Bioszféra

Tegnap reggel nekem is furi volt, miközben bandukoltam, hogy nem nagyon féltek a kis madárkák. Kb. egy méteres távolságnál rebbentek, de csak odébb, nem el. Billegetõ, pinty és cinke.

Jó reggelt Bioszféra Elnézést, megint csak két észlelésrõl és velük kapcsolatban felmerült gondolatokról dünnyögök egy kicsit.
A mikró: egy ideje észrevettem hogy a mikrót használva igen mély hangot hallok vagy inkább csak érzékelek (hasonlóan a hálózati vezeték "búgásához"). A mikró stabilan a helyén van, dõlése nincs. Elgondolkodtam az okán. Elsõdlegesen mechanikai rezonanciára gondoltam, de szemrevételezhetõ külsõdleges jelei nincsenek. Minden tárgy, bár jelentéktelen mértékben de mozog - tágul/nyúlik összehúzódik, a hõváltozások miatt. A környezõ levegõ kémiai-fizikai változásai miatt apró szerkezeti változások (tartóelem elmozdulások, akár "nagyban" a hidaknál, kocsiknál) mellett tán még kémiai eredetû anyagváltozások is (mint pld. korrózió, szigetelõ-anyag elbomlása, porladása) jelentkezhetnek, tekintve a levegõ nedvességtartalmát és a benne lebegõ port mely javarészt kvarchomok szemcséket (toltam fel fotót, makrózva éles peremû "sziklák") tartalmaz keveredve ismeretlen eredetû/anyagú és kémiai hatású anyagszemcsékkel melyet a légáramlás hoz és zárt vitrinekben is "leteszi" (hihetetlen hogy még ebben a Duna közelsége miatt gyakorlatilag pormentesnek vélhetõ környezetben is mennyi por rakódik le bent a házban - bár lényegesen kevesebb mint Pesten vagy itt a városközpontban). Egyik lehetõség: a készülék szerkezeti mikrováltozásai miatt lép fel infrahang tartományba esõ akusztikai rezonancia vagy a mikró mikrohullámú árnyékolása romlott le és a Csillagászat fórumban többször kitárgyalt "bolidahang" keletkezéséhez hasonló módon az elszökõ nagyfrekvenciájú sugárzást a készülék fémborítása, szerkezeti anyaga "lekonvertálja" a majdnem hallható akusztikus tartományba. Nagyon halk, nem riasztóan erõs hang. A mikróm már hét éves, elképzelhetõ hogy leromlott a rádiófrekvenciás kisugárzás védelme?
A homeopátiára nem térek ki hosszan, pusztán a ma reggeli kávézásnál felötlött - indoklásukat elfogadva pld. nem kellene édesíteni a kávét sem tablettával, elég egy 100X higított oldat pár cseppje? Elméletük nagyon emlékezet arra hogy enni sem kell, egy kenyérmorzsa vagy húscafatka majszolása közben elég végiggondolni egy ételsort, máris jóllaktunk. No azért ez végletesen sarkított hasonlat, de szerintem állításuk valós alapokhoz igazított tetszetõs elmélettel "igazolt" pszichikai hókuszpókusz. Utánanéztem alaposan, tetszetõsen indokolt "hatáselméletük" világos, egyszerû és érthetõ. Nem vagyok orvos, ismereteim felszínesek, de vegyészi képzettségem is van és kémiai alapon sem tudom elképzelni a hatás módját tekintve hogy az egész élõvilágot végsõ soron kémiai reakciók mûködtetik, ezt senki sem tagadhatja. Egyedül CSAK pszichikai hatást (ld. placebo) tudok elfogadni, mely egybevethetõ egy tibeti szerzetes (Milarepa - Benedek I. Tibeti orvoslás és varázslás könyvében említve) esetével, aki "tumo" gyakorlata segítségével mozgósítva "belsõ erõit" túlélt egy kilencnapos hóvihart a Himalájában. Tény és való, napjaink megélhetési nehézségei az orvosokat is sújtják, de azért nem kellene ennyire alább adniuk ha büszkék orvosi hivatásukra/képzettségükre, mert ehhez elég egy felcser is, mivel a komoly betegeket úgyis szakorvoshoz küldik tovább - hacsak nem vezetik be hivatalosan a "kézrátétellel" való gyógyítást vagy a manilai "puszta-kezes" sebészetet (több ér beültetésével járó bypass mûtétemre gondolva érdekes lenne). Bár a mai gazdasági helyzetben nagy elõnye lenne - célszerûbb és olcsóbb visszatérni a középkori jól bevált módszerekhez - ezeken fejlõdött ki a modern orvostudomány - jó esetben "Dae Jang Geum" hatékony módszereivel gyógyítva, a gyógyszergyártás volumenét jelentõsen csökkenthetnék, a kórházakat is még jobban meg lehetne ritkítani hiszen a TB az egész világon nagy súllyal nehezedik az egészséges dolgozó társadalomra. A homeopátia engem nagyon emlékeztet az asztrológiára egyúttal tágabban a vallásokra, azok is csak ígérnek, aztán vagy úgy lesz vagy se, az esély 50%-os (tagadhatatlan, ilyen-olyan beválásra mindig van esély, a véletlen nagy úr). Közismert, IGEN az ember képes öngyógyításra HA nem keseredik el, lelkileg nem omlik össze, bármily nehéz is de vidáman tekint az életre, nem azt keresi folyton mi a rossz, mennyire nehéz emiatt a sorsa. Kissé ironikus, de IGAZ a Madách Imre tanácsa "Tragédiának nézed? Nézd komédiának s legott nevetni fogsz!" az átlagember mást úgyse nagyon tehet, adottságaihoz mérten élni rövidke életét, jól teszi ha megkeresi mi a szép és vidám az életben egyúttal józan ésszel elkerüli a hamis reményt sugalló prófétákat. Igyekeztem rövidre fogni, sajnálom hogy a kávé édesítése okán belefogtam, mert igen messze vezet emiatt hosszabb lett mint ahogy türelmetek vagy idõtök engedné, "büntetésül ignorálom magam" elhallgatok pár napra Senkit nem bírálok, kárhoztatok személyesen, ez a véleményem, mindenki szabadon hisz abban amirõl meggyõzték a nála okosabbak (vagy raffináltabbak?). Ha véletlen megsértettem valakit, elnézését kérem, nem akarom Voltaire-t utánozni, bár sok emberi dologban igaza van

