Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Lehet hogy már nem éred el Kossakisst, esetleg privátban.
Én meg a mostani esztendõ kiugró helyi csapadékának miértjére lennék kíváncsi. Az un. légzivatar jelenség kezd gyakorivá válni, itt európai szinti térképeken. Mi ezek alapja, esetleg akár téli viszonylatban is elõfordulhatnak, pld. melegfronti betörés karácsony elõtt 1-5 nappal? mint lenni szokott..
Én meg a mostani esztendõ kiugró helyi csapadékának miértjére lennék kíváncsi. Az un. légzivatar jelenség kezd gyakorivá válni, itt európai szinti térképeken. Mi ezek alapja, esetleg akár téli viszonylatban is elõfordulhatnak, pld. melegfronti betörés karácsony elõtt 1-5 nappal? mint lenni szokott..
Kérdezni szeretném, hogy az évek múlásával, láttál-e a felhõtípusok gyakoriságában valamiféle trendet?
Mintha mostanában több lenne az olyan esztendõ (nem az idei...) amikor magasabban járnak a felhõk, és a földet-nem-elérõ csapadék is mintha gyakoribb lenne. Esetleg van errõl adatod? A segítséget tisztelettel megköszönöm.
Mintha mostanában több lenne az olyan esztendõ (nem az idei...) amikor magasabban járnak a felhõk, és a földet-nem-elérõ csapadék is mintha gyakoribb lenne. Esetleg van errõl adatod? A segítséget tisztelettel megköszönöm.
Mivel személyeskedéstõl sem mentes az utóbbi jónéhány hozzászólás, így arra kérek mindenkit, hogy varrjuk el ezt a szálat.
Sajnos egy fals információkat is tényként közlõ hozzászólásra érkezett egy nem túl mézes-mázos reakció, ami elindította a lavinát, így viszont a szakmai szál igen sok lózunggal vált terheltté.
A szálat épp a szakmai részek miatt nem törlöm, hiszen tanulni lehet belõlük.
Viszont arra kérek mindenkit, ami nem elõször jön elõ ezen a felületen, hogy ha valamiben nem teljesen bizonyos, akkor elõször járjon utána, hogy biztosan csak olyan információkat tegyen közzé, amelyek a valóságnak megfelelnek, és ezzel együtt egy, a tévedésekre rávilágító hozzászólást ne személyes támadásként éljen meg, hanem fogadja el, hogy valamiben tévedett.
A stílusra pedig úgy összességében érdemes volna odafigyelnie mindenkinek, hiszen ez még mindig egy virtuális "kerekasztal", hangsúly, mimika és gesztus hiányában csak a betûk és a hangulatjelek felelnek a stílusunkért.
Sajnos egy fals információkat is tényként közlõ hozzászólásra érkezett egy nem túl mézes-mázos reakció, ami elindította a lavinát, így viszont a szakmai szál igen sok lózunggal vált terheltté.
A szálat épp a szakmai részek miatt nem törlöm, hiszen tanulni lehet belõlük.
Viszont arra kérek mindenkit, ami nem elõször jön elõ ezen a felületen, hogy ha valamiben nem teljesen bizonyos, akkor elõször járjon utána, hogy biztosan csak olyan információkat tegyen közzé, amelyek a valóságnak megfelelnek, és ezzel együtt egy, a tévedésekre rávilágító hozzászólást ne személyes támadásként éljen meg, hanem fogadja el, hogy valamiben tévedett.
A stílusra pedig úgy összességében érdemes volna odafigyelnie mindenkinek, hiszen ez még mindig egy virtuális "kerekasztal", hangsúly, mimika és gesztus hiányában csak a betûk és a hangulatjelek felelnek a stílusunkért.
De õ persze nyugodtan hülyézhet és sértegethet akárkit, nem? A 18607-ért simán járhatott volna fórumjog-megvonás is.
Kosakiss-t nagyon sajnálom. Ha van Metnet-tag, aki tudományos megalapozottságú, tudományos beltartalommal bíró írásokat tett/tesz közzé, hát õ az. Személyesen nem ismerem, de igazi, jó értelemben vett "tanáregyéniséget" látok benne, fõleg csillagászati téren elmélyült tudással és sok saját megfigyeléssel. Emellett soha nem volt agresszív, intrikus, bomlasztó személyiség, és nem is írt túl sokat. Ok nélkül nem koptatta a klaviatúrát. Messze nem egy nagy egójú hõzöngõ.
Van itt ellenben egy-két "ifjú titán", akikkel mostanában nagyon elszaladt a ló. Elfogadom, hogy egy más jellegû (re-formált?) Metnet-et akar a hangadó rész létrehozni. Olyat, ahol egyáltalán nincs helye tudományos megalapozottságot nélkülözõ, fals szövegeléseknek. Önkritikusan még azt is elismerem, hogy a múltban sokat vétettem ez ellen az alapelv ellen -igaz, az még egy más Metnet volt, ráadásul senki sem adott "használati utasítást" a fórumozáshoz.
Viszont, amennyiben a szigorú tudományosságban látjuk a Metnet jövõjét, akkor a legvisszásabb és legbutább dolog, ha az olyan aduászokat, mint Kosakiss, hülyézzük, sértegetjük olyannyira, hogy végül elhagyják az oldalt.
Van itt ellenben egy-két "ifjú titán", akikkel mostanában nagyon elszaladt a ló. Elfogadom, hogy egy más jellegû (re-formált?) Metnet-et akar a hangadó rész létrehozni. Olyat, ahol egyáltalán nincs helye tudományos megalapozottságot nélkülözõ, fals szövegeléseknek. Önkritikusan még azt is elismerem, hogy a múltban sokat vétettem ez ellen az alapelv ellen -igaz, az még egy más Metnet volt, ráadásul senki sem adott "használati utasítást" a fórumozáshoz.
Viszont, amennyiben a szigorú tudományosságban látjuk a Metnet jövõjét, akkor a legvisszásabb és legbutább dolog, ha az olyan aduászokat, mint Kosakiss, hülyézzük, sértegetjük olyannyira, hogy végül elhagyják az oldalt.
