Meteorológiai esélylatolgatások

Bizony, valahogy nem az igazi az idei fiúcska-kezdemény.
Tavasszal is hitetlen voltam, igaz még ezt sem vártam.
Most kialakult, ám valóban nem egyértelmû (lehet ki sem alakul az öt hónapos szükségesség, ha igen is, gyengus lesz: Link ), íme az elmúlt egy hónap, globális SST-anomália:
2009.09.07.: Link
2009.10.05.: Link

Így a nyáron-kora õszön jelentkezõ idõszak egyik közvetett folyománya, az igen gyér atlanti-óceáni hurrikánszezon miatti erõteljes hõkicserélõdés hiánya az északi (30°feletti) térségek erõs negatív anomáliahajlamát adta és adhatja.

Ennek hatása volt az igen erõs káésõ nyári-kora õszi atlanti anticiklon-hajlam.

Kíváncsian várom a peremfeltételek folytatását.

Közben kicsit más - noha nem azért hogy elkalandozzunk errõl a jó témáról

El Nino
Elmúlt bõ egy hónap tengervíz hõmérsékleti anomália animációja - keresztmetszet:
Link
Nino régiók:
Link
Kicsit olyan, mintha gyengülgetne.
Az 1-es, 2-es körzet (ez van közel Közép-Amerikai régióhoz, a 4-es körzet a Fülöp-szigetek felé van) területén egyre inkább úgy tûnik, mintha hûlne a tengervíz.
Érdekes fordulatot vethet - közvetett hatásként - esetleg, ha pont a téli idõszakra mégis visszatér egy neutrális állapotba. Ugye hivatalosan még nem El Nino, hiszen ahhoz az kell hogy decemberig kellõen meleg legyen a Nino 3.4 régió tengervíz hõmérséklete.
Link

Hát igen itt van némi képzavar, bár úgy január-februárra letisztul. Nem tudom, talán ami ott enyhe pozitív anomália, az errefelé még jócskán hidegnek számít, de ez csak blöff. Vagy havasabb, csapadékosabb és ezért ritkábbak az ilyen szélességen általában gyakori farkasordító fagyok. De a negatív NAO a mediterrán térséget öntözi, úgy tudom, úgyhogy ez se valami nagy indok, szóval nem tudom. Viszont negatív NAO index esetén a Grönland Eu kontraszt indokolt.

Szerk.: megelõztek

1942 januárjában is a negatív hõmérsékleti anomália középpontja valahol a balti államok környékén volt és közben Grönlandon pozitív volt a hõmérsékleti anomália. 2006 januárjára is ha visszagondolsz, ott is az volt, hogy Eurázsiában elég hideg volt, miközben a sarkvidék Eurázsia felõli oldalán rekord meleg volt.
Ugyanaz a hideg a magasabb szélességeken, és a közepes szélességeken más-más hõmérsékleti anomáliát okozna.

Ráadásul van rá példa, hogy a hidegnek nem kell hosszú idõn át fenn halmozódnia valahol (Grönland, sarkvidék, Szibéria...). Elég, ha adott pár napban amikor kellõ hideg megjelenik fent valahol, jön egy olyan makroszinoptikus elrendezõdés, amelyben "lerántódik", aztán pár napig a környékünk "kóvájog", generál egy sekély ciklont, tovább marad, stb...
Hányszor volt arra is példa, hogy nagy mennyiségû hideg volt a magasabb szélességeken de nálunk meg pozitív hõmérsékleti anomáliával zárult egy-egy hónap.

Link Továbbra sem 100% a 11-e után kezdõdõ drasztikus makro kép átrendezõdés, de igen valószínû. Szezonrekordok tömkelege, ill. akár szilárd halmazállapotú csapadék megpillantásának az esélye is benne lehet a helyzetben, fõként a dombtetõkön ill. éjszaka, persze ha marad ez az elárasztásos forgatókönyv. Kicsit 2003 okt 23-24-re emlékeztet.

Vigyázz, ez nem frissül 2 napja:
Link

Ez számomra logikus, csak az nem, hogy akkor ÉK Európa miért pozitív anomáliájú?
Valahol fel kell halmozódnia annak a hidegnek, ami Európára ilyen hatással van.

Lényegében igazad van, jó lenne egy európai összehasonlítás, de szegény ember vízzel fõz
Azért a hazai is sokat elárul, fõleg, amikor nem határmezsgyén mozog. A már említett idén februári elõre É-Európára (svéd, finn, é-ny orosz) -4 fokos negatív anomáliával számolt. Amennyire figyeltem, ez azért havi szinten biztos nem valósult meg
Szóval a már említett hiányosságok miatt könnyen lehet ilyen elõrét készíteni, mert nehéz kontrolálni, de azért szélsõségek esetén kiszûrhetõ.

Grönland pozitív, míg Európa negatív, ha negatív a NAO index, szerintem a modell erre számít. Azért ÉK pozitív anomáliáját ez esetben én sem értem, tényleg fura, hogy pont a klasszikus értelemben vett EU produkálja a legnagyobb anomáliát. Viszont februárra már elég komoly negatív anomália alalkulna ki messze keleten is, míg a nem havi lebontású térkép összességében még jobban teríti a negatív anomáliát messze keletre is, ami stabil, az a grönlandi pozitív anomália. Tehát ha némi képzavarral is de szerintem most negatív téli NAO index - el kalkulál a modell, és ebbõl is kitûnik Grönland stabil pozitív anomáliája, amely elõrevetíthet hidegebb európai telet, illetve nedvesebb mediterránumot esetleg jókora medes lehetõségekkel.

Ha jól tudom, akkor a negatív NAO index blocking esetében meridionális irányítás révén erõs alkalmi hidegbetöréseket produkálhat, ha pedig ez medet generál, úgy az pumpálhat némi meleg és nedves levegõt a kelet-eu-i síkság téréségébe, ha ez a térség játssza az elõoldal szerepét. Az itt nehezen kibontakozó negatív anomáliát (noha a pozitivitás sem tûnik kiugrónak) viszont esetleg magyarázhatja a felhõsebb és csapadékosabb (idõvel havasabb) idõjárás, amely megakadályozza a bitang alacsony T-k gyakoriságát (amelyek az itteni átlagban benne foglaltatnak), így csak idõvel, a hótakaró fokozatos felhalmozódásával jönnének el a kemény fagyok errefelé úgy kb. január közepétõl.

Mindenesetre ez csak egy lehetséges értelmezés, a magam részérõl még csak ismerkedem a komolyabb dolgokkal, javítsatok ki, ha tévednék fogalmilag. Magam is tisztában vagyok a hosszútávú szezonális elõrék hektikusságával, ezért ez csupán egy lehetséges forgatókönyv. De azért a grönlandi pozitív anomália elég szembeötlõ, ez negatív NAO indexet jelenthet, ami pedig hideg eu-i tél lehetõsõgét vetheti fel.

Neked megvannak az eu-ai anomáliák hónapokra lebontva? Ez nagyon jó, pont ez kellett volna a múltkor, mert ugye épp az volt a gond, h finoman szólva nem igazán jó csak a magyar anomáliával összevetni egy euro-atlanti térségre elõrejelzett több hónapos anomáliát, hisz nagytérségi szinten még nagyjából elfogadható is lehet, miközben egy ilyen incuri-pincui országban mint a miénk nem vált be, mert 300-400 km-rel ny-abbra vagy k-ebbre volt pl. a valóságban az anomália nem pedig ott ahová a modell várta. Kb. olyen ez, mintha egy régiós figyelõrét egyetlen településsel igen-nem kapcsolókkal reprezentálnánk...Pl. Volt zivatar Orosházán? 1:Igen, 2: Nem Így pl. a Békéscsabai SC-t nem is látnánk, és azt mondanánk hogy pocsék volt a figyelõre a Dél-Alföldre)

Mindenesetre, így, hogy sikerült megtalálnod az eu-i anomáliákat ez már sokkal korrektebb összevetés, mit ha csak a magyarországival erõlködnénk, de sajnos ahogy írod így sem túl jó a modell , reméljük, hogy a folyamtos fejlesztés hatására évrõl évre közelebb lesz a valósághoz.

Az általad belinkelt hosszútávú szerintem megzavarodott. Mitõl lenne az átlagosnál 1 fokkal hidegebb a tél Európában, ha Északon, ÉK-en az átlagosnál melegebbet vár. Ráadásul Grönland keleti részére jelentõsen melegebbet az átlagnál. Úgy tûnik, mintha csak úgy hipp-hopp, kihûlne a kontinens közepe.
A már sokat emlegetett napfolthiány miatt akár ez is megtörténhetne, de akkor Grönlandot, no meg az északi részeken hatványozottan kellene ennek érvényesülnie.

Ezek a hosszútávúak játéknak érdekesek, ám szinte csak véletlenszerû a beválása.
Tavaly november 23-án lementettem egyet, az alapvetõen bevált.
Decembert az átlagnál kissé melegebbre tette (0,0-0,5), 1 fokkal volt melegebb. Januárt hidegebbre, és hasonlóan alakult. Februárnál szinte pontosan eltalálta, márciusnál melegebbet jelzett, a valóságban kicsit hûvösebb lett. Áprilisnál az irányt eltalálta, de az elõrejelzettnél jóval melegebb lett, míg május szinte pontosan megfelelt az elõrejelzéseknek. Ez így kb: 75%-os beválás, ami kitûnõ.
Aztán lementettem egy február 2-án kiadottat. No, az jelentõs bukta volt. A februárt 2 fokkal hidegebbre várta, ehelyett melegebb lett. A március kb. jó volt. Az áprilisnál hasonló volt a helyzet a korábbival, május melegebb lett az elõrejelzettnél, június lényegében bevált, viszont júliusra gyengén hûvösebbet jelzett, de melegebb lett. Összességében 50%, ami még nem lenne rossz, de elgondolkodtató, hogy éppen a legközelebbi február esetében hibázott ekkorát.
Ha hozzáteszem, hogy tavaly szeptemberben az átlagosnál hidegebb telet várt, és melegebb lett, akkor még inkább csak játéknak tûnik. Azt sajnos nem mentettem le, így pontosabbat nem tudok, csak emlékszem a jellegre.
Éppen ezért mondom, hogy az ilyen hosszútávúaknál a statisztikai alapúak még mindig jobban bejönnek.
Nekem a legutóbbi 3 évem ezt igazolja. 3 évvel ezelõtt sokan leszóltak, amikor ezen a fórumon jeleztem, hogy valószínûleg lezárult egy hidegebb idõszak - 5 egymást követõ tél volt az átlagnál hidegebb -, és egy meleg periódus várható, amelyben lesz kiugróan meleg tél is. Azt persze ez alapján nem lehetett megmondani, hogy éppen a soron következõ lesz a kiugróan meleg, de a tendencia igazolódott.
Most viszont ez a módszer is bajban van Elvben még folytatódnia kellene az átlagnál melegebb teleknek, viszont a napfolthiány elindíthat egy másik tendenciát. Mivel 1 éve alig volt napfolt, ennek már érvényesülnie kellene, miközben a periódusosrendszer alapján még melegebb teleknek kellene következni, legalább 2-3-nak, közte egy kiugróan melegnek.

Nagy az É-D -i nyitottság!Van némi összefüggés is Európa és Amerika között.Fõleg a téli idõjárásban.Ezt tudjuk nagyon jól,sajnos.

Még azért szelidülhet az egész az utolsó pillanatban is.És lehet belõle 5-6 fokos visszaesés is,ami eredményezhet még 20 fokokat is.

Hát mondjuk erõs lehülésrõl én se beszéltem...de jelentõsrõl mindenképp...10 fok csökkenés azért nem kevés,akár erõsnek is mondható!Ez az USA ügy..meg van miért is billen arra a hidegmag,ha jól tudom irták is páran hogy ez az orográfia miatt is van h oda jobban behatol a hideg!

Olvass vissza! Olyan lehûlésekrõl írtunk, ami be is következett, több helyen azt is kiemelve, hogy számíthatunk még melegebb napokra! Másrészt a hosszútávú "latolgatások" nem mindig jönnek csont nélkül...
Egyre jobban kirajzolódik, Link hogy a pénteki hidegfrontot követõen egy újabb hideg öblítéssel számolhatunk. Mindez egy Balti-tenger feletti középpontú ciklon áramlási rendszerében valósulhatna meg. Fontos megemlíteni, hogy a lehûlés mellett most Link Link igen nagy az esélye egy csapadékosabb forgatókönyvnek. Hosszú idõ után 850-en ismét vendégünk lehet a 0°C vagy az alatti hõmérséklet, mely 2 méteren ez úgy 10°C-os hõmérséklet csökkenést eredményezne.
Még egy kép Link jól látható, hogy halmozódik a hideg az északi vidékek felett.
Na és a kedvenceim: Link tartja térségünkre a hideg anomáliát. A havi bontásnál Most fordult a kocka, októbert +2 anomáliával adja! Link
Egy biztos, egy érdekes idõszak elõtt állunk, mely akár jelentõs csapadékot is hozhat. Persze tudjuk, ez fenntartással kezelendõ, hiszem, ha már benne van a mérõmben!

U.S.A. egy része szép kis hidegleszakadást kap majd,ami jó kis hóviharokkal járhat majd északon:Link
Mint mindig ,a hideg mag ismét arra billen!
Én még annyira nem kiabálom el ezt a M.o.-i erõs lehülést.
Bár jelentõs lehülés minden bizonnyal meglesz.

Off:Azért nem kell ennyire örülni általában az Alföld nyugati részei is ilyenkor ki veszik részüket...pl ez a térség is,dél kelet meg más tészta ahogy mondod!!
On:Nagyából jól alakulnak a dolgok..végre nem csak majd a T-minek fogják lázba hozni a társaságot,hanem majd a radart is érdemes lesz figyelni!

A lényeg, hogy a tél valszeg nem fog elmaradni, -ahogy az õsz is megérkezett pár hete,-és remélhetõleg néhány vaskos meglepetést is fog tartogatni...ezek közé sorolom a síkvidéki 30-50cm. közötti havat, valamint a -15,-27°C közti T-min. értékeket...ezek szerencsére egy 10 éves perióusban "be szoktak játszani" itt Dny-Dunántúlon! Az Alföld meg tudjuk más tészta...hehe...

Na igen....)
Hál istennek az idei õsszel már párszor el lett kiabálva a hideg. Egyébként sem értem mi az hogy " korábban jöttek az elsõ talajmenti fagyok.." Október elején azért nincs az olyan nagyon korán.És az ország nagyrészén még csak a talaj mentém sem volt fagy. Ami biztos szerdán, csütörtökön szinte késõnyári meleg leszPéntek Hf ,lehûlés. Talán péntek után már tisztábban látni.

Érdekes ez, mert ha ezt elemzem akkor meg elég gyalázatos lehet a helyzet.
Link

A Moszkvai fáklya is sokatmondó:Link
Azaz áteshetünk a ló másik oldalára is akár.De ezek a hirtelen lehülések nem szoktak tartósak lenni ebben az idõszakban nálunk.

Mindenesetre pont jó idõzítés lesz(okt.15. távfûtés)

Az északi térségekben, Norvégiától Oroszországig a fáklya alapján hosszantartó, stabil -és most jön a lényeg:-átl alatti ! hõmérsékletek várhatók a következõ 2 hétben, havazásokkal, kemény éjszakai fagyokkal...azt hiszem az elmúlt évek októberei nem nagyon kecsegtettek ilyen pozitív elõjelekkel. Az elsõ talajmenti fagyok is viszonylag korán megérkeztek hozzánk, DNY-ra is. Még néhány nap, és a hidegebb-hûvösebb levegõ uralma alá fogunk kerülni, remélhetõleg gyakori csapadékkal, s bizony átlag alatti! hõmérsékletekkel. azaz:éljen a Tél!!!

Az idén is elkezdem akkor a diagramot készíteni mint tavaly az elõzõleg emlegetett elõre alapján.
Ha valakinek van valami egyedi kérése szóljon.
342 nap mentése van nálam.


Ilyen volt az elõzõ télen:
Link
Annyit még hozzá, hogy a január végül kb -1-es anomália lett, a február pedig kb +0,5

Egy ideje "töretlenül" figyelem, szinte nap mint nap a modellt. Viszont még a beválását mélyrehatóan soha nem vizsgáltam. Annyit tudok megállapítani, hogy a szeptemberi pozitív anomáliát kb. augusztus elsõ dekádjától adta: Link Egyik napról a másikra váltott a modell negatívból pozitívba szeptembert illetõen (figyeltem...). Ennek fényében, ezt elkönyvelhetjük úgy, hogy kvázi sikerült a modellnek eltalálni a szeptemberi pozitív anomáliát, ez is egy érdekes kérdés! Én azt mondom érdemes és érdekes figyelni ezekre a prognózisokra. Továbbá itt is látható, hogy Bastardi sem az ujjából sz...

Valószínû, h az ECM-bõl van, az szinte majdnem mindig melegebbet ad, ami valljuk be illik is a trendbe Most ha jól emlékszem márciusra ad az átlagostól kissé hidegebbet. A jég, ahogy már salek is linekelte Link jobban áll, mint az elmúlt két évben(07, 0, a 2005-ös szint alatt van kevéssel. Errõl(mármint a jégrõl) inkább az Éghajlatváltozás-ban szoktak/tunk írogatni.

Egyébként ha jól látom, kb. dec-ig nincs nagy különbség a két hosszútávú elõre között, a lényeges eltérés januártól jön.

Link
2008-hoz képest kicsit erõsebb.Bár kevésbé terjeszkedik Szibéria irányába most.Ez nem tudom jelenthet-e valamit.Gondolom igen.

Hogy áll a jegesedés?

(egyébként, ha jól tudom a Met Office seasonal forecast más modell alapján készül, mint ez a másik... talán ECMWF, ha jól emlékszem)

A Met Office rövid állásfoglalása a 2009/2010-es télrõl:

Link

"Preliminary indications continue to suggest that winter temperatures are likely to be near or above average over much of Europe including the UK. Winter 2009/10 is likely to be milder than last year for the UK, but there is still a 1 in 7 chance of a cold winter."

A lényege annyi, hogy Európa nagy részén (beleértve Angliát is, ami minket csak közvetve érinthet) az átlaghoz közeli vagy a feletti hõmérsékleteket várnak. Angliában melegebb telet várnak az elõzõnél, de 1/7 az esélye egy hideg télnek!

Augusztusi elõrejelzés szerint a szeptember/október/november Európában jóval az átlag fölött alakul majd, eddig nem jár messze az igazságtól... Link a csapadékot pedig átlag alattira adja, hát ez sem újdonság már nekünk...

Érdekes, h viszonylag markáns álláspontot képvisel a 3-ai CFS két nagy térségre is több hónapos elõrejelzéseiben.
Az egyik ilyen térség Észak-Amerika ény-i fele, ahol a 2 fokos pozitív anomália is megjelenik : Link elég nagy valószínûséggel :Link Link ill. Link

A másik térség Európa itt negatív anomália(0.5-1 fok) jelentkezik elsõsorban a januárban és februárban: Link ill. havi bontásban: Link

Mindezekhez az eltérésekhez érdemes megnézni, h milyen valószínûséget rendel a modell: Októbertõl decemberig az évszakos normálértékhez képest szignifikáns + vagy - eltérést csak októberre mutat, oda pozitívat. Januártól márciusig szignifikánsan inkább a negatív értékek (évszakos átlagtól való negatív eltérés valószínûsége) mellett teszi le a voksát. Link ill. havi szinten: Link

Akárhogy is nézzük, ezek alapján jelenleg januárra, februárra, legalább egy átlagos vagy az átlagostól hidegebb idõszakra számít a modell a mi térségünkben. Ha ez be is jönne, -ami tudjuk, h közel sem biztos-, maga a megvalósulás több úton is végbe mehet:
Pl.:
1. Úgy, h kevéssel átlag fölötti hosszú idõszakot(4-6 hét) egy keményebb, de rövid nagyon hideg periódus szakít meg(1-3 hét), 2. vagy úgy is, rövidebb keményen átlag fölötti periódusokat, hosszabb átlag alatti idõszakok követnek...
stb stb

Nyílván tudjuk (szubjektíven, vagy részben objektíven), h ez a modell mennyire jó vagy nem jó(ill. h mit várhatunk el tõle), mivel ennyire határozott verziót mutatott ha másért nem az utólagos ellenõrzés miatt is érdemes néha ránézni.


Kíváncsi leszek, h hogyan módosul ez a következõ napokban, ahogy módosulnak a kiindulási feltételek. A 3-án kiadott modelloutputok kezdeti feltételei a szet 23 és okt 2 közötti idõszakra esnek.

Köszönöm a válaszod! Küldtem egy PÜ-t

Tendenciát nézve igen nagy valószínûséggel nem fogják.

Hózápor lehetõsége belátható idõn belül nem látszik, bár az operatív elég furcsán viselkedik 3-4 futás óta.

Hózápor lehetõségét, reálisan nézve nem is nagyon említette volna senki, kivéve szenzáció keresõ, vagy egyéb hiányosságokkal szenvedõ oldalakat.

Tudom de egy kicsit félreértettél. Azt írtam, hogy láttam is az ikont ott meg én sem sem tartottam volna kizártnak! De én még bízom abban hogy "visszaerõsítik" a modellek a lehülés mértékét

Mivel az utóbbi futások gyengítettek a Pénteki(?) lehûlés mértékén az általad említett hózápor ikont felváltotta az erõsen felhõs ég, 18 fokkal...gondolom tudod melyik oldalra gondoltam...

Én 10-dike környékére vártam...na most a modellek szerint ez 13 környékén lenne!Ahogy irtam is engemet most már legjobban a mértéke,tartósága,illetve a csapadék érdekel...de erre várni kell még hogy valamit lehessen is mondani!

Te mire vártad? Én egyébként ugye jövõ péntekre és aznapra volt elõrejelezve (nem itt) hózápor Északkeletre. Szerintem az meglett volna... Meg merem kockáztatni...

Nagyából úgy néz ki tolódik kb 2 napot az a komolyabb lehülés mint ahogy én vártam,de én úgy gondolom be fog következni!!Na most 2-3 nap tévedés még nem vészes Most hogy ez a lehülés milyen tartós tud majd lenni...párosul e majd ehhez egy csapadékosabb idõszak is ez még a jövõ titka!

Szezonális elõrejelzésekkel kapcsolatban

Zoltán68 és valamelyest Derick is szépen leírták a lényeget, véleményem szerint.


Hogy eldönthetõ legyen milyen a modell elõrejelzõi képessége szezonális szinten, ahhoz valóban egy összetettebb vizsgálatra lenne szükség. Anarki megérezte, hogyan is lehetne.

A szakmában vannak bevált gyakorlatok, hogyan is szokás verifikálni az ilyen jellegû modelleket.
Az egyik ilyen vizsgálati szempont, hogy megnézik a modell által elõrejelzett és ténylegesen bekövetkezett értékek közötti eltérést és megnézik, hogy ez hogyan viszonyul ahhoz, ha az éghajlati átlagot adtuk volna elõrejelzésként. Másképpen fogalmazva: a modellel kisebb hibát vétettünk-e, mintha az éghajlati átlagot adtuk volna?

A másik vizsgálati módszer a csúnyán magyarra fordítva anomália-minta-korreláció (PAC) néven ismert korrelációs vizsgálat. Egyszerûen kijelölünk egy térséget és azt nézzük meg, hogy adott térségre elõrejelzett szezonális anomália mennyire "hasonlított" a ténylegesen bekövetkezett anomáliára. (Azt hiszem Anarki is valami ilyesmire akart gondolni...)

Utóbbi verifikálási módszer véleményem szerint elég korrekt a szezonális modellek jóságának vizsgálatára. Ugyanis egy szezonális modell eleve nem fogja tökéletesen visszaadni a középhõmrsékleti értékeket, sõt napi szinten is csak közelíti a valóságot, de pár fokkal eltérhet eleve. Ráadásul mivel ezek a modellek rendszerint nem olyan finom felbontásúak, mint az idõjárás-elõrejelzõ modellek (pl. GFS 0,5°x0,5°-os, a CFS 2,5°x2,5°-os), ezért a "pont jellegû" verifikáció nem hatékony.
Továbbá már korábban is említettük, hogy egy-egy lehûlés, melegedés idõben tolódhat simán egy-két hetet elõre, vagy visszafelé. Ezért az elõrejelzett havi anomália értéke "ugrálhat". Ezért szokás inkább havi csúsztatással nézni a szezonális anomália mezõket. De ha már mindenképpen szeretnénk havi bontásban nézni a dolgokat, akkor ott heti csúsztatással kellene nézni a folyamatokat - nem naptári lezárással - és figyelembe kellene venni az anomáliához rendelt valószínûségeket.
Kvázi, mint mikor a GFS operatív futását elemezzük a GFS fáklyával együtt. Ugye mennyire többre megyünk, ha nem csak az operatívat nézzük, hanem elemezzük hozzá a fáklyát is.

Amikor idõjárás elõrejelzést készítünk, akkor sem rögtön azzal kezdjük, hogy megnézzük hogy 75 óra múlva ad-e csapadékot x helyre a fõfutás és kész, pont. Hanem szépen megnézzük mi a mostani helyzet, ebbõl hogy jutunk el a 75. óra idõszakáig, milyen folyamatok zajlódnak le az elõrejelzések szerint, mennyire bizonytalan a helyzet, merre mehet el a lehûlés, stb... mit mutat a fáklya, mennyire bizonytalan?
Igy máris máshogy fogunk hozzá állni, ha éppen 75 óra múlva mégsem esne az esõ, és nem azt fogjuk hajtogatni, hogy áh sz.r a modell megint nem lett semmi abból, amit 75 órával ezelõtt adott.

"Racionális elvárások kellenének..."

ENS.-eket nézegetve valószínûbbnek tûnik a az AC. diminencia, átlag feletti légnyomásértékekkel, ami csapadékmentes idõt, átlag feletti hõmérsékleteket jelenthet, és a csapadékhiány miatt a ködhajlam is ebben a formában csökken.

Ami érdekes még az északi hemiszféra szintén pozitív hõmérsékleti eltérése az átlagostól, ami szintén a melegebb októbert valószínûsítheti.

Bár van egy nem túl instabil lehetõség is, amikor a kontinens közepére egy erõs anticiklon telepedik. Ez is az igazi õszre jellemzõ...

Hát ez a 4 fokos eltérés az elõrejelzett és bekövetkezett között elég durva egy szélsõséges helyen. Ha ez így van, én is meg vagyok gyõzve, de a reményeim nem szálltak el, hogy tud egy ilyen modell pontos(abb) lenni.
Mindenesetre nagyon jó, hogy energiát fektetsz ennek a kiderítésébe és grafikonokat készítessz. Én is megcsinálnám, csak nekem fogalmam sincs hogyan kéne... Ennek ellenére nagyon érdekel a téma, mint minden olyan dolog, ami még kicsit szürke folt a meteorológia terén.

Ami pedig a közelebbi jövõt illeti, október elsõ harmadában még élvezhetõ lesz a jó idõjárás..., aztán a megszokott õszi instabil makroszinoptikus berendezkedések váltják fel a mostanit. Az õszi hõmérsékletekbõl már kaptunk egy kis ízelítõt, de a komoly õsz szerintem csak október 10-tõl kezdõdik (valószínleg). Aztán, hogy ez milyen hosszú ideig tart majd... és október végén meglesz-e az elsõ havazás, ezt még nem lehet tudni... (mint mindig, van rá egy kis esély)

Link Az október jól néz ki... vénasszonyok nyara!

"A GFS és az ECM is eléggé egyetértésben van abban, hogy 11-14.-e között a szezon elsõ, valószínûleg bõven negatív tartományú T850-es léghullámai fogják elárasztani a Kárpát-medencét."

Legalábbis ami a 2 fõfutást illeti. Ám ezeken is igencsak ûridõben jelenik meg az erõsen negatív hidegöblítés: ECM-nél 240 h-nál, GFS-nél 1 nappal késõbb. (Gondolom erre a lehetséges váltásra gondoltál és nem a jövõ hétvégire.)

ECM fáklyát nem látunk, viszont az ENS tagok alapján azért ennyire nem nyilvánvaló - legalábbis nekem nem - ez az erõsen negatív lehûlés. Már 11-én is 12 fokos a szórás, 12-én már 20 fokos, utána meg még több. Az alja -5, a teteje +15 foknál, ez azért inkább a pozitív tartományba esik, a tagok között egyelõre semmi "csoportosulás" nem látszik. Az ENS átlag mindenesetre egyszer sem megy 0 fok alá.

Ha már így belemélyedtünk a dologba: 204 h-nál rettenetes az eltérés a két fõfutás között. GFS 0, -3 fok, ECM 8-11 fok. Szóval a GFS több mint 10 fokos lehûléssel számol fél nap alatt, míg az ECM egy gyenge érintõfrontot prognosztizál. Nekem az a gyanúm, hogy valahol a kettõ között lesz az igazság, országos viszonylatban 2-6 fok közötti T850-nel.

Ok Koczkás, így már értem a szkepticizmusod. Tavaly én is követtem a kimutatásodat, és ez esetben el kell ismernem, hogy jókora tévedések voltak. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elõrézni, másrészt a blog sem csak arról szólt, hogy a megszokott térképeket mutogatták, számomra például igen értékes eleme az ilyen latolgatásoknak, ha a modell által felvázolt makrohelyzeteket igyekeznek összevetni a múltban már kielemzett, bár egyelõre meglehetõsen szerény idõszakot felölelõ makrohelyzetekkel. Pontosan azért e mankó egyébként, mert a modellek tévedhetnek, de ha olyan eseményláncolat felé mutatnak, amely már a múltban bekövetkezett, értékelhetõségük nõhet. Magam sem úgy tálaltam, hogy ez a tuti, elég elolvasni a kezdõ hozzászólásomat, talán ezért kicsit zavar is már, hogy egyes hozzászólások úgy tekintik, mintha a tutit akartam volna megmondani. Talán abban is félreértésben voltam veled kapcsolatban, hogy nem értettem, miért ne lehetne latolgatni attól, hogy a modellek tévedhetnek, ezért írtam magam is, hogy mivel 100%os modell nincs, akkor meg minek az egész hûhó. Részemrõl a hozzáállásod tisztázott, ha kizárólag a modellek megbízhatósága felõl közelítesz. Egyébként folytassátok, nagyon érdekes!

A jelenlegi erõs lehûlés után, a jövõ hét második felétõl ismét támadásba lendülnek a hideg léghullámok. A GFS és az ECM is eléggé egyetértésben van abban, hogy 11-14.-e között a szezon elsõ ,valószínüleg bõven negatív tartományú T850-es léghullámai fogják elárasztani a Kárpát-medencét. Ha ez bekövetkezik, akkor alig 10°C feletti T-maxok és bizony 0°C alatti T-min-ok is el fognak terjedni hazánkban, lepipálva ezzel az elmúlt jónéhány év enyhe októbereit...

Azért álljunk már meg egy pillanatra! Miért ne lehetne egy "hosszútávú esélylatolgatások" nevû fórumban fizikai törvényeken, matematikai egyenleteken alapuló, folyamatosan fejlõdõ modellre, vagy modellcsomagra hivatkozni? Véleményem szerint lehet! Még akkor is lehet, ha bûnrossz! Miért lehet? Azért amiért minden más modellre lehet hivatkozni egy met. oldalon. Emellett a fejlõdést meg kell vizsgálni, és egy icipici ország T anomáliáját nem lehet összevetni egy Euro-atlanti térségre elõrejelzett anomáliával. Ismétlem, még ha bûnrossz, akkor is lehet rá hivatkozni, hisz ez nem egy állandó valami, hanem egy folyamatosan fejlesztett dolog.

Az a baj, hogy Európára lebontva nem tudok ilyet készíteni mert oda nincsenek meg a bekövetkezett anomália adatok, ha valaki tudja hol érhetõek el akkor azok kellenének hozzá.
Csak viszonylagos pontossággal gondolom ezt is, már mint a bekövetkezett anomáliát, azt is abból, hogy amikor már nagyon közeli volt a hónap végén az elõrejelzés akkor már megközelítõleg pontosak lehettek az elõrék, de ilyesmire gondolsz szerintem:

2008 október elején, novemberre a térképen a legszélsõségesebb hideget a Kelet-európai-síkságra adta kb.-2 fokos negatívra.
Ebbõl egy kb.+ 2 fokos pozitív sikeredett.

Az országban bekövetkezett anomáliát az szolgálattól nézem.

Mivel nem vagyunk kutatók és nem rendelkezünk szuper technikával, ezért ezt ajánlom: Link , ami egészen egyszerû. Két szélsõséges hely... és a köztük lévõ "semleges (0 anomáliás)" választóvonal. Igazából az eredményen nem lepõdnék meg. (sejtem, hogy a legnagyobb eltérések a választóvonal feletti rácsponton lennének)

Amennyiben a két szélsõség felett is ilyen radikális eltérés adódik majd az elõrejelzett és valóságos anomáliák között, akkor én is szkeptikus leszek.

Igazából nincsenek nagy elvárásaim a szezonális modellekkel szemben, nekem már az is tökéletesen elég lenne, hogyha nagy területeket figyelembe véve eltalálná a -/+ anomáliákat... és mondjuk, hogy -/+1,5 fokos eltérés még sikítva belefér a valósághoz képest (de legyünk szigorúak és legyen -/+1 fok).

A valóságban bekövetkezett anomáliákat melyik oldalról szeded le?

Ha elmeséled pontosan, hogy Neked milyen mintavételezés lenne iránymutató, "elõbb-utóbb" megcsinálom 2-3 hónapra vetítve.

Szerintem nem baj, hogy vannak elfogult, szkeptikus és semlegesek vélemények az ügyben. Legalább mindenki képviselteti magát. Az sem baj, hogy szó van róla, inkább errõl folyjon a vita, mint valami értelmetlen dologról.

Én annyit mondanék azért, hogyha már modelleket elemzünk és verifikálunk, akkor a lehetõségekhez képest megfelelõ mintavételt végezzünk el, és ez egy rácspontból lehetetlen. Ez kb. olyan, mintha egy bizonyos terület felett meg akarnám tudni, hogy mekkora a fás szárú növények gyakorisága Magyarországon és kiválasztom Budapestet (vagy egy alföldi pusztát ), mint a mintavétel helyét (egy rácspont). Ebbõl aztán levonhatom a következtetést...
Igaz a fás szárú növények és a +/- anomáliák között van egy árnyalatnyi különbség, de annyi közös van a dologban, hogy egy rácspontból nem látom értelmét messzemenõ következtetéseket levonni. 100%-ban biztos vagyok benne, hogy 1 perc alatt találnék egy olyan pontot az elõrejelzési térképen, ahol hónapokon belül/keresztül 0,5-1 fokos intervallumon ingadozott az elõrejelzett anomália és a valóságban is bekövetkezett az elõrejelzett érték.

Ez pontosan így volt, és ezt már tavaly többször is átbeszéltük, leírtuk-leírtad, hogy mennyit ér. Emlékszem, még egy grafikonod is volt a hónapokat különbözõ színnel megjelenítve. (jó lenne -ha másért nem, a viták eldöntése miatt- ha megcsinálnád idén is).Szerintem felesleges több szót fecsérelni rá. Mondjuk az furcsa, hogy hiába bizonyítod a hatalmas eltéréseket, mégis mindig van/lesz, aki erre hivatkozik....