Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Lehet benne valami, valami ilyesmire gondoltam én is, ugyanakkor sokszor elõjött már itt a fórumokon (pár éve), hogy egy viszonylag gyengébb sarki hideg bázis ellenére nálunk szép téli helyzetek lehetnek. Mindenesetre egy masszív hideg bázis megléte azért nagyobb bizakodásra adna okot.
...
Ma ismét kánikula, az égen szép cirrusok, mérsékelt szél Link
...
Ma ismét kánikula, az égen szép cirrusok, mérsékelt szél Link
Tavaly ezen a napon sem volt semmivel sem jobb, mint most.Különben is, megfelelõ nyomás elrendezõdés mellett október-november derekán néhány nap alatt is le tud hûlni "odafent" a levegõ.Még csak szeptember közepe sincs, könyörgöm...
Hetente többször is megnézem, hogy áll a sarki hidegbázis és tényleg elég gyatrának tûnik. Ami még szembetûnõ, hogy a nyugat szibériai területeken idõvel fel is morzsolódik a hideg, vagyis inkább elvándorol Kanadába!? Jelentõsebb hidegfelhalmozódás csupán Grönlandnál illetve Kanada északi területein látszik.
Nos, az alapvetõ ok a sarki hidegbázis gyengesége, csenevész volta. Ezt sejteti a roppant alacsonyra szállt jégborítottság és az a tény, hogy a Barrents-tenger fölött sincs ezekben a napokban 0 fokos, vagy az alatti T850. A masszívabb hidegleszakadások tartós hiánya minden bizonnyal ezzel áll összefüggésben, poláris légtömegek helyett a még mindig tömeges, és északra helyezõdött szubtrópusi levegõ van ránk hatással.
Az é-d-i hõkülönbség csekély volta miatt a Namias-ciklus megállt a zonális áramlású, hõdifferencia-kiélezõ szakban. Az északi félteke fokozatos lehûlésével egy idõ után megerõsödik valamennyire a hidegbázis, s ez október végére, november elejére éri el azt a mértéket, mely a hõkicserélõ fázishoz elegendõ: megtörténnek az elsõ komolyabb hidegelárasztások, melyek paradox módon nemegyszer korai fagyot, havazást hoznak.
Ezzel azonban teljesen ki is merülnek a tartalékok. Hosszú zonális szakasz következik, csak január végére, február elejére élezõdik ki megint annyira a hõkülönbség az északi és déli tájak között, hogy újra megjelenjenek a meridionális áramlási képek és megint hideglevegõt kaphassunk északrõl és északkeletrõl.
Összehasonlítás végett érdemes jellemezni a másik típust, a hideg telû évet mikor a télközép is zord. Ebben az esetben a hidegbázis eleve erõs, és gyorsabban is regenerálódik.
Nyár végén az éjszakák csekély hosszabbodására már eléri az é-d-i hõkülönbség a hõkicserélõdés megindulásához szükséges mértéket: augusztus végétõl, ill. szeptemberben nemegyszer ismételt hidegelárasztások vannak. Ez persze csökkenti a hõkülönbséget, ezért szeptember végére, október elejére a folyamatok visszatérnek a Namias-ciklus zonális részéhez. Körülbelül november végéig, december elejéig makroléptékben zonális áramlási képek uralkodnak, nemegyszer dél-európai anticiklonnal, nálunk napsugaras enyhe, majd késõbb tartósan ködös idõvel. Ezalatt a hidegbázis nagyra nõ, a Namias-ciklus átbillen a hõkicserélõ fázisába. Ezért minket már decemberben, még inkább január elején kiadós hidegelárasztások érnek.
Az é-d-i hõkülönbség csekély volta miatt a Namias-ciklus megállt a zonális áramlású, hõdifferencia-kiélezõ szakban. Az északi félteke fokozatos lehûlésével egy idõ után megerõsödik valamennyire a hidegbázis, s ez október végére, november elejére éri el azt a mértéket, mely a hõkicserélõ fázishoz elegendõ: megtörténnek az elsõ komolyabb hidegelárasztások, melyek paradox módon nemegyszer korai fagyot, havazást hoznak.
Ezzel azonban teljesen ki is merülnek a tartalékok. Hosszú zonális szakasz következik, csak január végére, február elejére élezõdik ki megint annyira a hõkülönbség az északi és déli tájak között, hogy újra megjelenjenek a meridionális áramlási képek és megint hideglevegõt kaphassunk északrõl és északkeletrõl.
Összehasonlítás végett érdemes jellemezni a másik típust, a hideg telû évet mikor a télközép is zord. Ebben az esetben a hidegbázis eleve erõs, és gyorsabban is regenerálódik.
Nyár végén az éjszakák csekély hosszabbodására már eléri az é-d-i hõkülönbség a hõkicserélõdés megindulásához szükséges mértéket: augusztus végétõl, ill. szeptemberben nemegyszer ismételt hidegelárasztások vannak. Ez persze csökkenti a hõkülönbséget, ezért szeptember végére, október elejére a folyamatok visszatérnek a Namias-ciklus zonális részéhez. Körülbelül november végéig, december elejéig makroléptékben zonális áramlási képek uralkodnak, nemegyszer dél-európai anticiklonnal, nálunk napsugaras enyhe, majd késõbb tartósan ködös idõvel. Ezalatt a hidegbázis nagyra nõ, a Namias-ciklus átbillen a hõkicserélõ fázisába. Ezért minket már decemberben, még inkább január elején kiadós hidegelárasztások érnek.
Most nem fogtad meg az iróniát
---------------------
Az átlagtól eltérõ idõjárás sokkal többször lesz, mint átlagos. Bár nem ilyen szoros az analógia, de ajánlom kis vizuális tanulmányozásra a legegszerûebb oszcillációk leírására használatos szinusz függvényt. Az értéke mindig az átlag körül ingadozik, viszont az össz idõnek csak a egy piciny töredékét tölti az "átlagos" értéken. Mivel a Föld mozgásában nagy szerepet játszik a periodicitás (keringés, forgás) ezért a klímájában is tetten érhetõk az egymásra rakódó és összecsatolódó periodikus hatások, az ennek leírására használt függvény (tulajdonképpen a hõmérséklet idõbeli függvénye), hasonlóan a szinusz függvényhez, nagy valószínûséggel mindig az átlag körül fog lengeni és nem azon "állni".
Tehát volt rinyálni?
---------------------
Az átlagtól eltérõ idõjárás sokkal többször lesz, mint átlagos. Bár nem ilyen szoros az analógia, de ajánlom kis vizuális tanulmányozásra a legegszerûebb oszcillációk leírására használatos szinusz függvényt. Az értéke mindig az átlag körül ingadozik, viszont az össz idõnek csak a egy piciny töredékét tölti az "átlagos" értéken. Mivel a Föld mozgásában nagy szerepet játszik a periodicitás (keringés, forgás) ezért a klímájában is tetten érhetõk az egymásra rakódó és összecsatolódó periodikus hatások, az ennek leírására használt függvény (tulajdonképpen a hõmérséklet idõbeli függvénye), hasonlóan a szinusz függvényhez, nagy valószínûséggel mindig az átlag körül fog lengeni és nem azon "állni".
Tehát volt rinyálni?
Engem érdekel a téma levezetése, de szerintem ezt anélkül is tudtad, hogy leírtam volna... Elõre is köszi!
Mivel elsõsorban a tél érdekel, ennek elõjeleit figyelem vagy 25 éve (a tavaszelõ és a nyár összefüggéseirõl sokkal kevesebbet tudok). A mostani idõjárás ebbõl a szempontból nagyon tipikus: nem akar véget érni a nyár! A rendellenesség már augusztus elején kezdetét vette: akkor Tmin rekord dõlt, holott normálisan ez az év legtartósabban, legegyenletesebben meleg része. Az augusztus 20.-a után rendszeres lehûlés nemcsak hogy elmaradt, de akkor kezdett igazán melegre fordulni az idõ.
Az ilyen típusú nyárvég, õszelõ NAGYON GYAKRAN a következõ kimenetelt vonja maga után (most csak hajlamokról fogok beszélni): 1. Mostantól október végéig, november elejéig hajlam az átlagosnál magasabb hõmérsékletre. 2. Október végétõl, november elejétõl november végéig, december elejéig hajlam az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletre. 3. November végétõl, december elejétõl január végéig, február elejéig hajlam az átlagosnál magasabb hõmérsékletre. 4.Január végétõl, február elejétõl február végéig hajlam az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletere.
Ezek a megfigyelések elméletileg is alá vannak támasztva, ha valakit érdekel, egy másik hozzászólásomban majd visszatérek rá.
Az ilyen típusú nyárvég, õszelõ NAGYON GYAKRAN a következõ kimenetelt vonja maga után (most csak hajlamokról fogok beszélni): 1. Mostantól október végéig, november elejéig hajlam az átlagosnál magasabb hõmérsékletre. 2. Október végétõl, november elejétõl november végéig, december elejéig hajlam az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletre. 3. November végétõl, december elejétõl január végéig, február elejéig hajlam az átlagosnál magasabb hõmérsékletre. 4.Január végétõl, február elejétõl február végéig hajlam az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletere.
Ezek a megfigyelések elméletileg is alá vannak támasztva, ha valakit érdekel, egy másik hozzászólásomban majd visszatérek rá.
Most jóidõ van! De kitudja meddig! Dióhéjban a "jóidõ" után "rosszidõ" szokott jönni! Lehet hogy jön az az esõs hûvös õsz majd októberben, novemberben, és aztán megnyugszik az idõjárásunk decemberre! Elvileg lehetséges! Benne van a pakliban! Ez már ilyen ciklon anticiklon dolog, és azok nem egy-két hét alatt helyezõdnek át! Nem hülyeséget, hanem túl tág dolgot írtam!
Nagyon szemléletes példa! Sajnos ilyen szélsõségek mellett már engem se tud annyira lenyûgözni, hogy hosszú távon kiegyenlíti magát az idõjárás. Ráadásul hõmérsékletileg ezt se igazán lehet elmondani az utóbbi évekrõl. Mert miközben majdnem minden hónap pozitív anomáliával zárt, csak elvétve találni egy-egy olyan hónapot, ami átlag alatti lett volna. Kivétel talán a 2010-es év.
Csodálatos?
Ha 1 évig hasmenésed van, 1 évig meg szorulásod, akkor a kétévi székleted pont átlagos.
Csak közben a két véglet miatt szenvedtél végig.
Ha 1 évig hasmenésed van, 1 évig meg szorulásod, akkor a kétévi székleted pont átlagos.
Csak közben a két véglet miatt szenvedtél végig.
A természet igazságos. Akinek rövidebb az egyik lába, annak hosszabb a másik.
Hm, a negatív anomália pusztító hatásával kapcsolatosan javaslom, hogy olvass az 1783-as Lakí kitörés és az 1815-ös Tambora kitörés utáni idõkrõl.
Vagy kitör a Katla és "kicsivel" több anyagot tölt a légkörbe a vártnál. Én átélnék egy 2-3 fokkal hûvösebb évet szívesen! Itt 3 fokos pozitív anomáliával zárt az augusztus, egy kis hamu és máris helyrebillen a statisztika.
Tévedsz! A negatív anomália egyszerûen képtelen a pusztításra, a pozitív viszont beláthatatlan következményekkel járhat! Egy õszi strandidõnek például súlyos gazdasási és társadalmi hatásai lehetnek (és a pszichológiait még meg sem említettem). Egy enyhe tél viszont súlyos bevételkiesést okozhat az energiaszektornak.
Amúgy tényleg jó lenne, ha könnyebben elõre lehetne jelezni hosszútávon, legalább kevesebbet csalódnánk.... és lenne mire felkészülni. Az idõjárás rövid és hosszútávon kiegyenlíti egymást. 2 éves viszonylatban nézve átlagos a csapadék... külön-külön az átlagtól jóval több, illetve jóval kevesebb. Rövidtávon pedig a nyári õszies idõ után õsszel visszakapjuk az elmaradt nyarat. Valahol csodálatos az egész rendszer.
Amúgy tényleg jó lenne, ha könnyebben elõre lehetne jelezni hosszútávon, legalább kevesebbet csalódnánk.... és lenne mire felkészülni. Az idõjárás rövid és hosszútávon kiegyenlíti egymást. 2 éves viszonylatban nézve átlagos a csapadék... külön-külön az átlagtól jóval több, illetve jóval kevesebb. Rövidtávon pedig a nyári õszies idõ után õsszel visszakapjuk az elmaradt nyarat. Valahol csodálatos az egész rendszer.
Egyiknek sincs túl sok esélye, bár hozzáteszem, egy 4-5 fokos negatív anomália nyáron, nagyobb pusztítást végezne, mint a pozitív télen. Ilyet ne kívánj.
Na 2 tized tévedés Bajánál még belefér, bár mivel 1 tizedet szoktam tévedni a tippelésnél, így ez már bosszantó hiba
Egyébként kíváncsi leszek nagyon a csapadékra, mikor vált át errõl az aszályosról.
Aztán odakóbászol egy anticiklon a britekhez, lecövekel 2 hónapra, aztán csak tekeri le a hideget folyamatosan, mi meg szétfagyunk.
Ha maradna ez az idõ, mint most, õsz vége felé meg tél elején jó kis hidegpárnás idõszak lenne, alacsony napi, heti közepekkel.
A zonális tél mellett szavazok én is, idõnkét brutális hóviharokkal, hófúvásokkal és kemény hidegekkel megspékelve
Na ez utóbbi csak vicc volt.
Egyébként kíváncsi leszek nagyon a csapadékra, mikor vált át errõl az aszályosról.
Aztán odakóbászol egy anticiklon a britekhez, lecövekel 2 hónapra, aztán csak tekeri le a hideget folyamatosan, mi meg szétfagyunk.
Ha maradna ez az idõ, mint most, õsz vége felé meg tél elején jó kis hidegpárnás idõszak lenne, alacsony napi, heti közepekkel.
A zonális tél mellett szavazok én is, idõnkét brutális hóviharokkal, hófúvásokkal és kemény hidegekkel megspékelve
Na ez utóbbi csak vicc volt.
Igen, sajnos a nyár soha sem tud negatív anomáliával zárni, bezzeg a télnek nem okoz gondot egy több fokos pozitív anomália sem. Mondjuk ha egyszer mégis összejönne valahogy egy igazán hûvös nyár akkor gondolom egybõl mindenki új jégkorszakot vizionálna.
Vigyázz, mert nagyon vékony jégen táncolsz. Engem csak azért nem zavar különösebben a dolog, mert én már nem sok jót nem várok a telektõl, így csalódott se leszek amennyiben semmi érdekes nem történik. Viszont ha az igazi télfanok betévednek ide és elolvassák ezt a hozzászólásod, akkor biztosan kapsz tõlük rendesen!
Milyen jó lenne ,ha egyszer a márciusi idõjárásból meg lehetne jósolni a nyár milyenségét
PL.:ha március 11.-én is még mindig zord napok lennének ,akkor biztos ,hogy az egész nyár hûvös lesz...
Kár hogy a nyár sosem tudd hõmérsékletileg elmaradni az igazi nyártól.Kíváncsi lennék mi lenne ,ha pl. július 3-5 fok közötti negatív anomáliát produkálna
De sajnos ennek nem sok az esélye ,több az esélye annak ,hogy januárban produkál egy ilyet az idõjárás ,csak akkor pozitív tartományban.
PL.:ha március 11.-én is még mindig zord napok lennének ,akkor biztos ,hogy az egész nyár hûvös lesz...
Kár hogy a nyár sosem tudd hõmérsékletileg elmaradni az igazi nyártól.Kíváncsi lennék mi lenne ,ha pl. július 3-5 fok közötti negatív anomáliát produkálna
De sajnos ennek nem sok az esélye ,több az esélye annak ,hogy januárban produkál egy ilyet az idõjárás ,csak akkor pozitív tartományban.
33,9 Baja, Bugac 34,5 inkább, de ki tudja:-)
De támad még a meleg amíg ez az elrendezõdés van addig bizony további hõségnapok lehetnek idõrõl-idõre visszatérve, egy-egy fronttal megspékelve Én remélem még novemberben sem fog ez véget érni és egy 15-20 fokos napos zonális tél jön, aztán csak itt lesz a nyár újra:-) Ha ez marad tartósan ez akkor a tél szerelmesei nagyon csalódottak lesznek és szerencsére van rá esély a tél elsõ felére mindenképp, de még messze van addig sajnos sok minden változhat.
De támad még a meleg amíg ez az elrendezõdés van addig bizony további hõségnapok lehetnek idõrõl-idõre visszatérve, egy-egy fronttal megspékelve Én remélem még novemberben sem fog ez véget érni és egy 15-20 fokos napos zonális tél jön, aztán csak itt lesz a nyár újra:-) Ha ez marad tartósan ez akkor a tél szerelmesei nagyon csalódottak lesznek és szerencsére van rá esély a tél elsõ felére mindenképp, de még messze van addig sajnos sok minden változhat.
Kíváncsi lennék, Bugac mennyit vert rá a mezõnyre?!
Bár, ha Szeged 33,7 fok, Baja biztos több ennél, mondjuk 34,1 fok, tehát "csak" kb. fél fokot vert rá a mezõnyre, ha 34,9 fok a max Bugacon, akkor több mint fél fokot.
Bár, ha Szeged 33,7 fok, Baja biztos több ennél, mondjuk 34,1 fok, tehát "csak" kb. fél fokot vert rá a mezõnyre, ha 34,9 fok a max Bugacon, akkor több mint fél fokot.
Én meg remélem ez volt az utolsó elõtti, elõtti hõségnapod
Kibírom talán csütörtökig a meleget ,de ha utána újra támadni fog a meleg ,akkor fölakasztom magam (jó ez csak vicc volt) ,de nagyon mérges leszek és csalódott
Kibírom talán csütörtökig a meleget ,de ha utána újra támadni fog a meleg ,akkor fölakasztom magam (jó ez csak vicc volt) ,de nagyon mérges leszek és csalódott
Szuper! Fantasztikus idõ volt ma, végre igazi nyár!:-) Nálam is 32,4 fok volt délután, soha rosszabb napokat:-) Már az 5. hõségnapom szeptemberben, remélem ez a szám 10 fölé fog menni!:-)