Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Igen, Lillafüreden még alig volt valami, feljebb viszont mesevilág van. A hó súlyától az út felé dõlõ ágakon a vastag hó amikor leesve a szélvédõre zuttyant, olyan volt, mintha meghógolyózták volna a kocsit.
Itt nem de tõlünk ÉK-K-re pár centi vígan össze fog jönni..
Pl. Meteo-nál.. Namény-F.Gyarmat 4-5 cm kitermelhet.. s ott kárpátalján még torlódik is majd
Pl. Meteo-nál.. Namény-F.Gyarmat 4-5 cm kitermelhet.. s ott kárpátalján még torlódik is majd
Érdekes és tanulságos volt ez a két nap számomra.
Amúgy ma a Bükkben igen érdekes volt,Bánkútról már írtam tegnap este 6-tól folyamatosan szakadt a hó,míg Lillafüreden ma délben szinte semmi.Ami viszont érdekes volt,hogy onnan Eger felé autózva jó nagy hó volt,egészen Felsõtárkányig,de ott már megint semmi.De elõtte pár km-el még legalább 10 cm friss hó volt,ott hirtelen lett vége a hónak.Szóval lejjebb volt a határ mint a túloldalon.viszont a váltás éles volt.
Hazafelé Gyöngyösig esõ-havas esõ,onnan hó.Záporszerû volt a csapadék.
Amúgy ma a Bükkben igen érdekes volt,Bánkútról már írtam tegnap este 6-tól folyamatosan szakadt a hó,míg Lillafüreden ma délben szinte semmi.Ami viszont érdekes volt,hogy onnan Eger felé autózva jó nagy hó volt,egészen Felsõtárkányig,de ott már megint semmi.De elõtte pár km-el még legalább 10 cm friss hó volt,ott hirtelen lett vége a hónak.Szóval lejjebb volt a határ mint a túloldalon.viszont a váltás éles volt.
Hazafelé Gyöngyösig esõ-havas esõ,onnan hó.Záporszerû volt a csapadék.
Ciklon Top3 @ 16:00 - Kántorjánosi 61,7 mm Tiszakerecseny 56,6 mm Lónya 52,6 mm (Kisvárda 49 mm)
Ez ma a csúcs, most szinte szakad, igen nagy pelyhekben, rég láttam ilyen nagy pelyhes havazást!
Ez sajnos csak arra lesz jó, hogy lássunk havat a mai nap is, de másra nem nagyon sajnos. Talán holnap összejön valami,de remélem nem ugyanez a szenvedés.
A helyzet a következõ irreális elvárások vannak jelen, nem csak a meteoval kapcsolatban:
tények: -erõs lehûlés orságos szinten -több nappal elõtte- megvolt elõrejelzve OK
- kiadós csapi elõrejelezve országos szinten OK
- halmazállapot váltás megtörtént elõrejelezve Ok
- nagy szél bejött OK
- bizonytalanság megemelítve, részletezve OK Link
Ezek után aki centiket számolgat (bizonytalan csapinál, hõmérõnél) az én úgy vélem, h irreális elvároskat kerget és nem tudja, h mi a különbség egy elõrejelzés és a jövõben bekövetkezõ jelenségek pontos leírása között. Persze ez csak egy vélemény, csak arra próbátam rávilágítani, h mennyire több oldala és olvasta is lehet egy helyzetnek, ha nem a pesszimista, mindenbe belekötünk gúnyánkat vesszük föl.
szerk: azt azért hozzáteszem, h az elmúlt 2 hónapban jó párszor (az átlagosnál többször) én is láttam/átéltem olyan elõréket amiket nem teszek ki a dicsõségfalra, sem én sem más elõrejelzõ társam (remélem, h a többes szám senkit sem sért)
tények: -erõs lehûlés orságos szinten -több nappal elõtte- megvolt elõrejelzve OK
- kiadós csapi elõrejelezve országos szinten OK
- halmazállapot váltás megtörtént elõrejelezve Ok
- nagy szél bejött OK
- bizonytalanság megemelítve, részletezve OK Link
Ezek után aki centiket számolgat (bizonytalan csapinál, hõmérõnél) az én úgy vélem, h irreális elvároskat kerget és nem tudja, h mi a különbség egy elõrejelzés és a jövõben bekövetkezõ jelenségek pontos leírása között. Persze ez csak egy vélemény, csak arra próbátam rávilágítani, h mennyire több oldala és olvasta is lehet egy helyzetnek, ha nem a pesszimista, mindenbe belekötünk gúnyánkat vesszük föl.
