Bioszféra

Igazából csak tippem van az ok(ok)ra, mely egyrészt az elmúlt gyatra telek végett következhet be, másrészt biológiai síkon igazából törvényszerû, sõt kötelezõ egyes években a gradáció.
Csak hát itt már a 3. szezonról beszélhetünk.

Nano: Igen, araszolókkal van teli az erdõ most (esznek azok mindent, amit érnek. Láttam mogyorón, kecskefûzön, magas kõrisen és még sok egyéb fafajon, csak hogy néhányat említsek). Ami a nagyobb baj, hogy néhány napja egyre nagyobb mennyiségben látom a gyapjaspillét.
Na, majd ha figyelhetjük már a petecsomókat is a cserek és a tölgyek törzsén, akkor jön az igazi nemulass...

Az rág bizony. Én nem vagyok nagy szakértõ, de szerintem legnagyobb tömegben a kis téliaraszolót láttam (Operopthera brumata). Vagy ha elpusztult, akkor esetleg tölgyiloncát (Totrix viridana). Annyi volt belõlük az erdészeti utakon, hogy a rezes futrinkák nem gyõztek velük szaladgálni

Én a Vértesben és a Bakonyban láttam fõleg a gyertyánokon (de a som, meg talán a kecskerágó is) igen jelentõs levélrágást. Valami van, az biztos. Meg tele lettem hernyóval, egy feszt ereszkedtek a magasból. Az mi lehet? Az rág?

Kihasználva a kedvezõ idõjárást eltettem földbe pár meggyökeresedett muskátlit.

Valakinek van valami ötlete erre a jelenségre: egyszerre eltettem egy csomó muskátlihajtást dunsztosüvegbe és egy fémedénybe: a dunsztosban a tövek szinte mindegyike már kigyökeresedett, a fémedényben még egyik sem. Lehet köze hozzá, hogy az üvegben fény éri a víz alatti részeket is?

Laci, Milán! Mi ez a sok lombkárosító Jenõ környékén?! (Vagyis nagyjából láttam, hogy valamiféle téliaraszoló) Gyakorlatilag egy ép tölgy levél nincs az egész környéken. De kapja az ívet a többi faj is. Ez mindig így volt, csak a dendromániám növekedésével vettem csak észre, vagy ez a tömeges megjelenés új még itt is?

Kiváló fotó a fekete gólyáról, gyönyörû, fantasztikus, egyszerû, de dekoratív kedvencem.
Gratulálok!

Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#18408 - 2015-05-20 12:02:22)

Az országos áztató esõhöz (mondjátok ha nem jól tudom) nem csak kihullható csapadék és megfelelõ légkörzés, hanem megfelelõ mennyiségû kicsapódási részecske (precipitation core)is szükséges. ilyeneket szolgáltatnak a levegõben jelenlévõ mikro-részecskék, pl. spórák és baktériumok (jókat hallottam pl. a Pseudomonas syringae-ról)és a kénciklus révén följutó kénvegyületek.
Szeretném emlékezetetekbe idézni a dimetil-szulfoxid ciklus tevékenységét: a dimetil-szulfid (DMS) gáz sokban felelõs a helyi felhõképzõdésért, mert miután a szmog oxidáló vegyületeivel kölcsönhatásba lépett,közvetlen precipitation core - képzésre alkalmas. ezt a gázt algák termelik, tengerparti, illetve szikes, illetve édesvizekben; Halophyceae, és Chlorophyceae rendbéliek. ilyenekbõl ha jó a Medárd, minálunk is minden pocsolyában van. Ez a beérkezõ csapadék forgatásához is hozzájárulhat (- "és délután ha a felhõ meghízott, leesik...")- a többi csapadékos idõt fenntartó tényezõk mellett.
Ha a tengervízben sok szennyezõ anyag van (olajfoltok, gyógyszer, fertõtlenítõszer és vegyszer maradékok) akkor a tenger diverzitása károsodik, akkor az algák életkörülményei romlanak.
Ez azt jelenti, hogy az ökológiai szolgáltatás is romlani fog.
Szerintem a "felhõ van, esõ nincs, kosár jég esett, az is nagyszemû volt" jelenségekhez az algák kevesbedése, az élõ vizek vegyi terhelése is hozzájárul.
Én tehát Ü.D. tanácsaihoz szeretném hozzá tenni - és jó lenne, ha szívére venné mindenki:
-ne öntsük a lejárt gyógyszert a csatornába (meg a trágyát ki a földre, ha nem érett, pláne ha kezelt állományból származik...)
- minél kevesebb ún. fertõtlenítõ szappant használjunk (aki akarja, másutt megbeszélhetjük...)
- vigyük a használt sütõolajat a gyûjtõpontokra.
- támogassuk a zöld energiát, hogy ne kelljen fúrkálni a tengert... Békében, jó mérnökökkel, jól megy, sok is van alatta, de muszáj mind elõbányászni?

-és mindezt azért, hogy legyen egészséges ökológiai környezet, legyen precipitation core, és legyenek alacsonyan járó, árnyékot adó, áztató esõt hozó lusta felhõink, országosan...

Ahogy most a környéken (Eurázsia, Atlanti óceán) körülnézek, erre kisebb most minálunk az esély, mint 50 éve volt... olajkatasztrófák persze régen is voltak, nézne valaki egy idõsort?
Mostanában holnapután lesz a jó esõ, nyáron a jövõ héten lesz, ha sokat lõnek a szomszédban, talán a fél országra szóló összeáramlás is lehet, de országos... reméljük õsszel. Kívánom, hogy ne legyen igazam...

Sok ev utan a mult heten en is hallottam otthon a banka hangjat.

Az egyik horgaszhelyemen meg szinte minden masodik alkalommal latok fekete golyat. Ez azert is erdekes, mert ez a horgaszhelyem van legkozelebb a varoshoz, de a telepuleseket allitolag Feketéék messze elkerulik. Noha lehet, hogy ez csak a feszkelesre vonatkozik.

Szarvas: Felénk a jégmadárból nincs hiány. Tegnap találkoztam egy búbos bankával is.

Tegnap oltári kelepelésre lettem figyelmes, a ház felett 3 gólya produkálta magát. Most elõször látok hozzám ilyen közel gólyákat.

fekete gólya: Link
és amibõl nincs hiány a hegyen; gyurgyalag: Link Link Link Link

Idén eddig egyetlen nyavalyás gyapjas tintagombát találtam. Igaz, ilyenkor tavasszal még nem is keresem a gombát. Tény, hogy elõjöhet ez-az áprilisban, májusban,de errefelé nem gyakoriak a tavaszi gombák.
A medárdi esõk idején (ha lesznek) már érdemes lesz portyázni pl. a Bakony-vidéken.

Ha hiszed, ha nem, nem tudom. Ennyi kép készült, a gombákat megették anyósomék( még élnek, este beszéltem velük), több nincs. De ha megerõltetem az agyam akkor azt mondom, hogy nem volt gallérjuk.

Nem látom a fotón jól, de volt a gombának gallérja? -vagy a lemezek alatt kopasz volt a tönk?

A tavalyi vargánya, egyéb erdei gomba, lilatönkû pereszke mirelitbõl gazdálkodok, a rókagomba természetesen már rég elfogyott. Van még 15 liternyi szárított vargányám, darálatlanul, de jól megtömködve az üvegek. Ez két - három szezont is kiad még... Érdemes bespajzolni a szárítmányból, utoljára 2010 - ben tudtam hasonló jelentõs szárítmány mennyiséget szedni, épphogy kitartott a közbeesõ évek kevesebb mennyisége mellett. A tavalyi pazar év volt, de ritka a a teljesen gombaszegény év. Szinte minden évben akad egy - egy rövid nyári gombás idõszak az erdõn, azt kell elcsípni, gyakran le is cseng néhány nap alatt. De ott van még utána a késõ õsz...

Én azt a területet ahol elõjöttek a fû miatt locsoltam többször is, valszeg e miatt jelentek most meg.

Tegnap találtam egy kevés májusi pereszkét, ez volt az év elsõ jelentõs (negyed szatyornyi...) fogása. Kucsmagomba a "tuti helyeimen" sem volt, így az idén valószínû már kimaradt :/

Csak nehogy valami gomba becsmérlésnek tûnjön: Tolnám az orcámba én is ha volna... Tövisalját. Nagy élmény a friss gomba tavasszal... De nincs, pedig van vagy két telep a szilvafáim alatt, az idén nem mutatkozott a termõtest had, nem tévedek nagyot ha azt mondom már nem is fog.

Akkor jó volt a nemzetség tippem, ugyanis a tovisalja is a döggombak családjába tartozik. értékét igazán a koraisaga adja, megítélés, vagy inkább szándék kérdése hogy alkalmas e anyósgombanak.

Na, összeszedtem a gombákat, elvittem a gombavizsgálóba. A szaki ránézett és megkérdezte, hogy szilva fa vagy alma fa alatt szedtem-e. Mondtam , hogy szilva, erre mosolyogva közölte, hogy jó étvágyat a TÖVISALJA gombámhoz. Én nem szeretem, de az anyósoméknak odaadom Amúgy 2 kilót szedtem össze.

Körbenéztem a 2. kép gombáinak peremét: Nekem úgy tûnik, a perem néhány sérülésnél (?) kilátszik a rózsaszín/barna lemez, de lehet az valami kosz is. A felbontás nem elég a bizonyossághoz. Szerintem ez is csiperke. Mezei csiperke? A tarlóõzláb szerintem kizárható, az nem nõ ilyen tömegben egy helyen.

Az 1. és a 3. képnél inkább egy nyomorék sziki csiperkére tippelnék, annak a kalapja lehet ilyen táblásan, mélyen berepedezett. Ezt erõsíti a sérülésen elszínezõdött tönk is. A 2. kép szerintem is más faj.

A kép alapján is biztosan állíthatom, hogy nem õzlábgalóca.(Habitus, rózsaszínû lemez egyértelmûen kizárja...stb) Volt szerencsém hozzá, helyenként elég nagy számban fellelhetõ a környékünk rétjein legelõin. Csiperkére gondolok én is a fiatalon rózsaszínû lemezek okán, repedezõ kalap.... Az sem biztos hogy egyfajta gomba van a képeken, az utolsó kép lehet valamelyik döggomba, de akár májusi pereszke is. Nem elég ennyi infó, és még csak szakértõ sem vagyok.
Napi szintû portyázás , volt némi esõ mostanában, és párásság is, hátha beindulna már a szegfûgomba. Egyébre gondolni sem merek ebben a szárazságban. A talaj nedvességet leszámítva adott lenne a feltétel lassan a vargánya májusi hullámára, és a rókagombára. De általában a talaj nedvességtartalmán bukjuk a dolgot..

Ilyen minõségû fotók és ennyire megviselt gombák alapján nehéz határozni, elsõ ránézésre nekem a védett õzlábgalóca (Amanita vittadinii) példányainak tûntek, felétek elõfordul.

Az 1. képen a lemezt rózsaszínnek látom. Ha a lemez tényleg fehér és nem halvány rózsaszín, lehet valamilyen tarlóõzláb. Ha a lemez szürkésfehérbõl rózsaszínen keresztül változik az öregedés alatt sötétbarnáig, az erdõszéli csiperkék csoportjába tartozhat. Az erdõszéliek enyhén ánizsillatúak, a kalapbõrük sárgul, a húsukra nem jellemzõ.

A sárguló csiperke (és rokonai) húsa a tönk tövén elvágva szinte azonnal sárgul (kivéve, ha elöregedett), valamint a gomba "gyógyszertár szagú".

Legközelebb alulnézetbõl és kettévágva is fényképezzétek a gombákat! Úgy megmutatod az esetleges teljes, vagy részleges burkot, a termõréteget, annak jellemzõit, kapcsolatát a tönkkel, színét, stb.

fehér a lemez, kipróbálom a mikrót.

Szép csiperkének látszó tárgyak, milyen a lemezek színe? tipp: a sárguló-gyanús csiperkét dobozba zárva, 15 mp-re mikróba kell tenni. ha az "ártalmas" csoportba tartozik a hazai kb. 80 csiperkébõl, kivéve és kinyitva máris megmutatja förtelmes szagát... (ne felejtsd el a dobozt... a mikró sokáig õrzi a szagot...)

Az elmúlt idõszakban alig esett. Ehhez képest a kertünkben:
Link
Link
Link
Szakértõk??

Ma voltam tekerni Esztáz-kõnek, megindult a völgy felõl egy kis szellõ mindjárt átjárta a virág illata a völgyet.

Én a legnagyobb számban a Lusta-völgy aljában találkoztam eddig velük. Legalábbis a környezetemben. Jó lenne lefotózni, de bringával messze van, de lehet idén megpróbálom összehozni a fotót csak csípjem el a virágzást. Mondjuk Mályinka sincs olyan hû de messze. Lehet megkeresem azt a helyet is.

A Dédes alatti Vár-völgyben, Mályinka felé, gyakorlatilag szõnyegszerûen borítja be a a szurdokvölgy völgyoldalait az erdei holdviola.Lépni sem lehetett a fogazott szélû, szívalakú Lunaria levelek tengerében.
A Mátrában a Legyendi-Galya alatt láttam csak ilyen egybefüggõ állományt, de ilyen nagy tõszám ott sem volt. Brutális lesz egy-két hét múlva virágzáskor a lila virágtenger, bár néhány korai példány már most belefogott a szirombontásba.

A holdviolának kifejezetten szeretem az illatát. Az odvas keltikének olykor nem is annyira jó, a büdös õzlábgombára hasonlító, kissé szúrós szaga van (szerintem, amikor már a virágzás végefelé jár). A legjobb illatok, amik tetszenek: lonc, alma, rózsa, levendula, stb..

Még itt is vannak szép számmal odvas keltikék bizonyos völgyekben, de lassan jönnek a holdviolák is. Azoknak is jó illata van. Fõleg ha tömegesen jelentkeznek a völgyekben.

Tegnap éjjel hallottam az idén elõször fülemülét. Már csak a béka-nász és a 18 fokos éjszaka hiányzik a tökéletes tavaszi érzéshez

Meg egy hideg sör

Múlt héten nekem is sikerült jó pár db hegyes kucsmagombát látnom a Haraszt-hegy alatti völgyben. Egyszerûen nem volt szívem leszedni õket, olyan szépek és "életerõsek" voltak. A kisebbik lányom nagyon el akarta vinni, de aztán megértette, hogy ezt a párat most hagyjuk inkább békén.

Egyébként az ilyenkor szokásos aszpektus képviselõ megtalálhatóak voltak természetesen, kivéve az odvas keltike, míg a Velencei hg.-ben még tömeges volt, olyannyira, hogy az autóban is lehetett érezni az illatot.

Ugyanaz mint a gólyáknál. A tavalyi madarak jöttek vissza. Ha megmaradt a fészkük, biztosan menedéket találnak. Szerintem borzasztó memóriájuk lehet, legoglezik akár a ház, eresz, fészer helyzetét, és vissza találnak.

Megérkeztek az elsõ fecskék, hármat is láttam csapatba repülni. Remélem nem lesz bajuk a várható hidegtõl.

Köszönöm.

Mutatnám, mert én nem csinálok ebbõl titkot, de a google mapsrõl nem bírok linket szúrni így marad a koordináta
47.960233, 20.384458
szétnéztem a környéken de csak ezt az egyet leltem.

Kucsmagomba. Mázlista.

Egy új helyen bringáztunk barátnõmmel mikor eltekertünk egy ilyen mellett:
Link
Gombákhoz hülye vagyok, csak pár jellegzetes gombát ismerek fel. Éppen ezért nem is szedem õket csak fotózom, de tudni szeretném pontosan mi ez.
Kucsmagomba netán papsapka?

Régi,4 éves SonyE.80..i zseb telefonom volt nálam. Mai zsongás a terepen;
Szilva virágzás gyorstalpaló (1,5 cm/sec) harlekin katicával;
Link
Elbújt h.katica a virág mellett. Lehet hogy szomjas, ebben a száraz idõben, mert nincs harmat,vízcsepp se.
Link
Nem tudom ,de ha itt lenne Noli, biztosan írna hozzá. De mivel még nem jöttek el az ellenségei- levéltetû- ehhez kell folyamodnia
Két másfajta meggyem egymás mellett. Érdi bõtermõ ugye önporzó, de a pándi- klón, a Mangala emléke már késõbb fog totál virágzást bontani.
Link

Amúgy szerintem ez egy nagyon jó esztendõnek mutatkozik, remélem nem voltak nagyobb fagykárok keleten se.Sok szép termést a gyümölcsösökben!

Itt két napja jelentek meg az idei elsõ cserebogarak. Szúnyogunk még szerencsére nemigen akad, de van helyette kullancs, méghozzá bõven...

Az egyik fehér nyárfára a környéken fülesbaglyok fészkeltek. Mivel még nincs lomb, így még szépen látszanak. Olyan 20 méter magasan lehetnek.
Szeged, Szamos utca, a szalag tízemeletes mögött.

Nagyon durva, mintha atom robbant volna!! Látom, azért profin fel lett térképezve a kár, igaz máshogy nem is lehet elkezdeni a munkát. Köszönöm még egyszer. Kérdés: Kell ott telepíteni egyáltalán, vagy van annyi makk készlet, hogy csak rendezni, tisztítani kell majd? Ahol vörösfenyõ állomány volt, ott várható, hogy simán helyrejön a "populáció"? Juhar, kõris is ?

Most is az. Az erdõ idõvel kiheveri a súlyos sérüléseit, fõleg ha ebben az erdész szakemberek is értõ szemmel és kézzel elõsegítik a természetes folyamatokat. Az is igaz, hogy a régi szálerdõket mi már nem fogjuk látni. Majd a következõ generációk, ha csak újabb rendkívüli klímakárok, súlyos mértékû természetes bolygatások nem történnek. A tendencia sajnos nem erre utal.
A belsõ kalderában nem olyan súlyos a helyzet, az viszonylag ép maradt. A Nagy-Hideg-hegy - Csóványos közötti gerinc alatt lévõ Csarna-torokban vannak nagyobb kiterjedésû dõlések és a Csóványos alatt húzódó vadregényes Oltár-patak völgyében.
Az igazán súlyos helyzet a Csóványos-Magosfa fõgerinctõl északnyugati-északkeleti irányba lefutó csodálatos gerincek, bércek erdõterületén van.
Linkelek két a károk után készült friss képet a tömbös dõlések mértékérõl.
Rakottyás-völgy a Rakottyás-bércrõl.
Link
Pogány-Rózsás Erdõrezervátum a Nagy-Mána-bércrõl.
Link
Néhány moricka felirat segítségével látható a lényeg.

Ma du. kaptam le ezt a szép kék dongót, épp a térgyellõ állásban, amikor az ásványokat fotóztam.(elõtte volt 3 expo, de a legutólsó a legjobb, semmi tömörítés,kuszpuk.)
Link

Link
Milyen "haszna" van a medvék jelenlétének az Északerdõn? Csökkenti a falopások számát...

Köszönöm szépen, hát ezt lehet, hogy kár volt megérdeklõdnöm. Ez szinte hihetetlen. A világ egyik legszebb vidéke véleményem szerint a Magas-Börzsöny, annak is a belsõ kaldera része. És pont az ment tropára talán leginkább Ilyenkor azzal próbálom nyugtatni magam, hogy ennek talán a jövõre nézve lesz hozadéka.. de mi? Talán az, hogy ezeken a területeken minél inkább kinevelni egy 100 év körüli állományt, ami nem esett volna ennyire áldozatul? Bár ha jól emlékszem pl. a Pogányvár gerincének térségében nagy területen idõs bükkös van, és ezt a térséget is írtad, hogy nagy a kár... Mi a fenét lehet csinálni ennyi fával? Erõmû? Export? Nem fogja felütni a fejét a "gaz" ezeken a részeken a lomkorona részleges hiánya miatt (csalán, szeder, magas aranyvesszõ...)? Na most lehet felvenni a közmunkásokat, csak kell több szakember is, aki majd irányít. Hát ez szívszorító, de azért köszönöm.

Végül marad minden a régiben, ahogy eddig, hétfõn és pénteken lehet tüzelni.