Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
A mai 1,5 mm-rel 4,2-re emelkedett a novemberi csapadék mennyisége. Mindez 6 csapadékos napon.
Ha már szóba hoztad azt az egyhangú idõszakot: Az a periódus nálam is rekord, mint a leghosszabban megmaradó inverziós ködfelhõzet. Dec. 5-ének reggelétõl 15-ére virradó hajnalig, azaz 10 teljes napon át sötétítte Gyõr egét 8/8 stratus. A Tmin/Tmax értékei így alakultak: -1/1, 0/1, 0/1, 0/2, 1/3, 1/1, 1/2, 2/3, 3/4, 2/5. Ilyen makacs ködpárna azóta sem fordult itt elõ - szerencsére.
Na, ez az esti szélerõsödés és melegedés szerintem itt elképzelhetetlen. De hozzám a hideg levegõ is "visszafogottabb" formában jutott el: még 21-én is 10°C-os maximumot mértem, és csak esõt hozott a front. Az elsõ "látványhavazás" abban a szezonban Szolnokon nov. 24-én délután volt, de az igazi tél csak december 21-én érkezett meg (elõtte pedig egy hihetetlenül egyhangú, borult, ködös idõszak volt: dec. 5-tõl 12-ig folyamatosan 2 és 4°C között "mozgott" a T, és végig 8 okta St borította az eget)...
Igen, a dunántúli D-->É szélcsatornában voltak a legerõsebb viharok azokban a napokban. Emlékszem, napnyugtakor kissé lenyugodott a szél, a hõm. is csökkenni kezdett. Aztán este hirtelen újult erõvel támadt fel, néhány perc alatt 3-4 fokos melegedést hozott.
Az általad említett front elõtt nálam 20-án du. 987hPa-ig süllyedt a légnyomás, másnap pedig megjött a szezon elsõ hóesése.
Az általad említett front elõtt nálam 20-án du. 987hPa-ig süllyedt a légnyomás, másnap pedig megjött a szezon elsõ hóesése.
Én ezen a napon 6 órakor 8°C, 14 órakor 16°C-ot mértem (min-max. hõmérõm sajnos nem volt), itt a déli szél csak az élénk fokozatig jutott. Az enyheség a 15°C körüli maximumokkal még több mint egy héten át folytatódott, csak a nov. 21-én érkezõ front vetett neki véget...
Élményeim az 1999-es legendás hóviharról a honlapom érdekességei között olvasható az egyéb nagy havas alakításokkal együtt.
Nézem a naplómat. Éppen 10 éve, 1996.11.11-én estétõl feltámadt, és viharos erejûvé fokozódott a fõnszerû, délies szél, amely az éjszakai órákban kicsavarta a házunk elõtt álló fenyõfát. Rázuhant az erkélyre, ágai kiverték az ablakot. Nem volt közvilágítás, az utcán kukákat görgetett az orkán. Emlékezetes éjszaka volt. 12-én 17-18°C volt a Tmin., 20.5°C a Tmax.
Ha már ennyire belemerültünk a nagy havazások felidézésébe, akkor idézük fel a 7 évvel ezelõtti 1999 februári havazás krónikáját is:
1999. február 15-23: eleinte esett 30-40 cm hó, majd gyakran viharos, id. orkán erejû É-Ény-i szél kíséretében további havazás, a szél miatt átlag 10-25 m hosszú, 1,5-3 m magas hófalak az úton, a szántóföldeken egy deka sem, sõt a végén már a szél a földet is megkezdte, helyenként 10-15 cm vastag föld volt a hófalakon.
Amikor a kicsiny falunkat kibontották (egy hét után) helyenként 5-6 m magas hófalak is voltak az út mentén.
Az olvadás sajnos ismét gyors volt, 5-8 nap alatt a nagy része el is olvadt (a hófalak kivételével).
1999. február 15-23: eleinte esett 30-40 cm hó, majd gyakran viharos, id. orkán erejû É-Ény-i szél kíséretében további havazás, a szél miatt átlag 10-25 m hosszú, 1,5-3 m magas hófalak az úton, a szántóföldeken egy deka sem, sõt a végén már a szél a földet is megkezdte, helyenként 10-15 cm vastag föld volt a hófalakon.
Amikor a kicsiny falunkat kibontották (egy hét után) helyenként 5-6 m magas hófalak is voltak az út mentén.
Az olvadás sajnos ismét gyors volt, 5-8 nap alatt a nagy része el is olvadt (a hófalak kivételével).
Szerintem annyira nem speciális, bár kétségtelen ritkábban írnának bele, mint a legtöbb fórumba. Viszont, aki itt a valódi idõjárási visszatekintõre kíváncsi, azt roppant mód zavarhatja, ha tele van az oldal történelmi visszatekintõvel.
Egyébként örök vita marad, hogy valóban befolyásolta-e a történelmet érdemben az idõjárás, vagy más idõjárási események esetén is ugyanide jutottunk volna, legfeljebb más kitérõkön keresztül.
Egyébként örök vita marad, hogy valóban befolyásolta-e a történelmet érdemben az idõjárás, vagy más idõjárási események esetén is ugyanide jutottunk volna, legfeljebb más kitérõkön keresztül.
Astral: nálam 2,1mm volt ha ez segít valamit, igaz én messzebb lakom tõled mint Hópihe. Tegnap jártam arra Sóskút, Pusztazámor, pont az esõben, szerintem felétek több volt mint erre.
A tegnapi csapadékom kiborult, úgyhogy lõttek a novemberi adtasornak. Kíváncsian várom Hópihe mennyit mért.
Tényleg nem itt van a helye, de ezért egy új fórum? Szerintem túl speciális.
Persze utána Moszkvából üldözte Kutuzov a visszavonuló sereget felõrölték a Berezinán. Az idõjárás miatt az orosz sereg is 100 ezerrõl 25 körülire fogyott.
Borogyinónál nyert Napóleon. Moszkvánál vesztett, mert elnyúltak az utánpótlási vonalai. Ám, ha a tél, akkor nem köszönt be szeptember végén, majd keményen -20 körülivel novemberben, akkor könnyebben talált volna élelmet, nem semmisül meg a serege.
Télidézõnek közzétenném a 2003. február 5-én az idõjárási füzetembe Jászberénnyel kapcsolatban írottakat (ha van többeknek is ilyen, tegye közzé):
Jászberény: igazi téli idõ volt ma a városban kiadós, nagy havazással. Éjfél után, az éjszaka második felében szüntelet a hóesés, csak hajnalban kezdett ismét gyengén havazni. 10h elõtt nem sokkal erõs havazás kezdõdött, amely késõ estig kitartott. Ezen idõszak alatt csak néha csillapodott közepes intenzitásúvá a hóesés. Voltak idõszakok, amikor óránként 3-4cm-nyi hó is lezúdult. A hó változó pelyhekben hullott, idõnként nagy pelyhek is elõfordultak. Délelõtt 10h-ig csak 2cm friss hó hullott, innentõl késõ estig azonban mintegy 30 cm-nyi friss hóréteg alakult ki. Napközben jelentõsebb légmozgás nem volt, csak este élénkült meg néha a szél. Természetesen egész nap borult maradt az égbolt. A hó -1 fok mellett, nappal egy-két tizedfokkal e felett hullott, így a nagy hó minden tereptárgyra rátapadt, gyönyörûvé varázsolva a tájat. Estére a fákról már kisebb ágak is letörtek. Légnyomás: nappal 998Hpa, este 991 Hpa. A hóréteg vastagsága estére elérte a 45-55cm-t. Ez volt a 45. hótakarós napunk ezen a télen.
Jászberény: igazi téli idõ volt ma a városban kiadós, nagy havazással. Éjfél után, az éjszaka második felében szüntelet a hóesés, csak hajnalban kezdett ismét gyengén havazni. 10h elõtt nem sokkal erõs havazás kezdõdött, amely késõ estig kitartott. Ezen idõszak alatt csak néha csillapodott közepes intenzitásúvá a hóesés. Voltak idõszakok, amikor óránként 3-4cm-nyi hó is lezúdult. A hó változó pelyhekben hullott, idõnként nagy pelyhek is elõfordultak. Délelõtt 10h-ig csak 2cm friss hó hullott, innentõl késõ estig azonban mintegy 30 cm-nyi friss hóréteg alakult ki. Napközben jelentõsebb légmozgás nem volt, csak este élénkült meg néha a szél. Természetesen egész nap borult maradt az égbolt. A hó -1 fok mellett, nappal egy-két tizedfokkal e felett hullott, így a nagy hó minden tereptárgyra rátapadt, gyönyörûvé varázsolva a tájat. Estére a fákról már kisebb ágak is letörtek. Légnyomás: nappal 998Hpa, este 991 Hpa. A hóréteg vastagsága estére elérte a 45-55cm-t. Ez volt a 45. hótakarós napunk ezen a télen.
Miért Borogyinónál meg Lipcsénél miért nem lehetett alkalmazkodni az idõjáráshoz?
Pl. II VH, Tél Tábornok igencsak besegített a szovjeteknek. Befagyott fegyverek, akadozó hadtáp stb.
Azt hiszem hogy a Discoveryn volt egy ilyen sorozat ahol az idojaras hatasat mutattak be a nagy haborukban illetve a tortenelemben. Aszt hiszem nem meglepo hogy az volt a konkluzio hogy szamos esetben donto volt az idojaras.
Austerlitznél, ahol lehetett alkalmazkodni az idõjáráshoz, Napóleon porrá verte õket.
Nem tudom, ismered-e a történetet, de ott Napóleon a gyengén lefagyott mocsaras területet ágyútûzzel összetörette, és az oroszok nem tudtak merre visszavonulni, így lett katasztrófális a vereségük.
Nem tudom, ismered-e a történetet, de ott Napóleon a gyengén lefagyott mocsaras területet ágyútûzzel összetörette, és az oroszok nem tudtak merre visszavonulni, így lett katasztrófális a vereségük.
üdv!
Ebben a ruszkiknak mindig pokoli szerencséjük volt, hiszen 1811-ben és 1941-ben is szokatlanul korán, rendkívül erõs tél érkezett.
Hiába, odafent jó kapcsolataik vannak!:-)
Ebben a ruszkiknak mindig pokoli szerencséjük volt, hiszen 1811-ben és 1941-ben is szokatlanul korán, rendkívül erõs tél érkezett.
Hiába, odafent jó kapcsolataik vannak!:-)
Jól emlékszem 1944 telén olyan hó volt, de olyan, hogy a falu szélén a házak tetejéig ért a hó, na az volt az igazi tél.
Igaz hogy 45- elején már jóval olvadtabb volt a a talaj. Ez volt az egyik oka annak, hogy a német hadseregnek nem sikerült visszafoglalnia Budapestet, hisz több tankja is pl. Sárbogárd térségében a tornyáig besüllyedt az elõzõleg járjhatónak nyilvánított talajba. Az is igaz, hogy sorsuk akkor már meg volt irva, hisz ilyen túlerõvel szemben nem lehetetett gyõzni. De tény, hogy a világháború nagyon fontos hadjáratait az idõjárás húzta keresztbe.
Igaz hogy 45- elején már jóval olvadtabb volt a a talaj. Ez volt az egyik oka annak, hogy a német hadseregnek nem sikerült visszafoglalnia Budapestet, hisz több tankja is pl. Sárbogárd térségében a tornyáig besüllyedt az elõzõleg járjhatónak nyilvánított talajba. Az is igaz, hogy sorsuk akkor már meg volt irva, hisz ilyen túlerõvel szemben nem lehetetett gyõzni. De tény, hogy a világháború nagyon fontos hadjáratait az idõjárás húzta keresztbe.
Egyébként nem tûnt fel senkinek, hogy az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ 25 évhez képest átlagosan 8-10 nappal elõbbre jött az elsõ nagy hidegbetörés?
Az utóbbi 25 évben nov. 5-7. közé esik, míg korábban 15-17. között volt.
Az utóbbi 25 évben nov. 5-7. közé esik, míg korábban 15-17. között volt.
Pesten volt a legszebb!
Három napra megállt az élet, szinte kijárási tilalom volt, nem vagy csak alig közlekedett a város.
De benne vagyok, csak jöjjön már!
Lehet belõle Pápától 15 km-re DNY-ra is!:-)
Három napra megállt az élet, szinte kijárási tilalom volt, nem vagy csak alig közlekedett a város.
De benne vagyok, csak jöjjön már!
Lehet belõle Pápától 15 km-re DNY-ra is!:-)
Itt is hasonló, 30-40 cm-es hó, néha orkán, hatalmas hófalak, fogcsikorgató hideg.
Akkor mi megkaptuk a magunkét. Péntek-szombat-vasárnap 25-30 cm hó, viharos szél, kedd reggel -25 fok! Igaz, csütörtökön már ónos esõ esett!
1993. december (Saját napló, idézet):
26.: (-2,5 °C; 0 °C; +2 °C) - Egész nap borult, ködös téli idõ volt. Estére érthetetlenül megenyhült. Szélcsend.
27.: (+5 °C; +7,5 °C; +6 °C) - Életem legszarabb tele. Undorító idõ. A Dunántúlon 40 - 50 cm-es hó esett. Élénk ény-i szél.
28.: (+3 °C; +3 °C; +1 °C) - Egész nap borult, esõs, nyálkás idõ volt. Este az esõ havazásba váltott. Szélcsend.
29.: (+1 °C; +2 °C; +1 °C) - Egész nap borult, ködös csendes idõ volt. Ómassán 3 cm hó esett. Szélcsend.
Ezalatt a Dunántúlon a már korábban leírt események zajlottak...
26.: (-2,5 °C; 0 °C; +2 °C) - Egész nap borult, ködös téli idõ volt. Estére érthetetlenül megenyhült. Szélcsend.
27.: (+5 °C; +7,5 °C; +6 °C) - Életem legszarabb tele. Undorító idõ. A Dunántúlon 40 - 50 cm-es hó esett. Élénk ény-i szél.
28.: (+3 °C; +3 °C; +1 °C) - Egész nap borult, esõs, nyálkás idõ volt. Este az esõ havazásba váltott. Szélcsend.
29.: (+1 °C; +2 °C; +1 °C) - Egész nap borult, ködös csendes idõ volt. Ómassán 3 cm hó esett. Szélcsend.
Ezalatt a Dunántúlon a már korábban leírt események zajlottak...