Bioszféra

Noli csak nem ilyen tündérke?

Szépen látszik buksiján a "Noli-féle tûszem"
Viszont két negatívum rontja az örömöt
1. Az "öreg" megbuherált Sony F828 feladta. Talán emlékeztek, két éve, amikor egy nagyobb pixelszámúval készülõdtem felváltani, "kísérletezésibõl" szabályellenes telemakro-zoommal és még veszélyesebb hardverszintû belebuherálással kezdtem használni az öreget. Véletlen szerencsével sikerült, akkoriban születtek az 5 mikronos felbontású mikro-makróim melyekkel elárasztottam a fórumot akkoriban. A képek eddig nem csíkozódtak csak mátrixfelbontás a fizikai határát elérve pixelesedtek. No ennek vége Itt a "tündérke" kivágata alapfelbontásban Link csíkok jelentek meg a képen. Nem ment teljesen tönkre (még). Érdekes módon a digitális nagyítás és minden egyéb funkció mûködik, de a fizikai tele nem enged 4x-nél többet. Már 4,1x fizikai zoomnál csíkozódik a kép. A régi szép idõk 7x fizikai és 14x Precision digizoom (5 mikrométeres felbontást adó 7x14=98x nagyítás) Manual-ban tiltott "trükkös" makrózása ezzel megszûnt. Így már csak 4x14=56x (10-15µ felontású) makrókat tudok csinálni amíg ez is le nem romlik Ugyanez érvényes a normál telézésre is, a tele+digizoom közel 1 m-es effektív fókusza felére csökkent. Hogy miért épp a fizikai nagyítás csíkoz és nem a digizoom, halvány fogalmam sincs, elvileg semmi összefüggése a lencsék fizikai fókuszváltásának az elektronikával.
2. A másik probléma aggasztóbb számomra. Tegnap az új, nagyobb felbontású gépet kint hagytam a terasz fedett részén lévõ asztalon. Amíg a házban szöszöltem a kajával, lecsapott egy futó zápor. Délrõl jött, a szél beverte az esõt a tetõ alá. Mire észbe kaptam és kimentem behozni, az új gép elázott. El se indul. Várom hogy kiszáradjon. A tavaly augusztusi tornádóvadászatnál az "öreg" csurgásig beázott de egy éjszaka alatt kiszáradt, remélem utóda is kiszárad. Ha nem, megy a javítóba legalább egy darabig nem offolom szét a fórumot "szabadkézi in situ" makróimmal se az öreggel (bár 98x helyett az 56x makró se rossz) se a fiatallal [esõ]
Kicsit bosszankodom, rendben, öregszem de kár hogy dementia is járhat vele...
Demencián (= szellemi hanyatláson) a magasabb rendû agyi funkciók leépülését értjük. E folyamat során károsodik többek között a memória, a gondolkodás, a körülményeknek megfelelõ viselkedés; aktualizálva pld. értelmes ember soha nem hagy a szabadban "high-tech" kütyüt mert ellophatják, lecsaphat egy zápor -korábban arra is felkészültem hogy éjszakai túrán (pld. RSP vadászat) esetleg megpróbálnak kirabolni a magamra aggatott cuccok (távcsövek, fotomasinák) miatt
Bocs a hosszért és a személyes momentumokért

Köszönöm a szakszerû meghatározást.
Mifelénk valóban nagyon vígan terem a lizinka, jómagam több, kb.1,5-2 m átmérõjû szabályos kört találtam e szépséges növénybõl ama mésztelen réten (legelõrõl már nemigen beszélhetünk, mert alíg van, ami legeljen, legfeljebb a magamfajta erdõ-mezõjáró legelteti a tájon a szemeit ).
Lizinka közelében találkoztam a sarkvirággal, gyöngyikével, apró szegfûkkel és számtalan más kedves kis virággal.
Valahányszor útra kelek, mindig újabb csodák várnak.

Cincéreket hoztam, remélem helyesen azonosítottuk õket:
Amerikai darázscincér Link Találtam egy csomót a kertben, igen csúnyák
Gyászcincér Link Iharkút közelében.

A sárga "emeletes" virágörvök a pettyegetett lizinka virágzata. Mészkerülõ, õrségi legelõkön vígan megterem.

Magam nem nagyon szerettem a permetszerek légkörét (ha úgy tetszik, irtóztam tõlük), bár való igaz, az elnevezéseik igazán ihletett állapotba voltak képesek hozni a kókadozó gazdászokat - kit így, kit úgy.
Úgyhogy csak lubickoljatok a piretrinben, mitacamitrázban.
--
A waldenek kissé külsõ tükörként funkcionáló, büszkébbnél büszkébb (term. védõknél a külön identitástudatot rajtuk keresztül éppen ezen években kialakító) felvarróit szívesen nézegetem a vizsgákon görnyedõkön, de én Óvári maradok, míg a Lajtán víz folyik.

ezekre még visszatérünk, gyönyörûek, csak melózom most

Pont ma reggel dugtam be én is egyet a mikroszkópom alá :-)

Fegyvernek látszó tárgy

Mintha nem is permeteztek volna, annyian vannak Van eszük, a bejárati ajtó közelében helyezkednek el és ajtónyitással igyekeznek besurranni.

Ez ránézésre fiatalka süldõ-légy (sokan vannak és nagyon csípnek) Leopárdmintás háta érdekes

Van néhány "gigantikus" testméretû is hasonló hátmintázattal (szinte koppannak az ablakon). Tavaly sikerült "pepita" (közel szabályos kockák) hátúakat lõni, ezek azokra emlékeztetnek szabálytalan elmosódott körvonalú foltjaik ellenére.

Még nem sikerült eldöntenem, h melyik faj, de így is csodás kis lény
Link

Gyerekek, nekem lakik egy tündérke az erkélyemen! Édes kis tündérke, akit rá tudtam venni, hogy rámásszon a kezemre, s ott grasszált, közben néha rámnézett, megzabálom, olyan aranyos volt! Asszem, egy Heliophanus auratus vagy cupreus, de még majd fotón ellenõrzöm. Életem elsõ ugrópókja, akit meg tudtam "szelidíteni" :-)))) Úgy ugrált át a egyik virágról a másikra, mint a mókusok a faágakon teszik :-)))

Jelentem, be vagyunk fújva
Az Arka-patak és környéke úgy tûnik, megúszta, a Regéc felõl jövõ szintén gazdag élõvilágú patak nem biztos. Ugyanis a lakott területre koncentráltak, ami a természet szempontjából még a kevésbé rossz eset, de egyik oldali telekhatáraktól a másik oldali telekhatárakig. Vagy két hétig talán kevesebb lesz a szúnyog a faluban, de ha kicsit távolabb megyünk (hisz ez Mogyoróska!), semmivel nem fogunk kevesebbet találni. Nekünk méhészeknek viszont felesleges bosszúságot okoztak.

Gyerekkoromban 4 féle hal volt a Malom- vagy Arka-patakban: legkisebb a köví csík (slizák), ezt követi a fenékjáró küllõ (cigányhal), legnagyobb volt a fejes? domolykó (pénzes), de néha találkoztunk a pénzesnél kisebb petényi márnákkal is, suhanc koromban pedig megjelent a törpeharcsa is, valószínûleg egy halastóból kiszabadulva. Késõbb néhány kézbe koncentrálódott a földterület, kemikáliák juthattak a vizekbe, vízvezetékek épültek, de szennyvízvezetékre már nem futotta. Közben gépesedett az erdõmûvelés is meg kiöregedtek a helybeliek a kemény erdei-mezei munkából -telehordták az átjárókat -megnõtt a törmelékszállítás, a patakpart rendbetételét elhanyagolták. Így hirtelen rendkívül változékony lett a patakmeder, eltûntek benne megszokott "tavak", újak keletkeztek, de azok is nagyon gyorsan eltûntek. Gondolom, a kemikáliák és az átlagos vízhozamcsökkenés miatt pusztultak a pénzesek és márnák, a még változékonyabbá vált meder miatt pedig a legtöbb helyen sokáig nem tudtak megmaradni a nagyvízkor felúszó halacskák. Vagy 5 éven keresztül a kövi csík volt egyetlen képviselõje a halfaunának (laikus tapasztalatom szerint). A rákok is megmaradtak, bár akkora hatalmas rákokkal, mint régen már nem lehetett találkozni.
Most még jó hír: tavaly találtam a patakban egy olyan "tavat", melyben nyüzsögtek a kis pénzesek. Kb. egy évre rá, múlt vasárnap újra elmentem halakat nézni és nagy örömömre a legtöbb "tóban" láttam (olyan "süldõ" méretûeket meg kisebbeket). Nagyot, felnõttet még nem. Üröm az örömben most ez a szúnyogirtás -remélem, a vízi és a változatos rovarfauna komolyabb veszteség nélkül mindenütt megússza!
Meg a méheink is! Búcsúzom is, holnap korán kell kelnem.

Szegényeim :-((( Sajnos a viharoknak van áldozatuk, nálunk is volt az erdõgyilkos ciklon után sok kis halott madárka. :-((
De tényleg ez az élet rendje, a Természet nem néz semmit, csak megy a maga törvényei szerint tovább.

Noli talált, süllyedt, madárfióka szeme.
Nem mosolygok, szomorú aktualitás, makrós sétámnál találtam a medencében, testvérével együtt belefulladt. Meglepõ mert ilyen még nem történt mióta itt lakom. Mikor pottyantak bele nem tudom, talán a reggeli zivatarban. Nem "ismerõsök" mint a "házirigó" fiókái, azok már nagyobbak. A halál a legtermészetesebb dolog a világon, "élni életveszélyes" a világot benépesítõ lények próbálnak túlélni, van aki rajtaveszt. A halál életünk része, de csak az nézze meg Link aki nem rendül meg két halott madárfióka látványától.

Én egy csigaház bejáratára tippelek, vagy valami állatka szemére, esetleg egy tó a Titánon.

Igen... És ezzel szép apró kis csapásokkal vágjuk tovább a fát magunk alatt...:-(
Ha senki nem tudatosítja a döntéshozókban az ilyesmit és senki nem tanítja meg erre a "civileket", akkor már úgyis mindegy... Megint akkor fog eszébe jutni a világnak a probléma, amikor már visszafordíthatatlan lesz.
Örök mementóul két szívfájdító felvétel az 1936-ban kihalt tasmán tigrisrõl:
Link
Link

Képrejtvény, ki mire tippel?

Természetesen igazad van! Én kérek elnézést!
Elragadtattam magam.
És még1x köszi a megfejtést!!!

Link
Link

A mit??

El-el...én is azért merek itt "lubickolni"......gondolom a waldent szabják rá ...

Köszi.
Agrármérnök barátunk eltûnt, reméljük, hamarosan felbukkan..

A szárny irizáció nem számít a meghatározásban, az erezet annál inkább. ...
Ellenben pont e fórumban talán "kis mocsoknak" azért ne nevezzük.. ..valóban nagyon gyötrõ a melegvérû emlõsökre, ám csak kitûnõen használja ki a biofizikai adottságait, hatékony parazita,jól adaptálódott a környezeti lehetõségekhez és egyébként is..a parazitoizmus az evolúciós fejlõdés egyik legjobb "know-how" vagy "K+F" mûhelyfogása.. ...

Hari:a pacidat is ezek szállták meg és épp a szúnyogirtásnál is használt piretrinszármazék emulziók a bevett vegyi védekezés hatékonyabb eszközei...de errõl közös óvári agrármérnök barátunk többet tudna konkrétan mondani..

Szegény paci, már a bögöly nem is elég, amitõl szenvedjen...
Érdekes, hogy életem cirka elsõ 20 évében nem is tudtam ennek a kis mocsoknak a létezésérõl (pedig addig sem városban laktam )

Egyébként ez volt a másik tippem, sajnos a pacim körül felhõk szoktak lenni belõle. Amint lesz pénzem, veszek neki valami szert, ami távoltartja ezeket a jószágokat.

Tényleg ez lesz az: Link
Pontosan ilyen!

Igaz, a põcsíknek is szívókorongja van..
Ez lehet az a kicsiny legyecske, amely bosszantja a pacimat is. Vajon mi lehet hatásos távoltartására?

Na ilyesmi! Könnyen lehet, hogy ez az! A színe nekem mondjuk a képen kicsit túl szines, de ezt leszámítva minden stimmel! Ez lehet az!
Köszi!

Kép nélkül nagyjából tût keresünk a légyalakúak (helyesebben, mivel ilyen rend,hogy "legyek" nincs)a rövidcsápú kétszárnyúak szénkazalnyi nagyságú alrendjében.. ...a leírás alapján nem éppen egy szívó-nyaló szájszervvel megáldott kicsikérõl lehet szó , vagyis szúró-szívó dipterát keresnénk...a nehezen gyógyuló csípéshely a szuronyos istállólégyre (Stomoxys calcitrans) utal
kb. sima házilégynél kisebb, de jellegzetes szívókorong helyett szúrószájszerve van.. Link
Kedvelt módszere lovakon, szarvasmarhán, kutyán stb., hogy sebesre szúrja az állat kiszemelt testrészeit (fül,nyak) és rendszeresen visszajár táplálkozni.A méreganyaga nehezen szívódik fel,gyulladást, nehezen gyógyuló hámsebet okoz, amit a bevitt fertõzõ baktériumok csak felerõsítenek.

Értem! Azt biztos, hogy nem fényesek. Hagyományos legyet képzeld le, csak fele akkora (tehát fekete-fehér(sárgás) színkombináció). A csapatban járást nem tudom pontosan, de inkább egyesével jönnek az eddigi megfigyelésem alapján, bár ebben most nagyon nem vagyok biztos...

Vannak kisebb méretûek is. Pl. az esõthozó põcsík is. A marhabögöly pl. kb. a duplája.

Esteleg nem nagy csoportokban szoktak repkedni, fényesek, szinte cikáznak?

Szerintem nem, mert az én alanyom a "hagyományos légy" -nek a fele méretileg, ez pedig ha jól gondolom inkább a min. duplája. Alig lehet ezeket elkapni is, de ha 1x sikerül esküszöm lefotózom. Azért köszönöm! És másoknak is köszi az infókat!

Ezek nem nagyon csípnek, csak borzasztó kellemetlenek, mikor az õszi túra után este még az alsónadrágodból is kerülnek elõ.

Esetleg põcsiklégy? Link

JESSZUSOM! MI EZ??? Nem, szerencsére nem! Ezek tényleg olyanok mint a légy, csak kisebb, és olyan "csípõ-fegyvere" van mint a szúnyognak (tehát nem az a hagyományos tapadókoronghoz hasonlatos -bocsi nem nagyon tudom jobban körülírni...)

Esetleg õ(k)??? Link

Dettó így jártam. Tele vagyok vörös feldagadt foltokkal. Eperszedés közben támadtak meg.

Kevés az esély,hogy a megyei vagy helyi önkormányzatok vagy az illetékes állami hivatalok közszolgái valaha hallottak volna ezekrõl az ökológiai dinamikai folyamatokról vagy ismernék a háttér törvényszerûségeket.Emellett nehéz lenne kommunikálni a gyors eredményt váró átlag állampolgárnak,hogy türelem....sajnos...

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni. Milyen jószág lehet az, ami kb. úgy néz ki mint a hagyományos légy, de fele akkora és abban viszont a szúnyogra hasonlít, hogy neki is van egy szívókája, amivel úgy be tudja oltani az embert, hogy a helyén akár hónapokig(!) tartó vörös folt marad, ami irtó ronda és nagyon viszket. Hihetetlen lassan gyógyul tehát. Több évvel ezelõtt volt elõször, hogy egyik nyáron ezek megjelentek. Elég csúnyán néztem ki hónapokon keresztül ott ahol megcsíptek. Több év után most megint megjelentek, és ma derült csak ki, hogy több munkatársam is összefutott velük. Az egyiknek még a bokája is feldagadt, a másiknak, sok apró hólyagból álló csípésnyom volt látható az ujján. Nekem most egy ilyen csípés a sípcsontomon figyel: kb. 2 forintos nagyságú, izzóan vörös, és marhára viszket. Egy másik a bal karomon éktelenkedik, az meg olyan mintha agyonvakartam volna (pedig nem nagyon bántottam). Ez még(!) nem annyira vörös, de szerintem be fog ez is durvulni! Szóval tudja valaki, hogy milyen dögök ezek???
És lehet valamivel ellenük védekezni a szokásos dolgokon kívül (off, stb...) Ha már megcsípett, mivel lehet leghatékonyabban kezelni! Elõre is köszönöm a válaszokat!

Lehet, hogy akik elrendelik az irtásokat ilyen esetekben, azok nem hallottak az összeomló túlduzzadt populációkról?

Úgy tûnik a régi kedves mogyoróskai mondóka, mely a kevéske kenyérrõl szól, most a rovarfaunára is igaz lesz egy nemzedéknyi idõre... [esõ] patakmenti kisérõ üde rétek..pompás ..gondolom az Arka-patak kies völgye se marad ki..és ahogy Noli írta, épp ezek biológiai változatossága, ami kiemelten értékes..
A természetes piretrin (krizanteumsav+piretrol) egyébként a margitvirág(krizantémok) nemzetségbõl nyert természetes anyag, amit ma már szintetikusan állítanak elõ (pl. mert így nem érzékeny a fénybontásra)..de a hatóanyag erõs idegméreg (Na-ion permeábilitás gátló többek közt)és nem válogat..itt is a kijuttatott dózis aránya ami döntõ és a szórási módszer..egy hektárra 0,5-0,8 l hatóanyagot szórnak ki valamilyen hordozóanyagban higítva..vagyis a testtömeghez arányítva a tyúkjaid alig mérhetõ dózisban veszik majd fel...ráadásul elég jól lebomlik és a bélsárral távozik..nagy testû haszonállatokon közvetlen bõremulzióként is használjék kullancsok és egyéb gyötrõrovarok ellen..a méheidre (halakra, vizi élõlényekre) viszont nagyon veszélyes idegméreg!az MGSZH által jóváhagyott kísérõlap is errõl tanúskodik..én a pár óránál jóval elõvigyázatosabb lennék...idõjárás függõ is, mennyi ideig hat, de 24 óra puffer idõ jogosnak tûnik...
az egész kémiai irtás csak a többi kétszárnyú és egyéb rovar nemzetségek irtására jó kb., a kémiai irtás hatékonyságának vizsgálatai se festenek túl jó képet az eredményességrõl..eleve nem a kifejlett egyedekre, hanem a lárvák ellen kellene védekezni a specifikus biológiai irtással...ha már irtunk..ami az árvizzel sújtott területeken jogos is lehet, annyi gyötrelem után..bár én inkább hagynám érvényesülni a populációdinamika törvényeit...

Szépek a fügéid! Úgy látom, ez az "ujjas" fajta.
Félig Floonak is írva:
Az enyémek még egész kicsik, bár jó mélyen lettek eldugva, némelyik a föld alól hozott hajtást. Csak pár darab nem hajtott ki, amit a városból hoztam.

Lakótelepi fák...
Ez a virágzó melyik fa? Sajnos szúnyoghálón át tudtam csak lefotózni. Link
Ezt sem tudom. Link
Bodza. Link
Koronaakác? Link
Hársok. Link
Idõs platánok a háttérben. Link

A fügéim pár napja. Link Link

Pár napja itt is volt repgépes permetezés. Mit szórtak nem tudom, a szúnyogok száma látszólag nem csökkent, de van változás mert kisebbek, ezért látszólag fiatalabbak repkednek. A megszokott "elhullási sûrûséghez képest" több (cincér-méretnél nagyobb) elhullott szárnyas/kitinszárnyfedõs rovart találtam, megritkultak a legyek (közülük a kapitális testméretûek mozognak a kicsik eltûntek), darazsakat az esõzések óta csak elvétve láttam, a rep.permetezés óta még egyet sem. Szubjektív érzés: érdekesen "szárazak" a szúnyogok. Talán szokatlan a meghatározás - máskor egy szúnyog "elkenõdött" az ember ujja alatt, most furcsa módon szinte száraz szalmaszálként érzékeltem ujjam alatt elmorzsolódó testüket (a tetragnatha lábának volt hasonló, száraz fûszálra emlékeztetõ hûvös tapintása)
Ui: "igazi" katicát, harlekint és rokonfajait már az esõk elõtt is keveset láttam. Volt egy "rajzás", ami hamar megritkult. (Utoljára a laptopra telepedett katica makro-széria idejében láttam gyakrabban, akkor sem sokat)

Nálunk a lakótelepen kitinszintézis-gátlóval permeteztek mindent végig, nem is látni azóta más rovart, mint a szúnyogokat, legyeket, akik nem kaptak belõle... A katicák egy az egyben eltûntek, nem csak a harlekinek, hanem a többi is. Már egy nyamvadt káposztalepke sincs... Mindezt a hülye gesztenyék és az aknázómoly miatt... Persze nem csak a gesztenyéket fújták le, hanem a fenyõket, más fákat is, mivel nem csak rovarirtót, hanem valami gombaellenes szert is kifújtak egyszerre (keverékben)...
Ha belegondolok abba, hogy pont a patakmenti rétek gazdag rovarvilága mit kap Mogyoróskán, nagyon csúnyákat tudnék mondani. Durva az, hogy nálunk még csak nem is terjeszt pl. maláriát a szúnyog, így tényleg meg tudom, hogy egy erdei kis faluban mi a frásznak kell irtani.

Hogy leginkább a patak menti rétek kapnának belõle, arra csak a terület nagyságából (Mogyoróska: 192 ha, Háromhuta: 1 ha) következtetek. Lehet hogy az 5-10 méter védõtávolságot be fogják tartani (a háromhutai 1 ha így kicsit érthetõbb), de akkor meg még feleslegesebb az egész, ha pusztán a szúnyogirtás szemszögébõl nézzük.
Egy nagyobb méhész úgy tájékoztatott minket, hogy hajnalban a kijárónyílásokat be kell zárjuk és a kaptár tetejét kell felnyitnunk, hogy a rácson át lélegezhessenek. Amikor aztán jön a helikopter, le kell csukjuk a kaptártetõt is. Ez van reggel. Este, ha nincs kifejezetten hideg idõ, sajnos nem sokat lehet tenni, Egyelõre mi még a szerencsésebbek közé tartozunk, de az idõjárással változhat még a terv.
Az idõtartamot tekintve ismerõsünk azt mondta, hogy pár óráig kell õket zárva tartani. Tulajdonképpen meddig tart a hatása? Mondjuk a virágra hullt permet meddig képes kifejteni gyilkos hatását? Halaknak, madaraknak biztos nem árt? Tyúkjaink is rengeteg rovart esznek és kertünk végében pont van egy lápa (lapály), kis patakocskával. Remélem, a kertek végét nem fogják behinteni.
Az Hernád völgyében indokoltnak tartom a szúnyogírtást, de itt bosszant ez a felesleges pusztítás, fõleg hogy közpénzen teszik
Amit a hutaiakkal csinálnak egyetlen(!), a többi faluétól garantáltan elszigetelt hektár miatt, az pedig már végképp felháborít!

Szintetikus piretrin alapú általános kémiai rovarölõ szer.Igen hatékony és gyors, fõleg mivel ULV módszerrel, 20 mikronos permetben fogják kiszórni.Gyakorlatilag ennek köszönhetõen a cseppek vékony fóliakén borulnak rá mindenre.Mivel nem szelektív hatású (érdekes lenne mondjuk...)így amit elkap a permet, az pusztulni fog a toxintól.Köztük számos értékes és védett rovarfaj is.A méheidre - ha vannak - különösen veszélyes, két-három napra a kaptárakat el kell vinni a permetezett területrõl.Az is nagy ötlet, ha a vízfolyásokat fogják benyomni vele, a volt KvVM miniszteri rendelete kötelezõ 5-10 m(?) védõtávolságot ír elõ az élõvizektõl.Tehát egy zempléni patakvölgyet sem lehet közvetlenül megszórni.Na el lehet képzelni ez, hogy kivitelezhetõ...éljen a hatékony kémiai irtás!