Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Na, azt a zordulatot tényleg kár volt belekeverni, nem úgy gondoltam... Egyébként veled még nem fordult elõ, hogy elsõre nem tudtad precízen szavakba önteni, hogy mire gondolsz?
De remélem, második nekifutásra már sikerült világossá tennem a dolgokat, és Te is látod, nem össze-vissza beszélek.
Itt nagyjából kötetlen beszélgetés folyik, nem tankönyv/szakkönyv írása. Ennyi pontatlanság, ellentmondás még beleférhet a nyers verzióba, a "piszkozatba" Nem is értem, Nano-nak miért kell kellemetlen, krucifixes jogászként minden mondatba beleakadnia, mely a legkisebb támadási felületet nyújtja... Na, mindegy is.
Amit az átlag-emelkedés hatásáról írtál, az egyébként joggal feltételezhetõ. Csak remélhetem, hogy ilyen, jelentõsebb átlag-emelkedés a jövõben sem lesz.
De remélem, második nekifutásra már sikerült világossá tennem a dolgokat, és Te is látod, nem össze-vissza beszélek.
Itt nagyjából kötetlen beszélgetés folyik, nem tankönyv/szakkönyv írása. Ennyi pontatlanság, ellentmondás még beleférhet a nyers verzióba, a "piszkozatba" Nem is értem, Nano-nak miért kell kellemetlen, krucifixes jogászként minden mondatba beleakadnia, mely a legkisebb támadási felületet nyújtja... Na, mindegy is.
Amit az átlag-emelkedés hatásáról írtál, az egyébként joggal feltételezhetõ. Csak remélhetem, hogy ilyen, jelentõsebb átlag-emelkedés a jövõben sem lesz.
A 293-as megint csak vatta, és mondjuk szépen: szimpátiakeltési kísérlet.
Tehát akkor összefoglalnám: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször negatív anomáliájú december.
És még én hurcolom be szegény embert az arénámba. Minden világos!
Tehát akkor összefoglalnám: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször negatív anomáliájú december.
És még én hurcolom be szegény embert az arénámba. Minden világos!
Mivel az átlagok 10 évenként változnak, és egyszer sem volt eddig jelentõsebb változás, önmagától adódik, hogy nem volt túl sok enyhe tél egy-egy 10 éves periódusban. Ez viszont egyáltalán nem zárj ki, hogy a jövõben legyen - jelentõsebb átlagemelkedés mellett.
Abban egyébként igaza van Nano-nak, hogy egyáltalán nem innen indult el ez az egész. A "maximum 3-4 enyhe tél szokta követni egymást" és a "3-4 évenként visszatérnek a zord telek" teljesen más tartalmú kijelentések, és az utóbbi egyértelmûen nem igaz.
Abban egyébként igaza van Nano-nak, hogy egyáltalán nem innen indult el ez az egész. A "maximum 3-4 enyhe tél szokta követni egymást" és a "3-4 évenként visszatérnek a zord telek" teljesen más tartalmú kijelentések, és az utóbbi egyértelmûen nem igaz.
Határozottan az utóbbi miatt. Tudjuk mit tud mûvelni az egyébként is kellemetlen szél a hõérzettel.
Lassan, de biztosan cammogunk kifelé a pingvin évszakból. Sóhaj! Azt a 2 hét januári, némi hóval spékelt hideget leszámítva ez a szezon méltó testvére volt az elõzõ kettõnek. Ha a nyarak is ennyit virítanának elköltöznék Görögországba.
Lassan, de biztosan cammogunk kifelé a pingvin évszakból. Sóhaj! Azt a 2 hét januári, némi hóval spékelt hideget leszámítva ez a szezon méltó testvére volt az elõzõ kettõnek. Ha a nyarak is ennyit virítanának elköltöznék Görögországba.
Az átlag körüli ingadozás bennem is felmerült. Nagyon valószínû, hogy esetünkben errõl van szó.
De ez nem változtat azon, hogy -legalábbis az utóbbi 60 évet reprezentáló diagramon- nincsenek 4 évnél hosszabb enyhedecember-szériák. Ezzel egy pillanatig sem állítom, hogy ilyen nem fordulhatott elõ a kérdéses 60 éven kívül, és nem fog elõfordulni a jövõben.
Azt is készséggel megengedem, hogy a decemberi hõanomáliát nem lehet egy az egyben az egész télre alkalmazni, ez hozzászólásomnak valóban gyenge pontja.