szerk: azt azért hozzáteszem, h az elmúlt 2 hónapban jó párszor (az átlagosnál többször) én is láttam/átéltem olyan elõréket amiket nem teszek ki a dicsõségfalra, sem én sem más elõrejelzõ társam (remélem, h a többes szám senkit sem sért)
Lehetséges. A fene se tudja,de majd ha lesz idõm visszakeresem. 
De azért lássuk be,hogy a 6-7hótakarós nap,ha volt is annyi,az baromi kevés.
Ennél még délkeleten is több volt szerintem decemberben.
Van olyan hely ahol kevesebb van 6-7hótakarós napnál?
De azért lássuk be,hogy a 6-7hótakarós nap,ha volt is annyi,az baromi kevés.
Ennél még délkeleten is több volt szerintem decemberben.
Van olyan hely ahol kevesebb van 6-7hótakarós napnál?
Itt továbbra is esõ, megint sima esõ. Már Nyíregyen is havazik. Körbe mindenütt. Délre keletre nyugatra és Miskolcon azaz észak felé is.
Az az érdekes, hogy hajnalban volt egy lepel hóömlésbõl, folyamatos hidegadvekció ellenére visszaváltott esõbe napközben és úgy is maradt. Azaz tegnap esõ, éjjel átmeneti hó majd újra tartós esõ.
Az az érdekes, hogy hajnalban volt egy lepel hóömlésbõl, folyamatos hidegadvekció ellenére visszaváltott esõbe napközben és úgy is maradt. Azaz tegnap esõ, éjjel átmeneti hó majd újra tartós esõ.
(
A tegnapi modellek többsége, sõt, még a ma hajnaliak, 0UTC-sek közül is jó néhányan már 6 órára elõre mást vártak, mint ami végül történt. Az OMSZ tegnap ehhez képest bevállalt egy "váltást", ha jól vettem észre, legalábbis nekem gyanús volt. Ez persze muszáj is volt, látva, hogy más kezd történni, mint amit a modellek vártak. Tehát jól csinálták, de akkor is: ilyen helyzetben lehetetlen elõrejelezni. Ja, és én nem találtam meg a különbségek közvetlen okát, s mástól sem olvastam róla eddig, se itt, se máshol. Szóval meg vagyunk szívatva rendesen
.
Sze: Derick: azt azért hozzátenném, hogy a beválás erõsen helyfüggõ is lett: itt nálunk pl. sokkal rosszabb volt, mint akár csak a megye másik oldalán. Pl.
.
)
A tegnapi modellek többsége, sõt, még a ma hajnaliak, 0UTC-sek közül is jó néhányan már 6 órára elõre mást vártak, mint ami végül történt. Az OMSZ tegnap ehhez képest bevállalt egy "váltást", ha jól vettem észre, legalábbis nekem gyanús volt. Ez persze muszáj is volt, látva, hogy más kezd történni, mint amit a modellek vártak. Tehát jól csinálták, de akkor is: ilyen helyzetben lehetetlen elõrejelezni. Ja, és én nem találtam meg a különbségek közvetlen okát, s mástól sem olvastam róla eddig, se itt, se máshol. Szóval meg vagyunk szívatva rendesen
Sze: Derick: azt azért hozzátenném, hogy a beválás erõsen helyfüggõ is lett: itt nálunk pl. sokkal rosszabb volt, mint akár csak a megye másik oldalán. Pl.
)
Én már azon is csodálkoznék, ha kialakulna egy lepel mert jelenleg ahogy földet ér el is olvad. Igaz T csökken most 1.4 fok.
