Meteorológiai társalgó

hahaha

Soha jobb telet! :-D

Szigorúan érdekességképp, így is nyithatunk novemberben.

Szomszéd se rosszabb: Link

Hogy mered ezt jó idõnek nevezni? Ez borzasztó! Ilyenkor már 10 centi hónak minimum le kell hullani

Osztozom örömödben!

Napok óta látszik, hogy visszatér a jó idõ.

És a dolgok jelen állása szerint még az oly közkedvelté vált magas ködben sem reménykedhetünk. Legfeljebb csak egy-egy "szerencsés" régióban. Pedig az egyik legizgalmasabb idõjárási jelenségtõl lehetünk így megfosztva! ( )

Nem bírom rejtegetni örömöm, úgyhogy megosztom veletek!

Lehet, hogy végül tényleg bukta lesz az osztrák meteorológusok októberre vonatkozó prognózisa.
De ezt majd inkább 31.-én jelentsük ki, ne 13.-án.
Az ilyen távprognózisokat meg a helyükön kell kezelni, beválási esélyük messze nem olyan, mint a holnapra szóló napijelentésé.
Õszintén megmondom, nagyon örülök annak, hogy ezek a távelõrejelzõk egyelõre ragaszkodnak a hideg novemberhez és decemberhez. De hejehujázni mégsem kezdek: emlékszem nagy melléfogásokra az elmúlt évekbõl.

Ma a háromszögben 10.0°C lett a minimum, sõt Majsával azonos lett a maximumom is 19.8 C°
Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma Tmin: 10.0°C.

A szezon folyamán elõször ködképzõdés zajlik a városban. Hát, ilyen még nem volt...

Elkezdett csöpögni az esõ.
Két év kõkemény aszály után most egy héten belül ez a 4. esõ.
Kedden jön a következõ.
Egyértelmû változás állt be az elmúlt 1,5 hónapban.
Az ECM elõzõ futása jövõ vasárnap délre Link

Amit írsz, az ECMWF alapján csütörtök, péntek, szombatra igaz -ekkor valóban elõoldali helyzet, dinamikus délies légmozgás néz ki. De vasárnap már AC lesz felettünk, és a magassági áramlás is inkább ny-ény-i lesz rajtunk. Ekkor, valamint hétfõn és kedden bizony nem zárható ki a köd és a kiadós hõmérsékleti inverzió.

Szép lett a friss futás,tagok is megerõsítették eddig. Hét elején mediterrán-ciklon,majd kellemesen meleg szép napsütéses napok,mivel erõs DNY áramlás/szeles idõ valószínû tartós köd,hidegpárna szinte kizárt: Link

Végig néztem az imént 30 évnyi térképet erre a napra, több volt az elõoldali helyzet és semmivel sem volt több vagy kevesebb a 80-as, 90-es években. Komolyabb hideg alig-alig volt.

Az álom nem egyelõ a valósággal. Hideg majd Novembertõl jöhet addig még lesznek meleg periódusok is.

Persze November is hozhat meglepetést:Link

Mostanihoz annyit, hogy tegnap 25 fok nézett ki szerdára, most egy hidegörvény.

Na, az tényleg kivétel az én visszaemlékezéseimben is. Mégis kialakult bennem egy ilyesfajta benyomás.Nekem az idõjárás, ezen belül fõleg a tél idõjárása legbelsõbb, személyes ügyem, a legapróbb rezdüléseit is nyomon követem ilyentájt, és a téli hónapokban is.
Persze mindjárt hozzá kell tenni, hogy pontos emlékeim 1978-tól vannak, és ez a harminc egynéhány éves idõtartam összefüggések megállapítására messze kevés. "Visszatekintõ" hajlamú fórumtársainktól tudom, hogy a múltban sokszor elõfordult forró nyarat követõ zord tél.

Ok ,elismerem ,hogy régebben is voltak ilyen idõszakok.Igaz meg kell jegyeznem az elsõ 3 linkelt évben csak 4-5 napig tartottak ezek a szituációk a mostani meg több mint 1 hétig is fennállhat.

Alaptalan...3 véletlen kiválasztott év...
Link
Link
Link
Csak tudnám egyszer, hogy miért találod ki ezt a sok sületlenséget.
Jajajj:
Link

Az emberek szerintem nagy többsége sokkal jobban megjegyzi fejben a zord teleket,mint az átlagos vagy enyhébb hõmérsékletû teleket,ez ugyanígy van hóval kapcsolatban is ha nagy hó esik 20-30cm ,mint az esõt amikor télen esik néha 50-60mm esõ az senkiben nem hagy olyan nyomot mint a 20-30cm-es havak,pedig az csak porhó esetében 15-20mm esõnek felel meg!

Ilyenkor azért nagyot nézek ,hogy ilyen tartós (1 hétnél tovább fennmaradó) elõoldali szituáció milyen könnyen ki tud alakulni október 2. felében.Mikor már azért hûlnie kéne a levegõnek ,legalább átlagosra.És ezeknek az elõoldalak gyakorisága megnövekedett az elmúlt években.
Egy biztos:Az osztrák elõre októberre bukta lett ,kíváncsi vagyok ,hogy bejön-e ezek után a november és a december.
Más:Mennyi az esélye annak ,hogy ez az év melegebb lesz ,mint a 2007-es?

Csak az elmúlt 10 évet nézve a 2003-as száraz, forró nyarat egy igen szép 2003/2004-es tél követte.

Hát én már 50 is elmúltam (a fene egye meg), nekem egyértelmûen az a tapasztalatom, hogy forró, száraz nyarakat inkább enyhe, legfeljebb átlagos telek követnek. De tisztában vagyok azzal is, hogy ez nem egzakt megállapítás, itt 100-150 évre visszamenõ adatsorokat kellene kielemezni.
Tehát, a szomszéd véleményének hallgatása helyett ilyeneket kell nézegetni, vagy konzultálni VáraljaMet és lász mesterekkel. Ez utóbbitól tudtam meg én is, hogy bizony többször elõfordult hõséges nyár után zord tél (meg enyhe is)

Talán nem teljesen találó a hasonlatom, hisz a gleccsertó kataklizmaszerû kiürülése és az arktikus jég mostani olvadozgatása között azért minõségi különbség van.
Az biztos, hogy a sarki tenger felsõ rétegeibe került töméntelen édesvíz annyira kihigítja az alacsonyabb szélességek felõl érkezõ töményebb sóoldatot, hogy már nem fent lesz a magasabb sótartalmú, nagyobb fajsúlyú víz, hanem lent. A póluson nem tud a mélybe süllyedni sósabb víz,és a futószalag leáll.
Hogy a mostani csigalassúságú édesedés mire lesz elegendõ, azt érdekes lesz figyelni.

Amit "24-e fele" most mutatnak a modellek, az addig ötször fog változni. Nem azt mondom, hogy nem lehet, megfelelõ makroszinoptikai berendezkedés esetén könnyen elõfordulhat akkor még ilyen magas maxi. De messze van még (csaknem 2 hét), ezért vagy lesz, vagy nem: a második eset sem valószínûtlen.
Az elõoldali helyzetek a téli félévben ravaszak tudnak lenni a mediterrán ciklogenezis lehetõsége miatt. A modellek által mutatott huzamos elõoldali alapfelállás valószínûleg be is jön, de ez nem okvetlenül jár tomboló "sivatagi" déli széllel, szikrázó napsütéssel és 28 fok meleggel ilyenkor október közepén, második felében. Valószínûbb a mediterrán peremciklon, délkeleti légmozgások, sok felhõ és magasköd, s idõnként az esõ.
A november elsõ felében bekövetkezõ téltámadást nagyon valószínûnek tartom, de ez hangsúlyozottan privát vélemény.

Még jó hogy! Az öt nap is feltûnõen sok lenne. Az elég gyakori, hogy november elsõ napjaiban, mindenszentekkor, halottak napján van egy kifejezett elõoldali, déliszeles periódus.
Ilyenkor könnyen elõfordulhat pár 21-22, esetleg 23 fokos maxi. De ez rendszerint tiszavirág életû, és a második, harmadik dekádban a 20 fokot elérõ maximum már kivételes. Biztos elõfordult nagy néha, én nemigen emlékszem ilyenre. Még a horror 2006-os évben is úgy volt, hogy a rendkívül enyhe november hozott 15-18 fokos maximumokat, de 20, pláne 20+ nálam nem fordult elõ.

Ha lent száll a füst, fõként az akácfa füstje, és alig oszlik,-- száraz,napos õszutónk lesz--.
Megállapításom esetleg 7 napra vonatkozik..

Konvektív cuccok, he-he
Nevezzük inkább paramétereknek.

***
Kellemes kis idõnk lehetett ma, jelenleg 15 fokkal büszkélkedhet a légkör.

Egy kis örömöd lehet a szerdai napban GFS csúnyán berakta a liftindexet és a konvektív cuccokat! Kíváncsi leszek erre...

Szerk:.Egy valamit nem értek ezt valaki válaszolja meg nekem.Miért van az hogy amikor a Britek felett vagy nem messze egy bivaly erõs ciklon tartózkodik akkor miért van az a GFS 10 méteres széltérképén hogy a szárazföldön szinte semmi szél az óceánon meg rögtön szinte orkán erejû?Ilyen ciklonoknál a szárazföldön is brutális szelek fújnak csak mert tapasztaltam amikor kint voltam.

Tomka:Hát a paraméter találóbb az biztos mert ezek csak a feltételek hozzá igazad van.Amik kialakulnak ha kialakulnak azok lesznek a konvektív cuccok.

A mai "bölcseletek" minden eddigi képzelet felülmúlnak és itt most nem csak a te gyöngyszemedre gondolok. Snowman1993 pajtival érdemes lenne lepacsiznod.

Kellemes, kiránduló idõnk volt ma. 17 fokig kúszott fel a hõmérséklet higanyszála.

Az egyik különösen kedvelt a Milankovic-Bacsák hipotézis, amelyet ugyebár az 1930-as években Milankovic fogalmazott meg az eljegesedéssel kapcsolatban és az 50-es években Bacsák fejlesztette tovább. Amiben ugyebár nem a hideg telek játszanak szerepet, hanem a hûvös nyarak és enyhe telek sorozatos bekövetkezése.

Ha az adatsort nézzük végül is teljesen helytálló lehet, hiszen a középhõmérséklet a budapesti adatsort nézve is emelkedõ. Igaz, hazánknak lehet az egyik legkisebb szerepe az eljegesedéseben. Link

Nézzük egy kicsit közelebbi helyszíneket... A Skandináv adatsorok.
Igaz nem teljesen aktuálisak, hiszen 1990-ig nézhetjük vissza, de remekül látszik, hogy a 1900-as évektõl napjaink felé haladva több az az év, amikor az éves átlagok elérik a 7 fokot, Stockholmot nézve: Link

Koppenhágára is picit rátekintve látható, hogy a középhõmérséklet emelkedik, az 1942-es nagy hideg idõszak természetesen kivehetõ, és akkor volt utoljára "csak" 6 fok környékén az éves átlag. Mindössze 1900-tõl pedig 5ször volt 6 fokos átlag, de elõtte? Jóval többször.
Link

Ezen a képen pedig látható a sókoncentráció gyengülése, illetve a Labrador, vagyis a hideg áramlat erõsödése. Link

Így ezeket vizsgálgathatjuk, de a jégkorszakokat vagy eljegesedések kialakulásának összetett ugyebár a kialakulási módja.A szárazföldi viszonyok, napsugárzási periódusok, a sugárzás fluxusa.

Ezeket nézegetve egy újabb kis jégkorszak is simán lehet, sõt belegondolva lehet benne is vagyunk már a "kezdõdõ stádiumban".

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#6817)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#6816)

Ma éppen voltam a szomszédban fát behordani a néni unokája aki apámmal egy idõs beszéltük hogy milyen tél lehet ilyen forró száraz nyár után.Azt mondta hogy õ a saját tapasztalatai alapján nagyon hideg telet vár mert ilyen nyár után csak az jöhet. 40 éves elmúlt az illetõ és hát nekem is úgy dereng de ennek már adtam hangot hogy forró száraz nyár után kemény hideg tél jön.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#6815)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#6814)

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68552 - 2012-10-13 16:08:40)

Jövõhéten befigyel a peremciklon ennek hatására többfelé lehet számítani szinte majdnem minden nap esõre gondolok például Kékestetõre. Kissé felmelegszik az idõ, 24-e fele sokfelé lehet sajnos szerintem 24-25 fok. Én továbbá pedig úgy látom, hogy utána lassú lehûlés fog kezdõdni. Szerintetek?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#6813)

Elfecsérelt szavak!

Ilyen elvárásai nem is lehetnek annak,aki tisztában van kis hazánk éghajlatával.
De azt is tudni kell,hogy október közepén az átlagos napi maximum 15-16 fok, tehát épp oly butaság ilyentájt 5 fokos nappali T-ket és havat várni, mint 26-28 fokokat.

Gyanítom, hogy itt az Alpokalja közelségében messze alulmarad a 18-20-ika körülire várt 20 C° a talajfelszínen, a szintén erre az idõre ide jelzett, esetleges tartós, vagy nagyon késõn felszálló köd miatt. T850-en valószínû meglesz az, amit a fáklya mutat, de talajfelszínre ez esetben max 12-15 C°-t várok, legfeljebb meglepetésben lesz részem ellenkezõ esetben.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Külföldi idõjárási események (#6812)

Novemberben gyanítom nem lesz 5 nap amin eléri a hõmérséklet a 20 fokot. Jó ez így hogy most van enyhe idõ

A zivatarok nagyon szeretik az októbert, vajon jövõhéten is befigyel egy MKR?

Látom. Durván 10 fokos éjszakák, 20 fokos nappalok Kitûnõ!

Álom vagy valóság?
Link

A sarki jégsapka olvadása miatt megváltozott tengeráramlatok kérdése nagyon érdekes. Elméletileg bizonyított, hogy a sarkvidéken olvadás miatt kiédesedõ felszíni vízrétegek lefékezik a nagy hõtranszportot folytató é-d-i tengeráramlatokat, mint a golf ill. észak-atlanti áramlás. Ha ezek nagyon legyengülnének, nem jutna el a meleg tengervíz az északi sarkvidékre, emiatt a jégborítottság rohamos növekedésnek indulna. Az albedó emelkedése pozitiv visszacsatolást eredményezne, így rövid idõ alatt eljegesedés állna elõ a magasabb szélességeken.
A trópusokon ezzel szemben a hõtranszport akadályoztatottsága következtében nagyon felemelkedne a tengervíz és a levegõ hõmérséklete. Elképzelhetetlen mértékben megnõne az é-d-i hõkontraszt, a polárfronton ezért nagyban erõsödne a ciklontevékenység. Soha nem látott bárikus viharok söpörnének végig a szubarktikus vidékeken és a mérsékelt öv északi részén is. Azt hiszem, azt a világot jobb, ha nem látjuk meg. Már most is azt mondjuk, hogy hektikus, õrült az idõjárás. Mit mondanánk akkor?
Egyébként a földtörténeti múltban volt példa a fenti történésre. Észak-Amerikában egykor óceán méretû, édesvizû gleccsertó hullámzott. Ez a víztömeg hirtelen levezetést kapott a sarki tenger felé. A kiédesedés miatt a transzport tengeráramlatok leálltak, és nagyon rövid idõn belül jégkor vette kezdetét. Érdekes módon viszont csak mintegy 1000 évig tartott az eljegesedés. Neve is van ennek a korszaknak, csak nem jut eszembe. Mindenesetre minden idõk egyik legdrámaibb klímakorszaka lehetett.
Egyébként én is úgy hiszem, a sarki és a szibériai hidegtömeg között lehet antagonizmus. Ennek folytán idén is nagy lehet a keleti hidegtömeg. Azonban ne feledd, hogy a mi szélességünkön még napjainkban is a nyugatias advekció, nyugati szél az úr. Minden keleti hatás nyugatra terjedése több, mint esetleges. Majd meglátjuk, mit is hoz az idei tél.

Frissült a fáklya azóta...itt is lefrissül ez..

Bár én nem tudom ezeket a dolgokat olyan jól körülhatárolni mint Thermometer,de a jelenlegi helyzet még nincs hatással Európa idõjárására.Én annyit tudok hogy jégkiterjedés drasztikus csökkenése majdan lesz hatással Európára.Az északi sarkról leszakadó és egyre sûrübben dél felé úszó hatalmas jégtömbök lehûtik az óceán vízhõmérsékletét az alacsonyabb szélességi fokokon is .Ezáltal a mexikoi-öbölbõl kelet-é.kelet felé elinduló meleg tengeráramlat akadályba ütközik és nem éri el az Ény-európai partvidéket,vagyis teljesen megszünik a Golf-áramlat.Az óceánon ny- ény-Európa felett egy hatalmas AC épülne fel ami egy erõteljes é-d meridionális helyzetet hozna létre Európa jelentõs része felett,ami biztosítaná a folyamatos de lassan egyre melegedõ sarkvidéki levegõ beáramlását.A nyári idõjárásra ez a helyzet nemigen volna hatással.Persze ez a folyamat elõször lassú lenne majd folyamatosan gyorsulna,az albedó csökkenésével,ahogy fokozatosan egyre kevesebb a hó és a jég a sarkvidéken.Ez a változás sajnos egyelõre megállíthatatlan,bár a mi életünkben még nem lesz számottevõ hatással.

0.3 mm esett ma, a tetõnkrõl kb. 2 deci víz érkezett le a csatornában a földre, a többit a cserepek megitták Éves 360 mm-nél tartunk. Sajnos fûteni kell, ha nem is nagyon. De elkél

A T850-es fáklya a valóság tükrében Link