Meteorológiai esélylatolgatások

Én csak azt nem értem , hogy eme gyönyörû felállásnak az összhangja hirtelen hova lett ? Hogy történhet az elõ , hogy az összes modell mutat nagyon hasonló felállásokat , aztán hirtelen az összes megváltozik...............

Nem értem én sem a háborgásod okát. Nem kérte senki, hogy valaki gratuláljon neki, pedig le kell szögezni, hogy elég jól látta a dolgokat. Voltak itt már olyan verifikációnak csúfolt magyarázkodás is ami sokkal unszimpatikusabb volt a beírásánál. kíváncsi lennék, ha Te említed meg, milyen módon tártad volna a közönség elé. Mert nyakamat rá, hogy megemlítetted volna. Minden rosszándéktól mentesen írom ezt. Csak nem értem, hogy mi ez, Cassano pont nem az a fórumtag akit van okunk, okotok (fõleg nagy közönség elõtt) "szúrkálni".

Látom nem jött át semmi sajnos. Függetlenül attól, hogy mire alapoztál, mit írtál, és az mennyire jött be, vagy sem, az ember nem ír le olyat, amit te most még nagybetûkkel ki is emeltél. Vagy ha mégis, akkor ne csodálkozzon... Elismerést csak (kívülrõl) szerezni lehet, belülrõl "deklarálni" több, mint furcsa. És kifejezetten visszatetszõ is, még úgy is, ha amúgy lenne alapja más esetben.

Épp az ilyenek miatt megy el az ember kedve a beírástól...
Elnézést, de engem jó érzés tölt el, ha bejön egy latolgatásom. Tudom, hogy gyarló vagyok, bocsássatok meg. Abszolút nem törvényszerû dolgokat írtam le, de mindegy. Volt már porszáraz, anticiklonos õszünk is, egyetlen mediciklon nélkül. Most bejött az, amit írtam és ezért MEGDICSÉREM MAGAM!
Bocsánat, legyünk akkor tudományosak, ne menjünk 2 héten túlra, a kedvetekért nem elmélkedek többet!
Csapadékos, változékony 1-2 hét vár ránk. Hogy utána mi lesz? Senki sem tudhatja! [esõ]

Überelnék.... Ék-en egy átlagos késõ õszön , konkrétan novemberben szokott havazni, decemberben pedig hótakaró szokott kialakulni. Tûkön ülök, hogy végre átlagos körülire vakarja ki magát ez a rakás szerencsétlenség évszak . (Már ami az utóbbi három szezont illeti).... Remélem besöpröm a dicsõséget, igazán csak egy átlagos körüli történet kell hozzá.

Itt 1996-ig vissza lehet nézni az anomáliákat: Link Persze ehhez jó lenne tudni, hogy a teljes idõszakban ugyanahhoz az értékhez viszonyítottak-e, vagy ezek is változnak (mint pl. a hõmérsékleti átlagok 10 évenként).

Egyébként szerintem lehet összefüggés, de akár évenként is változó. Az egyik kulcspont az, hogy mikor indul be a ciklontevékenység a Földközi-tengeren, és ebben jelentõs eltérések lehetnek. Van, hogy már nyár végén, õsz elején, van, hogy csak októberben, novemberben. Ez pedig nagyban befolyásolja azt is, meddig tarthat ki az adott nyarakon összegyûjtött pozitív anomália.

Az öndicséret mindig is egy furcsa dolog volt, nem igazán tudom megérteni. Az embernek mások szemében kell kivívja az elismerést, visszafelé nem járható az út...

Egyébként a felvetés érdekes: lehet következtetni mondjuk... a nyári, koraõszi földközi-tengeri hõmérséklet anomáliájából az õszi hónapok csapadékára mondjuk... Közép- és Kelet-Európát tekintve? Kíváncsi vagyok, van-e összefüggés és ha igen, akkor mekkora (elhanyagolható, vagy egész komoly összefüggés van)? Persze ehhez sok adat kéne, mert hosszas elemzést kíván, de érdekes lenne találni egy ilyen összefüggést...
Kezdõ lépésként: tud valaki esetleg földközi-tengeri adatokat néhány (vagy 20-30-50) évre visszamenõleg? Gondolom ez a legkritikusabb pont...

Szerintem inkább erre gondolt: Link

És ez elég jól be is jött, a nagy viharokat, erõs ciklonokat tekintve. Viszont ezeket most már valóban a jet behullámzás generálja, ugyanis a szeptemberi ciklonok szépen felemésztették a tengervíz pozitív anomáliáját. Link

De hogy ne csak az irónia tomboljon: a mostani mediciklon nem elsõsorban a Földközi-tenger anomáliája, hanem sokkal inkább a durván behullámzott jet (miatt kialakult blocking által generált áramlás és hidegbetörés) miatt jött létre.
Minden egyéb, amit ott leírtál, kb. minden õsszel megtörténik, szóval kb 1.05-es odds volt ezt leíni.
Ami nem gond, csak utána picit irritatív az öngratuláció (mondjuk az akkor is az, ha jogos).

