Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én állítani semmit nem merek,de akár lehet is ok-okozati összefüggés az idõjárásban,klímában.Te talán kizárod ezt?
Gondolom, nem kívánod azt állítani, hogy minden események között, amelyek egy idõben zajlanak, ok-okozati összefüggés van???
Akkor a melegedõ óceánok,olvadó ,zsugorodó gleccserek,emelkedõ tengerszint a fölé mérõ beépített területektõl van?
Köszönöm!
Meg a modellkimeneteken kívül még hatmillió más dolgot is befolyásolnak a mért értékek!
Meg a modellkimeneteken kívül még hatmillió más dolgot is befolyásolnak a mért értékek!
Egy a tapasztalatunk, de még Pápán is teljesen mindegy, hogy milyen szitu van, nappal vagy éjjel, az autóhõmérõ mindig 1-2, esetenként több fokkal magasabbat mutat ahogyan elérem a Pápa táblát, mint elõtte. Persze a várost elhagyva meg mindig hûl ennyit. Ma reggel Szentimrén -2, Ferihegyen -8 fok volt. Tizenegy éve van hõmérõ az autón és minden másnap átlagban elhagyom a várost. Sokan nem értik, miért írok ennyit a hõszennyezésrõl, de ez bizony kissé félrevezeti a klímakutatást. Most éppen a klímaváltozást okolják az ónosesõ okozta károkért az m1 híradón. A csapból is ez folyik, már sóhivatalt is alapított a magyar elnök a klímaváltozás vizsgálgatására és a felkészülésre a nagy tragédiára. Drámaiak nagyon ezek a meleggel való riogatások, de ha kidugnák a pesti belvárosból az orrukat, mindjárt sírnának, mert vacogna a foguk. 
Floo: ez egy kiváló hozzászólás, ezen én is gondolkodtam már, de nem is a rekordok miatt, hanem mondjuk ha ezek a modellek bemenõ adatai, akkor emiatt is lehet fals a modellkimenet.
Nagy kérdés, hogy milyen magasan mérünk: a 2m mellett az szól, hogy az emberek ebben a rétegben élnek, viszont ha mondjuk 20-30-40 m magasan lenne a mérõ, akkor sokkal kevésbé befolyásolná a talaj minõsége és a domborzat a mérést, sokkal egységesebb lenne.
Szerintem a fõ kérdés ez: mi a célja a mérésnek: az emberek tájékoztatása mert akkor mérjünk sok helyen gödörben, domboldalon, vagy az adott terület éghajlati átlagának meghatározása, akkor mérjünk magasan, 30-40 m-en mindent.
Nagy kérdés, hogy milyen magasan mérünk: a 2m mellett az szól, hogy az emberek ebben a rétegben élnek, viszont ha mondjuk 20-30-40 m magasan lenne a mérõ, akkor sokkal kevésbé befolyásolná a talaj minõsége és a domborzat a mérést, sokkal egységesebb lenne.
Szerintem a fõ kérdés ez: mi a célja a mérésnek: az emberek tájékoztatása mert akkor mérjünk sok helyen gödörben, domboldalon, vagy az adott terület éghajlati átlagának meghatározása, akkor mérjünk magasan, 30-40 m-en mindent.
Az én tapasztalatom szerint is a nagyvárosok hulladékhõje jelentõs. Például, Gyõr centrumától kb. 8 km-re(!) akár nappal, akár késõ este vezetek arra, hirtelen 1-2 fokot már feljebb ugrik a hõmérséklet a digitális autó-hõmérõm szerint. Ezt azért tudom, mert éppen arrafelé lakom.
Az autóutak is sokat számítanak. A fõútról egy kis bekötõútra fordulok le, a házam úgy 250 m-re lehet az elõbbitõl. A 250 méter végén, mielõtt megérkezem, rendszeresen hidegebb van 1-1,5 fokkal, mint volt a lekanyarodás elõtt, a fõúton.
