2019. január 24., csütörtök

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 
Keresés:
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
#25769
Azt hogy lehet? vidám
#25768
Néhány éve,  Solymáron ástam az utcát. Jött egy autó,  elakadt. havazasLentről is,  elakadt. Hoztam még két lapátot, vidám jöttek szánkózók, hideg segítettek. Jött Hankiss Elemér tanár úr, bottal, ő is  segített! Kiástuk az autókat... 

Viszont még régebben,  lefagyott napszálltával az utca, szegyenlos meghúztam a szembe-szomszéd autóját. Azóta is jóban van a két család!!  - viszont a sógor nem ad vörösbort a halászléhez...
#25767
"Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren!
Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! "

Én 2 éve, mikor hirtelen leesett itt 33 centi hó, vesztem össze hólapátolás közben úgy a szembeszomszéd asszonnyal, hogy azóta is messziről kerül nem csak engem, hanem az egész családomat. hideg
#25766
Ugyanez nálam (január):

0 téli nap.
14 fagyos nap.
Eddigi havi átlag: +1,8 °C (30 éves átlag: 0,1 °C)

Azaz eddig igencsak elégedetlen vagyok a januárral.

#25765
Nekem a mai már a 17. téli nap és ami érdekesség, a január első 20 nap mindegyike fagyos volt.
A január két dekád után -1,7°C-on áll, az elmúlt 26 január átlaga nálam -1,4°C.
A januári hótakarós napok száma a maival már 18 nap,  az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.
A leesett hó eddig 14 cm, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14,7cm.
A januári téli napok száma eddig 8 nap, az elmúlt 26 január átlaga nálam 14 nap.

Azaz eddig igencsak elégedett vagyok a januárral.
#25764
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#426638 - 2019-01-18 22:52:22)

Bezzeg mához 6 éve, 2013. jan. 18-án mennyire könnyen ment. A Dunántúlon néhol az 50 cm-t közelítette, itt-ott el is érte a hóréteg vastagsága az aznapi friss havazással együtt.
Nálam 2013. jan. 18-án a korábbi napokról maradt reggelig 11 cm tömör, vizes hó az olvadások után, majd erre hullott a nap folyamán 10 cm porhó, vastagon fagyban, így a hóréteg estére 21 cm lett. Ezután 19-20-án végig fagyott, a hóréteg érdemben nem változott, és mind a két nap kisebb hófúvások voltak az erős ény szélben. Igazi vastagon havas, fagyos téli hétvége volt az és minden nap ugyanarra a napra esett, mint idén, tehát 2013-ban jan. 18-a péntek volt, idén 2019-ben is az.

Kicsivel dk-re, Budán már ennek nyoma sem volt. Egész délutánig ott tartózkodtam iskolában, és ott bőven + fokokban ömlött a hó nagy pelyhekben, de semmi sem maradt meg, csak a hókupacok emlékeztettek a jan. 14-én reggelre hullott 15 cm körüli hóra.

Egyébként a 2013. jan. közepi helyzet megért egy misét. Több nagy csapadékú medi is volt, főleg a Dunántúlon és északon, hóba fulladásokkal.

Az első jan. 14-15-én volt, a második 16-17-én, ez a Dunántúlt érintette, a főváros környékét már alig, és a pár fokos + hőmérsékletek mellett olvadt a 15-éig lehulló 15 cm körüli hó, de azért 16-án volt kora délután a főváros környékén egy heves hózáporos rendszer dél felől, mely a fővárosban nem maradt meg, otthon Vörösváron viszont 4 cm lucskos hó esett, totál lehúzva a növényeket a földig. A harmadik erősebb medi meg 18-án ténykedett, szintén főleg a Dunántúlon.
#25763
Túl a január és a tél felén egy kis számvetés:
Pápán a dec. és január is változatos időt hozott. Dec. első dekádja enyhe, második hideg, havas a harmadik megint enyhébbre sikerült. Jan. 15-ig igazi hullámvasút volt 4 felmelegedés és négy lehűlés. Ma a tegnapi nagymeleg után (a tél csúcs 13 fokkal !) ma már itt van a hidegfront és hózápor, megint rövid lett a meleglötty ideje (a hideglöttyök sem voltak tartósak, csak dec. közepén).
Dec-ben 20, január 15-ig 15 napon fordult elő csapadék, ha többször nem is mérhető mennyiség. A 27 ill. 24(jan) mm körüli csapadék nagyjából átlag közelire hozza a tél első felét.A leghosszabb csapadékmentes időszak is csak 3 napos volt, vagyis a frontok burjánzása tükröződik ebben is. (Január első 18 napjának mindegyikén esett). A 46 napból 35 napon esett. Ebből 20 alkalommal szilárd csapadék is előfordult. A legtöbb hó jan-4-5-én esett és 20 cm-t is elérte a hótakaró. Reggeli mérésekből dec. 4, jan. 9 hótakarós napot hozott eddig. Decemberben 10 cm-nél vastagabb nem volt.
Zord nap nem lett, viszont 10 fok fölé is csak egyszer melegedett  még. dec. 4-én(Min. -9,3, max. 12 fok). Nálam a dec. 2,1 fokos közepet hozott, a jan. első felének átlaga 0,4 fok, vagyis még az átlag alá ez sem ment. ( Reménykedem, hogy nem sért senkit amit leírtam, ha igen visszavonom és inkább megfogadom, hogy nem írok többet ide.)
#25762
Ennél talán még acélosabb volt az ezt követő, hónap végi lehűlés, amiről már egyébként értekeztünk még évekkel ezelőtt: Link illetve Link . Az a hidegbetörés 1991 januárjának végén nálam etalonként benne szerepel az elmúlt közel 30 év top 5 lehűlései között, már ami annak erősségét és tartósságát illeti. Link  Link  Link  Link

Szerk.: most vettem észre, hogy a lenti írásodban megemlítetted a hónap végi komoly lehűlést is, így elnézést kérek, véletlenül figyelmen kívül hagytam. 
#25761
Ismét évfordulóhoz értünk: egy kevésbé látványos, a köz számára talán nem annyira emlékezetes, de annál érdekesebb eseményről fogok megemlékezni. Az 1991 január közepi lábashideg-betörésről van szó. Ez a magasnyomású, száraz kontinentális hidegelárasztás egyik iskolapéldája. Már az előzmények is tanulságokkal szolgálnak, ezért elöljáróban kitérek ezekre is. A december elég havas, meglehetősen téli időjárást hozott. A meteorológiai tél első napján Észak-Dunántúlon jelentős havazás volt, a következő helyzetből:

Link      Link

Majd "sülni" kezdett a meteorológiai intézet utóbbi évtizedekben előfordult egyik legnagyobb "buktája"

Link      Link

A Nyugat-Európa felett kiképződő teknő ciklonjából a kontinens nyugati részein nagy területen szokatlanul erős havazás, hóviharok vették kezdetüket. Délkelet-Angliától Németországig a vastag hótakaró, hófúvások igen komoly közlekedési fennakadásokat okoztak. Az Intézet nálunk is riasztott, többször felhívta a figyelmet a várható ítéletidőre. Végül a dolog kimenetele a következő lett:

Link      Link

Az igen aktív ciklonnak előoldalára kerültünk, ahol természetesen nem volt hideg légtömeg. Mikor pedig a hátoldali hideg egy része fölénk ért, már nem volt kellő alacsony nyomás a térségben a nagyobb dolgokhoz. Áthelyeződő nyugati teknőnél igen gyakran éppen ez az ábra: az igazi hidegáramlás Nyugat-Európát éri, hozzánk már csak kerülőúton, megszelídülve ér el az Északi-sark lehelete. Ebben az esetben is a beígért ítéletidő helyett kisebb havazások, és igencsak mérsékelt hideg ért el minket. A helyzetet esetleg megmenthette volna egy közeli, jelentős északkeleti hidegdepó. Ez a teknő "döglődő" ciklontevékenységét fellobbanthatta volna, és a megerősödött ciklon ránk ránthatta volna a hideget. De ilyen hidegfelhalmozódás,  a térkép tanúsága szerint, nem volt akkor.
A blokkhajlam azért fennmaradt, és a térségtől keletre került AC hideg levegője, keveredve a nyugatról már egyre erősebben benyomuló enyhe, óceáni légtömegekkel, meglepetésre szép "sirató" havazást okozott karácsony másnapján:

Link      Link

Ezután hosszabb ideig a nyugatias áramlással érkező enyhe, óceáni légtömegek uralkodtak térségünkben. Még január 10-én is ez volt a kép:

Link

A makroszinoptikai váltás jelei két nappal később kezdtek mutatkozni:     Link

Emlékszem, Vissy Károly nem kis elégtétel-érzéssel jelentette be a "jegesmaci" érkezését, és havazásokat, hófúvást ígért a következő napokra.
Ehelyett nálunk erősen emelkedni kezdett a légnyomás anélkül, hogy bármi hidegáramlás érkezett volna. Változóan felhős, kifejezetten enyhe maradt az idő (bár, ahogy a térkép mutatja, a magasban már megkezdődött a hőmérséklet csökkenése):

Link

Szóval, a magam részéről már szinte lemondtam a komolyabb lehűlésről, de az mégis jött:

Link

Másnap, január 14-én tökéletesen felhőtlenre derült, mélykék égbolt, erős é-i szél köszöntött be. A hőmérséklet kora délután ugyan még elérte a 6 fokot, estére azonban -5, -6 fokra esett vissza, még mindig élénk szélben. A következő nap már nem emelkedett fagypont fölé a hőmérő higanyszála.
Azóta 2, hasonlóan tipikus esete volt a lábashideg dinamikus beáramlásának: 2006 január közepén, és 2017 január elején. Ezekből az esetekből kitetszik az ilyen hidegelárasztás "arcéle" Csont derült ég, nehéz, "nyomó" északi szél (valószínűleg a kis vertikális hőgradiens miatt csekély turbulenciák következtében), napközben stagnáló, de leginkább süllyedő hőmérséklet.
Akkor januárban "ráduplázott" a lábas. A hónap végén ilyen orosz hideg kerítette hatalmába a Kárpát-medencét:

Link

Észak-Dunántúlon csontszáraz volt ez a hideghullám is, hó egy gramm se esett. Mégis, többször mértem -15(-) fokos miniket akkor.
Bár köztudott, hogy nálunk az igazán erős fagyokhoz hótakaró szükséges, egy kivétel van ez alól: az északkeleti lábashideg-elárasztás.
Ez a légtömeg nagyjából "fütyül" arra, van-e hó vagy nincs: hozza a formáját. Úgy látszik, Kelet-Európa hómezőin úgy kihűl a légtömeg "lába" (talajjal érintkező rétege), hogy hótlan helyre érve is zord hideget csinál.
#25760
Felénk nagyon ritka a szélcsend és derült ég kombináció. Egy télen átlagosan 2-3-szor fordul elő, de gyakran akkor is csak az éjszaka egy részében.
Az utóbbi években november közepén szokott először fagyni (gyakran szállított faggyal, vagy az első hóeséssel egybekötve).
Ha az éjszakai minimumokból számolnának éves középhőmérsékletet, akkor az ország legmelegebb 5%-hoz tartoznánk.
Ha viszont a nappali maximumokból számolnánk éves középhőmérsékletet, akkor a hidegebb harmadhoz tartoznánk.
Pár évvel ezelőtt egyik télen (januárban és februárban) Miskolccal hasonlítottam össze a nappali maximumokat és közel azonos középhőmérséklet jött ki. A minimumok tekintetében viszont jóval hidegebb volt Miskolc.
-20 fok alatti hőmérséklet itt 1985 januárjában fordult elő utoljára, -17 fok alatti pedig 2006 januárjában. 2012 februárban és 2017 januárban a minimum megállt -15 - -16 fok körül. -15 fok alatti hőmérséklet kb. 3-4 évente fordul elő.
#25759
Hosszú távon úgy tűnik, hogy az ország téli minimumok tekintetében legelőnyösebb része Sopron, legrosszabb része pedig Dél-Baranya, a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld.
Szerintem nincs klimatológus Magyarországon, aki merne, mert volna ilyet állítani "A Mecsektől délre mediterrán" , "Pécstől délre" stb, stb típusú sztereotípiák mellett, velük szemben.
#25758
A tél első fele a mai nappal eltelik.
Mi volt eddig a szezonban?
20 hótakarós nap, de 7 cm-nél vastagabb hótakaró nem alakult ki.
A leghosszabb egybefüggő hótakarós periódus még decemberben volt, 7 nappal.
-5°C alatti hőmérsékletet a télen nem mértem, és összesen  csak 3 db téli nap volt.
Ami jó, hogy hosszan tartó hidegpárna nem volt, viszont volt rengeteg szeles nap.
A tél második felének ütősnek kellene lennie, hogy a végelszámoláskor összejöjjön egy közepesnél jobb osztályzat.

Januárról egy érdekesség: ha naptári nap szerint nézzük, akkor az eddig eltelt 15 napon minden nap volt csapadék, ebből 13 napon havazás, vagy hózápor.
#25757
Sziasztok! Készítettem egy videót (ez a 2. videó amit eddig összeraktam) a 2018 as év általam fotózott zivatarjairól. Remélem a visszatekintőben jó helye lesz. 
Link
#25756
Thermometer cikke az 1987-es havazásról Link  
#25755

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#425369)
#25754
"A kemény tél viszont nehezen adta meg magát, március első fele olyan telet hozott az országra, ami januárban is bőven elmenne."

Bizony ez így van. Olyannyira, hogy 1987 márciusa magasan a leghidegebb március 1892 óta Siófokon (-0,6 °C-os átlag !), de gyanítom ez országosan is igaz.
#25753
Az írásod meglehetősen érdekes és nagyon jó olyan dologra visszaemlékezni, amely lehet hogy már a mi életünkbe nem fog bekövetkezni. 
Bennem is tisztán él az a bizonyos hétvége, ( a nagy részét az utcán töltöttem)  és az azután következő hét eleje.
Volt számomra azért egy két érdekesség az esemény leforgása alatt.
Az a bizonyos 9-i ciklon amely délnyugat kivételével nagy kiterjedésü és jelentős havazást okozott, az egy Dél-skandináv ciklon melegfrontjából alakult ki. Medi természetesen nem lehetett, hiszen nyugati-délnyugati szél hordta a havat itt a fővárosban is. Tehát jól korrigáltál  a végén.
Másnap 10-én délelőtt elvékonyodott a felhőzet, de szitálni kezdett ismét a hó, gyenge északkeleti szél mellett. 
Délben délnyugat felől szinte percek alatt hamuszürke besimult felhőzet vonult fel, a halovány napkorong eltünt és megkezdődött az a havazás, ami csak 12-én a reggeli órákban állt el. Érdekessége a dolognak, hogy a havazás tulajdonképpen egyidőben indult meg a délnyugati országrészben és itt a fővárosban is. Tehát ez azt jelenti, hogy keletkezés is zajlott a mediterrán ciklon csapadéka előtt is. Tehát veletek ellentétben itt már 10-én éjfélig jelentős 10-12 cm hó hullott, a délutáni óráktól kezdve függönyszerüen szakadt a fehér arany. Ez kb 7-8mm csapadékot jelentett éjfélig, ami valóban nem sok, de porhóban mérve már komolynak számít. 
A havazás másnap is folytatódott, de a magasban és a talajon is melegedés kezdődött. Az egyre erősődő északkeleti keleti széllel ütemesen emelkedni kezdett a hőmérséklet, az apró szemü havat nagyobb pelyhek váltották fel. Tehát az előoldal egyre jobban fejtette ki a hatását. Amíg felétek, az Észak-Dunántúlon már javában -10 fok alatt jártatok viharos északi szél kíséretében, itt a fővároban -2 fokra melegedett 11-én délutánra a levegő. 18 órakor szinte varázsütésre északnyugatira-északira fordult és percek alatt viharossá fokozódott a szél és itt is megkezdődött az, ami nálatok már javában tartott. A 18 órai -2 fokról este 22 órára itt is -10 fok alá kerültünk.
A következő napok is tartogattak érdekességeket. Az utána jövő ciklon már jórészt országos ónosesőt hozott, érdekes hogy mennyire hamar megadta magát ez a brutálisan hideg levegő. 
A kemény tél viszont nehezen adta meg magát, március első fele olyan telet hozott az országra, ami januárban is bőven elmenne.

#25752
Évfordulója közeledik a legendás 1987 jan. 11-i hóviharnak, hát emlékezzünk egy kicsit. Érdemes, ugyanis ezt -legalábbis a Dunántúl tekintetében- azóta se érte utol egyetlen havazásos, fagyhullámos helyzet sem (északkeleten azonban ott volt az 1999 februári "szuperhavazás")
Annak idején írásban örökítettem meg az eseményeket, ebből fogok idézni, archív térképekkel megtámogatva. Ott, ahol adódik ebből valami konklúzió, le is vonom. Tehát:
"Karácsony után újra a nyugati áramlással érkező óceáni léghullámok határozták meg az időjárást, az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékletet
okozva. Azonban mialatt Dél és Közép-Európában enyheség uralkodott,
addig északon szokatlanul zordra fordult az idő. Finnországban és
Oroszország északi részén -40, -50 fokokat mértek, és az itt
felgyülemlett óriási hidegtömeg dél és nyugat felé terjeszkedett."

Link

Itt mindjárt találunk egy furcsaságot, ti. hogy a félteke (de legalábbis annak nyugat-eurázsiai és észak-amerikai szegmense) domináns hideg területe, "vezér hidegpontja" nem Grönlandon, illetve az attól nyugatra elhelyezkedő arktikus szigetvilágban található, holott messze többségben éppen ez szokott lenni a helyzet. A nagy hidegdepó ebben az esetben a Kara-tengeren és a csatolt nyugat-szibériai területeken látható. Ez a furcsaság már eleve fel kell vesse egy nagyszabású európai fagyhullám lehetőségét.

"A hideg és a meleg levegőt elválasztó vonal ny-k irányúvá és egyben igen hullámossá válva január első napjaira észak felől megközelítette a
Kárpát-medencét. A nagy hőmérséklet-különbség miatt az áramlás
rendkívüli mértékben felgyorsult, a nyugat-északnyugati szél időnként
viharossá fokozódott, és a légnyomás hirtelen 752 hgmm-re esett le.
Emellett változó felhőzet, és kisebb záporesők is voltak."

Link      Link

"A következő héten a Kárpát-medence térsége -képletesen szólva- többször is gazdát cserélt, mivel a hosszan kígyózó frontzónának hol a hideg, hol
meg a meleg oldalára került át. Január 3.-án hajnaltól tomboló északi
szél kíséretében fagyos levegő zúdult az országra. Az addigi 4-5 fokról a
hőmérséklet -4 fokra esett vissza és ott is maradt."

Link


"A légnyomás azonban gyorsan fölemelkedett és január 5.-én ismét enyhe levegőt
kaptunk nyugatról. Január 6.-ra a Kárpát-medence teljes mértékben a meleg
oldal hatása alá került: ragyogó napsütés és 5-6 fok körüli hőmérséklet
volt ezen a napon."

Link      Link      Link

Itt mindenképp meg kell állni néhány szóra, rendkívül érdekes szinoptikai történést látunk! Az első térkép azt mutatja, hogy a jan.3-i erős hidegbetörés támasztó AC-ja már egy nappal később délre kenődik, ugyanakkor Izland térségében heves ciklontevékenység indul. A makrokép viharos sebességgel visszavált lényegesen zonálisabbra. Egy ilyen változás más esetben alapvető enyhülést hozott volna. Ebben az esetben azonban azt történt, hogy az izlandi ciklon, északi oldalán immár rendkívül hideg levegővel, gyorsvonati sebességgel helyeződött kelet felé.

"Január 7.-én hajnalban aztán újra betört a hideg, felhőátvonulások, hózáporok és erős szél kíséretében folyamatosan
csökkent a hőmérséklet a reggeli 0 fokról az esti -10 fokra."

Link

Szóval, meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy igen erős hidegfelhalmozódások környezetében térségünk akkor is gyorsan megkaphatja a durva hidegbetörést, ha a közvetlenül megelőző bárikus kép ennek enyhén szólva ellentmondott. A hidegtömeg "megcsinálja" a leszakadásához szükséges nyomáselrendeződést. Másik jellemző példája az ilyesminek az 1979 jan. 1-i nagy hidegelárasztás. De nézzük csak tovább:

"A következő néhány napban megint átkerültünk a meleg oldalra, de mivel a frontzóna ekkorra már jóval délebbre tolódott, most a délre rohanó
hideg által a Földközi-tenger medencéjéből kiszorított enyhe, nedves
levegő kezdett fölénk áramlani. Ez január 9.-én több órán át tartó, erős
havazást okozott. Kb. 15 cm vastag friss porhó hullott, amiből a
kezdetben még erős déli szél kis fuvatagokat formált. Az idő némileg
megenyhült, -3, -4 foknál nem volt hidegebb. Estére a havazás és a szél
elállt. Másnap, január 10.-én igazi "semmilyen" időjárásban volt
részünk, messziről "bűzlött róla", hogy frontbetörés fogja követni. A
vékony felhőzetből gyengén szitált a hó, mérsékelt keleties szél fújt, a
hőmérséklet az előző napihoz képest nem változott."

Link      Link      Link

Itt huszonéves fejjel, komoly meteorológiai ismeretek és naprakész szinoptikai térképek híján kicsit tévedtem. A jan. 9-i havazást nem mediciklon, hanem egy "alácsúszó" karakterű ény-i kis ciklon okozta. Jan. 10-re aztán csakugyan létrejött a medi, középpontjával a Földközi-tenger nyugati medencéje felett. Egy nappal később így alakult a helyzet:

"Január 11.-én aztán kitört a "fehér pokol". A havazás és az északira fordult szél reggeltől egyre erősebb lett, miközben szakadatlanul
csökkent a hőmérséklet. Hajnalban még "csak" -8 fok volt, este -14!
Ekkorra már párját ritkító hóvihar dühöngött, és az egész éjszakán át tartott.
Csaknem embermagasságú hótorlaszok keletkeztek, a közlekedés az egész
országban megbénult. A kinn rekedtek közül többen megfagytak, ezen nem
lehet csodálkozni, mivel január 12.-én hajnalban a hőmérséklet elérte a
-17(!) fokot, ráadásul erős szél is fújt."

Link      Link

Hát igen: ritkán látható "szibériai" hideg terület Európa közepén, térségünkben. Sajnos, archív hóvastagság térképeket nem tudok mutatni, pedig érdekes volna. Az biztos, hogy a Kisalföld közepén is volt vagy 40 cm porhó, 1-2 méteres fuvatagokkal. A házak széllel szemközti oldalait sok helyen az ereszcsatorna magasságáig betemette a hó. Azon a napon egyetlen autó sem mozdult a Győr és Mosonmagyaróvár közötti szigetközi úton. Csak késő délutánra szabadította fel az út egy szakaszát egy hóeke, így Győr és Győrzámoly között egy nyomon lehetett járni.
#25751
Én újfent csak azt tudom hangoztatni, hogy nagyon jó év volt, a nyári rekord Tmax-okat imádókon kívül mindenki megtalálhatta a "számítását". A február-március megmentette a tél becsületét, a meleg tavasz számomra überkirály volt, a forróságot nélkülöző nyár rendszeres záporokkal nem különben, a meleg ősz pedig csak hab volt a tortán. A november-decembertől sosem várok sokat, így azok sem tudtak csalódást okozni, pláne, hogy a november eleje szintén kedvemre valóan enyhe volt. Soha rosszabbat. vidám
#25750
Elkészült a szokásos éves összefoglalóm: Link

Összességében elé változatos, és nálunk is kiemelkedően meleg év volt, az elmúlt 12 évben a legmelegebb. Összesen 111 nyári nap volt, ami szintén rekord magasnak számít ebben az időszakban, viszont azért fagyos napból sem kevés a 92. A nyár "nudliságát" viszont jól mutatta, hogy "csak" 26 hőségnap jött össze, és egyetlen forró nap sem volt, sőt még a 34 fokot sem értük el. A 47 zivataros nap szintén rekord lett a 2008-as 45-öt megdöntve.
#25748
Ma 16 éve kezdődött az etalon! Ennek emlékére újra közzéteszem egy pár évvel ezelőtt megírt beszámolómat az eseményekkel kapcsolatban:

"Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!

Mivel végre megjelentek az első reménysugarak a telet illetően, valamint
közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a
legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és
lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az
élménybeszámolómat:

2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülődtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és
megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált
időjárás jelentést, melyben másnap kezdődő nagy havazást és akár fél
métert elérő hóréteget vizionált az ország egy jelentős részére.
Természetesen nagyon izgatott lettem főleg annak tükrében, hogy
akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-ről és a TV-s időjárás
jelentésekből tudtam csak informálódni a történésekről, ugyanis
akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban
se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9
km-re lévő Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor
ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az
első órám reggel 8-kor kezdődött és akkor már non-stop az ablakot
kémleltem, hogy mikor látom meg végre az első hópelyheket. Nem tudom
pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetőlegesen délelőtt 10 óra
lehetett. Erősen elkezdett havazni, és a bőven fagyos hőmérséklet miatt
egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám
testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel,
hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még időben hazaérhessek a
családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa,
anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az ő
kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola előtt
kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az
eredménye, az öltözőben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a
busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a
sűrű hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott
minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és
Hajdúszovát előtt 6 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek
fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetően eltűnt az
út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén
lévő árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban
történő araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az
utunk, ugyanis se előre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más
lehetőséget nem látván a sofőr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban
középiskolás, 30%-ban felnőtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába
az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak
Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton
át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik.
Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözőben
maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat
tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy
falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltől, sem
egy kis hótól, sem egy kis hidegtől, de akkor bizony az arcomra fagyott a
táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el
aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, később pedig egy
Wartburggal, akinek a gazdája bőszen lapátolt hátha tovább tud menni
Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani
a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül
lehetett. Addigra az ebéd már befejeződött ugyanis mindenki sietett
haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim
pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy
tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az
úton, apáék is elmesélték, hogy ők már 11 órakor is alig tudtak
hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a
tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel
már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók,
ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak
kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott,
ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de
ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem
elölről, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is
tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de
kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és
együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idősebb (50 feletti) korosztály
egyöntetűen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha.
Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik
nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál
inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfőnököm
telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el
(akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért
engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a
boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen
pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon
keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi
mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család.
Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is
együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a
fő utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a
hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová
tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta
után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3
méteres halmokba. A havazás elálltával az első derült éjjelen nagyon
keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk
kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki
lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi
kenyér sütő lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben
lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez
órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán
pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól
emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött
Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86
február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át
megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van
egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket
minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek
olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a
felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!

Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem. "
#25747
Mindenhol nem lett pozitív anomália: Link
#25746
Érdekes ez a "mindenhol pozitív lett a decemberi anomália"
Ezt már többen is megcáfoltuk.

Mikor az 1960-1990-es adatokat tartalmazó térkép alpján határoztam még az ide vonatkozó átlagöt, akkor is -1,0 fokot adtam meg.

Amúgy jellemző itt az utóbbi évtizedre, hogy a december és a február egész szépen teljesít. Az évszak fekete báránya a január. Még akkor is, ha 2016, 2017 kicsit kozmetikázott is ezen.
#25745
Mindig kérdésés, hogy mit mivel hasonlítunk össze.
Én 8 éve, hogy ugyanazon a helyen, ugyanazzal a műszerrel mérem az adatokat. (Bár ez utóbbi még nem jelent semmit, szüleimnél -az ottani mérő szerint- újabban rendesen -35 fok alatt van a hőmérséklet.)

A tavalyi év 10,7 fokkal nálam csak a második legmelegebb az adott időszakban. 2014-ben 10,9-et mértem. A 8 év átlaga 10,2 fok volt.

Az utóbbi 12 év decemberi átlaga nálam -1,0 fok. Az idei december -1,6 lett. Ezzel a 12-es mezőnyben középen, az 5. helyen végzett.
#25744
Majdnem összejött a 12 fok, végül 11,99 lett, ahogy azt már dec. 28-án irtam Link , hogy valószínűleg annyi lesz.
Még pár év és csak 2000 utáni lesz a Top 10-ben.
#25743
Bizony, az OMSZ előzetes számításai szerint is, igaz csak néhany századdal, de 2018 melegebb lett, mint 2014, így 1901 óta a legmelegebb évnek adódott:
Link

Érdekesség, hogy a TOP10 legmelegebb évből csak kettő 2000 előtti (1934 és 1994).
#25742
A célegyenesbe érve végül mindenhol pozitív lett a decemberi anomália.

Link

Így az OMSZ mérései alapján is 2018 veheti át a legmelegebb év kitüntető címét. Ehhez ugyanis elegendő volt egy átlagosnál csak kissé enyhébb december.
#25741
Mályi, 2018 december:
Havi közép t (két és négyadatos): -0,85°C és -0,77°C (átlagomnál 0,4°C-al hidegebb)
Havi abszolút minimum: -12,0°C (19-én)
Havi abszolút maximum: +6,6°C (23-án)
Havi csapadék: 40,6mm (átlagomtól mindössze 2mm-el kevesebb)
Lesett hó: 10cm (átlagomnak megfelelő, mindössze 0,6cm-el kevesebb)
Téli nap: 7 nap (átlagom 11 nap)
Zord nap: 3 nap (épp ennyi az átlagom)
Hótakarós nap: 13 nap (átlagom 9 nap)

Összességében végre szép télies volt a december, különösen a hónap első három napján és 15-22-e között.
A 16-i mediterrán ciklon 9 cm leesett hava (2012 óta nem volt decemberben ekkora havazás) és az azt követő egy hát fagyos időszak volt gyönyörű.

Egy adalék, igen korán, 16-17-én befagyott a Mályi-tó és a karácsonyi bemelegedés se tudta kiolvasztani, tegnap délután jártuk körbe a tavat a fiaimmal, áll a jégen víz, ám a jég 3-4 cm vastag, holnaptól pedig újra hízásnak indul a jég.
Így ha a január tartós enyheséget nem hoz (nem látszik), december közepétől februárig minimum állhat jég a tavon, ez keményebb telek sajátja.
#25740
2018 csapadékáról elmondható, hogy két mérőhelyemen jóval átlag felett mértem:
Pápa 755 mm
Csesznek 793 mm.
(Nagyalásonyban ennél is több: 823 mm esett)
A december 28 ill. 41 mm-t hozott, ami kevesebb az átlagnál, de az év immár 2013 óta a 6. évben is átlag felett zárt. Talán a 2011-12-es kb. 20%-al átlag alatti évek csak kisebb kisiklást jelentettek az évszázad sok csapadékot hozó éveiben.
Különösen érdekes, hogy a szórása a csapadéknak nem volt túl nagy, nem voltak egy számjegyű de 150 mm-t meghaladó hónapok sem (előző évtizedekben ilyen évek gyakran voltak).
A legszárazabb április volt (P. 22,Cs.13 mm), a legesősebb június (P. 137mm, Cs. 126 mm), de az októberi 20 mm Pápán  az április alá ment kevéssel akárcsak a január: 21 mm. Pápán 3 , Cseszneken 4 hónap érte el a 100 mm-t és egyenletesen oszlottak el a nagy csapadékú hónapok az évszakok közt. Így ha voltak nagyon száraz hetek is, de összességében minden évszak meghozta az átlagot.
#25739
A december végre átlagos hőmérsékletű lett nálunk, ezzel meglett az egyetlen ilyen jellegű hónap tavaly, 9 melegebb volt, 2 pedig hidegebb az átlagnál. A 2018-as év kb. 1,7 fokkal zárt az 1981-2010-es átlag felett, ezzel magasan verte 2014-et is (kb. 0,2 fokkal). Nem lesz könnyű megdönteni, bár az elmúlt évek alapján ez sem lehetetlen.
#25738
2018. éghajlati adatai nálam: (zárójelben az átlagtól való eltérés illetve a dátum)

Évi középhőmérséklet: 13,09 °C. (+1,56 °C.)
T min. átlag: 8,83 °C. (+0,90 °C.)
T max. átlag: 17,96 °C. (+2,14 °C.)
Absz. T min.: -17,1 °C. (03.01.)
Absz. T max.: 34,8 °C. (08.08.)
Éves absz. hőingás: 51,9 °C.
Legmagasabb napi átlag: 28,1 °C. (08.08.)
Legalacsonyabb napi átlag: -10,0 °C. (03.01.)
Napi átlag hőingása: 38,1 °C.
Legnagyobb napi hőingás: 20,4 °C. (04.08.)
Legkisebb napi hőingás: 0,8 °C. (02.08.)
Legalacsonyabb T max.: -5,4 °C. (03.01.)
Legmagasabb T min.: 22,2 °C. (08.22.)

Az év legalacsonyabb légnyomása: 994,4 hPa. (03.06.)
Az év legmagasabb légnyomása: 1040,6 hPa. (09.26.)

Nyári nap: 134 db. (+53)
Első nyári nap: 04.09.
Utolsó nyári nap: 09.21.
Hőségnap: 47 db. (+23) (05.02.-08.24.)
Forró nap: 0 db. (-3)
Meleg nap: 28 db. (+4)
Trópusi éjszaka: 24 db. (+7)
Zivataros nap: 43 db. (+12) (04.12.-09.03.)
Jégesős nap: 7 db.
Ónos esős nap: 6 db.
Ködös nap: 17 db. (-18) (01.07.-12.21.)
Fagyos nap: 59 db. (-9)
Utolsó fagyos nap: 03.28.
Első fagyos nap: 11.29.
Utolsó talaj menti fagy: 03.28.
Első talaj menti fagy: 11.19.
Hideg nap: 12 db. (-6)
Zord nap: 1 db. (-3)
Téli nap: 10 db. (-9)
Utolsó téli nap: 03.02.
Első téli nap: 12.17.
Rendkívül hideg nap: 8 db.
Hóeséses nap: 45 db. (+21)
Hótakarós nap: 26 db. (+2)
Leesett hómennyiség: 58 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 12 cm. (03.03.)

Éves csapadék: 669,9 mm. (+107,3 mm.)
Csapadékos nap: 183 db. (+25)
Mérhető csapadékú nap: 150 db. (+20)
Jelentős csapadékú nap: 47 db. (+7)
Legnagyobb napi csapadék: 42,4 mm. (06.06.)
Leghosszabb csapadékos időszak: 11 nap. (03.11-03.21.)
Leghosszabb száraz időszak: 15 nap. (11.03.-11.17.)
Leghosszabb mérhető csapadék nélküli időszak: 19 nap. (10.30.-11.17.)
Balatonon jég: 9 nap.

Az átlagosnál több mint 1,5 °C-kal melegebb és mérsékelten csapadékosabb, 39. legcsapadékosabb (119 %) éven vagyunk túl. Ezzel az elmúlt 125 év kiemelkedően legmelegebb éve lett 2018! Tovább folytatódott tehát az enyhe évek sorozata.

Nincs mit csodálkozni a rekord-meleg éven, hiszen 10 hónap volt átlag feletti, ezen belül április és május az eddigi legmelegebb, augusztus a 3. legmelegebb (és minden idők 5. legmelegebb hónapja!), január az 5., június a 7., október a 10., július a 11., szeptember pedig a 14. legmelegebbnek adódott.
Az idei tél volt a 6., a tavasz a 2., a nyár a 4., az ősz pedig szintén a 4. legmelegebb az elmúlt 125 évben.
Idén volt kimagaslóan az eddigi legtöbb nyári nap és a 4. legtöbb hőségnap.
A melegen kívül különleges volt a február végi-március eleji kőkemény tél. Idén március hidegebb volt, mint a január, ez eddig csak egyszer fordult elő és az idei -17,1 °C-nál 125 év alatt márciusban csak kétszer mértek hidegebbet.
A feljegyzések alapján olyanra se volt még példa, hogy adott téli idény alatt a Balaton először február legvégén fagyjon be.
Az idei március volt az eddigi 2., június pedig az 5. legcsapadékosabb.


#25737
2018. december nálam: 

T átlag: 2,30 °C.
T min. átlag: -0,46 °C.
T max. átlag: 4,96 °C.
Absz. T max.: 11,6 °C. (04.)
Absz. T min.: -6,7 °C. (20.)
Absz. hőingás: 18,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -4,7 °C. (19.)
Legmagasabb napi átlag: 7,2 °C. (22.)
Napi átlagok hőingása: 11,9 °C.
Legalacsonyabb T max.: -2,2 °C. (20.)
Legmagasabb T min.: 3,7 °C. (24.)
Napi legnagyobb hőingás: 10,9 °C. (22.)
Napi legkisebb hőingás: 1,4 °C. (15.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1002,2 hPa. (09.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,6 hPa. (18.)

Fagyos nap: 16 db.
Hideg nap: 3 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 3 db.
Rendkívül hideg nap: 2 db.
Zivataros nap: 0 db.
Ködös nap: 8 db.
Ónos esős nap: 3 db.
Hóeséses nap: 7 db.
Hótakarós nap: 5 db.
Leesett hómennyiség: 7 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 4 cm. (15.)

Havi csapadékmennyiség: 12,9 mm. (éves: 669,9 mm.)
Csapadékos nap: 2 db.
Mérhető csapadékú nap: 13 db.
Jelentős csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 3,7 mm. (07.)


Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb és lényegesen szárazabb (32%) december volt az idei. 
Ezzel a 28. legmelegebb és a 11. legszárazabb decemberen vagyunk túl.
A hónap eleje és a vége enyhén telt, ám a hónap közepén egy 10 napos téli időszak volt, erős fagyokkal, téli- és hótakarós napokkal.
#25736
Épp egy éve, tavaly szilveszterkor összeírtam 20 pontban, hogy miért volt számomra emlékezetes év 2017.
Hát, elég brutálisra sikeredett : Link

Most, hogy ismét elérkeztünk szilveszter napjához, nézzük, hogy milyen számmora emlékezetes eseményeket tartogatott 2018. 2017-et nem tudta überelni, de így is emlékezetes időjárási eseményekben gazdag évként fog megmaradni 2018. : 

1. A január-februári sok-sok csapadékos nap, sok-sok csúszópályás medi, rengeteg hóesés ( más kérdés, hogy nem mindig, ill. alig maradt meg ), de azért szépen nőtt a hótakarós napok száma ennek ellenére, és végül kialakult egy szeszélyesen 8-17 cm közötti, átlagban 11 cm-es hótakaróval bíró nap febr. 14. reggelre.

2. A febr. végi, március eleji hidegbetörés, a kék banán érkezése ék felől, majd újabb havazások. Emlékezetes 1 hetes, igazi oroszos feelingű időszak volt ez, és az éves Tmin épp március 1-én állt be, -15,4 °C-al, mely még előző este, febr. 28-án éjfél körül állt be.

3. Megint csak egy száraz április volt, hihetetlen ez az áprilisi száraz dominancia, másfél évtizede kevés kivételtől eltekintve csak az átlagnál szárazabb időjárásról szólnak az áprilisok.

4. Éles váltás : március végéig elhúzódott a téliesen hideg idő, még ápr. 1-2-án húsvétkor is cudar idő volt, hideg és nagyon szeles, igaz már nem télies, majd éles váltásként rövid tavasz után ápr. 20-tól berobbant a nyár, és 5 hónapig, szept. 21-ig véget sem ért, kirobbanthatatlan meleg időjárás volt tartósan.

5. Brutál pozitív anomália április, májusban, közel rekord meleg volt eme 2 hónap, sőt nem kizárt, hogy még nem volt ilyen meleg ápr. - máj. páros, mióta elkezdődtek a rendszeres mérések.

6. Rendkívül sok, szám szerint 56 db zivataros napom volt, ennek ellenére szupercella szinte semmi.
A 2014-es 53 db zivataros nappal járó évem rekordja lett idén a múlté már.

7. Rendkívül sok, kereken 130 db nyári napot hozott ez az év, mindezt 5 hónap alatt.

8. Az idei 40 db hőségnap ellenérte egyetlen forró nap sem volt, az éves Tmax aug. 9-én volt, és mindössze 34,9 °C - nak adódott.

9. 2 év kihagyás után ismét előfordult cseresznye nagyságú jégverés, méghozzá jún. 2-án ény felől a kora esti órákban.

10. Emlékezetes marad a jún. 8-án éjjel, majd 9-én néhány órával később hajnalban érkező újabb zivatarrendszer dél felől. Nem túl gyakori, hogy 5 órán belül 2 db MKR is érkezik, ráadásul ereje teljében. 

11.  Május-júniusban 2 hónap alatt 29 db zivataros napom volt. Ez nagyon sok, és ritkaságnak számít.

12. Sokáig, egész nov. közepéig elhúzódó kellemes hőmérsékletű, enyhe - meleg időjárás, élt és virult a vegetáció, nem csoda, hogy még november közepén is ment a fűvágás, több helyen a környéken.

13. Hosszas csapadékszegénység, mely nov. 19-től véget ért, és egy csapásra állandó jelleggel hullott sokszori, igaz csak kisebb mennyiségű csapadék, így 27 db csapadékos nap jött össze nov. 19. - től - dec. 31 -ig, az év utolsó 6 hetében.

14. Tökéletes téli hét dec. közepén. A dec. 15-ére várt 3-5 cm-es havazásból lett 15 cm, és 1 hétig meg is maradt, igaz sokat tömörödött, 7 cm-re végül  18-tól kezdve 22-e reggelig. Minden úgy volt, ahogy a mesében meg volt írva.
A 15-i havazás előtt 2 igazán hideg, téli nap volt, mely biztosította, hogy a talaj fagyos legyen, így a 15-i havazás idején nem kellett aggódni a talajhő miatt, majd a havazás után 1 hétig meg is maradt a hótakaró, és volt több, szám szerint 2 db zord nap is, mely az elmúlt évek decembereiben hiánycikk lett.

15. Végül pedig a szokatlan időpontban, szept. legelején érkező zivataros armageddon, melyből 85,2 mm csapadék hullott, eleinte zivatarok, majd záporok formájában.
1-e,2-a,3-a, és 5-e is hozott zivataros napokat, és 1-2-án szinte megszámlálhatatlan mennyiségű zivatarhullám jött dk, dél felől.

Szept. 1-én  estétől az éjszaka első felég több intenzív zivatar is jött dél felől, 45,7 mm csapadék hullott, ez lett az év, egyben az elmúlt pár év legcsapadékosabb napja felém.
#25735
Már több, mint 1 °C.beteg
#25734
Itt viszont "kiütéssel" fog győzni 2018, kb. 0,2 fokkal megelőzve 2014-et. Elképesztő mi megy itt az ezredforduló óta. 2007 rekordja 7 évet élt, ahogy 2000 rekordja is, 2014 meg csak 4 évig "trónolhatott".
#25733
"A legmelegebb Siófok 13,1 és 2. Szeged  12,9 és 3. Pestszentlőrinc 12,8 fokkal. Hogy a nyugatabbi és északabbi fekvés ellenére Siófok és a főváros miért orbitálisan meleg és körözi le mondjuk Pécset vagy Békéscsabát sejtem, de inkább nem írom le, hátha sértő hazudozásnak titulálják."



Csupán 4 -azaz négy- hozzászólást kellett volna az előzőekből megtekintened és láthattad volna, hogy nálam is 13,05 °C körül lesz az évi átlag. Nincs ebben semmi összeesküvés, semmi csalás.

Azért arra kíváncsi lennék (és szerintem még számosan az itt megfordulók közül), hogy szerinted mi az oka Siófokon az "orbitális" melegnek. Nos, vezesd elő: halljuk csak, ígérem nem fogjuk "sértő hazudozásnak titulálni".
#25732
Bár még nincs vége decembernek, de most leírom (talán már nem nagyon változik), hogy furcsa módon  2  fok a havi közép pápai méréseimből, de a repülőtér mérései (félórás adatok ) alapján kivételesen sokkal több, 2,3 fok. A sokévi(30-50 -100 stb) átlagok 1901 óta 1 ill. 1,1 fokok, de nem fogom összehasonlítani őket, mert nem azonos a számítási metódusuk ill. nem is tudom, hogy a sokéviek 2,3,4,24,48 stb, adatból lettek-e számolva és mennyi az interpolált ? Olvastam, hogy nyugaton 0,3 fok a nagyonsokévi decemberi átlag, hát  a pápai adataim enyhén szóval ezekkel nem kompatibilisek.
Az éves átlagokról is szó esett már (bár itt sem tudom hány év, milyen állomások és milyen módszerű számításokból születtek). Nem akarok anomáliáról már beszélni (akármit írok az állítólag csak ferdítés lehet) csak kíváncsi voltam, hogy az rp5-ös órás (reptereknél esetleg félórás , több mint 18000 adat) kb. 8700 adatból számított átlagok hol állnak (2 napja már elkezdtem összeírogatni, ma fejeztem be, részben csak dec.28-ig terjednek). A leghidegebbek Szentgotthárd 11,1 (persze a 7,6 fokos Kékes után) és Szécsény szintén 11,1 fokkal. A legmelegebb Siófok 13,1 és 2. Szeged  12,9 és 3. Pestszentlőrinc 12,8 fokkal. Hogy a nyugatabbi és északabbi fekvés ellenére Siófok és a főváros miért orbitálisan meleg és körözi le mondjuk Pécset vagy Békéscsabát sejtem, de inkább nem írom le, hátha sértő hazudozásnak titulálják.
22 város (Kékest kihagytam) ill. reptér adataiból 12,2 fokos országos átlag lett az eredmény.
Pápa reptere 11,8 fokon áll, ez 0,2 fokkal alacsonyabb a szintén meleg, 12 fokos 2014-nél.
#25731
A nyugati országrészben bizony decemberben sem szakad meg az átlagosnál magasabb középhőmérsékletű hónapok sorozata, hiszen a tegnapi nappal bezárólag +1,6 fokon áll a havi közép, miközben az 1901-2017 közötti időszak decembereinek +0,3 fok. A mai és a holnapi nap még kissé növeli a középhőt, így gyakorlatilag másfél fokos pozitív anomáliával zár a december.

Ami az egész évet illeti, a havi középhőmérsékletek tizedes értékű átlaga 11,7 fok lesz idén, ami megegyezik a 2014-es átlaggal. Ha két tizedesjegyre nézzük, akkor az idei év 2 századdal melegebb lehet, de mivel a havi közepek csak egy tizedesjegy értékkel ismertek, ezért ez a különbség simán kijöhet a kerekítésekből is.
#25730
Kíváncsi leszek mennyi marad meg ebből az anomáliából miután homogenizálják az adatokat...
Mert gondolom ebben az átlaghoz viszonyított nagy pozitív irányú eltérésben egy rakat városhő is komoly szerepet játszik.
De hát ez még kapóra is jön az állítólagos felmelegedéssel riogató és abból hasznot húzó politikusoknak és üzletembereknek, ja meg a "tudósoknak",  akik szerint  egyre csak nő majd az éves középhőmérséklet... Ha folyamatosan beépítjük a mérőhelyek környéket -márpedig ezt tesszük- akkor az adatok is nyilván ezt fogják majd alátámasztani. Csak ez "kissé" hamiskás képet ad a valóságról.
#25729
Az idei volt a legmelegebb év Németországban a rendszeres mérések 19. századi kezdete óta - olvasható a német meteorológiai szolgálat (DWD)éves jelentésében pénteken. Az éves átlaghőmérséklet 10,4 Celsius-fok volt. Az átlaghőmérséklet a DWD mérései alapján 2,2 fokkal volt magasabb, mint az 1961 és 1990 közötti időszak átlaga. Az eddigi legmelegebb évet, 2014-et 0,1 fokkal előzte meg 2018. A jelentés szerint júliusban és augusztusban zajlott le az egyik leghosszabb és legintenzívebb hőhullám.
#25728
Nálam 13,05 °C körül lesz az éves átlag, természetesen ordas nagy rekord.
Kb. 0,4 °C-kal veri az eddigit (2007).

Ráadásul a sok-sok nudli ellenére.laza
#25727
A decemberi országos középhőmérséklet ~1,0 fok lesz, így pedig az éves középhőmérséklet valószínűleg 11,99 fok lehet, ami 0,04 fokkal magasabb az eddigi legmelegebb (2014) évnél. A maradék néhány nap ezen érdemben már nem tud változtatni.
#25726
A  pillanatnyi havi átlag  a 30 éves decemberi átlagnál több, mint 0,7 °C-kal magasabb.
Ráadásul ez a hátralévő 4 napban még tovább fog nőni.
#25725
A múltkor írtam, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel meg fogom nézni a karácsonyok alakulását feljegyzéseimben, mert 2005 óta nem emlékszem fehér karácsonyra. Az éghajlati naplóm 2006 óta tartalmazza az adatokat Pápáról, bizony tényleg nem véletlen, hogy eme 13 évből nem nagyon emlékszem fehér karácsonyra. Mivel a 3 napból mindig vita, hogy melyik a karácsony úgy döntöttem egy véleményt olvasva, hogy a karácsony egy éjszaka, méghozzá 24-ről 25-re virradólag. Mivel ilyen statisztikám nincs, ezért kiírtam a naplóból kerekítve a 23.este és 25. este 19 óra közti minimum és maximum értékeket. Ezen kívül a 24. reggel 7 és 26 . reggel közti csapadék mennyiségét, fajtáját és a 24. reggel 7 és 25. reggeli hórétegadatból a nagyobbikat. Íme :
2006: -2,+4 0,2 mm, eső, 0 cm
2007: -4, 0 0,4 mm, hó, 1 cm
2008: -3, +5 4,1mm, eső,ónos 0 cm
2009:+4, +16 10 mm,zivatar,zápor,eső,0 cm
2010: 0, +15 2,7 mm,zápor,eső,hó.0 cm
2011: 0, +6 0mm, -- , 0 cm
2012: 0, +12 0 mm, --, 1 cm
2013: -2, +14 0 mm, -- , 0 cm
2014: -3, +10 0,1 mm, zápor, 0 cm
2015: -1, +9 0,1 mm,ködszitálás, 0 cm
2016: -2, +2 2,9 mm, eső,ónos , 0 cm
2017: -2, +11 0mm, --, 0 cm
2018: 0, +7 ?, ? ,0 cm

Jól látszik, hogy csak kétszer jegyeztem fel 1 cm-t, azt is egyik napon 2007-ben 25-én, 2012-ben 24-én reggel. Ráadásul 2012-ben már inkább hófolt volt (külterületen gondolom semmi), mert csak kb. 50 % volt a hóborítás,az is elolvadt hamar az enyheségben estére. Igazi téli idő csak 2007-ben volt, de az ország többi részével ellentétben hólepelnél alig esett több, hisz kiolvasztva csak 0,4 mm volt a víztartalma. Ennél gagyibb, lúzerabb adatsort ha valaki tud ebből a 13 évből ajándékot érdemel, de legalábbis vállveregetést. És ezt a helyet sokan fagymocsárnak nevezikvidám. A T csak ötször tudott kerekített -1-ig lemenni és -4 fok volt a csúcsüberbrutál leghidegebb 2 napos minimum a 13 karácsonyon.
És a végén a csattanó: előkerültek a 2005-ös feljegyzéseim: semmiféle hó vagy hideg nem volt akkor sem (+1,+6, 0,8 mm eső) talán Csesznekkel kevertem. Ugyanis volt akkor is hó a dec. 22-es havazásból(2cm), de 24-re Pápán éppen elolvadt és csak 27-én esett újra 7 cm ami szilveszterre 25 cm-re hízott (Cseszneken 40-re). És 2004-ben sem volt semmi(0 és +8 fok közt és 0 csapadék), vagyis ez a 15 év elmondhatjuk, hogy karácsonykor nudli a köbön havat hozott Pápán.
#25724
A nagy érdeklődésre való tekintettelkacsint ezúttal is megosztom veletek, hogy áll a napi középhőmérséklet anomália, egy héttel a hónap vége előtt, Pestszentlőrincen. Elfogultságom burkolt vádját elegánsan cáfolva, azt is leírom, ha az adott hónapban bizony negatív értéken állunk.
És most így állunk. Rég volt már ilyen.
A tegnapi napig a havi napi középhőmérsékleti anomália - (mínusz) 0,7 fok volt!
Bár ez a környék, dél-délkelettel karöltve, a leghidegebb régiója volt az országnak a magunk mögött hagyott téli etapban.
Megnézve az OMSZ középtávú előrejelzését, a következő napok gyengén pozitív anomáliát hozhatnak itt az ország közepén, hiszen éjszakánként gyenge fagyra, napközben viszont 5 fok körüli "melegre" számíthatunk. Figyelembe véve, hogy ilyenkor a napi közép kicsivel 0 fok fölött van így a következő napokra +1, +2 fokos pozitív anomália valószínűsíthető, így a hónap várhatóan pár tizedes mínuszban vagy nullán zárhat. 
    
#25723
A város keleti végén nem sokkal van 500 mm felett az éves összeg.
Diósgyőrben már 700 mm közeli, Nálad kevéssel 800 felett.
Szentlélek is 800 körül van és most érdekes, hogy Jávorkút is hasonló.
Ómassán már 920 mm körül járunk, Bánkút pedig valószínűleg mára átlépte az 1100 mm-t.
Az ekkora különbségek nem gyakoriak, de pl. legutóbb 1998-ban fordult elő hasonló, akkor Miskolc-Avas 684; Jávorkút 1355 mm volt.
 
#25722

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#420094)
#25721
Az OMSZ-archívumából vettem, amit Antibulvár adatsora megerősít. Nála 28, nálam 29 nap volt hótakarós. Egy napot elszámolhattam. De, mint látod, ugyanazokat az éveket írta ő is. 
Egyébként megértelek, hogy bizonytalan vagy. Akkor tekinthetjük fehérnek a karácsonyt, ha 25-én reggel hóval borított a vidék. A Szenteste ebben a kérdésben a meghatározó.
#25720
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71681 - 2018-12-14 09:28:02)

Lövésem sincs honnan szeded ezeket a számokat, de az OMSZ archívumban Link   van egy ilyen:

"Ha csak a budapesti adatsorokat nézzük, akkor jó esetben is átlagosan minden harmadik karácsonykor van az ünnep legalább egyik napján mérhető hótakaró. Még rosszabb az arány, ha olyan karácsonyt keresünk, amikor az ünnep mindhárom napja havas, ugyanis erre átlagosan ötévente kerül sor.
Ha még erősebb feltételeket szabunk a karácsonyi hótakarót illetően, és azt mondjuk, hogy az ünnep mindhárom napján Budapesten legalább 5 cm legyen a hóréteg vastagsága, akkor az elmúlt 100 évben Budapesten mindössze 15 ilyen alkalom volt."

Szóval sehogy se jó a matek...

Még érdekesség:

"A leghavasabb karácsonyt a fővárosiak 1935-ben élhették át, ugyanis abban az évben 30 cm-es hóréteggel indult az ünnep, és a végére is mindössze 5 cm-t olvadt a vastag hótakaró."

"Mély, szánkózásra alkalmas hóban lehetett ünnepelni 1917-ben, 1927-ben, 1933-ban, 1963-ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban, amikor 10 cm-t meghaladó hó fedte be Budapestet. "
#25719
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71682 - 2018-12-14 11:23:07)

Íme, a pontos karácsonyi hóstatisztika Budapestre vonatkozóan, 1904-2017 között.

Magyarázat: az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei szerepelnek.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhető vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elő. 

Továbbra is az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-től pedig a lőrinciek.

1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -

1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -

1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5

1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9

1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -

1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -
1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -

1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20

1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -

1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -

1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -

2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4

2011: 1, -, -
2012: 2, 1, x
2013: -, -, -
2014: -, -, -
2015: -, -, -
2016: -, x, -
2017: -, -, -

Mindezek alapján jöjjön az összesítés!

114 évből hótakarós nap volt:
- december 24.: 27 évben,
- december 25.: 28 évben,
- december 26.: 32 évben.

Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel előfordult:
- december 24.: 48 évben,
- december 25.: 43 évben,
- december 26.: 46 évben.

Továbbá a 110 évből:
- 59-szer a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhető volt;
- 36-szor a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt; 
- 23 év pedig olyan volt, hogy az ünnep mindhárom napjának reggelén mérhető vastagságú hótakarót jegyezhettek fel. Erre utoljára 16 évvel ezelőtt, 2002-ben volt példa.