Meteorológiai esélylatolgatások
Erre keresném én is a választ. Sajnos az elmúlt évekbõl kiindulva ez a vacak bizony több hónapig is pöffeszkedhet ott fent, már pedig addig nálunk még reménykedni sem nagyon szabad, hogy a hideg a nyakunkba zúdul. Minden esetre bízzunk benne, hogy kb. két hónap elég lesz neki és még novemberben kifúj. Akkor talán bízhatunk egy sokak által várva-várt télben. De amíg ez ott pörög-forog, addig maximum a "szélvihar-fanok" élhetik ki magukat olykor-olykor. Az talán 1-2 alkalommal ránk is szabadulhat... 
A vénasszonyok nyarához én annyit tennék hozzá, hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán, akkor ne lepõdjünk meg, hogy most esetleg ez is ugrik! Majd legközelebb. Mivel a nyár ezúttal hosszabbra és szenvesztõbbre nyúlt a szokásosnál (szeptember elején 38 fok), így ezt kompenzációnak is felfoghatjuk.
Most lehet így dobta ki a számítógép... 
A vénasszonyok nyarához én annyit tennék hozzá, hogy amikor komplett évszakok maradnak el jóformán, akkor ne lepõdjünk meg, hogy most esetleg ez is ugrik! Majd legközelebb. Mivel a nyár ezúttal hosszabbra és szenvesztõbbre nyúlt a szokásosnál (szeptember elején 38 fok), így ezt kompenzációnak is felfoghatjuk.
Most lehet így dobta ki a számítógép... 
A klasszikus vénasszonyok nyara idõszaka szeptember második fele, ez elmaradt, ennyi.
...bár valóban, az október 5-15. idõszak hozhat valamiféle "vénasszonyok nyara" jellegû idõjárást... de "ez" nem az igazi... 
Hihetetlen vagy, nem bírsz magaddal! Attól, hogy hetente leírod ide a közeledõ indián nyár "vízióját", még nem lesz az. De legyen igazad. Majd novemberben verifikálunk!
DE:
Szerintem továbbra sem "látszik" sehol a legalább 1-2 hétig tartó, az ország nagy részén 20 fok fölötti maximumokat hozó IGAZI "vénasszonyok nyara" idõszak.
Attól, hogy hetente leírod ide a közeledõ indián nyár "vízióját", még nem lesz az. De legyen igazad. Majd novemberben verifikálunk! DE:
Szerintem továbbra sem "látszik" sehol a legalább 1-2 hétig tartó, az ország nagy részén 20 fok fölötti maximumokat hozó IGAZI "vénasszonyok nyara" idõszak.
Frissült a szezonális elõrejelzésem.
Link
Összességében marad az a verzió, hogy a közép-európai régióban átlagos, vagy picit hidegebbnek mutatkozik az õsz egésze és a tél eleje. A Kárpát-medence térségében a mélypont október-december idõszakra tevõdik a mostani modell-számítások szerint. Ezt követõen januárra a szezonális érték alig emelkedik, majd február és március eljövetelével emelkedést mutat. Tekintve, hogy eközben franciaországi részek felé meg gyenge hûlés mutatkozik, feltételezhetõ, hogy a késõ téli, kora tavaszi esetleges melegedés egy a kontinens fölé helyezkedõ teknõnek köszönhetõen lenne. De ez még távoli.
Tekintve az õszi és kora téli anomália mezõ eloszlást ilyen brit-szigeteki AC dömpingnek tudnám elképzelni a makroszinoptikus helyzetet, de viszont nem olyan gyakorinak tûnik.
Emlékezve, hogy a júliusi havi T850 közéhõmérséklet országosan kb átlagosnak mondható volt, az augusztusi kb 1 - 2 fokkal felette volt és a szeptemberi pedig végülis 0,5 - 1,5 fokkal átlagos alatt volt, így a júliustól-szeptemberig tartó idõszak kicsivel átlagos felettivel zárt.
Ha a modell elõrejelzésébõl indulok ki és látva, hogy az augusztus-október még kicsivel átlag felettinek tûnik, vagy átlagosnak térségünkben, azt gyanítanám, hogy október átlagos körüli T850 értékekkel fog zárni. Viszont ezt követõen tovább haladva a november is inkább átlagosnak, vagy kevéssel az alattinak látszódik a mostani számítások alapján, kisakkozva.
Majd meglátjuk mi lesz.
Egyúttal a korábbi elõrejelzéseket tartalmazó oldalt kiegészítettem a QPW3 modell által készített analízis mezõkkel (ezek simított mezõk!), így most már ezek is elérhetõek szezonális bontásban természetesen.
Link
Link
Összességében marad az a verzió, hogy a közép-európai régióban átlagos, vagy picit hidegebbnek mutatkozik az õsz egésze és a tél eleje. A Kárpát-medence térségében a mélypont október-december idõszakra tevõdik a mostani modell-számítások szerint. Ezt követõen januárra a szezonális érték alig emelkedik, majd február és március eljövetelével emelkedést mutat. Tekintve, hogy eközben franciaországi részek felé meg gyenge hûlés mutatkozik, feltételezhetõ, hogy a késõ téli, kora tavaszi esetleges melegedés egy a kontinens fölé helyezkedõ teknõnek köszönhetõen lenne. De ez még távoli.
Tekintve az õszi és kora téli anomália mezõ eloszlást ilyen brit-szigeteki AC dömpingnek tudnám elképzelni a makroszinoptikus helyzetet, de viszont nem olyan gyakorinak tûnik.
Emlékezve, hogy a júliusi havi T850 közéhõmérséklet országosan kb átlagosnak mondható volt, az augusztusi kb 1 - 2 fokkal felette volt és a szeptemberi pedig végülis 0,5 - 1,5 fokkal átlagos alatt volt, így a júliustól-szeptemberig tartó idõszak kicsivel átlagos felettivel zárt.
Ha a modell elõrejelzésébõl indulok ki és látva, hogy az augusztus-október még kicsivel átlag felettinek tûnik, vagy átlagosnak térségünkben, azt gyanítanám, hogy október átlagos körüli T850 értékekkel fog zárni. Viszont ezt követõen tovább haladva a november is inkább átlagosnak, vagy kevéssel az alattinak látszódik a mostani számítások alapján, kisakkozva.
Majd meglátjuk mi lesz.
Egyúttal a korábbi elõrejelzéseket tartalmazó oldalt kiegészítettem a QPW3 modell által készített analízis mezõkkel (ezek simított mezõk!), így most már ezek is elérhetõek szezonális bontásban természetesen.
Link
De a JMA, az ECMWF és a gem ezt erõsíti és az NGP, UKMO -ból is erre lehet következtetni ! Gyakorlatilag a hétvégén lesz egy átmeneti zavar.
Bocs 
, nem vagyok jó németbõl, szóval akkor ha moost jól néztem akkor 1°C körüli min-t vár Ny-ra, ami a fagyzugos helyeken már simán fagyot jelenthet! 
, nem vagyok jó németbõl, szóval akkor ha moost jól néztem akkor 1°C körüli min-t vár Ny-ra, ami a fagyzugos helyeken már simán fagyot jelenthet!
Két héttel ezelõtti GFS elõrejelzések összeségében véve elég jól összejöttek. Az anticiklon elhelyezkedése valóban tartós volt és a nyugat-szibériai területeket is sokáig uralta a 0, -5 fokos T850 - igaz ennél pár fokkal hidegebbet sejtetett.
A szeptember végét érintõ hideg "tömbök" pedig végül, úgy látszik Grönlandon és a sarkvidéken kötnek ki. Az anticiklonok uralma még jellemzõ az atlantikumban:
Link
Mi lesz a folytatás ezekután? Szerintem mindenkinek meg van a maga sejtése az idei télre, de ennyire ne rohanjunk elõre.
A következõ 168 órát tekintve azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi meridionális áramlási helyzetbõl megpróbál zonálisba váltani a makroszinoptikus elrendezõdés. Azonban nem éppen az igazi szép egész tipikus Atlanti-óceánon átívelõ nyugatisa áramlás várható.
Link
Link
Link
Ami figyelemre int engem az az, hogy Grönland és Észak-Amerika északi részén anticiklonális légköri képzõdmények mutatkoznak és Nyugat-Szibéria térségében is.
240-264 óránál a legtöbb tag egy három-középpontú AC-s elrendezõdést ad : szibériai AC, euró-atlanti AC, labradori-grönlandi AC. Egy-egy tag már már igazinak mondható Vojejkov-tengelyt ad - vagyis az azori és szibériai anticiklon összekapcsolódása Közép-Európa felett.
A helyzetnek köszönhetõen a grönlandi, sarkvidéki részen -20, -25 °C-os T850-es hideggóc jelentkezhet majd a ciklonális mezõ hátoldalán.
Link
Link
Durván 360h környékén a GFS egyes futásai szerint (6-7 futás) már megjelenik a sarkvidéki AC is és mindössze alig 3-4 olyan futás van, amely szerint erõs ciklonok jelennének meg Izland térségében. A legtöbb futásban továbbra is az "AC-party" a jellemzõ.
Link
Link
A számomra két fõ kérdés, hogy az atlatnti AC hol fog majd elehelyezkedni - az óceán déli része felett marad, Európa vagy Labrador felé veszi az útját, mennyire lesz domináns a Nyugat-Szibéria déli része, illetve Európa déli, délkeleti része felett elhelyezkedõ AC?
Viszont egy dolog határozottan észrevehetõ az összes tagban:
Link
határozott zonális áramlás nem nagyon mutatkozik, inkább kevert, vagy meridionális áramlási kép lenne jellemzõ az elõrejelzés szerint az atlantikumban, mintsem zonális.
