Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY 2.0 - 2026. augusztus, tippek >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Remélem olyan jók lesznek az elõrejelzések, mint eddig, és a végén ÉK-n lesz darálás!
xar helyen lakok idõjárás szempontjából, sajnos.. na de valamit valamiért..
Szép ziviket (károkozás nélkül), sok esõt.. ahol van rá reális esély..
Szép ziviket (károkozás nélkül), sok esõt.. ahol van rá reális esély..
Atya-gatya! Még jó, hogy vasárnap délben véget ért a nyaralás és száraz lábbal Pozsonyba értünk. Ott aznap egy csepp sem esett.
Nyuli: végül nagyobb lett a füstje, mint a lángja - a Belvárosban csak gyenge-közepes záporra, néhány távoli morajlásra futotta. A java innen nyugatra zúgott el. De még nincs vége a bulinak: rotyog a konvektív fazék vígan tovább
Nyuli: végül nagyobb lett a füstje, mint a lángja - a Belvárosban csak gyenge-közepes záporra, néhány távoli morajlásra futotta. A java innen nyugatra zúgott el. De még nincs vége a bulinak: rotyog a konvektív fazék vígan tovább
TORNÁDÓT figyeltem meg a múlt héten pénteken erdélyi nyaralásam során
Atölcsér kv 10 percig kavarta a port, majd tuba ként lógottaz felhõalapon míg végül eltûnt a csapadékdáv mögött.

Mislenyben esett egy kicsi, bõ egy órával ezelõtt! Kíváncsi leszek, lesz e még ma
Egyre komolyabban néz ki a holnapi nap: Link Az OMSZ sem szokott sûrûn dobálózni az "egyre több helyen valószínû heves zivatar" kifejezéssel
Miközben korábban a város É-i részén heves záport észleltem, felhõszakadás-szerû intenzitással, addig itt a város DK-i részén lévõ mérõmben mindössze 3,3 mm csapadék lötyögött. Jó nagy különbségek 3 km-en belül is...
Most egy kis szünet van regenerálódik a légkör, kúszik fel a hõmérséklet aztán lesz szerintem még vihar.
Gyenge beágyazott hibridre jó lesz...

Amúgy az instab. jöhet.
Amúgy az instab. jöhet.
A radar szerint itt is kezd délire váltani a keleties áramlás, ennek örömére jó eséllyel összetorlaszt nekünk még egy jó erõs gócot.
+Orográfia...
+Orográfia...
Nézegettem én is, hogy K felé milyen sötét van, a radar aztán megadta a választ. A "vonal" Ny-i vége Bécs városhatáránál húz el
Kuldjétek tovább a vidékre is, bár most már itt is nedves a talaj hál´isten. Vasárnap nem messze innen még fákat is csavart a vihar.
Közben a várostól nyugatra meg is jelent egy zápor, pont irányba lenne, mert itt inkább nyugatias az áramlás. Hát igen a délkeletinél ez klasszisokkal jobb. Igaz kaptunk mi délkeletrõl is nagy zuhit, 2éve volt egy délkeleti irányítású csapadéktömb, melybõl kb. 4 óra alatt 80mm feletti csapadék hullott.
Nekem mûködik, egyébként ma kisebbfajta KÜN esélyes Pozsony térségében, Hainburg felõl érkezik egy jó kis piros cuccos, már dörög is, kormosodik az ég alja
Link
Egy pont lemaradt a linkrõl.
Ha nem marad el a rendszer holnap, akkor biztos hogy gratulálok egy nagyot és nyilvánosat a
GFS-nek.
Szerk.: Most nézem, nem maradt le, de nekem nem nyitotta meg eddig.
Ha nem marad el a rendszer holnap, akkor biztos hogy gratulálok egy nagyot és nyilvánosat a
GFS-nek.
Szerk.: Most nézem, nem maradt le, de nekem nem nyitotta meg eddig.
Addig már csak 24 óra van hátra, ebbõl sajnos többfelé komoly tarolás lehet Link
Ráadásul egy igen lassan mozgó rendszerrõl lesz valószínûleg szó, jó, ha péntek estéig megszabadulunk tõle.
Ráadásul egy igen lassan mozgó rendszerrõl lesz valószínûleg szó, jó, ha péntek estéig megszabadulunk tõle.
Ja bocs, elírtam 60 mm/óra és 30 mm/30 perc. Vagyis 1 mm/1 perc.
Hatalmas gomolyok törnek a magasba É-Ék-K felé, naná hogy a áramlás most meg Dny-i, néha már dörög is, ráadásul kezd feltámadni a szárító Dny-i szél, ezt a napot is lehet letudhatjuk...
Holnap meg...még nagyon messze van...
Holnap meg...még nagyon messze van...
Itt marad a KÍN (Konvektív Ínséges Napok) !!
DE váltás kezdõdött a DK irányítás kimúlóban... A DNY-i délutánra megérkezik hátha besodor egy- két cellát a Tisza tó felõl.. ott most úgyis van van energia..
DE váltás kezdõdött a DK irányítás kimúlóban... A DNY-i délutánra megérkezik hátha besodor egy- két cellát a Tisza tó felõl.. ott most úgyis van van energia..
Jó akkor felhõszakadás szerû intenzitással hullott a csapadék !
Nem felhõszakadás! Felhõszakadás 30 mm/óra felett van.Tehát minimum 30 mm-nek kellene hullania, hogy felhõszakadásnak lehessen nevezni. 30 mm alatt csak felhõszakadás szerû intenzitásról lehet beszélni.
Utóbbi képen véleményem szerint egy fractus látható. A laikusok általában nem különböztetik meg az örvénylést és a forgást, de igazából nincs is túl nagy különbség a kettõ között. Szóval szerintem fractus.
Pár dörgés és pár óriás csepp ma is megvolt, tegnap is egy félórás záporra futotta, hát eddig elég silány ez az egész...holnap szervezettebb konvekció lehet, modellek alapján.
Összevissza kóvályognak a csapadékcellák az ország keleti felén, egészen különleges ami ma megfigyelhetõ a radarokon.
Basszus, ha a gyerek csak 1 évvel idõsebb lenne, tuti mennénk gombászni a hétvégén...
Csak nehogy jövõre meg megint aszály legyen :/
Basszus, ha a gyerek csak 1 évvel idõsebb lenne, tuti mennénk gombászni a hétvégén...
Csak nehogy jövõre meg megint aszály legyen :/
Tisza-tónál is legalább a 6-ik,7-ik tömb megy. Mennyi ott az éves csapi? Akármikor nézem a radart, ott tuti mindig van valami.
Ide is betalált a második igen intenzív tömb, ömlik, szakad már vagy 20 perce.
Ez most Miskolc keletebbi részét favorizálja, nagyon korrekt dolog
Kíváncsi leszek a mai mérésekre, 10-20 mm már ebbõl a 2. tömbbõl meglesz, ki tudja hol állunk meg végül.
Tisza-tó: akkor együtt, kórusban: VIHAR
Ez most Miskolc keletebbi részét favorizálja, nagyon korrekt dolog
Kíváncsi leszek a mai mérésekre, 10-20 mm már ebbõl a 2. tömbbõl meglesz, ki tudja hol állunk meg végül.
Tisza-tó: akkor együtt, kórusban: VIHAR
A nagyon érdekes videó (egyébként mi lett a "szerzõvel", életben maradt?) apropójából ide másolom egyik megelõzõ kommentemet, mely a tornádók keletkezésére és viselkedésére próbál hipotézist felállítani. Afelõl hangsúlyozottan nem kezeskedem, hogy tudományos szempontból teljesen korrekt a véleményem: ez csak egy lehetséges magyarázat.
Mindenesetre a tornádótölcsér periodikus szétesésére és kiújulására (mely a videón jól nyomon követhetõ) hihetõ választ ad. Kérem a társaságot, fogadja szeretettel e kis szösszenetet, és aki jobb, korrektebb magyarázatot tud, írja meg.
A tompai tornádó apropóján végiggondoltam a tornádó fizikáját. Általában úgy gondoljuk, hogy a mezociklon forog, meg általában, ha örvényesség van a levegõben, akkor helyenként az forgó mozgást végez, és ebbõl lesz a tornádótölcsér forgása.
De fentiek önmagukban még nem adnak magyarázatot a tornádó eszeveszett gyors pörgésére. Az a véleményem, hogy itt a forgási energia transzformációjáról van szó: csökkenõ tehetetlenségi nyomaték - növekvõ szögsebesség. Éppen úgy, mint ahogy ha a mûkorcsolyázó a testéhez szorítja a karjait, és emiatt tengely körüli forgása hirtelen felgyorsul. A test ilyenkor"karcsúbb" lesz, csökken a tehetetlenségi nyomatéka (mert ez az átmérõ függvénye), így a forgási energia és a tömeg megmaradását feltételezve meg kell nõnie a szögsebességnek, mely tulajdonképp idõegység alatti elfordulást jelent (így fordulatszám-szerû mennyiség)
A pontos fizikai képlet mellõzésével azt lehet mondani, hogy a szögsebesség hiperbolikus függvény szerint változik a forgó test sugarának (azaz átmérõjének, "karcsúságának") változásával: szögsebesség=C 1/r , ahol a C a forgási energiától és a tömegtõl függõ konstans. Azaz, ha kellõen lecsökkentjük a sugarat, vagyis "karcsúsítjuk" a forgó testet, úgy a szögsebesség rohamosan nõni kezd.
A következõ gondolat: mitõl "karcsúsodik" a forgó légoszlop? A válasz roppant egyszerû: a centrumában elõálló nyomáscsökkenéstõl! Annak szívó hatása "húzza össze" kisebb átmérõjûvé az örvényt. Éspedig minél gyorsabb a forgás, azaz a levegõ sebessége a tölcsérben, annál jobban lecsökken benne a légnyomás, és annál karcsúbbra húzódik össze az örvény -és így tovább.
Tehát circulus vitiosus -sal, önerõsítõ folyamattal állunk szemben! Nyilván van a levegõ örvénylésének egy határsebessége, amelynél beindul az ördögi kör. Ezért van, hogy nagy örvényesség esetén is csak itt-ott alakul ki tuba, vagy tornádó. Viszont ebbõl az is következik, hogy elvileg minden olyan helyzet, mely nagy örvényességgel jár a légkörben, tornádóveszélyes. Hogy a tornádótölcsér miért válik függõleges tengelyûvé, nem is kérdés: tudjuk, ha felszálló légmozgások vannak a levegõben (márpedig "tornádós" helyzetekben mindig vannak) akkor minden örvény hajlamos a "talpára állni"
Érdekes kérdés az örvény földet érése. Természetes, hogy az örvénylés elõször a magasabb légrétegekben éri el a határsebességet, hisz itt kisebb a súrlódás, és nagy a szélnyírás, ami végsõ soron az örvény szülõje.
A kumulative egyre gyorsabban pörgõ, és függõleges tengelyûvé váló légoszlop perdülete súrlódás révén áttevõdik az alacsonyabb légrétegekre, ahol szintén lejátszódik ugyanaz az önerõsítõ folyamat. Mígnem az örvény földet ér -és innentõl minõségi változás áll elõ a folyamatban. Ekkor már nincs lefelé terjedõ önerõsítés, viszont van megnövekedett súrlódás, mely végül sz egész légoszlopot lelassítja a határsebesség alá. Most a tornádótölcsér szétesik: centrális része hirtelen kitágul a nyomásnövekedés miatt, forgása lelassul, majd megáll. Ez a történés jól látszik is a tomapi tornádó videóján.
Viszont, ha a magasban "életben maradt" az örvény, akkor a földtõl való elválás révén "tehermentesül", súrlódási energiavesztése megszûnik. Így megint elérheti a határsebességet, és az önerõsítõ folyamat újra indulhat -mígnem a tölcsér ismét földet ér. Jól látszik ez a kiújulás is a videón. Egyébként minden valószínûség szerint ezzel függ össze a tornádók "szaggatott" útvonala is.
Érdekes, és a felvételeken legtöbbször jól látszik a tölcsérek "üvegcsõ" jellege is. Ez abból adódik, hogy a por és egyéb szemét a forgó léghenger palástján, felületén helyezkedik el. Pont ott, ahol a forgásból adódó centrifugális, azaz kifelé ható erõ éppen egyensúlyt tart az örvény szívóerejével.
Mindenesetre a tornádótölcsér periodikus szétesésére és kiújulására (mely a videón jól nyomon követhetõ) hihetõ választ ad. Kérem a társaságot, fogadja szeretettel e kis szösszenetet, és aki jobb, korrektebb magyarázatot tud, írja meg.
A tompai tornádó apropóján végiggondoltam a tornádó fizikáját. Általában úgy gondoljuk, hogy a mezociklon forog, meg általában, ha örvényesség van a levegõben, akkor helyenként az forgó mozgást végez, és ebbõl lesz a tornádótölcsér forgása.
De fentiek önmagukban még nem adnak magyarázatot a tornádó eszeveszett gyors pörgésére. Az a véleményem, hogy itt a forgási energia transzformációjáról van szó: csökkenõ tehetetlenségi nyomaték - növekvõ szögsebesség. Éppen úgy, mint ahogy ha a mûkorcsolyázó a testéhez szorítja a karjait, és emiatt tengely körüli forgása hirtelen felgyorsul. A test ilyenkor"karcsúbb" lesz, csökken a tehetetlenségi nyomatéka (mert ez az átmérõ függvénye), így a forgási energia és a tömeg megmaradását feltételezve meg kell nõnie a szögsebességnek, mely tulajdonképp idõegység alatti elfordulást jelent (így fordulatszám-szerû mennyiség)
A pontos fizikai képlet mellõzésével azt lehet mondani, hogy a szögsebesség hiperbolikus függvény szerint változik a forgó test sugarának (azaz átmérõjének, "karcsúságának") változásával: szögsebesség=C 1/r , ahol a C a forgási energiától és a tömegtõl függõ konstans. Azaz, ha kellõen lecsökkentjük a sugarat, vagyis "karcsúsítjuk" a forgó testet, úgy a szögsebesség rohamosan nõni kezd.
A következõ gondolat: mitõl "karcsúsodik" a forgó légoszlop? A válasz roppant egyszerû: a centrumában elõálló nyomáscsökkenéstõl! Annak szívó hatása "húzza össze" kisebb átmérõjûvé az örvényt. Éspedig minél gyorsabb a forgás, azaz a levegõ sebessége a tölcsérben, annál jobban lecsökken benne a légnyomás, és annál karcsúbbra húzódik össze az örvény -és így tovább.
Tehát circulus vitiosus -sal, önerõsítõ folyamattal állunk szemben! Nyilván van a levegõ örvénylésének egy határsebessége, amelynél beindul az ördögi kör. Ezért van, hogy nagy örvényesség esetén is csak itt-ott alakul ki tuba, vagy tornádó. Viszont ebbõl az is következik, hogy elvileg minden olyan helyzet, mely nagy örvényességgel jár a légkörben, tornádóveszélyes. Hogy a tornádótölcsér miért válik függõleges tengelyûvé, nem is kérdés: tudjuk, ha felszálló légmozgások vannak a levegõben (márpedig "tornádós" helyzetekben mindig vannak) akkor minden örvény hajlamos a "talpára állni"
Érdekes kérdés az örvény földet érése. Természetes, hogy az örvénylés elõször a magasabb légrétegekben éri el a határsebességet, hisz itt kisebb a súrlódás, és nagy a szélnyírás, ami végsõ soron az örvény szülõje.
A kumulative egyre gyorsabban pörgõ, és függõleges tengelyûvé váló légoszlop perdülete súrlódás révén áttevõdik az alacsonyabb légrétegekre, ahol szintén lejátszódik ugyanaz az önerõsítõ folyamat. Mígnem az örvény földet ér -és innentõl minõségi változás áll elõ a folyamatban. Ekkor már nincs lefelé terjedõ önerõsítés, viszont van megnövekedett súrlódás, mely végül sz egész légoszlopot lelassítja a határsebesség alá. Most a tornádótölcsér szétesik: centrális része hirtelen kitágul a nyomásnövekedés miatt, forgása lelassul, majd megáll. Ez a történés jól látszik is a tomapi tornádó videóján.
Viszont, ha a magasban "életben maradt" az örvény, akkor a földtõl való elválás révén "tehermentesül", súrlódási energiavesztése megszûnik. Így megint elérheti a határsebességet, és az önerõsítõ folyamat újra indulhat -mígnem a tölcsér ismét földet ér. Jól látszik ez a kiújulás is a videón. Egyébként minden valószínûség szerint ezzel függ össze a tornádók "szaggatott" útvonala is.
Érdekes, és a felvételeken legtöbbször jól látszik a tölcsérek "üvegcsõ" jellege is. Ez abból adódik, hogy a por és egyéb szemét a forgó léghenger palástján, felületén helyezkedik el. Pont ott, ahol a forgásból adódó centrifugális, azaz kifelé ható erõ éppen egyensúlyt tart az örvény szívóerejével.
Vasárnap óta ott már megvan a 100-as nem???
-------------------
Itt 48,9mm esett vasárnap óta, most pedig záporom volt, abból esett 0,9mm, sajnos esnek szét a zápik, zivik mire ideérnek.
-------------------
Itt 48,9mm esett vasárnap óta, most pedig záporom volt, abból esett 0,9mm, sajnos esnek szét a zápik, zivik mire ideérnek.