Ho-ho-hóváró

Ez valóban így van, az hogy 850 hpa-on hány fok van itt a medencében ilyenkor nem meghatározó, hiszen hidegpárna alatt akár +8:+10 fokos 850.-es T mellett is lehet a talajon -1:-2 fok. Nálunk nem is annyira extrém. Fõleg nem télen.
Most reggel pl. 850 hpa.-on +3+4 fok volt, talajon viszont fagyott. Azaz még ilyen egyhangú idõben is volt 5-6 fokos eltérés a 850.-es és talajszinti hõmérséklet között.

Trento: ezt tõlük kellene megkérdezni nem itt a metneten.

Na,ezt meg honnan veszik,mibõl gondolják?

"További reményt adhat a földmûveléssel foglalkozóknak, hogy a szakemberek elõrejelzése szerint ez a kedvezõ idõszak folytatódni fog. Balla Iván, a térségben öntözéssel, vízgazdálkodással foglalkozó Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója azt mondta, átlagos csapadékmennyiségre lehet számítani egészen márciusig."

Link

Ezzel egyet kell értenem.
Viszont, ha jobban belegondolsz.. egy tipikusan enyhülõ T850hPa a téli félévben maximum zúzmarás köd, ill. ritkább esetben idõszakos hószállingózás, gyenge havazás mellett okozhat téli helyzetet.
Bár 1-2 napig ez is szép tud lenni, de komoly, a szó szoros értelmében vett téli helyzetet nem teremt. A következõ napokban pedig pláne nem, maximum kellemetlen késõ õszi trutymót.
Azon kívül, hogy a középhõmérsékletet szépen ledolgozza, semmi haszna nincs. Jelentõs csapadékkal nem jár és szomorú idõjárást okoz.
A végeredmény a legtöbb esetben eseményektõl mentes idõ.
Én egy olyan telet néznék végre meg, ahol azért van negatív anomália, mert tényleg tél volt és nem csak a hidegpárna egysíkú kísérõjelenségei hozzák az átlagon aluli hõmérsékleteket.
Múlt februárban esetenként egészen élveztem a hidegelárasztást, hiszen voltak hózivatarok, szép hózáporok és egy jó kis mediterrán ciklon is, bár az leginkább délen mûködött elvártan. Néha el is felejtettem, hogy mennyire utálom a hideget.

Nem szeretem, mikor egyes kollégáink itt a fórumon T850 fáklyákkal vagdalkoznak, ill. azokat egymás orra alá dörgölik a melegedést vagy lehûlést bizonyítandó.
Nagyon álnok dolog az ilyen fáklya. Túl azon, hogy valószínûségi, gépi elõrejelzés, melynek értelmezése külön stúdium, még csak nem is az alsóbb légrétegekre vonatkozik, ahol mi élünk és mozgunk.
Avatatlan kézben rettenetesen nagy a félreértelmezés, a prognosztikai szarvashiba esélye, fõleg a téli félévben.
Magam részérõl nálam a szinoptikai térképek az elsõdlegesek, a fáklyákat csak azok után nézem meg.

Még mielõtt valaki beleköt: ezzel egyáltalán nem azt akartam mondani, hogy nem lehet már novemberben olyan elõoldal, amikor 15 fokok lesznek a délies szélben, de azért ne feledkezzünk meg a stratus esélyérõl sem, ami így már 2 verzió (és még ki tudja hány van).

Szóval az a T850-es térkép önmagában kb. annyit jelent, hogy akkorra a modell 1 db futása szerint nem valószínû hóvihar. Aztán ennyi.

De ez még mindig nem következtetés...

A melegadvekció eredménye lehet meleg, de lehet hideg is.

Mint ahogy most is az utóbbi lesz. Link --> Link Link

Ugyanannyi fok lesz lent is, mint fent.

Egyáltalán nincs nagy meleg, a meleg alatt te odafenn érted a + fokokat szerintem.
A tartós felállás biztosított a JMA alapján is. Hosszabb távon ez nagyon megbízható.

Köszi! Igazából nem arra vagyok kíváncsi, hogy ki mit vár, hanem, hogy kijön egy adatbázis, és az mit fog mutatni, hogy oszlanak el a várakozások.
Persze egy része a jelöléseknek biztosan a vágyálmokat jelzi, és nem azt amire számít az illetõ, de 100 körüli kérdõív már mutat valamit.

Na én is tippeltem egyet.
Anyósék mindhárom macskája igen-igen falánk lett és napról-napra híznak. Tehát mindhárom hónap hideg és havas lesz.

Na én is adtam egy tippet.

Elbizonytalanítottál... lehet, hogy inkább egységesen marha hideg lesz mindhárom hónap

Megjátszanád nagy téttel?