Igazából az volt a szándékom az írásommal, hogy a most (egyébként majdnem joggal) sötét elkeseredésbe esett fiatal télkedvelõ barátaimat felvidítsam: saját tapasztalatom mellett a mérési adatok is azt mutatják, hogy 3-4 enyhe télelõnél több feltehetõleg kifejezetten ritkán fordul elõ egyhuzamban.
Remélem, így már érthetõ, mire gondoltam. Jobban én nem tudom elmagyarázni.
Egyébként az is látszik, hogy a jelentõsebb (legalább 1,5 fokos) negatív anomáliák egymáshoz képest maximum 10 év távolságra vannak. Azaz, a hidegebb fajta kora telek visszatérése belátható idõn belül az eltelt 60 évben eléggé biztos volt.
De ez nem változtat azon, hogy -legalábbis az utóbbi 60 évet reprezentáló diagramon- nincsenek 4 évnél hosszabb enyhedecember-szériák. Ezzel egy pillanatig sem állítom, hogy ilyen nem fordulhatott elõ a kérdéses 60 éven kívül, és nem fog elõfordulni a jövõben.
Azt is készséggel megengedem, hogy a decemberi hõanomáliát nem lehet egy az egyben az egész télre alkalmazni, ez hozzászólásomnak valóban gyenge pontja.
Igazából az volt a szándékom az írásommal, hogy a most (egyébként majdnem joggal) sötét elkeseredésbe esett fiatal télkedvelõ barátaimat felvidítsam: saját tapasztalatom mellett a mérési adatok is azt mutatják, hogy 3-4 enyhe télelõnél több feltehetõleg kifejezetten ritkán fordul elõ egyhuzamban.
Remélem, így már érthetõ, mire gondoltam. Jobban én nem tudom elmagyarázni.
Egyébként az is látszik, hogy a jelentõsebb (legalább 1,5 fokos) negatív anomáliák egymáshoz képest maximum 10 év távolságra vannak. Azaz, a hidegebb fajta kora telek visszatérése belátható idõn belül az eltelt 60 évben eléggé biztos volt.
Ez viszont nem más, mint az átlag körüli fluktuáció, ami önmagában megint csak teljesen véletlenszerû. Tehát az enyhébb teleket - hacsak az átlag nem változik számottevõen - elõbb-utóbb átlagos vagy hidegebb telek követik.
Na, ezzel a hozzászólásoddal már be is csöppentünk a Te arénádba, ahol én már semmiképp se gyõzhetek. 
Isten az atyám, megpróbáltam körüljárni, több oldalról megvilágítani, hogy gondolom a dolgot.
De ezzel a Te küzdõtereden csak egyre rosszabb pozícióba lavíroztam magam, mind jobban belebonyolódok a gladiátor hálódba.
Úgyhogy én itt abba is hagyom, semmi értelme a további erõlködésemnek.
Azért nem teljesen értem, mi van ezen nem érteni való.
Isten az atyám, megpróbáltam körüljárni, több oldalról megvilágítani, hogy gondolom a dolgot.
De ezzel a Te küzdõtereden csak egyre rosszabb pozícióba lavíroztam magam, mind jobban belebonyolódok a gladiátor hálódba.
Úgyhogy én itt abba is hagyom, semmi értelme a további erõlködésemnek.
Azért nem teljesen értem, mi van ezen nem érteni való.
"A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz."
Ez a gyönyörû mondat eleve egy farkába harapó kígyó, de ha nem is nézem az ellentmondást, és mondjuk lenne olyan szabály, ahol néha 1, néha 2, ... néha 4 évenként lenne zord tél, akkor sem válaszoltad meg, sõt, mint kiderült (valójában világos volt sokak számára), erõsen kétséges, hogy van ilyen, mert utána megint csak félrebeszéltél és most is azt teszed.
Igazából azt nem értem, hogy honnan jön neked elõ újra és újra a nagy kinyilatkozatásra való hajlamod? Eltervezed elõre? Vagy bekad a lemez, mint a fordított passzátosnak? Miért kell mindig valami marhasággal szerepelned? Népszerûség-keresésbõl, vagy miért?
Csak nem bírtam ki, a csába már!
De ha téged leköt, akkor újból megkérdezem, hadd tanulja én, akit nem köt le: mi a szabályosság a zord telek visszatértében? Mert ugye ez volt az állítás.
