Ho-ho-hóváró

A 2013-at kár emlegetni, az olyan rendkívüliség volt (hóorkán porhóval, -5, -6 fokos hõmérséklettel március közepén!) amit az ember egyszer ha lát életében. Jó, ha matuzsálemi kort ér, lehet, kétszer is. De többször aligha.
Viszont a(z olvadó) márciusi hó egyáltalán nem megy ritkaságszámba. Igen könnyen lehet, hogy tényleg fogunk vele találkozni idén is.

Van egy olyan érzésem, hogy nem lesz ez így jó a továbbiakban! Link
Egyrészt már teljesen telített a talaj, száraz idõ kéne, de a fáklya tele van csapadékkal! A Balaton lassan kiönt már, és nem úgy tûnik, hogy elzárják a csapokat! A másik az enyheség, a szõlõben kezd beindulni minden, félõ, hogy márciusban visszatér még a tél! A fáklya is ebbe az irányba kezdett elmozdulni! Amiket írtam mind csak megérzés, de szerintem nem ette még meg a kutya a telet! Ha nem is 2013-as viszonyok lesznek, de látunk még havat márciusban!

Mondhatjuk: ez a tél rosszul indult, és katasztrofálisan végzõdött.
De a két penészes fél zsemle között azért volt egy egész jó parizer szelet kis vajjal: a január.
Negatív szendvicstélnek, egyakciós télnek mondanám. Volt már ilyen máskor is.
Ez a három, zsinórban egymás után jött rossz tél azért nem jelenti ám, hogy itt a világ vége.
1974 óta legalább 4 ilyen enyhe szériát megéltem -utána mindig visszatértek a fagyos, havas telek.

Komoly dolgok lehetnek este Link

Lassan már egy hónapja, hogy véget ért a kevesebb, mint két hónapja érkezett tél.

Na, ez a GFS futás egész jó lett. 180 óránál ilyen közel "szédül" hozzánk a -10 fokos T850:

Link

Aztán, bár ez már az ûrtávlat határa, mégis megmutatom. 252 óra:

Link Link

Ha megvalósulna, a Dunántúlon még hóömlés is lehetne (úgyse fog)

Jo erõsen esik az esõ!
Kinéztem az ablakon, hogy van-e benne hó?!
Aztán a fejemhez kaptam hogy 14 fok van
Csak annyi esõbõl hóba váltás volt mostanában, hogy megszokásból kerestem a hópelyheket.

Nyáron ez igen jó helyzet lenne.

Ezen agyalok én is, GFS egész jó cape-vel számol, mellé vár konvektív csapadékot is délután/este felére. Hát jöjjön aminek jönnie kell, épp itt az ideje az év elsõ zivatarának.

Én sem tudom, hogy melyik része izgalmas, mert havazásban és konvekcióban is többszörösen megbukott a fõváros környéke. A búza tényleg jó viszont.

Végül is teljesen releváns dolog, hogy a régi fals adatokat összehasonlítjuk a mostani és elkövetkezõ fals adatokkal. Így az egész nem ér semmit.

Azét ezzel vitatkoznék. Szép, tiszta, gyönyörû vidékek azok is.
Nem beszélve a Magyarországi viszonyokat megszégyenítõ nyári brutál MKK, MKR-rõl, és a komoly viharciklonokról, meg a maritim hidegbetörésekrõl, pofás hózáporokkal, havazásokkal. Gyakran szeels az idõ.
És néha több hó esik ott mint Magyarországon. Pl. tavaly Koppenhága 60 c mhó.

A nyár pedig ezen vidékeken normális kategória, és lehet strandolni ott is.
Nem a fejet leégetõ hajszárítózás és a 35-40 fokos a jellemzõek mint dél-Európában. Igaz ezekre is van példa ott néha. Pl. tavaly németeknél július 6-7. körül 36-38 fok sokfelé.

Nem is az alpesi-mediterrán vidékekre gondoltam. Sõt, még Itália se rossz az Appeninekkel, ott is rohadt nagy havak tudnak néha esni. Az igazán rongy éghajlatú helyek Európában: Nagy-Britannia (a Skót-felföld kivételével) Észak-Franciaország, a Benelux államok, Észak-Németország, Dánia, Dél-Svédország. Azok a helyek, ahova az izlandi minimum által szállított enyhe légtömegek rutin szerint teszik be a pofájukat. Ráadásul a felsorolt helyek többnyire unalmas alföldi vidékek, legfeljebb ha dombságok. Ja, és délkelet-európai fogalmak szerinti nyaruk sincs.

Szerintem is ideje volna átállni arra, hogy függvény alatti területtel meg lehet tizedre pontosan határozni a napi középhõmérsékletet.(sõt ez sima átlagszámítással a perces adatokból is meglehet) Szórakozunk itt 4 fõ méréssel, miközben minden percre tizedre pontosan megvannak a mérések. Át kellene állni végre, hogy ha már van számítógép, akkor használjuk is, mert akkor 20-40 év múlva a mostani generáción fognak röhögni, hogy megtehettük volna az átállást, de tököltünk a hagyomány miatt az elavult mérés mellett.

Véleményem szerint a napi középhõmérsékletet pontosan csak az összes perces adatból lehet pontosan megadni, minden más középhõmérséklet számítási mód torzít. Nevetséges, hogy ebben a digitalizált világban még errõl kell vitázni, hogy 4 mérésbõl számítanak napi középhõmérsékletet. Manapság az amatõr mûszerek nagyobb pontossággal, és részletességgel tudnak mérni, mint a mérések kezdetén a profi hõmérõk.

Ha úgy számolunk mérünk mint régen, akkor a korábbi mérésekkel való összehasonlításnak van nagyobb értelme szerintem.

Konvektív ablak nyílt? Hétágra süt a nap. Délután zivatargyanúsnak tûnik...

Amúgy meg ideje volna már átállni integrált középhõmérséklet számításra, hogy ténylegesen megkapjuk a valódi középértéket. Mintha nem is a számítógépek korában lennénk. Mostani csak egyszerû átlag számítás.

Tök jó, hogy te ilyen mértékben imádsz mindent a Kárpát medencében. Én közel sem vagyok ennyire kibékülve vele. Sõt... Minden további nélkül arrébb pakolnám Magyarországot. Bõven van annak hátulütõje, hogy egy medencében csücsülünk!

Antibulvárnak volt egy remek összefoglalója, hogy napi hány mérésnél, melyik hónapban mennyi az eltérés a 24 adatos méréshez képest.

Ha itt van, betehetné, én kinyomtattam magamnak még anno.

Na,akkor vegyük alapul(az összehasonlíthatóság kedvéért és a Meteorológiai Világszervezet ajánlását figyelembe véve) ezt a két adatot : (7+14+21)/3: 6,93°C
(7+14+2*21)/4: 6,73°C

Ezek alapján is elég esélyes,hogy megdõlhet az 1925-ös eddigi ,6.4°C-os szegedi februári rekord.
A külterületi állomás rekord meg egészen biztosan!

Szerintem jó esély van rá,hogy ezen szezon utolsó hópelyheit január 23.án láttuk meg Gyõrben.Példátlanul pimasz enyhe februárunk van.Elismered?

Melyik részrõl?

Valaki legyen kedves nekem linkelni egy olasz radart ugyanis szakad az esõ ülünk a hüttében és ha egesz nap ilyen idõ lesz skkor elindulunk haza [esõ]

Azért egy dél-francia kellemes kis borvidéken fekvõ mediterrán városka rongy éghajlata nem annyira rossz egy rövid úttal megközelíthetõ módon az Alpokkal, vagy a tengerrel.

Kétszer jártam arra, az utópisztikus bakancslista elsõ helyén van, tartósabban is eljutni arra.

Nem is értem, miért probléma a pontos napi közép meghatározása a mikroprocesszorok korában. Ha egy elektromos elven mûködõ hõmérõt csatlakoztatunk a számítógéphez, akár azt is beprogramozhatjuk, hogy egymillió mérést végezzen naponta, és abból számítson középértéket. Ez már tökéletesen elhanyagolható hibát hordozna.

Az 1, 7, 13, 19 helyett a 19/1-et lehet helyettesíteni két 21-gyel. A 13 és 14 között pedig nincs nagy difi.

Az a magyarázata, hogy jobban közelíti a valódi közepet. A három, négyadatos számítási módok közül a valódi középhez a négy fõterminusi átlag áll a legközelebb.

galervin: Azért 21 óra, mert akkor már lement a Nap, de senki se akart éjjel méregetni (kényelmesség). Önmagában a 22 órási jobb volt, mint a súlyozott 21 órás. Másrészt a 21 órás féltávon van a 18 és 0 UTC-s fõterminusok között, mellékterminus.

Néhány hosszabb ideig használt átlagszámítási módszer a szegedi 2016-os februárra (1-22-ig):
Valódi (24 órás): 6,55°C
(7+14+21)/3: 6,93°C
(7+14+2*21)/4: 6,73°C
(7+14+22)/3: 6,72°C
(1+7+13+19)/4: 6,45°C

Link "1901-tõl 1965-ig..." Könnyebb volt embert "kiállítani", mint automatát.
Hosszabb adatsorokat vizsgálva a 7, 14 és 21 órás adatok közül minden bizonnyal a 21 órási mutatja a legerõsebb kapcsolatot egy "hipotetikus éjszakai" értékkel.

Elég érdekes volna az automaták korában. Ma már nem kell a Pista bá'-nak felkelnie leolvasni a hõmérõt...
Talán úgy gondolkodott az "ötletgazda", hogy a min. és a max. mellett vesz egy köztes állapotot. Ez azonban lehetett volna pl. de. 10 óra is. A kettõs súly tkp. olyan, mintha valamikor délelõtt is mért volna egy, a 21 órással megegyezõ értéket.
Egyébként a valódi napi középhõmérséklet megközelítéséhez minél több mérést kellene eszközölni. Vagy görbe alatti területet számolni valamilyen fizikai módszerrel (pl. visszavert fénymennyiség)

Röviden : Változékony stílust vesz fel a következõ hetekben(is).

Én már elengedtem egy ideje ezt a telet. A márciusi csihi-puhi is jó, de már tudjuk hogy nem az igazi.
Viszont a tavaszt egész hónapban várom, már febr. 2-án az idei elsõ 10 fok feletti hõméréskeltû napon megcsapott a tavasz.
Voltam hétvégén kutyával erdõben, és idén elõször láttam az erdõben hogy kezd zöldellni már a fû, nyílnak az ilyenkor szokásos kora tavaszi virágok, és idén elõször éreztem azt a kellemes tavaszi, nyári " szagot ", mikor megcsapott a vizes föld, és az éledõ természet illata.
Nagyjából hasonló mint egy tavaszi, nyári port elverõ zápor.

Ez a télnek csúfolt évszak pedig már mondjon le. Majd jövõ szezonban remélem alkot valami jobbat.

Szerintem a kiesõ éjszakai mérés "pótlása" a 21 órás adatok duplázása.
Ha jól rémlik viszonylag "tûrhetõ" adatokat ad egyébként ez a metódus a 8 vagy 24 órás átlagokhoz viszonyítva is.

Õseink inkább maradtak volna az Ural vidékén! (Persze kérdés, hogy milyen õsökrõl van szó: valószínû magyar, vagy biztos sváb õseinkrõl?)
Nyugat-Európánál bizonyosan jobb hely vagyunk klimatikusan. Õket kissé lesajnálom a rongy éghajlatuk miatt. Milyen hely az, ahol 1000 m alatt alig-alig van tél? Nálunk, ha más nincs is, bejöhet a hideg légpárna.
Egyébként a farkasordító hidegrõl már lemondtam erre a szezonra.
Viszont igen kíváncsi vagyok, milyen "stílust" vesz fel idõjárásunk a következõ hetekben.

Köszi. Na,majd leellenõrzöm ,kiszámolom ez alapján is az átlagot,kíváncsi vagyok,akkor mi fog kijönni.

Coontac: én sem értem a rációt,miért kell duplán venni a 21 órás adatot.

Ennek a 21 órás duplázásnak mi a magyarázata? Elsõre nem jut eszembe semmilyen ésszerû magyarázat.

Nagyon jó hely ez a Kárpát-medence .
Ritka szélsõséges egy terület. Van itt minden mint a búcsúban. Tessék ezt megbecsülni.
Évenként, havonként, hetenként, naponként is rendkívül éles eltérések tudnak lenni. És ez így jó.
És még mindig a Kárpát-medencében a legjobb a gabona minõsége. Ilyet Nyugat- Európában soha sem fognak tudni termeszteni. Ez van. Õseink tudták hova kell letáborozni.
Nem szívesen élném mindennapjaimat pl. Oranjestad-ban ahol ilyen klíma uralkodik az év nagy részén :
Monoton hõmérséklet, kevés csapadék, szinte állandóan egy irányból fújó erõs, vagy viharos szél Link
Sima, fakó, sablonos, trópusi hely, nem cserélném le a 4 évszakra. Ez a legjobb, számomra.

"Napi adatok mérése és számítása
Az meteorológiai észleléseket Magyarországon közép-európai idõ (CET = Central European Time) szerint végezzük, mert ez az idõszámítás független a tavaszi és õszi óraátállításoktól. Télen megegyezik a Magyarországon használt helyi idõvel (HLT = Hungarian Local Time), de nyáron az órák elõreállítása miatt a helyi idõ 1 órával több.
Középhõmérséklet [°c] d_ta
1901-tõl 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemzõ, 07, 14, 21 órakor közép-európai idõ (CET) szerint. A napi középhõmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4)."

Májusban ,a szegedi metnet találkozón meg lehet kérdezni a szegedi historikus adatsor(1901-2010) egyik készítõjétõl,a jelenleg is a külterületi állomáson dolgozó Pernyész Lászlótól . Esetleg Szudár Bélától is,ha sikerül Szegedre csábítani.

Persze. De a kérdés inkább költõi volt Mondjuk azért érdekelne is, hogy '25-ben hány adatosak a napi közepek.

Az valószínûleg 3 vagy 4, esetleg 8 adatos volt.

És az az 1925-ös 6,4 hány adatos volt? Csak azért kérdem, mert akkor összehasonlításként is azt lenne célszerû használni, nem a 24 órást. (Annak ellenére, hogy ismerjük a kevesebb adatos átlag korlátait)

Kétadatos az, most számoltam ki órás szinopból! Ha nekem nem is hiszel, a havi CLIMAT táviratoknak csak igen, azok valódi (24 órás) közepek. Link

Néhány állomás februári középhõmérséklete 22 nap után:
Szombathely: 5,5°C
Fertõrákos: 5,6°C
Gyõr: 6,7°C
Tát: 6,1°C
Budapest (Lõrinc): 5,9°C
Szécsény (Ludányhalászi): 4,8°C
Kékestetõ: 0,9°C
Miskolc (Diósgyõr): 5,3°C
Napkor: 5,9°C
Debrecen: 5,9°C
Szolnok: 6,2°C
Békéscsaba: 6,3°C
Szeged: 6,5°C
Kecskemét: 6,0°C
Paks: 5,8°C
Pécs-Pogány: 6,3°C
Kaposvár: 6,7°C
Siófok: 5,4°C
Nagykanizsa: 6,0°C

A MET-ÉSZ játék aktuális fordulójának az eredménye publikus már?

Áprilisban téli kabátban?

Azt nem lehet elhallgatni, hogy CFS már január végén "megfogta" a februári nagy enyheséget.
Érdekes, fõleg mivel tudjuk, ez nem is igazi prognózis.

Nem két adatos,órás synopokból számol. 0-23 óra.

De még ha a 6.5 fokot vesszük is alapul,akkor is biztos,hogy külterületi állomás rekord lesz ez(1951 óta).

Ez a 7,2 fok kétadatos (min-max átlag), a valódi (24 órás) középhõmérséklet 22 nap után 6,5 fok Szeged (külterületen).

Örülök, hogy ma is délnyugaton lesz zivatar, tényleg. De jó lenne, ha két lotyogós ultra-ratyi helyzet vagy fagyhalálos hideg szél között értékelhetõ konvekció is lenne.

Bágátell! Õk még túl fiatalok! Mi öregebbek teszünk a statisztikákra, naagy havak voltak régebben meg minden. Igaz kisgyerekként a tökig érõ hó is más dimenzió. De közben statisztikailag kimutathatóan nõtt az átlag magasság is. Tehát: magasról nézve a 20cm hó nem "húsz"!!

Nem lesz kis miska ez a Pireneusi-fsz. feletti mediterrán-ciklon. Hétvégére elég erõs elõoldalt csinálhat nekünk egyrészt, lehet 1-2 nap tavasz megint, az Alpokon át felkanyarodva Svájci-Német Alpokban jó nagy hó eshet majd belõle.

Én sem. Egyébként az ilyen kiugróan enyhe február is ugyanolyan kuriózum, mint egy nagyon zord (pl. 1929-es, '56-os, vagy a 2012-es), és ez a jövõben is így lesz (remélhetõleg).

Szétizzadtam a fejem a téli kabátban reggel...