Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Csak augusztus volt szó, ha leírnám az egész nyarat akkor nem végeznék az este folyamán:-)
Jogos!
Ellenben: 41,9°C 2007. 07.20. Kiskunhalas
Van ugye nálam ez: Link
Esetleg amik itt nem fordul elõ, betehetem majd?
Pláne, ha közlöd a hasonló júliusi "valóságot".
Ellenben: 41,9°C 2007. 07.20. Kiskunhalas
Van ugye nálam ez: Link
Esetleg amik itt nem fordul elõ, betehetem majd?
Pláne, ha közlöd a hasonló júliusi "valóságot".
Átolvastam a nyárról szóló tanulmányt és nem bírom megállni, hogy ebbe ne kössek bele:-)
Link
"Számos új napi hõmérsékleti rekord született (1. táblázat), és elmondható az is, hogy országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hõmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a 2. helyen végeztek. Így például az augusztus 8-án, Gyõr Likócson jegyzett 40,6°C-os napi maximumhõmérséklet az idõsorok kezdete óta a 2. legnagyobb augusztusi − és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb − maximumhõmérséklet hazánkban a 2000. augusztus 21-én Békéscsabán mért 41,7°C mögött."
A kissé bulvárt pont a szolgálattól kéne mellõzni, ha nem tudjuk a dolgokat inkább nem írjuk le, ez vélemény és egyben kritika is.
Tehát magasabb értékek a mérések kezdetétõl:
42,2 1921.08.12 Szerep
41,7 2000.08.21 Békéscsaba
41,6 1952.08.16 Csongrád
41,5 1952.08.15 Csongrád
41,2 1886.08.31 Kecskemét
41,0 1952.08.15 Kunszentmiklós
40,8 1881.08.24 Mezõhegyes
40,8 1921.08.11 Szerep
40,6 1946.08.18 Sarkad
40,6 2013.08.08 Gyõr-Likócs
És még ezeken kívül is lesz magasabb mért érték augusztusban:-)
Link
"Számos új napi hõmérsékleti rekord született (1. táblázat), és elmondható az is, hogy országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hõmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a 2. helyen végeztek. Így például az augusztus 8-án, Gyõr Likócson jegyzett 40,6°C-os napi maximumhõmérséklet az idõsorok kezdete óta a 2. legnagyobb augusztusi − és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb − maximumhõmérséklet hazánkban a 2000. augusztus 21-én Békéscsabán mért 41,7°C mögött."
A kissé bulvárt pont a szolgálattól kéne mellõzni, ha nem tudjuk a dolgokat inkább nem írjuk le, ez vélemény és egyben kritika is.
Tehát magasabb értékek a mérések kezdetétõl:
42,2 1921.08.12 Szerep
41,7 2000.08.21 Békéscsaba
41,6 1952.08.16 Csongrád
41,5 1952.08.15 Csongrád
41,2 1886.08.31 Kecskemét
41,0 1952.08.15 Kunszentmiklós
40,8 1881.08.24 Mezõhegyes
40,8 1921.08.11 Szerep
40,6 1946.08.18 Sarkad
40,6 2013.08.08 Gyõr-Likócs
És még ezeken kívül is lesz magasabb mért érték augusztusban:-)
2013 szeptember:
Havi közép: 14,1 (másfél fokkal az átlag alatt, az elmúlt 10 év harmadik leghûvösebb õszelõje)
Havi csapadék: 41,5 mm (az átlagosnak megfelelõ, lezárta a júli-aug. borzalmas szárazságát)
A 22-i 0,6 fokos tmin az elmúlt évtized magasan legalacsonyabb szeptemberi minimuma.
Most lettem kész az elmúlt két hónap részletezésével:
Augusztus: Link
Szeptember: Link
A statisztikai oldal: Link
Havi közép: 14,1 (másfél fokkal az átlag alatt, az elmúlt 10 év harmadik leghûvösebb õszelõje)
Havi csapadék: 41,5 mm (az átlagosnak megfelelõ, lezárta a júli-aug. borzalmas szárazságát)
A 22-i 0,6 fokos tmin az elmúlt évtized magasan legalacsonyabb szeptemberi minimuma.
Most lettem kész az elmúlt két hónap részletezésével:
Augusztus: Link
Szeptember: Link
A statisztikai oldal: Link
Valóban kritikán aluli zivatarszezon volt, Zala megyében nem fordult elõ szupercella a szezonban.
Nem hogy csak 1-2 volt, egy sem.
Nem mintha hiányozna egy jégesõs szupercella, csak mint érdekesség.
Sima zivatar is alig-alig volt.
Nem hogy csak 1-2 volt, egy sem.
Nem mintha hiányozna egy jégesõs szupercella, csak mint érdekesség.
Sima zivatar is alig-alig volt.
Pótlódik a hiányzó vízmennyiség télen (reméljük). 
Azért nem gyenge eltérések vannak.Itt a 11.kerületben ,ahol én mérek 445,2 mm az éves.
Ez majdnem 100 mm kevesebb ,mint Budaörsön ,amely kb 10 km-re van innen légvonalban!!
Sõt a belvárosban még kevesebb eshetett.
Ez majdnem 100 mm kevesebb ,mint Budaörsön ,amely kb 10 km-re van innen légvonalban!!
Sõt a belvárosban még kevesebb eshetett.
Itt a szeptember 46mm-en zárt.
Az év már 535mm. Már megvan az "átlagos" mennyiség, na de hogy...
Erõs évkezdet, január (75mm), február (84mm), majd egy szélsõséges március (115mm) után egy kis szusszanás áprilisban (24mm), hogy azután ismét odacsapjunk egy ütõs májussal (100mm), majd a lassú kiszáradás júniussal (54mm) egy gyalázatos júliusba (5mm)torkollott, amit augusztusban (32mm)csak a hónap vége mentett meg a lázadástól. A szeptemberi 46mm rendbe tette az idegeinket...kíváncsian várom a folytatást...0 vagy 100 ???
Az év már 535mm. Már megvan az "átlagos" mennyiség, na de hogy...
Erõs évkezdet, január (75mm), február (84mm), majd egy szélsõséges március (115mm) után egy kis szusszanás áprilisban (24mm), hogy azután ismét odacsapjunk egy ütõs májussal (100mm), majd a lassú kiszáradás júniussal (54mm) egy gyalázatos júliusba (5mm)torkollott, amit augusztusban (32mm)csak a hónap vége mentett meg a lázadástól. A szeptemberi 46mm rendbe tette az idegeinket...kíváncsian várom a folytatást...0 vagy 100 ???
Nálam egy teljesen átlagos csapadékú, és 1,6 fokkal alacsonyabb középhõmérsékletû szeptember volt.
Én szokásosan a hosszú adatsor (233 éves) alapján készítem el a havi adatsorom elemzését, természetesen 5-10-30-100-150 éves átlagokkal figyelembe véve.
Egyébként 14,8 fokos közép, és 42,1 mm csapadékhozam volt itt. A csapadékmennyisége 0,8 mm-el lett több mint a 213 éves átlag:-)
Az év mennyisége 500 mm felett van ( 518,4 mm). Csapadékosabb volt január, február és márcisu jóval a május és június is. Szárazabb április, július jóval, és még augusztus, szeptember átlagos lett. Hõmérséklet többnyire átlag körüli eddig idén. Március, május, június és szeptember eddig átlag alatt, a többi átlag felett zárt.
Én szokásosan a hosszú adatsor (233 éves) alapján készítem el a havi adatsorom elemzését, természetesen 5-10-30-100-150 éves átlagokkal figyelembe véve.
Egyébként 14,8 fokos közép, és 42,1 mm csapadékhozam volt itt. A csapadékmennyisége 0,8 mm-el lett több mint a 213 éves átlag:-)
Az év mennyisége 500 mm felett van ( 518,4 mm). Csapadékosabb volt január, február és márcisu jóval a május és június is. Szárazabb április, július jóval, és még augusztus, szeptember átlagos lett. Hõmérséklet többnyire átlag körüli eddig idén. Március, május, június és szeptember eddig átlag alatt, a többi átlag felett zárt.
2013. szeptember nálam:
T átlag: 15,95 °C.
T min. átlag: 11,95 °C.
T max. átlag: 21,42 °C.
Absz. T max.: 29,1 °C. (08.)
Absz. T min.: 6,6 °C. (28.)
Absz. hõingás: 22,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,3 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 19,7 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 13,0 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: 16,7 °C. (03.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,2 °C. (08.)
Napi legkisebb hõingás: 4,2 °C. (19.)
Legalacsonyabb légnyomás: 998,6 hPa. (17.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,7 hPa. (21.)
Nyári nap: 7 db.
Zivataros nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 55,7 mm. (éves: 500,3 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,6 mm. (29.)
Az átlagnál 0,65 °C-kal hûvösebb és némileg (115 %) csapadékosabb szeptember volt az idei. Összességében az idõjárás "tudta" a dolgát, hiszen míg a hónap elsõ napjai még a nyárutó jegyében teltek (nyári napok sorozata), addig az utolsó napok már erõsen õsziesre, sõt már-már késõ õsziesre sikeredtek.
T átlag: 15,95 °C.
T min. átlag: 11,95 °C.
T max. átlag: 21,42 °C.
Absz. T max.: 29,1 °C. (08.)
Absz. T min.: 6,6 °C. (28.)
Absz. hõingás: 22,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,3 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 19,7 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 13,0 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: 16,7 °C. (03.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,2 °C. (08.)
Napi legkisebb hõingás: 4,2 °C. (19.)
Legalacsonyabb légnyomás: 998,6 hPa. (17.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,7 hPa. (21.)
Nyári nap: 7 db.
Zivataros nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 55,7 mm. (éves: 500,3 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,6 mm. (29.)
Az átlagnál 0,65 °C-kal hûvösebb és némileg (115 %) csapadékosabb szeptember volt az idei. Összességében az idõjárás "tudta" a dolgát, hiszen míg a hónap elsõ napjai még a nyárutó jegyében teltek (nyári napok sorozata), addig az utolsó napok már erõsen õsziesre, sõt már-már késõ õsziesre sikeredtek.
Itt is hasonló a helyzet, én 14 zivataros napot észleltem az évben, de talán ha 2 volt közöttük olyan, ami komolyabb csapadékot adott. Az összehasonlítás kedvéért az utóbbi 5 év meglepõen kiegyenlített teljesítménnyel 23 és 27 közötti zivataros napot produkált, az idei év azonban ettõl messze elmaradt.
Ilyen gyenge zivatarszezont még nem éltem át, mint amilyen az idei volt, mert mindössze 15 zivataros napot észleltem, abból 1 száraz volt, további 5 pedig nem adott mérhetõ csapadékot.
Sajnos ez így van, de már teljesen mindegy, hogy most esik-e már. Most õsszel és télen kell pótlódnia a csapadékhiánynak, ami talán összejön.
Szeptember hónapban 23 mm csapadék hullott (valószínûleg reggel 8-ig már nem lesz), augusztus 22,8 mm-t produkált, július 2,5 mm-t. Az utóbbi 92 nap összege tehát 48,3 mm. Ennél délen, délnyugaton a mostani melegfrontból itt-ott több esett 24 óra alatt.
Nálam ugyanezen érték 1,9 fok. Ma reggel fagy is lehetett volna, ha nem jönnek a felhõk.
A ma reggeli tmin 0,6°C lett, azaz gyenge talaj menti fagy lehetõsége fennállt (kora hajnalban, még 1,5 °C mellett dolgozni indultam, így nem követhettem az eseményt).
Mondanom se kell, hogy ez az egész éves méréseim 2003-as kezdete óta a legalacsonyabb szeptemberi érték (a 2008.09.28-i 3,2°C lett leváltva).
Mondanom se kell, hogy ez az egész éves méréseim 2003-as kezdete óta a legalacsonyabb szeptemberi érték (a 2008.09.28-i 3,2°C lett leváltva).
Egy igen ritka jelenség volt ma: Ény felõl mozgó front a Velencei hg, illetve a Velencei-tó fölött generál zivatart. Alig-alig akad olyan helyzet, amikor ne a csillapodás, kiszáradás jellemezné az ilyen irányból érkezõ tömböket.
Csak áramlás kérdése az egész. Az tény, hogy a hidegmagok vándorlása, áthelyezõdése során simán beindíthat egy folyamatot amely szépen berúgja az izlandi csiga motorjait és akkor bizony a kora hidegelárasztást késõi enyhe fordulat követi. Azonban ez sem feltétlenül igaz. A zonális idõszakokban mint a 70-es években ez gyakori volt, sok beteg áramlási kép. Simán elfagyasztott mindent május végén vagy június elején és jött egy beteg esõs nyár. Majd szintén ami marad termény lefagyasztott, szeptember végén, októberben elején majd jött egy zonális gyakorlatilag fagy nélküli tél.
Pl 1977 június elején fagyok, rekordok:
Link
szeptember végén szintén, pl Borsodnádasd -5,5 fok szeptemberben:
Link
Azonban a kontinentális idõszakban gyakran október végén már jelentkezett a tél pl 1940 stb hóval faggyal és bizony kitartott keményen márciusig, aztán volt forró nyár tény, de legalább a sarki hideget csak ritkán csípte le május végén, mert más áramlás volt.
Aztán voltak óriási fordulatok pl 1963 novembere szinte nyár volt, december meg már keményen zord, de ott van 1993 novembere mikor ki nem láttunk a hóból és jött egy locspocs tél, mégis a november szerintem mindenkit kárpótolt akkor. Szóval sok minden lehet és az ellenkezõje is.
Ami jó, hogy egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz:-)))))))
És, hogy ne csak hideg legyen október elején idézzük fel egy szép október kezdetet:
Link
1932 jó meleg szeptember után nyár nem ért véget és bizony hozott a hõségnapokat sorjában
pl Szeged 32,0, Szerep 32,9 fok Tótkomlós is hasonló cipõben járt, ez mind október elején és bizony ilyen volt 1935 is:
Link
Túrkeve 31,0 fok, Szentmargittpuszta 31,2 fok
Október 6:
Túrkeve 31,7 fok, Szarvas 32,4 fokot mért, nem rossz ez sem.
De megnéztem 1979 október végét, Alcsútdoboz volt a leghidegebb 26-án -11,3 fok, 27-én -10,6 fokot mértek ott.
Van sok-sok finomság amit el lehet képzelni, zord és hõségnapok októberben stb:-)
Pl 1977 június elején fagyok, rekordok:
Link
szeptember végén szintén, pl Borsodnádasd -5,5 fok szeptemberben:
Link
Azonban a kontinentális idõszakban gyakran október végén már jelentkezett a tél pl 1940 stb hóval faggyal és bizony kitartott keményen márciusig, aztán volt forró nyár tény, de legalább a sarki hideget csak ritkán csípte le május végén, mert más áramlás volt.
Aztán voltak óriási fordulatok pl 1963 novembere szinte nyár volt, december meg már keményen zord, de ott van 1993 novembere mikor ki nem láttunk a hóból és jött egy locspocs tél, mégis a november szerintem mindenkit kárpótolt akkor. Szóval sok minden lehet és az ellenkezõje is.
Ami jó, hogy egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz:-)))))))
És, hogy ne csak hideg legyen október elején idézzük fel egy szép október kezdetet:
Link
1932 jó meleg szeptember után nyár nem ért véget és bizony hozott a hõségnapokat sorjában
pl Szeged 32,0, Szerep 32,9 fok Tótkomlós is hasonló cipõben járt, ez mind október elején és bizony ilyen volt 1935 is:
Link
Túrkeve 31,0 fok, Szentmargittpuszta 31,2 fok
Október 6:
Túrkeve 31,7 fok, Szarvas 32,4 fokot mért, nem rossz ez sem.
De megnéztem 1979 október végét, Alcsútdoboz volt a leghidegebb 26-án -11,3 fok, 27-én -10,6 fokot mértek ott.
Van sok-sok finomság amit el lehet képzelni, zord és hõségnapok októberben stb:-)
Ide is szelídülve érkezett, a hónap legalacsonyabb értéke is "csak" -17°C volt. Az egész hónap extremitásoktól mentes hideg idõvel telt, ám annak makacs jelleg tette rendkívüliivé a hónapot.
Az Ünnep itt is zimankós volt, a 24-i napi közép -12,8°C és a hónap legalacsonyabb maximuma is aznap állt be, -11 fokkal!
A nyugis január után azonban jött a hírhedt februári szuperciklon ( Link ), így az 1998/99-es tél összességében maga volt a téli extremitás non plus ultrája.
Az Ünnep itt is zimankós volt, a 24-i napi közép -12,8°C és a hónap legalacsonyabb maximuma is aznap állt be, -11 fokkal!
A nyugis január után azonban jött a hírhedt februári szuperciklon ( Link ), így az 1998/99-es tél összességében maga volt a téli extremitás non plus ultrája.
Az én emlékeim szerint is nagyon hideg idõt hozott 1998 decembere, noha a sarki-kontinentális hideglevegõ a Kisalföldre már némileg megszelídülve érkezett meg, és hótakaró se nagyon volt errefelé. Mégis, életem eddigi leghidegebb karácsonyestjét hozta ez az év, -13 fokos hõmérséklettel, zord, viharos kelet-délkeleti széllel.
Nagyon érdekes helyzet volt, és érdekes az egész 1998/99-es tél is.
Megfelelõ idõben rövid ismertetéssel, mellékelt szinoptikai térképekkel jelentkezek a 98-as decemberrõl.
Nagyon érdekes helyzet volt, és érdekes az egész 1998/99-es tél is.
Megfelelõ idõben rövid ismertetéssel, mellékelt szinoptikai térképekkel jelentkezek a 98-as decemberrõl.
A "globális" fórumban téma volt 1998 decembere, ami 100 éves léptékben is leghidegebb évvég volt.
Nálam -6,8 °C volt a havi közép, az 1992 óra íródó idõsorom magasan leghidegebb decembere volt, a második "helyezett" (2001 dec.) is két fokkal enyhébb volt: Link
Párját ritkító hónap volt, az elsõ három nap száraz hidege után 4-én leesett 12 cm hó, majd másnap újabb 12 cm, ezt követõen újra szárazra fordult az idõ (csak kétszer esett kicsi hó, összesen 4 cm), ám a hótakaró egész hónapban megmaradt (egészen január 15-ig).
A hótakaró se kismiska volt, a 4-5-i 22 cm-es réteg kialakulása után 15 cm volt a minimuma (20-án, addig kopott, majd esett 3 cm friss hó és 16-17 cm lett szilveszterkor is).
Ami a leginkább elképesztõ volt, hogy egész hónapban végig, folyamatosan fagyott (azaz 31 téli nap volt, mindössze öt nap kúszott 0 fok közelébe a t)!
Nálam -6,8 °C volt a havi közép, az 1992 óra íródó idõsorom magasan leghidegebb decembere volt, a második "helyezett" (2001 dec.) is két fokkal enyhébb volt: Link
Párját ritkító hónap volt, az elsõ három nap száraz hidege után 4-én leesett 12 cm hó, majd másnap újabb 12 cm, ezt követõen újra szárazra fordult az idõ (csak kétszer esett kicsi hó, összesen 4 cm), ám a hótakaró egész hónapban megmaradt (egészen január 15-ig).
A hótakaró se kismiska volt, a 4-5-i 22 cm-es réteg kialakulása után 15 cm volt a minimuma (20-án, addig kopott, majd esett 3 cm friss hó és 16-17 cm lett szilveszterkor is).
Ami a leginkább elképesztõ volt, hogy egész hónapban végig, folyamatosan fagyott (azaz 31 téli nap volt, mindössze öt nap kúszott 0 fok közelébe a t)!
További tanulságok: a tartós õsz közepi meridionalitás, gyakori hidegelárasztás bizony könnyen oda vezethet, hogy a hõcsere ciklus szabályszerûségének megfelelõen a rá következõ hosszabb idõszakban elõoldali, majd zonális képekkel találkozunk. Az 1979 októberihez hasonló cirkulációs jelleg kissé aggályos a tél elsõ harmadát-felét tekintve.
Nézzük 1979 novemberét és decemberét 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A fentiekhez -azt hiszem- nem kell kommentár.
Azonban lappangó blocking hajlam bõven volt az 1979/80-as télen. Hiszen ez a nagyon hideg 1978/79-es után következõ tél volt, annak "ikertele".
Figyeljük csak meg, mi történik az "enyhe" makroszinoptikai képekkel 1979 utolsó napjaiban!
Dec. 29-én még "reménytelenül" déli, délnyugati áramlásos kép:
Link
Link
majd így folytatódik a dolog:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
végül a következõ, kifejezetten "hideg" képhez konkludáltak az események:
Link
Link
A fenti képsor egyben azt is példázza, hogy ha nagy mennyiségû, igen hideg levegõ halmozódik fel északon, északkeleten, valamint ennek expanziós hajlama van alacsonyabb szélességek felé, akkor ez a hideg légtömeg akkor is eláraszt minket, "ha a fene fenét eszik".
Ilyen esetben a kiinduló áramlási kép nem sokat számít, a légnyomás-eloszlási ill. a cirkulációs kép fog villámgyorsan hozzáidomulni a hidegtömeg mozgásához.
1979 dec. 29-én még ködös, de nem túl hideg idõ volt gyenge pluszfokokkal, de 30-án este már havazni kezdett. Szilveszter napja már hótakarós volt, majd január elején száraz, de egyre hidegebb napok következtek, erõs fagyhullám bontakozott ki.
Nézzük 1979 novemberét és decemberét 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A fentiekhez -azt hiszem- nem kell kommentár.
Azonban lappangó blocking hajlam bõven volt az 1979/80-as télen. Hiszen ez a nagyon hideg 1978/79-es után következõ tél volt, annak "ikertele".
Figyeljük csak meg, mi történik az "enyhe" makroszinoptikai képekkel 1979 utolsó napjaiban!
Dec. 29-én még "reménytelenül" déli, délnyugati áramlásos kép:
Link
Link
majd így folytatódik a dolog:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
végül a következõ, kifejezetten "hideg" képhez konkludáltak az események:
Link
Link
A fenti képsor egyben azt is példázza, hogy ha nagy mennyiségû, igen hideg levegõ halmozódik fel északon, északkeleten, valamint ennek expanziós hajlama van alacsonyabb szélességek felé, akkor ez a hideg légtömeg akkor is eláraszt minket, "ha a fene fenét eszik".
Ilyen esetben a kiinduló áramlási kép nem sokat számít, a légnyomás-eloszlási ill. a cirkulációs kép fog villámgyorsan hozzáidomulni a hidegtömeg mozgásához.
1979 dec. 29-én még ködös, de nem túl hideg idõ volt gyenge pluszfokokkal, de 30-án este már havazni kezdett. Szilveszter napja már hótakarós volt, majd január elején száraz, de egyre hidegebb napok következtek, erõs fagyhullám bontakozott ki.
Nézzünk egy szép esetet a skandináv blokkoló anticiklonra 1979 októberébõl.
A térkép-sorok több tanulsággal is szolgálnak: elõször is, hogy ez a szinoptikai kép a téli félévben nagyon komoly északkeleti hidegáramlással járhat a szó szoros értelmében vett téli hónapokon kívül is.
A másik tanulság a jellegzetes makroszinoptikai felállásokra való hajlam hosszasabb megléte, a makrokép kiújulásának lehetõsége.
Nézzük a térképeket. Így kezdõdött:
Link
Link
Link
Látható, hogy október 2-re már a Skandináv-félsziget fölé helyezõdött az 1035 hpa központi légnyomású AC.
Egy nap múlva, 3-án így fest az izoterma térkép:
Link
A 0 fokos T850 csaknem az egész országot elfoglalja, az északkeleti határ közvetlen közelében pedig ott a -5 fokos is.
Az elég meleg, gyakran nyárias idõt hozó szeptember után drasztikus hõmérséklet-esést okozott a hidegbetörés. Maga a front csak kevés, záporszerû csapadékkal járt, utána viszont állandósult az északi, északkeleti áramlás. Emiatt a napsütés ellenére is csak 10 fok körül voltak a maximumok október elsõ napjaiban, és megjelentek az éjszakai fagyok. A hónap elsõ dekádja nagyrészt a skandináv anticiklon jegyében telt el.
Okt. 9-re azonban az AC középpontja a Kelet-Európai-síkság déli része fölé helyezõdött, a Kárpát-medence ennek hátoldalára került, ezért dél felõl a magasban enyhébb levegõ kezdett fölénk áramlani:
Link
Link
10-én:
Link
11-én:
Link
A viszonylag magas T850 azonban az inverz légrétegzõdés, a talaj közeli hûvös délkeleti áramlás következtében nem jelentkezett késõ nyárias T2m-ben. A felmelegedés továbbra is viszonylag mérsékelt maradt: a csúcshõmérsékletek nem érték el a 20 fokot.
Egy kép a hónap közepérõl:
Link
Látszik, hogy a skandináv AC átmenetileg felszámolódott.
Az állapot azonban csak idõleges. Okt. 22-én már újra ezt látjuk:
Link
Tovább haladva:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Gyönyörûen látszik a kiújult skandináv központú blokkoló AC, elõoldalán a sarki-kontinentális hidegáramlással. Az utolsó 2 izoterma térkép láttán télen is megnyalnánk az ujjunkat.
Ténylegesen száraz, napos idõt okozott a hidegáramlás, észak és kelet között ingadozó széliránnyal, magas légnyomással. A nedvesség torlasztása miatt az ország nyugati részében több volt a stratus és a köd, de északkeleten -10 fok körüli minimumok is voltak.
A térkép-sorok több tanulsággal is szolgálnak: elõször is, hogy ez a szinoptikai kép a téli félévben nagyon komoly északkeleti hidegáramlással járhat a szó szoros értelmében vett téli hónapokon kívül is.
A másik tanulság a jellegzetes makroszinoptikai felállásokra való hajlam hosszasabb megléte, a makrokép kiújulásának lehetõsége.
Nézzük a térképeket. Így kezdõdött:
Link
Link
Link
Látható, hogy október 2-re már a Skandináv-félsziget fölé helyezõdött az 1035 hpa központi légnyomású AC.
Egy nap múlva, 3-án így fest az izoterma térkép:
Link
A 0 fokos T850 csaknem az egész országot elfoglalja, az északkeleti határ közvetlen közelében pedig ott a -5 fokos is.
Az elég meleg, gyakran nyárias idõt hozó szeptember után drasztikus hõmérséklet-esést okozott a hidegbetörés. Maga a front csak kevés, záporszerû csapadékkal járt, utána viszont állandósult az északi, északkeleti áramlás. Emiatt a napsütés ellenére is csak 10 fok körül voltak a maximumok október elsõ napjaiban, és megjelentek az éjszakai fagyok. A hónap elsõ dekádja nagyrészt a skandináv anticiklon jegyében telt el.
Okt. 9-re azonban az AC középpontja a Kelet-Európai-síkság déli része fölé helyezõdött, a Kárpát-medence ennek hátoldalára került, ezért dél felõl a magasban enyhébb levegõ kezdett fölénk áramlani:
Link
Link
10-én:
Link
11-én:
Link
A viszonylag magas T850 azonban az inverz légrétegzõdés, a talaj közeli hûvös délkeleti áramlás következtében nem jelentkezett késõ nyárias T2m-ben. A felmelegedés továbbra is viszonylag mérsékelt maradt: a csúcshõmérsékletek nem érték el a 20 fokot.
Egy kép a hónap közepérõl:
Link
Látszik, hogy a skandináv AC átmenetileg felszámolódott.
Az állapot azonban csak idõleges. Okt. 22-én már újra ezt látjuk:
Link
Tovább haladva:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Gyönyörûen látszik a kiújult skandináv központú blokkoló AC, elõoldalán a sarki-kontinentális hidegáramlással. Az utolsó 2 izoterma térkép láttán télen is megnyalnánk az ujjunkat.
Ténylegesen száraz, napos idõt okozott a hidegáramlás, észak és kelet között ingadozó széliránnyal, magas légnyomással. A nedvesség torlasztása miatt az ország nyugati részében több volt a stratus és a köd, de északkeleten -10 fok körüli minimumok is voltak.
Tegnap voltunk Kisorosziban. Kimentünk a szigetcsúcsra, rendkívül érdekes volt, ahogy az áradó Duna a fák között vágtatott, szinte félelmetes volt. Néha kisütött a nap egy-egy rövidebb idõszakra, általában borult idõ volt, mintegy elõkészítve az elkövetkezõ 6 hónapot hangulatilag. Sajnos nehezen, de olvashatóan a mobillal készítettem egy fotót a révnél, egy 1930-as hajózási napló részletet lehetett fotózni. Link 
Érdekes helyzet lehetett, szó ami szó. A második fotón pedig az elmúlt 100 év három legnagyobb árvíz szintjei láthatók. Link [esõ] [esõ]
Érdekes helyzet lehetett, szó ami szó. A második fotón pedig az elmúlt 100 év három legnagyobb árvíz szintjei láthatók. Link [esõ] [esõ]
A szombati 1,6 mm-es záporral elértük az 500 mm-es csapadékmennyiséget 2013-ban. 500,8 mm-nél tartunk. [esõ]
Ha "én" éjféltájt gratulálok a tavalyi hónak amibõl semmit nem tapasztaltam, akkor föltörték a jelszavamat. 
Annak igazán örülök, hogy neked van mire visszaemlékezni. Tudom nem ez a lényeg (a tanulmány tényleg jó), csak halkan szóltam.
Annak igazán örülök, hogy neked van mire visszaemlékezni. Tudom nem ez a lényeg (a tanulmány tényleg jó), csak halkan szóltam. 
Gratulálok! Nem az a lényeg, hogy milyen szuper tanulmányt írt ugye? Direkt nem írok jelzõket mert akkor megint háború lenne, de remélem mindenki oda gondolja amit oda kell!
Én azt mondom, Dávidnak, hogy nagyon is jó tanulmány, öröm olvasni és visszaemlékezni rá. És biztatlak, hogy vegyél még fáradtságot mert ezekbõl tanulni lehet és gondolkodásra készteted az olvasót, jó vannak sajnos kivételek, de a többsége bizony szívesen veszi az ilyeneket. Köszönjük.
A kérdésedre a magaslégkörzés mint írtál megállja a helyét nincs benne hiba, pontatlanság. Még annyi, hogy a szinteket picit szét lehet választatni, pl a futóáramlások helyzetétõl függõen 200, vagy 300 hPa-os szinten mozognak leginkább mely a teknõsödés a gerinc kialakulási folyamatok fontos feltétele. Egyébként tökéletes olvasmányos írás. A kifejezést itthon pont ez miatt nem nagyon használjuk. Szerintem jó az a gyors le áramlás, vagy észak-déli mozgás a kifejezésre.
Én azt mondom, Dávidnak, hogy nagyon is jó tanulmány, öröm olvasni és visszaemlékezni rá. És biztatlak, hogy vegyél még fáradtságot mert ezekbõl tanulni lehet és gondolkodásra készteted az olvasót, jó vannak sajnos kivételek, de a többsége bizony szívesen veszi az ilyeneket. Köszönjük.
A kérdésedre a magaslégkörzés mint írtál megállja a helyét nincs benne hiba, pontatlanság. Még annyi, hogy a szinteket picit szét lehet választatni, pl a futóáramlások helyzetétõl függõen 200, vagy 300 hPa-os szinten mozognak leginkább mely a teknõsödés a gerinc kialakulási folyamatok fontos feltétele. Egyébként tökéletes olvasmányos írás. A kifejezést itthon pont ez miatt nem nagyon használjuk. Szerintem jó az a gyors le áramlás, vagy észak-déli mozgás a kifejezésre.
Én akkor foglalkoznék komolyabban a tavalyi októberrel, ha délkeleten is esett volna említésre érdemes hó.
Nagyon jó, összeszedett, érthetõ írás. Élvezettel olvastam. Ha jól értem, valami olyasmirõl van itt szó, hogy az extratrópusi ciklon plusz hõenergiát advektálva kiélezi a hõkontrasztot, ezért
a futóáramlás hullámának amplitudója lokálisan megnövekszik, és az alsóbb szintek áramlásai gyorsan meridionálisra fordulnak az érintett területen.
Írásod szerint tehát téves az a közkeletû vélekedés, hogy a szubarktikus alacsony nyomású övbe beolvadó extratrópusi ciklon csak és kizárólag ciklon-elõoldali melegáramlást okozhat, illetve fokozhat nálunk.
A "downstream development" kifejezést nem érdemes szó szerint lefordítani. Inkább a jelenség lényegét megértve kell azt az általunk is ismert szakszavakkal kifejezni.
Javaslom az extratrópikus meridionalizáció szóösszetételt. Kissé hosszadalmas, de véleményem szerint megfelelõ.
a futóáramlás hullámának amplitudója lokálisan megnövekszik, és az alsóbb szintek áramlásai gyorsan meridionálisra fordulnak az érintett területen.
Írásod szerint tehát téves az a közkeletû vélekedés, hogy a szubarktikus alacsony nyomású övbe beolvadó extratrópusi ciklon csak és kizárólag ciklon-elõoldali melegáramlást okozhat, illetve fokozhat nálunk.
A "downstream development" kifejezést nem érdemes szó szerint lefordítani. Inkább a jelenség lényegét megértve kell azt az általunk is ismert szakszavakkal kifejezni.
Javaslom az extratrópikus meridionalizáció szóösszetételt. Kissé hosszadalmas, de véleményem szerint megfelelõ.
Még tavaly a Rafael hurrikán idején, a lehetséges hóesélyeket latolgatva került elõ a downstream development kifejezés, mint az október végi hidegbetörés egyik fõ kiváltó oka. Mivel ez már akkor is felkeltette az érdeklõdésemet, nyáron elkezdtem utánanézni a dolognak, és végeredményben írtam egy esettanulmányt az akkori helyzetrõl, egy hosszabb bevezetéssel megspékelve: Link
Nem tudom, hogy szakmailag minden helyes-e, amit leírtam benne, mivel ezzel a területtel (mármint úgy összességében a magaslégköri áramlásokkal) eddig nem igazán foglalkoztam, így ha nem nagy kérés, kíváncsi lennék a szakmai véleményetekre a cikkel kapcsolatban.
Emellett szintén nem tudom, hogy a downstream development-nek van-e magyar megfelelõje, de ha nincs, szerintem érdemes lenne rá kreálni valami kifejezést, mert ahogy nézegettem a térképarchívumokat, azért nem olyan ritka ez a folyamat, még ha általában jóval mérsékeltebb formában fordul is elõ.
Nem tudom, hogy szakmailag minden helyes-e, amit leírtam benne, mivel ezzel a területtel (mármint úgy összességében a magaslégköri áramlásokkal) eddig nem igazán foglalkoztam, így ha nem nagy kérés, kíváncsi lennék a szakmai véleményetekre a cikkel kapcsolatban.
Emellett szintén nem tudom, hogy a downstream development-nek van-e magyar megfelelõje, de ha nincs, szerintem érdemes lenne rá kreálni valami kifejezést, mert ahogy nézegettem a térképarchívumokat, azért nem olyan ritka ez a folyamat, még ha általában jóval mérsékeltebb formában fordul is elõ.
Valaki küldene egy linket, hogy hol tudom megnézni 2000 nyarának országos átlagban vett lehullott csapadékmennyiségét? Össze szeretném vetni az idei nyárral az adatokat, ezért érdekelne.
Elõre is köszi a választ!
Elõre is köszi a választ!
Végre!
A tegnap dél körüli zivatarrendszer 19,6 mm csapadékot adott, borsszemnyi jéggel fûszerezve.
Nagyon rég volt két-számjegyû napi hozam (június 24-én, 20,3 mm).
A keddi 7,1 mm-el együtt három nap alatt majdnem annyi esett mint július-augusztus egészén.
Életmentõ volt!
A tegnap dél körüli zivatarrendszer 19,6 mm csapadékot adott, borsszemnyi jéggel fûszerezve.
Nagyon rég volt két-számjegyû napi hozam (június 24-én, 20,3 mm).
A keddi 7,1 mm-el együtt három nap alatt majdnem annyi esett mint július-augusztus egészén.
Életmentõ volt!
Egy kis nosztalgia azoknak, akik szeretik a zivataros nyarakat: Link
Igazi élmény volt az a bizonyos 2005-ös nyár számomra (gondolom ezzel nem vagyok egyedül).
Ennyi felhõszakadást egyik évben sem láttam még a környékemen, mint abban a híres esztendõben.
Remélem, lesz még legalább egy hasonló nyári idõszak a jövõben.
Igazi élmény volt az a bizonyos 2005-ös nyár számomra (gondolom ezzel nem vagyok egyedül).
Ennyi felhõszakadást egyik évben sem láttam még a környékemen, mint abban a híres esztendõben.
Remélem, lesz még legalább egy hasonló nyári idõszak a jövõben.
Az elõzõ írásom javítása: az 1986 febr. 2. és febr. 3-ra vonatkozó izoterma térképek
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Emlékszem 1986 februárjára.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Míg a hónap elsõ dekádja alig hozott ide Pápára csapadékot, addig a másodikban majd minden nap esik. Tegnap a frontzóna 26,4 mm-t adott és a hónap már 45,2-nél tart. 2010 nagyon esõs szeptemberében is 17-én esett a legtöbb, 33,3 mm. Akkor is száraz volt a hó eleje aztán 113 lett a vége. 2010-ben 16-án még csak 32,7 volt a havi állás, az évi meg 679 mm. Most az évi elérte a 600 mm-t, ami több mint 100 mm elmaradás a 2010-eshez képest (723 18-án), de akkor októbertõl csak átlag körüli volt a csapadék. Így egy átlagnál esõsebb utolsó negyedévvel itt újra lehet 900 mm az éves adag...
Érdekes, hogy akkor is a július száraz volt, de míg az idén március volt a legcsapadékosabb, addig akkor a legszárazabbnak bizonyult. Nagy eltérés még, hogy a tél most sokkal többet hozott, addig most az aug. és szept. jóval kevesebbet. Bár ez utóbbinak még nincs vége...
Tegnap az éves közép elérte a 12,4 fokot, ami most már csökkenésnek indult. 2010 hûvösebb évében 10,8 lett az éves közepem. Most, ha a hátralévõ hónapok átlagosak lennének a termométer szerint, akkor szinte tizedre ismét 10,8 fok lenne.
Érdekes, hogy akkor is a július száraz volt, de míg az idén március volt a legcsapadékosabb, addig akkor a legszárazabbnak bizonyult. Nagy eltérés még, hogy a tél most sokkal többet hozott, addig most az aug. és szept. jóval kevesebbet. Bár ez utóbbinak még nincs vége...
Tegnap az éves közép elérte a 12,4 fokot, ami most már csökkenésnek indult. 2010 hûvösebb évében 10,8 lett az éves közepem. Most, ha a hátralévõ hónapok átlagosak lennének a termométer szerint, akkor szinte tizedre ismét 10,8 fok lenne.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat