Meteorológiai társalgó

A 12:30-as radarképen megjelenõ apró pötty, pont felettem van. Elég jól esik belõle.

Némileg analóg a folyamat a mechanikából ismert relaxációs rezgéssel: labilis egyensúlyi állapotban alátámasztott edényt rugó tart a helyén. Az edénybe folyamatosan engedjük a vizet.
Mikor a víz súlya egyenlõvé lesz, ill. meghaladja a rugóerõt, az edény lefordul és a víz kiömlik. Az üres edényt a rugó visszarántja alaphelyzetébe, s az egész kezdõdik elölrõl.

Zápor,aprószemü jéggel.

Olvasd el, hogy mit írtam, mert úgy látszik mégsem tudsz tökéletesen olvasni a sorok közt. Szerepel benne -többek közt- a szélsõség szó is....

Gondolom errõl se írtál soha.

És igen, akármennyire is nem tetszik egyeseknek: nincs szélsõség, egyszerûen a mi kis medencénknek ilyen a klímája. Errõl már volt vita itt, nem kezdenék újra.
Ám -ugyanúgy, mint a Te általad kifogásolt jellegû hozzászólások- az Általad unos-untalan szajkózott direkt és indirekt utalgatások a szélsõségek gyakoribbá válásáról is elzsibbasztják az ember agyát.

Ha pedig tényleg remekül tudsz olvasni a sorok közt, akkor Lász írásából, a szövegkörnyezetbõl -bár nem tisztem megvédeni, nincs is rá szüksége- nem kellene kiemelned egy mondatot, mivel az úgy, ahogy van, rendben van.

Egész jól esik a semmibõl A Magyar radaron, de még a Szlovákon sincs semmi felettünk

Igazi óceáni hangulatú, mozgalmas égképre tekinthetünk fel.
A reggeli esõ után felszakadozott a felhõzet, azóta sötét hasú, szép, fehér gomolyok nõnek, jó kis felhõátvonulásos nap ez. Zápor, akár jégdarával ma benne van a pakliban.

Tulajdonképp itt a megfogalmazással gyûlik meg a bajunk, de nem is csoda: elég nehéz a jelenség lényegét tömören, szabatosan szavakba önteni.
Tulajdonképp arról van szó szerintem, hogy a hõtranszport, mely tengelyforgás nélküli föld esetén meridionális lenne, a forgó földgolyón elsõ lépésben nem tud megvalósulni.
Ugyanis, amint megindul a hemiszférikus cellákból a délkör menti légáramlás, a coriolis erõ ezt azon nyomban zonálisra fordítja.
Így jön létre meridionális légmozgások helyett a zonális áramlású polárfront.
A második lépésben a polárfront mentén egymással szemben haladó, s mind jobban felgyorsuló légtömegek között örvénylések jönnek létre, a lineáris áramlás cirkulárisra vált -így áll elõ a meridionalitás és a hõcsere. Eszerint a tengelyforgást végzõ földön a meridionális hõtranszport direkete nem, csak indirekte tud megvalósulni!
E gondolatmenetbõl az is következik, hogy kezdetben a kiélezõdõ hõkontraszt kumulatíve még erõsíti is önmagát, hiszen a felgyorsuló zonális légmozgások miatt egyre kevésbé lehetséges a meridionális hõcsere.

Ény felé robban a légkör, sötét alapú tornyok ágyazódnak az Sc mezõbe, lehet hamarosan záport kaphatunk.

Nyugati az áramlás. Süt a nap. Milyen szokatlan!

Eddig szürkeség és borultság volt a jellemzõ, bár a napkorong átsejlett a vékony As-on, gyenge esõt azért adott (akadt is némi fractus). Aztán mostanra, alig fél óra alatt elment a réteges felhõzet, nyugat felé már habos gomolyok is látszanak, bár egyelõre inkább a középmagas maradványfelhõzet a jellemzõ. Délután remélhetõleg erre is kóricál majd valami. Bár alsóbb szinteken északnyugatias az áramlás, magasabban a nyugati komponens erõsebb (illetve konkrétan 700 hPa felett nyugati is), talán van már annyi kraft a légkörben, hogy nagyobb szerepet kaphatnak a magasabb szintek áramlási viszonyai is, hátha kapunk valamit a Dél-Dunántúlról. Fényképezõ mindenesetre élesítve, csak ne órán jöjjön. :-).

