Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A hét eddigi nyári idõjárása után ma õsz volt. De esõ ma sem bírt esni. 
Nagyon jól jönne már, de ez nem kívánságmûsor. Ahol nem kéne, ott esik állandóan. Itt nagyon örülnénk egy jó öblítésnek, borzalmas por van mindenhol, de egy istennek sem akar esni. Ilyen ez...
Ha jól jegyeztem két hete nincs mérhetõ csapadék itt. Lassan 40 napja, hogy összesen 30 mm hullott, miközben az ország úszik.
Nagyon jól jönne már, de ez nem kívánságmûsor. Ahol nem kéne, ott esik állandóan. Itt nagyon örülnénk egy jó öblítésnek, borzalmas por van mindenhol, de egy istennek sem akar esni. Ilyen ez...Ha jól jegyeztem két hete nincs mérhetõ csapadék itt. Lassan 40 napja, hogy összesen 30 mm hullott, miközben az ország úszik.
Itt borongós, szomorkás idõ van. Így hát nincs más hátra, mint egy jó kis vörösbor! 
Nálam is 27 fok van, de veled ellentétben itt felhõk is vannak az égen, de azok egyáltalán nem rontják az összképet.
Csodálatos nyárutó van, nagyon becsülöm az elõzõ idõszak csapadékos, õszies periódusa után.
Koccintottam is az elõbb az idõre egy pohár kellemes Varga Töpszli borral!
Csodálatos nyárutó van, nagyon becsülöm az elõzõ idõszak csapadékos, õszies periódusa után.
Koccintottam is az elõbb az idõre egy pohár kellemes Varga Töpszli borral!
Pompás késõ nyári idõ van, derült ég, 27 fok, kiváló kárpótlás a sok esõs, zivataros nap után. A késõ nyárias idõnek vannak meg tartalékai, az egyedüli kérdõjelet egy kiszámíthatatlan HCS jelenti, melynek esetleges hatása idõjárásunkra meg igencsak kérdéses. A kiterjesztett középtáv tartogathat egy erõteljes ciklon elõoldali délnyugati áramlást, amely kedvezõ essettben akár a csillagászati nyár végéig megnyujthatna a nyárias idõszakot. Kellemetlenül hûvös õszi idõ esélye egyelõre hál' Istennek elég csekély
" aki annyira nem birtokolja ezt a tudományt, lehet, hogy az eszmefuttatását nem fogja teljes valójában a metnet fórumra önteni, de az még nem azt jelenti, hogy nem gondolkodik"
Ja, hogy nálam a túlzott közlékenység esete forog fenn? Meglehet.
De szerintem mások is közlékenyek itt, ellenkezõ esetben valószínûleg nem írogatnának egy internetes fórumba.
Ja, hogy nálam a túlzott közlékenység esete forog fenn? Meglehet.
De szerintem mások is közlékenyek itt, ellenkezõ esetben valószínûleg nem írogatnának egy internetes fórumba.
Szerintem a zonalitás, a nyugatias áramlások uralma annyira jellemzõ éghajlatunkra (köztudott, hogy a nyugatiszél-övben helyezkedik el térségünk), hogy akármilyen meridionális klímakorszakban is jellemzõ marad -fõként tél közepe tájékán.
Lehet, hogy erõsödik a téli szibériai AC, viszont ahhoz, hogy légtömegei eljussanak térségünkbe, ciklonális hatásokra -teknõkre, mediciklonokra- van szükség. Ezek az alacsony nyomású képzõdmények viszont minden esetben észak-atlanti gyökerûek. Hiányukban a szibériai hidegtömeg vagy helyben marad, vagy pedig olyan lassan mozog, hogy sohasem jut el hozzánk.
Azzal nem lehet egyetérteni, hogy a kisebb jégkiterjedés miatt manapság már lehetetlen egy 1929-es, vagy 1942-es zordságú tél. Azt lehet mondani, hogy az ilyenek gyakorisága csökken, de elõfordulásukat nem zárhatjuk ki. Gondolj csak a 2009/2010-es télre, mely Északnyugat-Európában kivételesen zord volt. Angliában befagytak bizonyos tengeröblök, amire emberemlékezet óta nem volt példa.
Lehet, hogy erõsödik a téli szibériai AC, viszont ahhoz, hogy légtömegei eljussanak térségünkbe, ciklonális hatásokra -teknõkre, mediciklonokra- van szükség. Ezek az alacsony nyomású képzõdmények viszont minden esetben észak-atlanti gyökerûek. Hiányukban a szibériai hidegtömeg vagy helyben marad, vagy pedig olyan lassan mozog, hogy sohasem jut el hozzánk.
Azzal nem lehet egyetérteni, hogy a kisebb jégkiterjedés miatt manapság már lehetetlen egy 1929-es, vagy 1942-es zordságú tél. Azt lehet mondani, hogy az ilyenek gyakorisága csökken, de elõfordulásukat nem zárhatjuk ki. Gondolj csak a 2009/2010-es télre, mely Északnyugat-Európában kivételesen zord volt. Angliában befagytak bizonyos tengeröblök, amire emberemlékezet óta nem volt példa.
Általában hasonszõrûnek érzem azokat az embereket akik szeretnek gondolkodni azokon a folyamatokon, amelyek a természetben zajlanak, beleértve a légkörfizikai folyamatkat is.
Itt meg kell jegyezzem, hogy a kaotikus rendszer velejárója a különbözõ mintázatok megjelenése különféle léptékekben ld hurrikán, CMKR, mezociklon, jóllehet egészen eltérõ folyamatok hívják õket életre, éppen ezért a nyilvánvaló szezonalitástól függetlenül is elõkerülhetnek az idõjárásban hasonló mintázatok, amelyeket már megismertünk, illetve ami szerint körülírható, hogy a kaotikus rendszer hogyan fog viselkedni egy jó idõre meghatározó érvényû "kolosszális" légköri képzõdmény környékén, (mint például a hidegmag) környékén.
Sok esetben nehéz azonban átlátni az összes kapcsolatrendszert és ily módon teljes következetességgel számot adni az eszmefuttatásainkról, vagy akár szavakba önteni, vagyis szerintem az, aki annyira nem birtokolja ezt a tudományt, lehet, hogy az eszmefuttatását nem fogja teljes valójában a metnet fórumra önteni, de az még nem azt jelenti, hogy nem gondolkodik, és úgy alkot esetleg egy távprognózist, hogy valami igen leegyszerûsített szabályrendszer szerint teszi.
Azt azonban megfigyeltem, hogy ugyan a hosszútávú modellek, DAIk sok esetben igen jól megfogják a következõ 3-6 hónapos idõszakot, de bizony az ezt megelõzõ télre számomra emlékezetes, hogy a modellek döntõ többsége legalább a tél elsõ felére átlagos vagy az alatti anomáliát várt, de végül ezek nem távprognózisnak, hanem tévprognózisnak bizonyultak
.
Itt meg kell jegyezzem, hogy a kaotikus rendszer velejárója a különbözõ mintázatok megjelenése különféle léptékekben ld hurrikán, CMKR, mezociklon, jóllehet egészen eltérõ folyamatok hívják õket életre, éppen ezért a nyilvánvaló szezonalitástól függetlenül is elõkerülhetnek az idõjárásban hasonló mintázatok, amelyeket már megismertünk, illetve ami szerint körülírható, hogy a kaotikus rendszer hogyan fog viselkedni egy jó idõre meghatározó érvényû "kolosszális" légköri képzõdmény környékén, (mint például a hidegmag) környékén.
Sok esetben nehéz azonban átlátni az összes kapcsolatrendszert és ily módon teljes következetességgel számot adni az eszmefuttatásainkról, vagy akár szavakba önteni, vagyis szerintem az, aki annyira nem birtokolja ezt a tudományt, lehet, hogy az eszmefuttatását nem fogja teljes valójában a metnet fórumra önteni, de az még nem azt jelenti, hogy nem gondolkodik, és úgy alkot esetleg egy távprognózist, hogy valami igen leegyszerûsített szabályrendszer szerint teszi.
Azt azonban megfigyeltem, hogy ugyan a hosszútávú modellek, DAIk sok esetben igen jól megfogják a következõ 3-6 hónapos idõszakot, de bizony az ezt megelõzõ télre számomra emlékezetes, hogy a modellek döntõ többsége legalább a tél elsõ felére átlagos vagy az alatti anomáliát várt, de végül ezek nem távprognózisnak, hanem tévprognózisnak bizonyultak
.
Azaz 2006 ra gondolsz...
Az idei nyár második fele illetve a lassan belátható õszelõ valóban kísértetiesen hasonló hozzá.
Aztán november elsõ napjaiban leesett az elsõ hó, decemberben kaptunk egy szokásos hidegpárnás az idõszakra oly jellemzõ szötymörgést, utána 15 fok januártól március végéig.
... Engem õszintén szólva mezõgazdasáilag sem igen zavarna a tél hiánya, (a csapadék hiánya ezztel együtt azonban igen) annak a valószínûsége, hogy idén tartósan fagyos idõszakot kapjunk ki egy izmos havazás után szerintem elég csekély, amúgyis mostanság kb 8-10 télre jut 1 ilyen idõszak országos viszonylatban. Nem zavarna, ha max 1 órányi utazásra lennének normális (legalább 1500-1600 m)magas hegyeink.
Az idei nyár második fele illetve a lassan belátható õszelõ valóban kísértetiesen hasonló hozzá.
Aztán november elsõ napjaiban leesett az elsõ hó, decemberben kaptunk egy szokásos hidegpárnás az idõszakra oly jellemzõ szötymörgést, utána 15 fok januártól március végéig.
... Engem õszintén szólva mezõgazdasáilag sem igen zavarna a tél hiánya, (a csapadék hiánya ezztel együtt azonban igen) annak a valószínûsége, hogy idén tartósan fagyos idõszakot kapjunk ki egy izmos havazás után szerintem elég csekély, amúgyis mostanság kb 8-10 télre jut 1 ilyen idõszak országos viszonylatban. Nem zavarna, ha max 1 órányi utazásra lennének normális (legalább 1500-1600 m)magas hegyeink.
Hát igen, a Metnet-re sokszor jellemzõ hosszútávú agnoszticizmus!
Ez nagyon kellemes alapállás, hiszen nem kell a fejet törni, a légkör úgyis kaotikus, ami a modellek idõhatárán kívül van, azzal csak a szélhámos foglalkozik -ami meg azon belül, azt úgyis megmondja a modell...
Érdekes, hogy a "szuperhosszútávú" próbálkozásokra éppen azok szoktak egysoros, gunyoros mondatokat kiböffenteni, akik a légkör mechanizmusáról való mélyebb elmélkedésnek soha jelét sem adták.
(Félreértés elkerülésére: nem Joe-ról beszélek -az õ szikár, szkrupulózus szakmaiságát tisztelem )
Azt nem állítom, hogy elképzeléseim mindenkor korrektek a meteorológia tudomány szemszögébõl nézve. Hiszen nem vagyok szakember, nem végeztem el a légkörfizikai egyetemi szakot. De egyszerûen nem tudom megállni, hogy ne gondolkodjak mechanizmusokon, ne próbáljak magyarázatot találni dolgokra.
Talán bizony az volna a kívánatos, hogy az ember így vélekedjen: ehhez én nem értek, nem jártatom az agyam a témán? (Errõl a hitlerei egyik politikai szlogenje jut eszembe, állítólag volt ilyen:
"Ne gondolkodj, a Führer gondolkodik helyetted!")
Ez a reproduktív szellemi passzivitás nekem nem megy, és meggyõzõdésem, hogy egy tudományágért igazán lelkesedõ amatõrnek nem is mehet.
Szerintem nem olyan nagy tragédia, ha a fantáziadús teória-gyártás néha "torzszülötteket" is eredményez. Mert egyrészt a gondolatmenet érdekes, idõjárás iránt valóban érdeklõdõ társaink nyilván szívesen olvassák. Másrészt vitaalap: ha rossz az elképzelés, szakképzett fórumozóink (pl. Salo, Pitom, és még egypáran) korrigálhatják, melynél tanulságosabb aktust elképzelni nem tudok.
Ez nagyon kellemes alapállás, hiszen nem kell a fejet törni, a légkör úgyis kaotikus, ami a modellek idõhatárán kívül van, azzal csak a szélhámos foglalkozik -ami meg azon belül, azt úgyis megmondja a modell...
Érdekes, hogy a "szuperhosszútávú" próbálkozásokra éppen azok szoktak egysoros, gunyoros mondatokat kiböffenteni, akik a légkör mechanizmusáról való mélyebb elmélkedésnek soha jelét sem adták.
(Félreértés elkerülésére: nem Joe-ról beszélek -az õ szikár, szkrupulózus szakmaiságát tisztelem
)Azt nem állítom, hogy elképzeléseim mindenkor korrektek a meteorológia tudomány szemszögébõl nézve. Hiszen nem vagyok szakember, nem végeztem el a légkörfizikai egyetemi szakot. De egyszerûen nem tudom megállni, hogy ne gondolkodjak mechanizmusokon, ne próbáljak magyarázatot találni dolgokra.
Talán bizony az volna a kívánatos, hogy az ember így vélekedjen: ehhez én nem értek, nem jártatom az agyam a témán? (Errõl a hitlerei egyik politikai szlogenje jut eszembe, állítólag volt ilyen:
"Ne gondolkodj, a Führer gondolkodik helyetted!")
Ez a reproduktív szellemi passzivitás nekem nem megy, és meggyõzõdésem, hogy egy tudományágért igazán lelkesedõ amatõrnek nem is mehet.
Szerintem nem olyan nagy tragédia, ha a fantáziadús teória-gyártás néha "torzszülötteket" is eredményez. Mert egyrészt a gondolatmenet érdekes, idõjárás iránt valóban érdeklõdõ társaink nyilván szívesen olvassák. Másrészt vitaalap: ha rossz az elképzelés, szakképzett fórumozóink (pl. Salo, Pitom, és még egypáran) korrigálhatják, melynél tanulságosabb aktust elképzelni nem tudok.
Sajnos annak az esélye, hogy egy 1929-es, vagy egy 1942-es szintû tél álljon be, gyakorlatilag nulla. Egész egyszerûen azért, mert az a szintû a jégkiterjedés, ami egyáltalán lehetõséget adhatna ilyen telek kialakulására, már a múlté. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a legendás teleken is kellett egy jó adag mázli ahhoz, hogy idáig el tudjon jutni a rendkívüli hideg.
Ami számomra nehezen feloldható ellentmondás, hogy a zonális áramlás gyengülésével az ázsiai termikus AC központnak elméletileg erõsödnie kellene, ezzel párhuzamosan pedig a kontinentális jellegnek is. Ennek viszont nyomát sem láttam pl. tavaly, a január végi 2-3 napos kosszavás idõszakot leszámítva.
Ami számomra nehezen feloldható ellentmondás, hogy a zonális áramlás gyengülésével az ázsiai termikus AC központnak elméletileg erõsödnie kellene, ezzel párhuzamosan pedig a kontinentális jellegnek is. Ennek viszont nyomát sem láttam pl. tavaly, a január végi 2-3 napos kosszavás idõszakot leszámítva.
Késõ este még kicsit melegedett az idõ.... 22,4 fokig, amikor élénk K-i szél támadt. A minimum reggelre 17,2°C lett, hûvösebb, mint tegnap.
Nem mindenhol lett száraz idõ, de alighanem ma sem marad az ország esõ nélkül, hisz Szegeden úgy látom esik közkívánatra.
Tegnap váratlanul nyári napom lett, bár este esett 0,4 mm esõ, hogy azért ne érezzem, hogy kívánságmûsor zajlik. [esõ]
Ma itt látok esélyt Ény-on napsütésre, sõt melegre, de Keleten az örvény lehet, hogy esõket okoz. Itt meg lehet, hogy a meleg napos idõt konvekció, zivatar váltja estére ?
Tegnap váratlanul nyári napom lett, bár este esett 0,4 mm esõ, hogy azért ne érezzem, hogy kívánságmûsor zajlik. [esõ]
Ma itt látok esélyt Ény-on napsütésre, sõt melegre, de Keleten az örvény lehet, hogy esõket okoz. Itt meg lehet, hogy a meleg napos idõt konvekció, zivatar váltja estére ?
Hát, mivel a hideg levegõ sûrûbb, mint a meleg levegõ, inkább a hideg indul meg "lefelé", mint a meleg "fölfelé". Utóbbit én inkább csak következménynek tartom, persze minden összefügg mindennel.
Az a baj, hogy nagyon keveset tudunk meg egyes alapvetõ tényezõkrol es kölcsönhatásokról, hogy legalább a tendenciát illetõen úgy-ahogy megbizható szezonális elõreket tudjunk készíteni. De a németek es az olaszok nyilván elõbbre tartanak, mert egy olasz szerver mar valamikor május közepén felvázolt egy lehetséges jellemzõ nyári nyomás-es hõmérséklet elhelyezkedési musztert, ami végül be is jött nagy vonalakban. Szinten a nemet DWD június végen kiadott egy távprognózist, melyben Németországra es általában Közép-Európára nézve marginálisra becsülte a tartósabb száraz meleg idõszakok valószínûséget, ehelyett bárikus mocsarat, gyakori konvektiv csapadékot helyezett kilátásba - ez is beigazolódott . Van tehát példa sikeres szezonális kitekintésekre, ezek mögött minden bizonnyal komoly szakmai tudás rejlik es a metnetre sajnos elég gyakran jellemzõ hosszútávú agnoszticizmust ezt véleményem szerint kellõen megcáfolja (ehhez jön meg a CFS februári, márciusi kiváló teljesítménye, amikor hetekkel elõre jól belõtte a több fokos pozitív anomáliat.
Nagyon tetszett az összegzésed.
Nem lehet az egyenlítõ felõl az Arktisz irányába nyomuló meleg légtömegekrõl, meleg "felhalmozódásról" valamit összerakni, nem lehet ott a kutya elásva?
Nem lehet az egyenlítõ felõl az Arktisz irányába nyomuló meleg légtömegekrõl, meleg "felhalmozódásról" valamit összerakni, nem lehet ott a kutya elásva?
Ezért van a "FELTEHETÕEN" kitétel. Óvatoskodok -az idõjárás, pláne a tavalyi téli félév, megtanított erre. Jelenleg én így látom a dolgokat, és akceptálható indokaim is vannak erre. Azt valóban nem célszerû kijelenteni hónapokkal elõre: ÍGY LESZ!
De azt mondani: HALVÁNY LILA GÕZÖM SINCS RÓLA -az már a másik véglet.
Én egy kifejezetten zord tél lehetõségét sem zárom ki teljesen idén, hiszen elképzelhetõ, az idõjárás végül ilyennel lep meg. Emlékszem, olvastam arról, hogy a tudósok annak idején a rettenetesen hideg 62/63-as telet is enyhének várták még õsszel...
De azt mondani: HALVÁNY LILA GÕZÖM SINCS RÓLA -az már a másik véglet.
Én egy kifejezetten zord tél lehetõségét sem zárom ki teljesen idén, hiszen elképzelhetõ, az idõjárás végül ilyennel lep meg. Emlékszem, olvastam arról, hogy a tudósok annak idején a rettenetesen hideg 62/63-as telet is enyhének várták még õsszel...
Jó, de azért jártatni az agyat csak szabad? Vagy jobb, ha ülünk a fejünkön, mondván: kaotikus rendszer, úgysem tudhatunk semmit elõre...
Egyébként az általad elõadottak nem mondanak 180 fokban ellent az én elképzeléseimnek.
Mert éppen az volt a baj a múlt télen, hogy rettenetesen megerõsödött az amcsi hidegmag, sõt, a nekünk kedvezõ Svalbard-Novaja Zemlja-Észak-Ural hidegpool is mintha "átcsorgott" volna oda.
Az ordas amerikai hidegtömeg elképesztõ módon meghajtotta a nyugati áramlást, melyet az elsorvadt északnyugat-eurázsiai hidegmag csekélyke hõkontrasztja sokáig nem tudott meridionálisra fordítani Nyugat-Eurázsiában. Ezért aztán hiába volt a rekord szibériai hófelhalmozódás, a rajta nyilván kialakult roppant hideg légtömegek nem voltak képesek délnyugat felé fordulni. Tartós zonalitás, kifejezett zonális jelleg mellett a DAI nem mûködik, ahogy lász barátunk nagyon helyesen észrevette.
A DAI használhatóságának alapfeltétele a nagyjából szabályos, "normális" Namias-ciklus, a zonális és a meridionális idõszakok ritmikus váltakozása. Ha valamilyen tényezõ idõközben megzavarja annak mûködését, akkor hiába volt a szeptemberi meridionális áramlási kép meg a korai nagy szibériai hófelhalmozódás, az index nem sokat ér.
Természetesen az egy külön kérdés, vajon miért nem vezetett a rekord szibériai hófelhalmozódás erõs hidegmag kialakulásához. Persze, ehhez tudni kéne, Szibéria melyik részén nézi Hari a hóadatokat.
Hiszen Szibéria igen tág földrajzi fogalom, és Közép és Kelet-Szibériában bizony nagyon jelentõs hidegmagok alakultak ki a múlt télen. A mi telünk sorsát azonban nem ez, hanem a nyugat-szibériai, észak-urali (és a kapcsolt jeges-tengeri területek) idõjárása dönti el.
Egyébként az általad elõadottak nem mondanak 180 fokban ellent az én elképzeléseimnek.
Mert éppen az volt a baj a múlt télen, hogy rettenetesen megerõsödött az amcsi hidegmag, sõt, a nekünk kedvezõ Svalbard-Novaja Zemlja-Észak-Ural hidegpool is mintha "átcsorgott" volna oda.
Az ordas amerikai hidegtömeg elképesztõ módon meghajtotta a nyugati áramlást, melyet az elsorvadt északnyugat-eurázsiai hidegmag csekélyke hõkontrasztja sokáig nem tudott meridionálisra fordítani Nyugat-Eurázsiában. Ezért aztán hiába volt a rekord szibériai hófelhalmozódás, a rajta nyilván kialakult roppant hideg légtömegek nem voltak képesek délnyugat felé fordulni. Tartós zonalitás, kifejezett zonális jelleg mellett a DAI nem mûködik, ahogy lász barátunk nagyon helyesen észrevette.
A DAI használhatóságának alapfeltétele a nagyjából szabályos, "normális" Namias-ciklus, a zonális és a meridionális idõszakok ritmikus váltakozása. Ha valamilyen tényezõ idõközben megzavarja annak mûködését, akkor hiába volt a szeptemberi meridionális áramlási kép meg a korai nagy szibériai hófelhalmozódás, az index nem sokat ér.
Természetesen az egy külön kérdés, vajon miért nem vezetett a rekord szibériai hófelhalmozódás erõs hidegmag kialakulásához. Persze, ehhez tudni kéne, Szibéria melyik részén nézi Hari a hóadatokat.
Hiszen Szibéria igen tág földrajzi fogalom, és Közép és Kelet-Szibériában bizony nagyon jelentõs hidegmagok alakultak ki a múlt télen. A mi telünk sorsát azonban nem ez, hanem a nyugat-szibériai, észak-urali (és a kapcsolt jeges-tengeri területek) idõjárása dönti el.
Huhh, a végkövetkeztetés teljesen rossz lett, a többihez meg már késõ van.
Hiszen tavaly épp azért bukott nagyot a DAI, mert a szibériai hófelhalmozódás õsz elején 32 éves csúcsot hozott...ez utóbbi önmagában másfél fokot húzott lefelé az indexen.
Szeptember végén Észak-Amerika úgy le volt maradva, hogy öröm volt nézni. Link Október elején gyakorlatilag megkaptuk a 2012-es február õszi kivitelét, brutális fagyokkal.
De még nov. végén, dec. elsõ felében sem utalt SEMMI a továbbiakra. Gyönyörû, kompakt hidegmag, mennek is mindenfelé a "csápok". Link Dec. közepére már túl voltunk az elsõ regionális havazásokon, volt ónos esõ, téli napok, stratus, kb. úgy és akkor indult a tél, ahogy mindig indulnia kellene.
A sorsunkat megpecsételõ felállás mindössze dec. közepére (!!!) alakult ki, akkorra rendezõdött az ideálishoz képest merõleges irányba az északi hidegtömeg tengelye, ráadásul amerikai súlyponttal. Link
És innentõl kezdve begorombult a csigagyár, a többit pedig már tudjuk...
A télközepi hideg periódusnál sem fokozatosan állt össze a helyzet, 2 héttel a hidegbetörés elõtt még SEMMI nem utalt arra, hogy érdemi változás jön. Link A tengely ugyanolyan rossz, ott van az átkozott ciklon is, kapjuk az elõoldalt. 10-e környékén már esetleg lehetett sejteni valamit. Link 20-a után jött is a hideg, de hiába volt jobb a helyzet hónap végén, magában hordozta a gyászos visszarendezõdés esélyét, hiszen az amcsi hidegmag messze nem számolódott fel. Link Nem sokkal késõbb... Link
Szóval röviden összefoglalva: bár a hidegmagok mérete, minõsége, elhelyezkedése valóban jelentõs (DE NEM TELJES) szerepet játszik a téli idõ kialakításában, azok tér- és minõségbeli változásait a legjobb esetben is MAXIMUM 2-3 hétre elõre tudjuk megjövendölni.
Visszanézve az archív térképeket, egy-egy sorsdöntõ ciklon megjelenésének okait nyugodtan kereshetjük abban, hogy hol fúj egyet a bálna a tengeren, vagy kapar ki zuzmót a földbõl a rénszarvas a tundrán...
Hiszen tavaly épp azért bukott nagyot a DAI, mert a szibériai hófelhalmozódás õsz elején 32 éves csúcsot hozott...ez utóbbi önmagában másfél fokot húzott lefelé az indexen.
Szeptember végén Észak-Amerika úgy le volt maradva, hogy öröm volt nézni. Link Október elején gyakorlatilag megkaptuk a 2012-es február õszi kivitelét, brutális fagyokkal.
De még nov. végén, dec. elsõ felében sem utalt SEMMI a továbbiakra. Gyönyörû, kompakt hidegmag, mennek is mindenfelé a "csápok". Link Dec. közepére már túl voltunk az elsõ regionális havazásokon, volt ónos esõ, téli napok, stratus, kb. úgy és akkor indult a tél, ahogy mindig indulnia kellene.
A sorsunkat megpecsételõ felállás mindössze dec. közepére (!!!) alakult ki, akkorra rendezõdött az ideálishoz képest merõleges irányba az északi hidegtömeg tengelye, ráadásul amerikai súlyponttal. Link
És innentõl kezdve begorombult a csigagyár, a többit pedig már tudjuk...
A télközepi hideg periódusnál sem fokozatosan állt össze a helyzet, 2 héttel a hidegbetörés elõtt még SEMMI nem utalt arra, hogy érdemi változás jön. Link A tengely ugyanolyan rossz, ott van az átkozott ciklon is, kapjuk az elõoldalt. 10-e környékén már esetleg lehetett sejteni valamit. Link 20-a után jött is a hideg, de hiába volt jobb a helyzet hónap végén, magában hordozta a gyászos visszarendezõdés esélyét, hiszen az amcsi hidegmag messze nem számolódott fel. Link Nem sokkal késõbb... Link
Szóval röviden összefoglalva: bár a hidegmagok mérete, minõsége, elhelyezkedése valóban jelentõs (DE NEM TELJES) szerepet játszik a téli idõ kialakításában, azok tér- és minõségbeli változásait a legjobb esetben is MAXIMUM 2-3 hétre elõre tudjuk megjövendölni.
Visszanézve az archív térképeket, egy-egy sorsdöntõ ciklon megjelenésének okait nyugodtan kereshetjük abban, hogy hol fúj egyet a bálna a tengeren, vagy kapar ki zuzmót a földbõl a rénszarvas a tundrán...
"Ha már igazi nagy tél feltehetõen nem is lehet idén,...."
Persze definíció kérdése is, hogy mi az a nagy tél (átlaghõm, hócsapadék aránya/mennyisége, legalacsonyabb Tmin-ek számítanak-e vagy más), de elég merész kijelentés ez. Biztosan nem vállalkoznék ilyesmire.
Persze definíció kérdése is, hogy mi az a nagy tél (átlaghõm, hócsapadék aránya/mennyisége, legalacsonyabb Tmin-ek számítanak-e vagy más), de elég merész kijelentés ez. Biztosan nem vállalkoznék ilyesmire.
Teljesen igaz, én is úgy gondolom, hogy a tavalyi tél makrocirkulációs kezdeménye kialakul ugyan, de aztán más irányt vesznek majd a folyamatok. Hogy ismét olyan déliszeles téli félév legyen, mint tavaly volt, az az én meteorológiai érzékem számára is szinte elképzelhetetlen.
A "csúszópályás" medikrõl jut eszembe, amit már délelõtt le akartam írni: ti., hogy a most kialakuló "nyugaton alacsony, északkeleten magas nyomás" alaphelyzet nem feltétlenül eredményez száraz, kifejezetten meleg, déliszeles idõt. Mert elõfordulhat, hogy az atlanti anyaciklonok peremciklonjai "begyûrõdnek" az északkeleti AC alá, így inkább mediciklon-ízû, felhõsebb, csapadékosabb idõjárás jönne szeptemberben, déli helyett keleti, délkeleti szelekkel. [esõ]
A "csúszópályás" medikrõl jut eszembe, amit már délelõtt le akartam írni: ti., hogy a most kialakuló "nyugaton alacsony, északkeleten magas nyomás" alaphelyzet nem feltétlenül eredményez száraz, kifejezetten meleg, déliszeles idõt. Mert elõfordulhat, hogy az atlanti anyaciklonok peremciklonjai "begyûrõdnek" az északkeleti AC alá, így inkább mediciklon-ízû, felhõsebb, csapadékosabb idõjárás jönne szeptemberben, déli helyett keleti, délkeleti szelekkel.
[esõ]
Hát, arra nincs képesítésem. Érdekel a téma, de nekem más a végzettségem.
Még az jutott eszembe, hogy végeredményben a hidegmagok viselkedése adja a mi telünk rendkívül gyakori "szendvics" jellegét is. Még rosszul fejlõdõ északnyugat-eurázsiai hidegmag is létrehoz tél elejére akkora hõkontrasztot, mely révén minket is érintõ hidegelárasztás éri Európát. De ezzel ki is fújt a dolog: csak január végére, február elejére képes a tartós nyugati áramlás összegyûjteni északkeleten annyi hideglevegõt, hogy ismét legyen hidegbetörés, és valami téli formája az idõjárásnak országunkban.
Egyébként a tavalyi télnek is volt szendvicsjellege a november végi, december eleji, majd a január végi hideggel, közte enyheséggel.
Jobban regenerálódó hidegpool mellett a szélsõ "hideg kenyérszeletek" idõben vastagodnak, a belsõ enyhe "töltelék" vékonyodik. De sokszor kifejezetten hideg teleken is megfigyelhetõ a szendvicselrendezõdés, karácsony körüli enyhüléssel.
Úgy tûnik, idén is szendvicstelünk lesz. Nem feltétlenül rossz az. Pl. az 1983/84-es télen egy november közepétõl december közepéig tartó jobbára száraz, fagyos idõszakkal indítottunk. Nemcsak a kisebb tavak, bányatavak fagytak be, de a Balatonon is lehetett korizni december elején. Aztán menetrendszerûen megjött a napfordulós enyhülés, enyhe volt a karácsony és az újév. Az enyheség január közepéig tartott, de a harmadik dekád már havas volt. Utána egész februárban havak, hidegek. 
Ez a tél is egy emlékezetes enyhét követett: az 1982/83-ast. Ha már igazi nagy tél feltehetõen nem is lehet idén, egy ilyen "szendvicset" elfogadnék.
Még az jutott eszembe, hogy végeredményben a hidegmagok viselkedése adja a mi telünk rendkívül gyakori "szendvics" jellegét is. Még rosszul fejlõdõ északnyugat-eurázsiai hidegmag is létrehoz tél elejére akkora hõkontrasztot, mely révén minket is érintõ hidegelárasztás éri Európát. De ezzel ki is fújt a dolog: csak január végére, február elejére képes a tartós nyugati áramlás összegyûjteni északkeleten annyi hideglevegõt, hogy ismét legyen hidegbetörés, és valami téli formája az idõjárásnak országunkban.
Egyébként a tavalyi télnek is volt szendvicsjellege a november végi, december eleji, majd a január végi hideggel, közte enyheséggel.
Jobban regenerálódó hidegpool mellett a szélsõ "hideg kenyérszeletek" idõben vastagodnak, a belsõ enyhe "töltelék" vékonyodik. De sokszor kifejezetten hideg teleken is megfigyelhetõ a szendvicselrendezõdés, karácsony körüli enyhüléssel.
Úgy tûnik, idén is szendvicstelünk lesz. Nem feltétlenül rossz az. Pl. az 1983/84-es télen egy november közepétõl december közepéig tartó jobbára száraz, fagyos idõszakkal indítottunk. Nemcsak a kisebb tavak, bányatavak fagytak be, de a Balatonon is lehetett korizni december elején. Aztán menetrendszerûen megjött a napfordulós enyhülés, enyhe volt a karácsony és az újév. Az enyheség január közepéig tartott, de a harmadik dekád már havas volt. Utána egész februárban havak, hidegek.
Ez a tél is egy emlékezetes enyhét követett: az 1982/83-ast. Ha már igazi nagy tél feltehetõen nem is lehet idén, egy ilyen "szendvicset" elfogadnék.
Ne hagyd magad, írjál csak, akit nem érdekel, hát ne olvassa! Csak egy momentum: Tavalyelõtti télen a fél dunántúl hóba fulladt, többször is. Viszont lényegében akkor is igen hasonló volt a makrofelállás a múlt télihez, lényegi különbség abban mutatkozik, hogy a tavalyelõtti télen a csúszópályás medik gyakoribb hátoldalas szitut hoztak a nyugati országrészre. Keleten egy nonszensz, már - már komédiába illõ két tél volt! (Leszámítva a tavalyelõtti márciust) Egyszerûen itt nem ilyenek a telek! Normális talajfagy, tartósabb jégtakaró nélküli, egész téli enyhe saras idõ nem jellemzõ. Vannak enyhe telek természetesen, de hogy lényegében ugyanabból a fura blockingos helyzetbõl adódjon, és még akár a gondolat szintjén is felmerüljön hogy ez fog folytatódni... Az hogy a harmadik tél is ezt (vagy nagyon hasonló) felállást hozzon nehezen tudom elképzelni. Bármilyen tél lehet, más okból, más felállás miatt akár nagyon enyhe is, de hogy újra egy ilyen makro felállású lárvatél legyen az azért már igazán döbbenetes lenne, és rendkívüli.
Nem akarsz éghajlattan könyvet írni? De most komolyan!
Én kivételesen a tavalyi forgatókönyv megismétlõdését érzem valószínûbbnek. Pontosan amiatt, amit leírtál...
Én kivételesen a tavalyi forgatókönyv megismétlõdését érzem valószínûbbnek. Pontosan amiatt, amit leírtál...
Hát írd meg fél mondatban a lényeget, pubikám, ha tudod! De minden benne legyen ám! 
Szóval, a folytatás: ezek a hidegmagok bizonyos mértékig antagonizmusban állnak egymással, és idõben is "libikóka játékot" játszanak. Ezzel magyarázható a téli idõjárás nagyon jellegzetes reciprocitása Európa és Észak-Amerika között, és a mi téli idõjárásunk olyan szingularitásai, mint a karácsonyi hóolvadás ill. az azt követõ határozott lehûlés január elején, közepén.
Tipikusnak mondható ugyanis nálunk egy tél eleji hideg epizód november végén, december elején, amit határozott enyhülés követ a napforduló környékén -hogy aztán jobb fajta teleken januárra újra megjöjjön a hideg, a hó. Ennek valószínû magyarázata a "két hidegmag" teória fényében a következõ:
elõször a szibériai (tulajdonképp északnyugat-eurázsiai, nyugat-szibériai, Észak-Ural környéki) hidegmag erõsödik meg, itt lesz elégséges a hõkontraszt a hidegleszakadáshoz. Azért tesz szert kezdetben elõnyre az eurázsiai hidegtömeg az észak-amerikaival szemben, mert Eurázsia nagyobb területû kontinens Észak-Amerikánál, és a szárazföld lehûlése gyorsabb a tengereknél.
Ez a hidegleszakadás éri el nagyon gyakran Európa középsõ területeit november közepén, második felében (ritkábban már a hónap elején is) Azonban a hidegleszakadással járó hõtranszport erõsen lecsökkenti a hõkontrasztot, az északnyugat-eurázsiai hidegpool egy idõre "akcióképtelenné" válik, ami a stabil örvényesedést, meridionálisba váltást illeti. Ezenközben az észak-amerikai hidegmag behozza lemaradását, a napforduló környékén már rendkívül fejlett tud lenni. Emiatt a hemiszférikus hõkontraszt nagyon kiélezõdik, felgyorsulnak a nyugati áramlások. Innen a téli napforduló jellegzetes makrofelállása: Észak-Amerikára szakadó hideg, Európában dühöngõ zonalitás. A nyugati áramlási szalagot az eurázsiai hidegpool, éppen mert tél elején "ellõtte a puskaporát", lenullázta a hõkontrasztot, egy ideig nem képes meridionálissá görbíteni.
Viszont normális fejlettségû, nem csökevényes északnyugat-eurázsiai hidegmag ilyenkor elég gyorsan regenerálódik, hiszen a zonális áramlások egy idõre lehetetlenné teszik az észak-déli hõcserét.
A hõkontraszt hamarosan erõsen kiélezõdik kontinensünk környékén, és január elején újra ránk szakad a sarki (szárazföldi) hideg.
A DAI használhatósága is kitûnõen magyarázható a két hidegmaggal. Negatív indexérték (hideg télelõ) akkor áll elõ, ha fejlett, és regenerálódásra hajlamos az északnyugat-eurázsiai hidegmag. A Namias ciklus ilyenkor, nagy hõkontraszt mellett "mûködik jól" Gyenge hidegmag mellett a ciklus elkent, nehezen fogható meg. Tehát, fejlett hidegmag mellett le is szakad a hideglevegõ, korán, és akár ismétlõdõ jelleggel. Ekkor hátoldali-ciklonális, hûvös, szeles, viszonylag csapadékos nálunk a szeptember és október eleje. A Namias-ciklus átlagos idõtartama 4-6 hét, azaz a szeptemberi meridionális fázis éppen novemberre tér vissza, méghozzá masszívan. Ezért aztán a tél eleje hideg, gyakran havas. Ha gyenge, rosszul regenerálódó a hidegpool az illetõ szezonban, úgy a szeptemberi meridionalitás sem jön létre (hanem elõoldal, AC van) illetõleg a november végi, december eleji erõs,tartós lehûlés is elmarad.
Fentiekbõl érthetõ, miért tényezõje a DAI-nak a korai szibériai hófelhalmozódás. Hiszen a sok hó a hidegmag kialakulását segíti, a hidegmag pedig a szeptemberi hátoldali helyzetet nálunk. A két tényezõ, azaz a szeptemberi makrocirkuláció és a szibériai korai hófelhalmozódás között Hari szerint is korreláció van, ha nem is nagyon erõs.
Tulajdonképp a DAI elmélete megadja a kulcsot latolgatásainkhoz. Az északnyugat-eurázsiai (és az észak-amerikai) hidegmag kifejlõdési, regenerálódási hajlam, -úgy tûnik- tartós, változatlan dolog. Jellemzõ az illetõ téli félévre. E hajlam csírái már nyár legvégén, õsz legelején tetten érhetõk. Tehát, már most érdemes figyelni, hogy a sarki hidegbázis kezdõdõ növekedése hol erõs: az amerikai arktikus szigetvilágban, avagy Északnyugat-Szibériában (és a kapcsolt jeges-tengeri területeken)
Esetleg mindkét helyen -bár ez, ahogy említettem, ritka.
Honnan vesszük észre, hogy jól(vagy rosszul) fejlõdik az illetõ hidegmag? Gondolhatunk a magasban elhelyezkedõ levegõ hõmérsékletére, de még sokkal jobb, ha a makrocirkuláció jellegét figyeljük Európában, és Észak-Amerikában. Ha fejlõdik a mag, és ezért kiélezõdik a hõkontraszt, akkor leszakad a hideg, ciklonok képzõdnek alacsonyabb szélességeken is.
És itt van a bökkenõ! Nézzük Észak-Amerikát 180 óránál:
Link
Rengeteg hideglevegõ a szubarktikus régióban, alacsony szélességen elhelyezkedõ cikloncentrum, az 5 fokos, sõt a 0 fokos T850 izoterma is elég mélyen benyomul az USA területére.
Eközben Európa:
Link
Anticiklon-öv a kontinens északi fele felett, a nyugatik áramlásos zóna messze északon, és nincs nyoma polárfronti expanziónak, hidegleszakadásnak. A nullás és az ötös izoterma egyaránt csupán fenn északon látható.
Északi hemiszféra szintén 180 óránál:
Link
Link
Észak-Amerikába meridionális cirkuláciõ révén benyomuló hideg légtömegek, míg Európa térségében északi zonalitás, északon maradó, expanziós hajlam nélküli sarki hideggel.
Ez a kép szeptember elején már elég súlyos. Az északnyugat-eurázsiai hidegpool renyhe fejlõdésére utalhat. Néhány hete még Európához volt közelebb a hideg, de most, ahogy a sarkvidék lehûlése megkezdõdött, hirtelen a tavalyihoz hasonló bárikus és hõmérséklet-eloszlás kezd megjelenni.
Lehet, az idõjárás tényleg az egy évvel ezelõtti úton jár majd? Bizonyos jelek erre mutatnak.
De persze könnyen elképzelhetõ, hogy egy ideig ezt az utat követik a folyamatok, majd váratlanul letérnek róla. A magam részérõl ez utóbbit valószínûsítem.
Tipikusnak mondható ugyanis nálunk egy tél eleji hideg epizód november végén, december elején, amit határozott enyhülés követ a napforduló környékén -hogy aztán jobb fajta teleken januárra újra megjöjjön a hideg, a hó. Ennek valószínû magyarázata a "két hidegmag" teória fényében a következõ:
elõször a szibériai (tulajdonképp északnyugat-eurázsiai, nyugat-szibériai, Észak-Ural környéki) hidegmag erõsödik meg, itt lesz elégséges a hõkontraszt a hidegleszakadáshoz. Azért tesz szert kezdetben elõnyre az eurázsiai hidegtömeg az észak-amerikaival szemben, mert Eurázsia nagyobb területû kontinens Észak-Amerikánál, és a szárazföld lehûlése gyorsabb a tengereknél.
Ez a hidegleszakadás éri el nagyon gyakran Európa középsõ területeit november közepén, második felében (ritkábban már a hónap elején is) Azonban a hidegleszakadással járó hõtranszport erõsen lecsökkenti a hõkontrasztot, az északnyugat-eurázsiai hidegpool egy idõre "akcióképtelenné" válik, ami a stabil örvényesedést, meridionálisba váltást illeti. Ezenközben az észak-amerikai hidegmag behozza lemaradását, a napforduló környékén már rendkívül fejlett tud lenni. Emiatt a hemiszférikus hõkontraszt nagyon kiélezõdik, felgyorsulnak a nyugati áramlások. Innen a téli napforduló jellegzetes makrofelállása: Észak-Amerikára szakadó hideg, Európában dühöngõ zonalitás. A nyugati áramlási szalagot az eurázsiai hidegpool, éppen mert tél elején "ellõtte a puskaporát", lenullázta a hõkontrasztot, egy ideig nem képes meridionálissá görbíteni.
Viszont normális fejlettségû, nem csökevényes északnyugat-eurázsiai hidegmag ilyenkor elég gyorsan regenerálódik, hiszen a zonális áramlások egy idõre lehetetlenné teszik az észak-déli hõcserét.
A hõkontraszt hamarosan erõsen kiélezõdik kontinensünk környékén, és január elején újra ránk szakad a sarki (szárazföldi) hideg.
A DAI használhatósága is kitûnõen magyarázható a két hidegmaggal. Negatív indexérték (hideg télelõ) akkor áll elõ, ha fejlett, és regenerálódásra hajlamos az északnyugat-eurázsiai hidegmag. A Namias ciklus ilyenkor, nagy hõkontraszt mellett "mûködik jól" Gyenge hidegmag mellett a ciklus elkent, nehezen fogható meg. Tehát, fejlett hidegmag mellett le is szakad a hideglevegõ, korán, és akár ismétlõdõ jelleggel. Ekkor hátoldali-ciklonális, hûvös, szeles, viszonylag csapadékos nálunk a szeptember és október eleje. A Namias-ciklus átlagos idõtartama 4-6 hét, azaz a szeptemberi meridionális fázis éppen novemberre tér vissza, méghozzá masszívan. Ezért aztán a tél eleje hideg, gyakran havas. Ha gyenge, rosszul regenerálódó a hidegpool az illetõ szezonban, úgy a szeptemberi meridionalitás sem jön létre (hanem elõoldal, AC van) illetõleg a november végi, december eleji erõs,tartós lehûlés is elmarad.
Fentiekbõl érthetõ, miért tényezõje a DAI-nak a korai szibériai hófelhalmozódás. Hiszen a sok hó a hidegmag kialakulását segíti, a hidegmag pedig a szeptemberi hátoldali helyzetet nálunk. A két tényezõ, azaz a szeptemberi makrocirkuláció és a szibériai korai hófelhalmozódás között Hari szerint is korreláció van, ha nem is nagyon erõs.
Tulajdonképp a DAI elmélete megadja a kulcsot latolgatásainkhoz. Az északnyugat-eurázsiai (és az észak-amerikai) hidegmag kifejlõdési, regenerálódási hajlam, -úgy tûnik- tartós, változatlan dolog. Jellemzõ az illetõ téli félévre. E hajlam csírái már nyár legvégén, õsz legelején tetten érhetõk. Tehát, már most érdemes figyelni, hogy a sarki hidegbázis kezdõdõ növekedése hol erõs: az amerikai arktikus szigetvilágban, avagy Északnyugat-Szibériában (és a kapcsolt jeges-tengeri területeken)
Esetleg mindkét helyen -bár ez, ahogy említettem, ritka.
Honnan vesszük észre, hogy jól(vagy rosszul) fejlõdik az illetõ hidegmag? Gondolhatunk a magasban elhelyezkedõ levegõ hõmérsékletére, de még sokkal jobb, ha a makrocirkuláció jellegét figyeljük Európában, és Észak-Amerikában. Ha fejlõdik a mag, és ezért kiélezõdik a hõkontraszt, akkor leszakad a hideg, ciklonok képzõdnek alacsonyabb szélességeken is.
És itt van a bökkenõ! Nézzük Észak-Amerikát 180 óránál:
Link
Rengeteg hideglevegõ a szubarktikus régióban, alacsony szélességen elhelyezkedõ cikloncentrum, az 5 fokos, sõt a 0 fokos T850 izoterma is elég mélyen benyomul az USA területére.
Eközben Európa:
Link
Anticiklon-öv a kontinens északi fele felett, a nyugatik áramlásos zóna messze északon, és nincs nyoma polárfronti expanziónak, hidegleszakadásnak. A nullás és az ötös izoterma egyaránt csupán fenn északon látható.
Északi hemiszféra szintén 180 óránál:
Link
Link
Észak-Amerikába meridionális cirkuláciõ révén benyomuló hideg légtömegek, míg Európa térségében északi zonalitás, északon maradó, expanziós hajlam nélküli sarki hideggel.
Ez a kép szeptember elején már elég súlyos. Az északnyugat-eurázsiai hidegpool renyhe fejlõdésére utalhat. Néhány hete még Európához volt közelebb a hideg, de most, ahogy a sarkvidék lehûlése megkezdõdött, hirtelen a tavalyihoz hasonló bárikus és hõmérséklet-eloszlás kezd megjelenni.
Lehet, az idõjárás tényleg az egy évvel ezelõtti úton jár majd? Bizonyos jelek erre mutatnak.
De persze könnyen elképzelhetõ, hogy egy ideig ezt az utat követik a folyamatok, majd váratlanul letérnek róla. A magam részérõl ez utóbbit valószínûsítem.
Most ugyanolyan hõmérséklet van itt mint keleten, köszönhetõen a sok felhõnek.
Sajnos ebben a hónapban egy ilyen ittragadt nedves mocsárhelyzetben már több a felhõ mint júniusban vagy júliusban, nyáron sokkal több napsütés lett volna.
Ma tiszta hochnebelszerû felhõzet volt!
Sajnos ebben a hónapban egy ilyen ittragadt nedves mocsárhelyzetben már több a felhõ mint júniusban vagy júliusban, nyáron sokkal több napsütés lett volna.
Ma tiszta hochnebelszerû felhõzet volt!
Ma már meleg volt, fülledt és izzasztó, személy szerint jobban tetszik, mint az elmúlt napok hûvös idõjárása, és tarthat még jó darabig a nyár, hajrá..
Az ország legnagyobb részén még úgy gondolom, lesz legalább 1 hõségnap, délen több is.
Az ország legnagyobb részén még úgy gondolom, lesz legalább 1 hõségnap, délen több is.
Itt még 22,9 fokon állunk. A Tmax a tegnapi 28,1 fok után csak 27,9 fok lett.
Az is szép!
Tegnap Békéscsabán 24 fok volt a kh., tiszta tél.
Tegnap Békéscsabán 24 fok volt a kh., tiszta tél.
Nem dõlt,maradt a szegedi de a második helyre jó volt a gyöngyösi 21.2 fok.
Ha elfogy a fád akkor kemény volt a tél 
Szerk:.Most nézem az OMSZ oldalát és már van ECMWF relatív nedvesség elõrejelzés is!(Térképes) Link
Szerk:.Most nézem az OMSZ oldalát és már van ECMWF relatív nedvesség elõrejelzés is!(Térképes)
Link 
Irigyellek benneteket, ahol napok óta 25-30 fok van, ide is elkellne már egy kis meleg.
A mai 22 fokot úgy éltem meg, hogy le kellett vennem a pulcsimat!
Nagyon fülledt idõ volt, az este is nagyon kellemes, 20 fok van, remélem lesz melegebb is a következõ napokban.
A mai 22 fokot úgy éltem meg, hogy le kellett vennem a pulcsimat!
Nagyon fülledt idõ volt, az este is nagyon kellemes, 20 fok van, remélem lesz melegebb is a következõ napokban.
Az szép! Itt 18,8 fok volt a minimum. Most is enyhe az este, 21,7 fokon állunk.
Itt 18,8 fok volt a minimum. Most is enyhe az este, 21,7 fokon állunk. 
Trópusi éjszakánk volt, csak 20,5 fokig hûlt le a levegõ reggelre.
Egész éjszaka élénk, néha erõs volt a keleti, délkeleti szél.
Egész éjszaka élénk, néha erõs volt a keleti, délkeleti szél.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat