Meteorológiai társalgó

Sajnos már akkor is száradtak: Link
A Jakucs prof. által vezetett "Síkfõkút Project" kutatásaiban, amely 1972-ben indult, és több mint 30 évig tartott, a 90-es években én is tevékenykedtem jó pár évig. Ajánlom a fenti linket a figyelmedbe.

Igen én tök hülye vagyok, Te meg bölcs!!! No ezért hagyják itt sokan az oldalt mert bent CSAK OKOSAK VANNAK és kint TÖK HÜLYÉK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ne viccelj már néha hónapokig be sem nézel aztán mint egy megvadult bika tombolsz, ez mindig is így volt és így is lesz de már megszoktam tõled. Az, hogy tudásod hatalmas szintû ezt mindenki tudja minek fényesíteni még magad? Én csak egy ki egyszerû szürke egér a számokkal tudok csak játszani de Te a legnagyobb gondolkodó hírében varászlatos szöveggel próbálod elkápráztatni az olvasót. Akik ismernek tudják, akik nem majd meg tudják, hogy mit is jelent LAM név!

Itt én befejeztem az oldallal örökre! Nincs értelme ostoba emberekkel tovább társalogni hisz mindenki tök gyagyás, a mélyen tisztelt belsõ vezetés a legjobb, a legokosabb a legszuperebb, de nem gond az oldal úgyis dögrováson van és hamarosan be is fog dögleni mint az ország erdõi!
Nem lesz többé adat mert nincs értelme és szakmai elemzés sem részemrõl mert minek ha hülye vagyok!!!

Az életem legjobb döntése az volt, hogy a egoista belsõ kört otthagytam, és sajnos sokáig kiálltam az oldal mellett, de minek?!

+1

--------------
Itt reggeltõl megállás nélkül eseget, de többnyire gyengén, úgy néz ki itt alul fog teljesíteni a front, ami nem is baj, bár estig még lejöhet pár mm.. Takt. 7 fok.

jó , de itt amerikára is mutat pirosas színet , ha jóban megnézzük

Ok nem esünk egymásnak, de azt nem értem, hogy pl 1860 vagy az 1980-as években miért is nem száradt ki az ország de több ilyen évtizedrõl tudunk mikor magas volt a hõségidõszakok száma és kevesebb volt a csapadék. Most tudjuk, hogy nyáron sok van ez tény, de pl május és szeptember átlaga csökkent az elmúlt évtizedben hõmérsékletileg, de pl júliusé nõt ez is tény, de az is, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a csapadék mennyisége. Én nagyon jól tudom, hogy az 1920-as években olyan hõségidõszakok voltak, hogy ha klímakutatok ezt tudnák, mert sajnos fogalmuk sincs róla, tehát ha tudnák akkor nem mondanának akkor baromságokat mint mondanak. Nem ilyen egyszerû ez a dolog ez biztos én tisztába vagyok vele, de könnyû mindent ráfogni hagy melegszünk és száradunk ha a fene fenét eszik is így van nincs más ezt fújjuk tele a médiában és mindenhol!
Gyorsan számoltam egy fõvárosra vonatkozó tenyéssz idõszakot a legkritikusabb idõszakban májustól szeptemberig 5 hónapra évtizedre lebontva, kiválasztottam 5 évtizedet 1860, 1880, 1950 1980 és az elmúlt évtizedet:
1860-as évek:
Május: 47,1mm
június: 45,6 mm
július: 33,9 mm
augusztus: 41,4 mm
szeptember: 32,9 mm
A tenyészidõszak átlagos összmennyisége: 200,9 mm
1880-as évek:
május: 47,9 mm
június: 62,5 mm
július: 51,0 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 55,9 mm
Össz: 271,2 mm
1950-es évek:
május: 54,6 mm
június: 76,6 mm
július: 70,8 mm
augusztus: 38,6 mm
szeptember: 31,9 mm
Össz: 277,5 mm
1980-as évek.
május: 66,4 mm
június: 55,6 mm
július: 34,1 mm
augusztus: 53,9 mm
szeptember: 36,5 mm
Össz: 246,1 mm

Elmúlt évtized:
május: 60,8 mm
június: 80,9 mm
július: 68,5 mm
augusztus: 79,2 mm
szeptember: 52,7 mm
Össz: 342,1mm !!!!
Ehhez nem tudok mit hozzátenni minden évszak csapadék mennyisége a legmagasabb az elmúlt évtizedben és ezek tények. Nem is kívánok többet foglalkozni a dologgal.

Ja még annyi, hogy tudom számok értelmezhetetlen dolgok de a mérés számokból áll:-)

Rettentõ idétlen ez a színskála, 3-szor van benne fehér...
Az Északi-Sark bemelegedése viszont valóban látványos.

Irigylem az egódat!! De komolyan, végre Valaki, aki tényleg tud!! Hát csak számolgass tovább és semmi szubjektivitás. Azt viszont figyelmedbe ajánlom, hogy tavaly,és tavalyelõtt rengeteg objektív bizonyíték (Totálisan elégett kukorica táblák...stb.)van arra,hogy ha így -ha úgy, de hatalmas területeken tombolt kíméletlen hõséggel párosult aszály. Aki járta az országot, szörnyülködve tapasztalhatta!! Még valami, nekem nincs erdõm. Pedig jó volna ha lenne, Neked pedig nem is ajánlanám hogy legyen!

Meg, meg. Sajnos a szakmaiatlan csúsztatások ezzel járnak..Mert unius libri homo Veled ellentétben nincs mániákus kényszerem a bölcsek köve birtoklására, fõleg, ha csak egy könyvûen értek valamihez. Szép dolog és becses erény az autodidakta tudás, de a kellõ visszacsatolás és önkontrol szintén nem lebecsülendõ erény. Kicsit még gyakorold. Így nem tennél ex catedra kijelentéseket, abban ami nem a szakmád és elég kétes vagy nulla értékû a tudásod benne. És finom voltam. Tudod, múltkor az eseted a tátrai lucosokkal. Kicsit mellélõttél. Viszont nem tudom eldönteni, hogy ezen "az akkor is csak nekem van igazam" kamasz hisztin, most röhögjek vagy sírjak.
Tények:
Ad 1.1980-as évek pont a félelmetes mértékû kocsánytalan tölgy-elhalás (száradás) legendás korszaka.Bakonytól a Zemplénig.
Ad 2.Az állam erdészeti rendszerben senki nem kap támogatást, ha kiszárad az erdõ, klímakár éri. A magán még inkább nem. Ez már ökonómia és államigazgatás. Kevered az agráriumot az erdészeti ágazattal.
Ad 3. Olvasgass egy Mátyás Csaba nevû akadémikust, aki szintén biztos nem tudja az okokat. Valami Nature vagy miben publikált errõl.
Ad4. Elemei statisztika. Éves, havi bontások ebben a témában erõsen generalizáltak. Ezt nem is értem minek kell mondanom. Vagyis értem. Eloszlás!! Kutass fel erdõterületekre napi bontású statisztikákat és tegyél mellé állomány alatti rh méréseket is, NDVI index-ekkel megspékelve. Láss csodát. Sokat érsz a bükkösödben a nyári csapi maxid havi bontású meglétével, meg az éves szummában kipipálható 800 mm-eddel, ha a júniusi 150 mm-ed a hónap utolsó két napján hullott le. És biztos hallottál az areális leöblítés fogalmáról, meg az evapotranspirációról is. Növekedhet a tenyészidõszaki csapadékod, ha az egy sült betonra hullik le és a 60%-a az átforrósodott lombozatról elpárolog, majd a maradék a nagy reliefen úgy robog lefelé, mintha csatornába öntötték volna. Mi is hasznosul belõle?
Vagyis a mindenható csapadékadataid mellé máris olyan tudományterületek lépnek be, hogy felszínalaktan, fafajismeret, temõhelyismeret, növénytan, talajtan.
Egy szó mint száz, "ez az akkor is igazam van, mert igazam van, mert kiszámoltam" egy zsákutca. Az nem baj amíg magadat ámítod vele, csak itt kevésbé felvértezettek is olvassák és még a végén elhiszik.
Egy olyan állítás, miszerint egyetlen bemenõ adatbõl, egy sok száz inputból és outputból felépülõ oda-visszacsatolások hálózatát (erdõ) akarsz leírni, ne haragudj, de klasszikus tudománytalan röhej szint...

Szakad az esõ, pont Kanizsa felett van egy narancssárga pötty!

Éppen azt néztem hogy most felforrt az északi sarkvidék ? Akkor honnan szakad huszonötödször a hideg Kanadára meg az USÁ-ra ?
Szerk.: ha jól látom ez nem a tél, csak a febr.1-20 közti idõszak.

Szerintem nem kéne emiatt egymás torkának ugrani. Ugyanazt állítom, mint Te, hogy nem kevesebb a csapadék,sõt több az utóbbi években (már a 70-es években (mûszer nélkül akkor még) méregettem, és elképedek a tavalyi téli félév vagy a 2010-es év vagy az 1000 mm-ek láttán. Ugyanakkor azt kell látni, hogy nem éghajlatváltozás van (mert akkor itt most óceáni, mediterrán,mérsékelt övi sztyepp vagy mifene éghajlat van vagy mifene ?),- az éghajlat most is nedves kontinentális hosszabb melegebb idõszakkal - , hanem csak idõjárás változás. Vagyis az idõjárás egy szeszélyesebb fázisban van és nõttek a nagycsapadékú és aszályosabb periódusok. Mind hosszúságban, mind intenzitásban vagy gyakoriságban. A növényzet nehezen viseli az biztos, hogyha nyáron 2 hónap alatt van 12 mm esõ és 38 hõség meg 12 forró nap meg 15 % Rh. Utána igaz, hogy két hónap alatt leesik 328 mm, de az már az elpusztult fákat nem éleszti fel. Tudni kéne már a metneten is, hogy mi az idõjárás és mi az éghajlat ! (Péczely professzor úr tanítása szerint a különbség a vonatkoztatási idõ hosszában van, ami az éghajlat esetében rendszerint több évtized. Sajnos ez nem elég konkrét, de nem pár(2-4),néhány (3-5) hanem több évtizedrõl ír.)

Az Északi sark bevörösödött.... Ez a baj.

Gondoltam, hogy megjelensz, ez is egy vélemény az enyém meg a számszakra utal. De látom fogalmatok sincs miért száradnak az erdõk és miét nem száradtak pl a az 1980-as években vagy akkor is csak nem volt ekkora hiszti mint most? Én nem akarok ezzel foglalkozni csak azt látom, hogy mindenért megy a hiszti. Ami tény az tény lehet vitatkozni nem elfogadni, leoltani de most jelenleg a legcsapadékosabb korszakban vagyunk ha tetszik ha nem. Megkockáztatom azért mondjátok ezt mert pont a támogatást nem kapnátok meg ha az igazat mondnátok, hogy bizony csapadékbõség van. Lehet a tenyészidõszakra fogni, megértem mert akkor senki sem tudja eldönteni, hogy tényleg azért száradunk mert kisebb a csapadék vagy tényleg azért mert hektikus vagy más egyéb ok. Én nem azt mondom, hogy rosszul végzitek a munkát, de mért kell minidig az igazságot elferdíteni? Ha a támogatás az ok megértem, de ettõl még tény marad a dolog! Sõt, kiszámoltam, sajnos rossz hírem van a tenyészidõszókban is növekszik a csapadék mennyisége így ez megint csak üresen duma. Többet nem foglalkozom a témával, én tényleg tudom amit tudok, sajnos mások és klímahiszit éltetõk ezt nem ismerik be egyéb dolgokból kifolyólag. Sajnálom, lehet nekem esni de az állítás, a számok és a mérések tények maradnak! Errõl még Te sem tudod a értelmesnek alig nevezhetõ körmondataiddal megcáfolni az igazságot. Ja és nem veszek erdõt, én csak számolok és igazolom a sok hazugság ellentettjét!

JÁTÉK!!!JÁTÉK!!!JÁTÉK!!!
A Kockás-féle játékot követõen egy táblás lebonyolítású játékot rendeznék, a résztvevõk számától függõen 16: Link vagy 24: Link vagy 32: Link fõs táblán történõ lebonyolítással.
16. helyig helyosztók! Így 16-an végig játszani tudnak.
JELENTKEZÉS: privát üzenetben
További részletek: Link
Várlak minél többeteket!

-----------------

antibulvár: Köszi a listát, 1996-ról és 1997-rõl nekem sincsenek információim.

Ez nagyjából mindent elmond a 2013/2014-es télrõl.
Míg Észak-Amerikában folyamatosan le-le szakadt a hideg, addig itt a tavasz dominált ez miatt. Jövõre talán változik a felálás, és õk fognak cumizni.

A homogenizált-generalizált klímaadatokból egy olyan komplex rendszert, mint az erdõ, soha nem fogsz megérteni.Segíthet az elmélyülésben a mikroklíma, termõhely adottságok, talajtan, mikrobiológia, dendrológia, erdõvédelmi ismeretek, biotikus károkozás, állományklíma.
Javaslom, hogy vegyél Somogyban, pl. a Zselicben cseres erdõket. Utána pedig kapd elõ pl. az Rh loggeredet és talajnedvesség mérõdet a tenyészidõszak alatt. És, mint erdõtulajdonos máris kezdhetsz hisztizni a támogatásért, amikor bejárva az erdõdet konstatálod az egyre szaporodó abiotikus eredetû foltos cserszáradást. És az álgesztesedõ középhegységi bükköseidben sem lenne jobb a helyzet.

Mindjárt elérjük a 10mm-t.Jelenleg 9.6mm pihen a mérõben.Jó eséllyel meglesz a 20mm. [esõ]

Köszi szuper, nagyon jó. Az 1995-öst kissé alacsonynak tartom de lehet pont nincs meg de így is magas. Sajnos 1996-97-rõl én sem tudok.
A 2000-es megvan nem tudom miért hagytam ki mivel minimumot felírtam, az 1998-as szintén köszi akkor jól tudtam ott van 1000 mm feletti.

Váraljametnek is köszi akkor van ott nagyobb is 1270 mm megy a 1999-es évhez:-)

Ha nem veszem 1000 mm felettinek az 1996-os évet ami szintén csapadékos volt. Akkor az elmúlt 18 évben 2013-ig bizony 11 évben volt az ország területén 1000 mm feletti mennyiség. Tehát az sivatagosodás és kiszáradunk címû nevetséges eposz ismét megcáfolva vagyon, ezáltal megcáfolva van az is, hogy az erdeink száradnak ki a aszály miatt!!!:-)

Az utóbbi idõkben pl 1999 és 2010-ben olyan helyeken, térségekben is volt 900-1100 mm ahol eddig soha pl a Kunság déli felén is, szóval ennyit ismét a klímakutatok zöldségeirõl!

Kiegészítve egy-két dologgal:

Érdekességképpen 1989-tõl csak az OMSZ hálózatában (tehát pl. a vízügyi állomások lehettek ugye ennél magasabbak):

1989: 858 mm, Galyatetõ
1990: 730 mm, Szentgotthárd
1991: 889 mm, Kékestetõ
1992: 712 mm, Sümeg
1993: 858 mm, Pécs-Árpádtetõ
1994: 801 mm, Lenti
1995: 947 mm, Lenti
1996-ról és 1997-rõl nincs információm
1998: 1055 mm, Nagykanizsa
2000: 670 mm, Kékestetõ

Még annyi, hogy 2006-ban nem II. kerület, hanem Budapest Rákoscsaba, nyilván egy társadalmi csapadékmérõ állomás lehetett az.

A lényeg, hogy valóban szembetûnõ, hogy az utóbbi idõben megszaporodtak az 1000-es maximumok.

Ma reggelig +8-9 mm esett. Lassan egy hónapja, hogy minden héten leesik 5-15 mm, hol több, hol kevesebb. (Mostanság már nem írom a csapadékösszegeket, de hamarosan kiszerelem a dig. csapadékmérõt, így lesznek pontos adatok is.) Ennek a csapadékos idõszaknak köszönhetõen (valószínûleg) megteltek a talaj vízkészletei. Még jobb, hogy nem egy-egy medi alkalmával estek le óriási mennyiségek, hanem több, kisebb (3-5-8-10-15) részletben. Nekem tetszik/tetszett ez a csapadékos periódus.

7 órától egészen eddig birta ki hogy ne essen, most ered el újra.
Eddig holnapra csapadékmentes idõ nézett ki, most már délelõttre esõ várható.
Félelmetes a csapadékhajlam.

Zala megyében harmadfokú belvízes készültség van a Zala folyó mentén: Link

Végre valahára a viharsarok ÉNy-i kapujában is megnyíltak az ég csatornái, már nemcsak 1mm körüli vagy tized mm-es napi csapadékösszegekrõl tudok beszámolni. Tegnap este 21UTC - reggel 6UTC-ig 3.6mm, 6UTC-tõl 10:30UTC-ig 2.1mm esett az OMSZ mérése alapján nálunk (ez közel 6mm eddig). Bár most átmenetileg szünet van a csapadékban, de még nincs vége. Jó esetben november vége (!) óta elõször egy tizes összejöhet 24óra alatt.

Elismerem, várakozásommal ellentétben nem szûnt meg a déli áramlási dominancia. Viszont annyiban mégis igazam lett, hogy a délies szelek most nem tartósak: 1-2 nap után elállnak, s szintén 1-2 napra északias légmozgás váltja fel azokat a peremciklonok áthelyezõdésének megfelelõen.
Egyébként rendben lefutott egy szinoptikai ciklus, még ha nem is vált télivé az idõjárás a meridionális szakban. Azért nem, mert a blokk északkeleten épült ki, és mi tartósan elõoldalra kerültünk. A meridionális fázis onnan is látszik, hogy légnyomás szempontjából "redux" idõszakban vagyunk: kis amplitúdójú légnyomás
ingadozás, ehhez képest jelentõs idõváltozások a csapadékzónák mozgása miatt.
A jelenlegi cirkulációs sémában csak akkor következhet be lényegi változás, ha az északkeleti óriás anticiklon meggyengül, és tartósan keletebbre helyezõdik. Akkor a Rossby hullám fél periódussal keletebbre jöhet, és újra megjelenhetnek nálunk az északnyugati légpályák.
De lehet, erre csak március második felében kerül sor.

Pedig mennyire az ellenkezõjét állítottad még 1-2 héttel ezelõtt...

Az azori AC is egyre nagyobb hatást gyakorol majd Nyugat Eu-ra, így szerintem még mindig nem húzhatunk ki a listáról egy esetleges keveredési zónás havazást, akár március elsõ hetében is. De a csapadékos jelleg, kisebb szünetekkel még mindenképp marad egy darabig. Azon sem csodálkoznék, ha a naptári tavasz elsõ hónapja hozná meg a sokat emlegetett konvektív telet..

Valamennyi dinamika van, de ezt a bõdületes észak-atlanti ciklontevékenység közvetett hatásának lehet betudni (peremciklonok) [esõ]
Viszont az éppen annyira bõdületes északkeleti AC egyelõre nem engedi, hogy a teknõk a kontinens közepébe helyezkedjenek. Így a hátoldali é-ény-i áramlás egyelõre kizárt nálunk, marad a gyakori elõoldal. Abszolúte beteg witterung ebben az évszakban.
Roppant kíváncsi vagyok a folytatásra!

Azért a dinamika halovány csírája most érezhetõ a légkörben, legalábbis a markánsan csapadékos napok, majd a langymeleg és napsütés váltakozása...erre enged következtetni.

Remélem ez a nyár már villant valamit, mert a márciusi hóvihar óta semmi olyan nem történt felénk, amire azt mondaná a mániákus amatõr, hogy hûûha.

Jó magyarosan: ja...
Csak hát ahhoz teljesen más szinoptikai berendezkedés szükségeltetne.
Mondjuk, ilyesmi:

Link

Nem tudom, mások is megfigyelték-e, de mostanában krónikusan "hiánycikk" az észak-északnyugati légpálya térségünk felett. Az olyan felállás, mikor a Brit-szk. és az atlanti part fölött van AC, ehhez skandi cikloncentrum, és e kettõ közös, é,ény-i áramlásában vagyunk mi.
Utoljára november végén, Katalin körül volt ilyen szituáció. Az északnyugati légmozgások elmaradása is tünete annak a cirkulációs anomáliának, melynek a kitartóan enyhe telet "köszönhetjük".
Kifejezetten érdekel, mikor fog újra kinyílni az "északnyugati ajtó".

Undorító, semmitmondó, utálatos idõjárás, pára, ború, csepergõ esõ.....(ide jönne a színváltós szmájli )
Hol vannak azok a jó kis konvektív napok, hózáporokkal, esetleg hózivatarokkal, közben viharos szél, de csak pár percig tartanak, utána minden újra csendes, símogató napsütés, gyönyörû Cb-k, szivárvány.....majd Ény felõl már jön a következõ felvonás......sóhaj....

Azt nem tudtam, hogy a legcsapadékosabb OMSZ állomás Kárász volt 1999-ben. Akkor viszont jó eséllyel a legcsapadékosabb az országban a vízügy magyaregregyi állomása volt abban az évben, ami ~4 km-re délre van Kárásztól. A kárászi éves összeg 1242,1 mm, a magyaregregyi 1270 mm volt. Júliusban durva felhõszakadás érhette Kárászt és Magyaregregyet, mert 80-100 mm-rel kilóg a havi összegük a másik három állomás átlagától. Link

Nekem kifejezetten tetszik.

Annyiszor gondoltam már, én is írok valami analogikus alapokon nyugvó és nem kevésbé emocionális töltetû várakozást, prognózist...
Inkább egy "vicc" - lehet, annak sem jó -

Mondá nagyapám valaha egy csapadékos tavaszon:
-Fiam, elállítsam az esõt?
Erre én (ámulva):
- Nagypapa, Te el tudod állítani az esõt?
- Hát persze...
Válaszolt az öreg, aztán elõvette rózsafanyelû bicskáját és a ház elõtt álló öreg diófa kérge alá szúrta. Elmormogott egy-két "varázsigét" és láss csodát! Elállt az esõ! Lehet, hogy két hét múlva, de elállt!

Nekem már eddig se tetszett, s ezzel, azt hiszem, nem mondok újat.
Nehéz most elõrejelzõnek lennem: objektívnek maradni és ugyanolyan lelkesedéssel elkészíteni a progit, mintha 20 cm hó és -10 fok lenne. Miközben az ember "befelé sír" a tényanyag összeszedése közben...
Te legalább reménykedhetsz a zivatarszezon hamaros eljövetelében.
Ha zimankós telet követõen derûs, hûvöskés koratavasz jön, azt el tudom viselni.
De ez az idei nemtudommi késõtél mélyen lehangol. És ne higgyék a melegdrukkerek, hogy ezután a tél után 100 percentesen az õ idejük fog következni. A nagyon huzamos elõoldali uralmat semleges, majd ugyanolyan hosszú hátoldali követi majd, s bizonyára nem csak évek múlva.
Könnyen lehet, hogy március még pozitív hõanomáliás lesz -de hogy az április, meg a május is? Nehéz elhinni.
Gondoljunk 2007-re: akkor is megfordult az áramlási trend tavasszal, jött a katasztrofális május eleji fagy...

De jó, hogy említetted, ott a pont:-)

Karcagon és Mosonmagyaróváron, de még Diósdon is ami egy szikes mészköves fennsík, hogy több helyen szivattyúzni kell. Ezt a rokonoktól hallom és az itt elõ öregektõl, hogy a régen Diósdon pincékben áll a víz? Elképzelhetetlen volt és most megint szomszédban is folyamatos szivattyúzás indult úgy 1 hete. Erre a rendszeresen 2005 körül került sor elõtte nem fordul ilyen elõ. Ezt mondták még az említett két településen is. És most Te is ezt mondod az Alföld egyik átlagosan is szárazabb részén. Bizony rengeteg csapadék van és a talajban található erek többek között nem szárdnak ki és új utakat találnak maguknak, új vízfolyások jönnek létre, és bizony bõven van bennük víz. Itt a példa rá, hogy van 1-2 év szárazabb idõszak, de többnyire olyan nedvesek vagyunk, hogy ezek vízfolyások, talajvizek, erek bizony telítettek szinte mindenhol.

Írjon a fórumba az is akinek tetszik ez az idõ.

tegnapelõtt elakadtam a kocsival a sárban 1 óra alatt tudtam kijönni.

Holnap viszont az Esztergomtól-Salgótarjánig tartó, keskeny, határmenti sávban szép, kora tavaszi idõ lehet. Szakadozott felhõzet mellett több órás napsütés, a többi országrészhez képest jóval gyengébb légmozgás.

Kis szerencsével összejöhet egy érdekes kombináció: az éjszaka leghidegebb hely lehet nappal a legmelegebb. De ehhez sok dolognak össze kellene passzolnia: felhõzet feloszlása éjszaka, köd hiánya, nappal megúszni a már túl szeles zónát, viszont egy kis bukószeles támogatás még jól is jöhetne.

Szerencsére ilyenkor is tudok találni legalább egy-két izgalmasabb momentumot.

Ismét esik.Lehet látni ahogy töltõdik Dunántúlon is a rendszer.Tegnap 3.5mm esett,csepergett,szitált össze.Még egy nap,aztán talán hétfõn napot is látunk!

Én nem nagyon figyelem a csapadékadatokat, de az feltûnt, hogy a pincében megint áll a víz. Arra nem emlékszem pontosan, hogy az elmúlt 2-3 évben mikor jelent meg. Ez csak azért érdekes, mert nagyjából a nyolcvanas évek közepétõl 2010 körülig biztosan csontszáraz volt.

Ezzel én is így vagyok, utálom ezt az idõt. 1 nap esõ, 1 nap napsütés, 1 nap esõ, 1 nap napsütés.......nálam már a késõbb délutáni nappal jelez valamit.

Az esõs idõszak néhány nap múlva kis szerencsével a Dunántúlra korlátozódik majd.

Egy pozitív dolgot tudok említeni, fõleg most, hogy itthon vagyok: egyre több és egyre többféle madárhangot hallani.

Undoritóóó idõ naa, semmi más Bõrig áztam Ezért szeretem 100% jobban a hideget és a havat Szárasság itt nincs, a hónap 33mm körül jár, éves közel 70mm-hez. Amúgy nem értem a Dél keletiek mit csodálkoznak, hát logikus h ott esik kevesebb mint akár itt Szabadkán...nézzük meg Dunántúlon is h pl Zalában vagy Tolnába esik több

A belvizes foltoknak lehet az oka, pl. a rosszul végzett talajmunka, vagy a foltokban lényegesen kötöttebb talaj,ahol sokkal rosszabb a talaj vízáteresztõ képessége.
Szikfoltos táblákon már akkor is megjelenik elszórtan a felszíni víz,amikor még máshol bõven elférne.
JoeJack! Teljesen egyetértek veled! Nagyon rossz ez az idõszak..

Érdekesen indult a február, de aztán beállt az idõjárás az "enyhe-száraz (de nem elég napos, gyakran szeles)" és "hûvös-csapadékos (de nem elég hideg)" idõszakok váltakozására, amit én mostanra eléggé meguntam.

Hó nincs, zivatar sincs, az erdõ még szürke, ha magas a hõmérséklet akkor meg a szél rontja el a hõérzetet, nekem ez egyre kevésbé tetszik.

Ez mindig is így volt ebben nincs változás. Ameddig visszanézem az adatokat ez nem változott, talán most pont azért feltûnõbb mert sok van belõle és szárazabb idõszakban meg olyan mintha nem is esne semmi.

Sok évet elemeztem ki fõként a fõvárosra de a csapadék eloszlása nem változott, ahogy írod 2 hónapig esett, aztán semmi, vagy kevés ez a medencében mindig így volt. Sok olyan feltûnõ év volt mikor szinte a 0 mm felugrott a következõ hónapra 100 mm fölé majd vissza 30 mm-re.

Most nem tudom sírjak vagy örüljek, de az OMSZ mérések szerint csak úgy 0-10 mm közt esett az elmúlt napon és már a radarok nem mutatnak vérmesebb tömböket. Van ahol már a vészharang kong a sár,belvíz,árvízveszély miatt, másutt porzanak állítólag a földek.Mindenesetre a sokszor hangoztatott nagyon sok (10+mm) hétvégi csapadék még nem látszik (elbújt ?).

A bõdületes november (130) után dec. okosan csak 9 mm-t hozott, a januári 15 után már 60 a február.Semmiféle vész nincs, hacsak az nem, hogy nem esik minden hónapban pontosan az átlag. Az ún. mezõgazdasági szakembereket sem értem, (jaj nem lesz termés, kiszáradnak az erdõk, folyók, nem volt fagy ami végezne a kártevõkkel stb.) ennél kedvezõbb utolsó négy hónapot mint volt elképzelni sem tudok.

A csapadék eloszlásával van leginkább a probléma. 2 hónapig nem esik utána 2 hónapig ömlik.

Közben kikerestem igaz hiányosan, de megvannak a maximális csapadék adatok.
1995-1998 között nem találtam pontosat de ami megvan feltételezhetõ, hogy 1997-es év kivételével mind a 3 évben volt 1000 mm feletti összeg hazánk területén.
A többi:
1999: 1242 mm Kárász
2001: 1042 Bánkút
2002: 1005 mm Mátraszentlászló
2003: 710 mm Mátraszentlászló
2004: 1070 mm Miskolc-Lillafüred
2005: 1171 mm Miskolc-Lillafüred
2006: 887 mm Budapest ( ezen én is meglepõdtem, II ker lesz az)
2007: 1011 mm Bakonyszücs
2008: 1001 mm Bakonyszücs
2009: 1087 mm Bakonyszücs
2010: 1554,9 mm Jávorkút
2011: 756 mm Kercaszomor
2012: 844,8 mm Sopron-Muck-kilátó
2013: 1050 mm körül Tormafölde.
Ez azért elég elképesztõ, de tény voltak olyan pontok az országban ahol 300-500 mm hullott még ezekben az években is. Sõt van 300 mm alatti érték is pl 203,2 mm szegd 2000-ban vagy 270 mm Tát, 2003-ban vagy 251 mm Tordas 2011-ben.
Ez is belefér de összességében egy igen csapadékos idõszakot élünk. Meddig tart ki tudja de érdekes mindenesetre.

Eddig 4mm esett, és hol van még a vége.. [esõ] [esõ] A föld meg nyeli, mint kacsa a nokedlit.

Ezt nem tudom, hogy mérik? De tuti hibás, hisz ide még mindig hiányzik a térkép szerint 65 mm az alsó szintekre, ha ez így lenne nem lenne belvíz már a környéken. Márpedig szám számmal van, így az 1 méteres szintig biztosan telítettek vagyunk.

Azért nem mindenütt az a helyzet mint a Dunántúlon.
Nálam:
December: 1.9mm
Január: 43.1mm
Február: 22.4mm (eddig)

3 hónap alatt ez a 65mm nem sok. De igaz most nálam ez a szám szépen meg fog nõni. De van is minek pótlódnia.
Link

Nálam még 70mm kellene. Tiszántúlon átlagben 70-90mm esõ hiányzik még.