Nem csodálkoznék, ha jobban visszaemlékszem... a leghidegebb idõszakok mindig februárban vannak. Ha az utóbbi 10-15 évr tekintek... és az idei februárra is...

Fogadjunk, hogy a véleményezõk bõ 90%-a a februárt tette leghidegebb hónapnak...

Na, talán haladunk valamerre.
Tényleg makacs felállás volt, de pont az elmúlt 3 hétben tört meg jelentõsen többször is. Szerintem már az ECM sem ragaszkodik hozzá annyira, a GFS 180 óra felett meg már jópár futás óta nem.
Az ECM tényleg jó modell, de a 240 óra az 240 óra. Nem véletlen, hogy a legtöbb modellrõl nem is közölnek ilyen távig futásokat publikusan.
Nézegess több modellt is egyidõben, latolgatáshoz sokkal hasznosabb! Mármint ha szeretnél utóbbit. Kommentár nélkül linkelgetni sok mindenkit irritál

Anarki

Nekem gond nélkül bejön az OMSZ honlap.

Nekem sem az volt elsõsorban a gondolatom, hogy az alacsonyabb földrajzi szélesség következtében melegebb klíma miatt terem jobban a füge délnyugaton, mint más országrészekben.
Dél felé haladva országon belül a melegedés alig-alig kimutatható.
Valóban arról van szó, hogy a Balaton-felvidéken, meg a Somogyi és Zalai-dombság vidékén vannak olyan kitettségek, ahol a füge egyrészt több napsütést kap, másrészt télen nem fagy el a dombi mikroklímának köszönhetõen.
Ilyen kitettségek a Dunántúli-középhegység északabbra fekvõ tagjaiban is nyilván elõfordulnak, ezért próbálkozhatott annak idején a török a termesztéssel Budán.
Az Északi-középhegység már kérdõjel a számomra. Bár kiterjedt dél-délkeleti lejtõi vannak, ez már klimatikusan hidegebb hely -Eger, Miskolc környékén nem tudom, hoz-e elfogadható termést a füge (talán Tokajban?)
A Kisalföldön alig-alig látni fügebokrot a kertekben, s ami van, az is satnya. Bár személyes tapasztalataim nincsenek, felteszem, ugyanez a helyzet a Nagy-Alföldön is.
A nagyvárosi mikroklíma természetesen más lapra tartozik.

Én is elküldtem. Valakinek be jön az OMSZ honlap mert nekem nem.

Én csak azt kommentáltam, amit az a térkép mutat, nem írtam sehol, h be is fog következni. Habár elismerheted, h ez a felállás nagyon makacs, szinte egész õsszel a Délkelet-európai gerinc vagy anticiklon hátán dõl be a meleg.

Elküldtem én is nemrég.

Azt hiszem, hogy egy félreértés áldozata lettél. Õ egy ECMWF fõfutást linkelt, nem GFS-t.
Mindemellett a személyeskedést nem figyelembe véve, részben egyetértek veled.

Az még hagyján, hogy belinkeli, de nem vont le következtetéseket, az a legnagyobb baj.

Link

Egyetlen fõfutás 240 órás linkjét betenni, ebbõl következtetéseket levonni akkor sincs értelme. Kb ennyit ér:
Link

Nanovich: látom, most fogtad fel te is, milyen nehéz dolgunk lesz idén (is)

Sokak szerint az ECMWF a legjobb modell, jobban megfogta a Sandy útját is mint bármelyik más modell.

"Borult, hideg késõõsz"... van az 5 naposban. Mit olvasok én elsõ ránézésre? "...megboldogult késõõsz... Ennyire várnám telet?

Látom, olvasni nem szoktál, csak írni. Pedig mit kaptak tegnap itt a csak 1-1 modellfutást linkelõk
Tényleg salek egykori legrosszabb formáját hozod.
A GFS fáklyán most már elég jól látni a 25-e környéki makrováltás esélyét. Ezt most már bátran lehet behullámzásnak minõsíteni:
Link

Sokkal beszédesebb az izlandi nyomásfáklya persze: Link Bezár a ciklongyár?

Már kicsit módosult is.

- - - - -

Íme még egyszer a tegnap esti szám-misztikai játékom: Link

- - - - -

Peti (Koczkás),
Jó kezdeményezés, ezért sok a jelentkezõ!

Peti (salo),
Ejha, matekból gyengék (én pl.) alig értik, át-átjön a lényeg, ám köznapi nyelven?

Kicsit meg vagyok lepve, már 50-en nyilatkoztak, köszönöm! Link

Hét végéig marad, akkor összegzem.

Most nézem a ami elõrejelzést itt, és ide ÉK-re ködöt és 6 fokot ír? Ez hogyan lehetséges, ha nincs is köd most és már most 4 fok van nálam, valamint zavartalan napsütés? Csak nekem fura a dolog?

