Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ezt én írtam még tegnapelőtt kedden.
És továbbra is tartom.
A hétfő, keddi markáns, fél - Európa időjárását meghatározó hidegbetörés formájában a kanadai hidegmag megszűnt, és feldarabolódott.
Gyakorlatilag annyi történt, hogy az 50 hPa környéki magasságban keddig még mindig meg volt a poláris sztratoszférikus örvény, és ennek összeomlásának következménye volt ez a hét legeleji helyzet, az ún. végső felmelegedés (final warming), mely északon zajlott le, ill. a troposzférában északról - délre lezúdúlt még egy utolsó nagyobb adag hideg, aztán mostanra szépen fel is darabolódott, részben pedig felszámolódott a hidegbázis.
És továbbra is tartom.
A hétfő, keddi markáns, fél - Európa időjárását meghatározó hidegbetörés formájában a kanadai hidegmag megszűnt, és feldarabolódott.
Gyakorlatilag annyi történt, hogy az 50 hPa környéki magasságban keddig még mindig meg volt a poláris sztratoszférikus örvény, és ennek összeomlásának következménye volt ez a hét legeleji helyzet, az ún. végső felmelegedés (final warming), mely északon zajlott le, ill. a troposzférában északról - délre lezúdúlt még egy utolsó nagyobb adag hideg, aztán mostanra szépen fel is darabolódott, részben pedig felszámolódott a hidegbázis.
2002 őszén a spanyol partokon súlyos olajszennyezés volt, ami az egész következő évre kihatott.
2010 áprilisában volt a híres Deepwater Horizon tragédia, amiből 2010-ben egy tarós keleti AC peremén, stabil összeáramlás alakult ki hazánk fölött, közben pl. Oroszországban súlyos szárazság volt, égett az erdő Moszkva mellett...
2011 és 2012 azután minekünk is meghozta a szárazságot. érdemes a világkörképet megnézni ezekben az években.
2010 áprilisában volt a híres Deepwater Horizon tragédia, amiből 2010-ben egy tarós keleti AC peremén, stabil összeáramlás alakult ki hazánk fölött, közben pl. Oroszországban súlyos szárazság volt, égett az erdő Moszkva mellett...
2011 és 2012 azután minekünk is meghozta a szárazságot. érdemes a világkörképet megnézni ezekben az években.
Érdekes fejtegetés, bár erős kétségeim vannak ennek magyarázására!
2000-ben vagy 2003-ban vagy 2011-ben az istennek sem akart esni, akár csak most! 2010-ben pedig szó szerint minden zsebkendőnyi felhőből felhőszakadás volt!
2000-ben vagy 2003-ban vagy 2011-ben az istennek sem akart esni, akár csak most! 2010-ben pedig szó szerint minden zsebkendőnyi felhőből felhőszakadás volt!
Hát igen. Maximálisan egyetértek.
De hát ez van, a magyar mindig is egy negatív, magát meggyötrő, folyton a múlt miatt kesergő, sanyarú sorsú nép volt, és ez az időjárási megélésekre is kihat. Mindenben a rosszat látni, félni a jövőtől, a problémákon csak ülni, nem pedig tenni érte. Az emberek csak várják, hogy megoldódjon maguktól.
Gyakorlatilag semmi sem jó. Sohasem!
Hányszor elhangzik az, hogy szélsőség!
Pedig nem kell messzire menni : tavaly év végén, és idén év elején is többször leírtam, hogy pl. 2019. kezesbárány volt hazánkhoz.
Egy nagyon kedvező év volt összeségében.
Meg volt mind a 4 évszakunk, nagyjából egységes időbeosztással, nem húzódott el a nyár, amire sokan panaszkodnak mindig, hogy milyen hosszú.
A mérések kezdete óta pedig a legmelegebb év volt hazánkban.
Nem voltak nagyobb területre kiterjedő jelentős fagykárok tavasszal.
De szélsőséges hőhullámok sem nyáron.
A zivatarok folt szerűen, nem pedig nagy területen pusztítottak nyáron.
Nem voltak nagy tavaszi belvizek.
A komoly aszályt pedig a májusi kiadós esők jól helyrerakták.
Közel rekord kajszi termés volt tavaly.
De azért mindig megy a sírás. A jóról ugye nem kell beszélni, csak a rosszról.
Rengeteget fúj a szél idén tavasszal.
A nép úgy adja elő, hogy ez állandóan így van.
Nem! Legutóbb 2017-ben volt egy szelesebb, dinamikusabb év.
2018-2019-ben nem ez volt a jellemző.
Na bumm, 3 év után idén beütött most ez.
Az a baj, hogy sokan elvannak rugaszkoda a valóságtól.
Nagyon el lett kényeztetve a nép.
Annyit volt pozitív, vagy vastagon pozitív anomália, hogy ha néha beüt egy átlagos vagy netán átlag alatti hónap, azt sokan nagyon negatívan élik meg. A valóságosnál is negatívabban.
De hát ez van, a magyar mindig is egy negatív, magát meggyötrő, folyton a múlt miatt kesergő, sanyarú sorsú nép volt, és ez az időjárási megélésekre is kihat. Mindenben a rosszat látni, félni a jövőtől, a problémákon csak ülni, nem pedig tenni érte. Az emberek csak várják, hogy megoldódjon maguktól.
Gyakorlatilag semmi sem jó. Sohasem!
Hányszor elhangzik az, hogy szélsőség!
Pedig nem kell messzire menni : tavaly év végén, és idén év elején is többször leírtam, hogy pl. 2019. kezesbárány volt hazánkhoz.
Egy nagyon kedvező év volt összeségében.
Meg volt mind a 4 évszakunk, nagyjából egységes időbeosztással, nem húzódott el a nyár, amire sokan panaszkodnak mindig, hogy milyen hosszú.
A mérések kezdete óta pedig a legmelegebb év volt hazánkban.
Nem voltak nagyobb területre kiterjedő jelentős fagykárok tavasszal.
De szélsőséges hőhullámok sem nyáron.
A zivatarok folt szerűen, nem pedig nagy területen pusztítottak nyáron.
Nem voltak nagy tavaszi belvizek.
A komoly aszályt pedig a májusi kiadós esők jól helyrerakták.
Közel rekord kajszi termés volt tavaly.
De azért mindig megy a sírás. A jóról ugye nem kell beszélni, csak a rosszról.
Rengeteget fúj a szél idén tavasszal.
A nép úgy adja elő, hogy ez állandóan így van.
Nem! Legutóbb 2017-ben volt egy szelesebb, dinamikusabb év.
2018-2019-ben nem ez volt a jellemző.
Na bumm, 3 év után idén beütött most ez.
Az a baj, hogy sokan elvannak rugaszkoda a valóságtól.
Nagyon el lett kényeztetve a nép.
Annyit volt pozitív, vagy vastagon pozitív anomália, hogy ha néha beüt egy átlagos vagy netán átlag alatti hónap, azt sokan nagyon negatívan élik meg. A valóságosnál is negatívabban.
Mondjuk az elmúlt hetek csontszáraz hideg-leszakadásaival sem járnánk túlságosan jól télen - legalábbis a havas telet kedvelők -, mert érdemi csapadékot nem hoznának magukkal, hanem helyette néhány napnyi szeles, de napos idő után beállna a magasköd és - Kazincbarcika kivételével - a szürke, eseménytelen, párás- ködös- borult hómentes időjárás. Ha május helyett valamilyen téli hónap lenne most, akkor emiatt uralkodna rossz hangulat a meteorológiai fórumokon.
Tavaly májusban legalább bőséges csapadékot hozó mediciklonok is társultak a hideg mellé.
Tavaly májusban legalább bőséges csapadékot hozó mediciklonok is társultak a hideg mellé.
Valamelyik tavasszal a kénciklusról is belinkeltem és referáltam Nektek néhány cikket. Azok a Bioszférában vannak, és "CCN" keresőszóra, illetve "DMS DMSO" keresőszóra előjönnek.
Amit a vulkáni tevékenység ként a levegőbe juttat, az leülepszik.
Visszajuttatni a légkörbe, a brakkvízi algák, és a szikes tavak "békanyálai" tudják, már ha épp nincsenek kiszáradva. Trópusi területeken a korallok igen intenzív DMSO termelő tevékenységet végeznek, sok ködképző mag lesz az árapály alatt korallokból kilehelt dimetil-szulfoxidból is. Ezeket a Bioszférában referáltam. Ezek a ködképző magok (CCN) stabilizálják a felhőket.
Ez a tevékenység azért hasznos nekünk, mert a DMSO alapú kondenzációs magok olyan rétegfelhőket hoznak létre, amelyek stabilak,
komoly hőszállító kapacitással bírnak, amit száraz levegőben csak sok szél helyettesíthet,
és messze a szárazföldek fölé szállítják a vízpárát, az eső nem hullik le a párolgás helyén, a tenger(part) fölött. A szárazföldön még a napi hőingást is mérséklik, pl. a hajnali fagyokat kivédik a rétegfelhők. A stabilitás itt a kulcs-szó.
Minden olyan tevékenység, pl. olajszennyezés, vegyi szennyezés, ami ezeknek az alga / baktérium közösségen alapuló, ökológiai rendszereknek az életterét rombolja, szélsőségesebb időjárást fog eredményezni. Ez a DMSO történet, fontos ökoszisztéma-szolgáltatása a bolygónknak, amit sajnos a környezetvédők se vesznek eléggé komolyan.
Hozzá jön a gyógyszerek okozta szennyezés is: gondoljatok bele, milyen kicsi koncentrációban hatásosak pl. az antibiotikumok. Sajnos ezekből tonnákat használunk, állattartásban is, osztrigafarmokon, haltartó telepeken is! 2000-ben az akkori EU 22 ezer tonnát vallott be, állattartási célra... Hány köbkilométer tengervízre elég egy év mennyisége? ... A WHO már 2006-ban felhívta a figyelmet a veszélyére. Nem kell az egész társaságnak érzékenynek lennie, elég egy láncszemet kilőni a táplálékláncból, és borul a szolgáltatás...
