Meteorológiai társalgó

A 2. érték °F, úgy már nem is olyan rossz (= 33°C)

Az 5 napos elõrében, csütörtökre, nem túl szélsõséges érték a 24 és 92 fok?

Sajnos annak az esélye, hogy egy 1929-es, vagy egy 1942-es szintû tél álljon be, gyakorlatilag nulla. Egész egyszerûen azért, mert az a szintû a jégkiterjedés, ami egyáltalán lehetõséget adhatna ilyen telek kialakulására, már a múlté. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a legendás teleken is kellett egy jó adag mázli ahhoz, hogy idáig el tudjon jutni a rendkívüli hideg.

Ami számomra nehezen feloldható ellentmondás, hogy a zonális áramlás gyengülésével az ázsiai termikus AC központnak elméletileg erõsödnie kellene, ezzel párhuzamosan pedig a kontinentális jellegnek is. Ennek viszont nyomát sem láttam pl. tavaly, a január végi 2-3 napos kosszavás idõszakot leszámítva.

Hát szárazság az nem lesz,s ha jól látom hideg sem! Link

Késõ este még kicsit melegedett az idõ.... 22,4 fokig, amikor élénk K-i szél támadt. A minimum reggelre 17,2°C lett, hûvösebb, mint tegnap.

Nem mindenhol lett száraz idõ, de alighanem ma sem marad az ország esõ nélkül, hisz Szegeden úgy látom esik közkívánatra.
Tegnap váratlanul nyári napom lett, bár este esett 0,4 mm esõ, hogy azért ne érezzem, hogy kívánságmûsor zajlik. [esõ]
Ma itt látok esélyt Ény-on napsütésre, sõt melegre, de Keleten az örvény lehet, hogy esõket okoz. Itt meg lehet, hogy a meleg napos idõt konvekció, zivatar váltja estére ?

A változatosság kedvéért éjjel ismét esett, 10,5 mm a hozam [esõ]

Hát, mivel a hideg levegõ sûrûbb, mint a meleg levegõ, inkább a hideg indul meg "lefelé", mint a meleg "fölfelé". Utóbbit én inkább csak következménynek tartom, persze minden összefügg mindennel.

Az a baj, hogy nagyon keveset tudunk meg egyes alapvetõ tényezõkrol es kölcsönhatásokról, hogy legalább a tendenciát illetõen úgy-ahogy megbizható szezonális elõreket tudjunk készíteni. De a németek es az olaszok nyilván elõbbre tartanak, mert egy olasz szerver mar valamikor május közepén felvázolt egy lehetséges jellemzõ nyári nyomás-es hõmérséklet elhelyezkedési musztert, ami végül be is jött nagy vonalakban. Szinten a nemet DWD június végen kiadott egy távprognózist, melyben Németországra es általában Közép-Európára nézve marginálisra becsülte a tartósabb száraz meleg idõszakok valószínûséget, ehelyett bárikus mocsarat, gyakori konvektiv csapadékot helyezett kilátásba - ez is beigazolódott . Van tehát példa sikeres szezonális kitekintésekre, ezek mögött minden bizonnyal komoly szakmai tudás rejlik es a metnetre sajnos elég gyakran jellemzõ hosszútávú agnoszticizmust ezt véleményem szerint kellõen megcáfolja (ehhez jön meg a CFS februári, márciusi kiváló teljesítménye, amikor hetekkel elõre jól belõtte a több fokos pozitív anomáliat.

Még csak trópusi éjszaka sem lett sehol.
Jön a tél.

Nagyon tetszett az összegzésed.
Nem lehet az egyenlítõ felõl az Arktisz irányába nyomuló meleg légtömegekrõl, meleg "felhalmozódásról" valamit összerakni, nem lehet ott a kutya elásva?