Arra a kommentedre gondolsz, amiben kb. annyi volt a konkrétum, hogy nyár után az õsz jön?
A 70449. számúra gondolok.
Mert ez tényleg bejött, õsz lett Gratula!

Latolgatok egyet a télre nézve én is akkor, hátha nekem is bejön egyszer.

Szóval szerintem Novemberben is többször lehet csapadék. Akár jelentõs is. Szelet fõleg Ény-i frontoktól várok, de ha megint blockinghelyzetek lesznek (és ez simán benne van a pakliban), akkor ÉK-I, sõt akár igazi keleti, DK-I kossava is lehet.
Szerintem havat is fogunk látni esni Novemberben, síkon persze kicsi eséllyel, de a hegyekben simán, akár átmenetileg megmaradót is.
A téllel elkerülhetetlen a makrováltás, ilyenben is egész biztosan less részünk.
Decemberre ködpárnát várok, januárban pedig simán lehetnek téli, sõt (kisebb eséllyel) zord napok is.
A tavasz elemzésére egyelõre még az idõtáv miatt nem vállalkoznék.

Július közepén és végén egész jól sikerült elmélkednem a nyár végérõl, õsz elejérõl. Büszke vagyok ezekre a latolgatásokra.
Olvasom a télkezdettel kapcsolatos véleményeket. Úgy érzem én is, hogy érik egy szép, havas nyitány.

Véleményemet kérded? Véleményem a következõ: a jelenlegi (értsd: õsz elsõ felére jellemzõ) makrocirkulációs kép nem sokat mond az eljövendõ, a téli áramlási viszonyokról.
Az igaz, hogy szeptemberben mutatkozott némi hajlam északi és nyugati blokkoló anticiklonokra (de a hónap közepén homlokegyenest ellenkezõ volt a felállás bõdült atlanti ciklontevékenységgel, nálunk párját ritkító elõoldali advektív hõséggel!) és mutatkozik ilyesmi jelen pillanatban is. DE arra nézve semmi garancia nincs, hogy ezek a szinoptikai képek fennmaradnak a télig. Van néhány nagyon meggyõzõ példa arra, hogy pl. októberi északnyugat-európai vagy skandináv blokk nyomtalanul eltûnt tél elejére, s helyette zonális-elõoldali képek örvendeztettek (1979, 1997) És volt több olyan évünk is, mikor az októberi blocking-helyzet kiújult a télen. Tartok tõle, hogy az õsz közepének makroszinoptikai jellege nem segít ki minket, mikor a közeledõ tél milyenségét próbáljuk latolgatni.
Szerencsére azonban van egy elég biztos fogódzónk a tél eleji idõjárás "megsaccolásához", ez:

Link

Ez a mi "titkos fegyverünk", nagyon sok mindent elmond a közeledõ télnek legalább az elsõ felérõl, nagyon informatív és vér komolyan veendõ.
Mit olvashatunk ki ebbõl? Mindenekelõtt tudni kell, hogy idén szeptemberben az észak-atlanti térség enyhén pozitív légnyomás-anomáliát mutat: +0,8 hPa-t (kék oszlopok)
Látható, hogy több, mint 60 év alatt olyan eset, hogy pozitív szeptemberi észak-atlanti nyomás-anomália mellett jelentõsebben (átlagost legalább 1 fokkal meghaladóan) enyhe lett volna a december, csupán 4-szer (!) fordult elõ. Ellenben ugyanilyen elõzmények mellett -1 fokot meghaladó anomáliájú december 11 alkalommal volt! A 62 év alatt olyan eset, mikor pozitív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália mellett a decemberi középhõmérséklet valamennyire is meghaladta az átlagost, 12-szer fordult elõ. Ugyanez negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomáliát követõen 24-szer(!) következett be.
Negatív szeptemberi atlanti nyomásanomália után nálunk az átlagosnál hidegebb december: 8 eset a 62 év alatt. Pozitív nyomásanomáliát követõen hidegebb fajta december: 19 (!)

Az összefüggés nagyon szépen kirajzolódik: pozitív szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomáliát követõen nálunk hajlam van hideg decemberre, negatív anomália mellett enyhe decemberre. Mindjárt hozzá kell tenni azonban, hogy az összefüggés csak a nagyobb hõanomáliák esetében meggyõzõen erõs. Például -1 fokot elérõ decemberi hõanomália negatív szeptemberi atlanti nyomás-anomália mellett 6 évtized alatt mindössze 2-szer fordult elõ. Ugyanilyen mértékû, de pozitív decemberi hõanomália pozitív szeptemberi nyomás-anomália esetén, ahogy már írtam, 4 alkalommal.
Az egy fokot el nem érõ, minimális hõanomáliáknál már nagyon vegyes a kép. Pozitív minimál-hõanomáliát 8 esetben elõzte meg pozitív nyomás-anomália, és csak 4 esetben negatív.
Ugyanezek a számok negatív minimál-hõanomáliánál: 8 és 6. Minimál-hõanomáliáknál az a statisztikai összefüggés, melyen a decemberi prediktor alapul, láthatóan nem mûködik.
Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e összefüggés a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália MÉRTÉKE, és a decemberi hõanomália nagysága között. Ehhez nézzük a következõ diagramot:

Link

Valami korreláció itt is mutatkozik, de elég gyenge. Nem mondhatjuk, hogy szeptemberi nagy pozitív légnyomás-anomália minden esetben igen hideg decemberrel jár, a csak kissé pozitív nyomás-anomália pedig kicsit hideg decemberrel.
Mi következik mindebbõl a közeledõ (kora)télre nézve? Azt mondhatjuk: fentiek alapján az idei decemberünk lehet az átlagosnál lényegesen hidegebb, és lehet kissé hidegebb. Valamint lehet az átlagosnál valamivel enyhébb is. Ami kevéssé valószínû, az a sokévi átlagnál lényegesen enyhébb (+1,5 , +2 vagy ennél nagyobb eltérés az átlagtól) december.
Természetesen a januárról vagy a februárról még így sem tudhatunk semmit. Az nem ritka, hogy a januári középhõmérséklet alacsonyabb, mint a decemberi, de, ha lényegesen ritkábban is, ennek ellenkezõje is elõadódhat. A decemberi csapadékviszonyokról sem ad felvilágosítást a prediktor. A mostani tendenciák azt sugallják, hogy (esetleg) az északkeleti száraz, kontinentális hidegnek áll majd a zászló, de ez puszta találgatás. Ráadásul száraz, fagyos levegõvel kitöltött észak-északkelet-európai AC mellett is sok havat hozhat nálunk a mediterrán ciklontevékenység.

Az oké, de mi körül szór? Ilyenkor ennél 20-30 hepával is lejjebb szokott lenni a nívó...

Joejack: mondjuk ki szépen, magyarul: irtó pocsék, kellemetlen, rossz idõ lesz sokáig.
És persze megint nem Decemberben áll fel az ilyen kép...

Igencsak a kora tel felé haladunk gyors léptekkel: a németül tudoknak biztosan ismerõs a Trog Mitteleuropa kifejezés, azaz keleten, (Oroszorszag európai része), illetve a Brit-szigetek felett egy-egy erõs AC, közte egy igen aktív teknõ Skandinaviatol Közép-Európán keresztül Sziciliaig, mi pedig úgymond nyakig benne lehetünk a maritim poláris legtomegben. Ez bizony 6-700 méter felett egyértelmûen tel, így mar most meg lehet óvatosan kockáztatni, hogy október jó eséllyel megtörheti a pozitív anomáliáju hónapok hosszú sorozatát. November még messze van, de a reménykeltõ DAI azt sugallja, hogy akar egy épkézláb teli nyitány is lehet ebbõl, egyelõre jó irányba haladnak a dolgok, maradjunk annyiban. A jet-hurok akar így is maradhatna márciusig

Ritka nagy az összhang még +10 napnál is: Link

Hûvös, csapadékos, szeles idõre van kilátás akár hosszabb távon is, nagyjából mintha 1 hónappal elõrébb járnánk az "éghajlati naptárban".

Ok, közben megnéztem a modelleket, azért a helyzet szépen kirajzolódik A hétvégén még egy skanináv Ac és egy mediterrán ciklon között lesz a térségünk, ami lehetõvé teszi a KÉK-i kontinentális légtömegek beáramlását.
A hét folyamán a skandináv Ac-t eltörli a poláris jet kitüremkedése, miközben a kialakuló brit Ac-t ( ) egyrészt az É-Amerika feletti jethullám okozta ciklon, másrészt az Azori-szigetek feletti ciklon támogatja; az Ac várhatóan lesz annyira erõs, hogy a skandináv jethullám, ami ekkor már egy teknõ, nem szedi szét. Ebben a felállásban a jet, a két ciklon és az Ac megnyitja az utat a poláris légtömegeknek egyenesen Közép-Európába, majd le a mediterrán térségbe, a jövõ hét végéig.
A helyzet a hegyekben telet, a síkságon nyirkos hideget jelenthet, egyelõre tél nélkül. Oszt - mint mindig - majd jól meglátjuk

Hm, hát izé... jövõ héten már 25 hPa szórás, ami azért tág teret ad mindennek.

Azt hiszem ezt már fejtegették korában vagy itt vagy a társalgóban, hogy a nagy kiterjedésû erõs, negatív Atlanti - óceáni anomália felett, nagyobb eséllyel hurkosodhat a jet. Gyakoribb lehet az anticiklon. Khm.. Ez eddig stimmel.
-------
Vita indítónak:
Amit meg én akartam írni, az Északi - Sark felett kialakulni látszik egy masszív anticiklon. ( Kimentett kép: Link
Nos, ha ez végbe megy, bizony a hideg javát átrendezi Szibériába.

De, hogy a topik témájába maradjak hosszútávon ez nekünk újabb reményekre adhat okot( legalább nem Amerikában lesz).
Ugyan is tavaly télen az áramláskép gyakorlatilag csak Észak - Amerika fölé fújta össze "mindenhonann" a hideg magokat.

Ha ez kialakul, meg 72 órára a GFS-en Link "hát ne hogy már ne menjen végbe".

Szeptember eleje óta figyelem az Északi Sarkvidék idõjárását 850hPa- meg 500hPa-on. Tovább nem linkelek nézzétek csak meg. Amíg az ott fenn áll, átrendezi az egész hideg bázist 180 óra alatt.
Úgy fest, hogy "minden" hideg útja most Szibériába vezet.

szeke,Thermometer,JoeJack,Donnie,Rudolfking,stelvio..stb Valaki? Vélemény? Latolgatás?
Tudom, hogy ránk egybõl nincs hatással, hisz túl távol van, de 1-2 hónap leforgása alatt, késõbb megfelelõ áramlás esetén hatást gyakrorol HAT .
Mert ez már-már Voyekov - tengely beütésû anticiklon/ok Európát átszelve, azért elgondolkodtatnak. Mostanság.

Akkor ezúttal nem sikerült dûlõre jutnunk


[srácok, mivel az egyébként rendkívül érdekes vita már személyeskedésbe hajlott, és a tárgytól is elkanyarodott, a két utolsó hsz-t töröltem. köszönöm megértéseteket! 21es]

Inkább errõl ejtsetek pár szót, mert én még ilyet, bizisten sosem láttam. Semelyik évszakban! Link

Az összes modell tartós, erõs blockingot mutat az óceánra, amíg a szem ellát.

Látod, éppen itt a hiba a gondolkodásodban. LOGIKÁTLAN. Abból, hogy valami nem bizonyított, nem következik, hogy nem helyes vagy hibás. LEHET, hogy hibás, de LEHET helyes is. Viszont kijelenteni se ezt, se azt nem lehet.
Az pedig nagyon is szubjektív, hogy mit tekintünk elegendõnek a bizonyítottsághoz. Számomra elegendõ az adatsor, számodra az adatsort alátámasztó magyarázatra is szükség van. De ez ismét LOGIKAIBUKFENC. Az adatsor akkor is létezõ tény, ha az adatsor összefüggéseit nem tárjuk fel. Az már egy 2. lépés, hogy az adatsorra magyarázatot találjunk.

Hari Seldonra rákanyarodva: õ is egy szabályszerûséget vett észre, és azóta intenzíven kutatja az összefüggések okait, próbál rájönni, hogy hogyan függ össze ez a két paraméter, milyen idõjárási folyamatok láncolata vezet ahhoz, hogy az ott elõforduló események nálunk késõbb ezzel vagy azzal járnak. Csak itt a különbség: õ kutatja, hogy miért!
Attól, hogy találsz összefüggéseket adatok között, nem teszi az a korrelációt (a két dolog kapcsolatát) igazzá!! Lásd: Link azaz hiába függ össze az éves Nicolas Cage filmek száma a medencébe fulladások éves számával Amerikában, nincs köztük összefüggés! (vagy lehet, hogy van? )

Na látod, igazából csak hozzáfûztél a modanivalómhoz: tényleg nem értem a cirkulációs rendszerek ciklusait. Az a baj, hogy Te sem.
Attól, hogy az adatokban látsz szabályszerûséget, NEM (kérlek értsd meg: NEM) következik az, hogy van szabályszerûség, mert nem így mûködik a világ! Az adatok szabályszerûsége esetleg ötletet adhat arra, hogy van mögötte valami rendszer! De azt fel kell tárni, kutatni és bizonyítani kell! Amíg ez nincs meg, addig az elméleted NEM HELYES. HAMIS. Épp itt jön a képletbe a dobókockás példa. Hiába találsz ciklusokat és szabályszerûségeket a dobókocka dobásai között, ha nem találod meg mögötte a magyarázatot, akkor NINCS szabályszerûség! Ráadásul ez esetben nem is fogod, mert tényleg nincs, lévén teljesen véletlenszerû a dobások valószínûsége. Csakhogy én nem azt mondom, hogy az idõjárás, éghajlat, vagy az évek átlaghõmérséklete teljesen véletlenszerû, dehogy mondom! Azt mondom, hogy jelenlegi ismereteinknek megfelelõen szinte teljesen véletlenszerû, hiszen legalább 20 nagy dolog befolyásolja (nap, El Nino stb.), és ezek közül egynek az elszeparált hatását se tudjuk (ceteris paribus?) meghatározni, hát akkor a 20 együttes hatását hogy tudnánk? Hisz egymást is kiszámíthatatlanul befolyásolják! És ráadásul a 20 csak a "nagyok", kb. végtelen dolog befolyásolja idõjárásunk átlagtól való eltéréseit!

Sajnálom, de amíg a ciklusaid mögé nem rakod oda a kõkemény bizonyításokat, addig ezek csak "érdekes észrevételek", "figyelemfelhívó összefüggések, amikkel érdemes lenne foglalkozni". Nem pedig elõrejelzésre alkalmas (!!!!) tények. Az adatok tények, az összefüggések már nem!

Látod, a megközelítésed rossz Miért kellene mások tanulmányaira hivatkoznom? Hari Seldon szeptemberi légnyomás anomália és a decemberi kárpát-medencei hõmérséklet összefüggéseit ki támasztotta alá, mielõtt õ kidolgozta?
Ha a számok nem beszélnek eléggé önmagukért, akkor nem segíthetek.
Az nyilvánvaló, hogy pontosan nem lehet elõre meghatározni, meddig tart egy-egy ciklus. Mint a táblázatból is látszik, szeszélyes a ciklusok hossza, ám ha az átlag 7,5 évet tekintjük, akkor az attól való eltérés, nem is olyan nagy. Évekkel ezelõtt már beillesztettem ide ezt a táblázatot, akkor is sokan tamáskodtak, ám az azóta eltelt idõszak csak még jobban alátámasztotta a ciklusok létezését. És meggyõzõdésem, hogy a következõ években sem lesz ez másként. Függetlenül attól, hogy az idei vagy egy másik esztendõ kivétel lesz-e. Ahogy magad is kiolvashatod, 17 év az átlagos elõfordulása a kivételeknek, és éppen 20 éve volt az utolsó.
De vajon a kivételek valóban gyengítik az elméletet? Hari Seldon adatsorában nincsenek kivételek? És tényleg lineáris a képlete? Ha +0,8 hPa a légnyomás-anomália, akkor -0,8 fok lesz a decemberi átlag eltérése?
Ennél azért bonyolultabbak az összefüggések. Az idõjárásban pedig mindig elõfordulnak olyan helyzetek, amelyek nem illeszthetõek bele a sablonokba. A Maunder-minimumok idején sem fagyott be minden télen a Temze. Ezek szerint azok az évek nem tartoznak bele a Maunder-minimumba?
Nem az a kérdés, hogy léteznek-e ezek a ciklusok, sokkal inkább, hogy milyen tényezõk állnak mögötte? A Kárpát-medence túl kicsi ahhoz, hogy önálló tényezõként legyen nagyobb hatással a rendszerekre, viszont elég nagy ahhoz, hogy eltérések kialakulhassanak.
észak-kelet, észak-nyugat vagy dél-nyugat sajátosságait ismerjük. Tudjuk, hogy Észak-Keleten gyakorta beragad a hideg, míg Észak-Nyugat (a tágabb értelemben vett Kisalföld) ugyancsak helyi hatásoknak van kitéve. Emlékeztetlek 1993-ra, amikor az ország 80 százalékán esõ esett karácsony környékén, miközben a Dunántúli középhegységtõl nyugatra hatalmas havazás volt hófúvással. Ugyanakkor lényegében ez a térség alig kapott a hóból 2003 február elején, így az azt követõ HRHI jóval gyengébb volt ebben a térségben. Ettõl még ott is az átlagnál hidegebb volt. Hat nagyváros 2003. februári átlaghõmérséklete, zárójelben a legnagyobb hóvastagság:
Bp.: -3,72 (29) Miskolc: -2,89 (49) Debrecen: -5,66 (37) Szeged: -5,64 (2 Pécs: -3,14 (1 Gyõr: -1,30 (5)
Ebbõl is látszik az alap, hogy a 10 centi alatti hó esetén a HRHI gyengébb, igazolódott. Miskolc egy kicsit meglepõ, pontosan nem tudom mi az oka. Az tény, hogy ott -12 fok alatt egyetlen éjszaka volt, míg Budapesten 6, Debrecenben 14!
A lényeg, hogy helyi eltérések és hatások miatt lehetnek viszonylag nagy eltérések, ám az országos helyzetet Budapest elég jól kifejezi, hiszen földrajzilag az ország középsõ részén fekszik. Nem a bp-i átlag hõmérséklet az érdekes, hanem a 100 éves átlagtól történõ eltérés.
Ha nem is teljes az adatsorom, de Szeged és Debrecen téli adatsorait 1980-ig feldolgozva 96 százalékos az átfedés Budapesttel a ciklusok terén. Mindössze 2 évnél mutatkozik eltérés. Majd, ha Miskolc, Szombathely, Gyõr és Pécs is kész lesz, akkor még teljesebb lesz az összehasonlítás.
Mivel nem vagyok hivatásos meteorológus, és nem is kívánok ilyen babérokra törni, nem tervezem, hogy tanulmányban foglaljam össze. Majd, ha valaki felismeri az összefüggéseket, és érez hozzá elég erõt, megteszi. Mivel várhatóan a következõ évtizedekben nem fog ugrásszerûen változni az elõrejelzési technika, még sokáig a múlt adatsoraiból következtethetünk leginkább a jövõre. (Lényegében Hari Seldon is ezt teszi.)

Nem hiszem, hogy valótlanságokat állítasz, de ez egy elég igényes fórum, jó lenne, ha konkrét - hazai vagy külföldi - tudományos cikkekre utaló linkekkel próbálnád alátámasztani a ciklus-elméletedet. Kissé tényleg nagynak tûnik az egyes ciklusok idõtartamának ingadozása, illetve egy esetleges korreláció a szinten sokat emlegetett zonalis kontra meridionalis irányítású idõszakokkal. Nem vetem el csípõbõl, amit mondasz, de nekem komoly érvek es ellenérvek kellenek, mielõtt úgy-ahogy állást tudok foglalni ebben a témában.

Úgy tûnik, a szürke köd Mezõkövesden ereszkedett le. A számok önmagukért beszélnek. Azon már túljutottunk, hogy a 2,2-rõl bizonyítani kelljen, hogy 2,2

Ember! Nem érted e problémát? Fejtsd ki , bizonyítsd be, hogy a ciklusaid kilépnek az önkény, és a véletlen szürke ködébõl!

Ezért gondolod azt, hogy az idõjárás kockajáték, mert nem érted, hogy cirkulációs rendszerek hozzák létre, ezért ciklusok alkotják. Ha valaminek az okát nem ismered, attól az még létezhet. Esetünkben akkor tudnád cáfolni, ha a ciklusok átlaghõmérsékletének adatai nem lennének helyesek. Ezek az adatok viszont az OMSZ adatbázisából származnak. Amennyiben azok valótlan adatok, abban az esetben a ciklusok is valótlanok. De ehhez azt kellene cáfolnod.
Attól, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, egy-egy ciklus meddig tart, attól még a ciklusok léteznek

Érdekesnek tartom azokat a véleményeket, amelyek tényeket hoznak fel érvek nélkül. Mert az átlaghõmérsékletek sorozatai tények, nem szubjektív hullámzások. Aki így közelít a meteorológiához, az semmit nem ért az egészbõl, s a laikusok legrosszabb hozzáállásával reagál.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik az egymás után következõ évek átlaghõmérsékletének elõrejelezhetetlenségét, saját kútfõbõl elõrántott ciklikusságokat tényként kezel és az alapján elõrejelez, majd azokat teljesen irreleváns, fontosnak hangzó dolgokra fogja, Maunder-minimumokra (khm, épp gyenge napfolttevékenység van 20 éve), az El Nino-jelenségre (hatása Európára közel teljesen ismeretlen), a medárdos idõjárás mögötti összefüggésekre (ennek mi köze van a több éves átlaghõmérsékletekhez?) próbálja fogni, hátha attól komolynak hangzik

Érdesnek tartom azokat a véleményeket, amelyek érvek nélkül vetnek el tényeket. Mert az átlaghõmérsékletek tények, nem szubjektív érzések. Aki így közelít a meteorológiához, az semmit nem ért az egészbõl, s a laikusok legrosszabb hozzáállásával reagál.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik a Maunder-minimumokat, az El Nino-jelenséget, a medárdos idõjárás mögötti összefüggéseket, a cirkulációs rendszereket.

Érdekes az idei idõjárásunk,az biztos!
Ahogy csökken a napállás,egyre jobban csökken az átlagnál melegebb,csapadékszegényebb idõszakok hossza,illetve mértéke,és nõ a hidegebb,csapadékosabb idõszakoké!
Ha marad ez a verkli jajj lesz télen!
Egyébként hétfõn olyan idõjárási jelenség volt itt,amit én még sohasem tapasztaltam,még nyáron sem,de szerintem más sem!Folyamatosan örvénylõ gomolyfelhõk,illetve 2 tuba igen jól láthatóak,hosszú idõn keresztül,kb 1,5 óra amibõl az egyik valószínûleg földet is ért!

Nem abszolút értelemben vetettem el a multbeli klíma vizsgálatát, és az abból levonható következtetéseket. Viszont éppen a bizonyítás igényét mellõzõ találmányok ronthatják e dolog hitelét, ami engem elszomorít, mert roppant érdekes témának tartom a múlt éghajlati adatait, és az abból dolgozó tanulmányokat.

Most olvasom csak az Alapítvány-sorozatot (tudom, tudom, alapmüveltség része, stb...), és így már értem, hogy miért ezt a nevet választottad

Az a baj, peridiocitást egy hat oldalú dobókocka 50-szer feldobásában is ki lehet mutatni, pont ugyanolyan "látványos, hatásos" összefüggések jönnek ki, mint az enyhe és hideg telek váltakozásában: vannak alacsonyabb periódusok (1-2-3 dobások egymás után), vannak magasabbak (4-5-6 sokszor egymás után), és ezek általában 3-14 évig váltakoznak, de néha be-beszúródik egy alacsony vagy egy magas érték az ellenkezõ elõjelû periódusba.
Íme, meg is kaptuk a tökéletes véletlent

Elvileg semmi sem zárja ki, hogy legyen pl. egy április-júliusi kapcsolat ugyanúgy, mint a szeptember-decemberi, de én csak az utóbbit találtam. Biztos mûködnek még más, ilyen típusú rejtett légköri kapcsolatok. Engem segítette a szerencse: ez a kapcsolat éppen a hónapok átlagában mûködik, és én havi átlaghõmérsékletekkel kutakodtam. Ha pl. a szeptember közepétõl október közepéig, illetve a november közepétõl december közepéig tartó idõszakok között lenne a kapcsolat, valószínûleg rejtve maradt volna elõttem. A másik dolog, hogy miért éppen téli kapcsolatot találhattam, az lehet, hogy a téli hideg vagy enyhe idõnek sokkal markánsabb, egyértelmûbb makroszinoptikus meghatározottsága van, mint a nyárinak. És részben ebbõl következve a havi átlaghõmérsékletnek télen jóval nagyobb a szórása mint nyáron. Persze az még magyarázatra vár, hogy a szeptemberi és decemberi légnyomásnak (és így térségünkre a decemberi hõmérsékletnek) miért mûködik, és miért így ez az idõbeli és térbeli kapcsolata.

Azt mar többször megbeszéltük, hogy a légkör alapvetõen kaotikusan viselkedik (lepkeszárny stb.), ám ennek ellenére megvannak a maga szigorú törvényszerûségei, egybkent nem lenne DAI sem, vagy rosszul látom? Ezt a bizonyos periodicitast sem vetnem el en bloc, hiszen hosszú adatsorok alapján valóban ki lehet hámozni hûvösebb es enyhébb periódusok, természetesen, nem szabályos valtakozasat..
Az ördög mindig a részletekben rejlik, így egy, összességében a sokévi átlagnál kissé enyhébb telet egészen másként élhetnek, tapasztalhatnak meg északkeleten, mint délnyugaton. Itt abba is hagyom, mert túlmegy a fórum témáját, csak azt akartam ezzel mondani, nehogy a fürdõvízzel egyutt a gyereket is kiöntsük

Teljesen szubjektív írás. A statisztikával is lehet trükközni.(De még hogy...) 95/96 telével egy fantasztikus telekben bõvelkedõ idõszak kezdõdött. 98/99 talán az egyik legpazarabb tél amit valaha éltem, e sorozat 2002 / 2003 - as téllel bezárólag ért véget. Nem foglalkozom a statisztikával, ezek szigorú téli idõszakokkal, hóban gazdag periódus volt. Igen, önkényesen kiragadva ez az idõszak a legpazarabb teleket produkálta itt ÉK-en. Igen szubjektív alapon, de az átélt élmények elsöpörnek minden szõrözést. A következõ 3 - 6 év miért is lesz melegebb, honnan is tudhatjuk ezt ilyen biztosan, ahogy Te kinyilatkoztatod? Nekem úgy rémlik, hogy a "periódusaidat" nem tudtad bizonyítani, számos cáfolatot kaptál már. 3 - 14 éves periódusok? Mi ez ha nem maga az önkény? Vagy én maradtam le valamirõl? Fejtsd ki a periódus elméletedet! Sokat olvasgattam már a múltbéli számomra elérhetõ idõjárási adatokat, de nincs szabályos periodicitás az enyhe - hideg évek váltakozásában!

[megfogalmazás finomítva - rudolfking]

Íme ismét Hari Seldon mesterünk tanulmánya: Link

Ebbõl ezt a képet ajánlom belõle leginkább: Link
Ebbõl pedig a legalsó sort.
Mert a szibériai hótakaró növekedése (nem kicsit) magasabb az 1981-2010-es idõszak átlagánál.

Így az átlagosnál hidegebb december valószínûsége igencsak magas.

Figyeltétek? Az idei õszön elõször láttam OMSZ elõrejelzésben, hogy megjelenjenek hópihék az ikonoknál. Igaz egyelõre csak a Kékestetõre szóló prognózisnál a jövõ keddre (okt.13.):
Link

Van rá magyarázat, hogy ez fordítva miért nem mûködik? Példának okáért, a márciusi észak-atlanti légnyomás-anomáliábol miért nem lehet következtetni a júniusi várható T-anomália tekintetében? Tudom, hogy nyilván nagy szamárságot kérdezek, de számomra mint amatõr szamara nem világos, hogy elvileg miért ne lenne lehetséges egy un nyari DAI, azaz JAI - juniusi anomália index?

Hátha a december jól indul,és folytatódik egész télen!
Köszönöm a válaszodat!

Sajnos egyelõre csak a decemberrõl vannak - szerintem megalapozott - pozitív várakozásaim. A többi merõ reménykedés.

Azért valamit nyomatékosítanék a Derick által DAIv2-nek elnevezett szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália idei pozitív értéke kapcsán: ez csak a decemberrõl és csak a havi átlaghõmérsékletérõl szól, azaz ha be is válik, a tél attól még lehet az átlagosnál enyhébb, decemberben is lehet nagyon enyhe periódus, lehet fekete a karácsony, és lehet hóban szegény az év utolsó hónapja. Persze azért reméljük, hogy a tél az átlagosnál hidegebb lesz, decemberben nem lesz nagyon enyhe periódus, fehér lesz a karácsony, és térdig járunk a hóban decemberben

Ami pedig a fûtésszámlát illeti, nem lehet olyan hideg egy tél, hogy pusztán a fûtésszámlám miatt akár csak villanásnyi idõre is eszembe juthatna, hogy ha tehetném, tekernék egyet a mennyei fûtésszabályozón. Bármi máson spórolnék, de ezen nem, a tél ebbõl a szempontból nálam tabu. "Súlyos eset" vagyok: például egy októberi hószállingózásért odaadnám az egész konvektív szezont...

Zivatarzóna: csak ironizáltam, azt hittem, hogy az elõzményekbõl ( Link ) és a szövegkörnyezetbõl kiderül, hogy úgy ahogy van, teljesen komolytalannak tartom az ecmwf szezonális elõrejelzését.

A statisztika nem csal, legfeljebb az emberi emlékezet teheti azt.
Évekkel ezelõtt már kifejtettem a részleteket, de felidézem, hogy kevésbé legyél csapongó.
Egyrészt a 100 éves átlagnál hidegebb tél is beleférhet egy melegciklusba. Kivételnek az számít, amikor 2 fokkal tér el ellentétesen az idõszak átlagától. Ráadásul éppen az átlagtól kisebb mértékben (0,5 fok) eltérõ telek azok, amelyek gyakran beilleszthetõk akár egy ellentétes ciklusba is. A 7,5 éves átlagú ciklusok pedig értelemszerûen úgy jönnek létre, hogy vannak 3 éves és 14 éves ciklusok is.
Bemásolom ide az 1900 óta tartó ciklusokat, benne a kivételekkel. Kivételnek az minõsül, ami legalább 2 fokkal eltér az idõszak átlagától. A XX. század bp-i téli átlaga 0,85 fok volt.
Periódusok
Idõszak típus átlag kivétel
2009-2013 hideg 0,3 (-----)
2006-2009 meleg 2,6 (-----)
2001-2006 hideg -0,52 (-----)
1987-2001 meleg 2,02 (-1995-96)
1977-1987 hideg 0,72 (+1982-83)
1970-1977 meleg 2,25 (------)
1961-1970 hideg -0,17 (+1965-66)
1956-1961 meleg 1,48 (-----)
1953-1956 hideg -0,66 (+1954-55)
1947-1953 meleg 1,85 (-----)
1939-1947 hideg -1,03 (+1943-44)
1934-1939 meleg 1,30 (-----)
1921-1934 hideg 0,01 (-----)
1914-1921 meleg 1,91 (-----)
1906-1914 hideg 0,45 (+1909-10)
1901-1906 meleg 1,46 (-----)

Ha jól veszem ki a szavaidból,te nem csak a decemberre vársz jó kis téli idõt?
Ha marad a nyári hosszú kánikulai idõszakokra jellemzõ nyomáseloszlás,akkor elég zord tél jöhet egész európára?Nekem eddig errõl az évrõl a 2002-03-as tél jutott eszembe,fordítva,vagyis most a nyár kezdett úgy,ahogyan akkor a tél!
Én legalábbis egy jó telet várok,ha nem történnek drasztikus változások a nyári felálláshoz képest!Sõt,nagyon jót!Csak ne kéne fûteni!
Kíváncsi lennék a véleményedre!Válaszodat köszönöm,és elnézést,ha nagy marhaságokat írtam!

Ez nem megnyugtató , hanem ismét elkeserítõ ....... Jó lenne már egy kemény december ...

Azaz az ecmwf október 1-i szezonális elõréje decemberre. Megnyugtató

Azért érdekes, hogy milyen kísértetiesen hasonlít a CFS-ére!

És mivel a szibériai következõ 1 hét nagyszerûnek ígérkezik, ez is nagy reményekre jogosít:

Link

Támad a DAIv2 (jó elnevezés).
A pozitív észak-atlanti légnyomás-anomália után a másik indikátor-folyamat, az eddig kicsit lustálkodó szibériai hófelmalmozódás) is mozgásba lendült, köszönhetõen a 2001 óta nem látott, korai hideg-felhalmozódásnak!
10.02.: Link
10.03.: Link
Minden az átlagosnál hidegebb decembernek dolgozik.

Mint az "ördög ügyvédje", belinkelem a CFS legutóbbi elõréjét, így senki nem felejti el mit adott (nekem sem túl jó a memóriám) okt elején dec-re:

egyébként, az elõzõ két futáshoz képest kissé hûtötte a decembert. f: Link ill. Link
Jó lenne egy ecmwf-es térkép is...

Kezdetét veszi tehát a "DAIv2" vs. CFSv2 csata