Itthon a szakma hála Istennek komolyan veszi a dolgot, de Thaiföldön piacon árulják az antibiotikumot vény nélkül, Indiában csak gyárak vannak - és döbbenetesen elszennyezett folyók... ott a lakosság nem fogyaszt antibiotikumot vallási okból, de a földjüket a gyárak szennyezik... és még folytatni lehet; lapozzatok vissza a Bioszférában.
Sajnos a szennyezés, akárhol kerül bele a Föld anyagcseréjébe, az egész rendszert károsítja... és a Föld túloldalán zajló dolgokra kevés ráhatásunk van. - én akkor is azt mondom: amit itt, mi megtehetünk, tegyük meg a környezet védelméért, és imádkozzunk, hogy mások is hasonlóan gondolkozzanak. Isten áldása kísérje Áder János úrnak, áldozatos, évek óta végzett jó munkáját ezért az ügyért!
Amit a vulkáni tevékenység ként a levegőbe juttat, az leülepszik.
Visszajuttatni a légkörbe, a brakkvízi algák, és a szikes tavak "békanyálai" tudják, már ha épp nincsenek kiszáradva. Trópusi területeken a korallok igen intenzív DMSO termelő tevékenységet végeznek, sok ködképző mag lesz az árapály alatt korallokból kilehelt dimetil-szulfoxidból is. Ezeket a Bioszférában referáltam. Ezek a ködképző magok (CCN) stabilizálják a felhőket.
Ez a tevékenység azért hasznos nekünk, mert a DMSO alapú kondenzációs magok olyan rétegfelhőket hoznak létre, amelyek stabilak,
komoly hőszállító kapacitással bírnak, amit száraz levegőben csak sok szél helyettesíthet,
és messze a szárazföldek fölé szállítják a vízpárát, az eső nem hullik le a párolgás helyén, a tenger(part) fölött. A szárazföldön még a napi hőingást is mérséklik, pl. a hajnali fagyokat kivédik a rétegfelhők. A stabilitás itt a kulcs-szó.
Minden olyan tevékenység, pl. olajszennyezés, vegyi szennyezés, ami ezeknek az alga / baktérium közösségen alapuló, ökológiai rendszereknek az életterét rombolja, szélsőségesebb időjárást fog eredményezni. Ez a DMSO történet, fontos ökoszisztéma-szolgáltatása a bolygónknak, amit sajnos a környezetvédők se vesznek eléggé komolyan.
Hozzá jön a gyógyszerek okozta szennyezés is: gondoljatok bele, milyen kicsi koncentrációban hatásosak pl. az antibiotikumok. Sajnos ezekből tonnákat használunk, állattartásban is, osztrigafarmokon, haltartó telepeken is! 2000-ben az akkori EU 22 ezer tonnát vallott be, állattartási célra... Hány köbkilométer tengervízre elég egy év mennyisége? ... A WHO már 2006-ban felhívta a figyelmet a veszélyére. Nem kell az egész társaságnak érzékenynek lennie, elég egy láncszemet kilőni a táplálékláncból, és borul a szolgáltatás...
Itthon a szakma hála Istennek komolyan veszi a dolgot, de Thaiföldön piacon árulják az antibiotikumot vény nélkül, Indiában csak gyárak vannak - és döbbenetesen elszennyezett folyók... ott a lakosság nem fogyaszt antibiotikumot vallási okból, de a földjüket a gyárak szennyezik... és még folytatni lehet; lapozzatok vissza a Bioszférában.
Sajnos a szennyezés, akárhol kerül bele a Föld anyagcseréjébe, az egész rendszert károsítja... és a Föld túloldalán zajló dolgokra kevés ráhatásunk van. - én akkor is azt mondom: amit itt, mi megtehetünk, tegyük meg a környezet védelméért, és imádkozzunk, hogy mások is hasonlóan gondolkozzanak. Isten áldása kísérje Áder János úrnak, áldozatos, évek óta végzett jó munkáját ezért az ügyért!
A határon hullámzik éppen egy frontálzóna, de ha egyszer ennyire futja belőle.. Pár napja Zivipötty írt a járvány miatti csökkent kondenzációs maghalmaz mennyiségéről. Azt pontosan, hogy mi az oka lehetne fejtegetni, én sem tudom, hogy miért ennyire gyér a csapadékhozam. Én szinoptikailag csak úgy tudnám magyarázni, hogy az AC dominancia leszálló légmozgásai által kevesebb a nedvesség a légkörben, északi áramlásokkal pedig nem is fog sok nedvesség érkezni Skandinávia felől. Tartósabb délnyugati légpálya kéne és óceán felől betörő frontok, heves záporokkal, zivatarokkal. Ezek a viharosan szeles hidegfrontok nem éppen a csapadékos időnek kedveznek. Most éppen hullámzik, de ha van egy száraz rétegződés a légkör bizonyos szintjein, elpárolog a csapadék is, lásd tegnap.
Pont ez az! Határán vagyunk! Nem ezt várjuk, amikor csapadék hiány van ?
Ha a mediterráneumra szakad a hideg és ciklongenezis történik sem garantált a csapadék, hiszen az észak-atlanti benyomuló AC orrok hány medit szorítottak már ki délre és ment el a Balkánt behavazni... Jelenleg AC domináns időket élünk, a mediterrán térségében éppen rekord hőhullám alakult ki, Szicíliában 40 fokot is mértek. Egyelőre a határán vagyunk min d a sarki hideg, mind a déli afrikai melegnek, de ha egyszer magasabb a légnyomás, akkor így jártunk. Ja és hogy mitől magasabb a légnyomás tartósan? Sok kérdés merülhet fel.
Ettől még jöhetne kiadós esőzés! Ha olyan " télies " a mostani cirkulációs rezsim, akkor hogy a fenébe nem tud böhöm nagy mediciklon kialakulni és jól megszórni minket? Holott szinte állandó a hidegleszakadás tőlünk nyugatra is az Alpok környékén, mégsem tud ciklon kialakulni.
A másik ami érthetetlen, hogy csapadék szempontjából hányszor olvastam itt, hogy amikor szaknderezik felettünk a hideg és meleg légtömeg. Kell ennél nagyobb szkander? De még sincs kiadós eső, és a környező országokban sem! Máskor csapi szempontjából egy ilyenre vágynánk, most itt van, de csapadék semmi...... Szerintem ezt nem csak én nem értem itt!
A másik ami érthetetlen, hogy csapadék szempontjából hányszor olvastam itt, hogy amikor szaknderezik felettünk a hideg és meleg légtömeg. Kell ennél nagyobb szkander? De még sincs kiadós eső, és a környező országokban sem! Máskor csapi szempontjából egy ilyenre vágynánk, most itt van, de csapadék semmi...... Szerintem ezt nem csak én nem értem itt!
Elrugaszkodtam a számok törvényétől, mivel 2018 májusát ideálisnak tartom, de rögtön le lettem hurrogva... Van akinek egy 2017 január, vagy 2012 február az ideális, pedig azok jóval átlag alatti hideget hoztak TÉLEN.
Nézzük optimálisan: A 2019/2020-as tél elmaradt, dübörgött a zonalitás ezt tudjuk. Március 20 után viszont valami megváltozott. Pont úgy, mint mikor január 20 után, Pálforduló körül érkezik meg a tél. Ez 2 hónapot csúszott szinoptikailag, ugyanis március 20 után egyre inkább meridionálisba váltott a cirkuláció. Az addig sokáig pozitív, rekord magasságokat nyaldosó AO érték szépen alább hagyott és a poláris örvény meggyengülésével elkezdett egyre inkább meanderezőbe váltani a futóáram. Ugye ezzel együtt kiszabadulhattak a fagyos légtömegek amik télen a sarkkörön belül rekedtek az erős örvény kapcsán. Következett ebből, hogy a szubtrópusi meleg észak felé, a sarki hideg dél felé tört.
Talán az AO indexen kevésbé de a NAO indexen már jobban látszik az, hogy az atlanti nyomásviszonyok kiegyenlítődtek, megszakadt a markáns nyugat-keleti légkörzés, ami a télen dominált. Április óta blokkolódnak ezek a légpályák, és most körülbelül ott tartunk március 20 óta, mint mikor megérkezik január végén a tél és februárban blocking van, le-leszakad a hideg, akár AC alatt vagyunk száraz idővel, de téli cirkulációs rezsimet élünk.
Nem akarom az áprilist rátenni egy februárra, de a megkésett makrováltás oda vezetett, hogy azok a felállások amikből télen, tél lehetett volna, mostanra kerülnek ki.
Éppen Medi linkelte azt a GFS futást, amin valóban felforr az ember agyvize ha látja... Téli északi áramlásos blokk, leginkább akkor lenne értelme. Most ott tartunk, ahol februárban mellett volna tartani, mint amikor még március első felében próbálkozik a tél. Valahogy elcsúszott idén minden. Bár 2007-ben ugyan így elmaradt a tél, de májusban nem a hideggel kínlódtunk. Ez az idei persze más helyzetben adódott, teljesen ráépíteni nem akarom a tavaszra, de télies cirkulációs rezsim állt elő. Ez pedig a lényeg benne.
*Hideg tavaszról csak szubjektív értelemben beszélhetünk, ha a számok törvényét nézzük az átlagosnál így is enyhébb volt a március és még az áprilisi anomália is ezt mutatja. A május lefelé húz, de a tavalyi még ezt is alulmúlta ne feledjük. A második fele most jön, 2017-ben az első fele elég hűvös volt, majd gyorsan egyenlített a második fele.
Egyedül ami nagy aggodalomra ad okot, az a modellek által feltűnő, kimeríthetetlen Skandináv hidegleszakadási hajlam.
Az ECM egy fokkal jobb lett, mint a GFS, reméljük elpárolog a május 20.-a utáni hideglötty.
Nézzük optimálisan: A 2019/2020-as tél elmaradt, dübörgött a zonalitás ezt tudjuk. Március 20 után viszont valami megváltozott. Pont úgy, mint mikor január 20 után, Pálforduló körül érkezik meg a tél. Ez 2 hónapot csúszott szinoptikailag, ugyanis március 20 után egyre inkább meridionálisba váltott a cirkuláció. Az addig sokáig pozitív, rekord magasságokat nyaldosó AO érték szépen alább hagyott és a poláris örvény meggyengülésével elkezdett egyre inkább meanderezőbe váltani a futóáram. Ugye ezzel együtt kiszabadulhattak a fagyos légtömegek amik télen a sarkkörön belül rekedtek az erős örvény kapcsán. Következett ebből, hogy a szubtrópusi meleg észak felé, a sarki hideg dél felé tört.
Talán az AO indexen kevésbé de a NAO indexen már jobban látszik az, hogy az atlanti nyomásviszonyok kiegyenlítődtek, megszakadt a markáns nyugat-keleti légkörzés, ami a télen dominált. Április óta blokkolódnak ezek a légpályák, és most körülbelül ott tartunk március 20 óta, mint mikor megérkezik január végén a tél és februárban blocking van, le-leszakad a hideg, akár AC alatt vagyunk száraz idővel, de téli cirkulációs rezsimet élünk.
Nem akarom az áprilist rátenni egy februárra, de a megkésett makrováltás oda vezetett, hogy azok a felállások amikből télen, tél lehetett volna, mostanra kerülnek ki.
Éppen Medi linkelte azt a GFS futást, amin valóban felforr az ember agyvize ha látja... Téli északi áramlásos blokk, leginkább akkor lenne értelme. Most ott tartunk, ahol februárban mellett volna tartani, mint amikor még március első felében próbálkozik a tél. Valahogy elcsúszott idén minden. Bár 2007-ben ugyan így elmaradt a tél, de májusban nem a hideggel kínlódtunk. Ez az idei persze más helyzetben adódott, teljesen ráépíteni nem akarom a tavaszra, de télies cirkulációs rezsim állt elő. Ez pedig a lényeg benne.
*Hideg tavaszról csak szubjektív értelemben beszélhetünk, ha a számok törvényét nézzük az átlagosnál így is enyhébb volt a március és még az áprilisi anomália is ezt mutatja. A május lefelé húz, de a tavalyi még ezt is alulmúlta ne feledjük. A második fele most jön, 2017-ben az első fele elég hűvös volt, majd gyorsan egyenlített a második fele.
Egyedül ami nagy aggodalomra ad okot, az a modellek által feltűnő, kimeríthetetlen Skandináv hidegleszakadási hajlam.
Az ECM egy fokkal jobb lett, mint a GFS, reméljük elpárolog a május 20.-a utáni hideglötty.
Mondjuk időjárásilag ez rosszabb lenne, mint a mostani GFS, mert azon telibe jönne a teknő, majd leszakadna hidegcsepp is, így lennének záporok, zivatarok, nem csak az unalmas száraz, hűvös idő.
ECM 10 mm esemény előtt.Régen ezek be szoktak jönni általában.No majd holnap...Ha nem jön be áttérek a nőnemű modellek nézésére teljesen.
Ez tényleg egy nagyon gagyi tavasz. Élvezhetetlen a szárazság és a folyamatos szélviharok miatt. Oké, voltak fagykárok, de azok mindig vannak. Ha nem fújna a szél, akkor a 15-20 fok is már egész kedvezőnek hatna.
Be szokott. 
Bár már ez sem megy úgy, mint régen.. 
Érkezik a nedv, közép szinten megjelent némi gomoly.
Bár már ez sem megy úgy, mint régen.. Érkezik a nedv, közép szinten megjelent némi gomoly.
Én beírom ez eddig egy nagyon szar tavasz. Imátkozni kell nefagyon el ami még eddig nem fagyott el. És akkor a csapadékról és az állandó szélről ne is beszéljünk... 
Miért? Egész télen nem láttunk ilyen térképet 7-8 napra előre? 
Ez még "talán" változhat még 21-éig...
Ez még "talán" változhat még 21-éig...
Én is így érzem. Más kérdés, hogy már be sem merem írni, hiszen jönnek a statisztikusok, hogy higgyem el, hogy május közepén fűteni az normális, sőt majdhogynem meleg.
Én is azon gondolkodtam nem régen, hogy lassan lehet aggódni, hogy ezek a folyamatos telibe találó hidegleszakadások, nem csökkentik e statisztikailag a téli hidegárasztásokat. 
Az ország kétharmadán -1-2, Szabolcsban -2,-3 fokos negatív anomália az elmúlt 10 nap.
Fogalmazzunk úgy, h voltak kora nyárias napok is. És voltak nagyon nem azok. Mondjuk most pont olyan napokat élünk, amikor markánsan más hőmérsékleti viszonyok vannak a Dél-Alföldön, mint mondjuk az Északi megyékben.
Fogalmazzunk úgy, h voltak kora nyárias napok is. És voltak nagyon nem azok. Mondjuk most pont olyan napokat élünk, amikor markánsan más hőmérsékleti viszonyok vannak a Dél-Alföldön, mint mondjuk az Északi megyékben.
Azért az OMSZ-en sem tudok eligazodni!
A délután felrakott videójukban Fehér Balázs szerint: " holnap a labilis levegő hatására egyre többfelé alakulnak ki zivatarok. legelőször nyugatabbra, majd keletebbre is "
Eddig erről nem volt szó, vagy csak megint játék a szavakkal.......?
A délután felrakott videójukban Fehér Balázs szerint: " holnap a labilis levegő hatására egyre többfelé alakulnak ki zivatarok. legelőször nyugatabbra, majd keletebbre is "
Eddig erről nem volt szó, vagy csak megint játék a szavakkal.......?
Nálad itt meg lehet fagyni... Május közepén még javába megy a fütés, (központi) mivel szükség van rá sajnos.
Pontosan.
Illetve érdemes megemlíteni, hogy a délutánokat, estéket az árnyékos helyeken pedig a szinte állandó erős légmozgás tette élvezhetetlenné. Egyetlen este volt eddig amikor az ÉK-i fekvésű teraszunkon kint lehetett maradni délután 5 után is pulóver nélkül.
Illetve érdemes megemlíteni, hogy a délutánokat, estéket az árnyékos helyeken pedig a szinte állandó erős légmozgás tette élvezhetetlenné. Egyetlen este volt eddig amikor az ÉK-i fekvésű teraszunkon kint lehetett maradni délután 5 után is pulóver nélkül.
Érdekesség: tegnap,tehát 2020.05.13-án,a napi minimum és maximum hőmérséklet különbsége,azaz a napi hőingás a Kecskeméthez közeli "K-puszta" mérőállomáson 28 fok volt (-3 fok minimum és 25 fok maximum) (Fülöpházán is hasonló)!
Na igen,
Pl. egy 1971-2000-es átlaghoz közeli nyárral veszteségesek lennének a balatoni hotelek, vendéglők stb....
Pl. egy 1971-2000-es átlaghoz közeli nyárral veszteségesek lennének a balatoni hotelek, vendéglők stb....
Nincs hideg tavasz, csupán a reggeli minimumok hidegebbek az átlagnál a 2 hónapja tartó száraz levegőnek köszönhetően. Délutánonként kellemes kora nyárias idő van.
Megint össze van mosva a napi átlagok átlaga, a napi hőingás meg nincs mellétéve. Azért pár hidegrekord megdőlt már ezen a tavaszon, amikor meg az ember reggel kimegy, nem a napi közepet érzi a bőrén azonnal....
Személyes vetületként, magamon és a környezetemen is tapasztalom sokszor, hogy olyan hosszú időn keresztül/olyan tartósan átlag feletti a hömérséklet, hogy megváltozik a személyes mérce is az adott évszakra, hónapra vonatkozólag és ami tankönyv szerint átlagos lenne, azt már hidegnek érezzük.
Nem objektíve írtam, de mindig oda kéne írnom úgy látom Én mediterrán típus vagyok, ha úgy nézzük szubjektíve kinek mi az ideális... De értelek egyébként, viszont a március is 1.5 fokkal melegebb volt az átlagtól és az április is bő fél fokkal. Átlagosnak még így sem átlagos, noha a május, most lefelé húzza.
Én mediterrán típus vagyok, ha úgy nézzük szubjektíve kinek mi az ideális... De értelek egyébként, viszont a március is 1.5 fokkal melegebb volt az átlagtól és az április is bő fél fokkal. Átlagosnak még így sem átlagos, noha a május, most lefelé húzza. 
Igen,de az meg már átesés a ló túloldalára,hogy rendre lefagynak a gyümölcsök,sőt még május 13-án is fagyok vannak az ország több pontján.
Meg ez az aszály sem átlagos. A nyári meleg hőmérsékletek nekem sem hiányoznak tavasszal.
Meg ez az aszály sem átlagos. A nyári meleg hőmérsékletek nekem sem hiányoznak tavasszal.
Tegnap óta így néz ki a tetőblak:
Kocsit lemosattam, kertet meglocsoltam. Rajtam nem fog múlni az újabb sáresés!
Kocsit lemosattam, kertet meglocsoltam. Rajtam nem fog múlni az újabb sáresés!
Ideális??? Igen, egy júniusnak. Az egyik legmelegebb május volt 240 év alatt, ha valaki már elfelejtette volna.
Én maximálisan Zivivel értek egyet, teljesen el vagyunk már rugaszkodva agyilag a régi klímánktól. Ami átlag körüli nagy ritkán, azt elviselhetetlenül hidegnek gondoljuk, és ez azért olykor visszaüt...