Ezért van a "FELTEHETÕEN" kitétel. Óvatoskodok -az idõjárás, pláne a tavalyi téli félév, megtanított erre. Jelenleg én így látom a dolgokat, és akceptálható indokaim is vannak erre. Azt valóban nem célszerû kijelenteni hónapokkal elõre: ÍGY LESZ!
De azt mondani: HALVÁNY LILA GÕZÖM SINCS RÓLA -az már a másik véglet.
Én egy kifejezetten zord tél lehetõségét sem zárom ki teljesen idén, hiszen elképzelhetõ, az idõjárás végül ilyennel lep meg. Emlékszem, olvastam arról, hogy a tudósok annak idején a rettenetesen hideg 62/63-as telet is enyhének várták még õsszel...

Jó, de azért jártatni az agyat csak szabad? Vagy jobb, ha ülünk a fejünkön, mondván: kaotikus rendszer, úgysem tudhatunk semmit elõre...
Egyébként az általad elõadottak nem mondanak 180 fokban ellent az én elképzeléseimnek.
Mert éppen az volt a baj a múlt télen, hogy rettenetesen megerõsödött az amcsi hidegmag, sõt, a nekünk kedvezõ Svalbard-Novaja Zemlja-Észak-Ural hidegpool is mintha "átcsorgott" volna oda.
Az ordas amerikai hidegtömeg elképesztõ módon meghajtotta a nyugati áramlást, melyet az elsorvadt északnyugat-eurázsiai hidegmag csekélyke hõkontrasztja sokáig nem tudott meridionálisra fordítani Nyugat-Eurázsiában. Ezért aztán hiába volt a rekord szibériai hófelhalmozódás, a rajta nyilván kialakult roppant hideg légtömegek nem voltak képesek délnyugat felé fordulni. Tartós zonalitás, kifejezett zonális jelleg mellett a DAI nem mûködik, ahogy lász barátunk nagyon helyesen észrevette.
A DAI használhatóságának alapfeltétele a nagyjából szabályos, "normális" Namias-ciklus, a zonális és a meridionális idõszakok ritmikus váltakozása. Ha valamilyen tényezõ idõközben megzavarja annak mûködését, akkor hiába volt a szeptemberi meridionális áramlási kép meg a korai nagy szibériai hófelhalmozódás, az index nem sokat ér.
Természetesen az egy külön kérdés, vajon miért nem vezetett a rekord szibériai hófelhalmozódás erõs hidegmag kialakulásához. Persze, ehhez tudni kéne, Szibéria melyik részén nézi Hari a hóadatokat.
Hiszen Szibéria igen tág földrajzi fogalom, és Közép és Kelet-Szibériában bizony nagyon jelentõs hidegmagok alakultak ki a múlt télen. A mi telünk sorsát azonban nem ez, hanem a nyugat-szibériai, észak-urali (és a kapcsolt jeges-tengeri területek) idõjárása dönti el.

Apc 23.1 most.Holnap reggeli rekord 21.8..kicsi az esély.

Huhh, a végkövetkeztetés teljesen rossz lett, a többihez meg már késõ van.

Hiszen tavaly épp azért bukott nagyot a DAI, mert a szibériai hófelhalmozódás õsz elején 32 éves csúcsot hozott...ez utóbbi önmagában másfél fokot húzott lefelé az indexen.

Szeptember végén Észak-Amerika úgy le volt maradva, hogy öröm volt nézni. Link Október elején gyakorlatilag megkaptuk a 2012-es február õszi kivitelét, brutális fagyokkal.

De még nov. végén, dec. elsõ felében sem utalt SEMMI a továbbiakra. Gyönyörû, kompakt hidegmag, mennek is mindenfelé a "csápok". Link Dec. közepére már túl voltunk az elsõ regionális havazásokon, volt ónos esõ, téli napok, stratus, kb. úgy és akkor indult a tél, ahogy mindig indulnia kellene.

A sorsunkat megpecsételõ felállás mindössze dec. közepére (!!!) alakult ki, akkorra rendezõdött az ideálishoz képest merõleges irányba az északi hidegtömeg tengelye, ráadásul amerikai súlyponttal. Link

És innentõl kezdve begorombult a csigagyár, a többit pedig már tudjuk...

A télközepi hideg periódusnál sem fokozatosan állt össze a helyzet, 2 héttel a hidegbetörés elõtt még SEMMI nem utalt arra, hogy érdemi változás jön. Link A tengely ugyanolyan rossz, ott van az átkozott ciklon is, kapjuk az elõoldalt. 10-e környékén már esetleg lehetett sejteni valamit. Link 20-a után jött is a hideg, de hiába volt jobb a helyzet hónap végén, magában hordozta a gyászos visszarendezõdés esélyét, hiszen az amcsi hidegmag messze nem számolódott fel. Link Nem sokkal késõbb... Link

Szóval röviden összefoglalva: bár a hidegmagok mérete, minõsége, elhelyezkedése valóban jelentõs (DE NEM TELJES) szerepet játszik a téli idõ kialakításában, azok tér- és minõségbeli változásait a legjobb esetben is MAXIMUM 2-3 hétre elõre tudjuk megjövendölni.

Visszanézve az archív térképeket, egy-egy sorsdöntõ ciklon megjelenésének okait nyugodtan kereshetjük abban, hogy hol fúj egyet a bálna a tengeren, vagy kapar ki zuzmót a földbõl a rénszarvas a tundrán...

"Ha már igazi nagy tél feltehetõen nem is lehet idén,...."

Persze definíció kérdése is, hogy mi az a nagy tél (átlaghõm, hócsapadék aránya/mennyisége, legalacsonyabb Tmin-ek számítanak-e vagy más), de elég merész kijelentés ez. Biztosan nem vállalkoznék ilyesmire.

Teljesen igaz, én is úgy gondolom, hogy a tavalyi tél makrocirkulációs kezdeménye kialakul ugyan, de aztán más irányt vesznek majd a folyamatok. Hogy ismét olyan déliszeles téli félév legyen, mint tavaly volt, az az én meteorológiai érzékem számára is szinte elképzelhetetlen.
A "csúszópályás" medikrõl jut eszembe, amit már délelõtt le akartam írni: ti., hogy a most kialakuló "nyugaton alacsony, északkeleten magas nyomás" alaphelyzet nem feltétlenül eredményez száraz, kifejezetten meleg, déliszeles idõt. Mert elõfordulhat, hogy az atlanti anyaciklonok peremciklonjai "begyûrõdnek" az északkeleti AC alá, így inkább mediciklon-ízû, felhõsebb, csapadékosabb idõjárás jönne szeptemberben, déli helyett keleti, délkeleti szelekkel. [esõ]

Hát, arra nincs képesítésem. Érdekel a téma, de nekem más a végzettségem.
Még az jutott eszembe, hogy végeredményben a hidegmagok viselkedése adja a mi telünk rendkívül gyakori "szendvics" jellegét is. Még rosszul fejlõdõ északnyugat-eurázsiai hidegmag is létrehoz tél elejére akkora hõkontrasztot, mely révén minket is érintõ hidegelárasztás éri Európát. De ezzel ki is fújt a dolog: csak január végére, február elejére képes a tartós nyugati áramlás összegyûjteni északkeleten annyi hideglevegõt, hogy ismét legyen hidegbetörés, és valami téli formája az idõjárásnak országunkban.
Egyébként a tavalyi télnek is volt szendvicsjellege a november végi, december eleji, majd a január végi hideggel, közte enyheséggel.
Jobban regenerálódó hidegpool mellett a szélsõ "hideg kenyérszeletek" idõben vastagodnak, a belsõ enyhe "töltelék" vékonyodik. De sokszor kifejezetten hideg teleken is megfigyelhetõ a szendvicselrendezõdés, karácsony körüli enyhüléssel.
Úgy tûnik, idén is szendvicstelünk lesz. Nem feltétlenül rossz az. Pl. az 1983/84-es télen egy november közepétõl december közepéig tartó jobbára száraz, fagyos idõszakkal indítottunk. Nemcsak a kisebb tavak, bányatavak fagytak be, de a Balatonon is lehetett korizni december elején. Aztán menetrendszerûen megjött a napfordulós enyhülés, enyhe volt a karácsony és az újév. Az enyheség január közepéig tartott, de a harmadik dekád már havas volt. Utána egész februárban havak, hidegek.
Ez a tél is egy emlékezetes enyhét követett: az 1982/83-ast. Ha már igazi nagy tél feltehetõen nem is lehet idén, egy ilyen "szendvicset" elfogadnék.

Ne hagyd magad, írjál csak, akit nem érdekel, hát ne olvassa! Csak egy momentum: Tavalyelõtti télen a fél dunántúl hóba fulladt, többször is. Viszont lényegében akkor is igen hasonló volt a makrofelállás a múlt télihez, lényegi különbség abban mutatkozik, hogy a tavalyelõtti télen a csúszópályás medik gyakoribb hátoldalas szitut hoztak a nyugati országrészre. Keleten egy nonszensz, már - már komédiába illõ két tél volt! (Leszámítva a tavalyelõtti márciust) Egyszerûen itt nem ilyenek a telek! Normális talajfagy, tartósabb jégtakaró nélküli, egész téli enyhe saras idõ nem jellemzõ. Vannak enyhe telek természetesen, de hogy lényegében ugyanabból a fura blockingos helyzetbõl adódjon, és még akár a gondolat szintjén is felmerüljön hogy ez fog folytatódni... Az hogy a harmadik tél is ezt (vagy nagyon hasonló) felállást hozzon nehezen tudom elképzelni. Bármilyen tél lehet, más okból, más felállás miatt akár nagyon enyhe is, de hogy újra egy ilyen makro felállású lárvatél legyen az azért már igazán döbbenetes lenne, és rendkívüli.

És jön az esõ:
Link

Nem akarsz éghajlattan könyvet írni? De most komolyan!

Én kivételesen a tavalyi forgatókönyv megismétlõdését érzem valószínûbbnek. Pontosan amiatt, amit leírtál...

Hát írd meg fél mondatban a lényeget, pubikám, ha tudod! De minden benne legyen ám!

Szóval, a folytatás: ezek a hidegmagok bizonyos mértékig antagonizmusban állnak egymással, és idõben is "libikóka játékot" játszanak. Ezzel magyarázható a téli idõjárás nagyon jellegzetes reciprocitása Európa és Észak-Amerika között, és a mi téli idõjárásunk olyan szingularitásai, mint a karácsonyi hóolvadás ill. az azt követõ határozott lehûlés január elején, közepén.
Tipikusnak mondható ugyanis nálunk egy tél eleji hideg epizód november végén, december elején, amit határozott enyhülés követ a napforduló környékén -hogy aztán jobb fajta teleken januárra újra megjöjjön a hideg, a hó. Ennek valószínû magyarázata a "két hidegmag" teória fényében a következõ:
elõször a szibériai (tulajdonképp északnyugat-eurázsiai, nyugat-szibériai, Észak-Ural környéki) hidegmag erõsödik meg, itt lesz elégséges a hõkontraszt a hidegleszakadáshoz. Azért tesz szert kezdetben elõnyre az eurázsiai hidegtömeg az észak-amerikaival szemben, mert Eurázsia nagyobb területû kontinens Észak-Amerikánál, és a szárazföld lehûlése gyorsabb a tengereknél.
Ez a hidegleszakadás éri el nagyon gyakran Európa középsõ területeit november közepén, második felében (ritkábban már a hónap elején is) Azonban a hidegleszakadással járó hõtranszport erõsen lecsökkenti a hõkontrasztot, az északnyugat-eurázsiai hidegpool egy idõre "akcióképtelenné" válik, ami a stabil örvényesedést, meridionálisba váltást illeti. Ezenközben az észak-amerikai hidegmag behozza lemaradását, a napforduló környékén már rendkívül fejlett tud lenni. Emiatt a hemiszférikus hõkontraszt nagyon kiélezõdik, felgyorsulnak a nyugati áramlások. Innen a téli napforduló jellegzetes makrofelállása: Észak-Amerikára szakadó hideg, Európában dühöngõ zonalitás. A nyugati áramlási szalagot az eurázsiai hidegpool, éppen mert tél elején "ellõtte a puskaporát", lenullázta a hõkontrasztot, egy ideig nem képes meridionálissá görbíteni.
Viszont normális fejlettségû, nem csökevényes északnyugat-eurázsiai hidegmag ilyenkor elég gyorsan regenerálódik, hiszen a zonális áramlások egy idõre lehetetlenné teszik az észak-déli hõcserét.
A hõkontraszt hamarosan erõsen kiélezõdik kontinensünk környékén, és január elején újra ránk szakad a sarki (szárazföldi) hideg.
A DAI használhatósága is kitûnõen magyarázható a két hidegmaggal. Negatív indexérték (hideg télelõ) akkor áll elõ, ha fejlett, és regenerálódásra hajlamos az északnyugat-eurázsiai hidegmag. A Namias ciklus ilyenkor, nagy hõkontraszt mellett "mûködik jól" Gyenge hidegmag mellett a ciklus elkent, nehezen fogható meg. Tehát, fejlett hidegmag mellett le is szakad a hideglevegõ, korán, és akár ismétlõdõ jelleggel. Ekkor hátoldali-ciklonális, hûvös, szeles, viszonylag csapadékos nálunk a szeptember és október eleje. A Namias-ciklus átlagos idõtartama 4-6 hét, azaz a szeptemberi meridionális fázis éppen novemberre tér vissza, méghozzá masszívan. Ezért aztán a tél eleje hideg, gyakran havas. Ha gyenge, rosszul regenerálódó a hidegpool az illetõ szezonban, úgy a szeptemberi meridionalitás sem jön létre (hanem elõoldal, AC van) illetõleg a november végi, december eleji erõs,tartós lehûlés is elmarad.
Fentiekbõl érthetõ, miért tényezõje a DAI-nak a korai szibériai hófelhalmozódás. Hiszen a sok hó a hidegmag kialakulását segíti, a hidegmag pedig a szeptemberi hátoldali helyzetet nálunk. A két tényezõ, azaz a szeptemberi makrocirkuláció és a szibériai korai hófelhalmozódás között Hari szerint is korreláció van, ha nem is nagyon erõs.
Tulajdonképp a DAI elmélete megadja a kulcsot latolgatásainkhoz. Az északnyugat-eurázsiai (és az észak-amerikai) hidegmag kifejlõdési, regenerálódási hajlam, -úgy tûnik- tartós, változatlan dolog. Jellemzõ az illetõ téli félévre. E hajlam csírái már nyár legvégén, õsz legelején tetten érhetõk. Tehát, már most érdemes figyelni, hogy a sarki hidegbázis kezdõdõ növekedése hol erõs: az amerikai arktikus szigetvilágban, avagy Északnyugat-Szibériában (és a kapcsolt jeges-tengeri területeken)
Esetleg mindkét helyen -bár ez, ahogy említettem, ritka.
Honnan vesszük észre, hogy jól(vagy rosszul) fejlõdik az illetõ hidegmag? Gondolhatunk a magasban elhelyezkedõ levegõ hõmérsékletére, de még sokkal jobb, ha a makrocirkuláció jellegét figyeljük Európában, és Észak-Amerikában. Ha fejlõdik a mag, és ezért kiélezõdik a hõkontraszt, akkor leszakad a hideg, ciklonok képzõdnek alacsonyabb szélességeken is.
És itt van a bökkenõ! Nézzük Észak-Amerikát 180 óránál:

Link

Rengeteg hideglevegõ a szubarktikus régióban, alacsony szélességen elhelyezkedõ cikloncentrum, az 5 fokos, sõt a 0 fokos T850 izoterma is elég mélyen benyomul az USA területére.

Eközben Európa:

Link

Anticiklon-öv a kontinens északi fele felett, a nyugatik áramlásos zóna messze északon, és nincs nyoma polárfronti expanziónak, hidegleszakadásnak. A nullás és az ötös izoterma egyaránt csupán fenn északon látható.
Északi hemiszféra szintén 180 óránál:

Link
Link

Észak-Amerikába meridionális cirkuláciõ révén benyomuló hideg légtömegek, míg Európa térségében északi zonalitás, északon maradó, expanziós hajlam nélküli sarki hideggel.
Ez a kép szeptember elején már elég súlyos. Az északnyugat-eurázsiai hidegpool renyhe fejlõdésére utalhat. Néhány hete még Európához volt közelebb a hideg, de most, ahogy a sarkvidék lehûlése megkezdõdött, hirtelen a tavalyihoz hasonló bárikus és hõmérséklet-eloszlás kezd megjelenni.
Lehet, az idõjárás tényleg az egy évvel ezelõtti úton jár majd? Bizonyos jelek erre mutatnak.
De persze könnyen elképzelhetõ, hogy egy ideig ezt az utat követik a folyamatok, majd váratlanul letérnek róla. A magam részérõl ez utóbbit valószínûsítem.

Most ugyanolyan hõmérséklet van itt mint keleten, köszönhetõen a sok felhõnek.
Sajnos ebben a hónapban egy ilyen ittragadt nedves mocsárhelyzetben már több a felhõ mint júniusban vagy júliusban, nyáron sokkal több napsütés lett volna.
Ma tiszta hochnebelszerû felhõzet volt!

Ma már meleg volt, fülledt és izzasztó, személy szerint jobban tetszik, mint az elmúlt napok hûvös idõjárása, és tarthat még jó darabig a nyár, hajrá..

Az ország legnagyobb részén még úgy gondolom, lesz legalább 1 hõségnap, délen több is.

Itt még 22,9 fokon állunk. A Tmax a tegnapi 28,1 fok után csak 27,9 fok lett.

Az is szép!

Tegnap Békéscsabán 24 fok volt a kh., tiszta tél.

Na, jó..

Itt 21.1 fok az akt. T...

Nem dõlt,maradt a szegedi de a második helyre jó volt a gyöngyösi 21.2 fok.

A Roschach tesztet kéretik más fóromon kitölteni

Ha elfogy a fád akkor kemény volt a tél

Szerk:.Most nézem az OMSZ oldalát és már van ECMWF relatív nedvesség elõrejelzés is!(Térképes) Link

Bele is vizelt a Balatonba? Link

Irigyellek benneteket, ahol napok óta 25-30 fok van, ide is elkellne már egy kis meleg.
A mai 22 fokot úgy éltem meg, hogy le kellett vennem a pulcsimat!
Nagyon fülledt idõ volt, az este is nagyon kellemes, 20 fok van, remélem lesz melegebb is a következõ napokban.

Az szép! Itt 18,8 fok volt a minimum. Most is enyhe az este, 21,7 fokon állunk.

32 fok volt ma a Tmax. 4 után tele volt a strand.

Trópusi éjszakánk volt, csak 20,5 fokig hûlt le a levegõ reggelre.
Egész éjszaka élénk, néha erõs volt a keleti, délkeleti szél.

Végre valami szép is a radaron! A 19,óra10-es képen egy kék kiskutya éppen vizet iszik a balatonból, hát van mibõl!!

Az elsõ nagyobb (és tartós) hidegleszakadást már szeptember közepére várja oda a friss GFS: Link Link Ezek maximumok: Link Plusz kiterjedt reggeli fagy: Link
Eközben Európában (olyan ismerõs, nem is tudom, honnan): Link

Itt nemcsak a "szagérzékrõl" van szó. Az alább fanyalgók úgy látszik, nem tudják, hogy elméleti megfontolás van véleményalkotásom mögött. Az õ kedvükért (és tiédért is), rögtön ki is fejtem ezt. Ebben is vannak hipotetikus momentumok, de aránylag kevés, fizikailag megalapozott és egészében jól illeszthetõ a megfigyelésekhez. Szóval, szó sincs itt "dávidmihálykodásról".
Az elsõ feltevés, hogy a mi téli idõjárásunkra két hidegmag van közvetlen vagy közvetett hatással. Az elsõ a szibériai (fõleg nyugat-szibériai), melyet valamennyien jól ismerünk.
A másik a grönland-észak-amerikai, mely a kanadai arktikus szigetvilág, a Hudson-öböl, és Nyugat-Grönland fölött alakul ki (tavalyi "vendégszereplése" Kanadában és az USA-ban emlékezetes)
E hidegmagok kettõs hatást fejtenek ki. Elõször is, az általános hemiszférikus hõkontrasztot növelik, ezáltal nõ a nyomásgradiens és a féltekei nyugati áramlási szalag sebessége.
Másrészt ott, ahol elhelyezkednek (mondhatni helyileg) megnövelik az un. baroklin instabilitást, ami stabil örvényesedéshez, meridionalizációhoz, hidegleszakadáshoz vezet.
A hidegmagok fejlettsége nagyon eltérõ lehet. Általában az egyik jóval fejlettebb a másiknál. Az csak hemiszférikusan kifejezetten zord teleken fordul elõ, hogy a sarkvidéki hidegfelhalmozódás lehetõvé teszi mindkettõnek a nagyra növését. Ha az egyik mag (pl. az amerikai) sokkal fejlettebb, mint a másik, annak "gyászos" következményei vannak a gyengén kifejlõdött hidegtömeg környékének hidegleszakadásaira. Mert egyrészt, nem lesz ott kellõ hõkontraszt, kicsi lesz a baroklin instabilitás, nem jön létre stabil örvényesedés és meridionálisba fordulása az áramlásoknak. Másrészt a másik mag nagy fejlettsége az általános féltekei hõkontraszt kiélezésével "meghajtja" a nyugati áramlási szalagot, mely a kisebb mag környezetének amúgy is gyenge hidegleszakadásait "elfújja", állandó zonalitást biztosítva az érintett területen. A tavalyi telünkön jól megfigyelhetõ volt mindez. (folyt köv.)

Bezzeg, ha szupercella lett volna.
Amúgy grat a mumushoz.

Ma már majdnem kisütött a nap néha csepergett Tmax.21,6 fok õszies hangulat mégis ez volt a héten a legkellemesebb nap.

Én - ha enyhe lesz a tél - elhatároztam, hogy végigbográcsozom.

De mivel most költöztünk magánházba, így - Murphy törvényei alapján bizonyára hosszú és kemény tél következik... Mindenesetre rendeltem 4 erdei köbméter tölgyfát.

Kardodba dölsz, esetleg megeszed nem létezö kalapod?

Én tudom: semmit.

Nagyatádra így érkezett tegnap a zivatarlánc. Link
Videokkal kapcsolatban nagy az érdektelenség, így nem pakolom össze..

Ne ismétlõdjön meg az elõzõ mert akkor nem tudom mit csinálok...

Link 'E' tipusú meridionalitás uralkodott az elõzõ télen. Én ennek ellenére nem várok most hideg telet. Könnyen megeshet, hogy ugyanaz a verkli fut majd le, mint az elõzõ télen. Az USA-ra rászakad a hideg, nálunk meg enyhe és száraz lesz a tél.

Nem tudhatjuk milyen telünk lesz,de én szárazabb,hidegebb télre teszem a voksom,de majd meglátjuk.Az ilyen anomáliákban mint a CFS azért sem bízok mert megnézhetjük a 2012 januári CFS-t amit februárra jelzett és tudjuk hogy mi lett a vége!

Ez nagy vonalakban így van, a zonalitás halott.
Viszont ahogy most esik egész nyáron, júniusban itt semmi csapadék nem volt, elõtte májusban végig esett, március-április száraz volt, aztán február végig esett, december és január elsõ fele száraz, majd elõtte novemberben végig esett.
Errefelé a nyár 400 mm felett volt, Debrecen felé meg alig esett.
A 2012-es február nagyon kemény téli idõt hozott, a 2013/14-es tél meg rekordenyhét.
Tehát elõjelek ide elõjelek oda, lehet akármilyen tél.
Fõleg hogy akár 0 mm-es hónap után tud jönni 180 mm-es is.
Tehát a két véglet is lehet egy télen, mint ahogy ez meg is történt múlt télen.