Barázdabillegetõket nálunk is megfigyeltem, egy hónapja kb., egy szép kis csapatot, a barázdákban billegették a farkukat.

Tegnap alkonyatkor záporvadászat közben láttam egy SARLÓS FECSKÉT (tuti az volt, ismerem elég jól õket), illetve egy csapat barázdabillegetõt, akik épp a barázdákban billegtek (komolyan, na), az egyikre majdnem ráléptem. Nem tudom, ki ijedt meg jobban... Egy kis kórócsoport mögött volt, úgy egy méterre tõlem, amikor odaléptem és õ meg felreppent...

Hát igen,nem éppen a legjobb ez az idõ.
15-20 fok körüli,napos idõ kellene,de hát nem kívánságmûsor.
Barack már elvirágzott,tán annak nem lesz baja.

Sajna az ez az idõjárás nem kedvez neki, a méhék még nem is annyira, sokkal inkább az alacsony hõmérsékletû idõben esõ esõ miatti monília, a mi fáinkon már kezdenek barnulni a virágszirmok, most permeteztem meg.
Pont telibekapta a virágzást ez a szutyok idõ.

Link
Link
Zivatar elõtt rendesen "zümmögött" a fa.
Remélem sok cseresznye lesz idén is.

Inkább aktuális képeket most, sajna nem tart sokáig.
Csúnya idõ van, a zümik is nem repülnek, repülhetnek.
Link
[esõ] Mérges vagyok.

Tájakat szoktál fotózni a gombászás közben? Berakhatnál néha pár képet az élõhelyükrõl is.

Link Budafokon munka közben, szedtem õket, szilvafák alatt. Ez már mind morchella esculenta, azaz ízletes kucsmagomba.

Tisztelettel ajánlom figyelmetekbe e lehetõséget: Link

Még az õsszel a "peni"-ben.

Klassz. És hol szereztétek be?

Valójában a srácomé, az õ reszortja a gondozása.

A tiéd?

Jó reggelt!
Friss kávé: Link

Néhány iszonyúan jó fotó:
Link
Rovarok, skorpiók, bíboratkák, hangyeszok, ilyesmik.

Így van! Kérdés, hogy a bio-citrom valóban az-e? Mert ugye sütibe kell a héja. Legjobb, ha az embernek van saját fája, ami terem. :-)

A zöldségesem mondta a minap, hogy ápr. 28-án fog megérni az epresgazdájánál az elsõ fólia alatti eper, ami már hazai, eper-eper, nem íztelen import "díszeper". :-) A melegházi eperbõl van most is magyar, csak éppen 3800- pénz. ( a spanyol díszeper 980-) Nyilvánvalóan drága a melegház fûtése, világítása. Vajon hány hazai üvegházat fûtenek termálvízzel? Kíváncsi lennék, mennyire használjuk ezt az adottságunkat!

Teljesen egyetértek, A DDT-s citrusféléket se felejtsük ki: Link

Most képzeld el, hogy valahol Dél-Amerikában megraknak egy hajót élõ napos csirkékkel, és amikor Európába/Ázsiába ér, már feldarabolt, mélyhûtött állapotban rakják ki õket a hajóról. A "tenyésztõ" idõt nyer a dolgon, a vágóhídi hulladékon jóllaknak a cápák, nincs környezetvédelmi bírság és egyebek, az állatvédõk meg mehetnek a sóhivatalba, fel se engedik õket a hajóra. Ja, és az összes nyomorult jószág fele annyi idõ alatt hízik meg az antibiotikumos-növekedési hormonos "takarmánytól", mint rendesen. Mondjuk az EU-ban nem engedélyezett a növekedési hormon, de vannak helyek, ahol simán el lehet adni az ilyen fajta árut. De amúgy egészséges a baromfihús.
Szóval ezért sem veszek mélyhûtött baromfit.

De szép! Link

Crows in the city Link

Nászajándékot készítõ madár. Link Tiszta land art-mûvész.

Nagykanizsán voltam egy családnál, ilyen az orgonájuk, az õ gépükkel fotóztam le Link

Erre saját példám is van, elég csak megkóstolni azt a kivit, ami itt az udvaromban termett, múlt õsszel több mint 300 db-ot szedtem le a 3-4 éves növényemrõl, isteni finom.
A bolti kivi ahhoz képest nudli.
Elkezdtem október végefelé enni, és a tél végén fogyott el. Itt volt ez a vírusos idõszak, hideg, havas, fagyos tél, és egyszer sem voltam még csak náthás sem.
És gyakorlatilag semmibe nem került, elültettem 3-4 éve, azóta 2 fillért nem fordítottam rá.
Persze, hallani olyan "tanokat", ami szerint a kivi Magyarországon elfagy, tönkremegy, kiszárad, és sikerrel nem termeszthetõ, a példák nem ezt bizonyítják.
A környéken minden évben roskadásig tele minden kivi, csak sajna nagyon lassan sikerül elterjeszteni az emberek között.
Óriási reklámmunkát végzünk, ennyi munka után minden 3. családnál kellene lennie már, ennek ellenére lassan fogadják be az emberek, bár a kezdeti lelkesedés nagyon nagy.
Csak sajna gyakran nem követik a tanácsainkat.
Több évnek kell még eltelnie, hogy több udvarban legyen kivi, és az emberek a bolti gyengébb minõségû olasz kivi helyett saját maguknak megtermelt biokivit fogyasszanak.

Pl. a Göcsej kies domboldalain voltak egykor e specialista kísérõfajnak pompás egyedei. Egyébként magam is meglepõdtem az összesen csak két virágzó példányon két évvel ezelõtti októberi napon, egy régi benõtt nyiladék és a turistaút metszésében.Ideje lenne visszaballagnom idén, megnézni mi lett a sorsuk...

Valóban így van, kifehéredett szárnyvégük jellegzetes ismertetõjegy.

Én is irigylem az ilyen hivatásosokat, de nagyon. A terepi kutatókon kívül (itt is kommentel velünk egy "soproni erdész fertõbe" került jeles egyed)ilyen mázlisták csak a termvéd. õrök, akik érdemben foglalkozhatnak (nának) efféle nyálcsorgató remekségekkel, ha nem épp a bürokrácia papírhalmai felett ülnének vagy a távoli NP igazgatóságok központjaiba járkálnának.(Tisztelet a kivételnek.)Az erdõkerülõ jégerek sajnos nagyrészt vagy nem érdeklõdnek (szintén tisztelet a kivételnek) vagy oly annyira túlhajtottak,hogy nincs idejük szétpillantani az erdõ világában kellõ mélységgel.Persze az ezt is hivatásként, és nem szakmaként, megélõ kollégák fantasztikus tudás birtokosai.Így a Bükk számomra is kivételes alkalom marad, bár idõnként ezeket az alkalmakat igyekszem sûríteni.A Börzsönyben e szép lepkefajjal sajnos még nem találkoztam, ahogy nem botlottam még bele e cafrangos gyönyörûségbe sem.Tartok tõle nem is fogok,pedig egykor a magasan fekvõ meseszép Nyír-réten tömegesen fordult elõ.Ám terület kezelésbõl kiveszett legeltetés és kaszálás, az elõretörõ szukcesszió,a franciperjés vagy vörös csenkeszes hegyi réteket érõ homogenizáció és degradáció, számûzte e pompás encián fajok egyedeit.Hírmondó is alig maradt belõle...

Sajnos ilyenek az olcsó tömegáruk, cél hogy minél többet teremjenek, a minõség hagy is némi kívánnivalót maga után.. Azért is permetezik, hogy több termés legyen, a termés elállóbb legyen, ám az kit érdekel, hogy mi marad a gyümölcs-zöldségben. Fajtákból is az kelendõbb mostanában az üzleteknek, ami "darabosabb", íze nem sok, de nagy, külsõre jól néz ki.
De ez már inkább az agrofórumba, a zelnice határozás meg inkább ide illik.

Napjainkban egyre elterjedtebb - s mennyi igazságtartalommal bír - az a nézet, hogy csak olyan gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, ami az adott évszakban, és az adott helyen terem.
Mi is a helyzet a dél-amerikai banánnal? Leszüretelik zölden, éretlenül, mondván, majd az úton "utóérik"... Teletömik permetszerekkel, hogy azért bírja azt az utat, nehogy megbarnuljon, mert ugye akkor a kutyának se kell...
Sorolhatnám tovább is: az egyiptomi görögdinnyétõl a spanyol klementinig igen bõ a választék az üzletek polcain. Szépek, tetszetõsek, hibátlanok, étvágygerjesztõek...megvesszük, megesszük...nem is olyan finom, nem is olyan ízletes...nem is tudjuk, mennyi mérget ettünk meg.
Kertünkben, az 50 éves, permetszert sose látott almafáról ettem életem legfinomabb gyümölcsét. Sajnos két nyáron a viharok annyira megszabdalták szegény öreg ágait, hogy már csak hírmondója maradt gyümölcsének.
Hiányzik, nagyon...

A sztyeppikóla ellentéte a prérikumisz, zavaros egy társaság - nem kevésbé a gondolat.
És mit válaszolt Irén?
Itt a Noricumban bottal üthetem a pusztai nyomát. "Teljesen hülye helyeken" való keresgélést szívesen végzek én is, hiszen gyakran bukkannak elõ florisztikailag érdekes dolgok itt. Olvastam, hogy a szõlõket fésülgetted, körbenéztem én is egynehány gyomos, látszólag extenzíven mûvelt telepítvényben, mindhiába. Az összesen 8db cseh egy szemetes szegélycserjés alatt volt, rózsabokor tövében.
A zindexes gombafórumot idõnként megnézem (fõleg határozási segítséget kérve), de meglehetõsen nagy a darálás.

Köszönöm! Tárnicsszerûsége OK volt, de ilyen szõröset sose láttam még. :-)

Gentianopsis ciliata, prémestárnics, igazán nem gyakori õszi növényke. Pár éve elõkerült a Pannonhalmi-dombvidék egyik felhagyott szõlõparlagjának füves vápájából is, akkor teljesen atipikusnak vélt élõhelyen. Fényképe itt néz le rám a monitor feletti poszterrõl.

Igen, az már a friss csapat, a tavasziak meg az átteleltek, ahogy Dávid is mondta. Megbízhatóbb észlelési szempontból az átteleltet keresni, ez ilyenkor tuti elõbújik, ha van. Persze szerencsések azok, akik az erdeinket járhatják, mondhatni hivatásszerûen, s nem csupán a szabadnapjaik adta röpke pillanatok erejéig kerülhetnek kapcsolatba a vadállatokkal, növényekkel.
Ki lenne ez a kis cafrangosra szabdalt virág??

Oké Prof Úr
Majd fotózok Neked, ha lesz fénygépem

Kedves Floo2, aki zala megyei és Becsehelyen lakik! Az májusi pereszke ittend például a bodzásokat részesíti elõnyben. Méghozzá úgy, hogy ezen bodzásokban nõ egy nagyon mentolos szagú fûféle, amiben ha gombászol állandóan rosszul lészel. No eztet szereti a májusi pereszke, és ahogy kedves fórumtársunk írta, ahol egy van, ott sok van. Ahogy a bodza teljesen kilombosodik az említett fû elszárad és a májusi pereszkének is kampó.

"Másutt hogy áll a helyzet?"

Tokaj-Hegyalja:
orgona: Link
szõlõ: Link

A kevésbé titkos Bükk-fennsíkon, Nagymezõtõl a Csalánosi parkolóig baktatva, mielõtt beér az ember a zárt bükkösbe, a turistautat kísérõ egyre keskenyedõ kecskefûzzel is szukcesszálódó kaszálókon rendszeresen megfigyelhetõ június-júliusban...az viszont igaz meglehetõsen ingadozó a populációjuk egyedszáma hazánkban...idõnként teljesen eltûnik, majd újra megjelenik..
egyébként ugyanezen úton baktatva és figyelve, ilyen ékességekre is bukkanhatunk kora õsszel...
Link

Ez az esõs hideg idõ visszafogja a virágzást, de a fák levelesedése szinte felgyorsul tõle, napról napra zöldebbek a fák.

Hát igen. :-( De mutass egy embert, aki döntéshozó, és megérti ezeket a dolgokat?
A harlekinkaticás projekt egy fillér támogatást nem kapott az idei évre, egészen érdekesen fog kinézni a szezon. A bogarászok egy skót egyetemen dolgoznak (mindhárman, akik a projektet csinálták), nem tudni, mi lesz vele, pedig szerettek volna egy szem fõállású emberkét, aki ezzel foglalkozik. Valószínûleg ennek az országnak nincs havi 100.000 pénze a hazai katicák védelmére...

Link
NatGeo videó, oroszlánfóka hátára applikált kamerával filmezve, amint a fóka elkap és felfal egy bazni nagy polipot. Nem semmi felvétel, bár talán nem kap majd Oscar-t se a rendezõ, se az operatõr, azt hiszem, egészen hihetetlen ebbõl a szemszögbõl látni az ebédet.

Jó példája a faj esete az élõhelyvédelem fontosságának. Hiszen hiába védjük a lepkét törvényesen, ha az élõhelyét jelentõ nyíreseket, füzeseket az erdõgazdaság vagy a rendezési terv halálra ítéli.
Dietzel Gyula 90-es évek végén megjelent bakonyi nappalilepke-faunamûvében is vészjóslóan ír a faj helyzetérõl: "Amennyiben természetvédelmi szerveink ennek az áldatlan szemléletnek és gyakorlatnak nem veszik az elejét, az antiopa - talán legimpozánsabb nappali lepkénk - röpke évtized elteltével nem lesz többé."
Remélem, sikerül látnod belõle (régebbrõl 15 adata szerepel csak a Bakonyból), erre ebben a hónapban van a legnagyobb esély, hiszen az áttelelt példányok jóval gyakrabban repülnek, mint a hamar télire vonuló júliusi nemzedék.

De jóság lehet! Jaj, ha nekem egyszer kertem lesz....
Apropó, tea. Nemsoká lesz bodzavirág, mivel szörpöt nem iszunk, én le szoktam szárítani s teához eltenni, egyrész isteni ízt ad nekik, másrészt van egy kis nyákoldó hatása, így köhögés ellen is elõnyös. És igencsak finom tea van belõle önmagában is, de egy kis mentával egyenesen fenséges. Szerintem Arábiát leigázhatnám, ha megmutatnám nekik. :-)

Van pár "titkos" völgy még hazánkban, ahol megtalálni. Igazi gyönyörûség, szerencsés vagy, hogy láthattál már élõben! Én még sose...

Ha jól emlékszem, kétszer fotóztam eddig (egyszer hazánkban), ez a harmadik, egyben az elsõ, amikor szárnyait széttárva sikerült megörökíteni. Nagyon örültem neki.

Mi is szeretnénk a kertbe egy gyógynövényes ágyást (van is egy kezdemény már), bemutató jelleggel is, nem csak magunknak. Mivel különbözõ csoportokat is fogadunk, lesz majd teakóstoló is nekik..
Nem ismerik az emberek, hányféle "gyomnak" tartott növénynek van gyógyhatása.

Ma volt szó órán a makói hagymáról, hogy miért is híres. Mitõl világhíres. A ruszlit csak ilyen hagymával lehet csinálni, mert az összes többi hagymaféle ecettel érintkezve megbarnul. A makói nem, mert ott olyan ásványi anyagok vannak a földben, amit ha felszív a növény, ilyen hatása lesz a növényre.
A Hortobágyon tenyésztett szürkemarhának is finomabb a húsa állítólag, mint a Dunántúlon, mert az az igazi sztyeppei élõhelye, ott olyan gyógynövényeket is legel, ami neki szükséges.

Link ?

Nem tudom, mi ez itt idén, de nem tudok olyan helyre menni, ahol ne lenne egy rakat m. steppicola. Dr. Siller Irént kérdeztem személyesen, hogy mi az oka ennek. Más években találok 6 darabot, rádobom a pizzára azt' kész, most meg még a gombaszakellenõri tanfolyamról is el kellett szöknöm, hogy a sóskúti kucsmákat is leigázzam. Szóval õk, a tartósan hûvös, csapadékosabb idõjárással magyarázzák ezt. Szerintem a téli csapadék sem volt mellékes, így belefért a gyatrább március, annyi esõ volt, hogy a felsõ talajréteget benedvesítse, amikor kellett. Az is egy más téma, hogy teljesen hülye helyeken kell a pusztai kucsmagombát keresni. A legjobb az elhanyagoltabb gyümölcsösökben, szõlõkben. Illetve az olyan igénytelen nyitott helyeken, amire azt mondod: itt nem nõhet gomba. Vagy, agyagos vakondtúrás is jót jelent. A legfinomabb? A pusztait tartják a legtöbbre (én is), aztán az ízletes stb. A cseh azért jó, mert õ a legkorábbi, a legmegbízhatóbb. Nagyon hûséges a termõhelyéhez, és amikor "ideje van", mindig van elég nedvesség a földben, hogy kigyüjjön. Valami fószer -akivel jól össze is vesztem a fórumon, "odaát"- idén 220 kilót szedett belõle. Ipari gombászás...

Ha már kucsma, és ha már Astral!
Én szombaton voltam kucsmászni, szedtünk is egy nagy adaggal, tojásoskucsmásnokedli lett az egyik felébõl, és 2 adagot lefagyasztottunk.
Az elején cseh kucsmák jöttek, idõs, már tönkremenõben lévõ példányokat találtunk csak, több helyen is megnéztük.
Aztán az egyik helyen egy csomó szép, fiatal, egészséges volt, de teljesen más, mint a csehek.
Sárgásbarnák voltak, rövid, tömzsi szárral, azóta sem bírok rájönni, melyik fajta volt. Na azokból szedtünk egy csomót!

Ez jóság. A lepkészek szoktak oda kirándulni N. antiopa-t "vadászni", olyan jó hírû lelõhelye. Szerintem mutasd meg itt: Link
Örülni fognak neki. :-)

Ez így van! Persze jóság a fûszer, nem véletlenül esszük, a legtöbb ráadásnak gyógynövény is. Egyszer olvastam, hogy minden nép konyháját azok a fûszerek jellemzik, amelyek az adott helyszínen honos betegségekre jók. Nem tudom, mennyi benne az igazság, de egész logikusnak túûnik. Viszont amit ma az átlag konyhában használunk, az nem épp a magyaros fûszerezés (mert az nem pirospaprikából áll, ugye...) egyáltalában.
Másrészrõl ha valaki zöldfûszert használ (nálam az erkélyen nõnek, ill. muternak a telkén Paloznakon), azoknak sokkal szelídebb, finomabb ízük van, friss illóolajokkal, így kevesebb kell belõlük, mint a szárítottakból. Aki csak teheti, ültessen, nevelgessen maga fûszereket, élvezetesebb lesz tõlük minden. Egyetlen lestyán egy 10 tagú család leveseit, fõzelékeit képes ízesíteni évtizedekig is (tormához hasonlóan kiirthatatlan...), a tárkony is gyönyörû nagyra megnõ a szabadban, bokrosodik, muternál derékig ér és akkora bokor, mintha hamburgeren hízlalt amerikai hármasikrek állnának a helyén. A rozmaring hasonlóan szuper ételízesítõ, mondjuk õt illik teleltetni, mert a nagy fagyot nem annyira szereti. Majoránnát, szurokfüvet, borsikafüvet, bazsalikomot is bárki vethet. A teának való mentafélékrõl nem is beszélve, illetve itt a citromfû is, ami salátába is remek, illetve szintén finom teának.
Bors? Hm, van olyan, valóban, de nem a legjobb, mindennek egyeníze lesz tõle. Paprikából nyáron jobb a friss, a pirospaprikám viszont csodás ízû bajai termék, kedvenc parasztjaim nagyszerû áruja, abból néha elnyalintok egy kiskanálnyit, olyan jó paprikaízû. A legdrágább bolti meg se közelíti... (Mondjuk ezeknek a termelõknek a paprikáit veszem vagy 20 éve, nyersen is iszonyú finomak, amiket árulnak, az étkezési paprika is meg a fûszer is zamatos, igazi magyar ízekkel teli növény. A paradicsomjuk meg beszél, olyan finom. Jó helyen laknak, sokat dolgoznak érte, hogy ilyen legyen, de nagyon jó eredménnyel.)
Én egyedül a fokhagymát viszem túlzásba, de iszonyúan szeretem. Az este is lángost sütöttem vacsira, 9 nagy gerezdet kevertem el egy kis pohár tejfölben, úgy faltuk a lángosokat, ezzel bekenve. :-)

Igen, a hegyekben. Valószínûleg nyíren él errefelé, a régi határsávban nagy tömegben vannak pionír nyíresek, én is ott láttam, kb. 450m-en.