Ho-ho-hóváró

Link

Érdemes megtekintetni ezt az elõadást.

ECM!!! Nem szeretném lesni, ahogy "alattam" kiadós havazás van, és nem ér föl ide (GFS). Ki tudja...

Megnéztem két osztrák csapi elõre térképet, mindkettõ tõlem kicsit északra, leginkább északkelet-Aiusztriára várja holnap estétõl a kiadós csapadékot. Ezzel szemben a GFS tõlem délre tette a 18z-s futással. A gfs alapú WZ WRF is szintén, de ez nem meglepõ. A Metnet WRF viszont nem tudom mennyire alapszik a GFS-en ,de az is leragasztotta délre a Kisalföldtõl. ECM elviszi északra, ahogy az osztrákok. Ismét hatalmas összecsapás lesz a két modell között (többek közt), hisz 10-mmek a külömbségek, ami hónál nem mindegy.... Holnap ilyenkor már ki fog derülni

E télen az 5-10 centiket is meg kell becsülni. Pedig mennyi lehetõség lett volna egy jó kis blizzardra..
Te emlékszel, hogy mióta is vagyunk Metnet tagok?

Én csak az õ térképérõl beszéltem, amúgy 5 centinél én sem várok többet. = DD

Országos Hírlap 1897 deczember 31.
(fõszerkesztõ: Mikszáth Kálmán)
IDÕJÁRÁS.

A m. kir. meteorológiai központi intézet távirati
jelentése 1897. deczember 30-án reggel 7 órakor:
"Egy szokatlan mélységü depresszió megjelent Skóczia táján
(723 mm.), mely környezetében, nevezetesen Angliában általános
nagymérvü esõzést és Európa nyugati partvidékén viharos légáram
lást okoz. Egyidejüleg a magas légnyomás mindinkább Délkeletre
szorul és a Fekete-tenger táján közel van 780 mn.-hez. — Az idõjá
rás Közép és Kelet-Európában általánosan száraz. Legalacsonyabb
ma a hömérséklet Erdélyben, erõs hõemelkedés mutatkozik Európa
nyugati szélén, de Észak-Oroszország is fölötte enyhe, igy Szt.-Pé
tervár enyhébb mint Konstantinápoly.
Hazánkban a száraz és hideg idö változatlanul tart. Csapa
dék nem volt sehol, a nappali hõmérséklet is a fagyponton alul
maradt. Reggel Keleten kiderült, sok felé pedig köd képzõdött.
Déli szelekkel, borult idö, emelkedõ hõmérséklet és késöbb
csapadék várható."

Jajj, de jó, hogy ezt felhoztad. Pont a napokban gondolkodtam rajta, hogy vajon melyik évben is lehetett március 13-án egy szép kis havas, hófúvásos nap. Kéretlenül is köszönöm .

Kissé emelkedni kezdett a hõmérséklet a csapadékzóna érkezése elõtt. Tuti esõ lesz.

Íme a "nonszensz" oka: Link Link

Gyenge hõkontraszt a felszínközeli légkörben = kevés csapadék...

Köszönöm!!!

Nekem egyébként meggyõzõdésem, hogy ez a "bezzeg a régi telek", "fehér Karácsony a normális", "a tél novembertõl márciusig tart", stb... megállapítások nem sima városi legendák, hanem egyfajta apáról fiára, anyáról lányára továbbadódó kollektív emlékezet részei, melynek révén szinte mindenki úgy érzi végül a homályos emlékek, a szülõi elmesélések és egy-két valóban kemény gyerekkori tél alapján, hogy régen minden tél kemény volt. (Nekem pl. a 87-es ilyen meghatározó.) Mindennek a gyökere pedig a "kis jégkorszak" valóban kemény teleire nyúlhat vissza, azaz gondolom pl. a középkorban nem volt a magyar népi legendárium része a hideg, hóban bõvelkedõ tél. Érdekes lehetne itt a néprajz és a meteorológia kapcsolata.

Dehogy lesz jó.

Úgy látszik, a konvektív elõrejelzés ( Link ) egész pontosan bejött, bár helyileg nem 100% a fedés a modell által várttal, attól kicsit DNY-abbra (is) alakultak a záportömbök: Link . Amikor írtam, csak a modellkimenetet láttam, valójában nem adtam volna sok esélyt rá, ezúttal a modell nyert .

"de ilyen
nyomáselrendezõdést látva nekem kicsit nonszensz a
GFS mm-fukarsága"

Így van,a legjobb szó erre,hogy nonszensz !

Tiszteletben tartom a véleményedet és egyetértek, hogy ez is egy teljesen reális lehetõség...õszintén remélem, hogy Neked lesz igazad Én magam részérõl másként látom a pénteki nap idõjárását, szerintem a csapadék java része folyni fog és a csak a legvégén mehet át hóba, de az már kevés lesz a boldogsághoz.. Másik lehetõség, bár ennek már személy szerint én is egyre kisebb esélyét látom, hogy még itt a D-i határszélen sem lesz jelentõs csapadék, lásd mostani GFS. Néhány napja még komolyan foglalkoztatott ez a kimenetel is, de ilyen nyomáselrendezõdést látva nekem kicsit nonszensz a GFS mm-fukarsága

"Bezzeg régen mekkora telek voltak"...

Érdekességképpen 1829/30 tele minden másik közül kiemelkedik mind tartós voltával, mind extrém hidegével. 1829 nyár végén túl sok elõjele nem volt a közelgõ hideg télnek, az augusztus közel 3 fokkal melegebb lehetett, mint az 1951-2000-es átlag, és ugyanez a pozitív anomália folytatódott szeptemberben is. Ezt követõen novemberben érkezett a fordulat, korán beköszöntöttek a kemény fagyok, -0.8 fokos novemberi közepet hozva Buda, Sopron és Pécs korabeli adatai alapján.

Ezt követõen végeláthatatlan volt a rendkívüli hideg, országos téli közepek:
1829. dec: -6.9°C
1830. jan: -9.3°C
1830. feb: -4.1°C

Az elmúlt 200 év egyik legkeményebb januárját és decemberét nagyjából a 2012-esnél csak fél fokkal enyhébb február követte. Ezzel 1829/30 tele a 18. század vége óta a legzordabb téllé vált Magyarországon. A tél folyamán több alkalommal is -22, -23 fokos hidegeket jegyeztek fel a Gellérthegy tetején, dombi fekvésû állomáson. A fagyzugokban minden bizonnyal megvolt a -30, akárcsak 1987-ben, vagy 2003-ban 1-2 nap erejéig.

Én most azt mondom : jelentõs,kiadós csapadék lehet térségünkben péntek-szombaton , méghozzá túlsúlyban hóval ! A ciklon várható nyomási elrendezõdése,helyzete mondatja ezt velem .

Látod Gerg0 rajzát? Az alapján a csütörtök péntek nekünk jólehet...

Nemrég átvonult felettem az elsõ zöld csapadéksáv, de csak csepergésre futotta belõle. a MetNet WRF szerint még esne némi esõ reggelig, bár az érdemi csapadék végig tõlem Ny-ra és ÉNy-ra lenne. Reggel, a csapadék legvégére váltással számol, de szerintem nem sok esély van rá. Jelenleg 5 fok van, de nem esik.

Ez fenomenális! Gratulálok, igazán értékes munka! Réthly munkásságát folytatni kell.
..........
Mekkora kedvencem ez a DK-i irányból érkezõ csapadék! Néhány fokkal hidegebb, és nagyobb nyomásgradiensû helyzetben, bömböl az ÉK-i szél, és ideérve ömlik a hó, hófúvással. (pl. 2006.03.13). De inkább alszok, hátha még szebbet is tudok álmodni!
Lesz is esõ itt ebbõl rendesen, a legjobb irányzat térségemre...

Hát ja. Ezen kívül érdemes még belenézni a Balaton monográfiájába. Az ember egybõl szkeptikussá válik a drámai jövõképeket
illetõen.

Ezek szerint a jma is azt támogatja, amit a mai 6-os gfs-bõl rajzoltam?

Mondhatom, nagyon boldog tõle a Fõváros népe!

Hidegség: 19. századi, fõleg téli meteorológiai adatokat én is rendkívüli érdeklõdéssel olvasnék... kedvenc korszakom, nemcsak idõjárásilag.

