Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ez is lehet egy ok, de - szerintem - a legfõbb a magashegységek emelõ hatása, és ezáltali csapadék többlete, már ha éppen luv oldalon van az adott hely. Az Alpokra, és Kárpátokra is jellemzõ, hogy kialakulnak ilyen helyzetek a hegység mindkét oldalán. Lásd a legutóbbi, felvidéki nagy havazásokat , 1000 méter körül is kialakult egy méter körüli hótakaró.
Amirõl te írsz annak nagyon kézenfekvõ oka van. Egyszerûen lefújja a szél a hegyek tetejérõl a havat az alacsonyabb völgyekbe. Ahol így (ha nincs ott valami rendkívüli olvasztó meleg) lényegesen vastagabb a hóréteg, mint a hegytetõn.
Megfigyelhetõ a lényegesen vastagabb hótakaró kialakulása minden magashegység közelében, ha 1000 méter , vagy kevéssel afölötti magasságot veszünk, lásd Alpok, Kárpátok, a hazai hegyeinkhez viszonyítva. Nagyon nem mindegy, hogy itt medencébe zárt csúcsok 1000 méter közeliek, vagy ott van a háta mögött egy magashegység a maga emelõ, és egyéb csapadék képzõ hatásával.
Oda volt írva hogy 1200 méteren van ekkora hó.
Laganus!
Soha nem értelmetlen párhozamot vonni, még ha elsõre értelmetlennek tûnik is.
Például nem vagyok benne biztos, hogy 1200 méteren arrafelé gyakori az ekkora hó.
Gondolom itt a gépek kotorták ki oldalra, azért ekkora, azért nem hiszem hogy 4-6 méteres hó esett volna.
Nem?
Bár 4-6 méteres hófalat 30-40 centis hóból nem lehet emelni.
Hm-hm!
Azt írják, ez a harmadik legnagyobb hó Spanyolországban: "Videóinak által Alberto holdak és meg a Cantabriai-hegységben, a tartományban a Leon. En ezt a videót látni, elsõ kézbõl a nagysága a hó esik, ez az egyik a legnagyobb havazások legalább az elmúlt 60 évben, esetleg elfoglal a rangsor a harmadik, ami a snowcapped történelmi mögött az évben 1888 és nevada 1954. La már különösen intenzív, a közepes és magas Kantábriai magasságát."
Ha berobban oda a meleg, akkor komoly árvizek lesznek.
Laganus!
Soha nem értelmetlen párhozamot vonni, még ha elsõre értelmetlennek tûnik is.
Például nem vagyok benne biztos, hogy 1200 méteren arrafelé gyakori az ekkora hó.
Gondolom itt a gépek kotorták ki oldalra, azért ekkora, azért nem hiszem hogy 4-6 méteres hó esett volna.
Nem?
Bár 4-6 méteres hófalat 30-40 centis hóból nem lehet emelni.
Hm-hm!
Azt írják, ez a harmadik legnagyobb hó Spanyolországban: "Videóinak által Alberto holdak és meg a Cantabriai-hegységben, a tartományban a Leon. En ezt a videót látni, elsõ kézbõl a nagysága a hó esik, ez az egyik a legnagyobb havazások legalább az elmúlt 60 évben, esetleg elfoglal a rangsor a harmadik, ami a snowcapped történelmi mögött az évben 1888 és nevada 1954. La már különösen intenzív, a közepes és magas Kantábriai magasságát."
Ha berobban oda a meleg, akkor komoly árvizek lesznek.
Ilyen párhuzamot vonni teljesen értelmetlen. Teljesen más ott a klíma. Egy köpésre ott van az óceán. Van a nedvességnek bõven utánpótlása. Épp ezért sose értettem az ilyen párhuzamokat. Teljesen értelmetlen.
Ilyen hóvastagság szerintem ha összeadnánk minden havat, (amióta vannak pontos meteorológia adatok) még szerintem akkor is necces lenne ekkora hóvastagságot elérni síkvidéken. Kékesen mondjuk azért meglenne, de akkor is több év összes hómennyisége kellene. Síkvidéken meg esélytelen.
Ilyen hóvastagság szerintem ha összeadnánk minden havat, (amióta vannak pontos meteorológia adatok) még szerintem akkor is necces lenne ekkora hóvastagságot elérni síkvidéken. Kékesen mondjuk azért meglenne, de akkor is több év összes hómennyisége kellene. Síkvidéken meg esélytelen.
Cantabria egy megyének a neve, Cantabrián belül hol készült mert ott vannak ám 2000-es csúcsok is.
Könnyen menne a havas napok összeszámolása, ha lenne hozzáférése az embernek ehhez: Link
Igen tudom, hogy volt errõl szó!
De azt is tudom, hogy számtalan példa volt rá, hogy ilyen északnyugati frontból itt esõ esett vagy semmi, és a front szögétõl függõen hol Balatonszentgyörgytõl, hol Siófoktól, hol Fehérvártól északkelet felé végig havazott.
Ha valaki 1960-1990 között járt volna telente Budapestrõl Zalába és vissza, sokkal többször jött volna ide úgy, hogy Budapesten t..ig érõ hó, itt meg semmi, mint az elmúlt években, amikor is pont fordítva volt.
Mivel az utóbbi években maguk az északnyugati irányítású frontok száma is lecsökkent, így az abból hulló hó is kevesebb lett.
Persze az egész országon áthaladó délnyugat-északkelet irányban haladó mediterrán ciklonok is sok havat vittek Budapest környékére.
Mivel Te mondod (hisz rengeteget kutakodsz Te is), el is hiszem hogy ezekbõl a mediterrán ciklonokból esnek a legnagyobb havak felétek, de abban is biztos vagyok, hogy az északnyugati irányításos idõszakok havait a budapestiek elcserélnék az elmúlt 4-5 év havaira, illetve nemhavaira.
És még csak elégedetlenek sem lennének
Össze akartam adni a havas napok számát Budapesten az 1961-1990 közti idõszakban és az elmúlt 10-15 évben, de belekeveredtem az adatokba, nem találom a hótakarós napokat, csak a havas napokat, meg fél napba telne összeadni, úgyhogy feladtam.
De!
Találtam valami érdekeset Link
"A 2001. március 3. és 5. közötti 3 napra összegzett csapadék olyan 1-2 átlagos havi mennyiséget kitevõ extrém értéket adott északkeleten (17. ábra), amihez hasonlót az elmúlt száz évben csupán két alkalommal jegyeztek fel (1947. decemberben és 1956. januárban). A legnagyobb 3 napra összegzett csapadék 80,2 mm volt Tiszabecsen (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), ami egy 20 éves visszatérési periódusú esemény. A Magyarországon és fõleg Ukrajnában rövid idõ alatt lehullott nagy mennyiségû csapadék hatalmas árvizet okozott Kárpátalján.
17. ábra Link
2001. március 3-5 közötti 3 nap alatt lehullott csapadék összege mm-ben"
Ezt úgy kell érteni, hogy a legmagasabb 3 napos átlagcsapadék ugye?
Ehhez hasonlót csak két alkalommal jegyeztek fel az elmúlt 100 évben, illetve a 2001 elõtti száz évben.
Nem kizárt hogy 2014-ben is volt hasonló az özönvizek közötti-alatti idõszakokban?
16 mm esett.
De azt is tudom, hogy számtalan példa volt rá, hogy ilyen északnyugati frontból itt esõ esett vagy semmi, és a front szögétõl függõen hol Balatonszentgyörgytõl, hol Siófoktól, hol Fehérvártól északkelet felé végig havazott.
Ha valaki 1960-1990 között járt volna telente Budapestrõl Zalába és vissza, sokkal többször jött volna ide úgy, hogy Budapesten t..ig érõ hó, itt meg semmi, mint az elmúlt években, amikor is pont fordítva volt.
Mivel az utóbbi években maguk az északnyugati irányítású frontok száma is lecsökkent, így az abból hulló hó is kevesebb lett.
Persze az egész országon áthaladó délnyugat-északkelet irányban haladó mediterrán ciklonok is sok havat vittek Budapest környékére.
Mivel Te mondod (hisz rengeteget kutakodsz Te is), el is hiszem hogy ezekbõl a mediterrán ciklonokból esnek a legnagyobb havak felétek, de abban is biztos vagyok, hogy az északnyugati irányításos idõszakok havait a budapestiek elcserélnék az elmúlt 4-5 év havaira, illetve nemhavaira.
És még csak elégedetlenek sem lennének
Össze akartam adni a havas napok számát Budapesten az 1961-1990 közti idõszakban és az elmúlt 10-15 évben, de belekeveredtem az adatokba, nem találom a hótakarós napokat, csak a havas napokat, meg fél napba telne összeadni, úgyhogy feladtam.
De!
Találtam valami érdekeset Link
"A 2001. március 3. és 5. közötti 3 napra összegzett csapadék olyan 1-2 átlagos havi mennyiséget kitevõ extrém értéket adott északkeleten (17. ábra), amihez hasonlót az elmúlt száz évben csupán két alkalommal jegyeztek fel (1947. decemberben és 1956. januárban). A legnagyobb 3 napra összegzett csapadék 80,2 mm volt Tiszabecsen (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), ami egy 20 éves visszatérési periódusú esemény. A Magyarországon és fõleg Ukrajnában rövid idõ alatt lehullott nagy mennyiségû csapadék hatalmas árvizet okozott Kárpátalján.
17. ábra Link
2001. március 3-5 közötti 3 nap alatt lehullott csapadék összege mm-ben"
Ezt úgy kell érteni, hogy a legmagasabb 3 napos átlagcsapadék ugye?
Ehhez hasonlót csak két alkalommal jegyeztek fel az elmúlt 100 évben, illetve a 2001 elõtti száz évben.
Nem kizárt hogy 2014-ben is volt hasonló az özönvizek közötti-alatti idõszakokban?
16 mm esett.
Kinek,milyen típusú medi pálya a peches,ugye...délnyugatnak kb.egyik sem,de pl.délkeletnek a tipikus genovai,Vb pályájú. Szinte tuti elõoldal és általában viszonylag kevés csapadék.
De jó hogy tollat ragadtal a témában! Ugyanezek igazak ék - re is! A legnagyobb havazások térségemben is a medikbõl van, igaz itt komoly bónusz tényezõ az atlanti frontos havazás is, ami számos tél becsületét megmentette már ebben a térségben. Az Ék - re a medi nem ér fel kérdéshez : A medik egy része valóban nem ér el minket, és kevesebb csapadék hullik lényegesen mint délnyugaton, de ajánlom mindenkinek, nézze meg mennyi csapadék hullott a lengyel - balti - kelet skandináv térségben az utóbbi hetekben mediterrán eredetû csapadék rendszerekbõl ! Mirõl is beszélünk?! Ék - i országreszünkbe nem ér fel a medi csapadék?! Az utóbbi években, legalább 2009 óta nem emlékszem jóformán csak medis eredetû havazásokra, egy 2012 februári ellen példát tudok felhozni. 2010 - ig még bõven volt Genovai típusú ék - dny tengelyû ciklon, azóta kifejezetten peches pályák voltak jellemzõk. Szívesen olvasnák egy komoly tanulmányt az utóbbi legalább hat - hét év medis uralmaról.
"A régi zonális, nyugati irányításos teleken azért kaphatott Budapest környéke és északkelet nagyobb havakat, mert az északatlanti frontok csapadékaiból télen gyakran esett hó, elõbb a hidegfronti részbõl, majd a melegfrontiból is..."
Erre a téves elméletre már párszor reagáltunk, de akkor most ismét meg kell tennem. Lehet, hogy északkeletre igazak a fenti állítások, de nem Budapestre. A legnagyobb havak ugyanis errefelé is mediterrán ciklonokból hullanak - pontosan úgy, ahogyan felétek!!! A probléma csak az, amit félig-meddig magad is említesz a mondat második felében:
"... a mostani meridionális idõszakban viszont az észak-déli áramlás sokszor leszorítja már a csapadékot onnan"
A csapadék valóban elmarad sokszor, de ez nem a "meridionális áramlás" miatt van, hanem mert az utóbbi pár évben sajnos szinte teljesen hiányoznak a nagy havakat okozó, klasszikus V/b. pályájú, az országon dny-ék irányban keresztülhúzó ciklonok, ahogy azzal már többször foglalkoztunk.
Ha jól emlékszem vissza, nagyjából mintegy 4-5 év óta nagyon "divatba jöttek" ezek a leginkább V/c-re hajazó pályák, amikor is a ciklonközéppontok nem képesek kellõen északra húzódni, és emiatt a csapadék is az ország déli részén hullik. Eléggé sok példát lehetne erre felhozni 2010 után, elég csak az elmúlt két szezonra visszagondolni.
(2013 januárja megint más volt, akkor még ennél az állandó V/c-nél is "abnormálisabb" ciklonpályák voltak, azokkal a folyton nyugaton, északnyugaton húzódó csapadékrendszerekkel. Igaz, akkor legalább a február és a március kompenzált errefelé is.)
Az kétségkívül egy igen érdekes kérdés, hogy ha nem hóról van szó, hanem esõrõl, akkor már itt is bõségesen szokott hullani, lásd a tavalyi év 900-1000 mm-es csapadékösszegeit, de ebben azért én nem sejtenék komolyabb klimatológiai összefüggéseket - inkább a pech kategóriáját gondolnám.
Szóval a lényeg: nem tudom, milyen téves elgondolásból származik az, hogy Budapesten a nagyobb havak a zonális helyzetekben hullanak, de ez egyértelmûen nem igaz, akárhányszor írod is le.
Természetesen ezekbõl is elõfordulhat szépen, de az igaziak errefelé is a mediterrán ciklonok, hogy csak olyan tankönyvi példákat említsek, mint 1999, 2003 vagy éppen 2009 decembere.
Erre a téves elméletre már párszor reagáltunk, de akkor most ismét meg kell tennem. Lehet, hogy északkeletre igazak a fenti állítások, de nem Budapestre. A legnagyobb havak ugyanis errefelé is mediterrán ciklonokból hullanak - pontosan úgy, ahogyan felétek!!! A probléma csak az, amit félig-meddig magad is említesz a mondat második felében:
"... a mostani meridionális idõszakban viszont az észak-déli áramlás sokszor leszorítja már a csapadékot onnan"
A csapadék valóban elmarad sokszor, de ez nem a "meridionális áramlás" miatt van, hanem mert az utóbbi pár évben sajnos szinte teljesen hiányoznak a nagy havakat okozó, klasszikus V/b. pályájú, az országon dny-ék irányban keresztülhúzó ciklonok, ahogy azzal már többször foglalkoztunk.
Ha jól emlékszem vissza, nagyjából mintegy 4-5 év óta nagyon "divatba jöttek" ezek a leginkább V/c-re hajazó pályák, amikor is a ciklonközéppontok nem képesek kellõen északra húzódni, és emiatt a csapadék is az ország déli részén hullik. Eléggé sok példát lehetne erre felhozni 2010 után, elég csak az elmúlt két szezonra visszagondolni.
(2013 januárja megint más volt, akkor még ennél az állandó V/c-nél is "abnormálisabb" ciklonpályák voltak, azokkal a folyton nyugaton, északnyugaton húzódó csapadékrendszerekkel. Igaz, akkor legalább a február és a március kompenzált errefelé is.)
Az kétségkívül egy igen érdekes kérdés, hogy ha nem hóról van szó, hanem esõrõl, akkor már itt is bõségesen szokott hullani, lásd a tavalyi év 900-1000 mm-es csapadékösszegeit, de ebben azért én nem sejtenék komolyabb klimatológiai összefüggéseket - inkább a pech kategóriáját gondolnám.
Szóval a lényeg: nem tudom, milyen téves elgondolásból származik az, hogy Budapesten a nagyobb havak a zonális helyzetekben hullanak, de ez egyértelmûen nem igaz, akárhányszor írod is le.
Szerintem ezekre a hõmérsékletekre nyugodtan mondhatjuk, hogy tavaszias értékek. Március elsõ napjaiban itt is 12 fok körül lenne: Link
Ez szerintem is pontosan így van.
Dél és délkelet abszolút elõnye a téli havazások terén északnyugathoz képest a meridionális túlsúly tünete.
Félzonális idõszakokban, mikor a teknõk nem tudnak a végstádiumig kifejlõdni, dél felé megnyúlni, akkor a minduntalan megjelenõ északi ciklonok gyors mozgású frontjai (elsõsorban melegfrontja) északot szórják meg hóval. Mivel ilyenkor mediciklon nem képzõdik, vagy ha igen, akkor gyenge és rövid életû, akkor dél hátrányban van csapadék terén.
Most ennek éppen fordítottját látjuk.
Régebben az is gyakori volt, hogy egy balti, illetve mediterrán ciklon frontjai összekapcsolódtak felettünk, é-d irányú frontálzónát képezve. Ez is nagy havazást tudott okozni Észak-Dunántúlon. Mostanában ilyen helyzetet alig-alig látunk.
Félzonális idõszakokban, mikor a teknõk nem tudnak a végstádiumig kifejlõdni, dél felé megnyúlni, akkor a minduntalan megjelenõ északi ciklonok gyors mozgású frontjai (elsõsorban melegfrontja) északot szórják meg hóval. Mivel ilyenkor mediciklon nem képzõdik, vagy ha igen, akkor gyenge és rövid életû, akkor dél hátrányban van csapadék terén.
Most ennek éppen fordítottját látjuk.
Régebben az is gyakori volt, hogy egy balti, illetve mediterrán ciklon frontjai összekapcsolódtak felettünk, é-d irányú frontálzónát képezve. Ez is nagy havazást tudott okozni Észak-Dunántúlon. Mostanában ilyen helyzetet alig-alig látunk.
Olyannyira így van, hogy egy barátom, aki jobban tud olaszul, mint mi magyarul, rendszeresen olvassa, nézi, hallgatja az olasz meteorológiai híreket, és az olaszok is teljesen ki vannak akadva az elmúlt évek havazásain.
2009 december, 2010 december, 2012 februárt az 1929-es durvulathoz hasonlítják, volt ahol 2 méteres hó esett, 2012/2013-as télen és az idei télen is kaptak havat rendesen.
Attól függetlenül is, hogy arrafelé nem ritkaság a hó, de az elmúlt években mégis a szokásosnál jóval több havat kaptak.
A régi zonális, nyugati irányításos teleken azért kaphatott Budapest környéke és északkelet nagyobb havakat, mert az északatlanti frontok csapadékaiból télen gyakran esett hó, elõbb a hidegfronti részbõl, majd a melegfrontiból is, a mostani meridionális idõszakban viszont az észak-déli áramlás sokszor leszorítja már a csapadékot onnan.
Ami félelmetes, hogy mennyire rá tud állni valamire az idõjárás, és abból nem enged ha törik ha szakad akkor sem.
Az ECM-et és a GFS-t végigpörgetve alig lesz felettünk két hétig pozitív 850, szóval a tavaszi jelzõ két hétig nem nagyon fog elõkerülni.
Az meg hogy közben egy-egy elõoldalon lesz 10 vagy 15 fok, nem nagy kaland, az januárban is meg tud lenni.
6 mm-nél tartunk, ejjj ha ez januárban jön....
2009 december, 2010 december, 2012 februárt az 1929-es durvulathoz hasonlítják, volt ahol 2 méteres hó esett, 2012/2013-as télen és az idei télen is kaptak havat rendesen.
Attól függetlenül is, hogy arrafelé nem ritkaság a hó, de az elmúlt években mégis a szokásosnál jóval több havat kaptak.
A régi zonális, nyugati irányításos teleken azért kaphatott Budapest környéke és északkelet nagyobb havakat, mert az északatlanti frontok csapadékaiból télen gyakran esett hó, elõbb a hidegfronti részbõl, majd a melegfrontiból is, a mostani meridionális idõszakban viszont az észak-déli áramlás sokszor leszorítja már a csapadékot onnan.
Ami félelmetes, hogy mennyire rá tud állni valamire az idõjárás, és abból nem enged ha törik ha szakad akkor sem.
Az ECM-et és a GFS-t végigpörgetve alig lesz felettünk két hétig pozitív 850, szóval a tavaszi jelzõ két hétig nem nagyon fog elõkerülni.
Az meg hogy közben egy-egy elõoldalon lesz 10 vagy 15 fok, nem nagy kaland, az januárban is meg tud lenni.
6 mm-nél tartunk, ejjj ha ez januárban jön....
Keleten az is egy enyhe csapadékos tél volt, még ha a március remek, igazi kuriózum is volt. Az ideihez képest még a 2013 január is nosztalgikus, de tudjuk, hatalmas esõk mostak el mindig a havat. Szubjektív tényezõktõl nehéz elvonatkoztatni, mégis akár a térségem hõmérsékleti átlagát, akár a jellemzõ forgatókönyveket nézem, az utóbbi három viszonylag kevés talajfagyú, szinte állandóan sáros, szinte állandóan átlag feletti hõmérsékletû három szezonja párját ritkíto évek sorozatát produkálta . A februárunk azért szépíteni próbál....
Azért inkább két szezon az a három. A 2012-2013-as télen már október végétõl egészen március végéig többször voltak havazások (nem egyszer nagyobb mennyiségekkel), és nem csak nyugaton, hanem az ország több területen. Az igaz, hogy nagy hidegek akkor sem voltak (még itt, a gyakran havas nyugaton sem, például az idei szezonhoz képest csak egyel volt több zord, és néhánnyal több fagyos nap), de szerintem sokan kiegyeznének egy olyan téllel, ami akkor volt.
Már csak 1-2 év és véget kell érjen ez a párját ritkító böjt a telet illetõen. De jó esetben jövõre már más lesz.
Azért elég érdekes dolgok ezek, hiába értjük az okokat, meg tudjuk, hogy ez nem lesz mindig így...
Behavazott Bari (kétszer is, de elõtte 80 évig ott nem volt hó) , de más mediterrán térségekben sem az elsõ havas támadás már egy - egy helyen. Az amcsikról meg nem is beszélve, Boston, New york, szintén nem hidegebb helyek a sokévi átlagot tekintve, de már a második lazán -3; -5 fokos deficites telük, náluk is századokat döntögetõ hórekordokkal.. Nálunk meg ez megy Link a harmadik szezon óta. Tehát egy "bámulatos" jelzõt csak megérdemel a jelenség. Már félve várom a következõ szezont, lehet egy újabb porig alázást.
Mert ez qrvára nem az a tél amitõl még e szezonban bármi érdemlegeset is remélhetünk. Na sírás Off.