Meteorológiai társalgó

Nyilvánvalóan árnyék volt, szépen látszik, hogy alacsony napállásnál széles, lapos az árnyék (napkeltekor), majd napközben vékonyodik, és a Nap mozgásával változik a szöge is.

Igen és ez a Bakony miatt volt(lee-oldal gyilkolt), semmi köze az árnyékhoz:
Link
A záporesõ itt is szétverte a ködfelhõzetet, csak éppen itt nem látszódott az ég kékje, mert borult volt az ég.

Nagyon kérlek, ne kezd megint. Amúgy nem haragszom. Márcsak azért sem, mert személyesen még nem ismerjük egymást.

Palui: ateka megfigyelése is a felhõrés-teóriát támogatja. A tapasztalati úton végzett földfelszini észlelés ezúttal meggyõzõbb erejû azon felvetésekkel szemben, akik kizárólag a mûholdas fotók vizsgálatával kivánják igazukat bizonyitani. Szép estét mindannyiunknak!

Hát, én nem adom fel...
Szóval érdemes megnézni amit alattunk zivipötty belinkelt. Arról az egyik kép: Link (délelõtti kép, vagyis a nap dél-délkelet felõl sütött) Ezen nagyon jól látszik, hogy Szolnoktól keletre van egy kb 50x50km-es kiterjedésû, a ködfelhõzet felett lévõ magasabb szintû felhõtömb. Ugyanolyan árnyékot vet, mint amirõl szó van. Köszi a jókívánságokat, neked is hasonlóakat kívánok!

Link

---------------------------------------------
Itt (és a csücsök keleti részén) ma pozitív maxok lettek. Azonban most már hidegpárna reloaded

Elárulom, hogy volt... Délelõtt mentem Szekszárd fele, a város elõtt eltûnt a köd, szépen látszott az ég kékje, majd egy fél óra múlva újra beködölt. Ezt a mûholdkép is alátámasztotta.

Akkor a fogalmazásom volt helytelen: a derült sáv látszott kora délután is és most is. Ez oldja fel a dilemmát és veti el az árnyék-teóriát. Valóban, az Altocumulus-t jóval elõbb láttam, amint szépen felhúzódik az égre. Fel is melegedett az idõ. Késõbb rés, majd még több rés támadt a felhõleplen, el is vonult, s a kiderült égen rohamosan kialakult a Stratus és nyomban lehûlt a levegõ. Az árnyék ily módon kizárólag a romániai Krassó-Szörény (Caraº-Severin) megye derült ege alatt jöhetett volna létre. (A Sat24.com-on még mindig külön látszik a DK-i szélen levõ Altocumulus a Stratus-tól, amely utóbbi alacsonyabb albedójú.) Szép estét, és neked is nagyon boldog, idõjárási változatosságban gazdag új évet kivánok!

Itt is szépen látszik, hogy árnyék volt, 8 UTC-tõl nézve fokozatosan csökken a vastagsága a déli órákig, majd újra növekszik: Link
Illetve az is jól megfigyelhetõ, hogy napnyugta elõtt a keleti határ mellett tényleg felszakadozott a felhõzet (14 UTC-s kép), ami úgy tûnik, mintha látszólag a csík keleti végén lenne.

Persze, hogy látszik, hiszen különbözõ magasságú felhõkrõl van szó.

Ezt most nem értem Attila!
Arra hivatkozol, hogy napnyugta elõtt volt, miközben a szóban forgó Link hozzászólás 1 óra után íródott!
Az árnyékcsík, ami nem is lehetett más, már a déli órákban is látszódott a mûholdfelvételen. Az infravöröst is néztem, és semmilyen derült sáv nem látszott rajta.
Tehát nem értem amit írsz!

Ma körbefotóztam a zúzmarás tájat.Íme pár kép:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
És egy két kacsa a dunaújvárosi öbölben: Link

A sötét sáv (a két, különbözõ magasságú felhõzet közötti rés) még mindig látszik a Sat24 infravörös képein. Tehát, árnyékhatás kizárva. Muszáj ismételnem: az Altocumulus - amely az árnyékot okozhatta volna - a sötét sávtól délkeletre helyezkedik el, a Stratus pedig attól északnyugatra. Szép estét és boldog új évet kivánok!

Nem fogjátok tudni megmagyarázni.

Egyetértek, ez bizony árnyék volt, ahogy ment le a nap, tûnt is el.

A NY-ról késõbb, az Altocumulus felszakadozása után megjelent felhõzet, a Stratus mostmár lejjebb ereszkedett, zárt ködöt képezett, 800 méterre csökkent a látástávolság. (Az igen hosszú derült sáv nem sokkal napnyugta elõtt következett be, amikor a levegõ - és a súroló, gyenge hidegfront miatt - gyorsabban hûlt, a szél átmenetileg gyengült, szinte azonnal ködrétegfelhõ keletkezett s lassan követte az elvonuló, jóval magasabb szinten elhelyezkedõ Altocumulus-t, közöttük a derült égbolt-sávval. Szép estét kivánok!

Rudolfking: az árnyékhatást teljességgel elvetem, hivatkozva a 149840. számú hozzászólásomban leirottakra. Szép estét és boldog, sikeres új évet kivánok!

Szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy árnyék volt, persze a mûholdas felvétel alapján mondom csak. Jellegzetes napállásnak megfelelõ változással, délies vetüléssel és a stratus és a másik felhõréteg eltérõ irányba áramlott (a kettõ mentén pedig az árnyék).
Mindjárt nézek idõképes webkamera-képeket, hátha.

Link
ez így szép is lenne

3 óta ismét melegszünk.

Igen tud, az valóba sima árnyék volt, ilyen nagymértékû szakadás nem volt a felhõzeten.

Nekem is sántított az árnyékos magyarázat. Mindenesetre nem mindennapi "felhõnyiladék" volt. A szélessége állandó volt, a nyiladék maga viszont szabálytalan alakú. Nem mindennapi... Fizikai magyarázatot tud valaki?

Ide már lassan megérkezik a tavasz, +3 fok van, gyenge nyugatias szél fúj

Nagyon jó, köszönöm!
Amiért ez jobban tetszik, így elsõ ránézésre is, mint ált. a hosszútávú modellek, hogy ez nincs váltogatva hetente a +/-x °C-ok közötti tartományban, hanem megjönnek a hóadatok, és egyebek, kidobja a várható decemberi anomáliát és kész. Ez pedig mindent elmond: Link az esetek nagy részében szépen követi a valóságot.
Hari Seldon, nagy gratuláció! Nagyon izgalmas terület ez

Link Link

Szerintem két, különbözõ magasságban elhelyezkedõ felhõzetet elválasztó rövid derült, égrész lehetett. Ime, a részletek. Megfigyeltem, hogy elõbb a NY-ról vonuló, kettõs szintû középmagas gomolyrétegfelhõzet (Altocumulus stratiformis opacus duplicatus) volt, aztán nagyon rövid ideig felszakadozott a felhõzet, jó hosszan, nagyjából DNY-ÉK-i irányban (ez az a "sötét vonal"). Ezután kisvártatva, ugyancsak NY-ról megjelent és vastagodott a ködrétegfelhõ (Stratus nebulosus opacus-ra). Árnyék azért nem lehetett, mert az emlitett magasabb szintû felhõzet a Stratus-tól keletebbre helyezkedett el, igy annak esetleges árnyéka még keletebbre kellett volna, hogy vetüljön, ahol még nem volt felhõ.

Ha jól tudom, az egyik fórumozó talált valami összefüggést hóborítottság és Mo. decemberi átlaghõmérséklet között. A neve meg az itt használt felhasználó neve.

Itt megtalálod: Link

Mi az, hogy Hari Seldon prediktora? Mit jelent? Nem a "gugli a barátod" verzióra vagyok kíváncsi, csak lemaradtam errõl az egészrõl...

A távkapcsolatok valóban nagyon érdekes fejezete az éghajlattannak. Mert ezeken keresztül van esély arra, hogy az egész rendszert megértsük. Számomra a legizgalmasabb kérdés a Dansgaard-Oeschger események lefutása, távkapcsolati rendszerei. Az egyre gyorsuló lehülési periódusok és az azokat megszakító nagyon hirtelen felmelegedés ciklusai.

Vagy ott vannak a jégkorszak porakkumulációs idõszakai. Vajon hogy nézhetett ki egy nyomási térkép a lösztakarók felhalmozódásának idõszakában?

A távkapcsolatok átvezetnek a történeti klimatológiába is. Pl bizonyos muszterek már egész egyszerûen nem alakulnak ki ma, 2013-ban. De 100 éve még léteztek. Nagyon érdekes kérdéskör.

Ne törõdj a "kellemetlenkedõkkel", aki ránéz a prediktorodra, és nem egy elfogult kockafejû droid , az örömmel várja az újabb eredményeket! Engem ledöbbentett, rendkívül érdekes a felfedezésed! További sok sikert!

Köszönöm! Az internetrõl szedegettem apránként össze, amit a témában tudok, de az az igazság, hogy inkább a saját ötletek és a keresgélés izgalma, amelyek mozgatnak.

Az eddig felfedezett távkapcsolatoknak egyébként van elérhetõ szakirodalma valahol?

Csatlakozom, gratulálok a prediktor felfedezéséhez!

Köszönöm, talán július-augusztusra is lesz majd valami... A decemberire meg publikálás elõtt van már a 2.0-s verzió. Számomra egy ideje a távkapcsolat-keresés a meteorológia legizgalmasabb területe

Boldog Új Évet!
Hétvégére kemény szél néz ki, viszont ahogy télen az lenni szokott, ezzel jönnek majd a záporok is futószalagon, bár viszonylag enyhe lesz felettünk a levegõ egy-egy darazápor, zivatar is lehet majd.

Tovább vastagodott a zúzmara, ha lenne 5 centi összefüggõ hó a talajon, téli álomvilágunk lenne! Így sem rossz.
Link Link Link

Fontos, hogy mit is takar a sokéves átlag, mert például a 200 méter alatti OMSZ államásokon (kb. 100 db) 1971-1980 0,75, 1981-1990 0,97, 1991-2000, 0,08, 2001-2010 0,09 °C a tízéves átlag. Én mindig az 1981-2010-eshez viszonyítok, amely pl. 0,22-vel alacsonyabb, mint a sok helyen (még helyenként az OMSZ-ban is) használt 1971-2000-es. 200 méter alatt -0,3 lenne a hivatalos, de homogenizálják majd, és nem szoktak magasságbeli kitételt használni. A 200 méter fölöttit meg persze a 200 méter fölöttivel kell összehasonlítani, de az anomália szerintem ott sem lehet lényegesen nagyobb, de holnap majd utánanézek bent annak is.

Egyébként persze annak örülök, hogy azért negatív lett az anomália, bár a necces karácsony környéki szituban nem tudtam, minek örüljek igazán, mert ha bejön az a kemény hideg, anticiklon gyõz verzió, akkor az már ciki lett volna (Jobban bíztam a prediktorban, mint az ECMWF determinisztikusban és az EPS-ében, ezért amikor középtávú elõrejelzõ voltam 17-18-án, nem is hoztam be a kemény hideget a karácsonyi napokra, s utána a hidegpárnát, hanem az enyhülésre tettem )

Én csak gratulálni tudok és biztatást adni újabb prediktorok létrehozására! BÚÉK Neked is!

Palui, Rudolfking, Köszönöm, valóban az.

Az ok ott lehet, hogy erre Link azt mondaná az ember, hogy kövéren megvan a -1 °C, ami még 7 tizedet ront a várt értéken. Persze nem ez a térkép a hivatalos adat, pláne nem a szemre-átlagolásom, de azért a -0,3 egész magas, bár 200m alatt talán érthetõbb is, hisz sok volt a necces szitu, havas helyek magasabban alakultak ki, stb. ami csalóka lehetett.
A hivatalos, éves értékelõ térképekbe és kõbe vésett átlagokhoz is ez az érték kerül?

Sajnos csak a decemberrõl találtam eddig valamit, amit úgy érzem, közzétehetõ.

A tél további két hónapára mit jósolsz?

Látványos,ahogy tépi fel a szél a ködpárnát,emelkedik folyamatosan a hõmérséklet.

Nem rég volt itt esõ, de hiába vannak fagypont alatti hõmérsékletek a víz egyelõre nem tud megfagyni, szerencsére.

Ilyenkor is ónos esõt kell észlelni vagy sima esõt?

A 2012-es december átlaghõmérséklete a 200 méter alatti OMSZ állomásokon -0,3 °C lett, ami 0,7 °C-kal alacsonyabb, mint az 1981-2010-es átlag.

A prediktorom elõrejelzéséhez (+0,1 °C-os anomália) Link képest tehát 0,8 °C-kal alacsonyabb. Ez kívül esik az optimális 0,5 °C-os környezeten, de még belül van a szezonális elõrejelzéseknél számomra bõven elfogadható 1 °C-on.

Örültem volna persze egy tizedfokos pontosságú telitalálatnak (amire egyébként nem volt még példa 1981 és 2011 között sem), de kardomba tehát nem dõlök a 0,8 °C-os eltérés miatt.

(A módszer bukásáról beszélni, és azon örömködni ezért elég érdekes számomra, pláne, hogy csak 3 nappal elcsúsztatva, a november 28. és december 28. közötti 31 napra vonatkoztatva a prediktor hibája már rekordbeállító, -0,1 °C lett volna... )

Minden metnetes fórumozónak boldog, általa várt idõjárású új esztendõt kívánok!

A déli határ felé kezdõdõ felhõzet árnyéka a stratus rétegre. Este majd jól elnyúlik az árnyék kelet felé

Egy vastagabb, magasabb felhõsáv árnyékát látod.

Sziasztok! BÚÉK mindenkinek!
Mi okozza ezt a vonalat a mûholdképen ott végig a Dél-Alföldön?
Link

A 6. fejezetbe majd betesszük

Errõl a barcikai ipari havazásról még annyit,hogy engem inkább a 7 cm. vágott mellbe.Ilyen mennyiséget szerintem elég ritkán tapasztalnak egy ilyen helyzetbõl.Ez megfelel kb 4-5mm esõnek.Csak felteszem magamnak a kérdést,ha netán valamivel fagypont felett van a városban a hõmérséklet akkor is létrejön ez a jelenség? Mert ipari esõrõl még nem hallottam,mert ugye az nem azonos a ködszitálással.
Egyébként itt Pesten is volt tegnap egyes kerületekben ködfelhõzetbõl kicsapódó havazás,ahol én tartózkodtam (XI.ker.)ott 10-15 percig ötforintos pelyhekben szállingózott,sõt közben rövid ideig intenzívebben esett és emellett lehetett látni halványan a napkorongot.mindenesetre érdekes jelenség ez az ipari hó,tulajdonképpen a mesterséges havazás az emberiség kezében van,bizonyos feltételek mellett mi is létrehozhatjuk.

Annak az öreg néninek nem volt jó, aki a bolt elõtt elesett.

De jó nektek,valami történés van legalább!

Igen. Igaz viszonylag kevés embert érintett országos viszonylatban, de akik Kazincbarcikán ebben a régióban élnek, most jelentõs százalékuk megint a meteorológusokat szidhatják, mivel szó sem volt hóesésrõl, pláne nem 7 centi hóról, ami már akárhogyan is vesszük, jelentõsnek minõsül. Mindenesetre a havat kedvelõk számára szép meglepetés volt az biztos!