Az autóutak is sokat számítanak. A fõútról egy kis bekötõútra fordulok le, a házam úgy 250 m-re lehet az elõbbitõl. A 250 méter végén, mielõtt megérkezem, rendszeresen hidegebb van 1-1,5 fokkal, mint volt a lekanyarodás elõtt, a fõúton.
Kár, hogy nem borítékoltam ezt a választ. Természetesen nem azért írtam a tóparti Siófokot, az atomerõmûvi de inkább gödörfekvésû Paksot meg a homokpusztaságbeli Baját, mert nagyvárosi környezetben van (Ezeket nem soroltam fel, mint Likócs,Pestimre,Újpest, Lágymányos, Szegd-Ady tér,Pécs stb.). Gondolom mindenki értette, csak az nem, aki nem akarta. 
(De Nano is okosan reagált)
(De Nano is okosan reagált) 
Teljesen jól látom a dolgot,esetleg nem pontosan fogalmaztam. Mert nagyjából ugyanazt gondolom,mint Te.
Az adott mérõállomások az adott hely(szín) viszonyait tükrözik.
Az,hogy a múlt idõjárási adataiból nem mindig lehet(vagy nem reális képet kapunk ) egyes met.állomások esetében következtetéseket levonni,régi adatokat összehasonlítani ,ékes példa rá akár a szegedi is : a városban 1854 óta folynak meteorológiai mérések,de ezek helyszíne sokszor változott,adathiány is volt ,az állomás elhelyezését is variálták stb.: Link
Az adott mérõállomások az adott hely(szín) viszonyait tükrözik.
Az,hogy a múlt idõjárási adataiból nem mindig lehet(vagy nem reális képet kapunk ) egyes met.állomások esetében következtetéseket levonni,régi adatokat összehasonlítani ,ékes példa rá akár a szegedi is : a városban 1854 óta folynak meteorológiai mérések,de ezek helyszíne sokszor változott,adathiány is volt ,az állomás elhelyezését is variálták stb.: Link
Mondjuk Paks és Baja pont nem sûrûn beépített helyen van, hanem külterületen.
És akkor még nem beszéltünk a sûrûn beépített környezetben lévõ állomásokról,Paksról,Siófokról, Bajáról és a többi minden helyzetben bõdületesen magasat mérõ,rekordokat döngetõ helyekrõl. Erre azt mondják, hogy régen is mértek a városok belsejében, de könyörgök: a 18. vagy a 19. században a városokban mekkora volt a hõszennyezés ? Nem volt központi fûtés, hanem a népek csak egy szobát meg konyhát fûtöttek, és nem 100-200 m2-eket állandóan 24 fokra gázzal meg szénnel.Óriási hõt termel pl. egy nagyvárosban ma a sok autó,tömegközlekedés,ipar meg a szupermarketek gigantikus belsõ terei, melybõl dõl ki egész télen a meleg. 100-200 éve nem voltak a városokban ilyen aszfalt meg betonfelszínek mint ma torzítva a hõmérsékleti adatokat, meg nem volt ilyen tömegû többemeletes meg toronyház sem.
A következõ két mondatod mutatja, hogy nem látod át jól a dolgot, pedig írtunk errõl már egy regényrevalót:
"mert ezen mérõhelyek inkább csak a mikroklimatikus viszonyokat mutatják meg : lehet,sõt valószínû,hogy akár már 100 méterrel arrébb teljesen más értékeket mérnének,fõleg persze éjszakai kisugárzásnál."
Ha ez ahol most mérnek, csak mikroklimatikus viszonyokat mutat, akkor 100 méterrel odébb is mikroklimatikus viszonyokat mutatna egy állomás!
Meg még 100 méterrel, meg 500-zal meg 1000-rel odébb is.
Minden egyes mérõhely az adott 1-2 négyzetméter (vagy akármekkora, kitudja mekkora) mikroklimatikus viszonyait mutatja.
Nem szeretem a mikroklíma szó használatát, mert a "mikro" szó jelentése kicsi, tehát esetleg jelentéktelen is lehet.
"De Floo az csak mikroklíma!" - szokták nekem írni.
Ha mégis használjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az egész klíma sok apró mikroklímából áll össze.
"Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl. mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest."
Ha bárki találhatna, az azt feltételezi, hogy van, sõt, akár azt is hogy sok ilyen hely van.
Ha sok ilyen hely van, akkor ugyanannyi létjogosultsága van egy ilyen állomásnak, mint egy másmilyennek.
Ez olyan, mintha Nyírlugos mellett egy dombon lenne, és valaki kifogásolná, hogy miért ott van a dombon, amikor az csak mikroklíma, mellette vannak völgyek, mélyedések is, miért nem ott mérnek.
A probléma nem is annyira a mérések helyével van, mivel mérni valahol kell, és akárhova teszed az állomást, annak az adott helynek a sajátosságát fogják tükrözni az adatok.
- Az iklódi állomás völgyben van, keletre egy nagy diófa van, reggel a hõmérséklet lassabban emelkedik emiatt.
- A kanizsai körül 60 éves fûzfûk voltak, erdõ volt körben, most kivágták, egybõl megváltozott az állomás "mikroklímája".
- A Pécs-pogányi a reptér betonjamellett van, ha nyáron a beton felõl viszi a szél a hõt, a hõmérséklet felugrik.
- A teveli hatalmas fém silótartályok mellett.
- A sátorhelyitõl keletre tehenészet van, amikor keleti szél van, sokkal magasabb hõmérsékletet mér, nagyon látványos.
- A zalaegerszegi egy 160 hektáros almaültetvény mellett van, ha öntözéskor az ültetvény felõl fúj a szél, a megnövekedett páratartalom miatt biztos hogy a hõmérséklet is változik.
- A szentgotthárdi fenyveserdõ mellett, annak jellegzetes "mikroklímája" biztos hogy befolyásolja az állomás által mért adatokat.
- A szentkirályszabadjai is a reptér betonja mellett van közvetlenül.
- A tatai egy iskola udvarán, alatta fekete salak van.
- És így tovább lehetne sorolni, hogy melyikre milyen természetes vagy mesterségesen létrehozott, speciális környezeti körülmény hat.
De valahova tenni kell a mérõket, ezzel nem lehet mit kezdeni, mindegyik hely a maga nemében egyedi.
Más különbség, hogy ezekbõl a helyekbõl van millió, millió ugyanilyen helyet lehetne találni ahol keletre diófa van, körben fák, erdõ van, reptér van, tehenészet van, silótartály, ültetvény, tehát ezek is létezõ helyek, máskülönben nem lennének.
Reprezentatív állomáshálózatot rettenetesen nehéz lenne összehozni, mert maga a reprezentatív is kérdés, mit hívjunk reprezentatívnak!?
Persze a mostaninál reprezentatívat könnyedén lehetne, ez tény!
A probléma megoldása az lenne szerintem, ha az állomások adatait nem egy kalapba beledobva kezelnék az összeset gépiesen úgy, mintha nem lenne közöttük akár szakadéknyi különbség, hanem szelektálva, szigorúan figyelve arra, hogy az adatok honnan, milyen fekvésbõl származnak.
Most könnyû dolgunk van, mert tudjuk hol vannak a mostani állomások, de nagyon szomorú, hogy a régi adatok között kutakodva az ember nem tudja, hogy azt az adatot, amit éppen nézünk, milyen helyen mérték!
Nézel 1648-ból egy -22 fokot, és azt mondod, hát nem is annyira hideg.
De ha tudnád hogy egy jó fagylefolyású dombon mérték, akkor tudnád, hogy rendkívül alacsony érték, mert téli lehûlés szempontjából jó pozícióban mérték.
Ez a tény, hogy soha, semmilyen korban nem foglalkoztak azzal, hogy a mért adatok milyen fekvésbõl származnak és milyen körülmények hatottak az adatokra, ezt azt feltételezi, hogy nem tulajdonítottak neki jelentõséget.
Pedig tudjuk hogy óriási jelentõsége van!
Éves, évtizedes, évszázados átlaghõmérsékletben, napfényes óraszámban, minimum átlagban, maximumátlagban, stb. mind mind ezek rendkívüli mértékben befolyásoló tényezõk.
És a klímaleírásokban, térképek szerkesztésekor, szakvéleményeknél, sehol nem vették ezeket figyelembe.
Reméljük hogy ez változik idõvel, és a jelen szakemberei tudva ezeket a dolgokat, beépítik õket a klimatológia tudományába.
"mert ezen mérõhelyek inkább csak a mikroklimatikus viszonyokat mutatják meg : lehet,sõt valószínû,hogy akár már 100 méterrel arrébb teljesen más értékeket mérnének,fõleg persze éjszakai kisugárzásnál."
Ha ez ahol most mérnek, csak mikroklimatikus viszonyokat mutat, akkor 100 méterrel odébb is mikroklimatikus viszonyokat mutatna egy állomás!
Meg még 100 méterrel, meg 500-zal meg 1000-rel odébb is.
Minden egyes mérõhely az adott 1-2 négyzetméter (vagy akármekkora, kitudja mekkora) mikroklimatikus viszonyait mutatja.
Nem szeretem a mikroklíma szó használatát, mert a "mikro" szó jelentése kicsi, tehát esetleg jelentéktelen is lehet.
"De Floo az csak mikroklíma!" - szokták nekem írni.
Ha mégis használjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az egész klíma sok apró mikroklímából áll össze.
"Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl. mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest."
Ha bárki találhatna, az azt feltételezi, hogy van, sõt, akár azt is hogy sok ilyen hely van.
Ha sok ilyen hely van, akkor ugyanannyi létjogosultsága van egy ilyen állomásnak, mint egy másmilyennek.
Ez olyan, mintha Nyírlugos mellett egy dombon lenne, és valaki kifogásolná, hogy miért ott van a dombon, amikor az csak mikroklíma, mellette vannak völgyek, mélyedések is, miért nem ott mérnek.
A probléma nem is annyira a mérések helyével van, mivel mérni valahol kell, és akárhova teszed az állomást, annak az adott helynek a sajátosságát fogják tükrözni az adatok.
- Az iklódi állomás völgyben van, keletre egy nagy diófa van, reggel a hõmérséklet lassabban emelkedik emiatt.
- A kanizsai körül 60 éves fûzfûk voltak, erdõ volt körben, most kivágták, egybõl megváltozott az állomás "mikroklímája".
- A Pécs-pogányi a reptér betonjamellett van, ha nyáron a beton felõl viszi a szél a hõt, a hõmérséklet felugrik.
- A teveli hatalmas fém silótartályok mellett.
- A sátorhelyitõl keletre tehenészet van, amikor keleti szél van, sokkal magasabb hõmérsékletet mér, nagyon látványos.
- A zalaegerszegi egy 160 hektáros almaültetvény mellett van, ha öntözéskor az ültetvény felõl fúj a szél, a megnövekedett páratartalom miatt biztos hogy a hõmérséklet is változik.
- A szentgotthárdi fenyveserdõ mellett, annak jellegzetes "mikroklímája" biztos hogy befolyásolja az állomás által mért adatokat.
- A szentkirályszabadjai is a reptér betonja mellett van közvetlenül.
- A tatai egy iskola udvarán, alatta fekete salak van.
- És így tovább lehetne sorolni, hogy melyikre milyen természetes vagy mesterségesen létrehozott, speciális környezeti körülmény hat.
De valahova tenni kell a mérõket, ezzel nem lehet mit kezdeni, mindegyik hely a maga nemében egyedi.
Más különbség, hogy ezekbõl a helyekbõl van millió, millió ugyanilyen helyet lehetne találni ahol keletre diófa van, körben fák, erdõ van, reptér van, tehenészet van, silótartály, ültetvény, tehát ezek is létezõ helyek, máskülönben nem lennének.
Reprezentatív állomáshálózatot rettenetesen nehéz lenne összehozni, mert maga a reprezentatív is kérdés, mit hívjunk reprezentatívnak!?
Persze a mostaninál reprezentatívat könnyedén lehetne, ez tény!
A probléma megoldása az lenne szerintem, ha az állomások adatait nem egy kalapba beledobva kezelnék az összeset gépiesen úgy, mintha nem lenne közöttük akár szakadéknyi különbség, hanem szelektálva, szigorúan figyelve arra, hogy az adatok honnan, milyen fekvésbõl származnak.
Most könnyû dolgunk van, mert tudjuk hol vannak a mostani állomások, de nagyon szomorú, hogy a régi adatok között kutakodva az ember nem tudja, hogy azt az adatot, amit éppen nézünk, milyen helyen mérték!
Nézel 1648-ból egy -22 fokot, és azt mondod, hát nem is annyira hideg.
De ha tudnád hogy egy jó fagylefolyású dombon mérték, akkor tudnád, hogy rendkívül alacsony érték, mert téli lehûlés szempontjából jó pozícióban mérték.
Ez a tény, hogy soha, semmilyen korban nem foglalkoztak azzal, hogy a mért adatok milyen fekvésbõl származnak és milyen körülmények hatottak az adatokra, ezt azt feltételezi, hogy nem tulajdonítottak neki jelentõséget.
Pedig tudjuk hogy óriási jelentõsége van!
Éves, évtizedes, évszázados átlaghõmérsékletben, napfényes óraszámban, minimum átlagban, maximumátlagban, stb. mind mind ezek rendkívüli mértékben befolyásoló tényezõk.
És a klímaleírásokban, térképek szerkesztésekor, szakvéleményeknél, sehol nem vették ezeket figyelembe.
Reméljük hogy ez változik idõvel, és a jelen szakemberei tudva ezeket a dolgokat, beépítik õket a klimatológia tudományába.
Valószínûleg inkább a vízmû jelenléte segített a hely kiválasztásában. 
Szerintem nem véletlenül nem egy dombra lett telepítve a Nyírlugosi állomás. Anno mikor telepítették szerintem jól kinézték a helyét az akkori kollégák. 
Az esetek nagyobb részében a települések a mélyebben fekvõ helyeken fejlõdtek ki a víz közelsége miatt, így azért elég fontosak ezek az adatok.
De pl. az ilyen Nyírlugos-féle települések össze-vissza vannak lerakva, 3 ház a buckán, kettõ a mélyedésben, stb.
Hogy aztán klimatológiailag mi a fontosabb...ez is, meg az is, de az emberek szempontjából inkább a lentebbi. Na persze egy fügetermesztõnek a dombi adat is fontos.
De pl. az ilyen Nyírlugos-féle települések össze-vissza vannak lerakva, 3 ház a buckán, kettõ a mélyedésben, stb.
Hogy aztán klimatológiailag mi a fontosabb...ez is, meg az is, de az emberek szempontjából inkább a lentebbi. Na persze egy fügetermesztõnek a dombi adat is fontos.
Na,igen...viszont számomra kérdés,hogy az ilyen körülmények között elhelyezett állomások mennyire reálisan reprezentálják az adott környék hõmérsékleti viszonyait...mert ezen mérõhelyek inkább csak a mikroklimatikus viszonyokat mutatják meg : lehet,sõt valószínû,hogy akár már 100 méterrel arrébb teljesen más értékeket mérnének,fõleg persze éjszakai kisugárzásnál.
Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl.mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest.
Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl.mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest.
Joe jól leírta a nyírlugosi állomást, valóban nincs benne semmi különleges, csak dombok között van egy medence alján
Még egy gondolat hozzá....vagy kettõ
Ez a kakucsi állomás Link Link , Lackó-Packóval (Celsius) voltunk ott 2009. márciusában.
Ez sem tûnik fagyzugnak, mégis veszettül hideg hely.
Persze ha jobban megnézed, az elsõ képen a víztorony mögött van egy kis gödör, oda lejt bele az egész, az állomás ennek a lejtésnek az alsó felén van....de nem a legalján.
A fehér kocsi felett lévõ bordótetõs ház már magasabban van.
Az a kis gödör még hidegebb lehet.
Örök kérdés: melyik helyekbõl van több az Alföldön: a kakucsi és Kecskemét K-pusztai típusúból, vagy azokból, amik fagyot sem mértek, miközben milliárdos fagykárok keletkeztek 2007. május 2-án.
Joe!
A homokos talajú területeknek az is a titkuk, hogy nem annyira síkok, mint az egyéb talajúak, mivel a szél buckákat csinált, a homokos területek általában buckásak is.
Kíváncsi lennék egy homokbuckás részen a buckafenék és a buckatetõ közti különbségre.
Mert a homok kisugárzása mindegyik helyen azonos, a hõmérsékletben mégis lehet hogy óriási különbség lenne.
Semmi tavaszi hangulat nem volt ma, sõt, csípõs, kellemetlen hõérzet volt a napsütés ellenére is.
Még egy gondolat hozzá....vagy kettõ
Ez a kakucsi állomás Link Link , Lackó-Packóval (Celsius) voltunk ott 2009. márciusában.
Ez sem tûnik fagyzugnak, mégis veszettül hideg hely.
Persze ha jobban megnézed, az elsõ képen a víztorony mögött van egy kis gödör, oda lejt bele az egész, az állomás ennek a lejtésnek az alsó felén van....de nem a legalján.
A fehér kocsi felett lévõ bordótetõs ház már magasabban van.
Az a kis gödör még hidegebb lehet.
Örök kérdés: melyik helyekbõl van több az Alföldön: a kakucsi és Kecskemét K-pusztai típusúból, vagy azokból, amik fagyot sem mértek, miközben milliárdos fagykárok keletkeztek 2007. május 2-án.
Joe!
A homokos talajú területeknek az is a titkuk, hogy nem annyira síkok, mint az egyéb talajúak, mivel a szél buckákat csinált, a homokos területek általában buckásak is.
Kíváncsi lennék egy homokbuckás részen a buckafenék és a buckatetõ közti különbségre.
Mert a homok kisugárzása mindegyik helyen azonos, a hõmérsékletben mégis lehet hogy óriási különbség lenne.
Semmi tavaszi hangulat nem volt ma, sõt, csípõs, kellemetlen hõérzet volt a napsütés ellenére is.
Odafent a hõmérséklet pár tizeddel, de most mélyebben van, mint tegnap ilyenkor. Még...de nemsokára érkeznek a felhõk....illetve nem érkeznek, helyben képzõdnek majd a melegedés hatására.
A harmatpont az ami jelenleg árulkodó. Az jelenleg csupán -16,8 fok, ami tegnap -18 -19 között volt ilyenkor.
A most esti hûlési fázis viszont pont ellentétes a tegnapival, ami nem csoda, csupán tegnap ilyenkor még az északi-; északkeleti irányból fújdogáló szél játszott a tippelõk idegeivel.
A hõmérséklet tegnap sokat ingadozott, amíg ma napnyugta után egy nyugodt, folyamatosan hûlõ fázis látható a grafikon alapján.
Takt: -14,8 °C; Td: -16,6 °C, Rh: 86 %.
Ma már éjjel még éjfél elõtt várható odafent a minimum és nem a klasszikus holnap napkelte környéki idõszak néz ki a legjobbnak.
A magasban bekövetkezõ melegedés hatására megerõsödik a szél és a hegyen akár felhõ-; ködképzõdést is el tudok képzelni. --> ami egyébként a holnapi napon várhatóan okozza majd a Kárpát-medence jó részén, a borongósabb, szürkébb, árnyaltabb idõjárást, helyenként (ónos)ködszitálással, a fagyosabb helyeken kedvezõ esetben zúzmarás köddel. Ez alól egyedül a medence nyugati része, az Alpokalja kis területe lehet kivétel, ahol ha kisüt a Nap és bukik hozzá némi fõnös hatás is, akkor +10 fok felett lehet majd a maximum hõmérséklet.
A párás, ködös, ködfelhõs idõt már annyira nem élvezem, mint a közel elmúlt 1 hét jobbára napos, derült, napsütésben gazdag, reggelente kissé csípõs hajnalokat.
Az alacsony térszínek "utolsó nap joga" miatt még bekóstol talán a -10 fok körüli tartományba, de a felhõképzõdés ott is hamar finiselhet egyet. Legjobb helyzetben a keleti végek vannak, (pl. Nyírlugos) kishazánk területén.
Szerk:
FlaNeth bocsi!
Nem szerettem volna befolyásolni a meghirdetett versenyt.
Nem láttam, mert fogalmaztam a hozzászólásom.
A harmatpont az ami jelenleg árulkodó. Az jelenleg csupán -16,8 fok, ami tegnap -18 -19 között volt ilyenkor.
A most esti hûlési fázis viszont pont ellentétes a tegnapival, ami nem csoda, csupán tegnap ilyenkor még az északi-; északkeleti irányból fújdogáló szél játszott a tippelõk idegeivel.
A hõmérséklet tegnap sokat ingadozott, amíg ma napnyugta után egy nyugodt, folyamatosan hûlõ fázis látható a grafikon alapján.
Takt: -14,8 °C; Td: -16,6 °C, Rh: 86 %.
Ma már éjjel még éjfél elõtt várható odafent a minimum és nem a klasszikus holnap napkelte környéki idõszak néz ki a legjobbnak.
A magasban bekövetkezõ melegedés hatására megerõsödik a szél és a hegyen akár felhõ-; ködképzõdést is el tudok képzelni. --> ami egyébként a holnapi napon várhatóan okozza majd a Kárpát-medence jó részén, a borongósabb, szürkébb, árnyaltabb idõjárást, helyenként (ónos)ködszitálással, a fagyosabb helyeken kedvezõ esetben zúzmarás köddel. Ez alól egyedül a medence nyugati része, az Alpokalja kis területe lehet kivétel, ahol ha kisüt a Nap és bukik hozzá némi fõnös hatás is, akkor +10 fok felett lehet majd a maximum hõmérséklet.
A párás, ködös, ködfelhõs idõt már annyira nem élvezem, mint a közel elmúlt 1 hét jobbára napos, derült, napsütésben gazdag, reggelente kissé csípõs hajnalokat.
Az alacsony térszínek "utolsó nap joga" miatt még bekóstol talán a -10 fok körüli tartományba, de a felhõképzõdés ott is hamar finiselhet egyet. Legjobb helyzetben a keleti végek vannak, (pl. Nyírlugos) kishazánk területén.
Szerk:
FlaNeth bocsi!
Nem szerettem volna befolyásolni a meghirdetett versenyt.
Nem láttam, mert fogalmaztam a hozzászólásom.
Én azon a szerencsi dombon, ahová tegnap kiraktam a mûszert (tszf.190m), éjfélkor -14-es, reggel 6-kor -16,6 fokos Td-t mértem. A páratartalom este 8-kor ~40, éjfélkor szintén ~40, aztán folyamatosan csökkent fél 6-ig, akkor 29%-on állt.
A hõmérséklet pedig így festett: Link Link
Kint hagytam még a ma éjszakára is.
A hõmérséklet pedig így festett: Link Link
Kint hagytam még a ma éjszakára is.
Zabaron pl. most sokkal alacsonyabb a Td, mint tegnap ilyenkor, ma ott is közel -20 fok.
Igen a talajon még jó kis száraz levegõ van. Könnyû megfigyelési módszer arra, hogy milyen levegõ van a magasban felettünk, ha a repülõgépek kondenzcsíkját megfigyeljük. Tegnap rövid volt a kondenzcsík a száraz levegõben. Ma még mindig elég rövid a kondenzcsík most néztem meg.
Gondolkozok még 1 tippjátékon a holnap reggeli minimumokra. Hasonlóan hideg lehet, mint ma reggelre.
Gondolkozok még 1 tippjátékon a holnap reggeli minimumokra. Hasonlóan hideg lehet, mint ma reggelre.
Hajnalban jön az "utolsó éjszaka" effektus, a mélyebben fekvõ részeken még a maihoz hasonló szintre süllyed a T, közben a magasban már jön befelé a meleg. Ilyen Rh-k mellett a keleti országrészben ködtõl nem nagyon kell tartani.
Ott van az a helyén, egy konzol lóg ki oldalra a fõoszlopról, azon látható.
Továbbra is a kérdés fennáll !!!
Hol van a hõmérõ elhelyezve? Árbócon ?? Vagy látok a képen az árbóctól balra kb. 3 méterre is valami 80cm 1 méter magasan lévõ dolgot ami akár árnyékolóra is hasonlít..
Hol van a hõmérõ elhelyezve? Árbócon ?? Vagy látok a képen az árbóctól balra kb. 3 méterre is valami 80cm 1 méter magasan lévõ dolgot ami akár árnyékolóra is hasonlít..
Én már kinéztem egy-két helyet, akartam is menni a héten, de közbeszólt a határidõs munka. 
Aha...amúgy buckaközi mélyedés számtalan van máshol is az országban,sok helyen lehetne érdekes hõmérsékleteket mérni. Igen,azt én is megfigyeltem,hogy általában a homokos vidékeken alacsonyabb értékeket mérnek az Alföldön.
Amit bejelöltem, az egy féreglyuk a Vénuszra, reméltem, hogy beleesel, aztán ott élvezhetted volna a tavaszt rendesen!
-------------------------------
Trento: annyi azért van, hogy egy homokbuckás vidék, és pont egy buckaközi mélyedésben van az állomás, igaz nem a legalján. A 10ezres topo térképen 154,9 a "katlan" alja, kb. 157-158 méteren van a mérõ, körben pedig 161-170 m környékén vannak a buckatetõk.
A sík Alföldön ezek az 5-15 méter mély gödrök jelentik a dombsági, akár 100-200 méter mély völgyeket, ezekben ül meg a hideg légtó.
És szerintem az sem a véletlen mûve, hogy a leghidegebb alföldi értékek elsõsorban a részben vagy teljesen homokos talajú területekrõl származnak.
Plusz Nyírlugos térségileg is jó helyen van, hiszen az ÉK-i szélcsatorna java kissé nyugatabbra esik, így ott azért elég hamar leszokott állni a szél.
-------------------------------
Trento: annyi azért van, hogy egy homokbuckás vidék, és pont egy buckaközi mélyedésben van az állomás, igaz nem a legalján. A 10ezres topo térképen 154,9 a "katlan" alja, kb. 157-158 méteren van a mérõ, körben pedig 161-170 m környékén vannak a buckatetõk.
A sík Alföldön ezek az 5-15 méter mély gödrök jelentik a dombsági, akár 100-200 méter mély völgyeket, ezekben ül meg a hideg légtó.
És szerintem az sem a véletlen mûve, hogy a leghidegebb alföldi értékek elsõsorban a részben vagy teljesen homokos talajú területekrõl származnak.
Plusz Nyírlugos térségileg is jó helyen van, hiszen az ÉK-i szélcsatorna java kissé nyugatabbra esik, így ott azért elég hamar leszokott állni a szél.
Vigyél magaddal egy láncost , és 2 perc alatt kicsapod azt a 3 bokrot.
Érdekes,hogy semmi különleges nincs az állomás elhelyezkedésében,mégis micsoda fagyzug...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mediterrán ciklon okoz jelentős időjárás-változást
Időjárás-változás | 2026-03-24 08:05
Szabályzat