Globális jelenségek

Kezdődik  Az alábbi ábrába (ami Hansenék ápr-15-i hírleveléből van) én raktam be az áprilisit egy piros pöttyel: ami +2.24C-t akar mutatni. A '97-'98-as tetőzésénél nincs magasabb mért adat: Link



és az éves mozgó átlagban (ERA5 adataiból csináltam) most jöhet napokon/heteken belül a felpattanás, hát úgy néz ki +1.42-ről indulunk a következő lépcsőre föl:

Talán nem annyira tudományos, de emiatt közérthetőbb...
Link

Amit még nem látni, hogy alakul a PDO, bár a pincéből már feljöttünk.  Az összes ismert szuper el Niño a PDO-val kéz a kézben jártak, ekkora "szétkapcsolás" nem volt még mint ami a '23-'24-es Niño volt.

A jelenlegi Csendes óceáni SST mintázat alapján esélyes, hogy PDO pozitívba forduljon. A február -1.01 lett.

PDO vs ONI 1979-től sajnos csak 2015sep-ig... hát '23-'24 nagyon más kávéház volt összevetve a bármelyik Niño-val...

Köszi a felszín alatti összehasonlítást!

Figyelemre méltó lesz, hogy mit csinál a globális SST, a pacifikus térség extratrópusi részét is érdemes lesz figyelni (hosszútávú topic), idén az okozhat még rárakódást. Talán kevésbé az atlanti, ahogy korábban is írtam. A napfoltciklus pedig tényleg jogos, múltkor csak 2023-mal összevetve gondoltam bele.

Hát mondjuk szerintem a Niña hűtő hatását kiiktatva egy neutrális egyenlítői SST-vel is már globálisan nagyot ütne a jelenlegi ütem.

Ha valóban egy hasonló Niño beüt mint  '15-'16-ban, az azért is lesz szinte tökéletes analógia mert ugyanúgy egy napciklus maximum leszállójában történne. Könnyű lesz 10/11-eddel számolni , hogy az évtizedes melegedés mennyit mutat majd peak period-ra SEP-AUG '26-'27 vs. '15-'16.

Nézzük csak, valóban lehet nem kicsi lesz:

emlékeztetőül 11 éve:



Igazából, ha bejön az erősebbnek tűnő Nino, tényleg csúnya lehet, a globális SST-ket is figyelembe véve. Viszont talán az európai válasz nem lesz annyira szélsőséges, mint a 24-es, ha az Atlantin marad ez a másfajta az SST eloszlás.

Friss áttekintő fáklya a stat. módszerekkel együtt, amin látható, hogy az abszolút Nino-s SST index mennyivel magasabbra várt most, mint 3 és 11 évvel ezelőtt ilyenkor.  Az áprilisi-májusi modellezések már perdöntőek lehetnek.

Hát csúnya év vége lehet ebből, a nukleáris telet most hagyjuk . Amit ezek mellé figyelek egy ideje:
Érdemes összehasonlítani '23 és a mostani felvezető felszín alatti hőmérsékleteket, csak a 3 év távlatát nézve óriási a különbség. Az látszik, hogy negatív anomália egyre kevesebb a felszín alatti hőmérsékletet összehasonlítva 2023 elejével, valamint a pozitív sem annyira koncentrált.
A RONI-n azt látom, hogy a felvezetés nagyon hasonló 2023-ra tekintve 3 év Niña vs. 2 év Niña után. Természetesen a '91-'20 anomáliához viszonyítva nem elhanyagolható a különbség, úgyhogy tessék még egyszer ránézni az első ábrára, tán van némi összefüggés.
Most onnan indulunk globális SST-t viszonyítva ahol a '23-24' tetején voltunk szinte (6 század C a különbség jelenleg).
A legaggasztóbb számomra viszont az, ha még megnézzük az EEI miként viselkedett a megelőző években (2022 & 2025): '22 +1.46W/m2 vs.'25 +1.44W/m2, az éves átlagok 1850-1900-hoz képest ugye +1.18C vs. +1.47C lett. Tudom, tudom EEI inkább évtizedes távlatban a leginkább releváns, ... ajaj '06-'15 vs. '16-'25 még szarabbul néz ki.

Az összképet nézve biztos vagyok benne, hogy messze megdöntjük a naptári éves +1.6C-s globális átlag eltérési értéket akár +0.1C-vel és az éves mozgóátlag anomália felmehet kerekítve +1.8C-re, ami +1.64C volt 34 napon keresztül 2024-ben...

2022-2026 OISST:



Nem gyengül az előrejelzett El Nino, hanem éppen többségében erősítik a modellek. Ha csak magát az ENSO régiót nézzük, a 2023-asnál erősebb esemény is kifuthat jelen állás szerint. Hogy mit csinál ezzel összefüggésben különösen ősztől a globális hőmérséklet, az jó kérdés. Néhány különbség azért van: nem egy elhúzódó több éves Nina fordul át hirtelen, a napmaximum lassanként gyengül. a világóceán SST anomáliája a déli féltekén most magasabb alapról indul. Az északi féltekén viszont valamivel Csendes-óceán központúbb a meleg, az Atlantin a visszatérő hideg folt mellett idén a spanyol-afrikai térségben is vannak hideg térségek. 



Mindenesetre a parti térségben most lépte át a 1,5 fokot az anomália, a középső Nino régióban pedig pont a semleges állapot közepén haladt túl, immár 0 feletti a hőmérséklet rendellenesség:

Közeleg az idei téli félév következő felvonása. Kíváncsi leszek rá hazánkban mennyire lesz elég.

Link 

Lehet a kék fog dominálni idén szeptemberben? Eléggé meredek ez a CFSv2 futás SIC-re.

Itt elérhető, az előző poszt linkjét valamiért nem lehet megnyitni.
Link

Ebből lehet valami, vagy ez is csak humbug? ("Tengeri hőhullám okozhat hideg telet Európában")
Link

Egy cikk az átlagosnál melegebb észak Csendes-óceánról, és lehetséges európai hatásairól:


Link

Az eredeti angol cikk:

Link

2024-es szinteken a globális átlaghőmérséklet most már több hete, a következő héten újabb emelkedés is valószínű.

Kíváncsi vagyok, a következő hónapok enyhe La Nina helyzete mennyit bír lefaragni belőle. Bár könnyen lehet, hogy alig valamit, tavaly tél elején is a semleges helyzet negatív oldalán volt a Nino 3.4 régió, mégsem csökkent. Jelenleg pedig a magas globális átlag az Észak-Csendes-óceán nagy pozitív anomáliája mellett az északi szárazföldeknek köszönhető, de önmagához képest a déli mérsékelt öv is virít, és az Antarktisz is szép értékeket hoz. Egy esetlegesen kifejezetten enyhe eurázsiai tél esetén szerintem nem kizárt, hogy inkább emelkedjen is az anomália, de ez spekuláció jelenleg...

Teljesen tök mindegy. Azért raktam be a topikba mert érdekesnek tartottam. Nem szántom olyan mélyen a témát mint egyesek ekével, maximum ha belebotlok és érdekesnek tartom megosztom. De legalább nem zindexes linkekkel jövök, az is valami... 

És pozitív, vagy negatív visszacsatolás? 

Lesz még bőven sarki jég, csak legyen elég éghető anyag a tajgán.

Azt érdemes végig gondolni, hogy a CESM2 (a modell amin tesztelték a mi van akkor ha orbitális tüzek égnek a tajgán) ECS-e 4.8C vagy 5.2C attól függően melyik atmoszférikus model konfigurációval használják. Ráadásul az SSP 3-7.0 szenáriót használták kivétel erre a Boreal Forest Fire forcingjuk, amivel ugye tesztelték, hogy miként reagálnak a CESM2 futásai egy ilyen valtozóra. Ugyanis CMIP6-ben 2015 óta semmit nem változtattak a szcenáriókban, nem frissítették az elmúl 9-10 év adatait. Van olyan paraméter ami lassan 15 éve nem került frissítésre. A cikk szerintem (és némileg a szerzők is deklarálták) annak érdekében született, hogy érveket szolgáltasson a készülő CMIP7-re a természetes aeroszol témában és hogy annak a valós értékeit betáplálva miként reagál a CESM2.

Szóval azok a százalékok semmiféle viszonyban sincsenek a valósan várható értékektől még a tanulmány szerint sem. Merthogy nem ezért publikálták. A baj ott van, hogy ilyen marhaságokat leírnak mert nem veszik a fáradtságot/nincs idejük utánanézni/kicsit sem értenek hozzá. Aztán az átlag emberben meg az marad meg, hogy végtére is örüljünk ha leég a tajga. Még egy ok miért kell leállítani az erdőirtást a tajgán 

Igen