Ez a gyönyörû mondat eleve egy farkába harapó kígyó, de ha nem is nézem az ellentmondást, és mondjuk lenne olyan szabály, ahol néha 1, néha 2, ... néha 4 évenként lenne zord tél, akkor sem válaszoltad meg, sõt, mint kiderült (valójában világos volt sokak számára), erõsen kétséges, hogy van ilyen, mert utána megint csak félrebeszéltél és most is azt teszed.
Igazából azt nem értem, hogy honnan jön neked elõ újra és újra a nagy kinyilatkozatásra való hajlamod? Eltervezed elõre? Vagy bekad a lemez, mint a fordított passzátosnak? Miért kell mindig valami marhasággal szerepelned? Népszerûség-keresésbõl, vagy miért?
Csak nem bírtam ki, a csába már!
De ha téged leköt, akkor újból megkérdezem, hadd tanulja én, akit nem köt le: mi a szabályosság a zord telek visszatértében? Mert ugye ez volt az állítás.
Kötözködés helyett hasznosabb volna alaposan tanulmányozni azt a diagramot. Akit érdekel a teleink milyensége, enyhe és hideg kora teleink elõfordulása az elmúlt 60 évben, az nagyon sok mindent kiolvashat belõle. Persze lehet, téged ez nem nagyon köt le...
De hát senki sem beszélt itt szigorú szabályosságról! Csak annyit szerettem volna közölni, hogy megfigyeléseim szerint nincsenek nagyon hosszú enyhe teles szériák, és ezt a mutatott diagram -legalábbis a decemberek vonatkozásában- alátámasztani látszik. Nincs itt semmiféle "számmisztika" Lehet, hogy a mutatott 50 éven kívül volt 5 enyhe teles széria, vagy 10 teles is -mit tudom én. Az én életidõmben azonban ilyet nem láttam, és a diagram se mutat hasonlót.
Egy véletlenszerû adatsorban is lehet véges hosszú kváziszabályos mintát találni. Errõl szól a valószínûségszámítás egy jelentõs része.
Abban teljesen igazad van, hogy a demonstrációmnak nagy bibije, hogy csupán a december, és nem az egész tél hõanomáliáit hozza fel. De elég régóta figyelem már kifejezetten a teleket ahhoz, hogy megkockáztassam: a teljes télre is érvényes a dolog.
A zordságról: igazából nem erre akartam kihegyezni a mondandómat -lehet, az alábbiakban nem teljesen jól fejeztem ki magam. Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december.
A zordságról: igazából nem erre akartam kihegyezni a mondandómat -lehet, az alábbiakban nem teljesen jól fejeztem ki magam. Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december.
Ez egyszerûen hihetetlen... 
Kerek 15 perc alatt... +3.2 C fokról... -2.8 fokra hûlt.. 
És folyamatosan zuhan.. Mennyi lesz így reggelre?!?!
Kerek 15 perc alatt... +3.2 C fokról... -2.8 fokra hûlt.. És folyamatosan zuhan.. Mennyi lesz így reggelre?!?!
Még ha attól - az amúgy igen fontos - ténytõl el is tekintek, hogy a telet nem lehet a decemberek anomáliával jellemezni, úgy sem látok semmiféle szabályosságot itt.
Legyen mondjuk a -2 fokos vagy annál nagyobb anomália a "zordság" jellemzõje, ezek 1 és 15 éves közökkel követték egymást (a 15 év mostanra vonatkozik, hiszen 2001 óta nem volt -2 foknál hidegebb december). Ha -1 fokra szûkítem a "zordságot", akkor is 1 és 10 év között teljesen véletlenszerû a követési idõ. -1 fok alá már nem érdemes menni, mert az gyakorlatilag átlagos. Szóval a zord telek állítólagos 1-2-3-4 éven belüli visszatérését ez az ábra egyáltalán nem bizonyítja.
Legyen mondjuk a -2 fokos vagy annál nagyobb anomália a "zordság" jellemzõje, ezek 1 és 15 éves közökkel követték egymást (a 15 év mostanra vonatkozik, hiszen 2001 óta nem volt -2 foknál hidegebb december). Ha -1 fokra szûkítem a "zordságot", akkor is 1 és 10 év között teljesen véletlenszerû a követési idõ. -1 fok alá már nem érdemes menni, mert az gyakorlatilag átlagos. Szóval a zord telek állítólagos 1-2-3-4 éven belüli visszatérését ez az ábra egyáltalán nem bizonyítja.
Bár némileg provokatívnak érzem a kérdésedet, válaszolok rá. Ezzel:
Link
A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben. Az észak-atlanti nyomásanomáliákat reprezentáló kék és piros színt most ne vedd figyelembe, csak a hõanomáliákat nézd. Igaz, decemberrõl van szó, de kb. ugyanez jellemzõ a teljes tél vonatkozásában.
Igen jól látszik, amire rá akartam világítani. Az enyhe decemberek (telek) nemegyszer kettes, hármas, esetleg négyes csoportokban fordulnak elõ. Utána azonban mindig jön néhány hidegebb fajta december. Nincsenek 5-10, vagy még több évre kiterjedõ enyhe szériák -igaz, hidegek sem.
Link
A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben. Az észak-atlanti nyomásanomáliákat reprezentáló kék és piros színt most ne vedd figyelembe, csak a hõanomáliákat nézd. Igaz, decemberrõl van szó, de kb. ugyanez jellemzõ a teljes tél vonatkozásában.
Igen jól látszik, amire rá akartam világítani. Az enyhe decemberek (telek) nemegyszer kettes, hármas, esetleg négyes csoportokban fordulnak elõ. Utána azonban mindig jön néhány hidegebb fajta december. Nincsenek 5-10, vagy még több évre kiterjedõ enyhe szériák -igaz, hidegek sem.
Bocsánat mindenkitõl, nem feltétlenül ebbe a fórumba illik ez a klip, amit a sielok.hu-ról linkelek ide. Ebben a tél ínségben remélem a nyár fanok is szívesen néznek egy kis adrenalin bombát. Link Ja, öveket becsatolni!!!
Én arra emlékszem, hogy állítólag német szakemberek(?) valamikor a kilencvenes években azt a kijelentést tették, hogy 20-30 éven belül náluk (az Alpokat kivéve) már csak hírbõl fogják ismerni a havat...
Megmondom õszintén, én ezt harminc-egynéhány éves tapasztalatlan fõvel bekajáltam, fõleg, mert átéltem 1989 "nyári-téli" napfordulóját (még Gyõrben is 20 fokig emelkedett akkor a T), meg az utána következõ, szintén nem valami erõs teleket.
Emlékszem, mikor kiköltöztünk vidékre 1995 õszén, még sajnáltam is, hogy hiába a szép környezet, az erdõ, ha télen nem takarja majd hó. Hááát... Az 1995/96-os tél jól megtanított, talán az volt a legdidaktikusabb egész eddigi életemben.
Azóta tudatosult bennem, hogy 1-2, de akár 3 egymás melletti, botrányosan enyhe tél sem jelent semmit az utánuk következõ telek esetleges zordságára nézve.
Megmondom õszintén, én ezt harminc-egynéhány éves tapasztalatlan fõvel bekajáltam, fõleg, mert átéltem 1989 "nyári-téli" napfordulóját (még Gyõrben is 20 fokig emelkedett akkor a T), meg az utána következõ, szintén nem valami erõs teleket.
Emlékszem, mikor kiköltöztünk vidékre 1995 õszén, még sajnáltam is, hogy hiába a szép környezet, az erdõ, ha télen nem takarja majd hó. Hááát... Az 1995/96-os tél jól megtanított, talán az volt a legdidaktikusabb egész eddigi életemben.
Azóta tudatosult bennem, hogy 1-2, de akár 3 egymás melletti, botrányosan enyhe tél sem jelent semmit az utánuk következõ telek esetleges zordságára nézve.
Ezért írtam jövõidõben: ki kellene majd építeni egy megfelelõ pontosságút.
Én a felszíni méréseket is feltenném 2m-rõl 30-40m-re, a 2m-es mehetne a népnek, a 40m-es meg a modellekbe.
De mûholdas vagy drónos megoldás szerintem sokkal olcsóbb lenne, mint egy világméretû felszíni hálózat létrehozása.
Én a felszíni méréseket is feltenném 2m-rõl 30-40m-re, a 2m-es mehetne a népnek, a 40m-es meg a modellekbe.
De mûholdas vagy drónos megoldás szerintem sokkal olcsóbb lenne, mint egy világméretû felszíni hálózat létrehozása.
A távérzékelés sem sokkal jobb, mint a felszíni mérés, lévén a felszínborítottság - fõleg a ma már igen nagy területen jellemzõ kultúrtájakon - folyamatosan változik.
Nem emlékszel, amikor a 90-es évek végén - amikor zsinórban jöttek a nulla telek - megjósolták, hogy az új évezredben már nem várható Magyarországon síkvidéken megmaradó hóréteg.
