Meteorológiai társalgó

Ennek a szemléletnek az alapján a tényleges légnyomás 2 komponensbõl tevõdik össze: egyrészt a levegõ "saját" nyomásából, mely a hõmérséklet függvénye és akkor is meglenne, ha a levegõt kivennénk a gravitációs térbõl. Másrészt a légoszlop saját súlyából adódó "hidrosztatikus" nyomásból.

Na, akkor nekifutok még egyszer. Szóval, a térképekbõl világos, hogy a geopotenciál és a hõmérséklet között valamiféle kapcsolat van. A geopotenciál és a nyomás között úgyszintén. Eleinte úgy hittem, itt valami pofonegyszerû szabályról van szó. De már sejtem, harapós dologgal próbálunk megbirkózni.
A magam számára felállítottam azt a nyilván primitív, experimentális szabályt, hogy adott helyen minél nagyobb légnyomás mellett minél alacsonyabb a geopotenciál, ott annál hidegebb van. Ezen a ponton tényleg nem ártana, ha szakember nyilatkozna.

szeke: a hidegebb levegõ nemcsak sûrûbb a melegebbnél, hanem kisebb is a nyomása. Természetesen ez a parciális gáznyomásra igaz -akkor, ha eltekintünk a légoszlop "hidrosztatikus", barometrikus nyomásától. Ebbõl valóban következhet -esetleg- az is, hogy a nyomásnívók hidegebb levegõben alacsonyabban vannak.

Tudja valaki, hogy áll most nagyjából az éves anomália? Egy átlag körüli december esetén kijöhet egy Top 5-ös év?

2003. januárjában 3 darab telitalálatos mediterrán ciklon együtt nem tudott ledobni ennyit, pedig az sem volt piskóta...

szerk: Közben megjött a téli fejléc! Elkezdõdött a december!

Nem? Pedig ennek az évnek az utolsó napjai vezettek

< ----- ehhez a MASZFEJ-hez. Az alföldön 1 darab ciklonból esett 50 cm hó...

Így is meg lehet fogalmazni szerintem. Hiszen a térfogat a sûrûség függvénye.
Viszont szigorúan együtt fut a T-vel. Minél hidegebb egy légtömeg, annál nagyobb a fajlagos sûrûsége és annál alacsonyabban lesz az X hPa-s nyomásnívó. És fordítva is igaz: minél melegebb egy légtömeg, annál kisebb a fajlagos sûrûsége és annál magasabban lesz az X hPa-s nyomásnívó.

Én egyáltalán nem örülnék annak, ha újra 1908 lenne.

Ezt kérem a Jézuskától: Link

A hegyekben itt-ott már elég komoly jégréteg lehet a tereptárgyakon.

Lehet hogy félreértem a kérdést, de nem csak arról van szó, hogy a hidegebb levegõnek kisebb a térfogata, "kisebb helyen" (=kisebb geopot érték) is "elfér", míg a melegebb levegõnek több hely kell, ezért lesz magasabban az adott nyomási szint?
Szóval ha alacsony egy légoszlop hõmérséklete, akkor a geopot is biztosan az lesz, de az alacsony geopot értékbõl nem feltétlenül következik az alacsony hõmérséklet is.

Pontosan. A hideg levegõ sûrûbb.

Tehát, ha jól értem, hidegebb levegõben ugyanaz a nyomásnívó alacsonyabban van, mint melegben. Fizikai magyarázat?

Ha jól értem a kérdést, akkor a válasz:

A levegõ hõmérsékletének eltéréseibõl következik, hogy ugyanaz a nyomásnívó különbözõ magasságban van hideg, illetve meleg levegõoszlopban. Az 500 hPa-s geopotenciál térkép azt mutatja meg dekaméterben, hogy ez a nyomásnívó milyen magasan helyezkedik el. Ezen a térképen Link az 552 -es vonal kijelõli azt a helyet, ahol az 500 hPa-s nyomásnívó 5520 méteres magasságban található. A görbétõl északra az 500 hPa-s nyomásnívó azonos légnyomás esetén alacsonyabban, a görbétõl délre magasabban van mint 5520 méter. Javítsatok ki, ha tévedek!

Sajnos igen. Egészségügyi okok miatt csúszik minden. Ezért nem lesz hó.

Te még mindig a városban vagy?
Na így már végképp nem értem ezt a sok csapadékot!

Messze van ugyan,de ez nyárias? Van jó pár tag ami 0 fok alatt fut és hidegbetörést mutogat.Link

Egyébként nem bunkózni akartam a nyárias szöveggel!

Én se vagyok meteorológus, diplomám pedig teljesen más tudományágból van. Tehát, én szintén nem tudok autentikus választ adni a kérdésre. A hõmérséklet azonban biztosan a 850 hepás nyomásnívóra vonatkozik, a geopotenciál pedig az 500 hepás nyomásnívóra. Egyébként úgy tudom, a geopotenciál egységnyi tömegû levegõ gravitációból eredõ potenciális energiáját jelenti. Ciklonokban az 500 hepás (és minden más) nyomásnívó lejjebb száll, tehát az ezen elhelyezkedõ levegõ potenciális energiája kisebb lesz mint anticiklonban, ahol ez a nyomásnívó nagyobb magasságban található.
A hõmérséklettel való összefüggés számomra se világos. Az biztos, hogy alacsonyabb hõmérséklet többnyire alacsonyabb geopotenciállal jár. De mély ciklonok centrumában úgy igen alacsony a geopotenciál, hogy a hõmérséklet viszont nem az. Sok térkép végignézésébõl azt látom, hogy hideg mindig ott van, ahol nem túlzottan alacsony nyomásban alacsony a geopotenciál. Tudja valaki a korrekt magyarázatot?

Ebbõl melyik télies?? Egyik sem valami szuper

Én valsz. nem tudnék rá kellõképp szakmai választ írni (sem meteorológus nem vagyok, sem diplomás, ezek Thermo-nál fontos kritériumok), de gyanítom, hogy a felkészültebbek is elõször visszakérdeznének:

1. Mi az a "nem különösebben alacsony légnyomás"?
2. Melyik légköri szint geopotenciálja melyik légköri szint hõmérsékletével?

Nem is tudom hirtelenében, mit válaszoljak erre. Tulajdonképpen persze igazad van. Ha azt írom, hogy "Európának jó részén viszont kivételesen zord volt", akkor azt mondhatod, mellébeszélek.
Maradjunk annyiban, hogy bár kifejezetten Magyarország klímájáról volt szó, de egy tél zord vagy enyhe volta ennél nagyobb terület figyelembe vételével ítélhetõ meg helyesen. Legalább közép-európai léptékben kell ezt megfigyelnünk.

Így igaz: a 64. leghidegebb tél volt az elmúlt 120-ból....



Kinek mi a zord, persze.

Néhány friss fotó a hangulatos esti Egerrõl. Link

Még hóra is jó vagyok! Link Köszi!

Link
Erre valaki egy gyors valaszt adna?
Elore is koszonom !
Egyebkent Takt.: 0,6 fok, gyenge eso van, de minden vizben all a napok ota tarto szitalastol.

Hát, én nem igazán említeném a "zord" szót egy mondatban a 2009/2010-es téllel, de lehet, hogy még egy lapon sem. Egy szélsõséges, de összességében átlagos tél volt. Az, hogy párszor -20 fok alá ment a minimum helyenként (jellemzõen fagyzugos helyeken), az sajnos nem törli ki a karácsony környéki brutális melegrekordok emlékét, de említhetném még a januári +8,5 fokos szegedi Tmin (!) rekordot is.

Amúgy szuper tél volt, akár csak a 2012/2013-as (az ország északnyugati felén), mindig legalább annyi havazás kellene.

Több, mint egy hónap után ismét rendes esõ van. Eddig több, mint 5 mm.
0,5 fokban. Yess.

Figyelj! 20 pertubált tag+fõfutás+control futás na meg ha azt vesszük egy fut az összes átlagán

A betyárját! Õszülõ fejjel kell ezt megtudnom? Akkor ne írja ki,hogy "heavy snow",ha ráhúzom az egeret,mert megcsapom!

Nem tûnt fel, hogy rajtad kívül kb. még ezren olvasnak itt minden sort?
Tudom, hogy Te tudod. De lehet, van itt olyan is, akinek érdemes elmondani.

Link
Jobb klikkel oda huzod ahol laksz, és akkor Coupe GFS

A mi klímánk jellegzetessége, hogy tél és tél között óriási különbségek vannak: 2006/2007-es enyheségûek, valamint 1995/96-os hidegségûek lehetnek 1-2 év távolságra egymástól. Természetesen nem zárkózom el teljesen a (környezetszennyezés okozta) klímaváltozás gondolatától, mégis azt hiszem, hogy tekintve térségünk fent említett éghajlati jellegzetességét, az ilyen kijelentésekkel nagyon csínján kell bánni.
Lehet, hogy még ez a tél is vacak lesz, de az is elképzelhetõ, hogy utána, tehát 2015/16-ban egy 2009/2010 zordságú telet kapunk be. Sõt az sem lehetetlen, hogy már az idei tél is zimankós lesz végül (ki meri most határozottan állítani ennek ellenkezõjét?)
Nekem pl. a 2012 februári epizód, vagy 2013 januárjának, februárjának havazásai után nem az a benyomásom támadt, hogy felszámolódóban van a havas, fagyos tél lehetõsége országunkban.

Gabesz ezt az ábrát hol találom a meteocielen? Köszönöm elõre is a választ

Az ónost, meg minden szutykot hónak rajzol ez, tehát ami nem esõ . Gabesz20 Ezt hol találjátok? Linket légyszíves!

GFS valóban nem ad esélyt...
Link

Már a WS is lemért 3.5 mm csapadékot, valóságban ez olyan 5 mm körül lehet.
10 mm fölött lesz a hónap végül.

T 2m még okké (-0,7°C) Na de a magasban...

Próbálok szerény maradni, de biztos, hogy ezeket nekem akarod elmagyarázni?

A délutáni elõrejelzés "technikai okok" miatt csúszik, elnézést kérünk mindenkitõl, dolgozunk az ügyön.

Hát eléggé határeset lesz ez a kedd hajnal. Link

Egyébként ahhoz, hogy apró csapadékszem is szilárd legyen, fagypont alatti T2m kell (ld. pl. gyémántpor)
Ha pozitív hõmérséklet mellett szitál valami, az holtbiztos folyékony halmazállapotú.

Nehogy meglepõdj

Link

Mi akar lenni ez az ECM-tõl? Hó ma éjjel? Fenét.

Nem kell beindítani a motort, csak beülni az autóba. Nem is az autón van a hangsúly, hanem az üveglapon, ahol megfigyelheted a szétterülõ cseppeket. Illetve, az ablaktörlõ nélkülözhetetlen: idõrõl-idõre szárazra törölheted vele az üveg felszínét. Ezért nem jó pl. egy tetõablak, ugyanis azon folyik a víz, nem látod rajta az egyes cseppeket.
Sokszor valóban nagyon nehéz eldönteni, hogy esõ esik, vagy havasesõ (vagy az említett szitálás van)
A döntés ezzel a szélvédõs módszerrel egyszerû, és biztos. [esõ]

Csak folyékony csapadék hullik, ehhez nem kell autó, könnyen megállapítható. Csupán szitáló jellegére utaltam, és hogy a lámpánál havazásnak látszik, mivel olyan apró méretûek a cseppek, hogy az a gyenge szél is "hordja", ami Szegeden jelenleg fúj

Alföld

Nos, esetünkben- nyilvánvaló módon- hangyabokányi esélye sincs jelenleg még csak vegyes részeket nyomokban tartalmazó csapadéknak sem, így teljesen felesleges CO2 kibocsátás lenne, ha coontac kolléga most autókázna egyet "analízis" céljából..
Egyébként tényleg abszurd, hogy Szeged belterületén ebben a szezonban még nem mértek fagyot.. én még ilyenre nem is emlékszem, mióta figyelem az idõjárást. A fáklya alapján jó esély van rá, hogy ez a tényállás 7-10 napon belül ne változzon... Kíváncsi vagyok, a hivatalos mérések kezdete óta mikor volt Szeged belterületén legksõbb az elsõ téli fagy, de ha ezbejön, erõsen rekordszagú lesz a történet.. Durva és egyben szomorú is. Az adai kiskertünkben még boldogan burjánzik a spenót, a sárgarépa, a szedren még szép zöld a levél, a fû és gyomok (elsõsorban a tyúkhúr) nõnek, mint a gomba. Maximálisan egyetértek szeke kollégával, az utóbbi években egyre kézzelfoghatóbb jelei kezdenek nálunk (is) érvényesülni az éghajlatváltozás következtében fokozatosan északabbra tolódó öveknek (szélsõségek, elmosódó tavasz-õsz, kontinentális tél jegyeinek eltûnése..)

Ülj be az autódba (ha van), és figyeld a szélvédõt. Az üvegen szétkenõdõ csapadékrésznek nagyon jól meg tudod figyelni a szerkezetét. Ha jégmagokat tartalmaz, akkor inhomogén, szemcsés, "trutymós" jellegû a szétterült vízcsepp.
A szitálás az utcalámpák fényében általában havazásnak látszik!

22es tag? GFSnek csak 20 tagja van.. Ja értem 22es csapdájára gondoltál így nem lehet bukni rajta. Elmondanád a 22es tag krónikáját?

Még egyáltalán nem dõlt el a dolog decemberre sem. Hosszú visszatekintésem van az elmúlt telekre, ezért bizton állítom, hogy az a jellegtelen, nem zimankós, havas, de nem is kifejezetten enyhe idõ, ami most az elsõ dekádra kinéz, nagyon tipikus. Simán megjöhet az igazi tél a második dekádra, a kifejlõdõben levõ szinoptikai kép nem mond ellent ennek.
Ami kicsit aggaszt, az az, hogy egész novemberben nem volt gorombább hideg epizód, és december legelejére sem néz ki ilyen.

Eddig Hari Seldon féle szeptemberi észak-atlanti légnyomás vs december anomália jön be. Be**arás lenne bejönne neki az enyhe december... felemás érzéseim lenne, mert kicsit szomorú lennék, hogy ennyire kiszámítható lenne az éghajlat, elvenné a decemberi télvárás varázsát, hogy már tudjuk, hogy december enyhe lesz, persze fordított esetben nem... De arra büszke lennék, hogy magyar ember jönne rá erre elõször (?)!