Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Meg kell dögleni!
Bár kis karcsú, de igazi tornádó, jól látszik az "üvegcsõ" is néhány képen.
Vajon, honnan ered az örvényesség, ami megszülte? Szélnyírás adatokat tud valaki?
Kis híja volt, hogy nem ma utaztunk a veszprém-csopaki úton . Vacilláltunk, ma menjünk-e a Balatonra, vagy holnap? Ha ma mentünk volna, lehet, "személyesen" találkoztam volna életem elsõ tornádójával...
Vajon, honnan ered az örvényesség, ami megszülte? Szélnyírás adatokat tud valaki?
Kis híja volt, hogy nem ma utaztunk a veszprém-csopaki úton . Vacilláltunk, ma menjünk-e a Balatonra, vagy holnap? Ha ma mentünk volna, lehet, "személyesen" találkoztam volna életem elsõ tornádójával...
Kötve hiszem, nézd csak a friss ECM-et: a jövõ héten 2 hidegfrontot is kilátásba helyez (szerdáról csütörtökre, illetve a hét legvégén). Biztosan lesznek majd 30-32 fokok, 33-38 fokos dögmelegnek július 10-ig szerencsére elég kicsi az esélye
Nem, az átlag akkor is éppen csak karcolja a 30-at, úgyhogy a mostani állás szerint az lenne a legvalószínûbb. Az általad írt 33-38 foknak elenyészõ (10 %-nál kisebb) az esélye.
van benne, fõleg lefelé bizonytalanság, de ha ez így jön be, ez azért jóval több a 30-nál (július 9-10 tájékán)
Jó kis zivatartömböt termelt ki a Bakony.
[esõ]
Ilyet mostanában jobbára csak az Északi-khg. szokott -dunántúli viszonylatban igazi meglepetés.
Most már -ahogy elnézem- Zirc térsége is megkapja a magáét.
Ilyet mostanában jobbára csak az Északi-khg. szokott -dunántúli viszonylatban igazi meglepetés.
Most már -ahogy elnézem- Zirc térsége is megkapja a magáét.
monocellás pulse-type zivataroknál szokatlanul nagyot robbant a Bakony keleti részénél lévõ cella. Mûholdképen és radaron is látványos!
Jól gondolod, én még az elõzõ verziót néztem. Ott pontosan fordítva volt: az elsõ 2 hét pozitív anomáliás, a 3. átlag körüli hõmérsékletû. Ezen a mostanin erõs ny-k-i megosztottság látszik, mi eléggé a szélén vagyunk a meleg területnek.
Természetesen nem haszontalan a többhetes anomália prognózis, de én továbbra is az egymást követõ operatívokra esküszöm, de azokra is csak 200 órán belül.
Természetesen nem haszontalan a többhetes anomália prognózis, de én továbbra is az egymást követõ operatívokra esküszöm, de azokra is csak 200 órán belül.
Nem tudom, melyiket nézted (még nyilván a keddi volt fenn), de a friss 3-hetes anomália-térkép hétrõl hétre fokozódó pozitív T-anomáliát mutat. Ehhez persze gyorsan hozzá kell tenni, hogy ezek megbízhatósága erõsen kérdéses, a második héttõl kezdve gyakran fej vagy írás az egész. Link
Amíg a szem ellát, folytatódhat ez a mostani 3-4 nap meleg, 2 nap hûvösebb verkli, tartós kánikulai idõszak egyelõre nem fenyeget
Thermometer: nem csoda, hogy a nyugati határszélen hûvösebb van, hiszem egy gyenge HF vánszorgott el egészen idáig, mígnem holnapra ismét az egész országban >30 fokokat mérünk majd, eközben viszont már a kertek alatt lesz az erõs HF
Link
Amíg a szem ellát, folytatódhat ez a mostani 3-4 nap meleg, 2 nap hûvösebb verkli, tartós kánikulai idõszak egyelõre nem fenyeget
Thermometer: nem csoda, hogy a nyugati határszélen hûvösebb van, hiszem egy gyenge HF vánszorgott el egészen idáig, mígnem holnapra ismét az egész országban >30 fokokat mérünk majd, eközben viszont már a kertek alatt lesz az erõs HF
Brutális felhõszakadás. Nejt hazamentettem az egyetemrõl, a dombról lejövõ utcákból hömpölyög a víz. Néhol kocsival nem lehet elmenni, mert küszöb fölötti víz (pl. Ligetnél). A központban az aknák szökõkútként mûködnek. 17.4 mm eddig.
Mostanra mérséklõdött. Reggel asszony kérdi, less esõ? Mondom nem, de ha lesz, megyek érted. Bejött utóbbi
Érdekes: Link
Mostanra mérséklõdött. Reggel asszony kérdi, less esõ? Mondom nem, de ha lesz, megyek érted. Bejött utóbbi
Érdekes: Link
Mellette Nemesvámos és Veszprémfajsz saját zivatara..egy órája vöröslik felettük a radar.Nem semmi..
Nem rossz!
Bár, ahogy elnézem, az erõsebb részek inkább Veszprémtõl nyugatra vannak, Herend, Szentgál térségében. Meglepi ez a méretes, kitartó góc a Balaton keleti medencéjétõl északra. Igaz, a mai elõrénk említést tesz elszórt délutáni zivatarokról a Dunántúli-khg. térségében (is)
Sopronban derült ég mellett csak 26,3 fokot mérnek. Ugyanakkor a középsõ és keleti területeken 31, 32 fok is elõfordul. Ez is egy alig észrevehetõ hûvösebb lötty mellett szól, amilyen hõségidõszakokban nem ritkán megelõzi a komolyabb hidegfrontot.
Tavaly nyáron fõleg júliusban és augusztusban voltak olyan idõszakok hogy hetekig harmadfokú hõségriasztást kellett elrendelni az omsz-nak.durva volt
Sikerült bõrig áznom! Olyan kellemesen hideg volt az összes esõcsepp! Jó volt ez a kis hûsítés
A villámtérkép bejelzett Budapestnél, úgyhogy dörgés lehetett. Közben a Bakony déli oldalán is indul a móka.
Itt volt egy kis zápor az elõbb, és mintha most dörgött volna egyet halkan; utóbbira nem esküszöm meg, lehet, hogy csak repülõ volt.
Estére már olyan helyen leszek, ahol nem kell aggódnom a 35 fok alatti délutánokért, de kedvességbõl megosztom nektek ezt a cikket, biztos sokan örültök majd neki ebben a "kánikulában": Link 
A cikk címe: "Borzalmas idõjárás jöhet". Egy idézet: "Paul Dorian meteorológus és napmegfigyelõ a legutóbbi jelentésében kisebb pánikot okozott, amikor közölte, hogy a naptevékenység csökkenése akár olyan telet is hozhat ránk, amilyet a Földön utoljára a XVII. században láttunk - olvasható az Indexen."
Számomra ebben az a legfélelmetesebb, hogy Thermometer kimerítõen részletes tapasztalatait nem olvashatom majd, mert ilyenkor még biztos õ sem élt vagy egyszerûen nem emlékszik már tisztán mi történt a 17. században!
A cikk címe: "Borzalmas idõjárás jöhet". Egy idézet: "Paul Dorian meteorológus és napmegfigyelõ a legutóbbi jelentésében kisebb pánikot okozott, amikor közölte, hogy a naptevékenység csökkenése akár olyan telet is hozhat ránk, amilyet a Földön utoljára a XVII. században láttunk - olvasható az Indexen."
Számomra ebben az a legfélelmetesebb, hogy Thermometer kimerítõen részletes tapasztalatait nem olvashatom majd, mert ilyenkor még biztos õ sem élt vagy egyszerûen nem emlékszik már tisztán mi történt a 17. században!
Azért csak bepróbálkozott egy zivatar nyugatról, igaz lassan bedöglik, itt még száraz a légkör. Egy kis villogásra azért jó volt.
Bár nagy érdeklõdés övezheti az emberiség múltjával, jelenével és jövõjével foglalkozó eszmecserét, erre tökéletes helyet nyújt a társalgó, de nem a met. társalgó, így a továbbiakat inkább oda legyetek szívesek! Köszi
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48014)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48013)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48012)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48011)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48010)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48009)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#4800
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48007)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48006)
Az OMSZ 'többhetes anomália-elõrejelzése' szerencsére nem támogatja nagy hõhullám(ok) kialakulását július elsõ felében.
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48005)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#48004)
A tavalyi és az idei június között van hasonlóság, hiszen tavaly is 2db 3-4 napos rövid hõségperiódus volt (június 3-7-ig és 12-14-ig). Most volt egy 4 napos etap (22-25-ig) és a mai nappal kezdõdõ és várhatóan 3 napos szakasz. Azt hozzá kell tenni, hogy az idei magasabb csúcsokat (34,9fok)hozott, a tavalyi "hõhullámok" csúcsa itt kereken 32 fok volt.
A "lájtos" június után aztán kaptuk az utóbbi évtizedek(századok?) legkeményebb júliusát és fõleg augusztusát.
Augusztusban itt 9(!) forró nap volt zsinórban és csak azért nem 10, mert a forró napok sorozatát egy 34,9-cel indítottuk...
A tavalyi évben nálunk 14 forró nap volt (plusz bónuszként kettõ 34,9), pont annyi mint 2012-ben.
(2012-ben viszont "csak" 8 forró napos periódus volt).
Tehát, akár még olyan nyarunk is lehet, mint tavaly.(bár NE legyen)
A "lájtos" június után aztán kaptuk az utóbbi évtizedek(századok?) legkeményebb júliusát és fõleg augusztusát.
Augusztusban itt 9(!) forró nap volt zsinórban és csak azért nem 10, mert a forró napok sorozatát egy 34,9-cel indítottuk...
A tavalyi évben nálunk 14 forró nap volt (plusz bónuszként kettõ 34,9), pont annyi mint 2012-ben.
(2012-ben viszont "csak" 8 forró napos periódus volt).
Tehát, akár még olyan nyarunk is lehet, mint tavaly.(bár NE legyen)
Még annyit az elõzõhöz, hogy a szovjet hivatalos szervek nyilván tisztában voltak az Aral-tó veszélyeztetettségével, hiszen a vízmérleg triviális fizikai-geográfiai fogalmát jól ismerték.
Tisztában voltak, de nem törõdtek vele! Ugyanolyan felfogással élhettek, mint a mi bányamérnökeink, akik elõtt nyilván ismert volt, hogy a mélymûvelésû szén és bauxit bányáink karsztvíz-kiemelése tönkreteszi az egyedülálló tatai forrásokat, és komoly veszélybe sodorja a még egyedülállóbb hévízi forrástavat. Ez, hogy úgy mondjam, "kalkulált veszteségnek" volt felfogva. Ott a mezõgazdasági termék, itt az ipari nyersanyag fontosabbnak számított a "haszontalan" természeti szépségeknél.
Mikor az Aral apadni kezdett, a szovjet mégis tenni akart valamit a megmentéséért. Azt találták ki, hogy csatornát építenek a szibériai Ob folyótól(!) az Aralig, azzal fogják megoldani a vízpótlást. Ez közel 2000 km távolságot jelentett volna. A gigászi földmunkát atomrobbantásokkal akarták segíteni, és párat robbantottak is. El lehet képzelni, hogy festettek az érintett vidékek azután! Végül a nemzetközi tiltakozás hatására ezzel, egyben az egész csatornaépítési próbálkozással, felhagytak.
Az Aral-tó eltûnése, és a vízpótlásra kitalált eszement terv mementója az elvakult voluntarista (az emberi akarnokságra építõ) szemléletnek.
Tisztában voltak, de nem törõdtek vele! Ugyanolyan felfogással élhettek, mint a mi bányamérnökeink, akik elõtt nyilván ismert volt, hogy a mélymûvelésû szén és bauxit bányáink karsztvíz-kiemelése tönkreteszi az egyedülálló tatai forrásokat, és komoly veszélybe sodorja a még egyedülállóbb hévízi forrástavat. Ez, hogy úgy mondjam, "kalkulált veszteségnek" volt felfogva. Ott a mezõgazdasági termék, itt az ipari nyersanyag fontosabbnak számított a "haszontalan" természeti szépségeknél.
Mikor az Aral apadni kezdett, a szovjet mégis tenni akart valamit a megmentéséért. Azt találták ki, hogy csatornát építenek a szibériai Ob folyótól(!) az Aralig, azzal fogják megoldani a vízpótlást. Ez közel 2000 km távolságot jelentett volna. A gigászi földmunkát atomrobbantásokkal akarták segíteni, és párat robbantottak is. El lehet képzelni, hogy festettek az érintett vidékek azután! Végül a nemzetközi tiltakozás hatására ezzel, egyben az egész csatornaépítési próbálkozással, felhagytak.
Az Aral-tó eltûnése, és a vízpótlásra kitalált eszement terv mementója az elvakult voluntarista (az emberi akarnokságra építõ) szemléletnek.
yakin, Kerekrobi köszi! Nem gondoltam volna, hogy ennyire mély.
---------
GFS most épp több csapadékot mutat ide szombat estére, vasárnap hajnalra, mint az ECM. Viszont az ECM-nél is azért az átlagból jóval több csapi látszik. Meglássuk' Lassan nem árt már egy öntözés.
Balaton vize is már nem csak úszva kellemes.
---------
GFS most épp több csapadékot mutat ide szombat estére, vasárnap hajnalra, mint az ECM. Viszont az ECM-nél is azért az átlagból jóval több csapi látszik. Meglássuk' Lassan nem árt már egy öntözés.
Balaton vize is már nem csak úszva kellemes.
Így van, az Aral-tónak semmi köze bármilyen öbölháborúhoz és olajszennyezéshez, ahogy az említett itteni száraz, meleg nyaraknak sincs. Az amerikai porviharoknak pedig az ottani olajkutakhoz nincs, azt az akkoriban használt rossz mezõgazdasági mûvelés okozta, de ahogy felismerték a problémát, újra mezõgazdasági területté tudták tenni a térséget. Link
A klímaváltozás, vagy helyesebben: klíma-ingadozás tényét komoly ember nem tagadja. Az éghajlat soha nem is volt teljesen stabil. Az okokat és a hosszú távú kilátásokat illetõen viszont rengeteg a kérdõjel. Többek között éppen amiatt, hogy a Föld bioszférát hordoz, nagyon furcsa, paradox folyamatok is elindulhatnak bizonyos paraméterek megváltozása nyomán.
Az Aral-tó ( nagyobb, déli részének) kiszáradása nagyon tanulságos történet. Ennek több mint valószínû, hogy nincs köze semmiféle éghajlat-ingadozáshoz. Ez a terület most erõsen negatív vízmérlegû (a leesõ csapadék mennyisége kevesebb az elpárolgó vízmennyiségnél), de az volt már 50, vagy 100 évvel ezelõtt is. A lefolyástalan, óriási tavat egyedül a Szir- darja és az Amu-darja folyók vize tartotta fenn. Ezeknek a folyóknak a vizét azonban a szovjet idõkben (az Amu-darjáét most is) szétöntözték a sivatagba gyapot és egyéb növények nagybani termesztése céljából. Ezért száradt ki (párolgott el) a tó. Mostanában az északi részt a kazah kormány gáttal elzárta a kiszáradt déli medencétõl, így északon örvendetesen regenerálódott a tó, a víz már megközelítette Aralszk egykori kikötõvárost.
Egyébként a negatív vízmérleg, az elpárolgás meglepõen hatalmas víztömegekkel végez aránylag rövid idõ alatt. Hasonló "betegségben" szenved a Holt-tenger, melynek szintje jelenleg kb. fél méterrel csökken évente. Itt is "széthordják" a tápláló Jordán folyót.
Sõt, az un. messinai sókrízis alkalmával többször kiszáradt az egész Földközi-tenger, miután megszakadt a kapcsolata az Atlanti-óceánnal. A tudósok számításai szerint, ha most elzáródna a Gibraltári-szoros, nagyjából 1000 év alatt ismét teljesen eltûnne a víz a Földközi-tenger medencéjébõl. Mindez a terület negatív vízmérlege miatt.
Szóval, bár az Aral-tó kapcsán minduntalan az éghajlatváltozást emlegetik, ez rossz példa. A kiszáradásnak más oka van.
Az Aral-tó ( nagyobb, déli részének) kiszáradása nagyon tanulságos történet. Ennek több mint valószínû, hogy nincs köze semmiféle éghajlat-ingadozáshoz. Ez a terület most erõsen negatív vízmérlegû (a leesõ csapadék mennyisége kevesebb az elpárolgó vízmennyiségnél), de az volt már 50, vagy 100 évvel ezelõtt is. A lefolyástalan, óriási tavat egyedül a Szir- darja és az Amu-darja folyók vize tartotta fenn. Ezeknek a folyóknak a vizét azonban a szovjet idõkben (az Amu-darjáét most is) szétöntözték a sivatagba gyapot és egyéb növények nagybani termesztése céljából. Ezért száradt ki (párolgott el) a tó. Mostanában az északi részt a kazah kormány gáttal elzárta a kiszáradt déli medencétõl, így északon örvendetesen regenerálódott a tó, a víz már megközelítette Aralszk egykori kikötõvárost.
Egyébként a negatív vízmérleg, az elpárolgás meglepõen hatalmas víztömegekkel végez aránylag rövid idõ alatt. Hasonló "betegségben" szenved a Holt-tenger, melynek szintje jelenleg kb. fél méterrel csökken évente. Itt is "széthordják" a tápláló Jordán folyót.
Sõt, az un. messinai sókrízis alkalmával többször kiszáradt az egész Földközi-tenger, miután megszakadt a kapcsolata az Atlanti-óceánnal. A tudósok számításai szerint, ha most elzáródna a Gibraltári-szoros, nagyjából 1000 év alatt ismét teljesen eltûnne a víz a Földközi-tenger medencéjébõl. Mindez a terület negatív vízmérlege miatt.
Szóval, bár az Aral-tó kapcsán minduntalan az éghajlatváltozást emlegetik, ez rossz példa. A kiszáradásnak más oka van.