Bioszféra

Ma Zalakaroson jártunk fügefajtákat keresgélni, és hát túlzás nélkül Zalakaros, Nagykanizsától 14 km-re teljesen mediterrán hangulatú, rengeteg egzotikus növénnyel.
Köszönhetõen annak, hogy üdülõ-nyaralóhely, így ott nem vágják ki, nem metszik agyon õket, hanem az apartmanházak díszeiként, értékeiként szolgálnak.

A növények Link Link Link Link
Ennek a kettõnek nagyon vastag törzse van Link Link Link
Ez egy osztrák fószeré Link
És a maradék Link Link Link
Mindegyik érett már, legtöbbjük lilás gyümölcsû volt, kaptunk is belõlük párat, isteni finomak voltak Link Link Link Link
Ezeknek volt egy kis sárgás színük is Link Link
Ismét van ínyenceknek rovat Link Link
Sok zalai település fekszik ilyen, vagy jobb fekvésben, mint Zalakaros, azok mind-mind fügefákkal lehetnének tele, olyan elterjedt gyümölcs lehetne, mint az alma vagy a szilva.

Jaaaa, télleeg?
Tudom, hogy vicc volt!

Vicc volt

Nem, kettévettem, de nem a fogammal, hanem a kezemmel!

Noli!
Egészségedre!

Az az utolsó egy félig rágott füge?

Nyammm, köszönöm a reggelit. :-D

Fügeóriás Dedeskecskésen Link Link
Fügedömping Link Link Link Link
Madárettefüge Link
Nem bükk meg nem gyertyán Link
Ínyenceknek Link Link

Igen,nagyon pörögnek itt pár napja.Be nem áll a csõrük.

Fiatalember, akarom mondani cinkefi :-)

Link

Ja, ez meg én voltam úgy 20 éve:
Link
A kélgyó tigrispiton volt és nagyon kedves. :-)

De csodálatosan gyönyörû gyerekkélgyó!

Táncpárom anyjának az egyik kígyója, a királypiton, neve Kíra:
Link
Link
Nem félek a kígyóktól, ez a képen is látható! De egy 2-3 méteresnél már meggondolnám magam.

Így van, ezért is írtam a maró szagot. Bevallom õszintén én az utóbbi 3-4 évben (igaz, azelõtt kevésbé figyeltem eme teremtményeket) a gombák közül legtöbbször büdös galambgombával találkozom az erdõkben. Sokáig megmarad, szárazabb idõben is álldogálnak még úgy ahogy. Ha galambgombát látok, 80 %-ban ez az a faj.

Hááát...Te voltál ott, te tudod. Csak azért viccelhetett meg, mert a kéreg nélküli fa bütüjén nem a "szokványos keményfás" stigmák láthatók, inkább a puha -, ill. a lágylombú fafajokra jellemzõ ez a szöveti szerkezet. Nyilván elkezdõdhetett benne a lebomlás is, ez is kellõképpen becsaphatja még az "erdészfiát" is.

Abból is gondolom, hogy akkor bújtatott ki, hogy még fûrészporos a ruhája is, meg a lyuk se tûnik túl réginek.

Ehhh...

Hm, nem tudom, de õ - a havasival ellentétben, aki 15 percig mozdulatlanul ült - élénkebb volt, 1-2 perc után el is repült. Szóban meg is dicsértem, hogy csak a fényképes dokumentálást követõen..

Jesszus, õ is gyönyörû! Mellette az az õ saját nyílása lehet?

Így van, cseresben készült a kép, a rönkök is azok lennének. Valószínûtlennek tûnik más fa, mert a környéken mindenütt cser van, és az állományok nem elegyesek. Szerintem egy ilyen farakást sem szoktak vegyesen rakni.
Igazából azt volna jó tudni, hogy a bogár ott kelt-e ki, avagy máshonnan repült erre a helyre. Az elõbbi verzió mellett sokkal több érv áll.

De várjunk, bonyolítom még a helyzetet. Ez a bogár Link a havasi cincér mellett 2 rönkkel üldögélt, ugyanazon rakás tetején. Õ egy nyírfa-darázscincér.

Ez nagyon szép mondatrész volt: "a cincér ökológiai valenciájának optimuma felé tolódó körülmények miatt képes itt is megélni más fafajban"

LAM

A képen cseres állományt látok (ugye az?), de az a fa, amelyen a cincér van, még mindig kérdéses. Változatlanul úgy hiszem, hogy nem keménylombú fafajról van szó. Esetleg hárs? Több tippem nincs....

Úristen, de csodás szépség!

LAM! Köszi az ötletet, írtam is egy e-mailt az MME vércse megyfigyelõ részlegének és csatoltam a képeket is. Egy rendkívül kedves úr visszaírt, hogy ismer egy vércse fészket a közvetlenül lakhelyemmel párhuzamos utcában. Most már akkor tudom honnan jönnek, figyelni fogom õket.

De, ez jobb hasonlat, utólag visszagondolva kellemetlenül rossz szaga volt. Végül kiderült, hogy büdös galambgombáról van szó. A vaskos tönkje, kúpos kalapja miatt nem gondoltam galambgombára, pedig a fajt láttam is már, igaz, idõsebb korában jellegzetesebben "galamb"-forma.

Nem fenyõ.
Itt a sokorói halomgerinceken ezzel újítják fel a jobb erdõket, ami sokkal elõnyösebb, mint a termõhelyét totálisan tönkretevõ akác, de a helyi TK kéréseire fittyet hányó rendszeres gyérítõvágások itt is kíméletlenül elbánnak az erdõ idõrõl-idõre megújulni kívánó aljnövényzetével, gerinctelen állatvilágával.
Ennek fényében még meglepõbb a havasi cincér felbukkanása. Szerintem itt (a termõhely a farakással: Link ) a szubmediterrán jellegû mezoklímának lehet jelentõs szerepe, a cincér ökológiai valenciájának optimuma felé tolódó körülmények miatt képes itt is megélni más fafajban. Mindenesetre új védett rovarral bõvült a Sokoró faunája.

Nem inkább maró, hiposzerû szaga volt?

Közelrõl szagoltad, vagy csak messzirõl?

Most nézd meg a botanászt! Itt vegzál minket egy 5 centis rovarmakró alapján, lõjjük be neki fajra a hántolt(!) rönköt!
"Rosszabb" oktató lenne dendrológiából, mint Bartha Dénes! Kb ez olyan mintha belinkelnék neki valami lila pillangós virágzatot közelrõl,aztán határozza meg levél, szár egyebek nélkül a fajt pontosan.Bár képes rá!
Puhafa szerkezetûnek tûnik így közelrõl, lehet valóban valami Pinopsida is.Bár a fekete dió is felmerült bennem a sötét tónus alapján.De a fene tudja.Ez már erdõmérnöki asztal, így kéreg nélkül.

Biztos nem a KTT-re utaznak a gyönyörûink!

Na,azért a madaraknál is van rossz nap:Link

Fenyõre gyanakszom (már amit látok belõle) és a cincérke, na, valami csodaszép!

Laci, nem, nem láttam még, sanda gyanúm, hogy ma sem a tölgy végett futottam össze vele, velük.

Ez fantasztikusan szép!!

Szerintem inkább Te laksz náluk...

Te jó ég, milyen gyönyörû.

Köszi a részletes választ. Az az érdekes, hogy olyan helyen találtam rá egy imágóra, ahol természetes bükkös csak kb. 20km-re található légvonalban. Néhány tucat fából álló középkorú telepítvény van 4-5km-re a lelõhelytõl.
Itt van a bogár ni: Link vállmagasságra rakott ölfán trónolt. Hogy milyen fán, az így kéreg nélkül is biztosan egyértelmû nektek.

Lehet, egy teljes család jár hozzátok! Irigyellek értük rendesen...

No kérem, itt az élõ gyakorlati példa. Most nagyon mocoroghatnak ebben a jó kis melegben. Egyébként KTT-ben láttál már cincér lárvajáratot?

Pont ma találkoztam 3 példánnyal is: egyik montán bükkös - Kammerhoff, másik kettõ gyertyán - bükk - tölgy (nagyobb bükk arány) - Vasfazék.

Dede! Én is ahányszor meg akarom keresni, egyszerûen nem találom! Úgy kérdezem meg a táncpárom kistesóját, hogy keresse meg nekem, mert sztem elment!
----
Szép kígyó, igen! Amikor még megkapták, 30 cm volt, most meg 110 cm. Kiskorában sötét, most meg világos színe van! Link
A királypitont is megfogtam párszor, elállította a vérkeringésemet a kezemben egy kis ideig, annyira szorított. És miután levettük a kezemrõl, azt vettük észre, hogy fényes anyagot hagyott maga után, érdekes. Jaa, és hideg! Jó dagi kis jószág!

Megint itt vannak a vércsék a párkányokon. Kb. 6-an vannak

Bár az ERTI-bõl e szép kérdésnek igencsak értõbb szakértõi lennének, azért bepróbálkozom.
Tudomásom szerint rosalia barátunk viszonylag jó helyzetben van a Börzsönyben, az állománya is stabilnak mondható.(Lásd címerállat, DINPI )Fõleg mióta a holtfaanyag kezelésére és az ezzel járó természetvédelmi szempontkora mi is tudatosabban ügyelünk.Ami egy szaproxilofág rovarnál nem épp hátrány, bár erdõvédelmi szempontból meg nem épp elõny. (Vektoriálisan behordott kórokozók a lárvajáratokon át és egyéb finomságok.)Terepbejárásokon azért nem találkozom sûrûn vele, de ez egy meleg és páraigényes fajnál nem csoda.Elvileg most éli világát.Július-augusztus az õ hónapja és a T.max.-okkal sincs baj éppen. A diósjenõi hó és jégtörések bükk-döntéseiben járva, volt, hogy 12-13 C°-os T mellett akadtam rá, esõben.Ez kicsit ellentmondott a szakirodalom 22-23C°-nak, bár az Rh-val nem volt gond.Fajigénye mellett, szerintem a klímaigénye is döntõ.Alapvetõen bükkállományokhoz kötõdik, de én inkább tágítanám a kört a szubmontán, montán bükkösökön túl, az elegyes gyertyános-bükkösökre is.A két bükk erdõövben az elegyfajokat is lakja.Hegyi juharban, magas kõris stb.Csóka Gyuri említi is egy cikkében a hegyi juhar elõfordulást:
Link
Bár õ tölgyspecialista.Cser és KTT elõfordulással én még nem találkoztam és nem hiszem,hogy lenne.Bár erdészeink rám cáfolhatnak. Elsõsorban klíma szempontból nem tartom megfelelõnek. A gyertyán elegyes bükkösben szerintem otthont adhat a lárváknak.Láttam már a Nagy-Mánán havasi cincér járatos gyertyántörzset. A dió alapvetõen "félmontán" faj, Svájcban lazán megél 1500 méterig is.Selmecen nem rég 700-800 méter magasban, 200 éves fasorként láttam.Hazánkon kívül biztos igaza van az irodalomnak ebben, de itthon a dió ebben a kérdésben nem oszt-nem szoroz.
Ez egy jó cikk egyébként a xilofág témához:
Link

A kaméleon nem szokott eltûnni? :-)
A gabonasiklók szép kis kélgyók. Csípem a hideg jószágokat is. :-)

Csodás ez a jószág, és szép tiszta az ablakotok. :-)
Én a helyedben tuti vennék neki pipihusit és megtanítanám kézbõl enni. :-)

azt ne akarjon

Tök jók ezek a képek!
Szerintem csak barátkozni szeretne a papagájokkal!

Nagyon helyes és szép a fotó!
Ez is nagyon jóóó Link

Farkasszem

Táncpároméknak van egy kaméleonjuk és 2 kígyójuk. Az egyik gabonasikló, a másik meg királypiton, nagyon szépek, szeretem õket fogdosni!
Nekem majdnem lett egy szakállas agámán (nagyon cuki), de aztán mégsem lett.

Értem,köszi.

Nem sajnos, nem is mertem volna. Ma reggel megint itt volt, de fotózni sajnos nem tudtam.

Megfogtad???