Csak azért reagálok, mert meg lettem szólítva:
Az észlelés pont egy olyan terület, ahol a tapasztalat nem sokat számít. Azt egyszer meg kell tanulni, és onnantól "rutinból" megy. Az viszont nagyon lényeges, hogy ki hogyan tanulja meg, és ebben jelentõs eltérések lehetnek (a hazai tapasztalat alapján pedig vannak is) észlelõ és észlelõ között. Ez részben érthetõ, hiszen maga az észlelés egy szubjektív dolog, de azért az elvárható lenne, hogy legalább az alapvetõ felhõfajta-csapadékforma párokkal, felhõk alapjellemzõivel tisztában legyen valaki. Lehet, neked is érdemes lenne egy 1990-es, 2000-es években készült felhõatlaszt/észlelési útmutatót fellapozni, nem biztos, hogy mindenhol ugyanazt találnád benne mint abban az 1968-as könyvben.
Például kezdésnek az 1997-es hivatalos OMSZ-os észlelési segédlet (kék könyv) ide vonatkozó oldalai: Link Link Link Link Link Ebben minden benne van, ami szóba jött (az Ns nagy vertikális kiterjedésû, vastag felhõ - tehát nem látszódhat együtt As-sel, és az égbolt nagy részét lefedi, ha zápor hull akkor Ns-be ágyazott Cu/Cb van, szitálás-szemcsés hó csak St-bõl lehet, stb.) Persze még ebben is van egy-két kisebb hiba, pl. felhõtölcsér sem csak Cb cap-ból lehet, hanem akár Cu con-ból is.
Ha kell (akár neked, akár bárkinek), megvan az egész, el tudom küldeni.
Az észlelés pont egy olyan terület, ahol a tapasztalat nem sokat számít. Azt egyszer meg kell tanulni, és onnantól "rutinból" megy. Az viszont nagyon lényeges, hogy ki hogyan tanulja meg, és ebben jelentõs eltérések lehetnek (a hazai tapasztalat alapján pedig vannak is) észlelõ és észlelõ között. Ez részben érthetõ, hiszen maga az észlelés egy szubjektív dolog, de azért az elvárható lenne, hogy legalább az alapvetõ felhõfajta-csapadékforma párokkal, felhõk alapjellemzõivel tisztában legyen valaki. Lehet, neked is érdemes lenne egy 1990-es, 2000-es években készült felhõatlaszt/észlelési útmutatót fellapozni, nem biztos, hogy mindenhol ugyanazt találnád benne mint abban az 1968-as könyvben.
Például kezdésnek az 1997-es hivatalos OMSZ-os észlelési segédlet (kék könyv) ide vonatkozó oldalai: Link Link Link Link Link Ebben minden benne van, ami szóba jött (az Ns nagy vertikális kiterjedésû, vastag felhõ - tehát nem látszódhat együtt As-sel, és az égbolt nagy részét lefedi, ha zápor hull akkor Ns-be ágyazott Cu/Cb van, szitálás-szemcsés hó csak St-bõl lehet, stb.) Persze még ebben is van egy-két kisebb hiba, pl. felhõtölcsér sem csak Cb cap-ból lehet, hanem akár Cu con-ból is.
Ha kell (akár neked, akár bárkinek), megvan az egész, el tudom küldeni.
14 éves korom óta végztem apámmal bádogos munkát. Mégsem értek hozzá úgy, mint õ értett, akinek ez a foglalkozása vagy ezt tanulta. MEgcsinálom, jóval jobban is, mint egy átlag ember, de hát mégis csak egy kontár leszek. Az meg egyszerûen beteges lenne, ha írnék magamról/íratnék magamról/vagy elnéznék egy olyan wikipédia cikket, amiben engem bádogosnak neveznének. Ugye te nem ebben a cipõben jársz meteorológus-csillagász úr?
A 6-os pont miatt mi is neheztelünk ám egy kicsit. Noha úgy érzem, fogunk még jópár végsõ hozzászólást olvasni.
A 6-os pont miatt mi is neheztelünk ám egy kicsit. Noha úgy érzem, fogunk még jópár végsõ hozzászólást olvasni.
Megengeditek néhány sor erejéig?
1. Ez a metnet nem az a metnet, amelybe néhány évvel ezelõtt regisztráltam.
2. a. Rendszeres megfigyeléseimet napi gyakorisággal küldtem, 10 ezer észlelés fölé jutottam. b. Szakmai tapasztalataimat legjobb tudásom szerint igyekeztem megosztani, noha a közösségi fórumokat nemigen kedvelem, mert mindenütt akad valaki, aki belerondít a szakmai vitákba. c. Sokat dolgoztam a metnet-kézikönyv elkészültéhez szükséges anyag/szöveg megfogalmazásán, még késõ éjszaka is, mert egyesek akkor kerültek netközelbe.
3. Zivipöttynek és Nanovich*nak, üzenem: meteorológiai észleléseket már a hatvanas évek vége felé, 14 évesen végeztem, néhány évvel késõbb észlelõi meteorológiát és környezetvédelmet tanultam román nyelven, 1977-tõl pedig az 1968-ban megjelent Felhõkönyv-kézirat alapján igyekeztem tökéletesíteni ismereteimet úgy, hogy éjjel-nappal jegyeztem a felhõk legkisebb változásait. Tegyük vita tárgyává, ki ismeri jobban a felhõket? Nem hiszem, hogy bármi értelme lenne egy érdemi összehasonlításnak, hisz már akkor dolgoztam tele lelkesedéssel és lelkiismerettel, amikor még meg sem születtetek.
4. VáraljaMetnek: a "Nna" kifejezést két n-nel szépírók, költõk, színházi forgatókönyvírók és újságírók alkalmanként elõszeretettel használják, a második n-et a dinamikus sztereotípiához hasonlóan nyomatékossági szempontokból illesztik az elõzõ n mellé. Ezért is javasoltam egyik hozzászólásombat, hogy forgassatok több és még több szépirodalmi könyvet, hiszen az olvasás amúgy is gyönyörûség.
5. A metnet jól láthatóan él a kirekesztés módszerével, hiába keresném nagyon sok képzett, jómodorban és viselkedési etikettben jeleskedõ észlelõ- és fórumtársamat. A metnet alapmagvát adó fiatalembereket vajon mennyi viselkedési normával engedte ki a szülõi otthon, közvetlen környezete vagy a baráti társaságok? Ezen jó lenne elgondolkodnotok.
6. Különösebben nem haragszom senkire, csak magamra, hogy nem hagytam ott e társaságot még idõben, akkor, amikor egyre többen, sorban léptek ki innen. Na, ezt sajnálom a legesleginkább.
Mostmár tényleg nincs több, amit mondhatnék nektek. Befejeztem.
1. Ez a metnet nem az a metnet, amelybe néhány évvel ezelõtt regisztráltam.
2. a. Rendszeres megfigyeléseimet napi gyakorisággal küldtem, 10 ezer észlelés fölé jutottam. b. Szakmai tapasztalataimat legjobb tudásom szerint igyekeztem megosztani, noha a közösségi fórumokat nemigen kedvelem, mert mindenütt akad valaki, aki belerondít a szakmai vitákba. c. Sokat dolgoztam a metnet-kézikönyv elkészültéhez szükséges anyag/szöveg megfogalmazásán, még késõ éjszaka is, mert egyesek akkor kerültek netközelbe.
3. Zivipöttynek és Nanovich*nak, üzenem: meteorológiai észleléseket már a hatvanas évek vége felé, 14 évesen végeztem, néhány évvel késõbb észlelõi meteorológiát és környezetvédelmet tanultam román nyelven, 1977-tõl pedig az 1968-ban megjelent Felhõkönyv-kézirat alapján igyekeztem tökéletesíteni ismereteimet úgy, hogy éjjel-nappal jegyeztem a felhõk legkisebb változásait. Tegyük vita tárgyává, ki ismeri jobban a felhõket? Nem hiszem, hogy bármi értelme lenne egy érdemi összehasonlításnak, hisz már akkor dolgoztam tele lelkesedéssel és lelkiismerettel, amikor még meg sem születtetek.
4. VáraljaMetnek: a "Nna" kifejezést két n-nel szépírók, költõk, színházi forgatókönyvírók és újságírók alkalmanként elõszeretettel használják, a második n-et a dinamikus sztereotípiához hasonlóan nyomatékossági szempontokból illesztik az elõzõ n mellé. Ezért is javasoltam egyik hozzászólásombat, hogy forgassatok több és még több szépirodalmi könyvet, hiszen az olvasás amúgy is gyönyörûség.
5. A metnet jól láthatóan él a kirekesztés módszerével, hiába keresném nagyon sok képzett, jómodorban és viselkedési etikettben jeleskedõ észlelõ- és fórumtársamat. A metnet alapmagvát adó fiatalembereket vajon mennyi viselkedési normával engedte ki a szülõi otthon, közvetlen környezete vagy a baráti társaságok? Ezen jó lenne elgondolkodnotok.
6. Különösebben nem haragszom senkire, csak magamra, hogy nem hagytam ott e társaságot még idõben, akkor, amikor egyre többen, sorban léptek ki innen. Na, ezt sajnálom a legesleginkább.
Mostmár tényleg nincs több, amit mondhatnék nektek. Befejeztem.
Én abból a hármasból gondoltam az elsõre, a 18604-re. Sem ebben, sem a következõ két hozzászólásban nem volt személyeskedés, csak rávilágítottunk a hibákra. Ahogy mondtam, én valóban kicsit keményebb stílusban (ez mondjuk nem volt elõzmény nélküli, egy korábbi hasonló esetben én már kaptam ugyanilyen "szép" szavakat Kosakiss-tõl, pedig akkor normális hangnemben írtam meg neki, hogy nincs igaza). Cauchy viszont még csak durva sem volt, és õ egy alapvetõ fogalmi zavarra hívta fel a figyelmet (ha valami nem túl gyakori, akkor hogyan fordulhatna elõ elég sokszor?). De mindegy, a téma részemrõl lezárva.
Azt még megelõzte három hozzászólás amiben osztottátok rendesen. Csak kinyílt a bicska és elfajult a dolog. Ennyi az egész. Amúgy tök érdekes volt a szakmai része!
Az életem során sokszor voltam "kibelezve" a munkahelyi dolgok miatt. De hozzáedzõdtem , és nem kapom fel a.. vérnyomásomat. További szép világosságot kívánok az alagút végén! -- Magamnak is!
Uristen
Csillagász, légkörkutató... LOOOOL
Te meg, ahogy Cauchy is írta, jobb lenne, ha nem a hülyeséget gyártanád, hanem elgondolkodnál, hogy miért vagy "kibelezve".
Csillagász, légkörkutató... LOOOOL
Te meg, ahogy Cauchy is írta, jobb lenne, ha nem a hülyeséget gyártanád, hanem elgondolkodnál, hogy miért vagy "kibelezve".
Kosakiss kezdte a helyesírósdit. Amúgy meg én, bár valóban durvább hangnemben érkezett a válaszom, nem személyeskedtem vele, õ viszont igen velem szemben - nem is kicsit -, miközben a felvetett dolgokra alig reagált. Szerintem éppen õ alacsonyította le saját magát ezzel a viselkedéssel.
Igen, a nyelvtannáculás akkor jön, amikor az érvek elfogynak... Ajánlom figyelmedbe a 18608-as hozzászólást... Link
De aki nem akarja, hogy egy internetes fórumon minõsítsék, az - ha nem biztos magában, akkor kérdezzen, ne pedig kijelentsen.
Ha én hülyeségeket írok be, és beszólnak, akkor a legjobb, amint tehetek, hogy kicsit visszaveszek és magamba szállok. Bár ez sokszor igen nehéz, fel kell tételeznem hozzá, hogy nem én értek mindenhez a legjobban.
De aki nem akarja, hogy egy internetes fórumon minõsítsék, az - ha nem biztos magában, akkor kérdezzen, ne pedig kijelentsen.
Ha én hülyeségeket írok be, és beszólnak, akkor a legjobb, amint tehetek, hogy kicsit visszaveszek és magamba szállok. Bár ez sokszor igen nehéz, fel kell tételeznem hozzá, hogy nem én értek mindenhez a legjobban.
Inkább válasz az elmúlt bejegyzésekre.
Sajnálom, hogy a felhõk típus észlelésekben beírtam ennyi vihart kavartak.(Pesitesen:kevertek) Igen, tanultunk sokat ebbõl.
Csak a tolerancia hiányzik, az viszont nagyon. Nem szabad itt bárkit kiosztani, vagy visszakérdezni hogy "az meg mi?" után vitát indítani, holott az okosok ezt jól tudják. "Na itt egy préda, belezzük ki" jelszóval aminek most rossz vége lett.
Nagyon sajnálom kosakiss-t, mint az észlelési naplóba aktív részletezõ hozzászólót, hogy ilyen lealanyosító megjegyzéseket kapott egy több évtizedes kutató csillagász, légkörkutató.
Váralja; az utolsó megjegyzés, ha már nem volt más,akkor a helyesírási hibát veszed elõ? Az is egy megalázó befejezés.
Sajnálom, hogy a felhõk típus észlelésekben beírtam ennyi vihart kavartak.(Pesitesen:kevertek) Igen, tanultunk sokat ebbõl.
Csak a tolerancia hiányzik, az viszont nagyon. Nem szabad itt bárkit kiosztani, vagy visszakérdezni hogy "az meg mi?" után vitát indítani, holott az okosok ezt jól tudják. "Na itt egy préda, belezzük ki" jelszóval aminek most rossz vége lett.
Nagyon sajnálom kosakiss-t, mint az észlelési naplóba aktív részletezõ hozzászólót, hogy ilyen lealanyosító megjegyzéseket kapott egy több évtizedes kutató csillagász, légkörkutató.
Váralja; az utolsó megjegyzés, ha már nem volt más,akkor a helyesírási hibát veszed elõ? Az is egy megalázó befejezés.
Kívülállóként (nem ismerem a felhõket, megelégszem a néhány fõ típussal) érdekes volt olvasni ezt a "színvonalas" vitát az altostratus leszaromus és társairól.
Kosakiss: Ha már helyesírás, a na egy n-nel írandó.
Kosakiss: Ha már helyesírás, a na egy n-nel írandó.
"Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák"
Uristen.....
Az Ns mindig nagy függõleges kiterjedésû, az égbolt teljes részét lefedõ, de réteges felhõ. Záporesõ szimplán Ns-bõl sohasem hullhat, az csak gomolyos felhõbõl lehet (Ns esetén beágyazott Cu vagy Cb). Te vagy az aki nem ismeri a felhõket.
Azt meg, hogy miért volt böszmeség, leírtam már, csak ahogy írtad, nem fogsz vele foglalkozni, szóval sok értelme nem volt.
Remélem is, hogy nem jelentkezel többet, nekünk mindenképp jobb lesz így, a félrevezetés, az áltudomány nem fog hiányozni az oldalról.
Uristen.....
Az Ns mindig nagy függõleges kiterjedésû, az égbolt teljes részét lefedõ, de réteges felhõ. Záporesõ szimplán Ns-bõl sohasem hullhat, az csak gomolyos felhõbõl lehet (Ns esetén beágyazott Cu vagy Cb). Te vagy az aki nem ismeri a felhõket.
Azt meg, hogy miért volt böszmeség, leírtam már, csak ahogy írtad, nem fogsz vele foglalkozni, szóval sok értelme nem volt.
Remélem is, hogy nem jelentkezel többet, nekünk mindenképp jobb lesz így, a félrevezetés, az áltudomány nem fog hiányozni az oldalról.
Miért lenne "böszmeség", amit írtam? Mostmár világos, hogy nem ismered a felhõket. Lehet 3-4 km az As és az Ns között, ám a Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák, de keletkezhet belõle zivatar is (Cumulonimbus nimbostratogenitus - az átalakulás részleges). Eszerint mégsem olyan stabil az Ns, ahogyan véled.
Az esetleges As nsmut kapcsán most még segíteni igyekeztem, ám látom, hogy erre nem érdemesültök. A fáradozásomért kapott pofonok miatt biztosak lehettek, abban, hogy a MetNeten semmilyen formában, soha többé nem jelentkezem.
Az esetleges As nsmut kapcsán most még segíteni igyekeztem, ám látom, hogy erre nem érdemesültök. A fáradozásomért kapott pofonok miatt biztosak lehettek, abban, hogy a MetNeten semmilyen formában, soha többé nem jelentkezem.
Ha a könyvben is úgy van, akkor különösen fájdalmas, hogy honnan tudsz ilyen böszmeséget összehordani...
A jogos kritikát pedig nem muszáj meghallgatni, ha neked így jobb, akkor foglalkozz csak a saját beképzelt marhaságaiddal. Csak ne terjeszd õket itt vagy máshol.
A jogos kritikát pedig nem muszáj meghallgatni, ha neked így jobb, akkor foglalkozz csak a saját beképzelt marhaságaiddal. Csak ne terjeszd õket itt vagy máshol.
Nna, kisfiam, már tisztán látszik, hogy mérhetetlen (és számomra teljesen érthetetlen!) ellenszenvedet még palástolni sem vagy képes. (Privátban megbeszélhetjük, mi nyomja a lelkedet. Segíteni szeretnék! ) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. 
Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod.
Elõzõ kritikáiddal elvbõl nem foglalkozom. Miért nem? Rájössz, ha még egyszer elolvasod a fentebb írottakat. (Egyedül nem vagy képes megbirkózni velem? Másokat is rám uszítanál? Pfúj. Tanulj és inkább olvass, olvass, régi könyveket, tanulmányokat is. És a fenébe is, olvassatok több, sokkal több szépirodalmat, mert a helyesírási hibáitok kimondottan aggasztóak!
) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod. Elõzõ kritikáiddal elvbõl nem foglalkozom. Miért nem? Rájössz, ha még egyszer elolvasod a fentebb írottakat. (Egyedül nem vagy képes megbirkózni velem? Másokat is rám uszítanál? Pfúj.
Tanulj és inkább olvass, olvass, régi könyveket, tanulmányokat is. És a fenébe is, olvassatok több, sokkal több szépirodalmat, mert a helyesírási hibáitok kimondottan aggasztóak!
Na igen, ez is egy nagy gyöngyszem. Gondoltam, hogy Nano vagy te (mint matematikus) le fogtok csapni rá.
Egyébként álljon itt két hivatalos megerõsítés is, hogy látszódjon, nem csak a levegõbe beszéltem.
"Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból." (ELTE jegyzet /2013/, 5.3.5. Link )
"Altostratus may be formed by the thickening of cirrostratus (As cirrostratomutatus), or by the thinning of nimbostratus (As nimbostratomutatus)." (American Meteorological Society oldala /2012/ Link )
Szerintem ezek sokkal relevánsabb források, mint egy 1968-ban készült könyv, amikor a felhõfizika még messze nem volt olyan kiforrott, mint manapság, ráadásul a politikai háttér miatt a legújabb (amerikai) kutatásokhoz itthon nem is nagyon lehetett hozzáférni.
Egyébként álljon itt két hivatalos megerõsítés is, hogy látszódjon, nem csak a levegõbe beszéltem.
"Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból." (ELTE jegyzet /2013/, 5.3.5. Link )
"Altostratus may be formed by the thickening of cirrostratus (As cirrostratomutatus), or by the thinning of nimbostratus (As nimbostratomutatus)." (American Meteorological Society oldala /2012/ Link )
Szerintem ezek sokkal relevánsabb források, mint egy 1968-ban készült könyv, amikor a felhõfizika még messze nem volt olyan kiforrott, mint manapság, ráadásul a politikai háttér miatt a legújabb (amerikai) kutatásokhoz itthon nem is nagyon lehetett hozzáférni.
Sokmindent felsoroltál, így már nekem csak egy hozzáfûzni valóm van, ami egyben a kedvenc mondatom is a hozzászólásból:
"Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul."
"Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul."
Huhh...
Na szóval, kezdjünk neki.
"az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû"
Ez így nem teljesen igaz. Az Ns alapja is általában sima önmagában, tépett, szakadozott jellegûnek akkor látszik, amikor St7 foszlányok vagy Sc5 padok képzõdnek alá. Ez viszont elég gyakori Ns-nél, míg As esetében valóban ritkán fordul elõ.
"mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok)"
Ez a gyenge esõ lesz, szitálás továbbra is csak St6-ból lehet. (Olyan, hogy "szitáló esõ", alapból sincs, vagy szitálás, vagy esõ, vagy a kettõ együtt.)
"az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül (...) az Ns egésze megemelkedik"
Ez így önmagában egy nagy hülyeség. Minden felhõ, így a Ns tetején is inverzió van, és az Ns-As között akár 4-5000 m-es szintkülönbség is lehet. Ráadásul maga az Ns stabilis légállapot mellett alakul ki, így minimálisak benne a vertikális mozgások. Tehát maga a felhõzet fizikailag képtelen megemelkedni, fõleg ekkora mértékben. Az Ns-t több horizontális réteg alkotja, és amikor átalakul As-sé, egyszerûen szétoszlanak az alsó rétegek, tehát a felhõ VÉKONYODIK.
"az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot"
Ez viszi azonban a legnagyobb baromság díjat. Amit te itt Ns-nek vélsz, az St7/Cu/Sc5, akár az As, akár az Ns réteg alatt. Az Ns az égbolt egészét (vagy legnagyobb részét) kitöltõ és vastag felhõ, 7 oktánál kevesebb mennyiségben nem is fordulhat elõ. Éppen ezért Ns és As gyakorlatilag sohasem látható egyidejûleg, mert az As rétegei beágyazódnak az Ns-be.
Na szóval, kezdjünk neki.
"az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû"
Ez így nem teljesen igaz. Az Ns alapja is általában sima önmagában, tépett, szakadozott jellegûnek akkor látszik, amikor St7 foszlányok vagy Sc5 padok képzõdnek alá. Ez viszont elég gyakori Ns-nél, míg As esetében valóban ritkán fordul elõ.
"mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok)"
Ez a gyenge esõ lesz, szitálás továbbra is csak St6-ból lehet. (Olyan, hogy "szitáló esõ", alapból sincs, vagy szitálás, vagy esõ, vagy a kettõ együtt.)
"az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül (...) az Ns egésze megemelkedik"
Ez így önmagában egy nagy hülyeség. Minden felhõ, így a Ns tetején is inverzió van, és az Ns-As között akár 4-5000 m-es szintkülönbség is lehet. Ráadásul maga az Ns stabilis légállapot mellett alakul ki, így minimálisak benne a vertikális mozgások. Tehát maga a felhõzet fizikailag képtelen megemelkedni, fõleg ekkora mértékben. Az Ns-t több horizontális réteg alkotja, és amikor átalakul As-sé, egyszerûen szétoszlanak az alsó rétegek, tehát a felhõ VÉKONYODIK.
"az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot"
Ez viszi azonban a legnagyobb baromság díjat. Amit te itt Ns-nek vélsz, az St7/Cu/Sc5, akár az As, akár az Ns réteg alatt. Az Ns az égbolt egészét (vagy legnagyobb részét) kitöltõ és vastag felhõ, 7 oktánál kevesebb mennyiségben nem is fordulhat elõ. Éppen ezért Ns és As gyakorlatilag sohasem látható egyidejûleg, mert az As rétegei beágyazódnak az Ns-be.
Írásom második bekezdésében említettem, miszerint az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot, közepesen erõs esõt észlelünk. Az eltérés lehet 180 fokos is (As D-rõl, Ns É-ról.) Az As ilyenkor még a melegfronti szektorban hullatja csapadékát, a Ns az alsó szinten érkezik a beszivárgó hideg levegõvel.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.
Mindenkinek szép napot kívánok! Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.
Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul. Olyankor az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül - ha az égboltot nagyjából folyamatosan vagy gyakran figyelemmel követjük, akkor az átalakulás folyamatában azt is észlelhetjük, hogy a Ns-tömbök, -táblák vastag "nyakrésszel" hozzákapcsolódnak a létrejövõ (vagy az Ns-szal egyidejûleg) már korábban is létezõ As-réteghez. Az Ns egésze megemelkedik, az átalakulás teljes, ezért nem As nimbostratogenitus-ról, hanem As nimbostratomutatusról beszélhetünk. Szemerkélõ esõt az "As nsmut" még hullathat, szitálást már nem.
Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.Az Altostratus nimbostratomutatus nem túl gyakori jelenség, de elég sokszor elõfordul. Olyankor az Ns NEM vékonyodik, hanem emelkedéssel magasabb szintre kerül - ha az égboltot nagyjából folyamatosan vagy gyakran figyelemmel követjük, akkor az átalakulás folyamatában azt is észlelhetjük, hogy a Ns-tömbök, -táblák vastag "nyakrésszel" hozzákapcsolódnak a létrejövõ (vagy az Ns-szal egyidejûleg) már korábban is létezõ As-réteghez. Az Ns egésze megemelkedik, az átalakulás teljes, ezért nem As nimbostratogenitus-ról, hanem As nimbostratomutatusról beszélhetünk. Szemerkélõ esõt az "As nsmut" még hullathat, szitálást már nem.
Én is úgy tudom, hogy szitálás csak St6-ból. Ezért is írtam, ha az volt, akkor biztosan volt St6 is.
De legalább így kevesebbszer lesz Ns2 egy-két állomáson
Vagy nem, mert mindjárt jön valaki egy 2016-os WMO szabállyal Mindenesetre taultunk ma is...
Néha jól jön a lúúcifer a háznál
De legalább így kevesebbszer lesz Ns2 egy-két állomáson
Vagy nem, mert mindjárt jön valaki egy 2016-os WMO szabállyal Mindenesetre taultunk ma is...Néha jól jön a lúúcifer a háznál
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3090 - 2016-08-08 14:01:57)
Akkor tényleg hülye az a felhõkönyv amit az OMSZ-nak gépeltem be, mert ott említést tettek arról, hogy a Nimbostratusból is szitálhat az esõ. Igaz, nem mai kiadvány hanem 1970-es évek után íródott pár évvel. Nem akarok hazudni, talán 1975 és azóta akkor rengeteg dolog változott. Én a könyv szerint tanultam meg, ezért írtam ezt. Úgy véltem az biztos igazat ír, de ezek szerintem nem.
Bocsi!
Szerk: Inkább hiszek egy mostani kollégának akkor mint egy 40 éve íródott könyvnek. Na, de hát így tanulunk.
Akkor tényleg hülye az a felhõkönyv amit az OMSZ-nak gépeltem be, mert ott említést tettek arról, hogy a Nimbostratusból is szitálhat az esõ. Igaz, nem mai kiadvány hanem 1970-es évek után íródott pár évvel. Nem akarok hazudni, talán 1975 és azóta akkor rengeteg dolog változott. Én a könyv szerint tanultam meg, ezért írtam ezt. Úgy véltem az biztos igazat ír, de ezek szerintem nem.
Bocsi!
Szerk: Inkább hiszek egy mostani kollégának akkor mint egy 40 éve íródott könyvnek. Na, de hát így tanulunk.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3089 - 2016-08-08 13:58:02)
Ez nem igaz, szitálás/szemcsés hó csak St6-ból lehet. Ha szitálás/szemcsés hó van esõvel/hóval, vagy az St6 fölé Ns érkezik (ami ugye nem látszik) és abból kezd esni az esõ/hó, akkor szokták azt csinálni, hogy az Ns alját leadják az St6 szintjére (pár 100 m-re), de tulajdonképpen akkor is egy St6 réteg van alul.
Ez nem igaz, szitálás/szemcsés hó csak St6-ból lehet. Ha szitálás/szemcsés hó van esõvel/hóval, vagy az St6 fölé Ns érkezik (ami ugye nem látszik) és abból kezd esni az esõ/hó, akkor szokták azt csinálni, hogy az Ns alját leadják az St6 szintjére (pár 100 m-re), de tulajdonképpen akkor is egy St6 réteg van alul.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3088 - 2016-08-08 13:52:43)
Segíthet megkülönböztetni a St6-ot a Ns2 rétegtõl, hogy míg a Nimbostratus általában szelesebb idõben alakul ki (ami inkább helytálló volt Kaszabubu leírása alapján), addig a St6 inkább szélcsendes idõben vagy gyenge szél kíséretében alakul ki.
A szél az ami segít megkülönböztetni a kettõt, mert ugye mindkettõ hullathat szitálást.
Segíthet megkülönböztetni a St6-ot a Ns2 rétegtõl, hogy míg a Nimbostratus általában szelesebb idõben alakul ki (ami inkább helytálló volt Kaszabubu leírása alapján), addig a St6 inkább szélcsendes idõben vagy gyenge szél kíséretében alakul ki.
A szél az ami segít megkülönböztetni a kettõt, mert ugye mindkettõ hullathat szitálást.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3087 - 2016-08-08 13:12:44)
Ha volt szitálás is, akkor St6 is jelen volt.
Ha volt szitálás is, akkor St6 is jelen volt.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3086 - 2016-08-08 13:05:4
Akkor a synop felhõatlaszt lapoztam fel, Cm2/ As-Op. lett volna jó.Csak lejjebb a részletezõben a tele ?? jeles ékezeti leírásban utaltak a Ns2- re ezért ez ragadt meg bennem. Különben gyenge szitáló esõ hullott belõle,teljes borultság mellett,majd elvékonyodott. Tehát As.op. lett volna a pontos felhõkép.
Köszönöm a hozzászólásokat, majd ügyelek a pontos adatokra.
Akkor a synop felhõatlaszt lapoztam fel, Cm2/ As-Op. lett volna jó.Csak lejjebb a részletezõben a tele ?? jeles ékezeti leírásban utaltak a Ns2- re ezért ez ragadt meg bennem. Különben gyenge szitáló esõ hullott belõle,teljes borultság mellett,majd elvékonyodott. Tehát As.op. lett volna a pontos felhõkép.
Köszönöm a hozzászólásokat, majd ügyelek a pontos adatokra.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3085 - 2016-08-08 13:02:23)
Mondom elnevezés tekintetében (Altostratus nimbostratomutatus) Az viszont igaz, hogy tényleg emelkedik, nem pedig vastagszik.
Csontakk: azt sosem tudjuk meg. Bármi lehetett. Egy behullámzó hidegfront volt, a hozzátartozó konvergenciával, esetleg még akár melegfronti szakasszal. Szóval... lehetett As, Ac, Cu, Ns... de nem As nimbus, az tuti
Mondom elnevezés tekintetében
(Altostratus nimbostratomutatus) Az viszont igaz, hogy tényleg emelkedik, nem pedig vastagszik.Csontakk: azt sosem tudjuk meg. Bármi lehetett. Egy behullámzó hidegfront volt, a hozzátartozó konvergenciával, esetleg még akár melegfronti szakasszal. Szóval... lehetett As, Ac, Cu, Ns... de nem As nimbus, az tuti
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3084 - 2016-08-08 12:23:3
Bubu bá, bár nem tudom, mire gondoltál az "Ac nimbus" leírásakor, de ha még emlékszel az akkori felhõzetre, akkor a felhõatlaszunk segítségével utólag is tudod korrigálni a felhõzet típusát: Link mert ilyen valóban nem létezik.
Nincs azzal gond, ha elírsz valamit, viszont ha valamiben nem vagy biztos, inkább kérdezz rá a társaktól, hogy megbizonyosodj arról, hogy jól gondolod-e a közlendõdet. Ezzel elkerülheted az olyan tárgyi tévedéseket, mint amely most is becsúszott. Oké?
Nano, bár újfent igazad van, de ha már vetted a fáradtságot a hiba/tévedés/butaság jelzésére (amit ezúton is köszönök!), akkor nem sokkal több energia befektetésével esetleg rávezethetted volna Bubu-t arra, hogy mire is gondolhatott valójában. Mert a felhõtípust még mindig nem ismerjük, ami az adott idõpontban Bubu feje fölött volt, pedig született a témában ezzel együtt vagy 9 hozzászólás.
szerk: hogy kinek mi a feladata, abba pedig ne menjünk bele, ebben a fórumban pedig végképp ne...
Bubu bá, bár nem tudom, mire gondoltál az "Ac nimbus" leírásakor, de ha még emlékszel az akkori felhõzetre, akkor a felhõatlaszunk segítségével utólag is tudod korrigálni a felhõzet típusát: Link mert ilyen valóban nem létezik.
Nincs azzal gond, ha elírsz valamit, viszont ha valamiben nem vagy biztos, inkább kérdezz rá a társaktól, hogy megbizonyosodj arról, hogy jól gondolod-e a közlendõdet. Ezzel elkerülheted az olyan tárgyi tévedéseket, mint amely most is becsúszott. Oké?
Nano, bár újfent igazad van, de ha már vetted a fáradtságot a hiba/tévedés/butaság jelzésére (amit ezúton is köszönök!), akkor nem sokkal több energia befektetésével esetleg rávezethetted volna Bubu-t arra, hogy mire is gondolhatott valójában. Mert a felhõtípust még mindig nem ismerjük, ami az adott idõpontban Bubu feje fölött volt, pedig született a témában ezzel együtt vagy 9 hozzászólás.
szerk: hogy kinek mi a feladata, abba pedig ne menjünk bele, ebben a fórumban pedig végképp ne...
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3083 - 2016-08-08 12:14:16)
Bár ez az egész valóban nem ebbe a fórumba való, az As eleve középszintû felhõ, így ha Ns-ból alakul ki, akkor az nem megvastagszik, hanem elvékonyodik. Egyébként "nimbus" utótag valóban nem létezik. Vagy As, vagy Ns, így simán. Egy másik variáció lehet még az Acs (szinop-kóddal Ac7), amikor As réteg van, alatta Ac padokkal (ami lehet bármi, pl. lenticularis, castellanus, stb.).
Szakmai moderátor egyébként én már tavaly õsz óta nem vagyok, ezért nem is akartam beleszólni.
Bár ez az egész valóban nem ebbe a fórumba való, az As eleve középszintû felhõ, így ha Ns-ból alakul ki, akkor az nem megvastagszik, hanem elvékonyodik. Egyébként "nimbus" utótag valóban nem létezik. Vagy As, vagy Ns, így simán. Egy másik variáció lehet még az Acs (szinop-kóddal Ac7), amikor As réteg van, alatta Ac padokkal (ami lehet bármi, pl. lenticularis, castellanus, stb.).
Szakmai moderátor egyébként én már tavaly õsz óta nem vagyok, ezért nem is akartam beleszólni.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3080 - 2016-08-08 10:41:49)
Nano! Hagyjuk már a csipkelõdést. Ritkán írok ide jó szántanból, erre fel csak a kritikát kapom. Ha rossz a fogalmazás, javíts ki a beírásomat, és ennyi. (tegyük át a társalgóba az egészet, vagy töröljék a modik)
Nano! Hagyjuk már a csipkelõdést. Ritkán írok ide jó szántanból, erre fel csak a kritikát kapom. Ha rossz a fogalmazás, javíts ki a beírásomat, és ennyi. (tegyük át a társalgóba az egészet, vagy töröljék a modik)
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3079 - 2016-08-08 08:25:00)
És a szakmai moderátor sem tudja esetleg? Vagy van olyan még itt egyáltalán?
Dehogy hagyjuk! A jó szándékot egyáltalán nem kétlem. De az, hogy valamilyen információtöredékekbõl beálmodsz szakmainak tûnõ kifejezéseket (vagy egyszerûen csak költesz valami újat és persze általában butaságot), az nem feltétlen van rendjén. Fõleg úgy nem, hogy ezt - igaz más fórumokban - aránylag gyakran teszed. Most csak azért nem alkalmaztam a szokásos "uristent", mert ez a fórum inkább a külsõsöknek lett meghagyva, és gondoltam utánajárok, hogy mi az oka, hogy majd' 1 napja bent virít korrigálatlanul egy "As nimbus" Pedig én is tanulhattam volna, ha vagy te, vagy a szakmai moderátorok valamelyike elmagyarázza, hogy mi az. Így viszont sajnos megint nekem jut a lúúúcifer szerep, hogy rávilágítsak a marhaságra és némi hiányosságra. Ilyen kifejezés nem létezik! Olyan sem hogy Cumuslus humanum, meg Altostratus castella sem!
Az altostratusnak (tudtommal) egy esetben van köze a nimbostratushoz (és nem a nimbushoz!) elnevezés tekintetében; amikor annyira megvastagszik, hogy középszintre kerül. Így bár genetikailag ugyanarról a felhõrõl beszélünk, mégis a definíció miatt As lesz belõle. Ha jól tudom, ilyenkor külön nem jelzik az eredetet az észlelésben, de ettõl függetlenül van rá terminológia.
És a szakmai moderátor sem tudja esetleg? Vagy van olyan még itt egyáltalán?
Dehogy hagyjuk! A jó szándékot egyáltalán nem kétlem. De az, hogy valamilyen információtöredékekbõl beálmodsz szakmainak tûnõ kifejezéseket (vagy egyszerûen csak költesz valami újat és persze általában butaságot), az nem feltétlen van rendjén. Fõleg úgy nem, hogy ezt - igaz más fórumokban - aránylag gyakran teszed. Most csak azért nem alkalmaztam a szokásos "uristent", mert ez a fórum inkább a külsõsöknek lett meghagyva, és gondoltam utánajárok, hogy mi az oka, hogy majd' 1 napja bent virít korrigálatlanul egy "As nimbus" Pedig én is tanulhattam volna, ha vagy te, vagy a szakmai moderátorok valamelyike elmagyarázza, hogy mi az. Így viszont sajnos megint nekem jut a lúúúcifer szerep, hogy rávilágítsak a marhaságra és némi hiányosságra. Ilyen kifejezés nem létezik! Olyan sem hogy Cumuslus humanum, meg Altostratus castella sem!
Az altostratusnak (tudtommal) egy esetben van köze a nimbostratushoz (és nem a nimbushoz!) elnevezés tekintetében; amikor annyira megvastagszik, hogy középszintre kerül. Így bár genetikailag ugyanarról a felhõrõl beszélünk, mégis a definíció miatt As lesz belõle. Ha jól tudom, ilyenkor külön nem jelzik az eredetet az észlelésben, de ettõl függetlenül van rá terminológia.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3076 - 2016-08-07 09:50:53)
Elírtam, utólag bezárt a szerkesztés. As.
Elírtam, utólag bezárt a szerkesztés. As.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#3075 - 2016-08-07 07:56:53)
Mi az az Ac. nimbus?
Kérdés Kaszabubu által írt "Ac. nimbus" kifejezésre. - Rudolfking
Mi az az Ac. nimbus?
Kérdés Kaszabubu által írt "Ac. nimbus" kifejezésre. - Rudolfking
Az éghajlati visszatekintõben 2014-re +0,5°C van, de látom ott 1971-2000 átlaghoz képest. Szépen melegszik az átlag is Merre találok olyan táblázatot amelyben a múlt századra vonatkozó nyári középhõmérsékletek találhatók? Köszönöm
Merre találok olyan táblázatot amelyben a múlt századra vonatkozó nyári középhõmérsékletek találhatók? Köszönöm
2014-ben.
Az országos anomália az 1981-2010-es átlaghoz képest: -0,12°C
2014. június: +0,25 fok
2014. július: +0,27 fok
2014. augusztus: -0,88 fok
Az országos anomália az 1981-2010-es átlaghoz képest: -0,12°C
2014. június: +0,25 fok
2014. július: +0,27 fok
2014. augusztus: -0,88 fok
Sziasztok!
Azt szeretném megtudni mikor volt utoljára negatív középhõmérsékleti anomáliájú a nyár Mo-on? met.hu-n csak 2001-ig olvasható, azok szerint 2005-ben volt egy 0-ás, a többi évben erõsen + volt. Köszönöm.
Azt szeretném megtudni mikor volt utoljára negatív középhõmérsékleti anomáliájú a nyár Mo-on? met.hu-n csak 2001-ig olvasható, azok szerint 2005-ben volt egy 0-ás, a többi évben erõsen + volt. Köszönöm.
Akkor elég jól megúszhatjuk ezek szerint. A 30 fok bõven elég, nem is kell több.
Köszönöm szépen a választ!
Köszönöm szépen a választ!
ECMWF ensemble-t is figyelembe véve:
Keddig (szerdáig?) fokozódo höség 32, 37 fokkal. Ezután legvalószinübb, hogy pár fokkal visszaesik a hömérséklet 30 fok köré a front hatására, s záporok-zivatarok is lehetnek már.
A determ. modell egyes futásai 25 fok alatti Tmax-ot mutatnak csüt-péntekre viszonylag erösebb lehüléssel 850hPa-on és akár jelentösebb csapadékkal. Ezt az ensemble eddig egyszer sem támogatta, szinte 0 az esélye az ilyen erös lehülésnek. Ha mégis ez jönne be, akkor is legfelejebb 1-2 napig tartana, majd újra felmelegedne 30 fok köré.
Keddig (szerdáig?) fokozódo höség 32, 37 fokkal. Ezután legvalószinübb, hogy pár fokkal visszaesik a hömérséklet 30 fok köré a front hatására, s záporok-zivatarok is lehetnek már.
A determ. modell egyes futásai 25 fok alatti Tmax-ot mutatnak csüt-péntekre viszonylag erösebb lehüléssel 850hPa-on és akár jelentösebb csapadékkal. Ezt az ensemble eddig egyszer sem támogatta, szinte 0 az esélye az ilyen erös lehülésnek. Ha mégis ez jönne be, akkor is legfelejebb 1-2 napig tartana, majd újra felmelegedne 30 fok köré.
Jövõ héten szerdától Bulgáriában leszek a, figyelem az elõréket, de elég nagy difi van a 2 nagy modell között. Az ECM bõven eljuttatja odáig a felettünk is átrobogó frontot, a GFS viszont sokadik futás óta nem. Melyik a valószínûbb szerintetek? Nem zavar, ha csak 30 fok lesz (35-40 helyett), de a 20-25 körüli értékeket azért keveselleném.
Köszönöm a felvilágosítást!
Pedig milyen jól is nézne ki egy júliusi reggel 10 cm hóval
Pedig milyen jól is nézne ki egy júliusi reggel 10 cm hóval
Jégesõnél nem. Ellenben fagyott esõnél és bármely más téli csapadéknál igen, 50%-nál nagyobb fedettség és 0,5 cm-nél nagyobb vastagság esetén. Aztán majd kijavítanak a papíros észlelõk, ha nem jól tudom
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat