Bioszféra

Ma délután Zalaegerszegrõl hazafelé jövet egy kamion parkolóban két kamion közül felém vágtázó szarvasokat sikerült lõnöm Link Link Link Link Link Link

Egyáltalán nem szégyen ha egy férfi ember elérzékenyül egy kis pajtás állatkája elvesztésekor!
Nekem mikor idén áprilisban elütötték az utcánkban Picúr nevû cicámat, úgy zokogtam mint egy kisgyermek, pedig már majd 30éves fejemmel nem szokásom.
Nálunk is van kisállattemetõ a virágoskertben a nagy fenyõfa tövénél, ott nyugszanak szeretett állatkái a családnak. Sanyika a kis hörcsög, Gyuri és Panni papagájok, és a két cicám, Picúr és Poci.
Szép nyughelyük van mert egész évben szinte virágokkal van tele a nyughelyük. Még most is mikor írok róluk könny szökik a szemembe,hogy felidézõdnek a régi emlékek.
De az elmúlás az élet része ahogy Te is írtad, el kell fogadnunk még ha soha sem fogunk tudni hozzászokni.

Szerencsére azért van itt két ördög még nekünk, Buksi kutyus és Cirmi cica, õk aztán nem hagynak unatkozni, mindig kell velük valamit foglalkozni.
Ma hungaroceleztük ki belülrõl a kutyus ólját és nagypapám varrt neki jó vastag régi bundakabátjából ágynemût. Így papi sem unatkozik és a kutyus sem fázik.
A cica pedig itt fekszik a kandalló mellett most a nappaliban és vígan durmol.

C.Szilvi25 Több macskám is kapott "lasztit", valóban órákig "elvannak" vele. Azt az önfeledt bukfencezést, ugrálást és hancúrozást nem is lehet érzékeltetni igazán
Több labda is van, sajnos az egyikhez szomorú emlék fûzõdik. A második fekete macskám eltûnése után macskás ismerõsöm kérésére befogadtam egy kézrõl kézre adott pár hetes kiskandúrt. Adtak vele mindenfélét, többek között egy "csörgõs pinponglabdát". Akkoriban tettem fel fotót a cicáról, milyen lelkesen képes játszani vele órákig. Sajnos még süldõmacska korában télen beesett a medencébe, kifele igyekezvén hátsó lába beszorult a keringetõ szûrõbe. Félig még kivergõdött, de ott abban a helyzetben fagyott meg éjszaka épp egy kemény hideghullám idején. Erõs empátiakészségem ellenére nemigen szoktam érzelegni különösebben az élet dolgain (a halál is az élet természetes része, életem során láttam párszor haldokló vagy halott embert és állatot) szorult helyzetén segíteni se tudtam mert késõ éjjel történt. A medence távolából a vergõdõ cica hangjai nem érhettek el hozzám, csak másnap reggel fedeztem fel keményre fagyott tetemét. Balszerencse, megesik. Tomi kutya se nyugtalankodott pedig õ bizonyára hallotta hangjait. Mégis van valamiféle bûntudatom valahányszor eszembe jut. Ezért ezt a labdát az õt követõ macskák egyike sem kapta és kapja meg, örökre az "övé" marad... Ki lehet nevetni, "tisztességes" temetést kapott a kertben akár a 17 éves Micike. Ebben lehet érzelgõsség, de mentségemre szóljon hogy egy "szeleburdi család" hóbortjának "utáncsengése" volt. Évtizedekkel korábban, akkor még kicsi fiaim kérésére "dísztemetést" kapott egy sérülten befogadott majd elhullott rigó, késõbb egy házigalamb. "Komoly játék" volt, a rigónak fejfát eszkábáltak a kölkek, a pedagógus dédapa kis beszédet is mondott emlékére Kölkeim elpusztult galambjának "sírjára" már csak egy követ tettem rávésve becenevét és korát. Bizonyára érzelgõs hóbortnak tûnik, vélhetõen csak az érti meg az efféle sajnálkozást aki egy kedves lénnyel vállalt már életközösséget és az kiszenvedett. Primitív lény volt és nem ember, de egy darabig életünk része volt örömben és bosszuságban hát nincs szíve az embernek "lazán elásni" vagy dögkútba dobni az egykor szeretett lényt. Fiaim már meglett felnõtt férfiak, én õrzöm a gyerekkorukból "örökölt" hagyományt Elnézést mindenkitõl, talán az öregedés jele hogy mindenrõl eszébe jut valami az embernek, aztán a fórumot tagolja szét vele Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Mifelénk a pajták eldugott mélyérõl, farakások közül, tetõk szélén körbefutó csatornából, terasz szegletébõl is került már elõ tyúktojás. Nyesték azonban nem csak a tojást, s egyéb emészthetõ étkeket szeretnek, hanem az autók elektromos kábeleit is..

Bizony, egy tyúktojás került valahogyan oda, szerintem egy menyét vagy nyest vihette oda.

Egyébként laska még van dögivel, szerintem mindenképpen jobb paprikásnak.

A cicámnak új játékot találtam ami nagyon jól leköti õt, és képes órákig elszórakozni vele.
Egy pingpong labdát, eszméletlen mutatványokra képes vele a nappaliban, megy, robog mint egy tank, élvezi ahogy jó nagyokat pattan neki a parkettán.
A végén mikor már kimerül, csak hanyatt fekve pofozza.

Hajjaj, T. Modik feddést érdemlek a filó végén elhibázott (oldalszürkítõ) OFF lezárásért Kérlek korrigáljátok.

LAM nem értek hozzá ezért laikusként kérdezem: milyen szempontok szerint állapították meg a "mintavételezõ" helyeket? Hét éve itt élek és 2004 óta a pesti viszonyokhoz (persze a fásított utakon és tereken "észleltekhez") mérten "egységnyi területen" jóval kevesebb verebet láttam itt mint Pesten 54 év alatt. Ezzel szemben a K felé húzódó szántóföldek környékén messzehangzó harsány verébcsiripelés szerint ott sokan lehetnek (nomeg a ragadozómadarak gyülekezése a ligetes részeken- persze más zsákmányállatok helyi sûrûsödése is odavonzhatják ezeket). Csak azért vetõdött fel bennem, mert sok fotót láttunk a fórumon pld. a harlekin-katicák riasztóan tömeges gyülekezésérõl míg itt ezen a környéken a fórumtársak közlésével egybevetve (szerencsére) viszonylag kevés akadt ugyanabban az idõben pedig semmilyen kemikáliát nem használok csak néha aljnövényzetet nyírok. A szakembert kérdezem, a populációk tömeges mozgását is figyelembe veszik? Pld. 2004-2007 között DNy felé (folyamirány jobbpart) sok gólya mozgását (fel- és leszállását) láttam. Akkoriban említettem a fórumon is hogy valami (laikus vélekedésem szerint építkezés vagy a táplálék hiánya) megzavarhatta õket mert azóta szemlátomást néhány km-rel északabbra tolódott mozgásterük. Nem mellesleg a korábban felettem "termikelõ" ragadozók is jóval keletebbre keringenek, annak oka lehet. Nem vitatom a verebek ritkulását és a földek "kilúgozását" találó kifejezésnek tartom (már-már hidroponikus termelésbe vált a "klasszikus" földmûvelés) csak "körömpiszkálásiból" kérdem: elképzelhetetlen hogy "arrébb húzódva" a szokásos megfigyelési helyekrõl "kikerültek a látkókörbõl"? Józan ésszel gondolom hogy figyelembe veszik a populáció esetleges "áttelepülését" de vajon mennyire? És mennyire veszik figyelembe a ragadozók felszaporodását? (itt is elmozdult a ragadozók megszokott "termikelési köre" vélekedésem szerint a zsákmányállat-populáció elmozdulását követik) Mennyire veszik figyelembe a verébnél nagyobb testû madarak felszaporodását? (tapasztalatom szerint a "nagyobbak" elkergetik a "kisebbeket" a táplálék mellõl) Csak azért kérdem mert "kis vadonomban" is évenként változik a rovar- és vele párhuzamosan a madárvilág összetétele és sûrûsége amiben én fõleg az idõjárás és vele párhuzamosan a növényvilág változásaiban vélem az okot. Természetesen sokat számít az emberi ténykedés - pld. a szomszédomban egyetlen hatalmas "madárpalota"-fûzfa kivágása szinte drámai változást idézett elõ a madár- és rovarvilágban kertemben, leszámítva a mindig jelenlévõ rigókat és egy "standard" szívós hangyafajt. Harkályokat évekig nem láttam, amikor elszáradt egy barackfám, abban az évben gyakori vendégek lettek a kis és nagytestû harkályok. Amikor végül kivágtam, az itt észlehetõ harkálypopuláció nullára csökkent. Még a vakondok mozgása is hullámzó. Nemrég két egymást követõ év is volt amikor egy túrást sem láttam, máskor lépten-nyomon túrásokba botlottam és mostanság megint mozgolódnak, most is teli van a kert túrásokkal. Csak laikusként kérdem a szakembertõl, a "populáció-foltok" területének olykor jelentõs "táplálékkövetõ" elmozdulását (ideértve a ragadozó-zsákmány viszonyt is) milyen mértékben veszik figyelembe a felméréseknél? Tréfás hasonlattal - gyümölcsök érése idején felszaporodik házamban a muslica állomány, majd hirtelen "kihal" nullára csökken a legközelebbi szedésig amit jól követ a zugpókok és álkaszások "létszámváltozása" is
Ha LAM nem érne rá, ornithológiában jártas fórumkollegák (esetleg Noli, ha megenyhültél) elhibázott gondolatmeneten alapul kérdésem?

A hóvirág mellé egy mostani cikk, érdekes az utolsó mondat. Most a nyuszi a bûnös? Na nyuszi komám, most aztán fizess 250 ezret, vagy ki lõnek.

"A tartós szegfû élénk rózsaszín, apró, filigrán termetû vadvirág, amely az egész világon csak a Duna-Tisza közi homoki gyepekben fordul elõ. Az élõhely beszûkülése miatt veszélybe került faj megmentésére a Kiskunsági Nemzeti Park indított szegfûmentõ programot 2006-ban. A természetvédelmi szakemberek 19 ezer palántát ültettek ki az eredeti állományok erõsítésére, öt év alatt csaknem 100 ezerre nõtt a kizárólag Magyarországon elõforduló, fokozottan védett tartós szegfû állománya.

A Duna-Tisza közi homoki gyepekben virító szegfû egyetlen tövének természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A növényt Kitaibel Pál fedezte fel, és azért nevezte el tartós szegfûnek, mert május közepétõl október közepéig virágzik. Idén - az enyhe õsznek és a mostani melegebb napoknak köszönhetõen - még decemberben is - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park.

"Óriási munka volt egyszerre 5-600 virágtövet kivinni olyan területekre, amelyeket autóval nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni. Sokszor magunk cipeltük a ládákat és egyenként ültettük ki a palántákat a kijelölt területekre. A kiültetett tövek 90 százaléka megmaradt, több már magot is érlelt, így biztosak lehetünk abban, hogy a füvészkerti példányok megerõsítik majd a természetes állományokat" - mondta Mihalik Erzsébet, a Szegedi Egyetem Füvészkertjének vezetõje.

Egy ritka növény megmentéséhez nem elegendõ a mesterséges szaporítás: ezért Kiskunmajsa határában helyreállították és bõvítették a szegfû által kedvelt élõhelyeket, 455 hektárt megtisztítottak az agresszívan terjedõ, õshonos növényeket kiszorító gyomoktól, így az Észak-Amerikából származó vaddohánytól.

Bodogláron gyérítették a fekete fenyõt, Bócsán és Csévharaszton pedig az akácültetvényeket szorították vissza, helyettük tisztásokat és a Homokhátságra jellemzõ nyárfákkal tarkított ligeteket alakítottak ki. A természetvédelmi szakemberek a Kiskunságban több területen kutattak a ritka növény után, összesen csaknem 100 ezer tövet regisztráltak. A munka során észrevették, hogy a szegfû iránt a mezei nyulak is érdeklõdnek és "elõszeretettel lerágják a szirmait." "

További leírások;
Link

Igen, mert amit a boglyón elõállítunk az mind bioszféra!

Az egész bioszféra:
-Az autó kasztniját, s sok alkotóját kitevõ vas, a szén kokszolása után gyártódik, a szén pedig tiszta bioszféra.
-a mûanyagokat szintén kõolajból állítják elõ, ami szintén bioszféra
- a gumi úgyszintén, a mûgumi is
- Ja és a tojás
Elnézést a lefárasztásért, tudom, ilyen erõvel minden bioszféra.

Szerintem nem. Mire ahhoz elegendõ nedvesség lenne már hideg lesz. Egyébként amúgy sem gondolnám.

Pár észrevétel "hóvirág" és az ehhez kapcsolódó témában.
Pár évvel ezelõtt már lezajlott ezen a fórumon egy kisebb vita hóvirág ügyben.
Nem csak a mennyiség fontos, hanem a minõség és a változatosság is!
Ha hóvirágot látsz, melyiket szednéd le?
A legszebb, legnagyobb fejût, nem? Ahogy ezt az "ipari mennyiségben" piacon, aluljárókban stb. helyeken áruló emberek teszik!
Aztán egy idõ után már csak kis fejû hóvirágok lennének és szép lassan ki is pusztulna ez a faj!
Hát én szeretek hóvirágot találni, amikor kora tavasszal az erdõt járom!

Látom Peti80 megelõzött

Én mintha egy apró madártojást látnék a kép közepétõl kissé jobbra.
?
--------------
Lujó: Köszönöm a választ!

Elég vaksi vagyok, de esetleg elrágott kábelek? Esetleg elbújva, ahogy egy munkatársamnak lett egy gyönyörû angóra macskája: haza érve, leparkolva azt hallotta, hogy nyávog a kocsi?

Igen, a pontos okát nem tudtam, bár valami ilyesmit sejtettem, csak nem mertem leírni nehogy butaságokat mondjak. De ezek szerint gondolatban nem jártam távol az igazságtól és jól tettem,hogy egyet sem hoztam haza.

Azt viszont már láttam nem egyszer,hogy innen a faluból is páran üzletszerûen járnak "agancsozni", azt beszélik ezek az illetõk,hogy a vevõik szép pénzeket megadnak egy-egy darabért, hallottam már majd' 100ezres nagyságrendû összegekrõl is.

Találós kérdés: Hol van ebben a bioszféra Link ?

A ludak valahol fagyhatár-hóhatár környezetében állomásolnak télen, lehetõ legközelebb az északi fészkelõ helyekhez. Változatlan idõjárás esetén napközben az éjszakázó és a táplálékszerzõ területek között vonulnak. Gágogó, jajgató hangukról megismerheted õket.

Nem tudom, hogy milyen madárrajt láttam ma délután favágás közben, de nagy sebességgel V alakba rendezõdve, hangosan "sipárogva" repültek északkelet felé.
Talán a közeledõ mediterrán ciklon és az általa generált havazást megérezve repülhettek arra?
?

A veréb ügy margójára csak annyit,hogy tetszik, nem tetszik populációszáma, vagyis az állomány nagysága - európai léptékben - rendkívüli módon megfogyatkozott, egyedszámuk a kontinens jó néhány - fõleg nyugati - részén drasztikusan (80-90%-al) lecsökkent vagy jelentõs kiterjedésû területekrõl egyszerûen eltûnt.Pl. Nagy-Brittania, Franciaország, Németek, Ausztria.Elsõsorban a hagyományos ruderális földrajzi terekbõl vagy szebb magyar szóval élve, a "fejlett" agártérségekbõl, mezõgazdasági területekrõl szorult vissza, köszönhetõen az iparszerû élelmiszer elõállítás (amit megveszel a Sparban) és a mezõgazdaság mértéktelen kemikalizácójának (vegyszerhasználat) és még egyéb okoknak.Lsd ezt a cikket pl.
Link
A folyamat több évtized zajlik, több helyütt már visszafordíthatalan károk keletkeztek sajnos.Ahogy a nyugat-európai erdõk állapota is messze rosszabb, mint a magyar erdõké, úgy a magyar verébállomány is jobb kondicióban van még(!!) nem érte el a nyugati trend ezen a téren.De a veszély valós és fenn áll.

Azonban fatális tévedés azt gondolni,hogy x vagy y faj védelme (hóvirág - köszi Nanó! vagy veréb) országhatárokhoz, régióhatárokhoz, településhatárokhoz kötõdik vagy kötõdne, csak azért mert x helyen sok, a másikon meg kevés van belõle.A hazai és vele pl.az európai mezei veréb állományt úgy tudjuk csak megvédeni, ha az európai tendenciát folyamatosan monitoringoz-va ott is veszélyeztetett fajnak nyilvánítjuk a mezei verebet, ahol most még úgy tûnik, minden rendben van.A hatékony és tevõleges preventív gondolkodás elsõrendû fontosságú a fajvédelem terén.Nem beszélve arról, hogy pl. egy lengyel, szlovák, magyar erõs veréb populáció, egy spontán visszatelepedés alapja is lehet Nyugat-Európa térségei felé.(Bár erre kevés az esély, amíg ilyen "kilúgozott" állapotok vannak.)

A hazai vaddisznó (erdei vadállomány?) veréb kérdéshez bármely formában odakeverni, annyira értelmetlen, mint a Bioszféra fórumban arról írni, hogy bármely állatról legyen is itt szó, azt káros vagy nem káros szemmel nézzük csupán.

Az ebbõl is sok van(veréb) és az abból is sok van (vaddisznó) között ez esetben nulla a korreláció.Az ökológiai, biológiai háttér ugyanis teljesen más.

Emellett úgy gondolom,hogy a vak sötét zöldbe borulás, bármely alapvetõen ökológiai háttérismereteket igénylõ kérdésben (fõleg, ha nincs is meg kellõ mélységben) legalább olyan káros, mint a csak gazdasági érdekek mentén történõ egyoldalú gondolkodás.A kettõ közötti egészséges egyensúly már elõrébb mutatna.

Ezért van helye a fórumban a sok féle szemléletnek, látásmódnak és az együtt gondolkodásnak.

Jól tudod!De nem a tulajdonlás itt a kulcsszó, hanem a biológiai információ.
Az agancsszedés általános tiltásának a vadgazdálkodók, a hivatásos természetvédelem(!) és az erdészek oldaláról nem gazdasági lobbiérdek az oka.Nem bicskanyél faragó, meg ruhafogas készítõ üzemek nyersanyag ellátásának erdész-vadász kartelezése áll a háttérben.
Az agancs a szakértõ szem, a területen illetékes, ott hivatásszerûen dolgozó hivatásos vadász,vadgazda mérnök,erdész-vadász számára értékes információkkal bír az állomány, a populáció általános egészségi, fiziológiai és immunulógiai állapotáról.Sõt a vadökológiával, netán az erdõ és vad kapcsolatának, rendszerének kérdéskörével foglalkozó szaktudós, kutató számára is jelentõs adatbázissal bírhat, amit egyébként az erdészetektõl kap meg.Jó esetben, ha nem szedik fel.Hiszen õk mozognak, vannak kint a terepen a legtöbbet.
Az agancs felszedése, kivitele (kifejezetten csak egyéni haszon miatt) az adott területrõl szinte pótolhatatlan információvesztést okoz ezen a téren.
Vagyis a látszat ismét csal, a tiltás nem a gazdasági érdeket (vagy csak sok áttételen át) szolgálja, hanem tudományos célokat, vadbiológiai, vadökológiai kérdésekre adott választ szolgálna.Szolgálhatna.

Ez sem semmi, a Fûrész sample részletei :
Link

Szegényke, a kis szénanáthás:-)))) Nagyon sokat mosolyogtam rajta:-))))
Link

Én úgy tudom tilos az agancsot összeszedni és értékesíteni, mert az az ottani erdészeti vagy vadásztársaság tulajdona. Én ezért még sohasem hoztam haza egyet sem, pedig mikor kirándultunk találtunk már nem egyet.

Végül is igazad van, de azért a pocsék helyesírásom ellenére remélhetõleg érthetõ mit akartam írni...

Egyenlõre??? Te azt akartad írni, hogy "egyelõre"!!! Amit írtál annak más a jelentése.

Tudom, hogy egy "g"-vel kell írni, de kettõvel jobban hangzik.

Na igen, erre bõven vannak...egyenlõre, másfelé már más a helyzet.
Illetve károkozás, bizonyos fajok részérõl, ez elég szubjektív dolog, mivel ha mi emberek magunkat is a természet részének tekintenénk, s nem felette állónak, akkor azt kellene mondani, hogy mi vagyunk a legnagyobb 'károkozók'.
Persze mivel van értelmünk, át tudjuk formálni jelentõsebb mértékben környezetünket, ami nem is baj, de jó lenne ha ésszel tennénk ezt, és nem csak mint egy kizsákmányolható rendszerre tekintenénk rá.
Természetesen ez nem Személyednek szól, csak úgy általánosságban, ez az én véleményem...
Szép reggelt!

Jól beszélsz Kraca, ehhez nem is kell kiegészítés.

Fetcroll: Azt a szót, hogy agancs, ha még egyszer két "g"-vel írod, kitekerem a nyakad!

Még mielõtt kiderül, hogy... Link

A szarvasok februárban kezdik levetni az agancsukat, elõször a nagyobbakat viselõk szórják el, majd folyamatosan az egyre kisebb agancsúak is. Ez eltarthat egészen április elejéig is.
Hogy engedik-e a gyûjtést, azt nem tudom. Ahol szarvas megfordul, bárhol lehet agancs. Myloh valószínûleg otthonosabban mozog ezen a területen.

Az általam említett szivárványos öklét kizárólag a horgászoktól védik. Apró, átlag 1-2 g-os, vénségére max. 5-10 g-os halacska. Csak az általam ismert öntözõcsatornákban a megyénkben több tízmázsás (lehet, hogy százmázsás) nagyságrendben pusztul el, rohad el minden õszi vízleeresztéskor. Túlzás a számokban nincs. Az a mázsa körüli mennyiség, amit az agonizáló halacskákból kemény bírságkockázattal megmentek áttelepítve a legközelebbi holtágba, élõvízbe, több, mint amit az ország összes süllõhorgásza éves szinten felhasználna eltekintve attól, hogy az élõ csalis horgászatot állatkínzásnak tekintjük-e? Más halakkal nem tilos az élõ csalis horgászat, de Germániában pl. igen. Azért az évente a saját közönyünk miatt kínhalállal elpusztuló 99,9%-ért nem siránkozunk, a maradék 0,1 % miatt megfeszítjük a horgászokat? Sokszor találkozok olyan esetekkel, hogy szakmától, a probléma jellegétõl függetlenül néhányan a saját munkájuk, munkakörük, tényleges tevékenységük fontosságát egy-két nagyságrenddel túllihegik. Ennek eredménye a bírság, szájtépés, bírság. Az, hogy mikor, hogyan és kikbõl alakult a magyar környezetvédelmi hatóság, tekintsünk el. Számos olyan esettel találkoztam már, hogy megoldást kellett keresni X problémára. Bármilyen épkézláb javaslatra: nem, nem, nem! De akkor hogyan? Az nem a mi feladatunk... Minden esetre néhányan jól megélnek az ilyen tevékenységbõl. Elõre nem visznek semmit, csak egy ballasztot jelentenek az igásló nyakán.

Hol lehet aggancsokat találni? Hiába járom éjjel-nappal az itteni erdõk legsûrûbb részét, egy aggancsot nem találtam még, pedig szarvas sok van errefelé, nem egyet láttam már. Mindig azokat a helyeket keresem, ahol sûrûn vannak a fák, bokrok, cserjék, nézema fák törzsén a nyomokat (ahol lejött a kéreg pl), vannak is jelek, hogy szarvas járt azon a helyen, de aggancsot nem találok. Hol nézzek még szét, van valakinek ötlete? Köszönöm!

Mint ahogy a hóvirágot is felesleges védeni ott, ahogy minden patakparton milliószám tenyészik, szinte gyomként.
Ahol kevés van belõle vagy ritkaság, ott védjék és tilos legyen szedni, de ahol tonnaszám van, ott hadd legyen szabad Édesanyámnak egy csokorral szedni többmilliós bírság nélkül.
Sõt, mivel a dombok közötti falvak néptelenednek el, ahogy halnak ki az öregek, és ott maradnak az enyészetnek a házak és az udvarok, a többszáz évvel ezelõtt hazavitt hóvirágok terjednek az udvarban, és hosszú évek alatt ellepik az elnéptelenedett településrészeket.
Magyarán azzal, hogy hagymástól vitték haza, terjesztették a növényt.
Most ugyanezen "terjesztésért" kishíján börtön jár.

Köszönöm, én is úgyszintén boldog Ünnepeket kívánok, s természetesen minden Fórumkomának.

Semmi bajom a verébbel, honnan szeded??
Csupán azt jegyeztem meg, hogy olyan tömegben fordul elõ Magyarországon, ill Európában, hogy fejvakarást idézett elõ nálam, amit Nyuli írt. Nem tartom ésszerûnek olyan fajt veszélyeztetettségi lajstromba tenni, mely ekkora egyedszámmal bír.

Akkor ez egy reptetõs tréning, jót tesz nekik. Nem vagyok méhész, ez szakmai fogás lehet.

Én se voltam tejivó, de mostanság felszaporodott a bélpanaszom, bõrbetegségem,vérnyomás,stb. össze szedett bajaim vannak. Most megpróbálom a saját tenyészetû kefirt inni, elõzõleg a bolti tejfölt ettem, de a 20% zsíros ipari tejföl megfekszi a gyomrom.
A házi tehéntejet egy kollégánk tanyasi gépi és tiszta feldolgozásából kapjuk, 2 literes ásványvizes flaskával, egyszeri felhasználással.
Na ebbõl készül a tibeti gombás kefir..
Egy részletesebb kitérõ errõl;
Link

Igen, kimennek egy picit wc-ni, repülnek egyet, aztán csütörtökön visszazárjuk õket illetve lehordjuk a kaptárakat a szuterinba, ott a legkeményebb hidegben is van +1-2 fok.

Nem vagyok finnyás, de a házi tejet nem szeretem, holott édesanyám mindig hozat 1-2 liter kecske és tehéntejet. Jobban szeretem a bolti tejet, de azt is csak mértékkel!

Ez valami szellõztetés, kirándulás nekik?

Én meg felszedtem a múlt heti szeles napok után még lehullott diókat a fa alól. A bebarnult burkos diók most estek le, elég jónak néznek ki, egy-két kiló öszejött.
Luca kutyus meg szabadon van, képes sok diót megrágni, és megenni a belsejét!
Névnapjára kapott egy fatányéros kuty-szalámit, kenyérrel, és aludt tejjel másik edénybe.
Ja a tejrõl; este leszûröm a dunsztos üvegnyi tibeti kefirt, és felöntöm újra fél liter tanyasi tejjel.Már nõttek a gombák-karfiolok, holnap ketté-osztás, és lesz két dunsztos üveg 750 ml. erjesztõ közeg.
Tényleg jót tesz, megszûnõben van a hasmenésem, egyenlõre.

Gyorsan kihordtuk a hétvégi hideg idõszak beköszönte elõtt a méheket, hadd végezzék el az ügyes bajos dolgaikat Link csütörtök este pedig visszahordjuk, nem egy könnyû munka.

Lujó elvileg ezért találták ki a bíróság intézményét és ezért vannak a bírók akik a helyzetet pártatlanul megítélve döntik el, miként alkalmazzák lehetõleg rugalmasan a törvény betûjét a törvény keretei között maradva. (Az ítélet pártatlanságát mindig a vesztes fél kifogásolja. Kívülálló nem lát rá egy ítélet motivációira, találgathat ugyan de az többnyire szubjektív és sokat rontanak még megítélésükön a "rossz" ügyeket védõk ismeretes trükkjei már a római birodalom óta. Jókai írásában azt kérdi az oláh pásztor: "Kend az aki pénzért szokott hazudni? Van egy kis birkalopási ügyem. Elsimíthatná azzal hogy véletlenül tévedt éjjel az én aklomba a más nyájától elkóborolt birka.")
Nincs (ismert vagy ártó) ellenséged, ez örvendetes. Azért úgy vélem, nem paranoid dolog ha vigyázol, mert még a nehéz sorsú emberek között is mindenkinek van irigye és ellensége. Hogy miért? Többnyire vélt vagy valós érdekellentétek-sérelmek miatt amirõl esetleg Te nem is tudsz. Rosszabb esetben pusztán "sportból" hogy az illetõ saját frusztráltságát némileg feloldja...

De tényleg, mi baj van a verébbel, vagy a vaddisznóval...?

Az aktuális témához éppen kapcsolódna a ma reggeli Hajnaltáj- Kossuth Rádió 5,30-as utáni témái;
Link
(kattintás az 5,42-tól hallható riportokra, a csúszkán
A mezei pockok irtása ma mégsem megoldott, a méreg-kihelyezésekkel van gond. Érdekes, de nem nevezik meg a "felelõtlen dolgozókat", pedig a mérgezett csalit mégiscsak " vezetõk, raktárosok osszák szét. Akik meg kihelyezik, azok meg nem akarják az idejüket rendesen,szakszerûen kitölteni.(!)Itt már meg kellene vizsgálni, ki alkalmas állatvédõ feladatok ellátására!

Ma megjelentek az õszapók a városban. Meglepõdtem, hogy 1m.-re is közel engedtek magukhoz
Megfigyeléseim szerint csak havazások elõtt jelennek meg nálam. Kezdek reménykedni

Két órán át fogalmazgattam, de lebénult a net a géppel együtt. Az internetszolgáltató gazdaságos üzemmódban van ilyenkor. Megpróbálom emlékezetbõl helyreállítani. Már a rómaiak tudták, hogy a legnegyobb igazságtalanságokat a törvény betû szerinti értelmezésével lehet elkövetni. Szerintem nem láttál még egy leeresztett csatornán egy bújtatós áteresznél az út két oldalán 15- 20 m2-es "vízfelületén" 5-10 cm-es vastagságban halivadék tetemet rohadni. Egy "környezetvédelmi" hatóság alkalmazottai azzal hencegtek, ha meglátnak az út mellett egy füstölgõ halmot, többszázezres bírságra számíthat az a gazda, amelyiknél egy mûanyag reklámszatyor maradványai égnek a tûzben, mûtrágyás zsákokról, fóliáról már nem is beszélve. Ez nem akadályozta meg ugyanazt a környezetvédelmi hatóságot abban, hogy egy nagy szennyezõnek ne õk találják meg a törvényi kiskaput, többmilliárdos kárt okozva néhányezer embernek. Ivadékmentési tevékenység az Fm. hivatalnál engedélyeztethetõ (pár ezer Ft), de miért a mentést végzõ fizessen a védelem alatt álló élõlények mentésének engedélyezéséért? A másik, hogy a megyei öntözõ csatornák hossza és az átereszek darabszáma meglehetõsen magas. Nem tartom valószínûnek, hogy néhány túlbuzgó, a saját pozicioját és hatalmát minden áron ún. bizonygatni akaró "környzetvédõ" minden titkosszolgálati eszközt bevetve, esetleg karácsony másnapján feltételezett tartózkodási helyemet megfigyelve engem lebuktathasson, bár ki tudja... Néhány éve okoztam némi kellemetlenséget egy KÖFE fõnöknek, aki a következõt nyilatkozta a korábban említett esetemben: "Mi nem a környezetet védjük, hanem érvényes jogszabályokat alkalmazunk." Tudomásom szerint még a poziciójában van annak ellenére, hogy a munkahelyének elnevezését még nem olasta el a nagykapu felett legalább tíz éve ig. pozicióban.

Az enyhébb és csapadékos idõnek köszönhetõen rengeteg téli fülõke bújt elõ a fatuskókon, törzseken a Bükkben. Nem egy értékes gombaféle, de a semmilyen õszi szezon után jól esik belõle a paprikás. Azon gondolkozom, vajon a rizikék elõjönnek-e még ilyenkor, vagy már nem érdemes szétnéznem utánuk némi savanyúság készítésének reményében?

Köszönöm jókívánságaid, egyúttal elõre is Boldog Karácsonyt és Új Évet kívánok Neked és szeretteidnek