Globális jelenségek
Az elsõ linked nem mûködik! A Vosztoki grafikon érdekes. Ezek nem a teljes Milankovics-ciklusok?
Az oxigénizotópos hõmérséklet meghatározást bár egyöntetûen elfogadott módszer, én úgy tudom, hogy azzal az elõfeltevéssel mûködik csak, miszerint a sarkvidékek légköri cirkulációja jelentõsen nem tért el a maitól. Tartok tõle, hogy ez az elõfeltevés nem feltétlenül teljesül. Tehát fenntartásokkal kell kezelni az O 18-as alapú grafikonokat is.
Az oxigénizotópos hõmérséklet meghatározást bár egyöntetûen elfogadott módszer, én úgy tudom, hogy azzal az elõfeltevéssel mûködik csak, miszerint a sarkvidékek légköri cirkulációja jelentõsen nem tért el a maitól. Tartok tõle, hogy ez az elõfeltevés nem feltétlenül teljesül. Tehát fenntartásokkal kell kezelni az O 18-as alapú grafikonokat is.
Hogy mi lesz? Ezt nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy van e egyáltalán kritikus pont.
A melegedéssel egyidõben pl. felerõsödnek a hûtõ folyamatok is. Nõ a Föld teljes energiavesztesége. Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással.(A kisugárzás mennyisége a hõmérséklet változás negyedik(!) hatványával arányos) Másrészt a megnövekedett párolgással. Tudom, hogy így nõ a felhõképzõdés által leadott hõ is, viszont az össz. energia mérleg mindenképp negatív lesz.
Ha már párolgás. A párolgás hõ az olvadáshõnek is sokszorosa. A levegõ fajhõjének több. mint 2000×-ese. Ami annyit jelent, hogy kb. 4,5mm víz elpárolgása a teljes felette lévõ levegõoszlop 1°C-os hõmérséklet-változásával egyenértékû. Ebbõl is látható, hogy csak a légkör nedvesség háztartásának minimális változásával is micsoda hõmérséklet változás idézhetõ elõ.
És akkor felvethetjük, hogy ismerjük e a Föld által termelt geotermikus energia kibocsájtást. Szinte semmit nem tudunk az óceánok fenekén zajló folyamatokról. A kéreg alatti folyamatokról nem is beszélve. A sûrû közeg miatt ezek esetleg csak lassan és késleltetve fejtik ki hatásukat a légkörre. Lehet, már ott rejtõzik a tenger fenekén a jövõ, csak épp nem tudunk róla.
A melegedéssel egyidõben pl. felerõsödnek a hûtõ folyamatok is. Nõ a Föld teljes energiavesztesége. Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással.(A kisugárzás mennyisége a hõmérséklet változás negyedik(!) hatványával arányos) Másrészt a megnövekedett párolgással. Tudom, hogy így nõ a felhõképzõdés által leadott hõ is, viszont az össz. energia mérleg mindenképp negatív lesz.
Ha már párolgás. A párolgás hõ az olvadáshõnek is sokszorosa. A levegõ fajhõjének több. mint 2000×-ese. Ami annyit jelent, hogy kb. 4,5mm víz elpárolgása a teljes felette lévõ levegõoszlop 1°C-os hõmérséklet-változásával egyenértékû. Ebbõl is látható, hogy csak a légkör nedvesség háztartásának minimális változásával is micsoda hõmérséklet változás idézhetõ elõ.
És akkor felvethetjük, hogy ismerjük e a Föld által termelt geotermikus energia kibocsájtást. Szinte semmit nem tudunk az óceánok fenekén zajló folyamatokról. A kéreg alatti folyamatokról nem is beszélve. A sûrû közeg miatt ezek esetleg csak lassan és késleltetve fejtik ki hatásukat a légkörre. Lehet, már ott rejtõzik a tenger fenekén a jövõ, csak épp nem tudunk róla.