Én eddig úgy tudtam, hogy az erõs zonalitás annak az eredménye, hogy a viszonylag nagy hõkontraszt miatt nem tudnak nagyobb hullámok kialakulni a poláris fronton. Így nincs mi lefûzõdjön, ergo blocking helyzetek sem tudnak kialakulni.

Ha rám célzol, én soha nem írtam olyat, hogy ilyen sosem volt ilyen, sõt, meg soha nem írtam olyat, hogy mindig ilyen lesz, sõt!

Az általad említett 181 311 számú Lász hozzászólásban van egy mondat, ami nekem sokat elárul, mert tudok olvasni a sorok között.
Persze aki nem, az elsiklik felette, de ez az egy mondat után vált világossá számomra sok minden...

"Most nincs szélsõség, sõt egy kiegyenlített klímánk van!!!!"

Hol lesznek ma zivatarok? Elég összevisszaság van a modelleken. A GFS keletre és délre vár ma záporokat-zivatarokat. Az OMSz Aroméje szerint keleten a csapadéksáv néhány órán belül bedurranhat. Késõbb délre is vár elszórt cellákat. Az OMSz WRF-je ÉNy-ra és É-ra vár egy masszívabb cellát. ÉK-re egyik sem vár semmit, tehát ott lesz!

Itt jelenleg be van borulva és elég párás a levegõ. Reggel már volt egy zápor, a következõ órákban pedig újabb záporokat várok, de nem lepõdnék meg azon sem, ha bedörrenne valahol a környékemen. Sajnos az elhúzódó borult idõ nem kedvez nekünk...

A Dunántúlon szépen kirajzolódik a konvektív sávunk, kíváncsi lennék mennyi J/kg CAPE gyûlt össze eddig benne, és mennyi fog estére. Lehet, hogy a záporok mellett még másutt is lesz zivatar, nem csak dny-on.

Még csak 3 mm körül esett de már áll a viz udvarba.

Igen, ez jó dolog. No meg az is jó dolog, hogy mostanság alig olvasni másoktól a "borzasztórettenetesésilyenmégsosemvoltésmostazutánmármindigilyenorbitálisszélsõségeslesz" jellegû beírásokat.
Ez legalább olyan zavaró. Akinek lenne ilyen jellegû hozzászólás írására késztetése, annak Lász 181 311 sz. hozzászólását ajánlanám figyelmébe. Mentse el és minden nap olvasgassa....

Kora reggeltõl beágyazódott tornyos gomolyokból többnyire gyenge zápor esik. A DNY-ról átsuhanó Stratus-felhõcafatok - mint mindig - idõben jelezték a jelenlegi folyamatos esõt. A mûholdfelvételek szerint itt, keleten is lesz ma késõbb napfényes, igazi tavaszi idõ.

Floo, a NAO nem a hideg vagy meleg telek fokmérõje, hanem az áramlási képé. A meridionális áramlás Kelet-Európai magasnyomású gerinccel (Vangenheim féle "E" áramlási kép) pontosan olyan, hogy nincs zonalitás, de mégis enyheség van, mert nálunk ez tartósan, vagy meghatározóan elõoldali áramlást okoz. Így lehetséges, hogy negatív a NAO, de enyhe a tél.

Igazi tavasz végre....14 fok van,süt a Nap és szinte szélcsend van.

Olyan szépen emelkedik a T., hogy ha nem érkeznének késõbb felhõk,14 órára meglenne a 20 fok is.

Köszi. Közben utána érdeklõdtem, és kifejezetten Komárom Esztergom megyére vonatkozó klimatológiai adatokra lenne szükség. Keresgélek, de nem igazán találok.

Komolyan mondom, irigyellek Benneteket! Itt borult, erõsen párás idõ van, szitálással, 6-7 fokkal, nyoma nincs a tavasznak. Még most is kapják a cinkék a napraforgómagot meg a faggyúgolyót! A természet március eleji állapotban, mint ahogy az idõ is annak felel meg, vagy jellegét tekintve még inkább novembernek.

Majd májusra feloszlik

Lassan aktuális lesz egy ilyen tavaszi videó is: Link

Reggel napsütéssel, azúrkék égbolttal indítottunk Pozsonyban, 7 fok mellett, de az öröm nem tartott sokáig: betört a Hochnebel délkelet felõl, áprilisból ismét novembert csinált, kíváncsi vagyok, mikor oszlik fel ez a szürke vacak
Szerk.: Közben nézem a mûholdanimációm, hogy a Hochnebel fölé is érkeztek felhõk, mindegy, holnap talán összejön a beígért napsütés és a 18 fok

De jó volt 8-9 fokra és madárcsiripelés ébredni.
Már 11 fok van.
Sóhaj!
Pár Jut eszembe, szombaton láttam fecskét elõször, azóta többször is.
Egy fecske még nem csinál nyarat, de ha most csak tavaszt csinálna, már annak is örülnék.

5.8°C van,és baromi nagy köd!Látástávolság 100m körüli!

Igen, 5 perce itt is szakad az esõ, a radaron látható "pacából"... [esõ] ... nagyon hiányzik ...

A baj nyilván onnan ered, ha csak egy-egy tényezot veszunk alapul, és kiragadjuk a kontextusból. Szerinted, a sok adat fényében egyáltalán van az embernek szignifikáns hatása a klímára, vagy ez csak a bolha és az elefánt esete, ahol szegény bolha azt hiszi, hogy mekkora robajt csap, mimoriadne átmegy az elefánttal a hídon?

Pálinkás szép reggelt!
"Jót" fog tenni a Sajónak ez a lassan 2 órája tartó nem gyenge esõ, ami tirgulni és gyengülni sem nagyon akar... Sõt! [esõ]

Úgy, hogy éppen belóg még egy kis 0 fokos nyelv 850 hPa-n..... de ezen a "tavaszon" ez is elég...

Megjött a tavasz.
Bánkúton most is a HÓ szakad! Link

Így van a NAO önmagában édes kevés, figyelni kell hozzá még ezt: Link

Valamint ez sem árt: Link
És ez is fontos:
Link

aztán számok : Link
Link

Ha ez megvan akkor 2-3 hétre egész jól be lehet lõni a nagytérségi képeket elrendezõdéseket. De ekkor sem lehet megmondani hogy május 11-én 9 óra 54 perckor 23,4 fok lesz Diósdon:-)

Nyárra az egész nem igaz akkor csak rá-rá pillantok, picit korrelál a Teheráni-maximummal a kép de inkább helyi hatások irányítják. Szeptembertõl áprilisig jól sõt nagyon jól használható. Nyáron fontosabb a NAO.

Viszonylag kellemesebb a mai reggel, a hajnali zápor és a 6,9 fokos minimum után már 8,8 fokot mérek Link hurrá tavasz!

Jelentem az ev elso zivatarja 'tombol' Pesten Megjött a tavasz, közeledik a nyár...

Ezzel nagyon egyetértek! A kép rendkívül árnyalt, és ez az egy mérõszám önmagában egy egész telet is képtelen meghatározni! De bizony segíthet meghatározni nagyjából a képet.
Ugyanez lehet igaz a napfolttevékenységre: néhányan azt állítják, szoros a kapcsolat (sõt, egész elvetemült dolgokat, pl. hidegleszakadást, havazást képesek ráfogni, vagy elõoldal miatt cáfolni... He?!). Ugyanúgy lehet (valószínû?) a kapcsolat, de nem szoros, csak segítõ pont lehet.
Hiszen ha mindkét esetben szoros, akkor nagyon jó korrelációt kéne találnunk a napfolttevékenység és a NAO/AO indexek között, nem? Ez pedig már talán könnyen bizonyítható, hogy nem így van.
Néha elgondolkodom rajta, hogy ezt kéne szakmának választani, 5-6 évig tanulni az alapokat, majd 10-20 évig kutatni. Utána lehet, hogy megértenék még 1-2 összefüggést. Egy nagy bölcsességnek tartom:
"Ha azt hisszük egy kérdésrõl, problémáról, hogy egyszerû megoldani és megmagyarázni az okát, akkor (még) nem látjuk a probléma valódi méretét."
Ezért fogok mindig vitatkozni azokkal, akik hirtelen rájönnek a megoldásra, vagy rejtett képességeket, biztos elméleteket húznak elõ egymaguk (vagy még néhány tudóssal a háttérben). Nem hinném, hogy totál hülyeséget mondanak, csak árnyalni próbálom a képletet. Nem mindenkinél mûködik a dolog persze..

Kezelhetõ egyáltalán a meridionalitás/zonalitás kérdése csak a NAO-index figyelembevételével? Már csak a közös akciócentrum (Izland) okán sem illik külön kezelni õket, imho.
Kislexikonban szó van mindkettõrõl, jóval rövidebb leírásra emlékszem róluk, mikor legutóbb olvastam õket NAO: Link AO: Link

Ha jól tudom, a NAO index az izlandi minimum és az azori maximum közötti légnyomáskülönbségen alapul. Ha kifejezett az izlandi alacsony nyomás, s az azori magasnyomás is, úgy pozitív, és magas az index értéke. Ilyen esetben nagyon sokszor nálunk is a nyugatias légmozgás uralkodik. Azonban ez azért nem törvényszerû -nyilván innen erednek a grafikon furcsaságai.

Vicces ez, mert elvileg a zonális telek enyhébbek, a meridionálisak pedig hidegebbek.
Node!
A 2006/2007 tele, ami rekordenyhe volt, legalábbis az ismert adatok között, mégis inkább ott a "kék" van túlsúlyban.
Ha jól emlékszem, véletlenül pont úgy jött össze, hogy vagy nyugatra ment le a hideg, vagy keletre, mindig megúsztuk, ha nyugatra akkor elõoldal volt, ha keletre, akkor meg nem kaptunk hideget.
Így jött ki, tök véletlenül.
Szóval nyilván ez sem szentírás.
Vagyis hogy az, csak becsapós.

Vartyognak a bátrabbak már itt is! Vízfelületben nincs hiány!

Valóban tanulságos, gondolatébresztõ a grafikon. Én azt látom ezen, hogy az ötvenes években tényleg sok a kék, a hullámvölgyek mélyek és szélesek, a piros hullámhegyek alacsonyak, satnyák. Ez tényleg megfelelhetne az 1950-es évek szélsõségekben bõvelkedõ klímakorszakának.
Azonban úgy látom, a grafikonnak ezen jellege szinte változatlan marad egészen 1971-ig. Csak ezután szaporodik a piros, ritkul a kék szín. Szerintem a NAO grafikonon nem látszik meg az 1960-as évek zonális jellege -az 1970-es éveké már inkább.
Ami nagyon feltûnõ, az az 1989-tõl 1995-ig tartó irdatlan piros uralom: valóságos Himaláját látunk a grafikonon ebben az idõszakban. Ha a NAO indexet a minket érintõ nyugatiáramlás-hajlam abszolút mérõszámának tekintjük, úgy ennek a 6 évnek kifejezetten kiegyenlített, zonális idõjárásúnak kellett volna lennie. Azonban -az én emlékezetem szerint is- nem ez a helyzet.
1995-tõl kezdve ritkul a piros, s különösen mostanában erõsen uralkodik a kék szín. Ez újfent jól egybevág a meridionális muszterek manapság tapasztalt gyakoriságával.

Sóhaj!

Elõbb errefelé megszólaltak a legbátrabb békák, most kezdõdik a tavasz. Pollenszenvedés, kerti munkák garmadája, dögmelegre készülõdés. De egyre közelebb vagyunk egy igazán zord havas Télhez Link Nem tudom tovább titkolni, a deszkimókra jó évek várnak!

Én is csak lesek, hogy micsoda szakmai hozzászólások vésõdnek ide, ráadásul ilyen gyakran. Ámulok-bámulok, ja és persze tanulok.
8,8 fok odakint, mégis oly enyhe az idõ, hogy bátran szellõztetek.

Holnap akár zivatar is lehet errefelé, de különösebb jelentõsége nincs.

Igen, szépen megállt a csökkenés... lassan jön a mi idõnk, a 15 fok feletti hõmérsékletû hajnalok

Iiiiiiii!
Nehéz feladat, sõt, ha valós képet akarsz kapni, akkor lehetetlen küldetés.
Írd be a keresõbe, hogy "Fejér megye éghajlata" , meg "Csongrád megye éghajlata", aztán szelektálj.

Jó benézni egy ideje a met. társalgóba, eltûntek a mikorleszmárhó miértnemesikahó miértcsak20centiesett 163963óránánlhidegleszakadáshurrááájajdejó remélemnemcsak20centilesz típusú hozzászólások, és egyre gyakrabban jönnek elõ komolyabb, tudományos témák.

Este fél 10-kor még mindig 11 fok van.
Itt valami csalás van.

Üdvözletem!
Szükségem lenne egy kis segítségre. Egyik ismerõsömnek egy elõadást kell tartania egy olyan témakörben, ahol Magyarország éghajlati viszonyairól kellene beszélnie. Érdeklõdnék,hogy tudna-e valaki olyan oldalt linkelni, ahol megyékre lebontva visszamenõlegesen utána lehetne nézni a klimatológiai viszonyoknak, illetve egyéb jellemzõknek, pl.: jellemzõ széljárás, átlagos évi csapadék, stb. A lényeg, hogy megyékre lebontott térképekre lenne szükség, ha megoldható.

Szerintem nem így van, de majd egy légkörfizikus megmondja.

Alig esett ma itt esõ, mégis olyan tócsa áll az udvarban, mintha 15 perces felhõszakadás lett volna. Durva.

Kísérlet a két elképzelés (Szibériáé és az enyém) közös nevezõre hozására:
A "meleg" sarkvidék miatt eleinte északi zonalitás van, és a Jeges-tengernek Eurázsia északnyugati partvidékén fekvõ melléktengerei nem, vagy csak tökéletlenül fagytak be.
Fentiek következtében nyugat-délnyugat felõl gyakran érik el nedves, enyhe léghullámok Észak-Szibériát, ezért ott sokat havazik.
A nedves léghullámok közötti szünetekben viszont kiderül az ég, megerõsödik a fagy.
Közbevetõleg megjegyzem, hogy a többé-kevésbé szabályos egymásutánban érkezõ atlanti-óceáni léghullámok (futószalag) néhány napos periódusidejû ingadozást vált Észak-Szibéria (pl. a Sarki-Ural) vidékének idõjárásában: szárazabb, erõsen fagyos napok váltakoznak enyhébb, havas napokkal. Ezt szinoptikai térképek tanulmányozása során vettem észre.
Ez a hullámzás affelé tendál, hogy ingadozásokkal ugyan, de egyre erõsebb lesz a hideg AC, és mind nyugatabbra terjed ki. Végül észak teljesen blokkolódik, az alacsony nyomású, enyhe észak-atlanti léghullámok már csak a szárazföldi AC-t délrõl megkerülve képesek kelet felé jutni.
Ez élénk ciklontevékenységet vált ki a Mediterráneumban. Ugyanakkor a nyugatias légmozgásoktól megfosztott Északnyugat-Szibéria, valamint a kapcsolódó melléktengerek (Kara-tenger) vidéke erõsen lehûl, így ezek a tengerek késõbb befagynak.