Én maximálisan Zivivel értek egyet, teljesen el vagyunk már rugaszkodva agyilag a régi klímánktól. Ami átlag körüli nagy ritkán, azt elviselhetetlenül hidegnek gondoljuk, és ez azért olykor visszaüt...
Maximálisan egyetértek. Szerintem a 2018 május ideális volt. Bárikus mocsár, emellett 28-30 fok körüli egyenletes meleg, délutáni záporok, zivatarok, de igazi NYÁR. Most meg még mindig azért kell imádkozni, hogy a fagyos izoterma le ne pottyanjon a sarkvidékről a nyakunkba. 
Eddig ez a tavasz nálam nagyon azért küzd, hogy megkapja az elégségest. Nem mondom, hogy nyári nap nincs szép számmal és már hőségnap is befigyelt kétszer országos tekintetben, de öt, azaz 5 hidegrekordot hagytunk magunk mögött.
Számomra az éjszakai fagyok okozta hidegrekordokról marad majd emlékezetes. Bár nem nagyon akarok majd rá gondolni sem ha lehet. Az egész alapfelállás a sarki hideg és a forró afrikai meleg határán történő táncolásból áll, és erre már áprilisban is volt példa, hogy na melyik oldalra is kerülünk akkor... sikeresen mindig átbillentünk a hideg oldalra.
Reméljük az idei 2020-as nyár is úgy robban majd be, mint a tavalyi! Ha már marad a szárazság, legalább meleg legyen, ne a reggeli deret kelljen kapargatni a kocsiról május 20.-a után. Viszont gyanítom, hogyha jön a kánikula, lesznek hőzivatarok legalább, ha kiterjedt nagy esőzés nem is. Viszont ott már dolgozik majd a konvekció ezerrel egy kedvezőbb napon a 30+ fokokban.
Eddig ez a tavasz nálam nagyon azért küzd, hogy megkapja az elégségest. Nem mondom, hogy nyári nap nincs szép számmal és már hőségnap is befigyelt kétszer országos tekintetben, de öt, azaz 5 hidegrekordot hagytunk magunk mögött. Számomra az éjszakai fagyok okozta hidegrekordokról marad majd emlékezetes. Bár nem nagyon akarok majd rá gondolni sem ha lehet. Az egész alapfelállás a sarki hideg és a forró afrikai meleg határán történő táncolásból áll, és erre már áprilisban is volt példa, hogy na melyik oldalra is kerülünk akkor... sikeresen mindig átbillentünk a hideg oldalra.
Reméljük az idei 2020-as nyár is úgy robban majd be, mint a tavalyi! Ha már marad a szárazság, legalább meleg legyen, ne a reggeli deret kelljen kapargatni a kocsiról május 20.-a után. Viszont gyanítom, hogyha jön a kánikula, lesznek hőzivatarok legalább, ha kiterjedt nagy esőzés nem is. Viszont ott már dolgozik majd a konvekció ezerrel egy kedvezőbb napon a 30+ fokokban.
Csak úgy lábjegyzetként, az azért elgondolkodtató, hogy megy a rémüldözés a globális felmelegedés miatt, meg a sopánkodás, hogy eltűnnek az átmeneti évszakok, télből rögtön a nyárba megyünk, stb., aztán mikor bejön egy átlagos tavasz, mindenki a hideg miatt sír. Akkor most mit is szeretnénk?
Itt délkeleten tegnap 27-28 fok ma meg 26-27 fok volt a maximumhőmérséklet. Túl sok ebben a szárazságban!
Akkor én is beszállok, vagy csak közvetítek, mert érdekes a téma
Az Agro-topicban ott vannak Gulyasme hozzászólásai ~ 1-2 hónappal ezelőttről, amin én teljesen ledöbbentem. Írja, hogy zuzmók, spórák, algák (stb.) is lehetnek (természetes) kondenzációs magok, illetve ami tényleg felettébb érdekes volt, hogy -50 fok helyett -6-7 fokon is megindulhat a kondenzáció ezeken (azaz mintegy katalizálják a kondenzációt).
Azaz lehet ipari forr. óta több a mesterséges mag, de a természetes meg valszeg csökken. Nem feltétlenül fogadnék rá, hogy az eredő pozitív (lásd elsivatagosodás, városiasodás, vegyszerek, szennyezett levegő, oxigénmentes víztestek, stb-stb.).
Valaki linkelhetné a hozzászólást, mert biztos, hogy nem a pontos adatokat írtam ide, de gondolatébresztőnek jó lehet.
Az Agro-topicban ott vannak Gulyasme hozzászólásai ~ 1-2 hónappal ezelőttről, amin én teljesen ledöbbentem. Írja, hogy zuzmók, spórák, algák (stb.) is lehetnek (természetes) kondenzációs magok, illetve ami tényleg felettébb érdekes volt, hogy -50 fok helyett -6-7 fokon is megindulhat a kondenzáció ezeken (azaz mintegy katalizálják a kondenzációt).