A szeptember végét érintõ hideg "tömbök" pedig végül, úgy látszik Grönlandon és a sarkvidéken kötnek ki. Az anticiklonok uralma még jellemzõ az atlantikumban:
Link
Mi lesz a folytatás ezekután? Szerintem mindenkinek meg van a maga sejtése az idei télre, de ennyire ne rohanjunk elõre
.A következõ 168 órát tekintve azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi meridionális áramlási helyzetbõl megpróbál zonálisba váltani a makroszinoptikus elrendezõdés. Azonban nem éppen az igazi szép egész tipikus Atlanti-óceánon átívelõ nyugatisa áramlás várható.
Link
Link
Link
Ami figyelemre int engem az az, hogy Grönland és Észak-Amerika északi részén anticiklonális légköri képzõdmények mutatkoznak és Nyugat-Szibéria térségében is.
240-264 óránál a legtöbb tag egy három-középpontú AC-s elrendezõdést ad : szibériai AC, euró-atlanti AC, labradori-grönlandi AC. Egy-egy tag már már igazinak mondható Vojejkov-tengelyt ad - vagyis az azori és szibériai anticiklon összekapcsolódása Közép-Európa felett.
A helyzetnek köszönhetõen a grönlandi, sarkvidéki részen -20, -25 °C-os T850-es hideggóc jelentkezhet majd a ciklonális mezõ hátoldalán.
Link
Link
Durván 360h környékén a GFS egyes futásai szerint (6-7 futás) már megjelenik a sarkvidéki AC is és mindössze alig 3-4 olyan futás van, amely szerint erõs ciklonok jelennének meg Izland térségében. A legtöbb futásban továbbra is az "AC-party" a jellemzõ.
Link
Link
A számomra két fõ kérdés, hogy az atlatnti AC hol fog majd elehelyezkedni - az óceán déli része felett marad, Európa vagy Labrador felé veszi az útját, mennyire lesz domináns a Nyugat-Szibéria déli része, illetve Európa déli, délkeleti része felett elhelyezkedõ AC?
Viszont egy dolog határozottan észrevehetõ az összes tagban:
Link
határozott zonális áramlás nem nagyon mutatkozik, inkább kevert, vagy meridionális áramlási kép lenne jellemzõ az elõrejelzés szerint az atlantikumban, mintsem zonális.
Bár ez harmatpont amit belinkeltél, de a szezon leghidegebb reggele lehet vasárnap reggelre, országos viszonylatban.
A csapadék elvonul, a felhõzet jelentõsen csökken, a szél is mérséklõdik, esetleg leáll.
Bár még messze van.
A csapadék elvonul, a felhõzet jelentõsen csökken, a szél is mérséklõdik, esetleg leáll.
Bár még messze van.
Ez 5-re vár komolyabb fagyot hozzátok, Az Alpokban -4, -6°C, de még Ny-Magyarországra is -2°C-t!
Érdekes lesz, ha így marad, figyelemmel fogom követni!
Link
Érdekes lesz, ha így marad, figyelemmel fogom követni!
Link
Egyelõre úgy tûnik, hogy az elsõ fagy már a hét végén, vasárnap megérkezhet ide is. A GFS már jó ideje +1 fokos minimumot vár ide, -3 fok körüli harmatponttal. Ha minden jól megy, ebbõl simán lehet majd fagy. Link
Ami még érdekes, hogy október 10-15 között már több futás óta nyugatias-délnyugatias áramlással melegedést vár. Akár egy-egy nyári nap is elõfordulhat jelen állás szerint, bár ez a ciklonok helye miatt még bizonytalan.
Ami még érdekes, hogy október 10-15 között már több futás óta nyugatias-délnyugatias áramlással melegedést vár. Akár egy-egy nyári nap is elõfordulhat jelen állás szerint, bár ez a ciklonok helye miatt még bizonytalan.
Ehhez meg kell vizsgálnunk a meghatározó tényezõket.
Eurázsia nagyon kiterjedt kontinens ebbõl fakad , hogy Eurázsia minden éghajlati és azon belüli éghajlatokba belenyúlik . Alapvetõen egy terület éghajlatát az határozza meg , hogy milyen táv-ra van az Egyenlítõtõl , hiszen ez határozza meg a besugárzás mértékét .
Óceántól való távolság . Az óceánnak kiegyenlítõ szerepe van : Télen fût , nyáron hût ill csapadék mennyiségét befolyásolja . Tengeráramlásokat is az óceáni hatások közé kell sorolni .
az atlanti óceán annak ellenére , hogy nem a leghosszabban határos Eurázsiával , mégis a legnagyobb hatással bír .
Nos, mi ugye a Ny-i szelek övében vagyunk , nyugaton van az óceán az óceáni hatás érvényesülni tud messzire bent a szárazföldön is . Másrészt a domborzat Európában a hegységek Ny-K-t csapásirányúak tehát nem akadályozza ennek a hatásnak az érvényesülését . Harmadrészt itt van a Golf ami meleg tengeráramlás és igen jelentõs pozitív hõanomáliát okoz elsõsorban télen de éves szinten is (a 45. szélességi körtõl a neve már észak-atlanti áramlás). Ennek következménye , hogy É-on Narvik és Murmanszk környékén még télen sem fagy be a tenger . Kisebb mértékben a Kanári áramlás is hat , amely Portugália partjait hûtheti. A Jeges-tenger jóval kisebb mértékben hat Eurázsiára , ugyanis az év nagy részében be van fagyva . A Csendes-óceánnak szintén kisebb a hatása , egyrészt mert Keleten van , másrészt konkordáns hg-k húzódnak a part mentén így az óceáni hatás csak egy szûk tengerparti sávra korlátozódik.
A másik
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát, és azon keresztül a miénkét .
Izlandi minimum ( ciklonális tevékenység ) : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .De sajnos télen az erõs.
Azori maximum ( anticiklon ) : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz . Azaz évente egyszer meghal és egyszer újjászültik, ezt csinálja utánna valaki?
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején. Tapasztalatom szerint szerencsére az utóbbi idõben egyre nagyobb hatással van ránk.
Nagyon oda kell figyelni a piszkos „izlandi alacsony nyomású légköri akciócentrum” mûködésére.
Ez a mûködés részint topográfiai okokra, részint a szárazföld–tenger termodinamikai különbségei miatt kialakuló felszíni alacsony nyomású képzõdmény felelõs elsõsorban az Európában csapadékot és változékony idõjárást okozó ciklonok kialakulásáért.
A másik fontos akciócentrum az Azori-szigetek térségében található állandó magas nyomású központ. Véleményem szerint a 4 közül talán ez a leggyakoribb.
A két terület közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) a nyugati szelek rendszerébe illeszkedõ légcirkulációt hoz létre. Ez a észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation – NAO), ami kapcsolatban áll a Sarkvidék felett kialakuló és az egész félgömb éghajlatát befolyásoló arktikus oszcillációval (azaz Arctic Oscillation – AO).
Amikor a gradiens nagy, a nyugatias szelek és az Észak-Atlanti-áramlás egyaránt erõs, amikor a gradiens kisebb, a szél és a tengeráramlási rendszerek gyengülnek. Ezt kell nekünk statisztikaileg vizsgálni ugyanis ez határozza meg ezt a piszkot, ami kialakul nálunk. Én egyébként errõl azt olvastam, hogy ez a bárikus gradiens nagysága az utóbbi 150 évben 20-30 éves periódusú ingadozást mutatott. Csak azt nem tudom, hogy jelenleg ennek a periódusnak melyik részén vagyunk. Ez fontos lenne. Ez egy kérdésem lenne ahhoz aki utána tud nézni, mert nekem nincs idõm rá.
Az viszont biztos, hogy a akciócentrumok közti bárikus gradiens nagysága alapvetõen a felszíni energiabevételben kialakuló különbségektõl, vagyis a napsugárzás erõségétõl, a felszíni hõmérsékleti gradienstõl függ. Ennek változásai a globális légcirkuláció, a szélövezetek átrendezõdését is elõidézhetik. Ez a mi bajunk alapvetõen. Hiszen kismértékû változás is nagy mértékben befolyásolja nálunk az idõjárást. Van 4 egymás melletti kör aminek mi a metszéspontjában vagyunk. Ha valamelyik felé elmozdumunk akkor annak a körnek a hatása jelentõsen nõni fog azaz az akciócentrum gyakorisága.
A nagyobb hõmérsékleti kontraszt erõsebb légkörzést indít el. A melegebb periódusokban a pólus felé, a hideg idõszakokban az egyenlítõ felé mozdulnak a szélövezetek.
Ez a csapadékviszonyokat is befolyásolja. A hideg periódusok Európa Ny-i részén nagyobb csapadékkal, míg a melegebb idõszakokkkk szárazabb klímával járnak.
Úgyhogy az idõjárás nem itt dõl el hanem az akciócentrumokban.
Vizsgálni kelllene hogy ezek az akciócentrumok elhelyezkedése most hogy alakul, de ehhez komoly térinformatikai elemzésre lenne szükség.
Eurázsia nagyon kiterjedt kontinens ebbõl fakad , hogy Eurázsia minden éghajlati és azon belüli éghajlatokba belenyúlik . Alapvetõen egy terület éghajlatát az határozza meg , hogy milyen táv-ra van az Egyenlítõtõl , hiszen ez határozza meg a besugárzás mértékét .
Óceántól való távolság . Az óceánnak kiegyenlítõ szerepe van : Télen fût , nyáron hût ill csapadék mennyiségét befolyásolja . Tengeráramlásokat is az óceáni hatások közé kell sorolni .
az atlanti óceán annak ellenére , hogy nem a leghosszabban határos Eurázsiával , mégis a legnagyobb hatással bír .