Egyrészt.... 1845-ben megdõlt Szegednél az LNV!
Másrészt... Az 1879-es árvíz oka a csapadékos idõszak mellett a nem teljesen kidolgozott (ebbõl a szempontból) szabályozás volt. Szerepet játszhatott még a jég is. (A katasztrófa éjszakáját megelõzõ pár órában jégtorlaszt kellett bontani)

1866-ban Kruspér István, a Magyar Tudományos Akadémia tagja kiadta a Gellérthegyi Obszervatórium 1841-48 között végzett napi bontású megfigyeléseit, teljes terjedelmükben. Az éppen kezemben lévõ, megsárgult könyv elõszava megdöbbentõ:

Ilyen észleletek ma már a polgáriasodott népek közt az egész föld kerekségén nagy szorgalommal tétetnek, nálunk pedig bizonyos fontosságra emelkedtek, azon szomorú tapasztalás következtében, melynél fogva a szárazság évrõl évre behatóbban kezd mutatkozni, s melynek okát némelyek az erdõk kipusztításában, mások a mocsárok lecsapolásában keresik. [...] Vajjon az aszályosság állandó-e? vagy csak - a mit óhajtunk és reménylünk - átmeneti jellemû. A régibb hasznavehetõ adatok felkutatása s közzététele tehát a tudomány barátai által hálás köszönettel fog fogadtatni...


Mintha napjaink elsivatagosodással riogató klímamodellezõit hallanám, akik most éppen 147 évvel ezelõttrõl szólnak hozzánk. A helyzet az, hogy mindig is "divat" volt az ember tetteit okolni a természet meg nem értett szeszélyeiért. A könyvet kiadták 1866-ban, 10 évvel késõbb megkezdõdött a csapadékos idõszak, 1879-ben Szegedet elvitte az áradat: Link

Na lefrissült a metnetes wrf, ha nem is vérmes csapadék de azért lehet pénteken:
Link
Link
Link

Arról nem is beszélve, hogy az operatív már nem is megy átlag alá. Hová tûnt a tél? :O

Ami érdekes, hogy szerda esti akcióra viszont több csapadékot vár ide, mint a többi global modell, valahogy a két dolog szerintem összefügg.

Pedig ma éjszakára 850 hpa.-on már jó lenne a T a csapadék idejére:
Link
ez alatt van a gond !
De jó hír hogy a metnetes wrf a csapadék végén már havazással számol holnap reggel:
Link

(Igazad leheta CDAS-ról, én is valami ilyesmit hallottam róla. De szerintem e modell nem feltétlenül 'szükséges', hiszen olyan statisztikai módszerek is léteznek, amely pusztán az aktuális helyzetbõl és a modellkimenetekbõl olyan beválási paramétert állít elõ, ami egy CDAS-hoz hasonló referencia nélkül is összehasonlíthatóvá teszi egymással a modelleket.)

Záporos csapadék hull, esik rendesen.
Fórumhelyszín: Hódmezõvásárhely-Kútvölgy

Igen es megkockaztatom nem lesz szamottevo ho mar budapesten ezen a heten!Ezert mondtam mar tegnap is ,hogy az a 28mm onoseso nagy lehetoseg volt es nem lesz akkar evekig ilyen!

Bezony. És tõlünk még a csütörtök lehetõségét is szépen elvette.

Zsombor.Ilyen butaságot azért ne írj.

bizony bizony a friss GFS szépen elvitte az országból a lényeget, plusz még ráadásul 48óránál az ország nagy része pluszban is lenne 2 méteren. De hát ugye ahogy sokan mondják ez a 18z futás...ne tegyünk rá, várjuk majd meg az éjfélit.

GFS megint kitolta a csapadékot, tovább tart a GFS vs. mindenki csata.

a jma budapestre már nem túl sok csapival számol csütörtökön, ott lesz a csapadék határa

Szuper!
Akkor még 10 év és kint vagyunk ebbõl a szélsõséges periódusból!
Mekkorát néznek majd a globális felmelegedõsök, hiihijjjj!
A klímakutatók meg majd csak akkor veszik észre, hogy kint vagyunk ebbõl a blokkból, amikor már véget ér a következõ!

Jajj.. Dunántúlon esik ha kell ha nem, most az enyém érdekes Link¶m=anim Link
A 60-as években is voltak olyan telek hogy... A 80-asokat átélnem gyönyörûség volt (88-ig).

Hála a Magasságosnak, végre megeredtek az ég csatornái, esik szépen az esõcske
Szerb radar alapján van még bõven utánpótlás: Link Aztán pénteken itt az újabb adag esõ, akár 10 mm is összejöhet, de kis szerencsével akár ennél valamivel több is, szombat estig [esõ] Szurkoljatok nekünk srácok, nagyon kell a csapadék..

Szerintem az összes fõvárosi metnetes nevében kérhetem, hogy ne így legyen.

Ha még az a csapimezõ fentebb tolódik a Dunántúlon, jó kis hózáporok lehetnek belõle a Balaton északi részén. Elvileg ott már a GFS szerint jók a feltételek a havazáshoz.

Amit egészen biztosan tudok errõl az idõszakról, az annyi, hogy kb. 1880 és 1920 között lényegesen ritkábban fordultak elõ tartósan 30-35 fok feletti nappali hõmérsékletû idõszakok, mint 1921-50 vagy 1991 és napjaink között.

Csapadék tekintetében nagyon változatos a kép: elõfordult 1-2 nagyon száraz és csapadékos év, viszont a szóródás talán kisebb mértékû lehetett.

Több mint valószínû, hogy éghajlatunk az úgynevezett Többévtizedes Atlanti Oszcilláció (AMO) 60-70 éves periódusidejére reagál a fõként zonális és meridionális irányítású (vagy szélsõségesebb) idõszakok váltakozásával: Link Az ismétlõdõ ciklusok közepette viszont emelkedett hazánk átlaghõmérséklete, a 18. század vége óta valószínûsíthetõen több mint 1 fokkal. Elsõsorban annak köszönhetõen, hogy a téli félév melegedett - nyáron minimális a hosszú távú változás, inkább csak 30 évenkénti erõteljes ingadozás jelentkezik. Errõl a máig befejezetlen kutatássorozatomról még a tavalyi Metnet találkozón tartottam egy elõadást.

Annak nem is kéne ott lenni van egy kis labilitás a duna egy széles sávjában és abban alakulnak ki ezek a gócok. Ebben a vonalban eléggé záporos is lesz a csapadék.

gabesz: megemelheted nyugodtan a várakozásaidat ott délen. Csak a 0 fokkal kell vigyáznod.

Szombat delutanig en is ide 5-10cm havat varok.

Te!
Az 1890-1920 közti 30 évrõl miket tudsz?
Azt szeretném tudni, hogy mennyire hasonlított az 1960-1990 közötti kiegyenlítettebb, szélsõségektõl mentesebb idõszakra?
Persze 100-120 évvel korábbi adatokat nehezebb összegyûjteni, de ha van rálátásod, akkor megköszönném!
Csak mert az 1992-2013-ig lévõ szélsõséges idõszakra nagyon hasonlít az 1920-1950 közötti idõszak...

Köszi az érdekes elemzést! S a mos Dunántúlon DK felõl ÉNY felé araszloló csapadéksávról megemlékezik JMA barátunk?

A SYNOP-ból és digitalizált napijelentésekbõl összerakott adathalmaz szerint 2012-es évnél szárazabb volt 1997, 2000, 2003. Két hasonlóan száraz év pedig az 1940-es évek második felében követte egymást. A számítási eredményül országos csapadékösszegeim majdnem pontosan egyeznek az OMSZ-éval 1901-tõl. Elõtte nincs mit összehasonlítani, mert a Szolgálat nem rajong az általam kedvelt 19. századért. Még annak ellenére sem, hogy 1870-ben alakultak meg.

JMA elõrejelzése: Ma kiteljesedik észak felé a csapadékzóna, a legtöbb az alföld középsõ és északi részein valószínû. Nyugat felé Budapest lesz a határa a csapadéknak.
Az Északi khg területén még holnap kora délutánra is csapadékot vár egyre inkább havazással.


Holnap este délnyugatról belép az újabb csapadékzóna. Zala és vas megyében kiterjedt havazással még éjfél elõtt. Reggelig a Pécs Siófok Sopron vonalig húzódik fel a cspadékzóna. Délelõtt a balatontól északra korlátozódik Soporon környékére számol a legtöbb hóval, kegyetlen havazással, de még a bakonyban is nagy havazást vár !!
A kisalföldön már valamivel kevesebbet. ÉNY.-on még csütörtök este is esni fog gyengülõ intenzitással.

Péntek éjjel belép a csapadék a déli részeken immár, Baranya-Bés Kiskun területén, a JMA 0 fok alatti hõmérséklettel és havazással számol (délkeletre nyúlhat be a + fok)
A legtöbb hó is itt várható. Délre már eléri a Letenye-Fonyód-Siófok-Dunaföldvár-Békéscsaba vonalat. És nagyon szép havazás néz ki ettõl délre.

Igen, a Fertõ-tó akkor száradhatott ki, ha évekig nem volt esõ.
Most ebben a két évben azért nem történt ilyen, mert elõtte volt a 2010-es év, amikor rekordcsapadék volt.
A kérdés, volt-e olyan két év egymás után, amikor ennyire csapadékos volt mint a 2010-es, és ennyire száraz mint a 2011-es, egymást követõ két ilyen év!?

Tipp: passz!

Floo: 2011-ben extrém alacsony volt a csapadék éves mennyisége (területi átlagban), azonban a mérések valódi kezdete, a 19. század elsõ fele óta közel sem ez volt a legszárazabb év kis hazánk területén.

Az 1850-es, 60-as évtizedben legalább 5-6 ennél szárazabb év fordult elõ, a régi OMSZ-os és osztrák évkönyvekben lévõ adatok tanúsága szerint. Miközben a régi típusú csapadékmérõk pontossága elmarad a Hellmann-rendszerûekétõl, a korabeli mérések viszonylagos helyességét igazolja a Fertõ-tó viselkedése. E tavunk szinte kizárólag a közvetlen környezetére és víztükrére hulló évi átlagban 600mm körüli csapadék útján kap utánpótlást. Nos, az 1860-as évtized közepére a tó teljesen kiszáradt, helyét felszántották, még egy kápolna falán álló emléktábla is õrzi ennek a nem mindennapi eseménynek az emlékét (3. oldal): Link

Közben az idõjárás iránt érdeklõdõk és a hazai mezõgazdaságban érdekeltek örömére új, véleményem szerint egyedülálló meglepetés van készülõben, amelybõl csak részleteket tudok mutatni még (a linkek kb. 10-15 másodperc alatt töltõdnek be):

1865. február: Link
1993. november: Link
2003. július: Link
2010. május: eláztunk Link
2012. augusztus: Link

Van-e bárkinek ötlete mi lehet ez? (annyit elárulok, hogy az adatbázis 68000db havi összegzõ adatot tartalmaz 1820 és 2012 között, amely 2 millió digitalizált napi megfigyelésbõl számolódott!)

A rekord az rekord, én nem is arra céloztam, hogy nem hinném el, csak arra, hogy bármiféle következtetéseket vonjunk le belõle anélkül, hogy kicsit távolabbról tudnánk szemlélni a dolgot. Itt van pl. a Balaton esete: az átlagember pl. arra gondolhatna, hogy a tó jelenlegi vízszintjébõl valamiféle éghajlati hajlamokra/szélsõségekre lehetne következtetni... Csak az felejtõdik el, hogy amit a tóval mûveltek az emberek, az volt szélsõséges: elõször is a déli parti vasút megépítésekor több mint 100 éve több mint 2 métert lecsapoltak belõle. Gondoljunk bele, ezek szerint az átlagos vízszint nem 3-4 méter volt, hanem 2 méterrel több! Azaz a rendkívül szélsõségesnek nyilvánított 1 méteres vízhiány, ami pl. idén is jelentkezett, 100 éve meg se kottyant volna a tónak. Na akkor most mi is a szélsõséges? Az idõjárás/éghajlat, vagy az, ahogy mi gondolkodunk?

Én is ezt mondtam. Voltak szép téli napok, de december eleje óta nem volt tartós tél csak pár napra tudott lehûlni, na meg hó esni.