Ez azért többnyire ködpárnával jár,de ettõl eltekintve komoly lehûlésre 7-10 napon belül minimális az esély jelenleg.

Továbbra is végeláthatatlan melegadvekció: Link

Nagyon jó, köszönjük Az utolsó bekezdésben említett szórás évszakos eloszlása kísértetiesen hasonlít a kis jégkorszak idején történ hõmérsékletcsökkenés eloszlásához. A legnagyobb csökkenés a tavaszokat érintette, majd a teleket és a legkisebb változás az õszök átlaghõmérsékletében volt. A nyarak ezzel szemben átlagban nem voltak hûvösebbek, mint a 20. századi referencia nyarak. Csak érdekességként írtam

Az elsõ kameraképen,a Naptól jobbra fent mi az a pötty?

Ma sem indult köddel a nap, ragyogó napsütés a T már 4,5 C°

Felém is lesz szerintem ilyen helyzet a hétvégén ami a webkameraképen van. Csodálatos.

Köd feloszlott, lassan elérjük a 2°C fokot.

Sóhaj: Link És megint hét közben...

Nálunk volt is és kb 50m-es látótávolsággal. Most már süt a nap, de az alsó 100m nagyon párás. Tényleg jól látta a modell

Még a hótakarós napok átlagát belevehetted volna,de nagyon jó ötlet,és tényleg mehetne névvel is!Kösz

Ragyogó napsütéses idõnk van. Talán ma még kitart.

Igazán ötletes dolog, de miért nem lehet a fórumon ezt lezongorázni? Igazán szórakoztató lenne, jobb , mint így név nélkül...

Ez a modell például látta, hogy az Északkeleti országrész kimarad. Link

Nálam, és egész ÉK-n nyoma sincs a beígért ködnek. Szépen kel fel a nap és ragyogó napsütés van jelenleg. Hogy hogy nem lett köd itt, ahogy még az OMSZ honlapján és itt is írjátok? Csak kíváncsi vagyok milyen ok miatt nem alakult ki a várt köd?

Tévedsz, a füge nem csak délnyugaton terem tisztességesen, meg még csak nem is délen (elég megnézni "délt" idén február 9-én Link ), hanem bárhol az országban, ahol domb vagy hõszennyezés van.
Völgyben és síkon nem vagy kevésbé, de égtáj szerint sem és kevésbé, mint inkább fekvés szerint.

Derült az ég 3 fok van, dél-délkelet felé látni felhõzetet, egész éjjel borult volt, remélem nem nappalra borul vissza.

3,5 °C van és valamikor beködöltünk, éjszaka még párásság sem volt. Sûrûsödik gyenge keleti szél mellett.

Korábban már megemlítettem, most elkezdtem az OMSZ honlapján lévõ száz éves klíma-adatsor statisztikai vizsgálatát. Többek között arra keresem a választ, hogy kimutatható-e a melegedés 1901 és 2000 között.
A budapesti napi T-közép és Tmax adatokkal készen vagyok, és érdekes dolgokat fedeztem fel.
Csináltam egy olyan vizsgálatot, hogy az egyes napokhoz tartozó száz éves adatsorokra illesztettem egyenest. Az illesztés F-próbája, mint kritikus értékhez tartozó szignifikancia-szintek jónéhány esetben 10% alá kerülnek, de akad pár 1% alatti érték is. Az ehhez tartozó konfidenciaintervallumok azonban mind 1-3 nagyságrenddel nagyobbak, mint a meredekség maga.
A napi középhõmérsékletnél most fölsorolom ezt a pár esetet:
Nap; trend (°C/100év); szignifikancia (%); konfidencia (°C/100év)
01. 24.; +4,77+/-1,61; 0,39; 277,45
04. 03.; +3,66+/-1,23; 0,37; 212,67
04. 04.; +4,36+/-1,15; 0,02; 253,41
04. 05.; +3,32+/-1,15; 0,49; 192,85
08. 16.; +4,10+/-1,00; 0,01; 238,29
08. 17.; +4,19+/-0,97; 0,00; 243,73
11. 17.; +3,54+/-1,29; 0,74; 205,63
A dolog érdekessége, hogy ezek a szignifikáns esetek mind erõs emelkedést mutatnak, holott a trendek átlaga (ami az átlagok trendje is, a két mûvelet felcserélhetõ):
Átlag ; +0,95+/-0,22; 0,00; 55,14
Ami "szomorú", hogy a legjobb korreláció is csak 40,08% (aug. 17.)

A lényeg tehát, hogy így a kimutathatóság határán van a melegedés, de úgy tûnik, hogy az éves átlagos értékek trendje még belefér, kis jóindulattal ráfogható, hogy a melegedés szignifikáns, a gond csak az, hogy a kis korrelációk miatt nem fogadható el az egyenes, mint függvénygörbe. Hogyan lehetne pontosítani a képen?
Azt a trükköt követtem el, hogy a teljes napi adatok 36 524 elemû idõsorára kapásból egy összetettebb görbét illesztettem: y=(at+b)sin[ct+d]+et+f
A paramétereknek fizikai jelentés is tulajdonítható:
'f' az átlagos hõmérsékletet jellemzi,
'e' az átlagos hõmérséklet változási tendenciáját,
'd' a "tavaszpont", vagyis azt az idõpontot, ahol a tavaszi melegedés üteme átlagosan a leggyorsabb, és lassulni kezd,
'c' az év átlagos hosszát, ami jó esetben a csillagászati évhossz, de látni fogjuk, hogy nem pontosan annyi,
'b' az éves ingást jellemzi,
'a' pedig az éves ingás tendenciáját.
(Ez a görbe az egyes évekre is illeszthetõ külön-külön, akkor minden évhez megkapom a paramétereket, de abból nem sok mindenre lehet következtetni. Volt pl. olyan év, ami több, mint 600 naposra adódott, januárra esõ tavaszponttal.

A tavaszpont a Tközép-nél ápr. 19. 07:28:29,60s +/- 07:54:01,81s; a TMax-nál ápr. 15. 00:03:30,94s +/- 07:13:01,21s; ami összhangban van azzal, hogy az idõjárás a csillagászati évszakkezdetekhez képest el van tolva pár héttel.
Az év hossza a TKözépnél 365nap 05:24:16,21s +/- 00:08:24,44s; a TMax-nál 365nap 5:42:23,08s +/- 00:07:45,56s; tehát rövidebb, mint a csillagászati év.

Ami fontos eredmény (és igazából ezért írok): úgy tûnik, ezzel a módszerrel pontosabban kimutatható a hõmérséklet-emelkedés trendje, az illesztési relatív hiba majdnem egy nagyságrenddel kisebb.
A TKözép trendje ezáltal +1,313(64)°C/100év, a TMax-nál +0,678(80)°C/100év. Szerepelnek ilyesmi értékek az irodalomban is, de az általam számított pontosság jobbnak tûnik.

Felfedeztem még egyéb effektusokat. Számomra (eddig) a legérdekesebb az, hogy az egyes napok hõmérsékleteinek szórásai a TKözép esetében egyértelmûen télen nagyobbak, nyáron kisebbek, a Tmax esetében viszont egyértelmûen tavasszal a nagyobbak, májusban egy letörés után pedig nyáron a kisebbek.
Kíváncsi leszek a továbbiakra...

Persze tudom, vicc az egész. De a 4 fokos globális hõmérséklet- emelkedésen én súlyosan aggódnék. Globálisan 4, az nálunk valószínûleg 5-6C. Az armageddon lenne, hidd el.
A narancs, úgy tudom, eléggé fagyérzékeny. Az ültetvényeket feltehetõleg nem 1 évtizedre létesítik, s valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy a Kárpát-medencében cca 40 év múlva olyan klíma álljon elõ, hogy évtizedenként se legyen legalább egy rendkívül hideg téli idõszak, mikor -10 (-) fokok vannak. És akkor lõttek a narancsnak!
A füge más kérdés. Az elterjedési határán vagyunk, délnyugaton sokfelé elég tisztességesen megterem az évek többségében. S hogy ez nemcsak napjainkban, a Nagy Globális Kiugrás idején van így, bizonyítja az a történelmi tény, hogy a hódoltság korában a török kísérletezett fügetermesztéssel Buda hegyein.
A berber makákó klímaállóságáról nincsenek ismereteim.

Miután az emlékeimre hagyatkoztam,emiatt meglehetõsen kevés átlag alatti téli hõmérsékletekre emlékeztem.Nem néztem utána ez valószínûleg hiba volt részemrõl,nem is keresek kibúvót.Elkényeztettek a 80-as évek telei,amikor bizony egy komoly télies helyzet hosszú napokig sõt hetekig fennállt és rengeteg hó hullott.Természetesen enyhe tél akkor is elõfordult.(1982-83,1987-8.
A 2003-as januári bajai táblázat meg egészen elképesztõ.
Bár minden szakember,klimatológus egyre melegebb teleket jósol,és valóban egy hajszálnyit összességében melegedtek a telek,az általad mutatott bejegyzések,mérések mintha erre rácáfolnának.
Tehát egyelõre úgy néz ki az átlaghõmérséklet emelkedése jelenleg még nem tudja jelentõsen befolyásolni a teleinket.

Kösz a játékot. Tippet leadtam, nem remélek semmit.

Én is leadtam, akkor úgy érzem kompenzálva is van a tipped. A barcogó macska fingja szét az atlanti ciklongyárat!