Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
1-2 napja beharangoztam a haveroknak, hogy szerdán király idõ lesz és bográcsozást terveztünk... Tegnap nem volt idõm modelleket nézni, de most leforrázva látom szerdára az elõréket. Remélem, megússzuk szárazon! [esõ]
Ez egy baromi érdekes elméleti kérdés, ti. a hidegbázis kiképzõdése, regenerálódása, ill. a sarki hideg leszakadása (vagy le nem szakadása)
A "puskapor ellövését" azért ne hagyjuk figyelmen kívül, a megfigyelések szerint van ebben valami, csak a rá adott magyarázat teljesen rossz. Ha a téli félévben korán vannak erõs hidegleszakadások, nálunk mozgalmas, átlagnál jóval hidegebb idõszakok, tényleg gyakran elõfordul, hogy tél közepére "kifogy a szufla", enyhe idõ köszönt be.
Ennek oka nyilván nem az, hogy "elhasználódik a sarkvidék hidegtartaléka", hisz ahogy írod is, megfelelõ kondiciók mellett az nagyon hamar regenerálódik. Valószínûleg a hõcsere-ciklus áll a háttérben, melynek értelmében a meridionális, hidegbeáramlásos fázist anticiklon, majd elõoldali-zonális helyzet követi.
Érdekes kérdés, vajon miért van, hogy egyes idõszakokban, õszökön-teleken szeret leszakadni a sarki hideg a közelünkben, más idõszakokban meg nem, hanem makacs zonalitás áll fenn.
Az biztos, hogy a hidegleszakadás nem véletlen szerencse (vagy szerencsétlenség -ízlés dolga) dolga, hanem fizikai törvényszerûség áll e történés mögött. A sarki és szubtrópusi tájak között kiélezõdõ hõdifferencia természetesen kiegyenlítõdésre törekszik, azonban a kiegyenlítõdés elsõ körben nem tud megtörténni. Ellenben roppant érdekfeszítõ fizikai folyamat játszódik le. A dél felé induló hideg, ill. az észak felé mozduló meleg légtömeget a coriolis erõ eltéríti eredeti irányától, az elsõ nyugat felé, a másik kelet felé fog mozogni, ellenáramlásban. Végsõ soron ez a polárfront lényege. Minél erõsebb a hõkontraszt, annál sebesebb itt a -ZONÁLIS ÁRAMLÁS! Paradox módon az egyre nagyobb hõdifferencia kumulatíve nem engedi a kiegyenlítõdést, a folyamat önerõsítõ. Azt a hasonlatot használom az állapotra, hogy 'minél erõsebben feszíti a húrt az íjász, annál kevésbé tudja elengedni azt'
Végül azonban annyira felgyorsul a zonális ellenáramlás, hogy a határfelszínen hullámok, végül örvények (mérsékelt övi ciklonok) képzõdnek. A polárfront zonalitása ezek révén tud meridionalitásba fordulni, így képes aztán megtörténni a hõcsere.
Látható, hogy óriási erõk roppant instabil játékáról van itt szó, az örvényesedés elkerülhetetlen, de pontos helye és idõpontja nagyon kiszámíthatatlan. Illetve, valószínûleg ott gyorsul fel nagyon a polárfronti zonális légmozgás, ott lesz hidegleszakadás, ahol nagy a hõdifferencia: tehát feltehetõen a hidegmagok környezetében (ld. idén márciusi hideghullám)
A "puskapor ellövését" azért ne hagyjuk figyelmen kívül, a megfigyelések szerint van ebben valami, csak a rá adott magyarázat teljesen rossz. Ha a téli félévben korán vannak erõs hidegleszakadások, nálunk mozgalmas, átlagnál jóval hidegebb idõszakok, tényleg gyakran elõfordul, hogy tél közepére "kifogy a szufla", enyhe idõ köszönt be.
Ennek oka nyilván nem az, hogy "elhasználódik a sarkvidék hidegtartaléka", hisz ahogy írod is, megfelelõ kondiciók mellett az nagyon hamar regenerálódik. Valószínûleg a hõcsere-ciklus áll a háttérben, melynek értelmében a meridionális, hidegbeáramlásos fázist anticiklon, majd elõoldali-zonális helyzet követi.
Érdekes kérdés, vajon miért van, hogy egyes idõszakokban, õszökön-teleken szeret leszakadni a sarki hideg a közelünkben, más idõszakokban meg nem, hanem makacs zonalitás áll fenn.
Az biztos, hogy a hidegleszakadás nem véletlen szerencse (vagy szerencsétlenség -ízlés dolga) dolga, hanem fizikai törvényszerûség áll e történés mögött. A sarki és szubtrópusi tájak között kiélezõdõ hõdifferencia természetesen kiegyenlítõdésre törekszik, azonban a kiegyenlítõdés elsõ körben nem tud megtörténni. Ellenben roppant érdekfeszítõ fizikai folyamat játszódik le. A dél felé induló hideg, ill. az észak felé mozduló meleg légtömeget a coriolis erõ eltéríti eredeti irányától, az elsõ nyugat felé, a másik kelet felé fog mozogni, ellenáramlásban. Végsõ soron ez a polárfront lényege. Minél erõsebb a hõkontraszt, annál sebesebb itt a -ZONÁLIS ÁRAMLÁS! Paradox módon az egyre nagyobb hõdifferencia kumulatíve nem engedi a kiegyenlítõdést, a folyamat önerõsítõ. Azt a hasonlatot használom az állapotra, hogy 'minél erõsebben feszíti a húrt az íjász, annál kevésbé tudja elengedni azt'
Végül azonban annyira felgyorsul a zonális ellenáramlás, hogy a határfelszínen hullámok, végül örvények (mérsékelt övi ciklonok) képzõdnek. A polárfront zonalitása ezek révén tud meridionalitásba fordulni, így képes aztán megtörténni a hõcsere.
Látható, hogy óriási erõk roppant instabil játékáról van itt szó, az örvényesedés elkerülhetetlen, de pontos helye és idõpontja nagyon kiszámíthatatlan. Illetve, valószínûleg ott gyorsul fel nagyon a polárfronti zonális légmozgás, ott lesz hidegleszakadás, ahol nagy a hõdifferencia: tehát feltehetõen a hidegmagok környezetében (ld. idén márciusi hideghullám)
Folyamatosan áramlik dél felé a hideg légtömeg, legfeljebb nem "rajtunk" keresztül... Hol az oroszok, hol az óceán, hol bla bla bla
Most például Link
Most például Link
Való igaz, az 1996 os és 1997 es meleg illetve kánikulai májust nem követte átlegon felüli nyár, sõt..., aztán a hûvösebb nyár és az igen markáns, korai lehûlések ellenére kuka lett a tél. Az 1995 ös évet illetõen ezt sem követte acélos tél, hanem tipikus "lyukas" tél volt, novemberben ugyan korán havazott, de síkvidéken megmaradó hó nem tudott esni.
Azzal együtt, hogy az idei nyár jelentõsen melegebb volt, mint a 95 ös, nem számítok idén az elmúlt 200 év leghidegebb telére.
A szeptemberi, október eleji lehülések egyébként nem pocsékolják el a hidegmagot, legfeljebb egy kitartó meridionális felállás némileg késlelteti a gyarapodást, amelyet aztán egy zónális szakasz követ, amikor is behozza. Da olyan években ahol már az õsz elején megindult a gyarapodás, ez nem is észlelhetõ. Az október végi, novemberi lehûléseknek (negatív energiamérleg alatti) komolyabb hidegelárasztásoknak (a jéggyarapodás meredekebb szakaszában) azonban úgy tûnik van hatása a tél elejére vonatkozólag. Gyakran erõtlen, az átlagosnál enyhébb a december, vagy akár a tél elsõ fele. Érdekes volt azonban 2009-es ebbõl a szempontból ugyanis az október közepén elkezdõdõ meridionális szélsõség a tél elejére is áthúzódott, és összegészében átlagos idõ elõször az átlagnál 10-15 fokkal hidegebb, majd 10-15 fokkal melegebb idõket hozott. Tehát az azt megelõzõ idõjárástól függetlenül van télen annyira masszív a hidegmag, hogy megfelelõ hatások, mégha csak ha rövidebb idõre is, de bármikor combosabb tömeget tudjanak abból leszakítani és délebbi szélességekre juttatni.
Azzal együtt, hogy az idei nyár jelentõsen melegebb volt, mint a 95 ös, nem számítok idén az elmúlt 200 év leghidegebb telére.
A szeptemberi, október eleji lehülések egyébként nem pocsékolják el a hidegmagot, legfeljebb egy kitartó meridionális felállás némileg késlelteti a gyarapodást, amelyet aztán egy zónális szakasz követ, amikor is behozza. Da olyan években ahol már az õsz elején megindult a gyarapodás, ez nem is észlelhetõ. Az október végi, novemberi lehûléseknek (negatív energiamérleg alatti) komolyabb hidegelárasztásoknak (a jéggyarapodás meredekebb szakaszában) azonban úgy tûnik van hatása a tél elejére vonatkozólag. Gyakran erõtlen, az átlagosnál enyhébb a december, vagy akár a tél elsõ fele. Érdekes volt azonban 2009-es ebbõl a szempontból ugyanis az október közepén elkezdõdõ meridionális szélsõség a tél elejére is áthúzódott, és összegészében átlagos idõ elõször az átlagnál 10-15 fokkal hidegebb, majd 10-15 fokkal melegebb idõket hozott. Tehát az azt megelõzõ idõjárástól függetlenül van télen annyira masszív a hidegmag, hogy megfelelõ hatások, mégha csak ha rövidebb idõre is, de bármikor combosabb tömeget tudjanak abból leszakítani és délebbi szélességekre juttatni.
Azért elég hidegek ezek a légtömegek. Október elsõ napjaihoz képest kemény fagyok voltak idelenn. Az Urálon túl már kemény tél van. Emellett európára is erõs hidegleszakadásokat jeleznek a modellek.
Link
Link
Az elkövetkezõ napokban gyakorlatilag végig, meridionális irányítás látszik.
Észak-európában 10-12 napon belül akár erõsebb téli betörés is bekövetkezhet majd.
Link
Link
Link
Link
Az elkövetkezõ napokban gyakorlatilag végig, meridionális irányítás látszik.
Észak-európában 10-12 napon belül akár erõsebb téli betörés is bekövetkezhet majd.
Link
Link
Igen tudom, én csak arra értettem, hogy ha télen szakadna le folyamatosan. Folyamatosan áramlana le a hideg levegõ, ekkor nem tudna megerõsödni, de még ez szóba sem jön egyenlõre
Nagyjából az ország északnyugati harmadán megjelent kedves õszi ismerõsünk, a magasköd (stratus, Hochnebel). Szerencsére, ahogy elnézem, délkelet felõl a magassági áramlásnak köszönhetõen mintha egy láthatatlan porszívó kebelezné be, így késõ délután talán a Bécs-Pozsony-Gyõr háromszögben is látunk valamit a napkorongból. Holnapra kimondottan szép idõ ígérkezik, nem úgy a szerda, amikor egy feltöltõdõben levõ med okklúziója sok felhõvel, de csak kevés esõvel ismét rontja a kedélyeket. Utána péntekig (ahogy Clive is írja az 5-naposban) nyugat-keleti megosztottság mutatkozik, a hét végére - ez még bizonytalan - végre valahára nyugat is kap némi ízelítõt a vénasszonyok nyarából.
Ezek a mennyiségek núdlik amik leszakadnak, ráadásul nem túl hidegek.
Sokkal több képzõdik fent mint amennyi leszakad.
Sokkal több képzõdik fent mint amennyi leszakad.
Csak helyeselni tudok az alattam írtakkal. Legjobb példa erre az 1980-81-es illetve a már sokat megtárgyalt 1995-96-os tél.November elejétõl tél volt,az északi áramlás volt túlsúlyban.
Talán annyit hogy a hideg az legfeljebb megcsappan valamennyire a folyamatos hidegleszakadás esetén,de elfogyni sosem fog,hiszen a helyére áramló melegebb levegõ,rövid idõn belül áthûl.
És az is igaz hogy a tél idõjárása teljesen független az azt megelõzõ õsz idõjárásától.
Talán annyit hogy a hideg az legfeljebb megcsappan valamennyire a folyamatos hidegleszakadás esetén,de elfogyni sosem fog,hiszen a helyére áramló melegebb levegõ,rövid idõn belül áthûl.
És az is igaz hogy a tél idõjárása teljesen független az azt megelõzõ õsz idõjárásától.
Még csak most megyünk bele a télbe. Igazad van, hogy lõné el a puskaporát?
Annyiban lehetne amúgy igaza, hogyha folyamatosan szakadna le a hideg megállás nélkül, akkor nem tud megerõsödni a hidegbázis fent északon, de így, hogy néha néha öblít egyet ilyenrõl szó sincs. Meg még csak most jön csak a java...
Nincs elpocsékolás, ez tévhit, bebizonyosodott már több alkalommal, hogy ezek a korai hidegöblítések nem befolyásolják a tél kimenetelét.
Ezt az élpocsékolódást felejtsük már el, hülyeség!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ha egy adag hideg valahova leszakad akkor az azt jelenti, hogy a magassági hullámok, hurkok a rendszert egy adott részben nem tudják fenntartani, így valahova utat kell engedni, ez épp Amerika Ászai vagy Európa ebben a helyzetben tök minden. Gondold el, ha a hideg mely folyamatosan jelen van a sarkok környékén és leszakad akkor az elpocsékolódik? Dehogy egy nap alatt regenerálódik vagy cserélõdik, de nem tud eltûnni. Nálunk a telet továbbra is az áramlási rendszer határozza meg és nem az, hogy a létömeg felszívódik. Ahol van marad még belõle télre, tavaszra is mivel a rendszer ezt teszi lehetõvé.
Ha egy észak-déli áramlás van õsszel és egy nyugati télen akkor nem tûnik el a sarkokról, csak hozzánk az adott áramlási viszonyok miatt nem jut el.
Szeretem az ellövi a puskaporát, elpocsékolódik stb. Ilyen nincs áramlás van, ha lehetõvé tesz akkor hideg tél lesz, ha a nyugati domináns akkor enyhe és vannak hibrid idõszakok mikor anticiklon van felettünk vagy délnyugati azori fejlett és enyhe tavaszi a tél lásd 1989 decemberét. Mikor egy kemény hideg idõszakkal indult és lett szép meleg hónap.
Ennyi a történet semmi több!!!
Ha egy adag hideg valahova leszakad akkor az azt jelenti, hogy a magassági hullámok, hurkok a rendszert egy adott részben nem tudják fenntartani, így valahova utat kell engedni, ez épp Amerika Ászai vagy Európa ebben a helyzetben tök minden. Gondold el, ha a hideg mely folyamatosan jelen van a sarkok környékén és leszakad akkor az elpocsékolódik? Dehogy egy nap alatt regenerálódik vagy cserélõdik, de nem tud eltûnni. Nálunk a telet továbbra is az áramlási rendszer határozza meg és nem az, hogy a létömeg felszívódik. Ahol van marad még belõle télre, tavaszra is mivel a rendszer ezt teszi lehetõvé.
Ha egy észak-déli áramlás van õsszel és egy nyugati télen akkor nem tûnik el a sarkokról, csak hozzánk az adott áramlási viszonyok miatt nem jut el.
Szeretem az ellövi a puskaporát, elpocsékolódik stb. Ilyen nincs áramlás van, ha lehetõvé tesz akkor hideg tél lesz, ha a nyugati domináns akkor enyhe és vannak hibrid idõszakok mikor anticiklon van felettünk vagy délnyugati azori fejlett és enyhe tavaszi a tél lásd 1989 decemberét. Mikor egy kemény hideg idõszakkal indult és lett szép meleg hónap.
Ennyi a történet semmi több!!!
Biza, ez sok elkószált tag, 15. után nagyon nem tetszik a fáklyákon.
Link
Ekkor szokott az következni, hogy egyre több tag támogatja majd végül mind, és csak a mértéke a kérdéses. Szerencsére most nyugatot találja el, így a hétvégén késõ nyárias idõ lehet talán helyenként 25 fok körüli csúcshõmérsékletekkel, aztán ciklon, ami berángatja a sarkot. Ennek van most realitása, ahogy a káoszelméletbõl próbálom kiboncolni a várható kimenetelt:-)
A héten lesz némi esõ, zápor akár zivatar is majd elõoldal körvonalazódik és talán lesz egy igaz kiránduló, túrázó, horgászó hétvége, remélem:-)
Rekordhoz a hétvégén köze se lehet, mivel bõven 29- 30 fok körüli tartományok a szélsõértékek ebben a tájban:-)
Az viszont biztos, hogy a mostani fagyhullám szinte példa nélküli ebben az idõszakban.
Nézzük vissza mit tudunk:
3-án: -4,3 Szécsény, 0,0 Bp.-Ferihegy
4-én: -9,3 Zabar, -1,4 Bp.-Ferihegy
5-én: -8,6 Zabar, -1,8 Bp.-Lõrinc
6-án: -7,1 Nyírlugos
7-én: -5,2 Nyírlugos, beállítás.
Köszi Ádám:-)
Link
Ekkor szokott az következni, hogy egyre több tag támogatja majd végül mind, és csak a mértéke a kérdéses. Szerencsére most nyugatot találja el, így a hétvégén késõ nyárias idõ lehet talán helyenként 25 fok körüli csúcshõmérsékletekkel, aztán ciklon, ami berángatja a sarkot. Ennek van most realitása, ahogy a káoszelméletbõl próbálom kiboncolni a várható kimenetelt:-)
A héten lesz némi esõ, zápor akár zivatar is majd elõoldal körvonalazódik és talán lesz egy igaz kiránduló, túrázó, horgászó hétvége, remélem:-)
Rekordhoz a hétvégén köze se lehet, mivel bõven 29- 30 fok körüli tartományok a szélsõértékek ebben a tájban:-)
Az viszont biztos, hogy a mostani fagyhullám szinte példa nélküli ebben az idõszakban.
Nézzük vissza mit tudunk:
3-án: -4,3 Szécsény, 0,0 Bp.-Ferihegy
4-én: -9,3 Zabar, -1,4 Bp.-Ferihegy
5-én: -8,6 Zabar, -1,8 Bp.-Lõrinc
6-án: -7,1 Nyírlugos
7-én: -5,2 Nyírlugos, beállítás.
Köszi Ádám:-)
A METNET hõtérkép szerint (hegyi állomások nélkül) október elsõ hat napja alapján Sopronban a legmagasabb a havi abszolút minimum és a legalacsonyabb a havi abszolút maximum. Ergó az országban októberben eddig itt volt a legkisebb a hõingás.
Személy szerint nálam a +0,4°C és +13,4°C között változott a hõmérséklet októberben.
Öccsinél ugyanez a két érték -9,1°C és 17,6°C között változott.
13,0 fokos hõingás szemben a 26,7 fokos hõingással.
Nálunk most köd van ködszitálással, az elmúlt 12 órában 10°C és 11°C között ingázik a hõmérséklet.
Személy szerint nálam a +0,4°C és +13,4°C között változott a hõmérséklet októberben.
Öccsinél ugyanez a két érték -9,1°C és 17,6°C között változott.
13,0 fokos hõingás szemben a 26,7 fokos hõingással.
Nálunk most köd van ködszitálással, az elmúlt 12 órában 10°C és 11°C között ingázik a hõmérséklet.
Ha azt vesszük ,hogy korán jön a jeges fuvallat a télhez képest ,akkor elpazarolja a tartalékjait és enyhe lesz a tél elsõ fele.
De ha úgy nézzük ,mint a nyári hõséghullámokat ,hogy a korán jött szaharai pokol elõrevetíti a forró nyarat ,akkor egy baromi jó télnek kell lennie a soron következõnek
Remélhetõleg nem lesz elpocsékolás ,és marad ez az átlagnál kissé melegebb idõ.
De ha úgy nézzük ,mint a nyári hõséghullámokat ,hogy a korán jött szaharai pokol elõrevetíti a forró nyarat ,akkor egy baromi jó télnek kell lennie a soron következõnek
Remélhetõleg nem lesz elpocsékolás ,és marad ez az átlagnál kissé melegebb idõ.
Ha megnézed a hõtérképet, igen éles a kontraszt az enyhe és a hajnalban még mindig fagyos területek között. Most végre az ország nagy részén kellemes napoknak nézhetünk elébe, bár továbbra is lehet nyugat-keleti megosztottság (17/18 fok nyugaton, 22/23 fok keleten). A sarkkör felett viszont Damoklész kardjaként ott suhog a gyorsan növekvõ hidegbázis, egyre nagyobb területen lehet -10/15 fok 850 hPA szinten és a friss ECM OP szerint a hideg a hónap közepe után ismét elindulhat dél felé. Azaz most egy ideig nyugtunk lesz várhatóan Zima tábornoktól, ám 15-e után a kontroll és jó pár tag ismét jócskán 0 fok alatt búvárkodik, így az elsõ erõfitogtatás után (hiszen még a Te részletes archívumodban is alig találtál ehhez hasonló alacsony értékeket október elsõ napjaira) könnyen megkaphatjuk belátható idõn belül a második csapást.
Nálam "csak" kereken -3,0 fok volt a minimum. Szerencsére holnapra már nem nagyon fagyhat.
Ha meglesz a a rekord, akkor pár tizeddel.
Szerk:
Elvileg meglett a rekord, mert -5.3 és -5.7 között volt a minimum Nyírlugoson.
Ha meglesz a a rekord, akkor pár tizeddel.
Szerk:
Elvileg meglett a rekord, mert -5.3 és -5.7 között volt a minimum Nyírlugoson.
Bizony, meglehetett az 5. 
Közben azért még Zabar is lekúszott -3 fok alá, miközben Rónafalu 9,5 fokos Tmin-t szállított, nem rossz.
Közben azért még Zabar is lekúszott -3 fok alá, miközben Rónafalu 9,5 fokos Tmin-t szállított, nem rossz.
Míg nálam 10 fok felett volt az éjszakai minimum addig Nyírlugos újabb rekord születhetett, hisz valahol -5, -5,5 fok között van a hõmérséklet. Keleten még mindig többfelé volt fagy.
Már fagy is nálatok, ahogy az OMSZ hõtérképén látszik. -0.3 és -0.7 között van. Akárcsak Nyírlugoson.
A nyárhoz tényleg semmi köze ami mostanában van és lesz, de van egy érzésem hogy erõt gyûjt a természet a következõ forró nyárra. Egy hónapot már "beáldozott", ahogy tavasz elején is megtette. Persze nem biztos hogy van párhuzam, de nagyon takarékra állt az idõjárás.
Állítólag német eredetû a kifejezés, és az ökörnyálat õsz hajszálakhoz hasonlították.
A vénasszonyok nyara - mint a második lánykorukat élõ idõsödõ hölgyek, akik még virágoznak egyet az elszáradás elõtt.
Engem is régóta érdekel az eredete,ezért hát utánanéztem,ennyit találtam.
A vénasszonyok nyara - mint a második lánykorukat élõ idõsödõ hölgyek, akik még virágoznak egyet az elszáradás elõtt.
Engem is régóta érdekel az eredete,ezért hát utánanéztem,ennyit találtam.
Igen, nekem is feltûnt ez a totál mozdulatlanság. Eddig még egyik nap sem volt ilyen. Talán ez kompenzálja a melegedést, és egy-3 befigyelhet. Nyírlugoson meg talán meglehet a hideg rekord szerencsével.
Külterületen már csak 2 fok van. Itt még 5. Olyan szélcsend van, amit ritkán tapasztalni; füst hosszan egyenesen száll felfelé.
Kérdés: Valaki tudja, hogy miért vénasszonyok nyara a neve? Honnan jött ez a kifejezés?
A vénasszonyok nyara nem egyenlõ a nyári idõvel.
Vénasszonyok nyarának vagy Indián nyárnak nevezzük azt az idõjárást, amikor - fõleg október elejétõl a november közepéig tartó idõszakban tartósan 20°C - 25°C közti nappali maximumokhoz száraz idõ, sok napsütés társul.
a szeptemberi 30°C-ok nem vénasszonyok nyara.
Vénasszonyok nyarának vagy Indián nyárnak nevezzük azt az idõjárást, amikor - fõleg október elejétõl a november közepéig tartó idõszakban tartósan 20°C - 25°C közti nappali maximumokhoz száraz idõ, sok napsütés társul.
a szeptemberi 30°C-ok nem vénasszonyok nyara.
Hiába mutatnak a jövõ hét végére a modellek 20-25 fokot ennek az idõnek már semmi köze a nyárhoz.Az idõjárás jellege már õszies.Még az október második felébe is bõven belefér a 20 fok feletti érték,nincs ebben semmi meglepõ.Tehát folytatódik az õsz csak enyhébb kiadásban.Én azért örülnék már végre csapadéknak is,mert itt ebben a régióban igencsak régen volt említésre méltó esõ.Sajnos egyelõre nem sok a remény rá.
Itt azért kellemes 18,3 fokos kellemes meleg volt.
Nem voltunk mesze a 20 foktól.
A jövõ héten minden bizonnyal összejön majd az álomhatár elérése.
Nem voltunk mesze a 20 foktól.
A jövõ héten minden bizonnyal összejön majd az álomhatár elérése.
"A vénasszonyok nyarán érdeklõdés hiányában már túl vagyunk."
Szerintem meg éppen most jöhet el az ország legnagyobb részén. A hagyományos vénasszonyok nyarának legalábbis tipikusan ezt az október közepe környéken bekövetkezõ, 20 fok körüli maximumokat produkáló idõszakot szokták nevezni, ami gyakran elõfordul. Az igaz, hogy itt nyugaton a a 20 fokos hõmérséklet elérése nem valószínû (bár ha még nyugatabbra szakad le a hideg, mint ahova most adják a modellek, akár errefelé is összejöhet), de a kevésbé felhõs napokon itt is lehet majd 17-18 fok, ami azért már elég kellemes.
Szerintem meg éppen most jöhet el az ország legnagyobb részén. A hagyományos vénasszonyok nyarának legalábbis tipikusan ezt az október közepe környéken bekövetkezõ, 20 fok körüli maximumokat produkáló idõszakot szokták nevezni, ami gyakran elõfordul. Az igaz, hogy itt nyugaton a a 20 fokos hõmérséklet elérése nem valószínû (bár ha még nyugatabbra szakad le a hideg, mint ahova most adják a modellek, akár errefelé is összejöhet), de a kevésbé felhõs napokon itt is lehet majd 17-18 fok, ami azért már elég kellemes.
Felejtsük már el végre a nyarat. Õsz van, annak is már a közepe.
A vénasszonyok nyarán érdeklõdés hiányában már túl vagyunk.
A 15°C feletti hõmérséklet és a napsütés innentõl kezdve pedig már ajándék az idõjárástól.
A vénasszonyok nyarán érdeklõdés hiányában már túl vagyunk.
A 15°C feletti hõmérséklet és a napsütés innentõl kezdve pedig már ajándék az idõjárástól.
A nyár fanok csendben szenvednek.
Hiába a kellemes napos idõ, árnyékban ma sem volt üdítõ kint lenni (persze az elmúlt napokhoz, hetekhez képest nagyon jó idõ volt). A jövõ héttel kapcsolatban sem vagyok túlságosan optimista, még ha be is jön a jobb idõ, errefelé nem számítok 18-20 foknál többre, ami azért valljuk be, elég messze van a nyárias értékektõl, plusz már a Nap sem úgy melegít, mint 1 hónapja.
Egy kérdés, hol volt ma 20 fok, és milyen oldal szerint (idõkép???), mivel én itt ma 17°c os Tmaxot mértem.
És az elõbbi kérdésemre is válaszolsz?
És az elõbbi kérdésemre is válaszolsz?
Mondtam én, hogy nem? Én csak azt mondtam, hogy 25 fok lesz ritka.
20 fok szinte csoda lenne,nem hogy több. Borzasztó kaotikus szerda után a jövõ kép,per pillanat az elõoldal esélyesebb egy kicsit,de akármi lehet ebbõl még. Látva egyébként azt a hihetetlen gyors hó felhalmozódást Szibériában,ha lesz is melegebb periódus Közép-Európában,Tisza-virág életû lehet csak,abszolút nem lenne meglepõ ha már a hónap második felében bekukkantana Európába a szibériai hûtõszekrény.
Jövõ szombatra az országban a maximumértékek 20-25 fok lesz.
Elég nagy csoda lenne a 25 fok. Talán a déli határszélen megcsípheti majd, de nem ez lesz a jellemzõ.
A hõtérképet nézve már vannak olyan helyek ahol 20 fokok vannak. Azért mondom én , hogy még olyan 5 fokos melegedés , és meg is lesz a 25 fokos nyárias idõ.
Hol vannak ilyenkor a nyár-fanok?
Az omsz kicsivel hûvösebb idõvel számol , K-en 21-22 fokok , záporokkal.
Még ez is elég jó. Úgy látszik , hogy egy igen hideg idõszak után igen meleg idõ kezdõdik , végülis csak kiegyenlít az idõjárás.
Még ez is elég jó. Úgy látszik , hogy egy igen hideg idõszak után igen meleg idõ kezdõdik , végülis csak kiegyenlít az idõjárás.
Nincs ebben semmi durva (illetõleg az elmúlt napok lehûlése, a minimum rekordok tényleg durvák voltak), a tendencia átlagosnak mondható. Eszerint, a hûvös idõ, hajnali fagyok elsõ jelentkezése után októberben, de nemegyszer még november legelején is, feltûnõ kontrasztként jön egy magasnyomású, csendes, napközben napsugaras, reggel sokszor párás-ködös idõszak. A maximumok ilyenkor viszonylag magasak, elérhetik, némileg meg is haladhatják a 20 fokot, az éjszakák ellenben elég csípõsek -nagy a napi hõingás.
Ezt az idõszakot hívjuk "vénasszonyok nyarának", mely nem jelent hõséget, s nem tévesztendõ össze a szeptemberre áthúzódó nyári kánikulával!
Szinoptikai oka a fejlett, tartós közép ill. közép- kelet-európai AC.
Elõfordulása nem ritka, bár vannak évek, mikor teljesen kimarad. Másik szélsõségként viszont akár 2 hónapig is eltarthat.
Ezt az idõszakot hívjuk "vénasszonyok nyarának", mely nem jelent hõséget, s nem tévesztendõ össze a szeptemberre áthúzódó nyári kánikulával!
Szinoptikai oka a fejlett, tartós közép ill. közép- kelet-európai AC.
Elõfordulása nem ritka, bár vannak évek, mikor teljesen kimarad. Másik szélsõségként viszont akár 2 hónapig is eltarthat.
Mikor lesz 25 fok???? Vagy mikor volt/vagy van?
-----------------------------------------------
Takt:16°c
Tmin:-1.4°c, ez bõ 17 fokos hõingás
-----------------------------------------------
Takt:16°c
Tmin:-1.4°c, ez bõ 17 fokos hõingás
Semmi garanciája nincs még a tartós melegedésnek. Igazából ugyan olyan lehetõsége meg van a hidegebb verziónak is
Most egész kellemes az idõ, a napon elviselhetõ a hõmérséklet is, van még ereje a napnak.
Hú , ez nagyon durva. Elõbb -3 fokok reggel , majd 25 fokok napközben , tartósan. Ha a múltkor nem lett volna az a jelentõs esõ , már aggódnék a szárazság miatt. De egyébként ránk fér már egy kis meleg idõ , sokáig volt átlag alatti hõmérséklet. Hát , most úgy látszik vége.
Az elmúlt 3 nap minimumai vásárosnaményi belterületi mérõhelyemen:
-3,2°C (10.04)
-3,2°C (10.05)
-2,4°C (10.06)
Házak között, október elején ez bizony igen keménynek számít. Viszont tipikus "erõtlen" inverziós fagy volt. Az árnyékoló és a házfal között félúton (a faltól kb 5 méterre) továbbra is virágoznak az egyébként a 0 fok alatti hõmérséklettel szemben teljesen intoleráns virágok.
-3,2°C (10.04)
-3,2°C (10.05)
-2,4°C (10.06)
Házak között, október elején ez bizony igen keménynek számít. Viszont tipikus "erõtlen" inverziós fagy volt. Az árnyékoló és a házfal között félúton (a faltól kb 5 méterre) továbbra is virágoznak az egyébként a 0 fok alatti hõmérséklettel szemben teljesen intoleráns virágok.
Persze a következõ futások még sokat módosíthatnak az összképen.
De per pillanat olyan nagy összhang van a modellek között, ami azért elgondolkodtató. Nagyon meglepõdnék, ha ma estére, vagy holnapra a mostani általános elõoldalból ugyanolyan általános hátoldal válna. "Ezüstözött szemmértékem" is tiltakozik ez ellen.
A mediciklon stagnálása, esetleg retrográd mozgása viszont elég hihetõ. Meglátásom szerint (ez hangsúlyozottan "privát" vélemény) némi atlanti-mediterrán szüttyögések után a modellek által mutatott brit-fekete-tengeri magasnyomású zóna hatása alá kerülünk, közép-európai AC jöhet létre egy idõre (bár GFS és ECMWF szerint ez tiszavirág életû lenne, s 240 óránál ott az újabb hidegleszakadás)
A tél még messze van ugyan, de nagyon óvatosan megemlítem, hogy a szeptemberi makrocirkuláció, valamint a nagy szibériai hómennyiség alapján inkább tudok feltételezni egy téli decembert, január-elõt, mint egy enyhét, zonálisat. Természetesen ez bõven túl van az elõrejelezhetõség határán, ezért az idõjárás vehet egészen más fordulatot is.
Nagyon kíváncsi vagyok, mit mutat a Hari decemberi prediktora.
A mediciklon stagnálása, esetleg retrográd mozgása viszont elég hihetõ. Meglátásom szerint (ez hangsúlyozottan "privát" vélemény) némi atlanti-mediterrán szüttyögések után a modellek által mutatott brit-fekete-tengeri magasnyomású zóna hatása alá kerülünk, közép-európai AC jöhet létre egy idõre (bár GFS és ECMWF szerint ez tiszavirág életû lenne, s 240 óránál ott az újabb hidegleszakadás)
A tél még messze van ugyan, de nagyon óvatosan megemlítem, hogy a szeptemberi makrocirkuláció, valamint a nagy szibériai hómennyiség alapján inkább tudok feltételezni egy téli decembert, január-elõt, mint egy enyhét, zonálisat. Természetesen ez bõven túl van az elõrejelezhetõség határán, ezért az idõjárás vehet egészen más fordulatot is.
Nagyon kíváncsi vagyok, mit mutat a Hari decemberi prediktora.
Öröm volt olvasni az 5 napos elõrét, hirtelen változott a dolog, viszont az OMSZ elõrejelzés nem valami rózsás... nagy a csapongás, remélem a meleg, száraz idõ felé dõl majd a léc, nem hiányzik a hideg, így is eldugult orral és rekedt hanggal szenvedek itthon, elég volt már ez a hideg