Hitetlenségem miatt utána számoltam, de az érték nagyságrendileg helyes 
A klímában szerintem a víz/jég folyamat által oda-vissza pufferelt folyamat jelentõs, de van egy még jelentõsebb: Az átlag vízborítottság, ami a teljes bolygóra számolva 2600 m körüli. Tömege kb. 260-szorosa a légkör tömegének, fajhõje kb. négyszerese, ami összességében kb. 1000-szeres hõtároló - akár pufferelõ - kapacitást jelent bármiféle idõben korlátos anomáliával szemben.
Mániákusan õrzöm évek óta a következõ linkeket, A Metnet-rõl :
Az elmúlt 5 millió év:
Link
Részletesebben az elmúlt 420 ezer év:
Link
Kérdések:
- Mi okozta a kb. 3,5 millió éve kezdõdött változást az éghajlat stabilitásában?
Tipp: Geológiai, lemeztektonikai, hegységkiemelkedési okok miatt változtak meg az óceáni áramlatok, a légkörzés, irány, hõtranszport? A korábbi, 2 °C-t meg nem haladó ciklikus klímaváltozások, amit esetleg rá lehet fogni Földünk pályájának, tengelyirányának ciklikus változásának hatására az utóbbi 3,5 millió évben folyamatosan növekedve elérték a 9-10-12 °C-ot, miközben az átlag is szemre 4-5 °C-kal csökkent, meglehetõsen lineárisnak tekinthetõen.
- Mi okozza a glaciálisok végén a hirtelen, drasztikus felmelegedéseket? Mi ellensúlyozza, mi szünteti meg a néhány tíz-száz év alatt a lehûlést generáló hatást? Ez a hatás miért volt gyenge, vagy inaktív a glaciális nagy részében? 4 - 5 millió évvel ezelõtt miért védte meg a Földet az eljegesedésektõl?
Nehezen tudnám elképzelni, hogy Napunk mûködése az utóbbi 3,5 millió évben vált volna annyira ciklikussá, hogy Földünkön ekkora hatást váltana ki.
A mindenféle jégbe fagyott globális hõmérséklet - CO2 koncentráció együttfutásról, amit többen beszerkesztettek hozzászólásaikba a kapcsolatot igazolandó, CO2 felmelegedést generáló hatásáról, emlékeim forrása valószínûleg ismét a Metnet: A CO2 szint változása néhány évtizedes késéssel követi, nem pedig megelõzi a globális hõmérséklet változását. Ennek egy jó magyarázata lehet, hogy a felszíni hõmérséklet globális hõmérséklet emelkedését követi az óceánok felmelegedése, ami, ha eléri a felszínhez legközelebbi metánhidrát üledéket, ami csak nagyon alacsony hõmérsékleten stabil, felszabadul a metán, ami a légkörbe kerülve kémiai-biokémiai reakciók során CO2-vé alakul. A CO2 nem egy billenõ kapcsoló: ha az lenne, mint ahogy a média sulykolja, a korábbi felmelegedési ciklusok során érdekes dolgokat produkált volna. Pártízezer évente kihalt volna a Földön az élõvilág.
Szerintem klímakutatással - elõrejelzéssel az elõbbiekben feltett kérdések megválaszolása után szabadna csak foglalkozni. Ezek megválaszolása nélkül a klíma elõrejelzés csak megélhetési kutatók biznisze, akik azt számolnak ki, amit a megrendelõ igényel.
Szerk: Bármelyik oldalon.
A klímában szerintem a víz/jég folyamat által oda-vissza pufferelt folyamat jelentõs, de van egy még jelentõsebb: Az átlag vízborítottság, ami a teljes bolygóra számolva 2600 m körüli. Tömege kb. 260-szorosa a légkör tömegének, fajhõje kb. négyszerese, ami összességében kb. 1000-szeres hõtároló - akár pufferelõ - kapacitást jelent bármiféle idõben korlátos anomáliával szemben.
Mániákusan õrzöm évek óta a következõ linkeket, A Metnet-rõl :
Az elmúlt 5 millió év:
Link
Részletesebben az elmúlt 420 ezer év:
Link
Kérdések:
- Mi okozta a kb. 3,5 millió éve kezdõdött változást az éghajlat stabilitásában?
Tipp: Geológiai, lemeztektonikai, hegységkiemelkedési okok miatt változtak meg az óceáni áramlatok, a légkörzés, irány, hõtranszport? A korábbi, 2 °C-t meg nem haladó ciklikus klímaváltozások, amit esetleg rá lehet fogni Földünk pályájának, tengelyirányának ciklikus változásának hatására az utóbbi 3,5 millió évben folyamatosan növekedve elérték a 9-10-12 °C-ot, miközben az átlag is szemre 4-5 °C-kal csökkent, meglehetõsen lineárisnak tekinthetõen.
- Mi okozza a glaciálisok végén a hirtelen, drasztikus felmelegedéseket? Mi ellensúlyozza, mi szünteti meg a néhány tíz-száz év alatt a lehûlést generáló hatást? Ez a hatás miért volt gyenge, vagy inaktív a glaciális nagy részében? 4 - 5 millió évvel ezelõtt miért védte meg a Földet az eljegesedésektõl?
Nehezen tudnám elképzelni, hogy Napunk mûködése az utóbbi 3,5 millió évben vált volna annyira ciklikussá, hogy Földünkön ekkora hatást váltana ki.
A mindenféle jégbe fagyott globális hõmérséklet - CO2 koncentráció együttfutásról, amit többen beszerkesztettek hozzászólásaikba a kapcsolatot igazolandó, CO2 felmelegedést generáló hatásáról, emlékeim forrása valószínûleg ismét a Metnet: A CO2 szint változása néhány évtizedes késéssel követi, nem pedig megelõzi a globális hõmérséklet változását. Ennek egy jó magyarázata lehet, hogy a felszíni hõmérséklet globális hõmérséklet emelkedését követi az óceánok felmelegedése, ami, ha eléri a felszínhez legközelebbi metánhidrát üledéket, ami csak nagyon alacsony hõmérsékleten stabil, felszabadul a metán, ami a légkörbe kerülve kémiai-biokémiai reakciók során CO2-vé alakul. A CO2 nem egy billenõ kapcsoló: ha az lenne, mint ahogy a média sulykolja, a korábbi felmelegedési ciklusok során érdekes dolgokat produkált volna. Pártízezer évente kihalt volna a Földön az élõvilág.
Szerintem klímakutatással - elõrejelzéssel az elõbbiekben feltett kérdések megválaszolása után szabadna csak foglalkozni. Ezek megválaszolása nélkül a klíma elõrejelzés csak megélhetési kutatók biznisze, akik azt számolnak ki, amit a megrendelõ igényel.
Szerk: Bármelyik oldalon.
Fizika törvényei szerint, a melegedés döntõ részét elnyelik az óceánok. Egyelõre. Ezzel együtt, szignifikáns a melegedés a légkörben is, már most is, mi lesz ha a vizek elérnek egy kritikus pontra...
Én mindig is furcsállom, mikor a felmelegedés kapcsán csak a légkör kutatásával foglalkoznak.
Szerintem mindannyian ismerjük a fizikából a fajhõ fogalmát. És arról is fogalmunk lehet, hogy maga a légkör mennyire elhanyagolható tényezõ a földön a hõtárolás szempontjából.
Hasonlóképpen tisztában lehetünk az olvadáshõ fogalmával is, és ezzel együtt azzal, hogy a várható jégmennyiség elvolvadása mekkora hõelvonással járhat a föld felszínén. Gyors számításom szerint, amennyiben az olvadás az összes hõt a levegõbõl vonná el, 5cm tengerszint növekedéssel járó olvadás globálisan a levegõ 1 °C-os csökkenésével járna.
Szerintem mindannyian ismerjük a fizikából a fajhõ fogalmát. És arról is fogalmunk lehet, hogy maga a légkör mennyire elhanyagolható tényezõ a földön a hõtárolás szempontjából.
Hasonlóképpen tisztában lehetünk az olvadáshõ fogalmával is, és ezzel együtt azzal, hogy a várható jégmennyiség elvolvadása mekkora hõelvonással járhat a föld felszínén. Gyors számításom szerint, amennyiben az olvadás az összes hõt a levegõbõl vonná el, 5cm tengerszint növekedéssel járó olvadás globálisan a levegõ 1 °C-os csökkenésével járna.
Mielõtt tovább mélyednétek az okok boncolgatásába az elhantolt eb helyének tekintetében: Viharkém linkjét
Link
alaposabban megnézve úgy látszik, hogy az anomália legnagyobb része az Ohotszki és a Bering tengeren jelentkezik. Az Atlanti régió jégborítás-anomáliája szerintem bõven belefér a szokásos ingadozásba.
Link
alaposabban megnézve úgy látszik, hogy az anomália legnagyobb része az Ohotszki és a Bering tengeren jelentkezik. Az Atlanti régió jégborítás-anomáliája szerintem bõven belefér a szokásos ingadozásba.
Fogalmam sincs hol van már régen, legalább 4-5 éve olvastam, de ha nagyon sok idõm lesz megpróbálom elõkeresni valahonnan. 
Orosz tudósok úgy nagy vonalakban ugyanezt várták több éve egy tanulmányban.
Szerintük 2050 körül egy kis jégkorszak kezdõdik, mely akár néhány évtizedig ( kb. 30-40 év ) is eltarthat.
Szerintük 2050 körül egy kis jégkorszak kezdõdik, mely akár néhány évtizedig ( kb. 30-40 év ) is eltarthat.
Egyébként szerintem döntõ jelentõsége van az óceánok SST-inek a különbözõ térségekben. Az egyik legerõsebb légkörre ható kényszer az óceánoké, azok felszíni hõmérsékleteié. Érdekes, hogy ezt a területet nemigen kutatják. Vagy nagyon is...
A gondolatmenet helytálló. Ettõl függetlenül, vagy ahogy tetszik, ezzel párhuzamosan a sarki hidegbázis mennyisége is csökkenhet és szerintem csökken is. Empirikusan megerõsítésre került az a feltevés is, hogy a sarkvidék felmelegedésével maga a hõkontraszt is csökken a poláris és a mérsékelt öv között. Kérdés, hogy az egyre jobban elmosódó hõkontraszt milyen anomáliák felé tolják az éghajlatot. Szerintem lesz egy pont, ahol a rendszer keményen "visszarúg" majd. Azaz lesz egy markánsan negatív visszacsatolás.
A kutya biztosan valahol itt van elásva ezekben a gondolatmenetekben!
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Volt már kisebb kiterjedésû jég az írott történelem óta, vigasztaljuk magunkat ezzel, no meg azzal, hogy semmit nem bizonyít pár évtized rekord döntése , ez simán lehet egy klíma szakasz, aminek nem sok köze van a nagy egész változóhoz.
Valószínûleg a mûholdas mérések kezdete óta a legalacsonyabb téli maximumot hozza idén az északi-sarki jég. Link
Trento; a linkelt oldalad mellett találtam az aktuális (tegnap) oklahomai tornádókról több bejátszást. A 3D.-s animációk nagyon jók.
Link
Link
Már megint?? Egyszer már mondták h mégse biztos teljesen csak 50 % körül.
A mérések kezdete óta a Földön a 2014-2015-ös tél volt a legmelegebb - áll a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) közleményében.
Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta
Link
Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta
Link
De aki abban nõ fel, azoknak az az etalon
De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"
De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"
Én erre meg azt szoktam írni, hogy ez volt túlsúlyban az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtized elõtt is. Az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtizedet kéne végre elfelejteni, mert az lóg ki a sorból, de nagyon.
Met. társalgóba írtam, ide is beteszem.
Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
Link Lebukott egy "klímaszkeptikus". Úgy tûnik, ott se csak hõsök harcolnak a pénzelt elnyomó (IPCC) áltudósokkal, hanem a kép igencsak árnyalt.
Are underwater volcanoes causing global warming? Oceanic eruptions may have a greater effect on climate than first thought.
Link
Link
Attól nagy sületlenség ez a cikk, hogy észak Európa éghajlata gyökeresen átalakulna, több fokot csökkenne, a téli eljegesedés határa drasztikusan délnyugatra tolódna. Ez alapvetõen megváltoztatná a légköri jellemzõket Európában, így nálunk is. Nem tûnik soknak az az 1 fok körüli hõmérséklet csökkenés, de éppenséggel a kisjégkorszak idején sem volt sokkal alacsonyabb. Volt itt a fórumon értekezés a jégkorszakok idején jellemzõ légköri folyamatokról, jellemzõkrõl, hát finoman szólva eltért a maitól. Nem lehet egyetérteni azzal a kitétellel, hogy "nem érintene minket annyira".
Ha leállna a Golf Európában amolyan mini jégkorszak lenne. Minket elvileg nem érinteni annyira. hirtelen ezt találtam.
Link
Link
A durva az hogy az utóbbi hosszú évek évtizedek során a jóval hidegebb telek száma gyakorlatilag nullával egyenlõ, míg a jóval melegebbeké megsokszorozódott, amellett hogy vannak átlagos telek.
Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
Ezen 15-ben szerepelnek 19.századi meleg évek lehet tudni, hogy azokban az években milyen volt tél ill. hóborítottság? Gondolom sarki jég kiterjedésérõl nincsenek információk...
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23962)
Frissítettem Budapest (1780-2014) homogenizált éghajlati adatsorát: Link 
A homogén adatsorban is 2014 lett a legmelegebb év, 12,23 fokkal. 0,16 fokkal elõzi meg az eddigi rekorder 2007-es és 0,18 fokkal az 1834-es évet.
Emellett a 916 mm-es éves csapadékösszegével 1841 óta a legcsapadékosabb év is a 2014-es esztendõ.
A különbözõ adatsorokban a legmelegebb 15 év: Link
(h1980: 1980-ig homogén adatsor)
A homogén adatsorban is 2014 lett a legmelegebb év, 12,23 fokkal. 0,16 fokkal elõzi meg az eddigi rekorder 2007-es és 0,18 fokkal az 1834-es évet.
Emellett a 916 mm-es éves csapadékösszegével 1841 óta a legcsapadékosabb év is a 2014-es esztendõ.
A különbözõ adatsorokban a legmelegebb 15 év: Link
(h1980: 1980-ig homogén adatsor)
Biztos van valami reanal, de a mérési pontok kevesebb száma maitt annak pontossága azért nagyságrendekkel rosszabb, mint földfelszíni méréseké.
Sõt!
A mediterrán gyümölcsök, füge, kivi, káki (datolyaszilva), stb, stb, terjedését a globális felmelegedéssel magyarázzák illetve hozzák összefüggésbe.
Persze tévesen!
Ráadásul a szakemberek úgy gondolják, hogy dél felõl érkezik a melegedés, tehát a déli országrész a legelõnyösebb ebbõl a szempontból.
Ez is téves!
Ugyanis a 2014-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, közben 2014 januárjában Sellyén -17 fok volt, tehát elfagytak a fügék.
Majd december 31-én reggel -19 fok volt, akkor is elfagytak a fügék.
Sõt, a baranyai és tolnai völgyekben -20,-23 fokok voltak.
Ezért nincs köze a globális felmelegedésnek oly módon semmi köze ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy írni szoktam, "...az évszázad legmelegebb évében is elég egyetlen, hótakarós derült éjszaka, amikor -20 fok lesz, és a fagyérzékenyebb növények fagykárt szenvednek...".
Ez most betûre pontosan így történt.
A mediterrán gyümölcsök, füge, kivi, káki (datolyaszilva), stb, stb, terjedését a globális felmelegedéssel magyarázzák illetve hozzák összefüggésbe.
Persze tévesen!
Ráadásul a szakemberek úgy gondolják, hogy dél felõl érkezik a melegedés, tehát a déli országrész a legelõnyösebb ebbõl a szempontból.
Ez is téves!
Ugyanis a 2014-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, közben 2014 januárjában Sellyén -17 fok volt, tehát elfagytak a fügék.
Majd december 31-én reggel -19 fok volt, akkor is elfagytak a fügék.
Sõt, a baranyai és tolnai völgyekben -20,-23 fokok voltak.
Ezért nincs köze a globális felmelegedésnek oly módon semmi köze ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy írni szoktam, "...az évszázad legmelegebb évében is elég egyetlen, hótakarós derült éjszaka, amikor -20 fok lesz, és a fagyérzékenyebb növények fagykárt szenvednek...".
Ez most betûre pontosan így történt.
És ez mellett a szõlõ nem érett meg az idén, illetve ahol meg is érett, rendkívül gyenge cukorfokkal szüretelték.
A mérések kezdete óta legmelegebb évben!!!
Ez a szélsõségesség!
A mérések kezdete óta legmelegebb évben!!!
Ez a szélsõségesség!
Van-e arra elérhetõ térkép vagy adat, hogy a 20. században akár napjainkig hogy alakult az óceánok átlaghõmérséklete?
Globálisan,Európa-és Magyarország szerte is 2014 volt a legmelegebb év,a kiterjedtebb mérések kezdete óta... Link
Magyarország éghajlatának változásai a 20. században - Péczely György osztályozási módszere alapján (Skarbit Nóra, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Krakker Dávid, Földrajzi Közlemények 2014. 138. 4. pp. 261-276.) Link
Én nem írtam olyat, hogy 11 hónapja van meridionális cirkulációs korszak. Régebb óta van. Azt írtam, hogy ez a 11 hónapos anomália teljesen beleillik egy ilyen korszakba, amelyben vagyunk (évek óta).
Azért 1(-néhány) hónapra korszakot mondani picit erõs. Az éves térképen mindjárt nem olyan nagy az eltérés.
Számomra az az érdekes, hogy az egyenlítõ vidékén ami egy kiegyenlített ághajlat lenne mennyire negatív volt a hõmérséklet, ez csak a több felhõzet miatt lehetséges, más magyarázat nincs.
Brazília, Afrika
Brazília, Afrika
Azért az is figyelemreméltó, hogy belsõ Szibériában vannak olyan területek, ahol 8-9 fokkal volt hidegebb az átlagosnál novemberben!!! Ennek ellpontja a Bering-szoros térsége, ahol a legmelegebb területek pozitív anomáliája a 13 fokot is eléri. Ez egészen elképesztõ!!!
Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
Döbbenetes, hogy a Kárpátok egyben a novemberi vaskos pozitív anomália határvonalát is kijelölik!!!
További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?
Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?
Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
Szép estét kivánok! Azt sajnos én sem tudom. De a www.spaceweather.com nyitóoldalán pontos adatokat találhatunk az adott napra kalkulált napfoltszámokra. A számadatok visszamenõleg tetszõlegesen kikereshetõek hónapokra, évekre visszamenõen. (Ez az adatgyûjtés jó kicsit munka- és idõigényes, de megéri.) Talán van jobb megoldás is, amirõl egyelõre nem tudok.
Azt sajnos én sem tudom. De a www.spaceweather.com nyitóoldalán pontos adatokat találhatunk az adott napra kalkulált napfoltszámokra. A számadatok visszamenõleg tetszõlegesen kikereshetõek hónapokra, évekre visszamenõen. (Ez az adatgyûjtés jó kicsit munka- és idõigényes, de megéri.) Talán van jobb megoldás is, amirõl egyelõre nem tudok. 
Régebben valaki mindig belinkelt, egy olyan oldalt, ahol 30 napra visszamenõen mutatta a napfoltok számát. Nem tudja valaki melyik oldal az? Köszönöm!
Genova adatsora az elmúlt 40-50 évben Link
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."
A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ
Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."
A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ
Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-05-14 15:02
Szabályzat