Én azt mondom, hogy minél elõbb ki kéne dolgozni egy olyan mûholdas hálózatot, amely a Föld egészére nézve távérzékeléssel megfelelõ sûrûn és megfelelõ pontossággal képes adatokat szolgáltatni, és az éghajlati modellekbe kizárólag ezeket betáplálni.
Én azt mondom, hogy minél elõbb ki kéne dolgozni egy olyan mûholdas hálózatot, amely a Föld egészére nézve távérzékeléssel megfelelõ sûrûn és megfelelõ pontossággal képes adatokat szolgáltatni, és az éghajlati modellekbe kizárólag ezeket betáplálni.
Az utóbbi 4 évtizedben többször is voltak 2-3 teles semmitérõ, enyhe szériák. Emlékeim szerint 1974/75, 1975/76 majd 1982/83 és 1983/84 (február kivételével) azután 1987/88, 1988/89, 1989/1990 mind elég vacak volt. 1994/95 se volt valami döbbenet télies. Szintén "szólóban" jelentkezett, de annál enyhébb volt 1997/98 és 2000/2001. A 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009 rossz szériára a fiatalabbak is emlékeznek.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.
Ez, ahogy mindig, csak azt jelenti, hogy az izlandi minimum eltûnik, és blocking helyzet lesz. Link Link Link Viszont, ahogy egy blocking sohasem garancia a hideg idõre, most sem lesz az. A jelenleg valószínû forgatókönyv szerint a kimélyülõ teknõ az Ibériai-félszigetre húzódna rá, így mi három-négy hûvösebb nap után 5-étõl elõoldalra kerülnénk.
Azért az ECM tényleg érdekes jövõhét csütörtökre. Nyugaton 1 fokba hóömlés, a Tiszántúlon 15 fok. 
Aztán szombat reggel nyugaton -10, keleten +6 fok.
Aztán szombat reggel nyugaton -10, keleten +6 fok.
Idén Sándor, József, Benedek munkáját Paula, Vanda, Angelika végezte el. 
Lehet, korai lesz még az! Ezt nem a modellek, hanem meteorológiai "daimon-om" mondatja velem. Sándor, József, Benedek elõtt senki se temesse a telet!
Utána persze már a télvárás a dõreség. Kicsit kedvetlen leszek majd, de az idõjárás alakulását tavasz közepétõl, és egész nyáron is, természetesen figyelemmel kísérem.
Halkan megsúgom, hogy számomra egy hideg tavasz, majd egy hûvös, csapadékos nyár lenne ideális. De nem reklámozom az ízlésemet, mert még beverik az orrom! [esõ] 
Utána persze már a télvárás a dõreség. Kicsit kedvetlen leszek majd, de az idõjárás alakulását tavasz közepétõl, és egész nyáron is, természetesen figyelemmel kísérem.
Halkan megsúgom, hogy számomra egy hideg tavasz, majd egy hûvös, csapadékos nyár lenne ideális. De nem reklámozom az ízlésemet, mert még beverik az orrom!
[esõ] 
Amit írtál azzal vitatkozni sem tudok, mert egyrészt jogos, másrészt majd az idõ eldönti, hogy merre billen a mérleg nyelve a további teleket illetõen. Viszont a tartós, kemény hideg, vastagon havas téli idõ és jelenlegi között órási a difi. Csak egy példa: Decemberben én egy árva hópelyhet sem láttam (ez vonatkozik BP. síkvidéki területére), februárban pedig tegnap volt egy-két olyan esõcsepp amely tartalmazott némi szilárd halmazállapotot. Ha nem olvastam volna tegnap a fórumot észre sem veszem, hogy az észlelõhelyemen "jóindulattal" havas esõ esik. Kellett sasolnom rendesen. Ha az egész telet vesszük, akkor tulajdonképpen 75 nap eltelik, hogy nem hullik szilárd halmazállapot. Kivéve a januári kb:20 napos téliesnek mondható idõszakot az is némi megszakítással. Ez számomra megdöbbentõ és valahogy szomorú is.
Mintha csak március lett volna. Ettõl függetlenül például tegnap itt is volt havas esõ, sõt egy pár percig tiszta hó is.
Ettõl függetlenül például tegnap itt is volt havas esõ, sõt egy pár percig tiszta hó is. 
Azért ne essünk túlzásokba. Én nem aggódom hogy gyerekeim, unokáim csak " fényképrõl látnak havat".
Ha következõ 3 tél is igen enyhe és hószegény lenne, bõven pozitív anomáliás, akkor sem kéne csüggedni és a "kardunkba dõlni", hiszen még ez is bõven beleférne a természetes éghajlati ingadozásba.
Nézd pozitívan : 2009-2012 között 3 téli szezon átlag alatti volt.
Majd a továbbiakban a nagy számok törvénye intézkedik. Lehet a következõ évtizedekbe rengeteg havat látunk.
Magyarországra továbbra sem JELLEMZÕ a tartós, kemény hideg és vastagon havas téli idõ. Elvégre nem ék-en élünk.
Aztán aki mondjuk most 70 éves számolja össze hány olyan telet élt át a II. világháború óta, mikor a nagy havas, kemény hideg dominált a télen. Nem sok ilyet fog találni. Az éghajlati statisztikák a barátaink.
Ha következõ 3 tél is igen enyhe és hószegény lenne, bõven pozitív anomáliás, akkor sem kéne csüggedni és a "kardunkba dõlni", hiszen még ez is bõven beleférne a természetes éghajlati ingadozásba.
Nézd pozitívan : 2009-2012 között 3 téli szezon átlag alatti volt.
Majd a továbbiakban a nagy számok törvénye intézkedik. Lehet a következõ évtizedekbe rengeteg havat látunk.
Magyarországra továbbra sem JELLEMZÕ a tartós, kemény hideg és vastagon havas téli idõ. Elvégre nem ék-en élünk.
Aztán aki mondjuk most 70 éves számolja össze hány olyan telet élt át a II. világháború óta, mikor a nagy havas, kemény hideg dominált a télen. Nem sok ilyet fog találni. Az éghajlati statisztikák a barátaink.
Egy ilyen "mediterrán" tél után semmi meglepõ nincs abban, hogy március elején bárhol (fõleg délkeleten 20 fok fölé menjen a nappali Tmax. Sokkal jobban meglepne egy télies nap. Talán nem is olyan vicces hogy "unokáink már csak fényképrõl látnak majd havat". Persze ez egy kicsit bizarr gondolkodásra vallana, de mintha rátért volna erre a pályára a leghidegebbnek mondott évszakunk. Három ilyen pocsék tél egymásután még a 70-es években sem volt, amikor aztán tényleg nem voltunk elkényeztetve.Én most már a hátam közepére sem kívánom a hideget és a havat, nem is lenne már semmi értelme.
Csak nehogy olyan "kellemetlen " legyen az idei tavasz is mnt a tavalyi.
Tavaly sokan panaszkodtak itt a MetNeten is hogy júj de hideg tavasz volt.
Közben csak annyi történt hogy a 2014-es enyhe tavasz után 2015-ben átlagos hõmérsékletû tavasz volt sok napsütéssel, kevés csapadékkal és gyakori erõs széllel. Talán ez utóbbi miatt mehetett a "háborgás".
Tavaly sokan panaszkodtak itt a MetNeten is hogy júj de hideg tavasz volt.
Közben csak annyi történt hogy a 2014-es enyhe tavasz után 2015-ben átlagos hõmérsékletû tavasz volt sok napsütéssel, kevés csapadékkal és gyakori erõs széllel. Talán ez utóbbi miatt mehetett a "háborgás".
Március 8-10.-e felé valóban esélyesebb a 20 fok feletti, mintsem a 10 fok alatti hõmérséklet. Én már csak arra vagyok kívéncsi, hogy mikor lesz országosan legalébb egy nap középhõmérséklete átlagos, netán 1-2 fokkal az alatti.
Pozsonyban ugyan holnap lehet -2/3 fok hajnalban, azonban keddtõl itt a március, a fáklya 5-e után felfelé tör, így erre a szezonra a télvárást november közepéig ezennel berekesztem, a közeledõ tavaszt vadonatúj avatarommal köszöntöm
Továbbra is fagy nélküli a február itt a gyõrújbaráti dombon.
Virágzik a mandula, duzzadt bimbók az aranyesõ bokron.
Mindenkinek további kellemes télvárást!
Virágzik a mandula, duzzadt bimbók az aranyesõ bokron.
Mindenkinek további kellemes télvárást!
Nálam már csak esõt mutat a nyers. Csak az Alpokalja
(És a Bakony?) lenne érintet.
(És a Bakony?) lenne érintet.
Természetesen én is csupán pár napos epizódokra gondoltam. Márciusban elég ritkán láttam huzamos télies idõszakokat, bár néhányszor ilyen is elõfordult azóta, mióta érdekel az idõjárás.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat