Meteorológiai esélylatolgatások
JoJack: ECM fáklya letölthetõ valahonnan illetékmentesen? Elismerem, hogy csak az operatív figyelése igencsak elferdítheti a valós (jövõ)képet. Csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mióta rendszeresen figyelem a modelleket, jelentõsen megnõtt a középtávú (8-12 napos) elõrék megbízhatósága, minden fennálló bizonytalanság és buktató ellenére is. Ennek köszönhetõen pld. jobban felkészülhetünk az afféle rendkívüli idõjárási helyzetekre, mint pld. a ´87-es emlékezetes januári napokig tartó havazás és hófúvás volt (ugyanez a helyzet a nyári hõhullámokkal). Úgyhogy - rózsaszín szemüveg modell-ügyben nálam nuku, csak tudós kollégáink elõtt kívántam fõt hajtani
Ennyire azért ne rugaszkodjunk el szerintem...300 h-nál az ECM fõfutás mutatott egy helyzetet, aztán jó pár napig teljesen mást, tehát nagyon jól és elsõként fogta meg a helyzetet a modell
Biztosan találnánk a GFS-nél is olyan +384 h-s elõrejelzést, ami végül bejött.
Ez kb. olyan volt, mintha én erre Link azt mondanám: a GFS nagyon jól elõrejelezte a dolgot, csak 1-2 napot és 200 km-t tévedett, miközben az ECM-nek köze nem volt hozzá
Nem tagadom, hogy a kényes szituációkban az ECM általában jobb, mint a GFS, de kicsit már túl van sztárolva a modell. Láttunk ECM-fáklyát annak idején? Nem. Lehetséges, hogy az a fõfutás, ami kiválóan elõrejelezte a +300 h-s állapotot, egy szélsõséges verziót képviselt az akkori fáklyán? Igen. Elnézést, hogy kissé eltértem a fórum témájától, de ezt le kellett írnom. Csak a tisztánlátás végett.
Biztosan találnánk a GFS-nél is olyan +384 h-s elõrejelzést, ami végül bejött.
Ez kb. olyan volt, mintha én erre Link azt mondanám: a GFS nagyon jól elõrejelezte a dolgot, csak 1-2 napot és 200 km-t tévedett, miközben az ECM-nek köze nem volt hozzá
Nem tagadom, hogy a kényes szituációkban az ECM általában jobb, mint a GFS, de kicsit már túl van sztárolva a modell. Láttunk ECM-fáklyát annak idején? Nem. Lehetséges, hogy az a fõfutás, ami kiválóan elõrejelezte a +300 h-s állapotot, egy szélsõséges verziót képviselt az akkori fáklyán? Igen. Elnézést, hogy kissé eltértem a fórum témájától, de ezt le kellett írnom. Csak a tisztánlátás végett.
Így van, az ECM a tavalyi bizonytalankodása után az idén teljesen mást képet mutathat magáról.
Ahogy az idõjárás alakulása is az elmúlt két télbe forduláskor.
Ahogy az idõjárás alakulása is az elmúlt két télbe forduláskor.
Ha a hó legvégén valóban megtörténne a masszív hidegleszakadás, ez egy újabb nagy + pont lenne az ECM-nek. Ez a modell ugyanis már majd egy hete felvetette ezt a lehetõséget (ez akkor még jócskán 300 óra körül volt!). A friss GFS fáklya szerint a "masszív skandi - AC peremén leszakadó hideg" szcenárió esélyei jelentõsen megnõttek. Mivel egyúttal kevés csapit mutat, így a hideg nyugalomba jutását követõen valószínûnek tartom síkvidéken is a -3 - -6 fokos hajnali fagyokat 2 m magasságban.
Egyre több tag megy le a földszintre. Lehet november elején újra kopogtat a tél? Stabilan tartja a november eleji lehülés lehetõségét a fáklya. Hétvégére már biztosabbat tudunk.
CSak lassan...tessék az ECM-t is figyelni!Ezért is mondtam még nem merek semmit ki jelenteni...mert még se nem tudjuk mértékét,sem tartóságát a lehetséges lehülésnek!Minden esetre több napja rajzolodik h lesz lehülés november elején...a többi részlet majd a jövõben derülhet ki!Amúgy h már linkeljek is akkor
Link
Hüjeség most h igy linkeltem ugye egy futást...de csak mutatni akarom h jelenleg mivel kalkulál az ECM...várni kell még vele h bármit ki lehessen jelenti komolyabban!
Link
Hüjeség most h igy linkeltem ugye egy futást...de csak mutatni akarom h jelenleg mivel kalkulál az ECM...várni kell még vele h bármit ki lehessen jelenti komolyabban!
300 óra felett én inkább az amerikai kontinenst, annak is ÉK-i részeit elárasztó hideg légtömegeket látok! Mi csak egy piciny ízelítõt kapnánk, aztán gyorsan visszamelegednénk. Persze ez még ûrtávlat.
Még mindég nem merek semmi komolyabbat kijelenteni...de ahogy már irtam pár napja...rajzolódik lassan novembere elejére egy szép hidegbetörés...kiváncsi leszek a következõ napokban a modell futásokra!
Hát az ECM fõfutás keményre sikeredett...jövõ hét végére nyakunkba zúdítaná a telet...-10°C körüli-alatti? T850-nel. Kérdés, hogy fel tud-e épülni az a masszív Skandináv Ac, melynek keleti oldalán lefolyna hozzánk a Sarkvidék immáron igazán télies lehellete...
Sajnos nem tudom, az a tél volt-e az, mint amit leírtam, de a 95-96 -os télre kivételesen emlékszem valamelyest, mert abban az évben koptattam a Soproni Egyetem padjait, és életem elsõ (és egyelõre utolsó) hózivatarja is ahhoz az évhez és városhoz kötõdik.
Megtapasztaltam, mennyivel mozgalmasabb ott az élet idõjárás szempontjából még télen is. 
Egy tény, Usrin: az egy nagyon jó kis tél volt, és könnyen lehet, hogy amit meséltem, az is azon a télen teljesült
Egy tény, Usrin: az egy nagyon jó kis tél volt, és könnyen lehet, hogy amit meséltem, az is azon a télen teljesült
A bonyolító tényezõ az lehet, amit Gambuc írt: nevezetesen, hogy az északi féltekén nemcsak a sarkvidék, hanem Szibéria is komoly forrása a hideg légtömegeknek. Ez jó kis csavart vihet a történetbe, mert pl. egy kora õszi, Ázsiát eltaláló hidegleszakadás ugyan veszteség a sarki hideg légtömeg számára, nyugalomba jutása után viszont elõsegítheti Szibéria gyorsabb, erõsebb lehûlését... ezek után már csak a makroszinoptikus felálláson múlik, hogy a mi telünkre pozitív vagy negatív a hatás.
Tény, hogy az egyes õszi és téli hónapok magyarországi középhõmérséklete között nincs közvetlen összefüggés. Pár éve megpróbáltam az összes lehetséges hónap-pár hõmérsékleteire kiszámítani a korrelációt (a 100 éves OMSZ adatsor alapján), de azt kellett elkönyvelnem, hogy nincs ilyen kapcsolat. Pl. átlagnál hidegebb októbert gyakorlatilag ugyanolyan eséllyel követ enyhe tél, mint meleg októbert.
Viszont az is valószínû, hogy a "száraz" számok helyett érdemesebb lenne a konkrét idõjárási helyzeteket áttekinteni. A korai hidegleszakadások mértéke, iránya azért komolyan változik évrõl évre, és ez mindenképp visszahat a hidegfelhalmozódásra. Csak mivel a "leszakadás" bárhová történhet, ill. könnyen megeshet, hogy nálunk csak pár napnyi hideget okoz, a hazai havi középhõmérséklet erre nem a legjobb mérce.
Egyébként szerintem Neofita1 is 1995-96-ra gondolt... ami számomra is az ideális tél azok közül, amiket eddig átéltem. Azért a témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy az a szezon inkább a hideg és a hó tartósságával írta be magát a nagykönyvbe, nem az extrém hidegbetöréseivel és hõmérsékleti rekordjaival (bár abból is akadt néhány). Akkor is sokszor olyan idõjárási helyzetek hozták az "igazi telet", amelyek nem okoztak túl nagy veszteséget a sarkvidékeknek. (Hasonlóan az elmúlt napokhoz, lásd Snowhuntert a #62248-ban.) Pl. ez a hideglöket is szépen beragadt Európa fölé érdemi utánpótlás nélkül 1996 januárjában: Link Számunkra viszont még az általa generált ciklon is nagyon szerencsés helyen volt: Link A mûholdképen nem annyira látványos, de Szolnokon (is) két napig megállás nélkül havazott belõle -5, -7°C mellett, 37 cm lett a vége.
Tény, hogy az egyes õszi és téli hónapok magyarországi középhõmérséklete között nincs közvetlen összefüggés. Pár éve megpróbáltam az összes lehetséges hónap-pár hõmérsékleteire kiszámítani a korrelációt (a 100 éves OMSZ adatsor alapján), de azt kellett elkönyvelnem, hogy nincs ilyen kapcsolat. Pl. átlagnál hidegebb októbert gyakorlatilag ugyanolyan eséllyel követ enyhe tél, mint meleg októbert.
Viszont az is valószínû, hogy a "száraz" számok helyett érdemesebb lenne a konkrét idõjárási helyzeteket áttekinteni. A korai hidegleszakadások mértéke, iránya azért komolyan változik évrõl évre, és ez mindenképp visszahat a hidegfelhalmozódásra. Csak mivel a "leszakadás" bárhová történhet, ill. könnyen megeshet, hogy nálunk csak pár napnyi hideget okoz, a hazai havi középhõmérséklet erre nem a legjobb mérce.
Egyébként szerintem Neofita1 is 1995-96-ra gondolt... ami számomra is az ideális tél azok közül, amiket eddig átéltem. Azért a témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy az a szezon inkább a hideg és a hó tartósságával írta be magát a nagykönyvbe, nem az extrém hidegbetöréseivel és hõmérsékleti rekordjaival (bár abból is akadt néhány). Akkor is sokszor olyan idõjárási helyzetek hozták az "igazi telet", amelyek nem okoztak túl nagy veszteséget a sarkvidékeknek. (Hasonlóan az elmúlt napokhoz, lásd Snowhuntert a #62248-ban.) Pl. ez a hideglöket is szépen beragadt Európa fölé érdemi utánpótlás nélkül 1996 januárjában: Link Számunkra viszont még az általa generált ciklon is nagyon szerencsés helyen volt: Link A mûholdképen nem annyira látványos, de Szolnokon (is) két napig megállás nélkül havazott belõle -5, -7°C mellett, 37 cm lett a vége.
A hidegapasztásból levont következtetések erõsen eltúlzottak. Az archívum szerint szinte minden évben elõfordul, csupán az a kérdés Észak-Amerikát, Európát vagy Mongóliát (Észak-Kínát) kapja el.
1995-ben emlékezetesen hideg volt a november - fagyoskodtunk eleget a Fradi BL-meccsein, de nem csupán nálunk volt hideg, az amszterdami meccsen Hollandiában is keményen fagyott
- és még márciusban is kemény fagyok voltak. Az elmúlt 20 év 2. leghidegebb tele volt. 1993-ban a nagy havazást követõen viszont november után már valóban enyhe volt a tél, csak Nyugat-Dunántúlon fordult még karácsony körül keményre.
Összefoglalva: a novemberbõl nem következik a tél milyensége, az északi sarknál szinte minden esztendõben elõforduló hidegapasztás normális.
1995-ben emlékezetesen hideg volt a november - fagyoskodtunk eleget a Fradi BL-meccsein, de nem csupán nálunk volt hideg, az amszterdami meccsen Hollandiában is keményen fagyott
Összefoglalva: a novemberbõl nem következik a tél milyensége, az északi sarknál szinte minden esztendõben elõforduló hidegapasztás normális.
Uhh, nagyon szép, választékosan megfogalmazott elemzés, öröm volt olvasni, ahogy az alábbi összefoglalókat is.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem Koczkás hozzászólásával kapcsolatban, bár ebben nem vagyok biztos. Nemrégiben volt egy ismeretterjesztõ csatornán dokumentumfilm a tornádók kialakulásáról amerikában, amely különösen a tavaly februári extrém amerikai eseményekkel foglalkozott. Ennek körében a vizsgáló tudósok abból indultak ki, hogy minden kisebb léptékû folyamat eredõjét a nagyobb léptékû folyamatokban kell keresni. Így terelõdött a figyelem az El nino és La nina jelenségekre, amelyek alapvetõen befolyásolják a szélnyírást, így közvetlen kapcsolatot sikerült kimutatni a tornádókkal. Node el is kanyarodtam. Lényegében arra akartam utalni, hogy szerintem az amerikai kontinens és a Csendes Óceán negatív vagy pozitív anomáliáit úgyanúgy, sõt szerintem inkább okozhatja a La nina és az El nino jelenség, vagy épp a kettõ közötti átmeneti állapot, nem pedig az, hogy mennyi hideg szakad le északról. Éppen ezért szerintem nem helytálló Koczkás megközelítése arról, hogy a csendes-óceáni és az amerikai negatív anomália sarki hidegleszakadások eredménye, amelybõl arra lehetne következtetni, hogy a sarki hidegmag kvázi túl sok hideget elpazarolt erre a térségre, ergo enyhe télre lehet számítani.
Ugyanakkor el sem vetem a Koczkás által felvetett lehetõséget teljesen, hiszen Észak-Amerika É-D-i nyitottsága bizony nagy apasztója lehet a hidegmagnak, ugyanakkor e térség negatív vagy pozitív anomáliáját nem csupán az északi sarknak tudnám be, különösen nem a csendes-óceánit.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem Koczkás hozzászólásával kapcsolatban, bár ebben nem vagyok biztos. Nemrégiben volt egy ismeretterjesztõ csatornán dokumentumfilm a tornádók kialakulásáról amerikában, amely különösen a tavaly februári extrém amerikai eseményekkel foglalkozott. Ennek körében a vizsgáló tudósok abból indultak ki, hogy minden kisebb léptékû folyamat eredõjét a nagyobb léptékû folyamatokban kell keresni. Így terelõdött a figyelem az El nino és La nina jelenségekre, amelyek alapvetõen befolyásolják a szélnyírást, így közvetlen kapcsolatot sikerült kimutatni a tornádókkal. Node el is kanyarodtam. Lényegében arra akartam utalni, hogy szerintem az amerikai kontinens és a Csendes Óceán negatív vagy pozitív anomáliáit úgyanúgy, sõt szerintem inkább okozhatja a La nina és az El nino jelenség, vagy épp a kettõ közötti átmeneti állapot, nem pedig az, hogy mennyi hideg szakad le északról. Éppen ezért szerintem nem helytálló Koczkás megközelítése arról, hogy a csendes-óceáni és az amerikai negatív anomália sarki hidegleszakadások eredménye, amelybõl arra lehetne következtetni, hogy a sarki hidegmag kvázi túl sok hideget elpazarolt erre a térségre, ergo enyhe télre lehet számítani.
Ugyanakkor el sem vetem a Koczkás által felvetett lehetõséget teljesen, hiszen Észak-Amerika É-D-i nyitottsága bizony nagy apasztója lehet a hidegmagnak, ugyanakkor e térség negatív vagy pozitív anomáliáját nem csupán az északi sarknak tudnám be, különösen nem a csendes-óceánit.
Pontosítanék. A csigagyár kialakulása nem zárja ki a blockingot. Kialakulhat olyan makrosziptikus helyzet is, amikor bár van ciklogenezis, de blokkoló légtömeg is van a Brit szigetek felett. Ilyen helyzetben a ciklonok általában Grönland felett, vagy Grönland és Izland között mozognak északkelet felé.
A gondolatmenet nagyon logikus és jó, de a Jóska imént említett szibériai (általában sarkkörtõl délre esõ) hideg magot - mint az északi féltekén jelen lévõ 2. számú hideg magot, no ilyen délen nincs - is figyelemmel kell kísérni. Szerintem.
Egyébként komoly hideg leszakadás nem történt, az elmúlt heti majdnem télies idõt egy átmeneti Atlanti-blokkal érkezõ és a makro-felállás okán tartósan itt tanyázó -5fok körüli T850 hozta, semmi extrém hideg leszakadás nem történt.
A sarki régiókban szépen halmozódik is a hideg a következõ idõszakban (fõként az Uralon túli, nyugat-szibériai területek felett): Link és Link
A sarki régiókban szépen halmozódik is a hideg a következõ idõszakban (fõként az Uralon túli, nyugat-szibériai területek felett): Link és Link
Nem tudom sajnos melyik évben volt, de arra emlékszek, hogy egyszer úgy november elejétõl egész februárig igazi télies idõ volt, sok hóval. Igaz, ott nem októberben volt egy ilyen drasztikus hideg leszakadás, csak arra akarok utalni, hogy habár teljesen logikus, amiket itt leírtatok, nagyon kemény hideg ugye nem feltétlen kell nekünk egy jó kis havas télhez: épp elég pár jól pozicionált mediciklonos sorozat, illetve jókor létrejövõ konzerváló hatású megülepedett hideg levegõs szitu. Szerintem egy ilyen télnek minden télimádó örülne
Aztán persze ébredjünk fel, de volt amikor ez összejött!
Szerk: nagyon kíváncsian várom, milyen telünk lesz!
Aztán persze ébredjünk fel, de volt amikor ez összejött!
Szerk: nagyon kíváncsian várom, milyen telünk lesz!
Kiegészítés
Észak-Amerika és az Északi-Csendes-óceán térsége folyamatosan negatív anomália alatt van Link , és lesz Link Link , ide húzódik a hideg folyamatosan, aminek a hatása meg is látszik a sarkon Link és az egyébként lemaradásban lévõ jegesedés Link miatt, plussz a rossz szinoptikus felállás miatt sem számítok jelentõs hidegbetörésre hozzánk a közeljövõben.
Hát ez nagyon logikus és reálisnak tûnõ gondolatmenet! Mondhatni egyszerûen nagyszerû! Örülök, hogy olvashattam!
Utolsó bekezdéseddel teljesen azonosulok, ahogy írtam is már errõl.
Egyáltalán nem mindegy, hogy a korai hidegleszakadások, öblítések mekkora mennyiségû hidegfelhalmozódástól szabadítják meg a sarkot, hiszen ezeket elkezdi pótolni a légkör, de egy kedvezõtlen idõpontban leszakad komoly mennyiségû hideg utánpótlásához idõ kell, ráadásul arról nem is beszélve, hogy nem kell hozzánk lejönnie ennek a korai hidegnek, hanem mehet Amerikába is, vagy Ázsiába.
Regenerálódni kell a légkörnek északon ezek után, plussz még egy kedvezõ szinoptikus helyzet is kell ahhoz, hogy havas téli idõ legyen.
Így van, gondoljunk csak arra, mitõl hidegebb jóval az antarktiszi tél az északi-sarkvidékinél. Az egyik ok persze az, hogy a Déli-sark egy jókora kontinensen van. De szintén fontos, hogy az Antarktiszt körülölelõ tengerek fölött igen erõs, folyamatos nyugati áramlás, azaz állandó masszív zonalitás van, a cikloncsaládok körbe-körbe járják a szárazföldet. Emiatt ott sokkal ritkábbak az alacsonyabb szélességekre (ott észak felé, D-Amerika, Afrika, Ausztrália irányába) "leszakadó" nagy hideg légtömegek: a hidegmag egész télen helyben marad, és zavartalanul hûl addig, amíg nem érik el a tavaszi napsugarak.
Nagyon erõs zonalitás esetén. Ha a körkörös nyugati áramlás nem engedi, hogy a sarkvidéki hidegmag részei "leszakadjanak" a mérsékelt öv felé, akkor a sarki terület gyorsabban hûlhet. Hiszen ne feledjük: az északról leszakadó hideg levegõnek valahonnan pótlódnia kell (hiszen a légkör nem fogyhat el ott sem), és ez a pótlás mindenképpen délrõl, az enyhébb vidékekrõl történik, azaz gyengíti a hidegmagot...
Szerintem ez a legvalószínûbb magyarázata annak a tapasztalatnak, miszerint a túl sok, túl korai télbetörés (akár Európát, akár Amerikát vagy Ázsiát érik el) után a valódi tél sokszor gyatrára sikerül. A kezdeti leszakadások ugyanis képesek annyira meggyengíteni a hideg északi "bázisait", hogy azok január-februárra sem tudnak erõre kapni. Persze ez csak sejtés, aminek igazolásához jó kis statisztika, térképelemezgetés kellene.
Nagyon erõs zonalitás esetén. Ha a körkörös nyugati áramlás nem engedi, hogy a sarkvidéki hidegmag részei "leszakadjanak" a mérsékelt öv felé, akkor a sarki terület gyorsabban hûlhet. Hiszen ne feledjük: az északról leszakadó hideg levegõnek valahonnan pótlódnia kell (hiszen a légkör nem fogyhat el ott sem), és ez a pótlás mindenképpen délrõl, az enyhébb vidékekrõl történik, azaz gyengíti a hidegmagot...
Szerintem ez a legvalószínûbb magyarázata annak a tapasztalatnak, miszerint a túl sok, túl korai télbetörés (akár Európát, akár Amerikát vagy Ázsiát érik el) után a valódi tél sokszor gyatrára sikerül. A kezdeti leszakadások ugyanis képesek annyira meggyengíteni a hideg északi "bázisait", hogy azok január-februárra sem tudnak erõre kapni. Persze ez csak sejtés, aminek igazolásához jó kis statisztika, térképelemezgetés kellene.
Az a magasnyomású terület ami, 180h körül a sark felõl érkezne.
Az már jelenleg is létezik, Alaszkától északra.
Gyakorlatilag átvándorol az Északi sark felett(ezt a verziót, GFS,ECMWF,JMA is támogatja).
Én úgy gondolom, hogy a hidegmag érkezés Európába valószínû,de hogy hova szakad le, az a ciklon tevékenység függvénye.
Az már jelenleg is létezik, Alaszkától északra.
Gyakorlatilag átvándorol az Északi sark felett(ezt a verziót, GFS,ECMWF,JMA is támogatja).
Én úgy gondolom, hogy a hidegmag érkezés Európába valószínû,de hogy hova szakad le, az a ciklon tevékenység függvénye.
Csigagyárnak, csigagyár lesz, de a gyengébbik a fajtából.
Túl nagy az AC dominancia, nem tudnak behatolni a ciklonok a kontinensre.
Elõbb-utóbb vissza fog állni a blokking nyugat felõl.
Túl nagy az AC dominancia, nem tudnak behatolni a ciklonok a kontinensre.
Elõbb-utóbb vissza fog állni a blokking nyugat felõl.
A csigagyár pozitívan tud hatni a sarki jégtakaróra, ha 60° alatt örvénylenek a cikloncsaládok.
Nem tud blocking kiépülni az atlantin, és csigagyárban gyártódó ciklonok (elérvén a kontinens partjait) elõoldalán folyamatos DNy.-i áramlással az évszakhoz képest enyhébb levegõ érkezik a kontinens középsõ részei felé, vagy átmeneti zonális áramlás is kialakulhat.
A csigagyár termelés növekedése, negatívan érinti a hidegbetörések importálását, illetve azok idõtartama, csak hidegöblítésre elegek, tartósabb hideg idõ nem tud kialakulni.
A csigagyár termelés növekedése, negatívan érinti a hidegbetörések importálását, illetve azok idõtartama, csak hidegöblítésre elegek, tartósabb hideg idõ nem tud kialakulni.
Szerintem nem lesz domináns "csigagyár" ezen a télen...ha lesz is Izlandi ciklonaktivitás, még nem biztos, hogy nem épülnek fel Ac-hidak Dánia, Norvégia felett, melynek keleti oldalán többször is kaphatunk a lezúduló sarkvidéki légtömegekbõl. A fõfutás ismét beveti a hidegleszakadás lehetõségét nov. elejére. Ezen a télen még extrém hidegek is kialakulhatnak , ki is fognak szerintem, akár már novemberben is, úgy, mint most történt az októberi váltás során...
Csigagyár? Meg tudnád mondani, milyen idõjárási helyzet alakul ki ha ez megjelenik az Atlanti-óceánon? Köszi a választ!
Volt már olyan, hogy kitartott fél évig? Valahogy nem tudom elképzelni, és szerintem nem is fog.
Már várható volt a kialakulása.A kérdés az ,hogy kitart-e féléven keresztül. Mert ha igen akkor Anarkinak igaza lesz.
A GFS 12.00 UTC operatívja újra behozta az idei október lehetséges 2. hideghullámát. Érdekes, hogy ezzel kb. 2 napja 1. ízben az ECM rukkolt elõ. A lényeg egy igen masszív skandi AC keleti peremén leszakadó hideg légtömb, melynek nagy része ugyan Ukajnát és Oroszországot takarná be hideg lehelletével, de a keleti-délkeleti áramlással a hideg egy része hozzánk is eljutna. Érdekes, hogy mind az ENS-tagok, mind a többi fontos modell ennek határozottan ellentmond, de ennek ellenére megítélésem szerint ezt egy reális középtávú forgatókönyvként lehet kezelni, melynek tényleges bekövetkezése valamikor a jövõ hétvége felé dõlhet el. Remélem azért, hogy a hideg nem lövi el a legnagyobb poénjait októberben-novemberben, karácsonykor meg nesze neked zonalitás és + 10 fok...
A fáklya szépen bemelegített 20. után. Nyugatabbra maradna ciklon és elõtte kellemes meleg levegõ áramlik, kicsit gyanúsan egyetértéseb vannak a tagok is, csapadék se lenne sok. Talán 20 fok felett is lehetne a hõmérséklet.
A friss ECM picit hûvösebb verziót preferál, de ott a tõlünk nyugatra lévõ ciklon áramlási rendszerébe lennénk. Kis szerencsével ebbõl is kifuthat szép október végi napok.
A JMA viszont futása még mindig borzalmas, Skandináv Ac keleti áramlással, így nálunk hideg száraz idõ lenne, keményebb éjszaki fagyokkal, ez olyan ami januárba elõszeretettel okoz nálunk -10 foka alatti fagyokat hó esetén -20 fokokat.
Szóval jelenleg 3 verzió van kilátásba, igazából nekem most az ECM tûnik a legvalószínûbbnek, csapadék ( mennyisége természetesen még képlékeny) és fõként nyugaton 15 fok körüli, keleten 15 fok feletti értékkel a hosszú hétvégén, tehát akár szép idõnk is lehet, remélem a tél még elteszi picit magát legalább decemberig. Hajrá 20 fok:-)
A friss ECM picit hûvösebb verziót preferál, de ott a tõlünk nyugatra lévõ ciklon áramlási rendszerébe lennénk. Kis szerencsével ebbõl is kifuthat szép október végi napok.
A JMA viszont futása még mindig borzalmas, Skandináv Ac keleti áramlással, így nálunk hideg száraz idõ lenne, keményebb éjszaki fagyokkal, ez olyan ami januárba elõszeretettel okoz nálunk -10 foka alatti fagyokat hó esetén -20 fokokat.
Szóval jelenleg 3 verzió van kilátásba, igazából nekem most az ECM tûnik a legvalószínûbbnek, csapadék ( mennyisége természetesen még képlékeny) és fõként nyugaton 15 fok körüli, keleten 15 fok feletti értékkel a hosszú hétvégén, tehát akár szép idõnk is lehet, remélem a tél még elteszi picit magát legalább decemberig. Hajrá 20 fok:-)
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen idõjárási helyzet fog kialakulni.
A GFS és az ECMWF között a következõ 8 napban a legjelentõsebb különbség ÉK-Európa tekintetében van. Nagyon durva a "háború", mert gyakorlatilag már +72 h-nál elválik egymástól a két fõfutás elõrejelzése.
A GFS egy embertelen nagy AC kialakulását várja, 180 h-nál már 1046 hPa-os központtal! Az ECM nem számol ilyen nagy és tartós AC-vel, a térségünkbe érkezõ ciklonális övezetbõl kiválva egy sekély ciklon bekavarna az ÉK-i magas nyomású területbe.
Az AC központ helye és erõssége még akár számunkra is meghatározó lehet, mivel van rá esély, hogy a képzõdmény déli peremén ÉK felõl szibériai, hideg légtömegek szivárogjanak Közép-Európa keleti részébe.
Számomra ez azért érdekes, mert egy ilyen hideg-beszivárgás meghozhatná az elsõ komolyabb fagyokat. Szerintem legalább 30 % az esélye.
Még fontosabb lehet majd a dolog orosz/ukrán felebarátainknak: a moszkvai T850-es fáklyán a tagok több mint 2/3-a, a kijevin kb. a fele kerül -5 és -10 fok közé. Ez még arrafelé is jó pár fokkal átlag alatti lenne.
A GFS és az ECMWF között a következõ 8 napban a legjelentõsebb különbség ÉK-Európa tekintetében van. Nagyon durva a "háború", mert gyakorlatilag már +72 h-nál elválik egymástól a két fõfutás elõrejelzése.
A GFS egy embertelen nagy AC kialakulását várja, 180 h-nál már 1046 hPa-os központtal! Az ECM nem számol ilyen nagy és tartós AC-vel, a térségünkbe érkezõ ciklonális övezetbõl kiválva egy sekély ciklon bekavarna az ÉK-i magas nyomású területbe.
Az AC központ helye és erõssége még akár számunkra is meghatározó lehet, mivel van rá esély, hogy a képzõdmény déli peremén ÉK felõl szibériai, hideg légtömegek szivárogjanak Közép-Európa keleti részébe.
Számomra ez azért érdekes, mert egy ilyen hideg-beszivárgás meghozhatná az elsõ komolyabb fagyokat. Szerintem legalább 30 % az esélye.
Még fontosabb lehet majd a dolog orosz/ukrán felebarátainknak: a moszkvai T850-es fáklyán a tagok több mint 2/3-a, a kijevin kb. a fele kerül -5 és -10 fok közé. Ez még arrafelé is jó pár fokkal átlag alatti lenne.