Meteorológiai esélylatolgatások
Ugyanazt írtad, mint én:
"A hideg felhalmozódás persze még lehetséges február második felében, akár március elején is, de ez már nem "olyan", mint egy január eleji..."
Természetesen lehetnek komoly hidegdepók.
"A hideg felhalmozódás persze még lehetséges február második felében, akár március elején is, de ez már nem "olyan", mint egy január eleji..."
Természetesen lehetnek komoly hidegdepók.
A jövõ latolgatása kapcsán nem említettem, hogy az idei tél olyan lenne, mint az elmúlt kettõ, hiszen azokban az én lakhelyemen még érdemi hóréteg sem alakult ki, ezzel szemben idén január elején és fõként január közepén volt havas epizód, mégha a lehullott mennyiséggel nem is dicsekedhetnék, legalább szánkózásra futotta.
Azt sem állítotom, hogy jelen helyzetben nem lehet márciusban hideg epizód, sõt, a március ez miatt akár negatív anomáliás is lehet, a tél végére kialakuló makrohelyzet eredményeként, de a lényeg az epizódjellegen van, azon, hogy lábas hideg sem lesz, illetve azon, hogy az már nem olyan lesz mint ha február elején kaptuk volna, közte idõrõl idõre megjelennek enyhe - langyos tavaszi napok is. Lehetnek akár szép télies látványú reggelek belõle, de a nappalok hosszabbodnak, a napsütés gyorsan felkapja a talajt 0 fok fölé még egy átmeneti -10 fokos t850 esetén is, a hó gyors olvadását okozva, a hó és fagy uralma rövid úton leáldozott.
Azt sem állítotom, hogy jelen helyzetben nem lehet márciusban hideg epizód, sõt, a március ez miatt akár negatív anomáliás is lehet, a tél végére kialakuló makrohelyzet eredményeként, de a lényeg az epizódjellegen van, azon, hogy lábas hideg sem lesz, illetve azon, hogy az már nem olyan lesz mint ha február elején kaptuk volna, közte idõrõl idõre megjelennek enyhe - langyos tavaszi napok is. Lehetnek akár szép télies látványú reggelek belõle, de a nappalok hosszabbodnak, a napsütés gyorsan felkapja a talajt 0 fok fölé még egy átmeneti -10 fokos t850 esetén is, a hó gyors olvadását okozva, a hó és fagy uralma rövid úton leáldozott.
Link
Link
Link
Ezen a pár képen azért szerintem kivehetõ, hogy lassan közeledik egy újabb télies epizód, legalább rövid idõre, de lehet hogy hosszabb távon is: látszik, ahogy az észak-atlanti ciklonok idõvel elgyengülnek, s egyre inkább Ac-dominancia jelentkezik az atlanti térségben, egyelõre még az óceán fölött. Persze elõször csak tengeri eredetû hidegbetörések érkezhetnek ilyen szituációból, de idõvel a kontinens felett is fokozódhat az Ac-hajlam ez pedig tudjuk mivel járhat...
Egy szó mint száz, ez a tél nagyon nem az a tél, amit az elõzõ 2 évben megszoktunk, hiába állítják páran az ellenkezõjét. Ráadásul hosszabb távon továbbra is meridionális korszakban vagyunk, a zonalitás csak átmeneti jelleggel jelentkezik ilyen áramlási viszonyok közepette. Erre a korszakra pedig a meleg nyarak mellett nemritkán hideg (néha kifejezetten hideg) telek a jellemzõek.
Szóval levonva a konklúziót: nagy esélyt adok most egy február végi akár komoly hideg epizódnak is, ami átnyúlhat akár március elsõ felére is.
Link
Link
Ezen a pár képen azért szerintem kivehetõ, hogy lassan közeledik egy újabb télies epizód, legalább rövid idõre, de lehet hogy hosszabb távon is: látszik, ahogy az észak-atlanti ciklonok idõvel elgyengülnek, s egyre inkább Ac-dominancia jelentkezik az atlanti térségben, egyelõre még az óceán fölött. Persze elõször csak tengeri eredetû hidegbetörések érkezhetnek ilyen szituációból, de idõvel a kontinens felett is fokozódhat az Ac-hajlam ez pedig tudjuk mivel járhat...
Egy szó mint száz, ez a tél nagyon nem az a tél, amit az elõzõ 2 évben megszoktunk, hiába állítják páran az ellenkezõjét. Ráadásul hosszabb távon továbbra is meridionális korszakban vagyunk, a zonalitás csak átmeneti jelleggel jelentkezik ilyen áramlási viszonyok közepette. Erre a korszakra pedig a meleg nyarak mellett nemritkán hideg (néha kifejezetten hideg) telek a jellemzõek.
Szóval levonva a konklúziót: nagy esélyt adok most egy február végi akár komoly hideg epizódnak is, ami átnyúlhat akár március elsõ felére is.
Én azért ezt ilyen kategorikusan nem jelenteném ki. Komoly hidegdepók még febr. közepén is kialakulhatnak északkeleten, fagyos légtömegeik el is érhetnek minket. Blockingos, szárazföldi hidegbeáramlásos hetek bõven lehetnek február folyamán, de még március elsõ dekádjában is.
Természetesen ez teljes általánosság, egyelõre a modellek ennek nem adják jelét.
Viszont az is igaz, hogy nagyon-nagyon szép havas, hideg epizódok lehetnek nálunk klasszikus lábas hideg nélkül is.
Természetesen ez teljes általánosság, egyelõre a modellek ennek nem adják jelét.
Viszont az is igaz, hogy nagyon-nagyon szép havas, hideg epizódok lehetnek nálunk klasszikus lábas hideg nélkül is.
Egyetértek! Ilyen elõzménnyel (és jelennel) a lábas hideg verziót a mostani tél "repertoárjából" kihúzhatjuk.(?) É-i és ÉNY-i hideg elárasztások még lehetnek február 15-e után. Akár medi. ciklonos helyzet is adódhat, de ahhoz, hogy ez komoly havazást (és utána tartósabb telet) okozzon, azért kellene ÉK-i hideg bázis...
A hideg felhalmozódás persze még lehetséges február második felében, akár március elején is, de ez már nem "olyan", mint egy január eleji...
Európa ma reggel 5:30 kor: Link
A hideg felhalmozódás persze még lehetséges február második felében, akár március elején is, de ez már nem "olyan", mint egy január eleji...
Európa ma reggel 5:30 kor: Link
Egyre inkább úgy néz ki, hogy a jövõ hét eleji felmelegedést 7 nap múlva újabb követi.
Február második felében már ritka a tartós lábas hideg elhúzódó enyhe elõzménnyel. Nem ritka azonban olyan elõzménnyel, amikor az addigi tél jellegét túlnyomóan ez határozza meg
. Idén van blokkingra való hajlam, de jellemzõek voltak a hetente szerephez jutó nyugati áramlások is, így igazán számottevõ L.H. helyzetrõl nem beszélnék. Ezekre az idõszakokra jellemzõ állóvizeink tartós befagyása, idén a Velencei tó igen sekély része mindössze 1-2 napig volt korcsolyázható. Mindössze január elejére volt jellemzõ, hogy a nappalok is stabilan fagypont alatt maradtak. Február 20 a táján jellemzõ a télnek egy utolsó eresztése, idén is valószínûsíthetõ 20 és 25 között. Ilyenkor átmenetileg valóban kaphatunk akár egy zordabb hidegelárasztást is, havazással. 25 -e aztán ugyancsak fordulónap, hónap fordulójára megenyhülhet az idõ.
Február második felében már ritka a tartós lábas hideg elhúzódó enyhe elõzménnyel. Nem ritka azonban olyan elõzménnyel, amikor az addigi tél jellegét túlnyomóan ez határozza meg
. Idén van blokkingra való hajlam, de jellemzõek voltak a hetente szerephez jutó nyugati áramlások is, így igazán számottevõ L.H. helyzetrõl nem beszélnék. Ezekre az idõszakokra jellemzõ állóvizeink tartós befagyása, idén a Velencei tó igen sekély része mindössze 1-2 napig volt korcsolyázható. Mindössze január elejére volt jellemzõ, hogy a nappalok is stabilan fagypont alatt maradtak. Február 20 a táján jellemzõ a télnek egy utolsó eresztése, idén is valószínûsíthetõ 20 és 25 között. Ilyenkor átmenetileg valóban kaphatunk akár egy zordabb hidegelárasztást is, havazással. 25 -e aztán ugyancsak fordulónap, hónap fordulójára megenyhülhet az idõ.
Meg tudná valaki adni, mennyi volt a DAI számolt értéke 2015-14-13-ban? A többit megtaláltam, de ott csak 2012-ig szerepel. A sarki jég és a decemberi idõjárás összefüggését vizsgálnám, bevonva a decemberi anomália indexet is. A jég adatai megvannak.
Meglátásom az, hogy elsõsorban nem a mostanra várható helyzetbõl kell kiindulni, hanem a tél eddig eltelt idejének jellegébõl. Nemegyszer fordult elõ ugyanis, hogy nagy blokkok, komoly északkeleti hidegdepók látszólag felszámolódtak a környékünkön egy-egy zonális epizódban, aztán szinte a "semmibõl" visszajöttek. Egyébként még a legzimankósabb, nagy teleken is mindig van egy-két rövidebb zonális idõszak. De a hideg szinoptikai képek "semmibe" tûnésére, majd visszatérésére a legjobb példa talán 1992 január elsõ fele.
Szóval, hogy most jószerint csak a Svalbard közelébe elõrejelzett alacsony T850 figyelmeztet a tél esetleges drasztikus visszavágására, senkit se tévesszen meg. A január eddigi része megmutatta, hogy idén van lehetõség teljes blokkra, lábashideg-elárasztásra.
Egyébként a magam részérõl a februárban oly gyakori északnyugati irányításnak, mikor az északra felnyúlt azori peremén egyre-másra görögnek le a ciklonok az izlandi térségbõl, nem sok jelét látom. Õszintén szólva kevéssé hiszem, hogy ilyenfajta helyzet legyen a tél maradék részének meghatározója. Szerintem inkább a lábas visszatértének van esélye, ha elõbb nem, február közepe táján.
A sztratoszférikus melegedést, amennyiben tényleg blokkhelyzethez, azonalitáshoz vezet, ilyenkor február táján jó lesz komolyan venni.
Szóval, hogy most jószerint csak a Svalbard közelébe elõrejelzett alacsony T850 figyelmeztet a tél esetleges drasztikus visszavágására, senkit se tévesszen meg. A január eddigi része megmutatta, hogy idén van lehetõség teljes blokkra, lábashideg-elárasztásra.
Egyébként a magam részérõl a februárban oly gyakori északnyugati irányításnak, mikor az északra felnyúlt azori peremén egyre-másra görögnek le a ciklonok az izlandi térségbõl, nem sok jelét látom. Õszintén szólva kevéssé hiszem, hogy ilyenfajta helyzet legyen a tél maradék részének meghatározója. Szerintem inkább a lábas visszatértének van esélye, ha elõbb nem, február közepe táján.
A sztratoszférikus melegedést, amennyiben tényleg blokkhelyzethez, azonalitáshoz vezet, ilyenkor február táján jó lesz komolyan venni.
Sok minden múlik azon, hogy a nyugati áramlások mennyire képesek kiszorítani a kontinentális uralmat. Valahol, az eddigiek alapján az a meglátásom, hogy újra meg újra lesz esélye kiseperni. A szituációt egyfajta zipzár effektusként aposztrofálnám, alapvetõen blockingos túlsúly, amit idõrõl idõre, de gyakran zónális próbálkozások szakítanak meg; ez okozta nyáron is ezt a furcsa hõhullámokkal és hûvös, nedves idõszakokkal váltakozó mintázatot.
Éppúgy elõfordulhat már az is, hogy pont a mostani DNY i áramlás úgy fordul meridionalitásba, hogy rajtunk keresztül szívódik be a meleg Afrikából, a hideg pedig tõlünk nyugatra, vagy keletre szakad le, persze kaphatunk ellentétes szituációt is, csakhogy utána megint egy átmeneti nyugati epizód felülírja a szcenáriót. Ahhoz hogy a február zord legyen, a kontinentális ÉK irányításnak tartósan be kellene ragadnia. Erre utaló jeleket a mostaniak alapján nem vélek felfedezni. Az tény, hogy jelen helyzetbõl a jövõre nézni nagy arányban a szubjektív megérzések világa.
Éppúgy elõfordulhat már az is, hogy pont a mostani DNY i áramlás úgy fordul meridionalitásba, hogy rajtunk keresztül szívódik be a meleg Afrikából, a hideg pedig tõlünk nyugatra, vagy keletre szakad le, persze kaphatunk ellentétes szituációt is, csakhogy utána megint egy átmeneti nyugati epizód felülírja a szcenáriót. Ahhoz hogy a február zord legyen, a kontinentális ÉK irányításnak tartósan be kellene ragadnia. Erre utaló jeleket a mostaniak alapján nem vélek felfedezni. Az tény, hogy jelen helyzetbõl a jövõre nézni nagy arányban a szubjektív megérzések világa.
Azt nem hinném, hogy a mostani helyzet a 2007. január végire emlékeztetne. 2006/2007 súlyosan anomáliás tél volt, szokatlan cirkulációs állapotokkal és tendenciákkal.
Szerintem a tél hátralevõ részének nagy kérdése, hogy a sarki-kontinentális hidegtömegek fel tudják-e tartóztatni, ki tudják-e zárni jelentõsebb idõre az óceáni hatást. Ebbõl a szempontból roppant nagy különbségek mutatkoznak az egyes évek között. Elõfordulhat 1985-ös fajta február, mikor az egész hónap, sõt március elsõ fele a kontinentális hideg jegyében telt el. Ilyen volt az 1929-es, 1956-os, és részben a 2012-es február is. Úgy látszik, létezik ez a fajtája a késõ télnek, amikor a szibériai légtömegek szinte totális uralmat gyakorolnak, és a fagyos légtömeg fittyet hány a nappalok hosszabbodására, emelkedõ napállásra. De meg kell mondani, a télnek ez a fajta kimenetele nem gyakori.
A gyakoribb, hogy az áramlási kép zonalitás-félblokk-blokk között ingadozik. A hidegbeáramlást követõen ránk kenõdik az északnyugati AC, és mire igazán le tudna hûlni az idõ, máris enyhébb levegõt kapunk a magasban ny-ény-ról. Majd ismét a blokk felé mozdul a folyamat, a hf után é-ény-ra fordul az áramlás. De a lényeg, hogy hosszabb idõre nem áll meg a nyugati komponensû drift, nem küszöbölõdnek ki térségünkbõl az óceáni légtömegek (a sarki-tengeri levegõt is ide számítom) Itt kapcsolódok az általad írottakhoz: ilyen esetben bizony számíthatunk a kora tavaszias (sõt tavaszias) napok ismételt visszatérésére.(Természetesen sok másféle szinoptikai kép is elképzelhetõ a télutón a medciklonosoktól kezdve a tiszta zonálisig, de ezek valószínûsége kisebbnek tûnik)
Kérdés, hogy a kilátásban levõ legalább 10 napos zonális, enyhe etap egy ilyen alapvetõen északnyugati irányítású jellegû február elõfutára-e? Elképzelhetõ, de távolról sem biztos. Mint ahogy egy blokk-hajlamos, déli áramlású enyhülés sem lenne garancia a "hideg" szinoptikai képek késõbbi visszatérésére, uralmára.
Az a szép a mostani helyzetben, hogy nem igazán látszik, hogy fog végzõdni az idei tél, a jövõt sûrû homály fedi. Lehetne mondani, hogy a karácsonyi nagyon szép, kifejezett lábashideg-beáramlás valami módosult változata jelentkezik még március közepéig -de ez sem biztos. Mindenesetre a tél eddigi lefolyása: decemberi északi zonalitás, fölöttünk igen tartós anticiklonnal, csendes, sokszor ködös idõvel, majd utána mind hidegebb idõ januárban -mindez hihetõvé tesz egy zord télutót... Csak hát lehetséges, hogy a folyamatok végül nem ebbe az irányba mennek.
A kilátásban levõ major sztratoszférikus bemelegedés az északi hemiszféra fölött meridionális áramlási képeket, azonalitást hozhatnak, de mérget persze erre se lehet venni.
Szóval, sok minden lehet még ebbõl. Na de, nehogy "nesze semmi, fogd meg jól" legyen az írásom: véleményem az, hogy talán valamivel hihetõbb most egy zord február, mint egy igen enyhe, tavaszias.
Szerintem a tél hátralevõ részének nagy kérdése, hogy a sarki-kontinentális hidegtömegek fel tudják-e tartóztatni, ki tudják-e zárni jelentõsebb idõre az óceáni hatást. Ebbõl a szempontból roppant nagy különbségek mutatkoznak az egyes évek között. Elõfordulhat 1985-ös fajta február, mikor az egész hónap, sõt március elsõ fele a kontinentális hideg jegyében telt el. Ilyen volt az 1929-es, 1956-os, és részben a 2012-es február is. Úgy látszik, létezik ez a fajtája a késõ télnek, amikor a szibériai légtömegek szinte totális uralmat gyakorolnak, és a fagyos légtömeg fittyet hány a nappalok hosszabbodására, emelkedõ napállásra. De meg kell mondani, a télnek ez a fajta kimenetele nem gyakori.
A gyakoribb, hogy az áramlási kép zonalitás-félblokk-blokk között ingadozik. A hidegbeáramlást követõen ránk kenõdik az északnyugati AC, és mire igazán le tudna hûlni az idõ, máris enyhébb levegõt kapunk a magasban ny-ény-ról. Majd ismét a blokk felé mozdul a folyamat, a hf után é-ény-ra fordul az áramlás. De a lényeg, hogy hosszabb idõre nem áll meg a nyugati komponensû drift, nem küszöbölõdnek ki térségünkbõl az óceáni légtömegek (a sarki-tengeri levegõt is ide számítom) Itt kapcsolódok az általad írottakhoz: ilyen esetben bizony számíthatunk a kora tavaszias (sõt tavaszias) napok ismételt visszatérésére.(Természetesen sok másféle szinoptikai kép is elképzelhetõ a télutón a medciklonosoktól kezdve a tiszta zonálisig, de ezek valószínûsége kisebbnek tûnik)
Kérdés, hogy a kilátásban levõ legalább 10 napos zonális, enyhe etap egy ilyen alapvetõen északnyugati irányítású jellegû február elõfutára-e? Elképzelhetõ, de távolról sem biztos. Mint ahogy egy blokk-hajlamos, déli áramlású enyhülés sem lenne garancia a "hideg" szinoptikai képek késõbbi visszatérésére, uralmára.
Az a szép a mostani helyzetben, hogy nem igazán látszik, hogy fog végzõdni az idei tél, a jövõt sûrû homály fedi. Lehetne mondani, hogy a karácsonyi nagyon szép, kifejezett lábashideg-beáramlás valami módosult változata jelentkezik még március közepéig -de ez sem biztos. Mindenesetre a tél eddigi lefolyása: decemberi északi zonalitás, fölöttünk igen tartós anticiklonnal, csendes, sokszor ködös idõvel, majd utána mind hidegebb idõ januárban -mindez hihetõvé tesz egy zord télutót... Csak hát lehetséges, hogy a folyamatok végül nem ebbe az irányba mennek.
A kilátásban levõ major sztratoszférikus bemelegedés az északi hemiszféra fölött meridionális áramlási képeket, azonalitást hozhatnak, de mérget persze erre se lehet venni.
Szóval, sok minden lehet még ebbõl. Na de, nehogy "nesze semmi, fogd meg jól" legyen az írásom: véleményem az, hogy talán valamivel hihetõbb most egy zord február, mint egy igen enyhe, tavaszias.
Nem szeretnék ünneprontó se nem népszerûtlen lenni, de jelen modellek által felfestett szcenárió jövõre nézvést, nekem egyfelõl a 2007 január 2. dekádjától február közepéig tartó idõszakot juttatja eszembe. Na az nem 3 hetes zónalitás volt. Ami most látszik, a modellek már mára lényeges enyhülést vártak szinte a teljes Dunántúlon 5 fok feletti T vel (ez csak a DNY határ mentén valósul meg, ÉK dunántúlon és az ország északi harmadán havazik/ ónos-havasesõ esik 0 -2 fokban. A melegedés vontatott, hullámzó, mint ami egy ilyenkor az Azori térségbõl támadó melegnyelvek során szokott lenni).
A jelen helyzet klasszikus a téli félévben, különösen tél végén. Sokáig konzerválódó a hideg az ország ÉK-i harmadán, egészen az elsõ hidegfrontig, ami bár T850 en T csökkenést hoz, de a talajon jelentõs melegedés kezdõdik országosan. Erre föl jövõ hét elején még a 10 fokos T850 is megnyalhat délrõl, amibõl érdekes maxik kerekedhetnek fõn hatására. Nincs benne semmi különös, hiszen 2004 február 4 vagy 5 én Szentgotthárdon nem sok híján "nyári" nap lett, Ettõl talán azért jelenleg nem kell tartanunk.
Másfelõl a tél elsõ felében ezek a hirtelen melegbenyomulások az erõs blocking hajlam jelei és még a Földközi térségben tárolt nyári melegbõl is táplálkoznak, viszont a tél második felére gyakran statikusabb helyzetet jeleznek, az ÉK i kontinentális légtömegek uralmát, hûtõszekrény effektet és tartós hideg esélyeit jósolják. (2009-2010 karácsonya)
A tél második felében azonban ezek a kiugrások már nem ezt a nyugalmas télvárást jelentik. hanem azt, hogy mostantól már újra és újra számíthatunk ezekre.
Számomra a CFS futás távoli bizonytalansága, erõs szórása is információval bír, hiszen ilyenkor a szórás lehetséges kimenetek idõbeli összecsúszását is jelezheti (az AO és NAO jövõbeni változékonyságát, ami a makrocirkulációs ciklussal ütemben vagy ellenütemben sokféle kimenetet eredményezhet, a velük való kapcsolat nyomán hasonló következtetéseket a T850, P fáklyákról is le lehet vonni.
A szép finálé tehát ezzel együtt benne lesz a pakliban, épp február utolsó dekádjában az új cirkulációs ciklus valószínûsíthetõ indulása elõtt, amikor is esélyes, hogy a hideg oldal újra beragadjon egy rövidebb idõszakra (3-5 nap). De a mostani helyzet nekem irányadó arra , hogy a hirtelen beköszöntõ tavaszi, enyhe napokkal idõrõl idõre számolni lehet/kell, ami végül pozitív anomáliába is tolhatja a mérleget (mivel az inverziós hatások dinamikus idõjárás mellett kiiktatódnak). Jellemzõ lesz az idõjárásnak ezen változékonysága a tavasz elsõ felére is, ekkor ez már az anomáliára ellentétes hatással lehet.
Az persze már egy régebbi megérzés kategória, hogy a szinoptikai helyzet érdekességébõl adódóan hasonlóan szélsõségesen ugrálhat a T menet a tél végén és tavasz elején, mint ahogy tette 2015 augusztusában, szeptemberében, sõt egészen október elsõ napjaiig.
A jelen helyzet klasszikus a téli félévben, különösen tél végén. Sokáig konzerválódó a hideg az ország ÉK-i harmadán, egészen az elsõ hidegfrontig, ami bár T850 en T csökkenést hoz, de a talajon jelentõs melegedés kezdõdik országosan. Erre föl jövõ hét elején még a 10 fokos T850 is megnyalhat délrõl, amibõl érdekes maxik kerekedhetnek fõn hatására. Nincs benne semmi különös, hiszen 2004 február 4 vagy 5 én Szentgotthárdon nem sok híján "nyári" nap lett, Ettõl talán azért jelenleg nem kell tartanunk.
Másfelõl a tél elsõ felében ezek a hirtelen melegbenyomulások az erõs blocking hajlam jelei és még a Földközi térségben tárolt nyári melegbõl is táplálkoznak, viszont a tél második felére gyakran statikusabb helyzetet jeleznek, az ÉK i kontinentális légtömegek uralmát, hûtõszekrény effektet és tartós hideg esélyeit jósolják. (2009-2010 karácsonya)
A tél második felében azonban ezek a kiugrások már nem ezt a nyugalmas télvárást jelentik. hanem azt, hogy mostantól már újra és újra számíthatunk ezekre.
Számomra a CFS futás távoli bizonytalansága, erõs szórása is információval bír, hiszen ilyenkor a szórás lehetséges kimenetek idõbeli összecsúszását is jelezheti (az AO és NAO jövõbeni változékonyságát, ami a makrocirkulációs ciklussal ütemben vagy ellenütemben sokféle kimenetet eredményezhet, a velük való kapcsolat nyomán hasonló következtetéseket a T850, P fáklyákról is le lehet vonni.
A szép finálé tehát ezzel együtt benne lesz a pakliban, épp február utolsó dekádjában az új cirkulációs ciklus valószínûsíthetõ indulása elõtt, amikor is esélyes, hogy a hideg oldal újra beragadjon egy rövidebb idõszakra (3-5 nap). De a mostani helyzet nekem irányadó arra , hogy a hirtelen beköszöntõ tavaszi, enyhe napokkal idõrõl idõre számolni lehet/kell, ami végül pozitív anomáliába is tolhatja a mérleget (mivel az inverziós hatások dinamikus idõjárás mellett kiiktatódnak). Jellemzõ lesz az idõjárásnak ezen változékonysága a tavasz elsõ felére is, ekkor ez már az anomáliára ellentétes hatással lehet.
Az persze már egy régebbi megérzés kategória, hogy a szinoptikai helyzet érdekességébõl adódóan hasonlóan szélsõségesen ugrálhat a T menet a tél végén és tavasz elején, mint ahogy tette 2015 augusztusában, szeptemberében, sõt egészen október elsõ napjaiig.
Már múltkor megrendeltem a név-szülinap kombómra a nagy havat és hideget. 
Szóval már csak azért is valamit produkálnia kéne február elsõ hétvége elõtti pár napjának, vagy jó lesz hétvégére is.
Szóval már csak azért is valamit produkálnia kéne február elsõ hétvége elõtti pár napjának, vagy jó lesz hétvégére is.
Elõre szólok, ez egy nagyon hosszútávú latolgatás, de méginkább találgatás lesz, mégha nem is minden alapot nélkülözõen
A február 3-5-i csúcsponttal elõrejelzett MW-t a modell továbbra is igen stabilan, immár megingás nélkül adja, csupán a csúcs idõpontja kérdéses, illetve maga a csúcs mértéke; az utóbbi futások az elõbbit úgy február 3-5 közé, utóbbit pedig akár -4°C-ra teszik. Ezzel egyidõben érdekes blokkinghajlam alakul ki a térképen, az idõszak legvégén lefüzõdõ skandináv AC-val, mely utat nyit a nedves léghullámoknak a mediterrán térségbe, ott ciklonhajlamot generálva, miközben talajon KÉK felõl igen hideg légtömeg érkezhetne. A NAO a hónap végéig már csökkenõ tendenciát mutat, kb. február 3-tól pedig jelentõs szórásba kezd. Összegezve az összegzendõket: nem szólt még a finálé Egy részletes prognózishoz az idõtáv természetesen extrém nagy, de a tendenciák értelmezése már lehetséges, fõként, hogy több tényezõ egy ideje stabilnak látszik. Meglátjuk. Ahogy korábban írtam, egy esetleges retrográd áramlás kialakulása sem biztosíték a hidegre, elég a jet félhullámnyi eltolódása, és nálunk kitavaszodik, miközben Ny-Európa és/vagy K-Európa megfagy/belefullad a hóba. De a tendenciák bíztatóak, a helyzetben van még bõven potenciál
A február 3-5-i csúcsponttal elõrejelzett MW-t a modell továbbra is igen stabilan, immár megingás nélkül adja, csupán a csúcs idõpontja kérdéses, illetve maga a csúcs mértéke; az utóbbi futások az elõbbit úgy február 3-5 közé, utóbbit pedig akár -4°C-ra teszik. Ezzel egyidõben érdekes blokkinghajlam alakul ki a térképen, az idõszak legvégén lefüzõdõ skandináv AC-val, mely utat nyit a nedves léghullámoknak a mediterrán térségbe, ott ciklonhajlamot generálva, miközben talajon KÉK felõl igen hideg légtömeg érkezhetne. A NAO a hónap végéig már csökkenõ tendenciát mutat, kb. február 3-tól pedig jelentõs szórásba kezd. Összegezve az összegzendõket: nem szólt még a finálé
Egy részletes prognózishoz az idõtáv természetesen extrém nagy, de a tendenciák értelmezése már lehetséges, fõként, hogy több tényezõ egy ideje stabilnak látszik. Meglátjuk. Ahogy korábban írtam, egy esetleges retrográd áramlás kialakulása sem biztosíték a hidegre, elég a jet félhullámnyi eltolódása, és nálunk kitavaszodik, miközben Ny-Európa és/vagy K-Európa megfagy/belefullad a hóba. De a tendenciák bíztatóak, a helyzetben van még bõven potenciál
Na, akkor foglaljuk össze a dolgokat: télen rendszerint egész szabályosan "pörögnek" a szinoptikai ciklusok. Azaz, hideg magasnyomás után zonalitás következik, gyakran elõoldali intermezzó közbeiktatásával. Persze az elõfordulhat, hogy a ciklus vesztegelni kezd a végsõ fázisban, mikor is a hideg magasnyomás váltakozik különbözõ mértékben felhatoló mediciklonokkal. De ha egyszer átfordult a zonális állapotba (amint ez elõ fog állni a jövõ héten) onnan már nincs visszaút: új ciklus indult!
A ciklus zonális fázisának idõtartama tág határok között mozoghat. Az egyik szélsõ pont az egy hét körüli idõtartam. Ez ritkaság, talán kétszer láttam ilyet életemben (1978 és 1986) Mint látható, ennek feltétele az, hogy durva, expanzív hidegfelhalmozódás legyen a közelünkben. Ekkor elõfordulhat, hogy a zonalitás, az enyhülés kezdetétõl számított 1 héten, 10 napon belül ismét blokk, erõs hidegelárasztás jön.
A másik végpont az egy hónapig, vagy még tovább tartó, nagyjában-egészében zonális etap (pl. 1982/83 telén) A zonális fázisok általában az egy hétnél lényegesen hosszabbak, 2-3 hetesek. Tél második felében, január végén, februárban, ha elõfordul is zonalitás, inkább rövid idõtartamú, mert a hemiszférikus nyugati áramlás csökkent erejû, a hidegmagok viszont nagyra hízhatnak.
Jellemzõ, hogy kifejlett zonalitáson belül a modellfutások "reménytelenek" szoktak lenni (ilyenkor jön a sok sírás) Sokszor elõfordult, hogy a zonalitást tartósan lezáró blockingosodásról a modellek 240 óra idõtávolságban még semmit se "tudtak" Az indexértékek a zonális fázisban többnyire magasak, és a pillanatnyilag "rossz" AO és NAO fáklya semmiképp se jelenti, hogy aránylag rövid idõn belül nem lehet fordulat a makroképben.
Mindezeket a mostani helyzetre alkalmazva azt mondhatjuk, hogy nagyjából február elsõ dekádjának második felében (tehát valamikor febr. 5. és febr. 10.) között jöhet egy alapvetõ Z-M fordulat. Természetesen ennek pontos lefolyásáról, a lehûlés mértékérõl és tartósságáról most még szinte semmit se tudhatunk.
A sztratoszférikus hõmérséklet változásainak a makrocirkulációs képre gyakorolt (feltételezett) hatása nagyon érdekes téma. Ebben igazából semmi tapasztalatom sincs, így következtetéseket sem merek levonni az elõrejelzett képbõl. De szívesen olvasnék errõl többet, részletesebbet hozzáértõk tollából.
A ciklus zonális fázisának idõtartama tág határok között mozoghat. Az egyik szélsõ pont az egy hét körüli idõtartam. Ez ritkaság, talán kétszer láttam ilyet életemben (1978 és 1986) Mint látható, ennek feltétele az, hogy durva, expanzív hidegfelhalmozódás legyen a közelünkben. Ekkor elõfordulhat, hogy a zonalitás, az enyhülés kezdetétõl számított 1 héten, 10 napon belül ismét blokk, erõs hidegelárasztás jön.
A másik végpont az egy hónapig, vagy még tovább tartó, nagyjában-egészében zonális etap (pl. 1982/83 telén) A zonális fázisok általában az egy hétnél lényegesen hosszabbak, 2-3 hetesek. Tél második felében, január végén, februárban, ha elõfordul is zonalitás, inkább rövid idõtartamú, mert a hemiszférikus nyugati áramlás csökkent erejû, a hidegmagok viszont nagyra hízhatnak.
Jellemzõ, hogy kifejlett zonalitáson belül a modellfutások "reménytelenek" szoktak lenni (ilyenkor jön a sok sírás) Sokszor elõfordult, hogy a zonalitást tartósan lezáró blockingosodásról a modellek 240 óra idõtávolságban még semmit se "tudtak" Az indexértékek a zonális fázisban többnyire magasak, és a pillanatnyilag "rossz" AO és NAO fáklya semmiképp se jelenti, hogy aránylag rövid idõn belül nem lehet fordulat a makroképben.
Mindezeket a mostani helyzetre alkalmazva azt mondhatjuk, hogy nagyjából február elsõ dekádjának második felében (tehát valamikor febr. 5. és febr. 10.) között jöhet egy alapvetõ Z-M fordulat. Természetesen ennek pontos lefolyásáról, a lehûlés mértékérõl és tartósságáról most még szinte semmit se tudhatunk.
A sztratoszférikus hõmérséklet változásainak a makrocirkulációs képre gyakorolt (feltételezett) hatása nagyon érdekes téma. Ebben igazából semmi tapasztalatom sincs, így következtetéseket sem merek levonni az elõrejelzett képbõl. De szívesen olvasnék errõl többet, részletesebbet hozzáértõk tollából.
Zonalitás "classic": Link Fel-le hullámzás, kevés csapadék puklik, legföljebb -5-ös óceáni T850. AO fent Link NAO fent Link . Nincs kacérkodó blokkos GFS és ECM futás (na jó, GFS pont volt egy, a 06Z).
Viszont a T10 (10hPa sztratoszférikus hõmérséklet, hehe) továbbra is várhatóan hirtelen bemelegszik Szibéria fölött, megforgatva a hideg T10-et a szokásos izlandi középpont körül. Hogy ez mit jelent, és mennyi idõ múlva lenne hatása? Na, ezt nem tudom. Nyuli szerint a melegedés után 1-2 héttel (ami mostantól 2-4 hét), és meridionális jelleggel. Gondolom ez a komplett északi féltekére vonatkozik, szóval ez nálunk még mindig kifuthat zonalitással vagy félblokkal vagy jellegtelen AC-nal.
Halovány véleményt azért hozzáfûznék: tél van és a modellek most se szentírások 300+. A változásnak nem feltétlen kell már most látszódnia, bár igazából nyoma sincs még
Viszont a szibériai hótakaró, a lábas hideg, a terjeszkedõ jégtakaró mind-mind dolgozik, ami nem biztos, hogy a modellek erõssége. 300 órán belül téli fordulatra azonban nagyon nem számítanék (téli: hidegelárasztás, medi, nagyobb regionális havazás stb.).
És egy gonosz megjegyzés: február elsõ 8 napjában nem leszek itthon, a francia Alpokban fogom nézni a méteres havat és a hegyeket. Lehet az idõjárás jófej akar lenni, és kifuttatja a zonalitást, amíg távol vagyok Mire visszajövök, nekem tél legyen itt!
Viszont a T10 (10hPa sztratoszférikus hõmérséklet, hehe) továbbra is várhatóan hirtelen bemelegszik Szibéria fölött, megforgatva a hideg T10-et a szokásos izlandi középpont körül. Hogy ez mit jelent, és mennyi idõ múlva lenne hatása? Na, ezt nem tudom. Nyuli szerint a melegedés után 1-2 héttel (ami mostantól 2-4 hét), és meridionális jelleggel. Gondolom ez a komplett északi féltekére vonatkozik, szóval ez nálunk még mindig kifuthat zonalitással vagy félblokkal vagy jellegtelen AC-nal.
Halovány véleményt azért hozzáfûznék: tél van és a modellek most se szentírások 300+. A változásnak nem feltétlen kell már most látszódnia, bár igazából nyoma sincs még
Viszont a szibériai hótakaró, a lábas hideg, a terjeszkedõ jégtakaró mind-mind dolgozik, ami nem biztos, hogy a modellek erõssége. 300 órán belül téli fordulatra azonban nagyon nem számítanék (téli: hidegelárasztás, medi, nagyobb regionális havazás stb.).És egy gonosz megjegyzés: február elsõ 8 napjában nem leszek itthon, a francia Alpokban fogom nézni a méteres havat és a hegyeket. Lehet az idõjárás jófej akar lenni, és kifuttatja a zonalitást, amíg távol vagyok
Mire visszajövök, nekem tél legyen itt! 
Most már linkelni is merem: Link
Ugyanez, vagy egy hasonló kép jellemzõ már jó ideje 300h felett. Ha nem számít a helye, én még jobban örülök
Mit szólnának ehhez a sztratoszféra határán élõk (és Floo), egyik héten -84 fok, másik héten meg 0 fok és strandidõ?
Ugyanez, vagy egy hasonló kép jellemzõ már jó ideje 300h felett. Ha nem számít a helye, én még jobban örülök
Mit szólnának ehhez a sztratoszféra határán élõk (és Floo), egyik héten -84 fok, másik héten meg 0 fok és strandidõ?
Irónia a harmadik nevem Pontosan azt akartam vele kifejezni, amit most kifejtettél, bár az oka közben törölve lett a fórumról, helyesen.
Pontosan azt akartam vele kifejezni, amit most kifejtettél, bár az oka közben törölve lett a fórumról, helyesen.
Persze, simán belefér
Abban viszint ellentmondanék, hogy a MW elõrejelzése a mediciklon elõrejelezhetõségének bizonytalanságával egyenlõ. A sztratoszférában ugye nincs idõjárás, a hõmérséklet alakulását szinte kizárólag az É-atlanti régió, a troposzféra és a sztratoszféra közötti hõcsere befolyásolja. Ez a folyamat a sztratoszféra bizonyos mértékü termikus tehetetlensége miatt jóval könnyebben prognosztizálható, mint egy hangyafing miatt is 100 km-t csúszó mediciklon
Abban viszint ellentmondanék, hogy a MW elõrejelzése a mediciklon elõrejelezhetõségének bizonytalanságával egyenlõ. A sztratoszférában ugye nincs idõjárás, a hõmérséklet alakulását szinte kizárólag az É-atlanti régió, a troposzféra és a sztratoszféra közötti hõcsere befolyásolja. Ez a folyamat a sztratoszféra bizonyos mértékü termikus tehetetlensége miatt jóval könnyebben prognosztizálható, mint egy hangyafing miatt is 100 km-t csúszó mediciklon
Így van, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy sztratoszferikus melegedés megjósolhatósága pontosan ugyanolyan, mint egy mediciklon csapadékmennyisége egy, találomra kiválasztott magyarországi településen. A szakmaiság nagy napja ez
Szerk: amint látom, nem ment át...
Nyuli: a 4 hét is még nagyon bõven Február közepe, simán belefér
Szerk: amint látom, nem ment át...
Nyuli: a 4 hét is még nagyon bõven Február közepe, simán belefér
A lényeg a "hirtelen" melegedés mellett annak mértéke; ahhoz, hogy a poláris örvény összeomoljon (azaz a benne uralkodó Ny-i áramlás leálljon és retrográd irányt vegyen fel, azaz K-ire forduljon) nekünk egy major-re van szükség, és most erre ál a zászló. A meleg/hidegszektor pozíciója szerintem csaknem mindegy, legalábbis összevetve az utóbbi melegedések alakulását. A lényeg ugyanis nem a közvetlen hatás, hanem "csupán" a poláris örvényre gyakorolt hatás. A 60. szélességi fok körül megfordul a szélirány, és ez alaposan megkavarja a poláris örvényt, hiszen a többi részén marad az áramlás. A továbbiakban legalábbis polárszplit alakul ki, de általában a poláris örvény összeomlása következik be, ami együtt jár a nálunk uralkodó szélirány megfordulásával K-ire, a nagytérségi rendszerek pedig meridionalitásba mennek át. A baj az, hogy a modellek egy ilyen helyzettel (még) nem nagyon tudnak mit kezdeni, mivel a hatás - azaz a most még ismeretlen kiinduló paraméterhalmaz - csak késõbb (átlagban két héttel késõbb) mutatkozik meg. Tehát a 2 hét múlva jelzett warming hatása 4 hét múlva jelentkezik, de szerencsére nincs modell, ami addig ellát Az elõjelek viszont mindenképpen bíztatóak.
Az elõjelek viszont mindenképpen bíztatóak.
A GFS 300 óra fölött egész meredek sztratoszférikus melegedést vár Szibéria fölé (egyre többször), hozzánk tolva a sztratoszférikus hideget.
A vicces az, hogy fogalmam sincs, ezek mit jelentenek. Nyuli, segítesz ebben? A SSW (sudden straospheric warming vagy mi Link és Link ) fontos, hogy hol alakul ki? Fontos, hogy felettünk legyen a melegedés, vagy bármi? Vagy nincs jelentõsége, csak legyen nagy hõkontraszt, mert a meridionális dolgok úgyse ezek alatt alakulnak ki, hanem mindenfelé? Elvégre az AO mutatja: Link de a NAO-n nyoma sincs: Link Gondolom ezek az indexek jó indikátorok...
A vicces az, hogy fogalmam sincs, ezek mit jelentenek. Nyuli, segítesz ebben? A SSW (sudden straospheric warming vagy mi Link és Link ) fontos, hogy hol alakul ki? Fontos, hogy felettünk legyen a melegedés, vagy bármi? Vagy nincs jelentõsége, csak legyen nagy hõkontraszt, mert a meridionális dolgok úgyse ezek alatt alakulnak ki, hanem mindenfelé? Elvégre az AO mutatja: Link de a NAO-n nyoma sincs: Link Gondolom ezek az indexek jó indikátorok...
Így van, éppen ami lesz, azt jelzi elõre.
A másik fórumban hiányolták a dávidmihálynaptár mûködését. Az általam alább leírt módon mûködik
A másik fórumban hiányolták a dávidmihálynaptár mûködését. Az általam alább leírt módon mûködik
Én úgy hallottam, hogy a pálfordulás az vagy +-180°vagy +-360°-ot jelent, vagy ezek törtrészeit illetve többszöröseit
Jaaaa a fáklya ... jogos, poén akart lenni, csak lemaradt a jel.
Amúgy a Pál-fordulás oda-vissza igaz, sõt a saját megfigyeléseim szerint mintha többször fordult volna elõ a hidegbõl-enyhébe fordulás. De lehet, hogy nem pontosak az emlékeim.
jel.Amúgy a Pál-fordulás oda-vissza igaz, sõt a saját megfigyeléseim szerint mintha többször fordult volna elõ a hidegbõl-enyhébe fordulás. De lehet, hogy nem pontosak az emlékeim.
Elkaptál egy bazsaizmust
Egyedül a nyomásfáklyákban lehet valamennyire is bízni 10 nap után, de 14-15 napra még arra sem adnék egy fabatkát sem, hogy õszinte legyek.
A pálfordulat meg többnyire inkább enyhébõl hidegbe fordulást szokott jelenteni, amennyire én emlékszem (nem biztos).
Egyedül a nyomásfáklyákban lehet valamennyire is bízni 10 nap után, de 14-15 napra még arra sem adnék egy fabatkát sem, hogy õszinte legyek.
A pálfordulat meg többnyire inkább enyhébõl hidegbe fordulást szokott jelenteni, amennyire én emlékszem (nem biztos).
Ha a modellek ilyen idõtávban használhatatlanok, akkor hogy tudják a népi megfigyeléseket alátámasztani?
Most már biztosnak látszik, hogy január 15-étõl egy HIDEG periódus kezdõdik. Hogy meddig tart?? Mivel a modellek ilyen idõtávban használhatatlanok, ezért csak a népi megfigyelésre hivatkozhatok (be szokott jönni), azaz: január 25-e környékéig mindenképpen, aztán "Pál-fordulás" és nagy valószínûséggel (átmenetileg) egy enyhébb periódus kezdõdhet.
Amúgy ezt a fáklya is alátámasztja mostani futásával.
Amúgy ezt a fáklya is alátámasztja mostani futásával.
Ez a helyzet egyszerûen gyönyörû! Az AO a pincében, s azon is túl...
Gondolom a AO index korrelációs területeit nem kell bemutatnom. Itt ez a kép: Link Noha ez csak 72órára elõre vonatkozik, de tiszán látszik az Északi - Sark feletti magasnyomás és a keleti oldalán Európára kopogtató hidegöblítés és magasnyomás betüremkedése.
Más szemszögbõl: Link Link
Gyakorlatilag az alacsony nyomású zónának északkelet felé kanyarodva esélye sincs, ezért keletebbi pályára kényszerül, ezzel jelentõsen elõsegíti a hátoldalán elõre törõ magasnyomás térhódítását az óceánon.
Én nem tartok annyira a déli ex-trópusi ciklontól.
Véleményem szerint -saját meglátás- 1-3napos meleglötty Európára benne van a pakliban miatta,de kétlem, hogy kis méreténél fogva bármi komolyabb hatással lenne ránk. Maximum csak néhány nappal elodázni tudná a következõ lehûlési periodust avagy meridionális fázist.
Addig míg a magasnyomás és a -20 fokos légtömegek "integetnek" 850-en Észak - Európára a Kara-,Barents-,Grönlandi-tengeren. Valamint a Skandináv félszigetre már belöttyent akarom mondani - a múltkori szárazkontinentális hidegelárasztás után oda fel északra szorult -10 és -15 fokos légtömegek vannak. Ennyire karnyújtásnyira(2-3nap) tõlünk..Ájj..
Egy ilyen, ami most körvonalazódik, ha elég jól letudná rántani a -10-et a ciklonrendszer nem hogy Magyarországot,de egész Közép és Kelet Európát beszórná hóval. Amolyan hóbefulladás módra.
Legalább is nagyon bírnám...Volt már egyébként rá ilyenre példa? Ehhez hasonló felállásban?
Az AO a pincében, s azon is túl... Gondolom a AO index korrelációs területeit nem kell bemutatnom.
Itt ez a kép: Link Noha ez csak 72órára elõre vonatkozik, de tiszán látszik az Északi - Sark feletti magasnyomás és a keleti oldalán Európára kopogtató hidegöblítés és magasnyomás betüremkedése. Más szemszögbõl: Link Link
Gyakorlatilag az alacsony nyomású zónának északkelet felé kanyarodva esélye sincs, ezért keletebbi pályára kényszerül, ezzel jelentõsen elõsegíti a hátoldalán elõre törõ magasnyomás térhódítását az óceánon.
Én nem tartok annyira a déli ex-trópusi ciklontól.
Véleményem szerint -saját meglátás- 1-3napos meleglötty Európára benne van a pakliban miatta,de kétlem, hogy kis méreténél fogva bármi komolyabb hatással lenne ránk. Maximum csak néhány nappal elodázni tudná a következõ lehûlési periodust avagy meridionális fázist.
Addig míg a magasnyomás és a -20 fokos légtömegek "integetnek" 850-en Észak - Európára a Kara-,Barents-,Grönlandi-tengeren. Valamint a Skandináv félszigetre már belöttyent akarom mondani - a múltkori szárazkontinentális hidegelárasztás után oda fel északra szorult -10 és -15 fokos légtömegek vannak. Ennyire karnyújtásnyira(2-3nap) tõlünk..Ájj..
Egy ilyen, ami most körvonalazódik, ha elég jól letudná rántani a -10-et a ciklonrendszer nem hogy Magyarországot,de egész Közép és Kelet Európát beszórná hóval. Amolyan hóbefulladás módra.
Legalább is nagyon bírnám...Volt már egyébként rá ilyenre példa? Ehhez hasonló felállásban?
Ezt már meg is tudom cáfolni : 2015 január 7-én kora hajnalban -10-18 fokok voltak északon.
4 nappal késõbb, január 11-én kora hajnalban pedig 10-17 fokok, pluszban.
Ez kb. 25 fokos melegedés, gyökeres idõjárás változás.
Az ominózus viharos nyugatias meleg beáramlás jan. 9-11. között, 3 hullámban.
Abban egyetértek hogy rendkívül magas átlaglégnyomású december után várható volt egy alacsonyabb nyomású ciklus, mely elég tartónak néz ki, hiszen 2-a óta tart és a következõ 1 hét sem a magas légnyomásról fog szólni.
4 nappal késõbb, január 11-én kora hajnalban pedig 10-17 fokok, pluszban.
Ez kb. 25 fokos melegedés, gyökeres idõjárás változás.
Az ominózus viharos nyugatias meleg beáramlás jan. 9-11. között, 3 hullámban.
Abban egyetértek hogy rendkívül magas átlaglégnyomású december után várható volt egy alacsonyabb nyomású ciklus, mely elég tartónak néz ki, hiszen 2-a óta tart és a következõ 1 hét sem a magas légnyomásról fog szólni.
Egy-két modelleken kívül álló meggondolás: erõsen úgy látszik, hogy (sajnos) nem rekedünk meg a szinoptikai ciklus 'mediciklon-hideg AC' fázisában, hanem igen hamarosan új ciklus indul elõoldali délnyugati áramlással. Természetesen az ilyen kimenetel január elején még nem ritka (hasonló volt 1986-ban) Az új ciklus, legalábbis amit eddig a modellek mutattak belõle, nagyon szabályosan "pörög" majd. Elõoldal, majd erõsen csökkenõ légnyomás, nyugati, északnyugati áramlás. Ha a folytatás is szabályos lesz, talán 10 napon, gyenge két héten belül ez is eljut a mediciklonos, lábashideges fázisba. Végtelenbe nyúló zonalitás januárban már nem gyakori, ilyet eddig nem is adott egy modell sem.
Tehát, ami most látszik: megenyhülõ, igen változékony, alacsony légnyomású, gyakran csapadékos idõszak. Egy hét, tíz nap után a tartósabb hidegelárasztás növekvõ valószínûsége.
Január 3. dekádja eszerint akár hamisíthatatlan telet hozhat -de persze ez csak a ciklusból következõ sejtelem most még.
Még egy dolog: sok tél megfigyelése azt a benyomást alakította ki bennem, hogy január középsõ dekádja kevéssé alkalmas gyökeres idõváltozásokra. Nagyon gyakran amilyen felállás volt jan. 10-e körül, alapjaiban olyan is marad legalább huszadikáig. Tudom, ez gyenge "szamárvezetõ", de én ezt is figyelembe veszem.
Tehát, ami most látszik: megenyhülõ, igen változékony, alacsony légnyomású, gyakran csapadékos idõszak. Egy hét, tíz nap után a tartósabb hidegelárasztás növekvõ valószínûsége.
Január 3. dekádja eszerint akár hamisíthatatlan telet hozhat -de persze ez csak a ciklusból következõ sejtelem most még.
Még egy dolog: sok tél megfigyelése azt a benyomást alakította ki bennem, hogy január középsõ dekádja kevéssé alkalmas gyökeres idõváltozásokra. Nagyon gyakran amilyen felállás volt jan. 10-e körül, alapjaiban olyan is marad legalább huszadikáig. Tudom, ez gyenge "szamárvezetõ", de én ezt is figyelembe veszem.
Sajnos sehogy. Pár napja még egyértelmüen "látszott", hogy a hónap 3. dekádjanak kezdetén egy erõs sztratoszférikus melegedés várható Európától és Szibériától É-ra, ez pár nap alatt a semmibe veszett, ami figyelembe véve a jelenleg várható sarki felállást nem is csoda. Az ulta-üveggömb-tartományban jelentkezik egy beinduló melegedés (bár -28 °C nem meleg még), de sajnos rossz helyen. De az egész helyzet képlékeny, egy ilyen komplex poláris örvénnyel szerintem ritkán van dolguk a modelleknek. Meglátjuk
Nyuli, és hogy állunk a sztratoszférikus T-viszonyokkal, a múltkor egy erõsebb sztratoszférikus felmelegedés lehetõségét vízoltad fel, ezzel jelenleg hogy állunk, illetve, milyenek a kilátások?
Az indexeket most nem venném biztos elöjelnek, szerintem a bivalyerös (= nagyon magasnyomású) grönlandi AC miatt vannak ilyen mélyen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#302150 - 2016-01-08 08:18:04)
Az ex-trópusi ciklon szépen felkavarta a kedélyeket Nézzük, ami biztos, vagy nagyon valószínû:
- AO és NAO-indexek negatív tartományban vannak, és egy ideig nem is fogják elhagyni azt
- Izland felett jó néhány napig 1020-1030 hPa nyomás fog uralkodni, úgyhogy a csigagyár egy idõre leáll
- makroszinopptikai helyzet legvalószínûbb alakulása: a Nyugat-Európa felett elhelyezkedõ ciklonrendszer elõoldalán eleinte enyhe, nedves léghullámok érkeznek. A ciklonrendszer kelet, északkelet felé mozdul, hidegfrontja kedden átvonul a Kárpát-medence fölött, mögötte északnyugat felõl maritim hideg léghullámok érkeznek, melyek szerdára átmenetileg nyugalomba jutnak (átmeneti gerinc). Csütörtökön - ahogy már tegnap is látszott - kimélyül a briteknél és Közép-Európa fölé helyezõdik/helyezõdhet az a peremciklon, melynek hátoldalán észak felõl pénteken sarkvidéki hideg, fagyos levegõ érkezhet majd. Nagyjából jövõ szombattól teljesen szétesik a jövõkép, és itt jön a meteo-lutri.
GEM: az ex-trópusi ciklon mögött az óceánon hidegadvekció zajlik, ez mintegy megágyaz a délnyugati meleg áramlásnak, amely a jövõ hét végétõl Európa nagy részét elárasztaná enyhe óceáni levegõvel
GFS: a hidegbetörés nyomában AC épülne ki, ez gyorsan keletre helyezõdne, hátoldalán, az ex-trópusi ciklon közös áramlási rendszerében szintén megindulna a meleg Közép-Európa felé
ECM: igen faramuci megoldás: az ex-trópusi szörny a jövõ hét legvégén átmeneti enyhülés után kelet, északkelet felé mozdulna, hátoldalán ismét hideg levegõ érkezne (mindez már 200 óra felett, igen bizonytalan, ahogy a többi idézett modellnél is!)
Összefoglalva: a tél komoly kísérletet tesz a visszatérésre. Ez ellen fõleg két tényezõ játszhat:
- a blokkoló izlandi/grönlandi AC-híd gyengesége
- az említett AC-hidat áttörõ, nálunk az áramlást délnyugatira fordító ex-trópusi ciklon
Semmi sincs veszve még tél szempontjából, ´csak´ kicsit összegubancolódtak a dolgok
Az ex-trópusi ciklon szépen felkavarta a kedélyeket
Nézzük, ami biztos, vagy nagyon valószínû: - AO és NAO-indexek negatív tartományban vannak, és egy ideig nem is fogják elhagyni azt
- Izland felett jó néhány napig 1020-1030 hPa nyomás fog uralkodni, úgyhogy a csigagyár egy idõre leáll
- makroszinopptikai helyzet legvalószínûbb alakulása: a Nyugat-Európa felett elhelyezkedõ ciklonrendszer elõoldalán eleinte enyhe, nedves léghullámok érkeznek. A ciklonrendszer kelet, északkelet felé mozdul, hidegfrontja kedden átvonul a Kárpát-medence fölött, mögötte északnyugat felõl maritim hideg léghullámok érkeznek, melyek szerdára átmenetileg nyugalomba jutnak (átmeneti gerinc). Csütörtökön - ahogy már tegnap is látszott - kimélyül a briteknél és Közép-Európa fölé helyezõdik/helyezõdhet az a peremciklon, melynek hátoldalán észak felõl pénteken sarkvidéki hideg, fagyos levegõ érkezhet majd. Nagyjából jövõ szombattól teljesen szétesik a jövõkép, és itt jön a meteo-lutri.
GEM: az ex-trópusi ciklon mögött az óceánon hidegadvekció zajlik, ez mintegy megágyaz a délnyugati meleg áramlásnak, amely a jövõ hét végétõl Európa nagy részét elárasztaná enyhe óceáni levegõvel
GFS: a hidegbetörés nyomában AC épülne ki, ez gyorsan keletre helyezõdne, hátoldalán, az ex-trópusi ciklon közös áramlási rendszerében szintén megindulna a meleg Közép-Európa felé
ECM: igen faramuci megoldás: az ex-trópusi szörny a jövõ hét legvégén átmeneti enyhülés után kelet, északkelet felé mozdulna, hátoldalán ismét hideg levegõ érkezne (mindez már 200 óra felett, igen bizonytalan, ahogy a többi idézett modellnél is!)
Összefoglalva: a tél komoly kísérletet tesz a visszatérésre. Ez ellen fõleg két tényezõ játszhat:
- a blokkoló izlandi/grönlandi AC-híd gyengesége
- az említett AC-hidat áttörõ, nálunk az áramlást délnyugatira fordító ex-trópusi ciklon
Semmi sincs veszve még tél szempontjából, ´csak´ kicsit összegubancolódtak a dolgok
Pedig a kép most éppen tényleg másképp fest. A jövõ hét közepéig nagyjából "biztosnak" látszik a helyzet, egy erõs atlanti ciklon elõoldalára kerülünk és ez utat nyit az enyhe atlanti légtömegeknek DDNy felõl. A hét közepe felé aztán a hátoldalon megindulhat a hidegebb (de óceáni! azaz nem annyira hideg) légtömegek beáramlása.
A poláris örvény deformálódik, a grönlandi AC-tól K-re az örvényen egy többközéppontú ciklonrendszer épül ki, melyben némelyik "részciklon" saját peremciklont is kialakít - igazából ritkán láttam ilyesmit, és szerintem a modellek is mert mintha lövésük sem lenne a folytatásról. A tegnap említett cut-off ezután vélhetõen alaposan beleköphet a levesbe, mert szépen feltörheti a grönlandi/atlanti AC-hidat és egy alacsonnyomású csatornát nyithat meg... ami ugye tudjuk, hova vezethet: É-atlanti "ciklon-alley" 
Hogy ez hova vezethet? A hidegelárasztás helyett jó esetben a keveredési zónában lehetünk, rossz esetben a melegadvekciós területeken.
Nincs más hátra, meg kell várnunk, hogy miként viselkedik az azori ciklon. A tél vagy nemtél kulcsa ott van, szerintem. Meglátjuk.
A poláris örvény deformálódik, a grönlandi AC-tól K-re az örvényen egy többközéppontú ciklonrendszer épül ki, melyben némelyik "részciklon" saját peremciklont is kialakít - igazából ritkán láttam ilyesmit, és szerintem a modellek is
mert mintha lövésük sem lenne a folytatásról. A tegnap említett cut-off ezután vélhetõen alaposan beleköphet a levesbe, mert szépen feltörheti a grönlandi/atlanti AC-hidat és egy alacsonnyomású csatornát nyithat meg... ami ugye tudjuk, hova vezethet: É-atlanti "ciklon-alley" Hogy ez hova vezethet? A hidegelárasztás helyett jó esetben a keveredési zónában lehetünk, rossz esetben a melegadvekciós területeken.Nincs más hátra, meg kell várnunk, hogy miként viselkedik az azori ciklon. A tél vagy nemtél kulcsa ott van, szerintem. Meglátjuk.
Elég volt 12 óra és máris teljesen más a kép a jövõröl...Nem érdemes szerintem ilyen távlatokban gondolkodni,fõleg a téli évszakban.
A modelleket elnézve lehetségesnek tartom, hogy nem mindennapi módon érdekes egy hétnek, tíz napnak nézünk elébe. A jövõkép elég kaotikusnak tûnik, de vannak viszonylag biztos pontok is, úgymint: 1. egy rövid, alig észrevehetõ nyugati áramlásos epizódot követõen a grönland-izland-észak-atlanti térségben felálló igen erõs blokk. Ennek kialakulása nagyjából 90 órától várható. 192 óránál már ez látható:
Link Link Link Link
Kifejezetten magas légnyomások láthatók a görnland-izlandi térségben, és bár a JMA 1080 (!) hepás anticiklonja eléggé fantasztikusnak tûnik, az összkép feltétlenül elgondolkodtató.
2. A blokk kialakulásával párhuzamosan mély cikloncentrumok jönnek létre a kontinens centrumában, pontosabban északi és középsõ részein. Az alaphelyzet éppen az ellenkezõje annak, ami november és december nagy részében jellemzõ volt.
Mindez igen változékony, mozgalmas idõt sejtet, és bár nagyon kifejezett hidegfelhalmozódás jelen futások szerint nem jön létre a közelünkben 850 hepán, azért Észak és Északkelet-Európában mutatkoznak -20 fok körüli területek, és tartós enyheség nálunk is eléggé valószínûtlen. Noha a ciklonpályák még teljesen bizonytalanok, ebben a helyzetben bizony benne van nagy havazás lehetõsége valahol az országban, de akár közel országosan is. A másik lehetõség az, hogy semmi értékelhetõ nem lesz téli idõjárás szempontjából, de ez már a másik véglet.
A modellek térképein az idõtáv miatt még nem látszik, de a szinoptikai ciklus elõrehaladtával a blokkoló anticiklonok keletebbre, délkeletebbre jöhetnek, a ciklontevékenység pedig a mediterrán térségbe helyezõdhet. Ezzel megnyílhat ismét az út az északkeleti, lábas hideg beáramlása elõtt. Könnyen lehet, hogy január második felében még lesz dolgunk igen hideg, száraz légtömegekkel. Az alacsony nyomású idõszak után, emelkedõ légnyomásban talán egy ilyesféle kimenetel a legvalószínûbb.
Végül néhány, szubjektívebb meglátás modellektõl függetlenül: a néhány jelentéktelen pauzától eltekintve legalább 2 hónapja tartó anticiklon dominancia, jobb térfeles viselkedésû légnyomás (pozitív indexértékek!) után a tartós magasnyomás belátható idõn belül aligha tér vissza.
Az õsz végi, tél eleji igen hosszú magasnyomású, csendes idõszakokat a múltban nemegyszer változékony, hideg, hangsúlyozottan téli hetek követték. Nem állítom, hogy ezúttal is feltétlenül ilyen lesz a kimenetel, de joggal eszünkbe juthat ez is.
A mozgalmas, téli idõjárású idõszakokat elég gyakran magasnyomású, nem túl dinamikus hidegbeáramlás vezette be, hasonlóan az elmúlt napok történéseihez.
Link Link Link Link
Kifejezetten magas légnyomások láthatók a görnland-izlandi térségben, és bár a JMA 1080 (!) hepás anticiklonja eléggé fantasztikusnak tûnik, az összkép feltétlenül elgondolkodtató.
2. A blokk kialakulásával párhuzamosan mély cikloncentrumok jönnek létre a kontinens centrumában, pontosabban északi és középsõ részein. Az alaphelyzet éppen az ellenkezõje annak, ami november és december nagy részében jellemzõ volt.
Mindez igen változékony, mozgalmas idõt sejtet, és bár nagyon kifejezett hidegfelhalmozódás jelen futások szerint nem jön létre a közelünkben 850 hepán, azért Észak és Északkelet-Európában mutatkoznak -20 fok körüli területek, és tartós enyheség nálunk is eléggé valószínûtlen. Noha a ciklonpályák még teljesen bizonytalanok, ebben a helyzetben bizony benne van nagy havazás lehetõsége valahol az országban, de akár közel országosan is. A másik lehetõség az, hogy semmi értékelhetõ nem lesz téli idõjárás szempontjából, de ez már a másik véglet.
A modellek térképein az idõtáv miatt még nem látszik, de a szinoptikai ciklus elõrehaladtával a blokkoló anticiklonok keletebbre, délkeletebbre jöhetnek, a ciklontevékenység pedig a mediterrán térségbe helyezõdhet. Ezzel megnyílhat ismét az út az északkeleti, lábas hideg beáramlása elõtt. Könnyen lehet, hogy január második felében még lesz dolgunk igen hideg, száraz légtömegekkel. Az alacsony nyomású idõszak után, emelkedõ légnyomásban talán egy ilyesféle kimenetel a legvalószínûbb.
Végül néhány, szubjektívebb meglátás modellektõl függetlenül: a néhány jelentéktelen pauzától eltekintve legalább 2 hónapja tartó anticiklon dominancia, jobb térfeles viselkedésû légnyomás (pozitív indexértékek!) után a tartós magasnyomás belátható idõn belül aligha tér vissza.
Az õsz végi, tél eleji igen hosszú magasnyomású, csendes idõszakokat a múltban nemegyszer változékony, hideg, hangsúlyozottan téli hetek követték. Nem állítom, hogy ezúttal is feltétlenül ilyen lesz a kimenetel, de joggal eszünkbe juthat ez is.
A mozgalmas, téli idõjárású idõszakokat elég gyakran magasnyomású, nem túl dinamikus hidegbeáramlás vezette be, hasonlóan az elmúlt napok történéseihez.
Azt érdemes megemlíteni, hogy egy ilyen ÉNY-i irányításos helyzet komoly különbségeket tud hozni országos szinten... Link Csapadékot nem linkelek, de általában ilyenkor az északi , és keleti részek vannak elõnyben, a csapitömbök "beragadása" , és a torlasztás miatt is. Az utóbbi évek bámulatos kelet magyarországi pozitív anomáliája éppen ezen helyzetek kihalása miatt (is) van. Ez a 15.-ei helyzet , ahogy most látszik, nagyon rafkós, ugyanis nagyon nem mindegy tud e kontinentális eredetû levegõt szállítani a térségbe, vagy milyen arányban , jelen állás szerint 15 . 17. - e környékén tud. Január dereka után , február elsõ felében sok - sok remek köthetõ eme felálláshoz e térségben.
Igen, a magam részérõl egy egészségesebb elosztásra várok, mediterrán ciklonok, és félblocking terén. Most mintha esély kínálkozna rá. Természetesen ez utóbbi sem garancia, abban is vannak bõven enyhe verziók.
Igen, a magam részérõl egy egészségesebb elosztásra várok, mediterrán ciklonok, és félblocking terén. Most mintha esély kínálkozna rá. Természetesen ez utóbbi sem garancia, abban is vannak bõven enyhe verziók.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat