Bioszféra
:-((( Talán ez az ijesztõ tömeg kicsit felborzolja a kedélyeket és egyre többen csatlakoznak a hazai katicavédõkhöz.
Én is voltam ma kirándulni itt a környékemen, hát embertelen sok van belõlük! Két egyforma nincs közöttük
Komolyan mondom annyi volt, hogy a végén már kicsit féltem is tõlük, amikor egyszerre 10 rámszállt!
Összeszedtem egy csoportba pár harlekint, lehet figyelni a változatos színeiket:
Link
Link
Ákidobossal most beszéltem, kirándulni volt a családdal a somoskõi várban, s iszonyú harlekinrajzást tapasztalt... Holnap fog majd képeket adni.
Nagyon (szinte fájdalmasan) szép az eszmefuttatásod, és csak annyit fûznék mindehhez, hogy a természet az, amely (aki?) meghatározza/eldönti majd sorsunkat: érdemesülünk arra, hogy tovább létezzünk vagy sem. Az általad emlitett 1%-nyi, az "értelmes" jelzõt megérdemlõ, a környezetéért - s nem csak önmagáért - tenni kivánó emberiség a természet határozatába nemigen fog (nem képes) hatékonyan beleszólni. A földi élõvilág egyáltalán nem pusztán az emberért jött létre (senki által nem ismert módon). Ezt számtalan okra visszavezetve sajnos a 99%-nyi emberemberiség nem veszi és nem is fogja soha tudomásul venni. Igy hát a jövõnk sorsa mégiscsak a természet kezében van. Mert mindenképpen nagyon elõnyben van velük szemben.
Vitába én se megyek bele, de a haszonállat és haszonnövény terjesztés is egoista dolog, magunkon kívül nem teszünk vele jót senkinek. Persze, nélkülük nem lehetne ma több, mint hatmilliárd ember a Földön. Kérdés az, hogy mire való hatmilliárd ember...
Annak idején földrajból tanították a népességeltartó képesség kifejezést (imádom, gyönyörû, lírai dallama és rimusa van a kifejezésnek). Ez ugye annyit tesz, hogy egy adott terület az adott technikai, tudásbeli színvonalon mennyi embert képes eltartani. Más volt ez 500 éve és minden bizonnyal más lesz újabb 500 év múlva, mint jelenleg. Egy-egy adott terület éghajlata, talaja, miegymás alapján rendelkezett valaha egy meghatározott növény- és állatvilággal. Ahogy a technikánk fejlõdött, egyre távolabbra vittük magunkkal azokat a lényeket, amelyek az életünket szolgálták. A tízezer éve elkezdett mezõgazdaság teljesen más gabonát termelt, mint a mai mezõgazdaság. Az egykori vadbúzából nemesített búza nem azonos a mai búzafajtákkal. Ráadásul mondhatjuk úgy is, hogy a búza használta az embert, mint szaporító segédet, a búza génjei valóban terjednek és egyre nagyobb területen jelennek meg a Földön, de nem a saját természetes folyamatai által lett a vadbúzából modern gabona, hanem az ember beavatkozásai által. Ez az eredeti vadbúza bizonyos génjeinek elõny, másoknak hátrány. Ha egy élõlényt az adott genommal jellemzünk, akkor az ember ártott a vadbúzának, hiszen a kinemesített fajták visszaszorították az eredeti genomú élõlényt. Ugyanez a helyzet pl. a kukoricával is, olyannyira, hogy még az is bizonytalan, hogy pontosan mi volt az a vad faj, amibõl az ember a magvait el NEM dobáló növényt létrehozta. Van ma kukorica Japánban is, nem csupán Mexikóban, ám nincs jelen az a növény, ami egykor a kukorica õsanyja volt.
Másrészt innen a világ boldogabbik felébõl igen könnyen helyeselünk mindenféle emberi beavatkozást. Azonban arra is gondolni kellene, hogy nem csak mi vagyunk... Ha egy adott embercsoportot a saját lakhelye körülményeihez évezredek alatt hozzácsiszolódott életformájából kilendítünk, ez dominószerû folyamatot indít el. Pont elég ehhez az, ha a hagyományos élelmiszereik helyett valami idegent adunk nekik. Történelmi példa erre az ír burgonyavész esete, amikor sokmillióan haltak meg a krumpli hiánya miatt. Ha mai szemmel nézzük, akkor egy nyomorult afrikainak eladott gabona vetõmaggal folytatott kereskedelem legalább akkora bûn, mint a konkrét tömeggyilkosság. Hiába veti el a megtermett gabonája egy félretett részét a szegény afrikai, nem fog kikelni... Kénytelen újra megvenni a drága vetõmagot, ha ismét enni akar. Ugye nem lehet erre azt mondani, hogy pozitív módon avatkozunk be? Ráadásul egy ilyen meddõ magvú növény kinemesítése magát a növényt tudós emberek beavatkozása nélkül azonnali kihalásra ítélné ugyanúgy, ahogy az õt elvetni kívánó embert is...
Biztos, hogy igazad van abban, hogy szélsõségesen gondolkodom ezen dolgok felõl, az is igaz, hogy nem az ember a szívem csücske ezen a golyóbison. De biztos vagyok benne, hogy az egoista, antropocentrikus világszemlélet, ami a mai embertársaink 99%-át jellemzi, nem olyan tényezõ, ami elõre viheti a saját és élõlénytársaink sorsát. Az intelligenciánk evolúciós hatásra jött létre, ha úgy alakul, ugyanúgy fog eltûnni is, ahogy jött. Ha viszont felelõsséggel tudjuk használni a tudásunkat, akkor az egész világ szempontjából is lehet hosszú távú nyereség a dologból. Eddigi történelmünk nem ezt vetíti elõre...
Annak idején földrajból tanították a népességeltartó képesség kifejezést (imádom, gyönyörû, lírai dallama és rimusa van a kifejezésnek). Ez ugye annyit tesz, hogy egy adott terület az adott technikai, tudásbeli színvonalon mennyi embert képes eltartani. Más volt ez 500 éve és minden bizonnyal más lesz újabb 500 év múlva, mint jelenleg. Egy-egy adott terület éghajlata, talaja, miegymás alapján rendelkezett valaha egy meghatározott növény- és állatvilággal. Ahogy a technikánk fejlõdött, egyre távolabbra vittük magunkkal azokat a lényeket, amelyek az életünket szolgálták. A tízezer éve elkezdett mezõgazdaság teljesen más gabonát termelt, mint a mai mezõgazdaság. Az egykori vadbúzából nemesített búza nem azonos a mai búzafajtákkal. Ráadásul mondhatjuk úgy is, hogy a búza használta az embert, mint szaporító segédet, a búza génjei valóban terjednek és egyre nagyobb területen jelennek meg a Földön, de nem a saját természetes folyamatai által lett a vadbúzából modern gabona, hanem az ember beavatkozásai által. Ez az eredeti vadbúza bizonyos génjeinek elõny, másoknak hátrány. Ha egy élõlényt az adott genommal jellemzünk, akkor az ember ártott a vadbúzának, hiszen a kinemesített fajták visszaszorították az eredeti genomú élõlényt. Ugyanez a helyzet pl. a kukoricával is, olyannyira, hogy még az is bizonytalan, hogy pontosan mi volt az a vad faj, amibõl az ember a magvait el NEM dobáló növényt létrehozta. Van ma kukorica Japánban is, nem csupán Mexikóban, ám nincs jelen az a növény, ami egykor a kukorica õsanyja volt.
Másrészt innen a világ boldogabbik felébõl igen könnyen helyeselünk mindenféle emberi beavatkozást. Azonban arra is gondolni kellene, hogy nem csak mi vagyunk... Ha egy adott embercsoportot a saját lakhelye körülményeihez évezredek alatt hozzácsiszolódott életformájából kilendítünk, ez dominószerû folyamatot indít el. Pont elég ehhez az, ha a hagyományos élelmiszereik helyett valami idegent adunk nekik. Történelmi példa erre az ír burgonyavész esete, amikor sokmillióan haltak meg a krumpli hiánya miatt. Ha mai szemmel nézzük, akkor egy nyomorult afrikainak eladott gabona vetõmaggal folytatott kereskedelem legalább akkora bûn, mint a konkrét tömeggyilkosság. Hiába veti el a megtermett gabonája egy félretett részét a szegény afrikai, nem fog kikelni... Kénytelen újra megvenni a drága vetõmagot, ha ismét enni akar. Ugye nem lehet erre azt mondani, hogy pozitív módon avatkozunk be? Ráadásul egy ilyen meddõ magvú növény kinemesítése magát a növényt tudós emberek beavatkozása nélkül azonnali kihalásra ítélné ugyanúgy, ahogy az õt elvetni kívánó embert is...
Biztos, hogy igazad van abban, hogy szélsõségesen gondolkodom ezen dolgok felõl, az is igaz, hogy nem az ember a szívem csücske ezen a golyóbison. De biztos vagyok benne, hogy az egoista, antropocentrikus világszemlélet, ami a mai embertársaink 99%-át jellemzi, nem olyan tényezõ, ami elõre viheti a saját és élõlénytársaink sorsát. Az intelligenciánk evolúciós hatásra jött létre, ha úgy alakul, ugyanúgy fog eltûnni is, ahogy jött. Ha viszont felelõsséggel tudjuk használni a tudásunkat, akkor az egész világ szempontjából is lehet hosszú távú nyereség a dologból. Eddigi történelmünk nem ezt vetíti elõre...
Az elsõ mondatothoz fûzném hozzá: minden lény, mely a természetben él, a természet része, így logikusan az ember is. Más kérdés, hogy mennyire formálja át a környezetét, és hogy ezt ki, miként éli meg.
További gondolataidról: nem szeretnék belemenni és elemezni minden egyes részletet, erre se kedvem, se idõm nincs, és ahogy végigolvastam, szerintem értelme se nagyon lenne....
Az azért elgondolkodtató és számomra furcsa, hogy az emberi tevékenységnek csak a rossz oldalát látod. Érdekes, hogy a különbözõ haszonállatok, kultúrnövények "behurcolása" eszedbe se jut, érdekes, hogy az emberiség "mûködésének" csak a negatív oldalát látod. Nem lehet könnyû így élni a világban.... Nagyon nem szeretem, és számomra roppant visszatetszõ a dolgok, történések csak feketén vagy fehéren való látása, ezért -mielõtt a vita elfajulna- befejezném ezt a meddõnek tûnõ eszmecserét.
Maradjunk elsõ hozzászólásom elsõ mondatánál: mifelénk is sok a harlekin katica.
További gondolataidról: nem szeretnék belemenni és elemezni minden egyes részletet, erre se kedvem, se idõm nincs, és ahogy végigolvastam, szerintem értelme se nagyon lenne....
Az azért elgondolkodtató és számomra furcsa, hogy az emberi tevékenységnek csak a rossz oldalát látod. Érdekes, hogy a különbözõ haszonállatok, kultúrnövények "behurcolása" eszedbe se jut, érdekes, hogy az emberiség "mûködésének" csak a negatív oldalát látod. Nem lehet könnyû így élni a világban.... Nagyon nem szeretem, és számomra roppant visszatetszõ a dolgok, történések csak feketén vagy fehéren való látása, ezért -mielõtt a vita elfajulna- befejezném ezt a meddõnek tûnõ eszmecserét.
Maradjunk elsõ hozzászólásom elsõ mondatánál: mifelénk is sok a harlekin katica.
Az ember nagyon nagyon rég nem természetes lény. Kivéve pár amazóniai meg pápua törzset....
Gondolj bele olyanokba, mint az Ausztráliába behurcolt európai rókák, nyulak. Vagy az Új-Zélandra bevitt macskák, patkányok. Mind mind iszonyatos pusztítást végeztek a honos állatok köreiben.... Egy sokmillió éve egyensúlyban lévõ ökológiai rendszerbe pakolunk bele valamit, ami nem oda való. Semmivel nem különb annál, amikor az indiánok a sima bárányhimlõbe belehaltak... Pedig az õ esetükben csak pár tízezer év elkülönülés volt, nem évmilliók.
Vagy gondolj a hazai parlagfû-allergiások arányára... Meg arra az iszonyú pénzre, amit a behurcolt növény elleni védekezésre, meg az általa okozott tünetek leküzdésére költünk. És ez csupán egyetlen icurka-picurka gaz.
Képzeld el azt, hogy van földön kívüli értelmes élet. Egyszer csak megjelenik itt párezer ûrjármû, lepakol néhánymillió "kis zöld emberkét", akik már mondjuk 10 milliárd éve is intelligens, csillagutazó faj voltak, s ezek a lények rábízzák az evolúcióra, hogy az ember túléli-e azt, hogy felzabálnak minket, felégetik az otthonunkat, stb. Ugyanezt csináljuk mi a különféle földrészek, tájak, égövek stb. élõlényeivel...
Nem könnyû objektíven gondolkodni, dönteni. Nem könnyû kívülrõl szemlélni mindazt, amit mi magunk raktunk össze.
De az ember faj alkotása Csernobil, a mi mûvünk a vallás, a politika és még számos káros eszme is. Ha a Te nézõpontoddal kellene osztozni, még mindig a sztálinista eszmék alapján élnénk. Sõt, még mindig lennének boszorkányégetések is. De az is lehet, hogy még mindig kõbaltával ijesztgetnénk egymást.
Szerintem a fajunk fennmaradása azon az alapon nyugszik, hogy képesek leszünk-e valaha felismerni, hogy nem pusztán értünk van a világ... Sajnos az ember egoista, mint minden élõlény, azonban a többiekkel ellentétben olyan fegyvereink vannak, pusztán az intelligenciánk okán, amellyel sokszorosan ki tudnánk pusztítani az egész bolygót. Az egyetlen reményünk valami ma még rejtõzõ mikroba, ami majd adott pillanatban megritkít és észre térít minket......
Ha azért pofozom fel a fiamat, mert sz@r napom volt a mukahelyemen és ideges vagyok, s nem azért, mert õ tett valamit, ami veszélyezteti a saját és a családja életét, akkor szent kötelességem bocsánatot kérni tõle és elvinni fagyizni kárpótlásul. Nem?
Gondolj bele olyanokba, mint az Ausztráliába behurcolt európai rókák, nyulak. Vagy az Új-Zélandra bevitt macskák, patkányok. Mind mind iszonyatos pusztítást végeztek a honos állatok köreiben.... Egy sokmillió éve egyensúlyban lévõ ökológiai rendszerbe pakolunk bele valamit, ami nem oda való. Semmivel nem különb annál, amikor az indiánok a sima bárányhimlõbe belehaltak... Pedig az õ esetükben csak pár tízezer év elkülönülés volt, nem évmilliók.
Vagy gondolj a hazai parlagfû-allergiások arányára... Meg arra az iszonyú pénzre, amit a behurcolt növény elleni védekezésre, meg az általa okozott tünetek leküzdésére költünk. És ez csupán egyetlen icurka-picurka gaz.
Képzeld el azt, hogy van földön kívüli értelmes élet. Egyszer csak megjelenik itt párezer ûrjármû, lepakol néhánymillió "kis zöld emberkét", akik már mondjuk 10 milliárd éve is intelligens, csillagutazó faj voltak, s ezek a lények rábízzák az evolúcióra, hogy az ember túléli-e azt, hogy felzabálnak minket, felégetik az otthonunkat, stb. Ugyanezt csináljuk mi a különféle földrészek, tájak, égövek stb. élõlényeivel...
Nem könnyû objektíven gondolkodni, dönteni. Nem könnyû kívülrõl szemlélni mindazt, amit mi magunk raktunk össze.
De az ember faj alkotása Csernobil, a mi mûvünk a vallás, a politika és még számos káros eszme is. Ha a Te nézõpontoddal kellene osztozni, még mindig a sztálinista eszmék alapján élnénk. Sõt, még mindig lennének boszorkányégetések is. De az is lehet, hogy még mindig kõbaltával ijesztgetnénk egymást.
Szerintem a fajunk fennmaradása azon az alapon nyugszik, hogy képesek leszünk-e valaha felismerni, hogy nem pusztán értünk van a világ... Sajnos az ember egoista, mint minden élõlény, azonban a többiekkel ellentétben olyan fegyvereink vannak, pusztán az intelligenciánk okán, amellyel sokszorosan ki tudnánk pusztítani az egész bolygót. Az egyetlen reményünk valami ma még rejtõzõ mikroba, ami majd adott pillanatban megritkít és észre térít minket......
Ha azért pofozom fel a fiamat, mert sz@r napom volt a mukahelyemen és ideges vagyok, s nem azért, mert õ tett valamit, ami veszélyezteti a saját és a családja életét, akkor szent kötelességem bocsánatot kérni tõle és elvinni fagyizni kárpótlásul. Nem?
Nálunk is sok a harlekin katica.
Egyébiránt nem szeretnék a napok óta zajló "katica-ügy"-be beleszólni és vitát gerjeszteni, csak megjegyezném, hogy az ember és az emberek által létrehozott körülmények számtalan "élõhelyétõl távol élõ", más jellegû, de az új környezethez remekül alkalmazkodó növényt és állatot terjesztett el más környezetben, nagyon gyakran a korábban már ott élõk rovására is. Ezek közt voltak szerencsés, hasznos és kevésbé hasznos, sõt esetenként káros, hibás "terjesztések" is.
Erre mondhatjuk, hogy ez nem természetes folyamat, ugyanakkor az emberi faj "bolygóuralásával" párhuzamosan a korábbi természetesnek tartott törvények, határok megváltoztak (hogy ez jó vagy rossz, azt mindenkinek az ízlésére bízom), de ebben a megközelítésben az ember által akarattal és akaraton kívül generált változások -tekintve, hogy az emberi is természetes lény, ezáltal a természet része-, akár természetesnek is mondható.
Egyébiránt nem szeretnék a napok óta zajló "katica-ügy"-be beleszólni és vitát gerjeszteni, csak megjegyezném, hogy az ember és az emberek által létrehozott körülmények számtalan "élõhelyétõl távol élõ", más jellegû, de az új környezethez remekül alkalmazkodó növényt és állatot terjesztett el más környezetben, nagyon gyakran a korábban már ott élõk rovására is. Ezek közt voltak szerencsés, hasznos és kevésbé hasznos, sõt esetenként káros, hibás "terjesztések" is.
Erre mondhatjuk, hogy ez nem természetes folyamat, ugyanakkor az emberi faj "bolygóuralásával" párhuzamosan a korábbi természetesnek tartott törvények, határok megváltoztak (hogy ez jó vagy rossz, azt mindenkinek az ízlésére bízom), de ebben a megközelítésben az ember által akarattal és akaraton kívül generált változások -tekintve, hogy az emberi is természetes lény, ezáltal a természet része-, akár természetesnek is mondható.
Megértem az álláspontotokat. Én mégis bizom (hiszek) a természet önrendelkezõ képességében. Egyébként amig vizes közegben természetvédõként dolgoztam, éveken át megszámlálhatatlanul sok honos katicát mentettem ki vizzel telt medencékbõl.
Sajnos az ember már azzal borzasztóan beavatkozott a természet rendjébe, hogy elterjesztette az eredeti élõhelyétõl távol a harlekinkaticákat. Ha irtom a harlekint, azzal megpróbálom valamennyire visszacsinálni azt, amit meggondolatlanul mások vétkeztek.
Kisbéka, nagyon köszönöm a választ. Nem lettem nyugodtabb. De továbbra sem avatkozom a természet rendjébe sem igy, sem úgy. Ma láttam verõkeltõ bodobácsot, hangyát, levelibékát, apró gyikot, tegnap este egy tücsök pirregett.
Udvarunkon is láttam egy példányt (ha az volt az): sötétbarna alapon két fekete pöttyel. A hátára volt esve, megforditottam és...elrepült. Apró volt, mint más katica. A világért sem tudnám bántani õket (a helyébe szoktam képzelni magam, ilyen egyszerû).
Honnan származnak a harlekin-katicabogarak? Miként "szoritják ki" a honos (endémikus) katicákat? Miért károsak? Együtt nem tudnának megélni?
Peti, ez az állat kiszorítja a hazai katicákat. Veszélyes!!!!
Tegnap kb 300 harlekint saját kezûleg irtottam ki. Most fejeztem be a fõzést, és megyek is folytatni a hadmûveletet.
Tegnap kb 300 harlekint saját kezûleg irtottam ki. Most fejeztem be a fõzést, és megyek is folytatni a hadmûveletet.
Ilyen hozzászólást Tõled nem vártam!
Lehet, hogy valaki visszaél Noli nevével?
Jé, de szép terike*! Nekem is van, de idén nem virágzott, tavaly csurig volt virággal.
Teréz nap környéki nyílása okán ez a népi neve, nem t'om, igaziból micsoda...
Teréz nap környéki nyílása okán ez a népi neve, nem t'om, igaziból micsoda...
Üdv!
Októberi varjúháj virágzás közben! 17ei képek! Link
Már négy éve megvan ez a balkonládás növényke. A víztározó alatt van - a balkon alul átvan fúrva két helyen!
Jól érzi magát!
Októberi varjúháj virágzás közben! 17ei képek! Link
Már négy éve megvan ez a balkonládás növényke. A víztározó alatt van - a balkon alul átvan fúrva két helyen!
Jól érzi magát!
Lenni, vagyis szerintem harlekin. A dodzsemezõs csoportból a bal alsó ugyanígy néz ki. Valahogy oltsd ki az életét (húha ezt leírni..). De azért várd meg Nolit, bólintson õ is rá.
ma reggel az erkélyünk falán:
Más. Amiért kimentem. A fûben két feketerigó eszement módon püfölte egymást, kiabáltak, repültek a tollak. Az egyik koromfekete volt, a másik inkább barnás színezetû. Idõnként felreppentek a levegõbe, mint két eszement vadászgép, folytatódott a légi csata, hullottak a tollak. Amikor elfáradtak, vissza a földre, gyalogsági állóháború. Aztán egy arra sétáló macskosz véget vetett a ribilliónak. Mi ütött a rigókba? Láthatóan nagyon utálták egymást.

Más. Amiért kimentem. A fûben két feketerigó eszement módon püfölte egymást, kiabáltak, repültek a tollak. Az egyik koromfekete volt, a másik inkább barnás színezetû. Idõnként felreppentek a levegõbe, mint két eszement vadászgép, folytatódott a légi csata, hullottak a tollak. Amikor elfáradtak, vissza a földre, gyalogsági állóháború. Aztán egy arra sétáló macskosz véget vetett a ribilliónak. Mi ütött a rigókba? Láthatóan nagyon utálták egymást.
Én legutóbb kb. egy hónapja láttam katicát,szerencsére 7 pettyes volt.
Úgyhogy nemhogy harlekint,de még hazait se nagyon látok errefelé....
Úgyhogy nemhogy harlekint,de még hazait se nagyon látok errefelé....
Az biztos, hogy az elmúlt 2 hétben többet láttam, mint egész nyáron. Biztos, hogy ezek már telelni készülõ csapatok, tehát minden bizonnyal nem véletlenül láttam ennyit egyszerre, ahogy Salek sem. Déli szél volt, ha akartak terjedni észak felé, akkor könnyen tudtak, ráadásul repülni is kitartóbban tudnak a hazaiaknál, így messzebbre is jutnak. Ha most nem is látsz, jövõre biztosan... :-(((
De az is biztos, hogy nagyot fog aratni a halál a helyiek köreiben...
De az is biztos, hogy nagyot fog aratni a halál a helyiek köreiben...
Nono! 
Noha a Harlekin-projekt honlapján szereplõ újabb elterjedési térkép szerint már Gyõr környékén is megtalálható, én szerencsére még egy darabot sem láttam belõlük. De pl. a mai terepmunkám során nemcsak õt, de más katicabogarat sem figyeltem meg. Kiváncsi vagyok, mikor és hogyan ér ide az invázió..
Noha a Harlekin-projekt honlapján szereplõ újabb elterjedési térkép szerint már Gyõr környékén is megtalálható, én szerencsére még egy darabot sem láttam belõlük. De pl. a mai terepmunkám során nemcsak õt, de más katicabogarat sem figyeltem meg. Kiváncsi vagyok, mikor és hogyan ér ide az invázió..
Versenyzõk a rajtrácson, indulhat a Harlekin-Nagydíj. Látszik rajtuk, hogy áthatja õket a versenyláz, tetûtõl-talpig.
A másik csoport tagjai inkább dodzsemeznek.
A másik csoport tagjai inkább dodzsemeznek.
Az, hogy nem egyformán néznek ki, nem fix, hogy több faj, a harlekin sajátossága, hogy rengetegféle színû, mintájú lehet.



Ez egy térdszalagrenddel kitüntetett állatka. :-)))) Gyönyörû jószág!
Én ma egy halványsárga fátyolkát láttam, aki elreppent, mire elõvettem a fényképezõmet...
Én ma egy halványsárga fátyolkát láttam, aki elreppent, mire elõvettem a fényképezõmet...
Holnap megpróbálom lefényképezni õket,és akkor felrakom.Ma nincs gépem.Biztos hogy több fajta volt.
Szóval most vonulnak telelõre?Ennyit még nem láttam nyáron sem,nemhogy október végén.Vagy az lehet hogy múlthéten átmentünk a nyárból a télbe,és most fordítva,nem tudom,...
Szóval most vonulnak telelõre?Ennyit még nem láttam nyáron sem,nemhogy október végén.Vagy az lehet hogy múlthéten átmentünk a nyárból a télbe,és most fordítva,nem tudom,...
Köszi Hari, Noli.
A képeken egyébként 2 Cladonia-faj látható, magyarul serlegzuzmó. Igen alak- és fajgazdag nemzetség.
Láttam ma egy meghökkentõ kinézetû szúnyogpoloskát is, lefotóztam ugyan, de sajnos nem sikerült jól a kép. Gyûrûszerûen megvastagodott combvégükkel és csápízükkel sajátos megjelenésû állatok. Link (nem saját fotó) Még soha nem találkozam ezzel a rokonsággal.
A képeken egyébként 2 Cladonia-faj látható, magyarul serlegzuzmó. Igen alak- és fajgazdag nemzetség.
Láttam ma egy meghökkentõ kinézetû szúnyogpoloskát is, lefotóztam ugyan, de sajnos nem sikerült jól a kép. Gyûrûszerûen megvastagodott combvégükkel és csápízükkel sajátos megjelenésû állatok. Link (nem saját fotó) Még soha nem találkozam ezzel a rokonsággal.
Salek, sürgõsen kérek fényképet róluk!!!!!!!!!! Vagy rajzot, vagy bármit.
Nálam is ez van, ma még a pofámnak is nekirepültek, hogy jó idõ lett, szó szerint piroslott a levegõ tõlük. Sajnos 90%-ban harlekinkaticák...
Épp a képeiket akartam volna berakni: Link
Legalább 300 harlekint kiirtottam ma, holnap, ha nem esik, rászánok pár órát, hogy bejárom a lakótelepet, s az összes fenyõt átnézem...
Garantálom, hogy ma legalább ezer katicát láttam...
Tessék begyûjteni egy dunsztos üvegbe a bemenekülteket, ezek telelõre vonulók, tuti, hogy legtöbbjük harlekin. Ha segíteni kell azonosítani, jelezz!!!! Hétpettyes és kétpettyes is lehet köztük. A kétpettyes kb a fele a harlekinnek, a hétpettyes nagyjából ugyanakkora, csak ugye neki 7 pettye van. De mindenképp be kéne azonosítani õket. Ha lenne most teleportkapu Kaposvár-Veszprém között, már ott lennék nálatok és vizsgálnám, irtanám az irtandó harlekineket, a többit meg óvnám.
Nálam is ez van, ma még a pofámnak is nekirepültek, hogy jó idõ lett, szó szerint piroslott a levegõ tõlük. Sajnos 90%-ban harlekinkaticák...
Épp a képeiket akartam volna berakni: Link
Legalább 300 harlekint kiirtottam ma, holnap, ha nem esik, rászánok pár órát, hogy bejárom a lakótelepet, s az összes fenyõt átnézem...
Garantálom, hogy ma legalább ezer katicát láttam...
Tessék begyûjteni egy dunsztos üvegbe a bemenekülteket, ezek telelõre vonulók, tuti, hogy legtöbbjük harlekin. Ha segíteni kell azonosítani, jelezz!!!! Hétpettyes és kétpettyes is lehet köztük. A kétpettyes kb a fele a harlekinnek, a hétpettyes nagyjából ugyanakkora, csak ugye neki 7 pettye van. De mindenképp be kéne azonosítani õket. Ha lenne most teleportkapu Kaposvár-Veszprém között, már ott lennék nálatok és vizsgálnám, irtanám az irtandó harlekineket, a többit meg óvnám.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tömlõsgomba és egy zöldalga. Egy szép napon találkoztak, és rögtön egymásba szerettek. Az alga elhalmozta kiválasztottját mindenféle földi jóval, cukrokkal, ásványi sókkal, hálából a gomba befogadta kényelmes lakályába, és ettõl kezdve közösen, szeretetben, békességben éltek tovább. Kettejük kapcsolatából hamarosan megszülettek az utódok is.
Link Link
Link Link
Noli THX
Fibonacci - engem a jobb felsõ kép egymásra tekeredõ szálai inkább DNS-re emlékeztetnek (ezért primDNS néven mentettem el a középtájt egymásra csavarodó szálú spirálgörbéket) A kék görbült prímfelület rácspontjainak generátorszámai 1-100000 tartományban csak prímeket generálnak (leszámítva a nullpontokat), de ez kevés, általánosítani és fõleg elfogadhatóan igazolni kell az elgondolást (addig csak egy újabb hóbortos amatõr ötlet a sok közül)
Salek megállapítását itt megerõsítem, errefelé is meglepõen sok katica és többféle katicaszabású böde (fõleg sárgák) rajzik mindenfelé, a katicák még a házba is bekerültek valahogy. Harlekinkaticát egyenlõre nem fedeztem fel még köztük. Egyébként elõbújt a megszokott rovarok többsége is, vélhetõen az erõs napfény és +21°C miatt. Mindenfelé hangyák és a teraszon az elõbb lejtett el asztalomon egy alig 2 mm-es halványzöld karolópókocska, a padlaton pedig pár nagyobb surrant el (farkaspók, cselõpók, "barna-házi" pók) a házfalon kaszáspókok jelentek meg. Emellett pici és nagy legyek rajzanak és körbedongott néhány darázs és egy erõsen méhre emlékeztetõ rovar (nem tûnt légyfélének). Érdekesség volt hogy a darázsnak többnyire sima a "háta", most hasonló "prémes bunda" figyelhetõ meg rajtuk mint az "öreg" nagy legyeken hidegebb idõkben. Juteszembe, délelõtt megint letelepedett elém az asztalra "legelészni" egy jókora fekete szárnyú vöröscsíkos/fehérpöttyös Vanessa-pille (Noli meghatározás) Valamiért hiányzott a bal szárnya felsõ részének több mint a harmada (a maradék rész megtépázva, kirojtozva) de így is kitûnõen repült az enyhe szélben.
Ui: a darazsak megjelenése azért is érdekes, mert két nappal ezelõtt a teraszon még egy éjszakai záport is átvészelve több mint 24 órán át (elõzõ nap délelõttjétõl másnap késõ délutánig) haldoklott egy repülés közben földre hullott elgémberedett darázs (a legyeket is váratlanul érhette a hideg, sokan lepotyogtak). Figyeltem, szárnya és teste ép volt, lábait, csápjait mozgatta, idõnként forgolódott de nem volt képes lábra állni vagy szárnyra kapni. Elhúzódó agóniája láttán már-már arra a gyerekes gondolatra jutottam hogy befõttesüvegbe teszem és megpróbálom életben tartani cukoroldattal miegymással
Megoldotta, mire elszántam magam, kimúlt.
Salek megállapítását itt megerõsítem, errefelé is meglepõen sok katica és többféle katicaszabású böde (fõleg sárgák) rajzik mindenfelé, a katicák még a házba is bekerültek valahogy. Harlekinkaticát egyenlõre nem fedeztem fel még köztük. Egyébként elõbújt a megszokott rovarok többsége is, vélhetõen az erõs napfény és +21°C miatt. Mindenfelé hangyák és a teraszon az elõbb lejtett el asztalomon egy alig 2 mm-es halványzöld karolópókocska, a padlaton pedig pár nagyobb surrant el (farkaspók, cselõpók, "barna-házi" pók) a házfalon kaszáspókok jelentek meg. Emellett pici és nagy legyek rajzanak és körbedongott néhány darázs és egy erõsen méhre emlékeztetõ rovar (nem tûnt légyfélének). Érdekesség volt hogy a darázsnak többnyire sima a "háta", most hasonló "prémes bunda" figyelhetõ meg rajtuk mint az "öreg" nagy legyeken hidegebb idõkben. Juteszembe, délelõtt megint letelepedett elém az asztalra "legelészni" egy jókora fekete szárnyú vöröscsíkos/fehérpöttyös Vanessa-pille (Noli meghatározás) Valamiért hiányzott a bal szárnya felsõ részének több mint a harmada (a maradék rész megtépázva, kirojtozva) de így is kitûnõen repült az enyhe szélben.
Ui: a darazsak megjelenése azért is érdekes, mert két nappal ezelõtt a teraszon még egy éjszakai záport is átvészelve több mint 24 órán át (elõzõ nap délelõttjétõl másnap késõ délutánig) haldoklott egy repülés közben földre hullott elgémberedett darázs (a legyeket is váratlanul érhette a hideg, sokan lepotyogtak). Figyeltem, szárnya és teste ép volt, lábait, csápjait mozgatta, idõnként forgolódott de nem volt képes lábra állni vagy szárnyra kapni. Elhúzódó agóniája láttán már-már arra a gyerekes gondolatra jutottam hogy befõttesüvegbe teszem és megpróbálom életben tartani cukoroldattal miegymással
