Azért ha vonalszerûen mintavételezünk, azzal erõsen közelítjük a valóságot. Lehet, hogy a terület 5%-át láttuk, de kiszámítható hibahatárral becsülhetjük a helyzet egészét.
Hozok életszerû példákat: közvélemény-kutatás. X intézet megkérdez 1000 embert és azt látja, hogy 40% P pártra szavazna, 50% Q pártra és 10% R pártra. Ez ugye csak a szavazóképes tömeg 0.0001%-a, mégse várható az, hogy R párt elsöprõ többséggel nyer.
Vagy egy másik példa: vetni szeretnél X növényt egy nagy mezõn és tudod, hogy ez Q talaj-baktériumtól (vagy mitõl) kipusztul. Veszel a mezõn 4 helyen mintát, megnézed, van-e benne Q. Ha nincs: elveted az X növényt. Ugye Te sem gondolod komolyan, hogy valószerû esélye van annak, hogy a maradék 98-99%-nyi területen mégis megtalálható Q és kipusztul a termény döntõ része?
Megint kicsit a hiányos matektudásoddal próbálsz másokat cáfolni, de ezúttal megint rosszul.

Amit én se cáfolok: ettõl még lehetnek csapadékszegényebb, szárazabb területek a Dunántúlon (bár Budaörs nagy környezetében semmi ilyet nem tapasztaltam), de egyrészt arányuk nagyon kicsi lehet és kiterjedtségük se lehet jelentõs, mert különben (statisztika, valószínûségszámítás stb.) beleesett volna ezekbe a mintavételi területekbe.
Engem idegesít, hogy néhányan aszály miatt sírnak, mert most semmi ilyesmi nem jellemzõ a Tiszától nyugatra... szerintem. Az aszály durván csapadékszegény idõszakkal és nagyobb területi érintettséggel jár szerintem. Itt egy béna definíció: Link