Azaz lehet ipari forr. óta több a mesterséges mag, de a természetes meg valszeg csökken. Nem feltétlenül fogadnék rá, hogy az eredő pozitív (lásd elsivatagosodás, városiasodás, vegyszerek, szennyezett levegő, oxigénmentes víztestek, stb-stb.).
Valaki linkelhetné a hozzászólást, mert biztos, hogy nem a pontos adatokat írtam ide, de gondolatébresztőnek jó lehet.
Az a baj, hogy most ellövi a hideg a puskaporát és most már kezd gyanús lenni, hogy a következő tél is enyhe lesz. 
A modelleknek gyakorlatilag 24 órára előre sem megy a csapadék eltalálása, viszont aggodalomra semmi ok, a 20.-a utáni újabb hidegzuhany meg fog érkezni.
Nem is tudom ki írta, talán egy hete, h lassan kiürül a sarki kamra. Nem akar. Most úgy állunk, h amíg marad fenn fél vödörnyi hideg, az garantáltan betalál a Kárpát - medencébe. Tudom, h néhányan nem szeretitek a meleg nyarat, de olyat se kívánjunk, mint az idei május. Ezerszer többre menne mindenki egy becsületes künnel, a meleg, labilis levegővel, mint ezekkel az impotens hidegfrontokkal.
Nagy küszködve elértük ma a 20-20.5 fokot. A tegnapi 15 után ajándék volt.
Nem is tudom ki írta, talán egy hete, h lassan kiürül a sarki kamra. Nem akar. Most úgy állunk, h amíg marad fenn fél vödörnyi hideg, az garantáltan betalál a Kárpát - medencébe. Tudom, h néhányan nem szeretitek a meleg nyarat, de olyat se kívánjunk, mint az idei május. Ezerszer többre menne mindenki egy becsületes künnel, a meleg, labilis levegővel, mint ezekkel az impotens hidegfrontokkal.
Nagy küszködve elértük ma a 20-20.5 fokot. A tegnapi 15 után ajándék volt.
Bocsánat, hogy így 3 nappal később válaszolok, de csak nemrég vettem észre a hozzászólásodat!
Ezen most meglepődtem.
Tényleg azt hittem, hogy csak ironizáltál.
Ha viszont komolyan írtad, akkor nem feltétlen értek egyet a hozzászólásod egy kis részével.
Nagyobb részével azonban egyetértek. Én is hasonlóan gondolom.
Egyrészt az ipari forradalom előtti időkből nem sok információ van a világszerte jellemző meteorológiai történésektől, így sajnos jobbféle viszonyítási alap sincsen. Ahogy írtad is, a rendszeres mérések bőven az ipari forradalom után kezdődtek.
Nekem csak ez a kevesebb kondenzációs mag dolog sántít.
Valóban ekkora hatása lenne ennek a mindössze pár hónapnak!?
Hiszen Kína január elején még teljes fokon égett, aztán megállt pár hónapra az élet az országban, de március vége óta ismét fokozatosan feloldották a korlátozásokat, és mostanra már ismét a járvány előtti szinthez közeli a szennyezettség.
Világszinten pár hónapról van szó.
Szerintem ekkora idő még kismértékben is kevés ahhoz, hogy változást hozzon.
A nagy számok törvénye alapján azért nehéz kérdés, hogy az idei év szárazabb lehet.
Egyrészt 2015. átlagnál szárazabb, 2016. csapadékosabb volt, de 2017-2018-2019. teljesen átlagos csapadékú volt.
Szóval most legyen okos az ember.
Ezen most meglepődtem.
Tényleg azt hittem, hogy csak ironizáltál.
Ha viszont komolyan írtad, akkor nem feltétlen értek egyet a hozzászólásod egy kis részével.
Nagyobb részével azonban egyetértek. Én is hasonlóan gondolom.
Egyrészt az ipari forradalom előtti időkből nem sok információ van a világszerte jellemző meteorológiai történésektől, így sajnos jobbféle viszonyítási alap sincsen. Ahogy írtad is, a rendszeres mérések bőven az ipari forradalom után kezdődtek.
Nekem csak ez a kevesebb kondenzációs mag dolog sántít.
Valóban ekkora hatása lenne ennek a mindössze pár hónapnak!?
Hiszen Kína január elején még teljes fokon égett, aztán megállt pár hónapra az élet az országban, de március vége óta ismét fokozatosan feloldották a korlátozásokat, és mostanra már ismét a járvány előtti szinthez közeli a szennyezettség.
Világszinten pár hónapról van szó.
Szerintem ekkora idő még kismértékben is kevés ahhoz, hogy változást hozzon.
A nagy számok törvénye alapján azért nehéz kérdés, hogy az idei év szárazabb lehet.
Egyrészt 2015. átlagnál szárazabb, 2016. csapadékosabb volt, de 2017-2018-2019. teljesen átlagos csapadékú volt.
Szóval most legyen okos az ember.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat