Meteorológiai társalgó

Szép jó reggelt!Hát nem gondoltam volna,hogy ennyire lehet örülni egy kis napsütésnek! Talán mert nem vártam,legalábbis reggelre nem!
Tehát szép idõnk van,végre!Úgysem tart sokáig,a hétvége ismét ratyi tehát élvezzük ki!

Nyilván nem minden esetbe, de hogy a mi telünkhöz nagyon is szükséges az egy biztos...Hát láthatod milyen hideget kapunk majd észak nyugatról, az minden csak nem hidegre hasonlító valami, hegyek perszer kivételek lesznek.

November végére itt volt keletre a bivaly erõs AC és mi lett belõle itt a Kárpét medencében, jóformán semmi, Székelyföld volt az egyedüli régió ahol az igazi tél beköszöntött, és lám egy pár nap alatt fel is számolódott, tehát keleti AC nem minden esetben jelent nálunk telet.

Szép jó reggelt!Decemberhez képest forró reggelünk van +4.5C minimummal A vastag téli kabátba leizadtam munkába jövet
Hogy egy kicsit távolabbra is nézzünk, egy biztos 10-kéig átlag feletti T-k lesznek, talán kicsit tovább is, meglehet h az idõjárás majd próbál alakitani a decemberi anomálián és esetleg december 15 után, pont az ünnepekre valami alakítani.Mind atól függ hogy észak keletre ki e fog számunkra alakulni egy jó AC, és hogy hatással is tudjon ránk lenni.

Bakonyvár:Zöldeket beszélsz!Mit szólsz mondjuk rá a tegnapi +9 maxihoz? Rá néztél te a tegnapi hõmérséklet térképre, és láttad a tegnapi maxikat Kárpát medence szerte?

Áttetszik már a nap a felhõkön, hosszú idõ után ma végre elérhetjük a 7 fokot ? Utoljára itt nov.23-án volt 7 fok, azóta átlagos a T vagy néha alatti (pedig ez az ország jég és hómentes helye). Már egy hete -2 és +5 fok közt mocorog a T, nem ugrált valami nagyokat.
Egyébkét hazánkban a téli hónapok átlaghõmérséklete évszázados skálán 0 fok körül van (Pápán állítólag a dec. +1, a jan. -1, a febr.-0,5 emlékeim szerint 1901-50 közt és országos átlagot ide ide saccolom). Ebbõl az is következik, hogy megmaradó hó a T miatt csak kb. 40-50 napig lenne lehetséges egy télen. Persze ha levonjuk a száraz hidegeket, akkor még kevesebb (sokszor eltelik akár egy hónap is érdemi csapadék nélkül, hiába van fagy. Ha a hosszasabb fagy elõtt esik nagy hó, akkor lehet csak tartósabb hótakaró). Nagy szerencse kell ahhoz (mint pl. tavaly jan-márc idején), hogy viszonylag gyenge fagyok mellett sok és tartós, többhetes havas idõszak legyen síkvidéken. Persze akkor /tavaly/ extrém sok hó is esett itt.
Vagyis nálunk a mostani átlagos téli idõ, vagyis a dec. eleji +3,-1fokos napi átlagok idején természetes, hogy csak inkább a hegyvidékeken esett hó, bár csapadék volt elegendõ. Sok év átlagát nézve a mi síkvidéki teleinkre nem jellemzõ a hosszú havas idõszak. Azoknak, akik a belvárosokban fél télen porhóra várnak, vagy a következõ jégkorszakig kell élniük, esetleg 1000 m feletti hegyre költözni szükséges. Persze még ott van Szibéria,Grönland, Antarktisz stb.

Bár ismertek olyan esetek, amikor az USA területén ÉS Európában is egyidejûleg télies az idõ, valószínûleg ezek olyan esetek, amikor a hideg mennyisége is nagyobb a féltekén. Egy érdekes összefüggés(?) lehet, hogy a felmelegedést a kontinensek belsõ területei fékezik a maguk negatív anomáliájával. Hogy ez oka, vagy következménye a meridionalitásnak, jó kérdés. Ebbe a sémába jól beleillik az, hogy Észak-Amerika belsõ területei állandóan hidegöblítés alatt vannak.

Annyi azonban bizonyos, hogy ez a rezsim nem sok jóval kecsegtet a télfanoknak, hiszen ez Eurázsia esetében azt jelenti, hogy nagyjából Kazahsztán és Szibéria térsége illetve Oroszország belsõ területei kapnak negatív anomáliát, de Európa pozitívat. Legalábbis ez olvasható le az elmúlt 11 hónap hõmérsékleti anomália térképérõl.

Szép reggelt mindenkinek!

Szerdán folytatódott a borongós, párás idõ, a napot nem láthattuk tegnap sem itt.
De egyértelmûen javult az idõ, hiszen csapadék már nem hullott, a szél ekelti irányból már nem erõsödött meg, és enyhült az idõ is.

A ciklon végösszege maradt 59 mm, napi bontásban : vasárnap 17 mm, hétfõ 35,6 mm, kedd 6,4 mm.
A környék 3 - 3 és fél napja sártenger, végeláthatatlan víztenger, szûnni nem akaró tócsák és tocsog minden a vízben, tényleg mint egy hatalmas vizes szõnyeg, úgy jellemezhetõ.

Éves csapadék december 2.-ig 840,5 mm-t ért el, december elsõ 2 napja pedig kerek 42 mm csapadékkal kezdett, nem rossz.

Egyébként a ciklon elég határozott széllel is járt vasárnap estétõl - hétfõ éjjelig.
Vasárnapi Wgmax : 45,6 km/h,hétfõi Wgmax : 50,2 km/h volt.

Összességében kijelenthetem, hogy ez a november 30. - dec. 2 közötti mediterrán ciklon adta a legtöbb csapadékot eddig télen, 8 éves méréseim alatt nem hullott még egyszer sem ennyi csapadék télen egy mediciklonból.

Illetve az idei 5 db komoly csapadékú ciklonok közül ez a 2. legnagyobb csapadékú volt, Top 2-es.
----------------------------
A 300 m feletti részek tényleg borzalmasan néznek ki, katasztrofális a helyzet a fõvárosi agglomerációban és az északi -khg.ben.
Kedd reggelig még 20000 ha maradt feltérképezetlen , feltehetõen itt keletkeztek a legnagyobb károk sajnos.

10,5 évvel késõbb a 2004 február 20. körüli borzalom után idén megismétlõdött a helyzet!
Csak idén annyi a különbség, hogy síkvidéken kevesebb helyen volt jeges pusztítás, inkább 300 métertõl feljebb jelentkezett az erõs jegesedés, tehát a jégkár kisebb területen jelentkezett, de erõsebben.

2004-ben 15000 ha károsodott, idén kb. szitény 15000 ha körül lehet a károsodott terület, ami a Pilisi Parkerdõ Zrt. 65000 ha-os területének mintegy negyede.

De ne sajnáljuk túlzottan az erdõket : 2004-ben is megtörtént ez, mégis szép környezetben lehetett kirándulni pl. az utóbbi jó néhány évben, meg nem mondta volna meg senki hogy itt katasztrófa volt, én sem. Ültetnek rengeteg új fát, a takarításokkal hónapok múlva végeznek és szépen helyre jön majdnem minden néhány év múlva.
Természetesen a környezõ erdõk még valószínûleg hetekig zárva lesznek.

Ez esetben ez nem is baj talán.
Egyrészt ha feljönne, meleget rántana ide, másrészt csapadék sem kell már sehová az országban idén (mármint folyékony )

Genova után kicsit elbizonytalanodik: Link

Kár-kár...persze, kár, nade most a természetet féltjük a természettõl? Vagy hogy is van ez... igaz, már az erdõ nem a természet kategória, hiszen gazdálkodunk rajta, s ez a kár minket embereket érint... túl sok mindenbe benne van már a kezünk ez a baj... Ónos esõ volt és lesz is még egy-egy erdõ életében, nem egy csoda dolog ez...

Mielõtt sokan elindulnának ész nélkül fotózni a hegyekbe, talán érdemes ezen elgondolkodni:

"Mentõcsoport tagként voltam fent Dobogókõn, szóval esõ kézbõl láttam milyen a helyzet, és az is halottam, hogy kb mi várható.
Ahol ónos esõ esett, ott MINDEN ÉLETVESZÉLYES!!!! és ez az enyhüléssel sem fog azonnal megoldódni. Pont hogy veszélyesebb lesz, mert a jég elkezd olvadni, és azokat a fákat sem fogja megtartani, ami eddig tartott. Az erdészet azt mondta, hogy az utak után a turistautak jönnek, amíg azok nincsenek kitakarítva nem érdemes rájuk menni."

A Vértestõl a Bükkig mindenütt életveszélyesek az erdõk magasabban fekvõ részei! Akinek még ez sem elég, az nézze meg ezt a videót a Pilisbõl. Volt egy barom, aki felment filmezni...

Link

Az átlagnál nem sokkal hidegebb havas vagy inkább zord idõt sejtesz erre a kérdéses idõszakra?

A wetterzentrale.de oldalon levo modelleken nezd meg a t850 es a t500hpa terkepeket, azon az aramlasi viszonyokat dec.10. korul es azutan. Onnan olvastam le ezeket a dolgokat. Linket nem adok, mert most telefonrol vagyok.

Genovai: Link
Csak aztán nehogy végtelenített elõoldal legyen a vége... kicsit már unnám!

Szibéria, mit mondanak a japánok és a JMA 12-e körülre (ha jól emlékszem korábban ekkora várták a téli idõ megérkezését), mert az ECM már a 10+ fokot sem tartja kizártnak ide nyugatra. Van valami remény?

Az ilyen "sajátfelelõsségemre" embereket szoktuk menteni a hegyrõl, akik a "nemgondoltamvónaezt" dumát nyomják arcoskodóan, mikor már biztonságba helyeztük.
Ha egyszer tilos bemenni az erdõbe, azt nem kiszúrásból rendeljük el.

Emlékezetbõl írtam, annyi bizonyos hogy a hosszan tartó ónos ráfagyásra, és Bükk fennsíkra utal, késõbbi, vegetációs idõszakban látványos kopaszon maradt koronarészekkel, fákkal (?). Nem tudom írt e konkrét fafajt. Nem egyszerû megtalálni, ha rábukkanok , akár késõbb is , idézni fogom. Logikusan végiggondolva magasabban fekvõ területeken még inkább kialakulhat tartósabb ónos réteg a fákon. Ha ehhez hozzágondoljuk a szél esetleges hatását , az még súlyosbíthatja a helyzetet.
deby! Szerintem súlyos helyzet alakult ki nem kis területeken az erdõk egy részében! Hatása most még nem is belátható, a következményei is nagyon komolyak lesznek! Nem kéne a bulvármédia hülyeségein lovagolnod, fõleg nem azok alapján véleményt alkotnod.

Khm...., ezt mibõl gondolod?
Felteszem,, az összes kár (amiben benne van a gyakorlatilag nem felmérhetõ erdõgazdasági károk) több 100 milliárd!!-os nagyságrendû. Mi legyen a terítéken vajon?
Illetõleg remélem nem az irigység beszél belõled..., nincs miért...

Látom sokaknak nem tetszik, hogy sokan felmennek az életveszélyes jeges területekre. Én elmondom õszintén, saját felelõsségemre én is bemennék egy ilyen területre. Lehet hogy vakmerõen hangzik, de mint amatõr fotós rabja vagyok az ilyen természet által kreált csodáknak. Igaz ekkora mennyiségben már nem annyira csoda, mint amilyen veszélyes.Viszont meg kell jegyeznem én nem katasztrófa turistáskodnék, nem selfieznék hanem látványos természetfotókat készítenék.

Kár ,hogy a jó kis téli,havas helyzetek helyett egy az ország 1%-t(az is a magasan fekvõ részek jó részt) érintõ állapot van terítéken mindenhol.(Blikk: Jég alatt az ország)
Ha ez Szabolcsban vagy Zalában történik meg,a kutyát se érdekelné..........

Köszönjük szépen az elemzést, reméljük így is alakul. Az amerikai zonalitásról tudnál szolgálni egy linkel?

Mit tegyünk, ha ónos esõ esik?

Nagy, téli veszedelem az ónos esõ, amelynek hatására a fagypont alá hûlt növények felületén vastag jégpáncél képzõdik: ez megakadályozza a rügyek lélegzését. 4-5 napnál tovább tartó jégpáncél alatt a termõrügyek elpusztulnak, ezért a jégréteget ütögetéssel el kell távolítani, vagy legalább meg kell tördelni.
Bálint Gazda Írásából másoltam..

Így van. A jegesedés semmi kárt nem tesz a rügyekben, sõt haszna lenne, ha nem volna a súly, ami letörné.
Régen ilyenkor mentek ki a gazdák, és mint a diófákat, kezdték leverni a jeget a szõlõkrõl. Másik évben pedig rekord termés volt, nemcsak a levert gallyakon. Most viszont a behasadt, nyílt sebzett fákon, cserjéken a téli gomba-ágelhalás vírus támad.
Aki tudja, ha levágott egy kar, vagy 2kézújnyi ágat, le kell festeni valami lezáró anyaggal, más nem olajfestékkel, vagy célzott gombaölõ szerrel.

Igen-igen, vágom, gondolkoztam is, hogy ezt hozzáteszem és hogy újabb enyhe napok jönnek, de nem akartam annyit rizsázni, gyakran én is olyan lusta vagyok, hogy a hosszabb hsz-ek felett elsiklok. Néha a kevesebb több.

Annyit gyorsan hozzátennék, hogy ma már lényegesen melegebb volt, mint az átlag.

Ilyenkor a napi kh. már csak 1 fok, ehhez képest a minimumok is csak 1-5 fokig tudtak lemenni, plusz a Tmax is sok helyen az átlag fölött volt.

Szóval a mai nap kb. 3 fokkal enyhébb, mint az átlag.

Nem eszik ám olyan forrón azt a kását.
Több tényezõs a játék. Elõször is annak a szubtrópusi depinek kellene összeállni az Atlanti-óceánon az azori ac nyugati peremén Link , amely késõbb "bemászik" a Rossby övbe. Ezt követõen az amcsik felõl érkezõ rövid hullámú teknõ elõoldalán Link , hogy melyik "háborgásból" Link fog kialakulni, az még jócskán bizonytalan.

Kedvet kaptam ma kicsit elmélkedni az idõjáráson. Rá is értem ma, megnézegettem a jelenlegi helyzetet, a közelebbi és távolabbi kilátásokat és szõttem pár elméletet is a decemberi idõjárással kapcsolatban, amit most nem rejtek véka alá.

Elõször is kezdeném azzal, hogy végre közelebb kerültünk az átlaghoz, a talajközeli és a T850-es hõmérséklet is az átlag körül mozog... Ennek akár örülhetnénk is, de ez csak arra elég, hogy egy lépcsõvel közelebb vagyunk az általunk várt téli idõhöz, a havazáshoz és egyéb kiegészítõkhöz. Kövezzetek meg, de én nem dobom hanyatt magam attól, hogy átlagos téli idõnk van... Ha mindig a sokévi átlaghoz igazodna az idõ, akkor itt nem nagyon lenne tartósan megmaradó hótakaró, nyáron pedig csak a nagyon bátrak merészkednének bele a Balatonba, a nyaralók azt hiszem sokat káromkodnának. Az átlag csak egy támpontnak jó, nem biztos, hogy szerencsés ahhoz viszonyítani... Síkvidéki hótakaró szinte mindig az átlagtól hidegebb körülmények közt alakul ki, ez a mostani átlagos langyos víz abszolút nem boldogít, de ez egyéni szoc problem.

---

Kicsit latolgatnék is akkor. Hiába volt itt blocking, azonalitás, mediciklonok, bedöglõ izlandi akciócentrum, egyszerûen olyan távol voltunk egy emberes havazástól, mint Makó Jeruzsálemtõl. Tudom, hogy ez egy gumicsont és van ezer ellenpélda, de nekem már akkor büdös volt ez a november végi, december eleji télvárás, amikor az USA-ban elkezdtek a hóviharok tombolni, rekordhidegek röpködni. Joejack vetette fel, hogy az USA hatalmas területû és így szinte mindig találni extrém idõjárási szitukat. Én csak pár éve figyelem ezeket az amcsi hideghullámokat és azt figyeltem, hogy a középsõ és keleti területeken minél délebbre jut a hideg levegõ, annál durvább "melegpumpa" indul az óceánon át Európa irányába... Ezt most nem akarom kivesézni, így is hosszú ez a hozzászólás, szerintem érthetõ nagyjából. A mostani novemberi hidegbetörés egészen Floridáig lejutott, szóval igen keményen sikerült ott a télkezdet, ez (és talán a többi összetevõ) keresztbe is vágta a november végét, december elejét...
Mivel a modellek még nem villantották fel a hideg, havas idõ lehetõségét, ezért ezt a vonalat kezdtem el vizsgálni. Jelenleg az USA-ban elég lightos a helyzet. Kisebb próbálkozások vannak Kanada felõl, mivel ott elég izmos szokásos módon a hidegmag. Az utolsó próbálkozás december 10. körül látszik a keleti partvidéken, utána Európát megszégyenítõ zonalitást villant fel a GFS szinte az egész észak-amerikai kontinensen. A kanadai hidegmag is visszavonulót fúj, meridionális áramlásnak nyomát sem látni... Ennek én kiváltképpen örülök, ugyanis erre alapozva én most megkockáztatok egy komoly európai hidegbetörés lehetõségét december 20. körül. Nem tudom, hogy az amcsi zonalitás mennyire gyakori és tartós, de ha szerencsénk van és hasonlít az európaihoz, akkor ez nemcsak 1-2 napos berendezkedés lesz. Ez pedig akár egy szép karácsonyi idõszakot is eredményezhet.

Természetesen az elõbb leírtakat tessék fentartásokkal kezelni!

Hülyeség!
Úgy értem, nem amit a Réthly írt, hanem hogy maga a jégbevonat károsítja a fákat.
A jégbevonat nem károsítja a fát vagy a rügyeket, az nem úgy van hogy a fák lélegeznek télen, és ha jég van rajtuk és nem tudnak lélegezni, akkor elpusztulnak.
A növény nem ember, hogy ha lefedjük és nem kap levegõt, akkor megfullad!
Írtam is errõl korábban Link Link Link
Az idei januári ónosesõk után, amikor 1 hétig jégben volt minden, nem lett volna szabad egy rügynek és egy virágnak sem kibújnia, mégis volt virágzás.
Amirõl Réthly ír és ami elképzelhetõ, az az, hogy a rengeteg letört, leszakadt, lehasadt ág milliónyi seb a növényeken, ezeken keresztül pedig a gombák behatolva el tudják pusztítani a növényi részeket vagy az egész növényt.
A tavaszi fagyoknál lévõ öntözésrõl ott az elsõ linkem.

De érdemes, de ha elkezded akkor folyamatosan kell esõztetni, addig míg le nem olvad a képzõdött jégbevonat.

Fafajt leír esetleg?
Ugyanis ilyenkor leginkább a bükk károsodik szöveti szerkezetébõl adódóan, a megmaradó fa igazából csúcs - és ágtöréseket szenved. Ezek a friss "sebek" mintegy fertõzési kapuként jelentkeznek. A bükk pedig nagyon is hajlamos gombásodásra, ezáltal pedig korhadásra is.

Akkor tavaszi fagyok esetén se érdemes locsolni a gyümölcsfák ágait ha az égetés nem lehetséges?

Ezt én is igazolhatom, tavaly a gyümölcsfáim károsodtak az ónosesõ miatt.

A Jégbevonat alatt Nem tudnak lélegezni a rügyek , gyakorlatilag megfullad a növény ..

Borzalmasak ezek az erdõkár hírek! Jó hír hogy a magasabb rétegekben is van + átkeverés. Remélem a Bükk olcsóbban megúszta. Leginkább 500 méter alatti részeket látogatok, ha jól tudom 300 - 400 méter között kezdõdött a kritikus szakasz. Réthlynél olvasni olyat a Bükk fennsíkról, hogy az ónosesõ miatti jegesedés ágelhalásokat okozott(?) , a rá következõ évben elhalt faágaktól csúfoskodott az erdõ. Igaz lehet ez, vagy én értem félre? A hosszú ónos bevonat okozhat elhalásokat.(?)

Most hétvégétõl mennyi csapadék várható? Gondolom messze nem annyi, mint az elmúlt napokban.

Én is láttam sokakat, vakmerõen bementek az erdõbe, holott fejnyi jégtömbök zuhantak a fákról, pár méterre tõlük.

Az áram szolgáltató sem repesett az örömtõl, mikor jeleztük nekik, kijöhetnek, már meg tudják tekinteni a hálózatot. Elmondásuk szerint gyakorlatilag újra kell építeni a rendszert tetemes távolságon.
Jó, persze, tegnap láttuk a híradásokba a nagy, fém oszlopokat, azokat is újra kell telepíteni, de azok sík részen vannak. Itt nálunk autóval, daruval nem lehet a vezetéksor 95%-hoz odajutni.
Nem kis feladat lesz.

Közben folyamatos, jelentõs olvadás van, a felsõ régiókban is, így lassan-lassan könnyebbül az erdõ.
Mi a hétvégi idõszakra sem javasoljuk a börzsönyi kirándulásokat, jóllehet, a jegesedés talán addigra megszûnik, azonban a jelentõs életveszélyt okozó helyzeteket addig nem fogjuk tudni felszámolni az összes úton, turistaúton.

Tök jó, hogy ilyen sokan felmennek. Link

Volt szerencsém feljutni a Normafához, gyakorlatilag 100%-os a károsodás, nincs épen maradt fa, szörnyû és egyben hihetetlen látvány volt, a rétesezõ környéke és valószínûleg végig a kilátóig járhatatlan a leszakadt ágaktól, volt olyan fenyõ aminek csak a törzse maradt meg, erõsen olvadt a jég de még mindig vastagon állt a fákon, viszont életveszélyes a környék az olvadó és lezuhanó jég miatt, tényleg csak egyszer fordul elõ(remélhetõleg) egy ilyen az ember életében, úgyhogy nem bántam meg hogy felmentem, elképesztõ látvány volt.

Ja, és a jég nagy része még fent volt a fákon, 5-7 cm vastagságban, viszont olvadt is, illetve a jégdarabok hullottak, szinte állandóan.

Ma sikerült feljutnom a Normafára, a látvány elég mellbevágó volt. Gyakorlatilag a fák koronájának tetõszintje kb 5-10 m-re lejjebb került, mint régen volt. Tele vannak az ösvények letört ágakkal, kidõlt fákkal. A Gyermekvasúton is 10-20 m-enként kidõlt fák vannak.

Képek holnap

Ezek az üveghegyek!

Így korrekt.

Néhány mai fotó a Börzsöny szívébõl: Link
Párom facebook-os oldalára van feltöltve.

A Reuters cikke: Link

A második, legalább is amirõl én tudok.

Ahol partot ért, sajnos alig vannak mérések, de az egyik part menti állomáson (Civitavecchia) 9 UTC-kor, kb. 1 órával a szem áthaladása után 997,2 hPa-os nyomást mértek. Ez alapján valószínûleg (legalább) 995 hPa körül lehetett benne a legalacsonyabb légnyomás. Különösebben erõs szélsebességeket nem találtam, a Severe Weather Europe facebook oldalán írtak egy 92 km/h-s lökést, de helyszín nélkül. Mûholdkép-animáció a partot érésrõl: Link A szárazföldet elérve a szélnyírás és a hegyek hatására vertikálisan elég hamar "szét is csúszott" az alacsonyszintû és a középszintû központ.

És még az ablakon sem kell kinézni!

Donnie: Felkészül a CFS verifikációra

Várjálmár, nem úgy volt, hogy a meleg jelöli ki a havazás helyét...? Akkor most ez megfordult?

Floo! Hogy is van ez?

Poén, ahol tegnap havazott, az a térség ma az ország egyik a legmelegebb része.

Én már nem tudok mit gondolni Elértük már ma a 9C, gondolta volna valaki h a tavalyi decembert idén felül múlhatjuk az enyheség terén? Legalább tavaly normális reggeli fagyok voltak...idén lehe még az sem, döbbenetes
Link