Nos, mi ugye a Ny-i szelek övében vagyunk , nyugaton van az óceán az óceáni hatás érvényesülni tud messzire bent a szárazföldön is . Másrészt a domborzat Európában a hegységek Ny-K-t csapásirányúak tehát nem akadályozza ennek a hatásnak az érvényesülését . Harmadrészt itt van a Golf ami meleg tengeráramlás és igen jelentõs pozitív hõanomáliát okoz elsõsorban télen de éves szinten is (a 45. szélességi körtõl a neve már észak-atlanti áramlás). Ennek következménye , hogy É-on Narvik és Murmanszk környékén még télen sem fagy be a tenger . Kisebb mértékben a Kanári áramlás is hat , amely Portugália partjait hûtheti. A Jeges-tenger jóval kisebb mértékben hat Eurázsiára , ugyanis az év nagy részében be van fagyva . A Csendes-óceánnak szintén kisebb a hatása , egyrészt mert Keleten van , másrészt konkordáns hg-k húzódnak a part mentén így az óceáni hatás csak egy szûk tengerparti sávra korlátozódik.
A másik
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát, és azon keresztül a miénkét .
Izlandi minimum ( ciklonális tevékenység ) : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .De sajnos télen az erõs.
Azori maximum ( anticiklon ) : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz . Azaz évente egyszer meghal és egyszer újjászültik, ezt csinálja utánna valaki?
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején. Tapasztalatom szerint szerencsére az utóbbi idõben egyre nagyobb hatással van ránk.
Nagyon oda kell figyelni a piszkos „izlandi alacsony nyomású légköri akciócentrum” mûködésére.
Ez a mûködés részint topográfiai okokra, részint a szárazföld–tenger termodinamikai különbségei miatt kialakuló felszíni alacsony nyomású képzõdmény felelõs elsõsorban az Európában csapadékot és változékony idõjárást okozó ciklonok kialakulásáért.
A másik fontos akciócentrum az Azori-szigetek térségében található állandó magas nyomású központ. Véleményem szerint a 4 közül talán ez a leggyakoribb.
A két terület közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) a nyugati szelek rendszerébe illeszkedõ légcirkulációt hoz létre. Ez a észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation – NAO), ami kapcsolatban áll a Sarkvidék felett kialakuló és az egész félgömb éghajlatát befolyásoló arktikus oszcillációval (azaz Arctic Oscillation – AO).
Amikor a gradiens nagy, a nyugatias szelek és az Észak-Atlanti-áramlás egyaránt erõs, amikor a gradiens kisebb, a szél és a tengeráramlási rendszerek gyengülnek. Ezt kell nekünk statisztikaileg vizsgálni ugyanis ez határozza meg ezt a piszkot, ami kialakul nálunk. Én egyébként errõl azt olvastam, hogy ez a bárikus gradiens nagysága az utóbbi 150 évben 20-30 éves periódusú ingadozást mutatott. Csak azt nem tudom, hogy jelenleg ennek a periódusnak melyik részén vagyunk. Ez fontos lenne. Ez egy kérdésem lenne ahhoz aki utána tud nézni, mert nekem nincs idõm rá.
Az viszont biztos, hogy a akciócentrumok közti bárikus gradiens nagysága alapvetõen a felszíni energiabevételben kialakuló különbségektõl, vagyis a napsugárzás erõségétõl, a felszíni hõmérsékleti gradienstõl függ. Ennek változásai a globális légcirkuláció, a szélövezetek átrendezõdését is elõidézhetik. Ez a mi bajunk alapvetõen. Hiszen kismértékû változás is nagy mértékben befolyásolja nálunk az idõjárást. Van 4 egymás melletti kör aminek mi a metszéspontjában vagyunk. Ha valamelyik felé elmozdumunk akkor annak a körnek a hatása jelentõsen nõni fog azaz az akciócentrum gyakorisága.
A nagyobb hõmérsékleti kontraszt erõsebb légkörzést indít el. A melegebb periódusokban a pólus felé, a hideg idõszakokban az egyenlítõ felé mozdulnak a szélövezetek.
Ez a csapadékviszonyokat is befolyásolja. A hideg periódusok Európa Ny-i részén nagyobb csapadékkal, míg a melegebb idõszakokkkk szárazabb klímával járnak.
Úgyhogy az idõjárás nem itt dõl el hanem az akciócentrumokban.
Vizsgálni kelllene hogy ezek az akciócentrumok elhelyezkedése most hogy alakul, de ehhez komoly térinformatikai elemzésre lenne szükség.
Holnap 29°C?
Na meg a csütörtöki 24 is erõsen megkérdõjelezhetõ az elõrejelzésedben... De legyen neked igazad!
Na meg a csütörtöki 24 is erõsen megkérdõjelezhetõ az elõrejelzésedben... De legyen neked igazad!
Csak az a kérdés hogy ha egyszer beindul a csigagyár...márpedig jövõhéten beindul...akkor mi fogja megállítani. 
Én most amondó vagyok, hogy örülök ennek a ciklonaktivitásnak, ami várhatóan a tengeren kialakul. Inkább most jöjjön egy kiadós "csigagyár", mint a tél közepén. Ha most kialakul, talán 2 hónap elég lesz neki, hogy kipurcanjon és akkor talán még sanszunk is lehet egy normális télre...
Bizony nem semmi kis cuccot kaphatnak britek a nyakukba. Csapadékot is visz majd bõven, de a szél partközelben egészen durva lehet majd. De még azért elég távoli a dolog. De hát elvégre ez a neve a fórumnak. Hozzánk visszatérve: Itt az elõrejelzésem délnyugat szlovákiára Link
Ha ez bejön,... akkor az angoloknál katasztrófahelyzet lesz. Elég valószínûnek néz ki, hogy ránkköszönt a zonalitás, vagy ciklonális északnyugati helyzet... esetleg teknõ lesz Nyugat-Európa felett.
Tulajdonképpen mindkettõ az évszakhoz képest is megszokott változékonyabb idõjárást hozhat, talán elõfordulhat átlagon felüli. A modellek leszálltak a mediterrán ciklon után beálló skandináv anticiklonról, ez ilyen ciklongenezis mellett maximum egy Nyugat-Európai teknõvel egyezne meg, vagy lényegesen lejjebb csúszna a ciklonpálya. Beszéltem tegnap 1-2 szõlõgazdával, tönkretenné a termést még egy hosszabb ideig tartó csapadékos idõszak, ezért a beragadó mediterrán ciklon nem lenne a legoptimálisabb, ráadásul így egy idõre elköszönhetünk a fagyos helyzetektõl ez 100%.
A GFS pertubált tagok jórésze immár a zonális irányítás mellett van, és az ECMWF is beállt. Kéne várni még 1-2 napot, hátha visszatér a keleti blocking, de ezek a készülõ viharciklonok szinte teljesen kizárják ennek lehetõségét. Gyakorlatilag az UKMO és a NOGAPS jár más utakon, amely modellek egyelõre nem számolnak a viharciklonok lehetõségével, tehát a blocking helyzeteket ezek preferálják a legjobban.
Szerintem reálisabb most a GFS és ECMWF verzió.
Tulajdonképpen mindkettõ az évszakhoz képest is megszokott változékonyabb idõjárást hozhat, talán elõfordulhat átlagon felüli. A modellek leszálltak a mediterrán ciklon után beálló skandináv anticiklonról, ez ilyen ciklongenezis mellett maximum egy Nyugat-Európai teknõvel egyezne meg, vagy lényegesen lejjebb csúszna a ciklonpálya. Beszéltem tegnap 1-2 szõlõgazdával, tönkretenné a termést még egy hosszabb ideig tartó csapadékos idõszak, ezért a beragadó mediterrán ciklon nem lenne a legoptimálisabb, ráadásul így egy idõre elköszönhetünk a fagyos helyzetektõl ez 100%.
A GFS pertubált tagok jórésze immár a zonális irányítás mellett van, és az ECMWF is beállt. Kéne várni még 1-2 napot, hátha visszatér a keleti blocking, de ezek a készülõ viharciklonok szinte teljesen kizárják ennek lehetõségét. Gyakorlatilag az UKMO és a NOGAPS jár más utakon, amely modellek egyelõre nem számolnak a viharciklonok lehetõségével, tehát a blocking helyzeteket ezek preferálják a legjobban.
Szerintem reálisabb most a GFS és ECMWF verzió.
Pedig nálunk majdnem minden évben van hozivatar...csak 2006/2007-ben nem volt érthetõ okok miatt ugye.
Attól tartok a hideg téllel még várnunk kell, hiszen még csak két éve kezdõdött el a meleg téli periódus. Még legalább 4-5 évig is kitarthat. Azért a tavalyinál hidegebb tél bejöhet, miként egy 2-3 hétig tartó hideg, havas periódus is benne van. Mindez persze nem jelenti, hogy a meleg periódusban ne lehetne egy hidegebb tél, csak az a baj, hogy az elmúlt évszázadban mindössze 1-szer fordult hasonló elõ.
Grat a kis öszzefoglalódhoz szerintem tanulságos. Ideje lenne már egy kemény télnek eljönnie mert ez így nem állapot 
Ideje lenne már egy kemény télnek eljönnie mert ez így nem állapot 
Ó, ez remekül hangzik, köszi Valahogy balzsamként hat a hóra kiéhezett emberre
Valahogy balzsamként hat a hóra kiéhezett emberre
Januári hideg esélyek - avagy lõttek volna a jó kis hideg teleknek?
Nem tudom, ki hogy gondolkodik errõl, de én kíváncsi voltam, hogy vajon egy átlagosnál melegebb télközepet, mikor követi egy átlagosnál hidegebb télközép. Persze jön a kérdés, mit nevezünk átlagosnak.
Két adatsort vettem alapul a kíváncsi elemzésemnek. Egyik a régebben is említett alsó-troposzférikus virtuális középhõmérséklet - Luterbacher és munkatárasi által rekonstruált légnyomási és geopotenciális adatok alapján rekonstruálható 1659-ig visszamenõleg -, a másik pedig az 1780-ig elérhetõ budapesti januári középhõmérséklet.
Mindegyik esetben az 1971-2000-es idõszak átlagát vettem alapul és ezen idõszak szórását. Átlagos értéknek tekintettem, ami az átlag +/- szórás intervallumban helyezkedik el. Ami ezen felül, vagy alul azt tekintettem átlagosnál hidegebbnek, melegebbnek.
Ezt követõen azt néztem, hogy ha elõfordult egy átlagosnál melegebb január, azt követõen hány év múlva jelentkezett egy átlagosnál hidegebb.
Az eredmények eloszlása a következõt adta meg.
Mindkét vizsgálat esetében 60%-os relatív gyakorisággal követte 1-4 éven belül az átlagosnál melegebb télközepet az átlagosnál hidegebb - a csúcs három évnél volt, és 73-79%-kal 6 éven belül. Annak a gyakorisága, hogy egy évtizeden belül kövesse az átlagosnál melegebb telet egy átlagosnál hidegebb, nagyobb mint 90 %.
Elõbbieket figyelembe véve, valamint hogy 2007 januárja volt egy elég kiugróan meleg télközép, és hogy tavaly sem érkezett átlagosnál hidegebb, így az elõttünk álló januárra/januárok valamelyikére - egy évtizeden belül - méginkább megnövekedett az esélye.
Ami meg a még távolibb távolabbiakat illeti:
Szóval - nem csak a fentebb írtak miatt, hanem más folyamatok végett sem - nem gondolom hogy a következõ (jó) egy évtizedben, (két évtizedben) ne jönne átlagosnál akár jóval hidegebb télközép, akár a 2004-esnél is hidegebb, pl. 1985, vagy 87-es januárhoz hasonló.
Nem tudom, ki hogy gondolkodik errõl, de én kíváncsi voltam, hogy vajon egy átlagosnál melegebb télközepet, mikor követi egy átlagosnál hidegebb télközép. Persze jön a kérdés, mit nevezünk átlagosnak.
Két adatsort vettem alapul a kíváncsi elemzésemnek. Egyik a régebben is említett alsó-troposzférikus virtuális középhõmérséklet - Luterbacher és munkatárasi által rekonstruált légnyomási és geopotenciális adatok alapján rekonstruálható 1659-ig visszamenõleg -, a másik pedig az 1780-ig elérhetõ budapesti januári középhõmérséklet.
Mindegyik esetben az 1971-2000-es idõszak átlagát vettem alapul és ezen idõszak szórását. Átlagos értéknek tekintettem, ami az átlag +/- szórás intervallumban helyezkedik el. Ami ezen felül, vagy alul azt tekintettem átlagosnál hidegebbnek, melegebbnek.
Ezt követõen azt néztem, hogy ha elõfordult egy átlagosnál melegebb január, azt követõen hány év múlva jelentkezett egy átlagosnál hidegebb.
Az eredmények eloszlása a következõt adta meg.
Mindkét vizsgálat esetében 60%-os relatív gyakorisággal követte 1-4 éven belül az átlagosnál melegebb télközepet az átlagosnál hidegebb - a csúcs három évnél volt, és 73-79%-kal 6 éven belül. Annak a gyakorisága, hogy egy évtizeden belül kövesse az átlagosnál melegebb telet egy átlagosnál hidegebb, nagyobb mint 90 %.
Elõbbieket figyelembe véve, valamint hogy 2007 januárja volt egy elég kiugróan meleg télközép, és hogy tavaly sem érkezett átlagosnál hidegebb, így az elõttünk álló januárra/januárok valamelyikére - egy évtizeden belül - méginkább megnövekedett az esélye.
Ami meg a még távolibb távolabbiakat illeti:
Szóval - nem csak a fentebb írtak miatt, hanem más folyamatok végett sem - nem gondolom hogy a következõ (jó) egy évtizedben, (két évtizedben) ne jönne átlagosnál akár jóval hidegebb télközép, akár a 2004-esnél is hidegebb, pl. 1985, vagy 87-es januárhoz hasonló.
Hát szerintem ennek nem nagyon örülnének sokan. Már az a tény is elszomorító, hogy két hete sütött összesen a nap vagy 2-3 órát. Remélem másfelé veszi az útját majd az a ciklon, hogy itt tartós délnyugati áramlást alakítson ki. Már épp ideje volna.
A jövõ heti hatalmas skandináv légörvény minden bizonnyal lehetõséget teremt mediterrán ciklon kialakíulásához, ami a hétvégére jelentõsebb csapadékot okozhat a Dunántúlon. Ilyen távolságban (150 órán túl) elég egységesen jelzik a modellek. Elég nagy az esélye, hogy akár napokig is itt kavarogjon hideg szeles csapadékos idõt okozva (akár visszakanyarodva, okkludálódva).
Elég 1-2,esetleg néhány "nyamvadt" nyár(csapadékos,gyakori ciklonok,stb) és máris visszaállhat,-ha nem is olyan vastagságú-de kiterjedt jégtakaró.(és az is érdekes,hogy a 70-es években ennek ellenére a szánkókat "jegelni " kellett jópár évre,mert langymeleg telek uralkodtak..szerencsére akkor még csak 1-7 éves voltam..hehe..aztán '80-tól? (épp Mikulás elõtt) kegyetlenül lecsapott a '80-as évek elõfutáraként a kemény tél!-bocs az offért-
Soha nem mondd hogy soha!
Lehetnek meglepetések a következõ évtizedekben.
Lehetnek meglepetések a következõ évtizedekben.
Igen akkor voltam épp 10 éves.
A 70-80-as évek mindegyik évben nagyobb volt a jégtakaró kiterjedése. Olyan nagy már soha nem lesz ezután. Soha többé !
A 70-80-as évek mindegyik évben nagyobb volt a jégtakaró kiterjedése. Olyan nagy már soha nem lesz ezután. Soha többé !
Ez így igaz, én is csak azért nézem mindig, mert jobb ha minél nagyobb a jég ill. hósapka kiterjedése, mintha egyáltalán nem lenne vagy csak kicsi lenne. Valahogy úgy van ez, h alap mindenképp kell a háznak, de ha van egy alap, attól még az nem ház.
Úgy tûnik, hogy a következõ komolyabb hidegbetörés a jövõ hét második felében érkezhet. A Skandináv ciklon déli felén a mediterrán térségben egy peremciklon alakulhat ki, mely jelentõsebb esõt, illetve lehûlés hozna hozzánk. Link Link Ha a front elvonulása után felszakadozna a felhõzet, akkor bizony már itt nyugaton is lehetne fagy. Link
Az eljövendõ télre következni a sarki jég kiterjedésébõl... elég kis korrelációt mutat. Itt van a tavalyelõtti tél, ami ugye az egyik legmelegebb volt, a szept 25.-i állapotok alapján akkor a mostaninál jóval nagyobb volt a jég kiterjedése és mégis igen enyhe volt a tél.
Link
Link
Revideálom magam,valóban az utolsó 5 nap alá viheti,mert egy kicsit félrevezetett a 20 fokokról szóló elõrejelzés.Viszont itt borús az idõ,ha ez megy tovább nem a hajnali,hanem a délutáni T-k lesznek alacsonyak...
Alighanem a mi T térképeink figyelembe veszik a Tátlagunk hibáját,mert már most a 18 fokos havi T-ket is átlagtól negatív irányba eltérõnek veszik ...
Alighanem a mi T térképeink figyelembe veszik a Tátlagunk hibáját,mert már most a 18 fokos havi T-ket is átlagtól negatív irányba eltérõnek veszik
... 
Viszont az az átlag, ami a mi térképeinken van sajnos nem ugyanaz, mint a hivatalos. Így összehasonlítani sincs sok értelme.
Én úgy szoktam, hogy a saját méréseim ( órás adatokból számított) átlagát veszem, nem pedig az itteni minimum maximumost.
N+1-szer is elismételhetném, hogy a MIn-maxos átlag fõleg az itt elõforduló gyakran befülledõ (vagy nem is árnyékolt) mérõhelyek miatt mennyire nem reprezentatív.
Hozzáteszem: azért látni némi javulást, sok kiugró adat eltûnt.
Én úgy szoktam, hogy a saját méréseim ( órás adatokból számított) átlagát veszem, nem pedig az itteni minimum maximumost.
N+1-szer is elismételhetném, hogy a MIn-maxos átlag fõleg az itt elõforduló gyakran befülledõ (vagy nem is árnyékolt) mérõhelyek miatt mennyire nem reprezentatív.
Hozzáteszem: azért látni némi javulást, sok kiugró adat eltûnt.
Az sem mindegy ám, hogy melyik számítási móddal számoljuk a középértéket! Többen mondták, hogy most nagy lesz a különbség e tekintetben.
Itt már most kb. 2 tizeddel hûvösebb a hónap az átlagosnál. Viszont a következõ napokban egyre inkább derült vagy gyengén felhõs idõ várható, hûvös hajnalokkal. Emiatt több helyen a Tmin-ek még jelentõsebben lehúzhatják az átlagot, a 18-20 fok körüli maximumok ellenére is. Így valahol szerintem fél, vagy akár kissé több fokkal fokkal is hûvösebb lehet a hónap az átlagosnál. Persze néhány helyen tényleg az átlag felett maradhat a középhõmérséklet, de általában nem ez lesz a jellemzõ. Link
Az,hogy biztosan átlag alatti lesz a szeptember,kicsit módosítanám.Pápán(és az országos átlagban is)16 fok körül van a szeptemberi közép,és a mi havi középérték térképünkön 15-18 fok közt van jelenleg.Eddig átlagos ill. átlag feletti,és az elkövetkezõ 5 napban jelentõsen nem fog változni,kb.fél fokot csökken.Ha 14,5-17,5 fok közt lesz az legrosszabb esetben is átlag körüli:egyes helyeken tizedekkel alatta,több helyütt viszont szerintem ugyanannyival felette.
Majd a Csendes-óceánon elvezetõdik Hagyjuk most a Golfot pihenni jövõ tavaszig
Hagyjuk most a Golfot pihenni jövõ tavaszig 
"és annak a hõnek valahova el kell vezetõdnie."
Szakértõ Urak ( ), vélemény, cáfolat, egyetértés, kétségek, magyarázat ?
Szakértõ Urak (
), vélemény, cáfolat, egyetértés, kétségek, magyarázat ? 
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-01-04 09:32
Szabályzat