Meteorológiai esélylatolgatások

egyes feltételezések szerint a jégkorszak egy folyamatos és erõs El-Nino jelenség volt:

According to Mark Lynas (through collected data), the Pleistocene's overall climate could be characterized as a continuous El Niño with trade winds in the south Pacific weakening or heading east, warm air rising near Peru, warm water spreading from the west Pacific and the Indian Ocean to the east Pacific, and other El Niño markers.

A GFS-en a látható két hétben csapi nem nagyon várható felénk, átugrálós-északraelhúzós frontok néznek ki, átlag feletti nappali hõmérsékletekkel.

Talán még a hozzászóláshoz tartozik: Link

Tükrözõdik a fáklyán is a fokozatos lehûlés: Link
Az ECM a lehûlésével jó ideje kalkulál. Minden jel egy átlagos novemberi idõre beállásra utal, ez alól sajnos a kulcsfontosságú területek egyelõre kivételek. Link A jégtakaró nagyon sokat vastagodott (!), de felénk esõ részén területében inkább csökkent. Az ott uralkodó T850ek továbbra sem fognak változni, és a T2m-ben 0-4 °C-os lehûlés a maximum, ami az elkövetkezendõ 16 napban esélyes. A kelet-szibériai hó felett pedig gyûlik a hideg, kap ott mindenki belõle, de ez nekünk (egyelõre) irreleváns.

Igaz lehet. Meglátjuk.

Az El Nino kontra lágy tél várakozásra egy nem is oly régi és vaskos cáfolat a 2002/2003-as izmos fiúcska és kemény tél. Hasonló példák vannak bõven az elmúlt 50 évben, azaz nincs egyértelmû ok-okozati viszony.

Én nem vagyok annyira optimista a november hátralevõ részében esetlegesen kialakuló anticiklonális helyzet okozta magas felszini hõmérsékletekkel kapcsolatban. Nincsenek túlságosan erõs szelek. A felszin túlságosan átázott, nedves. Igy, ha kiderül is tartósabban az égbolt, a köd inkább elõbb mint utóbb felüti a fejét. Ez alapvetõen szûk határok közé helyezheti a huszonnégyórás hõmérsékleti amplitúdót, kevéssel 0 fok fölött vagy akörül. Másfelõl viszont egyetértek azokkal, akik nem számitanak keményebb hidegre a mostani télen. Sõt! Amint a 62424. számú hozzászólásomban emlitettem, várható az El Nino újbóli - valószinúleg nem olyan szélsõséges megnyilvánulásban, mint 1997/98-ban - megjelenése, melynek kialakulásának jelérõl irtam. Az 1972-es, 1982-es és 1997-es El Nino-t vizsgálva a DNY-i áramlás olyan intenziv és tartós, ami szokatlan enyhe idõjárást biztosit a Kárpát-medence egészére nézve. Kérdés, hogy a Pápua-Új-Guinea térségét elhagyó, Ausztrália felé közelitõ, 30 C foknál magasabbb hõfokú viz megmarad-e, és mennyire melegszik fel a Humboldt-tenger Peru-partjainál. Év végéig errõl sokkal többet fogunk tudni. Erõs El Nino esetén legfeljebb egy hetes hófúvásos telünk lesz, mint 1983. februárjában.

A Szaricsev-vulkán sztratoszférikus aeroszolja túl kevés ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a troposzférikus hõmérséklet alakulását. (A kamcsatkai Sevelucs vulkán 15 km magasságba jutó kén-dioxid felhõjének helyzetérõl tud-e valaki valami közelebbit?)

Áldásom rá,remélem valamelyik dátum összejön

Véleményem szerint az elsõ komolyabb havas helyzetek kialakulása leghamarabb Nov 19.Erzsébet illetve Nov. 25.Katalin napjához köthetõ...Idén inkább az utóbbihoz leszünk közelebb...

Nem egy modellt kiragadva kell messzemenõ következtetéseket levonni. Együtt kell számításba venni mindet, fõleg hosszútávon.

Akkor 20.ika után indulhat a bizakodás,hajrá tél
Szerk.: Zafir az elöbb be is írtam hogy csak a példa kedvéért raktam be a linket arról az ídõpontról,hogy Alföld-el ugyanarról beszélünk-e.Ha nézek modellfutást akkor az összeset szoktam nézni,ja és fáklyát is nézem föleg ilyenkor amikor mondjuk két héttel elöbbre nézünk.

A valószínûségszámítás szabályai szerint ez olyan 50% körüli esélyt jelent

Én ezt csak egy példának szántam hogy tényleg 20.ika után alakulhat lehülés.Ha a tagok felénél van szórás lefelé az mennyire tûnik biztosnak?

Mint már azt sokan és sokszor mondtuk, NE egy kiragadott futást nézz, mert annak-fõleg ilyen távolságban- még jelzésértéke is alig van. Tendenciák becslésére a fáklya szolgál:
Link
És igen, ahogy Gabesz is mondta, szépen látszik, hogy nagyjából 20-a környékétõl elindul egy lefele szórás a tagok kb. felénél, ergo ekkortól valóban megnõtt az esélye egy változás kezdetének.

Erre a lehülésre gondolsz 20.-dika után?: Link
Mondjuk ez még nagyon de nagyon bizonytalan szerintem föleg ilyen "ûrtávlatba".

Én is ezzel egyet értek h amig Skandináviában is keresni kell a -10 fokokat 850-en addig nehézkesen lesz itten komomolyabb tél támadás!Valami fajta lehülés körvonalazódik 20-dika környékére...de hát nehezen fog abból is kisülni valami komolyabb dolog!Azért nem kell elkeseredni..november ez már nagy valószinüséggel igy megy ki...de aki meg tudja mondani hogy a december is igy megy,azelõtt le a kalappal!

A télies (annak is a 10-15-e környékén megérkezõ) decemberhez egy november közepén létrejövõ zonalítás jó táptalaj, ha az nem masszív és tartós.
Az északkelet-európai Ac jövõ heti helyzete és az így kontinensünk északi részén lévõ hideg levegõ mennyisége és kiterjedése még igencsak kérdõjeles: Link és Link

Kell még néhány nap, hogy körvonalazzuk az esetleges zonalítás tartósságát.

Az eddigi félblocking helyzet (északkelet-Európai 1050 hPA középpontú AC formájában) fokozatosan megszûnik, így a ciklonok sem kényszerülnek várhatóan az eddigi ún. med-konform pályára. Így a jövõ hét elsõ felére hosszú idõ után kialakulhat egy nyugati-délnyugati irányítás, amely emlékeztethet a zonalitásra. Ezzel együtt /a ködmentes helyeken/ az évszakhoz képest igen magas hõmérsékletek is elõfordulhatnak 15-e után - pld. Floo-éknál a délnyugati "winkel"-ben nyugodtan meglehet a 18-19 fok, másutt is 10-16 fokra számítok, csak a köddel, stratusszal borított részeken lehet ennél néhány fokkal hûvösebb. 20-a után a fáklya szokás szerint hatalmas szórást mutat, viszont - és itt egyet kell, hogy értsek Szibériával - amíg a -10 fokos (ez a télies idõ egyik elengedhetetlen feltétele) 850 hepás izoterma valahol a Spitzberg-szigetek környékén toporog és Európa legészakibb részein is nagyítóval kell keresni a -5 fokos izotermát, addig nálunk nem lehet télies idõjárásra számítani. Ez majd - véleményem szerint - leghamarabb december 2. felében, de lehet hogy csak az új esztendõ elején lesz igazán téma, pld. úgy, mint tavaly (bárcsak na lenne igazam).

CSak sajnos a többi(fele-fele) meg az égben van,a fõfutással az élen.Ez amolyan nem lehet nagyot tévedni esete a gfs elõrének Én egyre inkább úgy látom hogy még marad az átlagos,vagy picivel afeletti hõmérséklet.Ez november vége után is így maradhat,ha nem lesz átrendezõdés.....

Link

mintha november 19. környékén változás kezdõdne...reméljük egyre több tag szál egyre mélyebbre és az összes beáll a sorba... így meghozván a tél elsõ igazi támadását november végére

Esetleg még egy vulkán kitörést is bedobhatnánk

Ha a tényeknél maradunk, akkor ez a megállapításod tévedés:
"statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt"
Ezzel szemben statisztikailag egy meleg periódusban vagyunk, s az elmúlt 100 év periódusait figyelembe véve, egy-egy periódus átlagosan 7 évig tartott. Mivel csupán 3 tél óta tart ez a periódus, ha a következõ 4 télben 1 sem lesz, ami az átlagosnál 0,5 fokkal alacsonyabb lenne, az sem lenne rendkívüli.
Csak emlékeztetnélek, hogy a 70-es években 9 éves meleg periódus volt megszakítás nélkül, míg 1987-tõl 2001-ig 14 év, amelyben 1 kivétel volt - 8 év után - 1995-96.
Azt ugyan nem tudhatjuk, meddig tart ez a periódus, hogy a svadász által vázolt NAO-változás vagy esetleg a napfolttevékenység közbeszól, akkor véget is érhet (3 év a legrövidebb periódus). De ha még 5-6 évig egyetlen tél sem lesz az átlagosnál 0,5 fokkal alacsonyabb, akkor sem beszélhetünk intenzív változásról. Legalábbis a 70-es évek óta tapasztalt tendenciához képest.

November második felétõl már nem a 2007-es év az, amit alúl lehet múlni, hanem a legutóbbi El Niño-s év a 2006-os: Link Kíváncsian várom, hogy idén mit hoz a "gyermek"!

És az északi sark leköltözik hozzánk he-he.

Érdekes szituáció annyi biztos, de egyelõre nem úgy néz ki, hogy bármiféle visszacsatolás beindult volna, sem a hideg-felhalmozódás sem a jégképzõdés tekintetében nem látok a tél szempontjából pozitív változásokat. Egyelõre a hidegmagok tõlünk távol helyezkednek el amíg ez így marad, szerintem addig nem lesz téli idõ. Remélem november végére beáll valamiféle fordulat.

Igazából nem is neked volt címezve mondandóm, hiszen olvastam a múltkori várakozásod.

Jelentõsebben nagyobb a hófelhalmozósás 2009-ben.Fõleg a nagy Szibériai területen:Link
Ami érdekes lehet(lehet csak nekem),de mintha az USA-ra késnének vagy elmaradnának mostanság a hidegleszakadások.Hiszen ilyenkor más éveken a modelleken már kemény télbetörések látszottak,amik aztán rendre be is jöttek ott.Illetve így november elején már komoly havakról jöttek a hírek onnan.Valamilyen hatással ez lehet ránk nézve,vagy valami következménye...
Mert kisebb jégborítottságnál is megvoltak máskor a nagy hidegleszakadások Amerikára.
Persze elkésve ott sincs még semmi a tél szempontjából.

Óhh! Ne érts félre!
Én csupán arra kívántam reagálni, hogy, amit Szibéria felvetett, abból nem feltétlen kellett volna Szabolcsnak arra a következtetésre jutni, hogy nemlesz hó és hideg ezentúl. Érted?!
Egyébként én, az elõttünk álló télre vonatkozó gondolataimat már eme fórumban korábban kifejtettem, olvashatod is lejjebb és ezt tartom is egyelõre. Miért ne tenném?

A hidegmagok helyzete és a jégborítottság között bizonyára van összefüggés. Nagyon jó volt Szibéria linkje! De ez csak a mérleg egyik serpenyõje. A számunkra kedvezõtlennek tûnõ hidegmag pozíciók az áramlási viszonyokra akár ellentétes hatással is lehetnek. Hiszen a sarkvidéki anticiklonok pozícióját, erejét és tartósságát is nagyban befolyásolja a jegesedés. Ezek pozíciója pedig ugyancsak nagyban befolyásolja a sarkkör alatti ciklongenezis helyeit, erejüket, pozíciójukat, melyek pedig már akár közvetve, akár közvetlenül, de beleszólnak az idõjárásunkba! (nem is kicsit)
Közben persze "vigyázó szemeinket" a Kelet-európai-síkságról (sõt a Skandináv-félszigetrõl) sem szabad levennünk! (hóborítottság, kialakuló hidegmagok, megerõsödõ anticiklonok) Az elõrejelzéseket elnézegetve a 60. széllességi körtõl északra ezeken a területeken a következõ 1 hétben (viszonylag jelentõs) hófelhalmozódást tapasztalhatunk ...

Elõször is a 62423-as hozzászólásomban sajnos lemaradt egy rész:

"Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le."... az északi-sarkvidéki térségben!

Másodszor :
"Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év.."

De bizony érdemes, mert nem csak trendek léteznek a világon, hanem vannak kvázi-periódikus oszcillációs folyamatok, amelyek változékonysága nagyságrendileg azonos nem egy esetben a trendszerû változások nagyságrendjével.

"a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben."

Az 1960-as évek vége/1970-es évek eleje óta (ha jól tudom azóta vannak megfelelõ mûholdas mérések, amelyek kiterjednek teljes egészében az Arktiszra) 2007-es szeptemberi érték volt a legalacsonyabb valóban.

A 2007-es szeptemberi érték alá azonban nem mentünk 2009 szeptemberében!!! Még ki is hangsúlyoztad, hogy szeptember..., de most november van, már pár millió km2-nyi tengeri jéggel több van a szokásos õsz elejei minimumhoz képest.
Link

Svadasz nemrégiben részletezett kutatási eredményeket, melyben fontosabb tényezõként lett megemlítve az északkelet-európai és szibériai hóborítás a sarki jégborításnál.
Maga a sarki jégborítás: Link
A különbség minimális.

Ettõl függetelnül valóban szerény a jégállapot, ám ebbõl egyedül ilyen vagy oylan telet jövendölni hasra ütés, tavaly kezdtem megérteni, hogy a jégborítás afféle összekötõ kapocs, nem fõ befolyásoló tényezõ.

Ne keressük már a kákán is a csomót!

"...igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget..."
Én csak erre szerettem volna kicsit reflektálni. Azt hiszem ez a mondat sem a következõ pár hétre gondolt.

A kulcsszó: mért

Vitathatatlan: A kiterjedt jéggel borított területek egy ponton túl éghajlatmódosító tényezõk. És fordítva, ha egy kiterjedt jégmezõ megszûnik, akkor az éghajlatot módosító hatása is megszûnik. Azon már lehet vitatkozni, hogy mi az a vastagság/kiterjedés, amely valóban idõjárás-módosító éghajlatbefolyásoló tényezõ.

Szerintem Szibéria nem ezt mondta.
Hanem: "a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy hidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja" és "a sokak által felvázolt novemberi hideg téli idõ idealisztikus, vágyálom".

A mostani jégkiterjedésbõl nem következtetett õ sem a januári-februári idõjárásra.

Szerintem Szibéria nem ezt mondta.
Õ csupán egy fontos dologra hívta fel a figyelmet, ami vitathatatlan. És ez bizony befolyásolhatja a telet. Tetszik-e vagy sem...

Ok, igazad van, felejtsük el ,hogy látunk még valaha a Kárpát-medencében nagy havat, hideget!-téma részemrõl lezárva-bocs az offért

Õszintén sajnálom, hogy a tényekkel nem értesz egyet. Ez ellen már nem lehet érvelni. Ha azt mondja valaki, hogy a fû zöld és másvalaki azt írja, hogy ezzel nem ért egyet ez ellen nemlehet vitába bocsátkozni.
Ezek szerint igazad lehet hogy nyáron ugyanolyan nagy hidegmagok vannak a sarki terület felett mint télen és nyáron ugyanolyan erõs hidegbetöréseket okoz, mint télen, ugyanis hidegbetrörés mértéke független attól, hogy 15 mó km-es jégtakarõ felõl, vagy 10 mó km-es tenger felõl jön-e. Ez gyakorlatilag lényegtelen. És teljesen mindegy hogy az általad említett ÉK-EU-i hidegmag a befagyott Barends-teger felõl, vagy a jégmentes Barent tenger felõl jön-e. Ha ez így van akkor teljesen lényegtelen a sarki jég kiterjedésével foglalkozni, hiszen ha esetleg 100 év mulva nem lesz jég ugyanilyen hideg betörések érkeznek majd a Jeges-tenger felõl, hiszen a jégnek semmi köze nincs a hidegmagokhoz.
Egyértelmûen látszik, hogy a hidegmagok elhelyezkedése:
Link
teljesen független a jég és a hótakaró jelenlegi helyzetésétõl:
Link
Ha ez így van, akkor a tengerjég kiterjedésével kapcsolatos írásaimat kérlek tekinsd tárgytalannak.
Abban is igazad lehet, hogy tök mindegy hogy most milyen nagy a jég kiterjedése, hiszen az évben csak a szeptemberi hónap 2 hetében lényeges amikor a minimumot eléri...gyakorlatilag a többi idõszakban lényegtelen a kiterjedése és a növekedés vagy csökkenés üteme. Így ezzel sem szabad foglalkozni.

Ezzel ismételten nem értek egyet:
1, A jégkiterjedés nem az õsz eleji minimumérték elérésekor ment a 2007-es szint alá, hanem a növekedési fázisban...ami nagyon nem mindegy.
2, A nagy hidegbetörések egy jó része, közel teljesen független a jégkiterjedéstõl (Szibériai Ac,Ék-Eu-i hidegmag,stb)

Illetve azok a mérések, amik vannak, vajon mennyire megbízhatóak?

Már csak az a kérdés, hogy mióta vannak mérések!

A WMO által kiadott 2007-es jelentés:

"A tengerjég átlagos kiterjedése szeptemberben 4,28 millió km volt, ami a legalacsonyabb, valaha mért szeptemberi érték.
Az olvadási idõszak végén a tengerjég kiterjedése 39 %-kal az 1979-2000-es átlag és 23 %-kal az elõzõ, 2005-ös szélsõérték alatt volt.
A szeptemberi tengerjég csökkenése 1979 óta közelítõleg 10%/évtized, azaz 72 000 km évente."

Gyakorlatilag nem érdemes ezen lovagolni, hogy 100 év vagy 50 év a lényeg hogy a legalacsonyabb volt a 2007-es év a mérések óta és most ez alá mentünk 2009-ben. Ezek tények bármogyan is magyarázzuk. És igenis a jég kiterjedése az elkövetkezõ hetek nagy kidegbetöréseit meghatározza/befolyásolja teljesen mindegy hogy honnan nézzük.

Üdv mindenkinek! Elõször szólok e fórumban. Talán érdekesnek találjátok, amit igyekszem röviden leirni. Szerintem számolnunk kell az esetleges El Nino-hatással (tapasztalatom arra mutat, hogy ilyenkor a tél Európa-szerte enyhe, a Kárpát-medencében viszonylag száraz, az elkövetkezõ nyár pedig igen száraz és igen meleg). A www.weather.unisys.com/surface/sst.html honlapján jól látszik, hogy az egyenlitõ vizének melegedésén kivül még van valami, ami figyelemre méltó, éspedig az a 30 fok fölötti hõmérsékletû viztömeg, amely Pápua-Új-Ginea partjait jó ideje elhagyta, s közelit a Humbold-tengerhez (általában azonban nem éri el Ausztrália nyugati partjait). A német szövetségi kormány által 1991-ben Bonn-ban kiadott kétkötetes könyv boritóján szerepel az El Ninónak tulajdonitott, emlitett "forró", elég nagy területû vizrégió.(A kötet cime "Protecting the Earth", alcim: A Status Report with Recommendations for a New Energy Policy". A szöveg tehát angol nyelven iródott. Attila.

Pedig az 1920-as, 1930-as években a mostanihoz hasonló, vagy inkább annál gyorsabb melegedés zajlódott le. Ezért kérdeztem rá a minimum 100 éves kijelentésedre többek között. Legfeljebb az elmúlt 50-60 évre vonatkozóan feltételezhetõ, hogy helytálló az, amit írtál. (De még ezt sem lehet 100 %-osan kijelenteni.)

Túldramatizáljátok a jégborítás novemberi jelentõségét. Hiszen Novemberben van az az idõszak, amikor az utóbbi évek jégborítási görbéi a legjobban összetartanak. Miközben szerintem az augusztus-szeptember-október idõszak az, amelynek jelentõsége lehet.