Így van medihez képest egész jó volt az elõrejelzés. (10 cm felett ott is volt ahová ki volt téve Bükk, Mátra, Zemplén tény, h jellemzõen 250-300 m feletti részeken) Máshová ha jól emlékszem lepel 3 ,5 volt. Egy szó mint 100, egy ilyen helyzetben ezt én egy jó közepesre értékelném. (részletezve: csapi váltás megvolt esõbõl havas esõbe, hóba, kiadós csapi Ok, Tmin/max nagyjából 1-3 fokos hibákkal OK, szél nagyjából OK)
Itt is hullámokban jön , ekkor már 70% hó.. amúgy meg 50-50 %
Hajnal 05.00 elõtt ugyanez volt.. hullámokban szakadt csak, aztán átváltott hóömlésbe,. de kb. 20 perc kellett hozzá..
Akkor szakadt vagy 10-15 percig ki is fehéredtünk..
Legalább ha mást nem ez leviszi a T-t. Egy fokkal.
Hajnal 05.00 elõtt ugyanez volt.. hullámokban szakadt csak, aztán átváltott hóömlésbe,. de kb. 20 perc kellett hozzá..
Akkor szakadt vagy 10-15 percig ki is fehéredtünk..
Legalább ha mást nem ez leviszi a T-t. Egy fokkal.
Átváltott hóba! 2cm pelyhekben esik, de ilyen szakaszosan! Küldöm Nyíregyháza felé!
Azért az a decemberi bõven több volt, mint kettõ. Ha jól emlékszem szombaton esett le a kevéssel 10 cm feletti hó és pénteken kezdett el olvadni. Ebben biztos vagyok, de akár vissza is lehet ellenõrizni, amit mondok, de tuti, hogy volt legalább 6-7 hótakarós nap.
Azért azt is meg lehet említeni hogy tegnap mára az OMSZ figyelmeztetõbe kitett 10 cm fölötti hótakarót BAZ HEVES és Nógrád megyére. Ehelyett ezeken a területeken esõ esett és Pest környéke lett a leghavasabb és az ország közepe 3-5 cm.-el.
A hegyekkel (500 m fölött) nem nagyon számolok, hiszen a lakosság 95%-a nem ott él.
A hegyekkel (500 m fölött) nem nagyon számolok, hiszen a lakosság 95%-a nem ott él.
Sebaj, legalább nincs minek elolvadnia
Holnap meg megint jöhet ugyanez, hát nem szuper...?
Jó kis havazásos nap volt jelentõs csapival errefelé is (pofás kis téli csapi összegek jönnek majd össze) , persze elmaradva az otthoni (szabolcsi) 25-50+ mm-ektõl. A budai oldal dombjai, hegyei fehérbe öltözvén tekintenek a pesti szürkeségre
Egy dolog már most biztos (azaz 100%): idén sem múljuk alul a 2000-es szegedi 203 mm-es évi csapirekordot...
Egy dolog már most biztos (azaz 100%): idén sem múljuk alul a 2000-es szegedi 203 mm-es évi csapirekordot...
Én már nem nagyon számítok ott hóra. Fõleg nem megmaradóra... sajnos. Talán holnap lehet valami...
Itt is ugyanez a szitu.
A hajnali 0,6 C délre +2,7 C emelkedett... és erõs radarjel mellett sem esett semmi, pedig tegnap ilyenkor ömlött az esõ..
A hajnali 0,6 C délre +2,7 C emelkedett... és erõs radarjel mellett sem esett semmi, pedig tegnap ilyenkor ömlött az esõ..
Be is jön, felszámolás alatt a meleg-ablak, az elmúlt egy órában 1,4 fokot hûlt a levegõ (3,2->1,
.
Én meg éppen napsütésre vágyom, de pont napnyugta után fog elkotródni a felhõzet.
Nagyon keveset sütött a Nap ebben a hónapban, hiányzik már..
Nagyon keveset sütött a Nap ebben a hónapban, hiányzik már..
Értem,köszönöm. 
Hát,ebbõl kiindulva itt a hótakarós napok száma nagyon kevés lehet,mert dec.8-án volt utoljára normális hótakaró,akkor is csak pár napig talán 2, azóta viszont vagy nem maradt meg,vagy át sem váltott hóra.
Aztán senki ne mondja,hogy ez olyan nagyon irigyelni való,vagy ez egy mozgalmas tél...
A fenét mozgalmas...
Hát,ebbõl kiindulva itt a hótakarós napok száma nagyon kevés lehet,mert dec.8-án volt utoljára normális hótakaró,akkor is csak pár napig talán 2, azóta viszont vagy nem maradt meg,vagy át sem váltott hóra.
Aztán senki ne mondja,hogy ez olyan nagyon irigyelni való,vagy ez egy mozgalmas tél...
A fenét mozgalmas...
Ettõl függetlenül zöld radar mellett órákon át semmi sem ért talajt, és azóta is csak piszmogott. Ezt én nem tudom mással magyarázni, mint ahogy a reggel óta 3 fokot emelkedett T2m-et sem.
Sehol a közelben nem volt még csak hasonló meleg sem. Nap sem sütött ki, stb.
Sehol a közelben nem volt még csak hasonló meleg sem. Nap sem sütött ki, stb.
Minden létezõ modell és analízis konvergenciát számol. OMSZ analízis alapján a légnedvesség nem rossz 80-90 % körül. A modellek alapján még a 0-3 km is bõven 80% felett van.
Ami nehezítheti a csapadékhullást nálatok, hog a GFS emagram szerint 800-900 hPa között labilis a légréteg. Ha ez tényleg így van, akkor ott nehézkesen hullik át a csapadék. Ez egyébként éppen most számolódik fel. Pluszban még konvergencia is jelen van.
Nyugaton borzasztóan alacsony a harmatpont, hogy ott kisütött a nap pillanatok alatt átmelegíti a levegõt, de ilyen áramlásnál fõn lehetetlen az Alpokalján.
Ami nehezítheti a csapadékhullást nálatok, hog a GFS emagram szerint 800-900 hPa között labilis a légréteg. Ha ez tényleg így van, akkor ott nehézkesen hullik át a csapadék. Ez egyébként éppen most számolódik fel. Pluszban még konvergencia is jelen van.
Nyugaton borzasztóan alacsony a harmatpont, hogy ott kisütött a nap pillanatok alatt átmelegíti a levegõt, de ilyen áramlásnál fõn lehetetlen az Alpokalján.
A mai nap havas, ha holnap reggel 7-kor lesz 1 cm összefüggõ hóréteg akkor a holnapi nap hótakarós lesz.
/Elõre is bocs a hosszért, de többször láttam némi kavarodást, nem meglepõ dolgokon meglepõdést itt a fórumon, fõleg tegnap és ma. Elõ is került a téma ("általános makroszinoptika") már tegnap, de úgy gondolom, érdemes egy hosszabb fejtegetést megejteni. Esetleg, ha valakinek van pontosabb tudása, az kiegészíthet, kijavíthat, mert nem biztos, hogy mindent jól tudok./
Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.
Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.
A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.
Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.
A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan
.
(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)
Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.
Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.
Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.
A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.
Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.
A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan
(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)
Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.
Igen, egy jó 10 perce eltûntek a hópelyhek.
És ahogy Petya írja, a páratartalom is felment, úgyhogy ennyi volt a csapadék hûtõ hatása. Nehéz menet lesz ez
A radaron látszik, hogy nyugat felõl csökken az intenzitás, szerintem ez is a gond.
És ahogy Petya írja, a páratartalom is felment, úgyhogy ennyi volt a csapadék hûtõ hatása. Nehéz menet lesz ez
A radaron látszik, hogy nyugat felõl csökken az intenzitás, szerintem ez is a gond.
Hamar örültem, már szinte semmi hó nincs az esõ között, olyan 10 / 90 % a hó-esõ arány ...
Nagy szenvedés ez...
Nagy szenvedés ez...
Értem,akkor ez most minek számít,havas napnak?
Hoppálá,közbe kisütött a nap.
Hoppálá,közbe kisütött a nap.
A gyenge esõt hirtelen havas esõ váltotta fel, a hõmérséklet 2,4°(fokozatosan csökken), a páratartalom 73%-ról 83%-ra nõtt.
Itt most olyan 20:80 az esõ javára, de hullámzik rendesen!
Szerk: 15:14 itt most egyáltalán nincs benne hó
[esõ]
Szerk: 15:14 itt most egyáltalán nincs benne hó
Naaahhh, csoda történt. Jó 10 perce egyre nagyobb pehelyszázalékban HAVAS ESÕ esik. Hirtelen jött a váltás.
Most 70 / 30% már a pelyhek javára!
Most 70 / 30% már a pelyhek javára!
