több ezer méter magasságig mint egy dóm kupolája telente felnyúlik a maximum. Ez azért nem kis pályás:-)

Nekem is eszembe jutottak a napokban azok a bizonyos "hideg dómok" amiket svadasz Zoli említett a januári elõadásában

Most megijedtem:-) Már nem is vagyok annyira biztos az enyhe télben, persze még kell egy megfelelõ elrendezõdés is!
Nem a jég a lényeg a képeken hanem a hómennyiség. Döbbentem, hogy az elmúlt évekhez képest mennyi hó hullott már mostanra Szibéria területén. Ez bizony egy nem picit havas kezdet, és folyamatosan nõni fog a mennyisége, ez roppant korai. Igen az erõs ciklontevékenység mire nem képes hmm?:-)
Link
Link
Link
Link
No de bízzunk a jó kis nyugati áramlásban, de a szibériai maximum elronthat mindent, nem vicces:-)

Ezt most mire reagáltad? Nem is olvasod a fórumot, mert vagy 3 beírással alattad már ugyanezt belinkelték !.!.

Ezt mondták 60-70-es években is (220.), az ezredfordulóra hiszterizálva...
A legutóbbi írásom (216.) is erre a témára írtam.

Egy idõ után nézni sem kell majd a kiterjedést.
Link

Pontosan! De gondolom az eredeti cikkben (értsd: ami rewiev alá került) benne volt, hogy miként kell érteni a prognózist az adott idõtartományra.