Hótakarós nap, ha az adott napon 06 UTC-kor a talajt legalább 1 cm-nyi vastagságú hóréteg borítja.
****************
Havas nap, ha az adott nap 06 UTC és következõ nap 06 UTC között hó, havas esõ, szemcsés hó, fagyott esõ, jégtû, hózápor, záporszerû havasesõ, hódarazápor típusú csapadékok bármelyike elõfordul.
****************
Havas nap, ha az adott nap 06 UTC és következõ nap 06 UTC között hó, havas esõ, szemcsés hó, fagyott esõ, jégtû, hózápor, záporszerû havasesõ, hódarazápor típusú csapadékok bármelyike elõfordul.
Bezzeg a kérdésre nem sikerült válaszolni!
Egyébként meg a probléma mindig ugyanaz. Nem képes esni hosszú ideig megmaradó hó,de ami még nagyobb probléma,hogy már hó sem...
Ha zavar,hát hadd zavarjon.
Egyébként meg a probléma mindig ugyanaz. Nem képes esni hosszú ideig megmaradó hó,de ami még nagyobb probléma,hogy már hó sem...
Ha zavar,hát hadd zavarjon.
Hali!
Írtam üzit, de ahogy látom mindekttõnk elmélete úgy néz ki beválni látszik a február 10-tõl kezdõdõ idõszakra
Írtam üzit, de ahogy látom mindekttõnk elmélete úgy néz ki beválni látszik a február 10-tõl kezdõdõ idõszakra
Egyáltalán nem gyors a váltás. Cserébe viszont nagyon látványos. Tisztára, mintha teniszmeccset néznél.
Azért nem kell irigyelni azt ami itt Pécsen van,látom pár embernek sikerült. 
Ami itt van/volt.
A hõmérséklet jó kivételesen így hó tudott esni,a megszokott havasesõ/esõ helyett. Most azonban a talaj van szépen átmelegedve a tegnapi 12-3fokok után,ami nem is csoda.
Szóval,reggel óta folyamatosan havazott néha erõsen,DE a füvön nem lett összefüggõ hó,csak itt ott állt meg ott 1-2cm volt szerencsésebb helyeken,a tereptárgyakon(kocsik) meglett az összefüggõ lepel-3cm. A betonon esélye nem volt megmaradni a hónak.
Mostanra már a füvön lévõ hó 2/3a elolvadt a többi pedig zsugorodik és hamarosan eltûnik.
Az autókról csúszik le a hó.
Valamint elég frankón derülget ény felõl,talán még a nap is kisüt ma. Ha kisüt akkor félóra se kell és elmegy a kis lepel is,ami megmaradt.
Szóval,nem kell irigyelni azt ami itt van,mert ez megint csak egy nagy kínlódás volt,és összefüggõ nehagyisten TARTÓS hó megint nem tudott esni.
Tényleg, mekkora mennyiségû hónak és mennyi ideig kell megmaradnia,ahhoz hogy egy napot hótakarós napnak lehessen elkönyvelni?
Ami itt van/volt.
A hõmérséklet jó kivételesen így hó tudott esni,a megszokott havasesõ/esõ helyett. Most azonban a talaj van szépen átmelegedve a tegnapi 12-3fokok után,ami nem is csoda.
Szóval,reggel óta folyamatosan havazott néha erõsen,DE a füvön nem lett összefüggõ hó,csak itt ott állt meg ott 1-2cm volt szerencsésebb helyeken,a tereptárgyakon(kocsik) meglett az összefüggõ lepel-3cm. A betonon esélye nem volt megmaradni a hónak.
Mostanra már a füvön lévõ hó 2/3a elolvadt a többi pedig zsugorodik és hamarosan eltûnik.
Az autókról csúszik le a hó.
Valamint elég frankón derülget ény felõl,talán még a nap is kisüt ma. Ha kisüt akkor félóra se kell és elmegy a kis lepel is,ami megmaradt.
Szóval,nem kell irigyelni azt ami itt van,mert ez megint csak egy nagy kínlódás volt,és összefüggõ nehagyisten TARTÓS hó megint nem tudott esni.
Tényleg, mekkora mennyiségû hónak és mennyi ideig kell megmaradnia,ahhoz hogy egy napot hótakarós napnak lehessen elkönyvelni?