Meteorológiai társalgó

Annak ellenére, hogy én tisztelem Nanovich tudását és olykor még jókat röhögök is a beírásain, leírta Balintaj a lényeget! Ez NEM egy hivatalos, tudományos met oldal, hemzsegnek a lelkes amatõrök, az köt össze minket, hogy imádjuk az idõjárást figyelni.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenféle marhaságot be lehessen ide írni, de ne kelljen már mindent matematikailag, fizikailag, statisztikailag bebizonyítani...! Én érdeklõdve olvasom Thermometer írásait, akkor is, ha nincs mindig igaza.
Ha valaki csak a száraz tényekre kíváncsi, az nézze az OMSZ oldalát, az észlelési naplót és kerülje ezt a társalgót!

Nano ez nem volt szép tõled, hátrább az agarakkal!
Ha ferdítesz és csípõbõl tüzelsz valakire, akkor vedd arra is a fáradtságot, hogy a saját "vélt" igazad bebizonyítod. Ha pedig nem tudod (nincs idõd, fáradt vagy, lusta vagy, esetleg nincs igazad), akkor illene ennél sokkal finomabban reagálni (vagy hallgatni).
A fórum (nem tudományos!) pedig arra való, hogy ki-ki a saját elméletével, ötleteivel elõrukkoljon. Lehet aztán cáfolni, helyeselni, továbbfejleszteni.

Hát ha valóban sikerült ezt bizonyítani, akkor gratulálok, mert ez azt jelenti, hogy sikerült az alap kiindulási paramétereket figyelmen kívül hagyni.

Ha ugyanis veszel két teljesen megegyezõ várost és az egyikbõl kiüríted az autókat, a másikba beleraksz úgy 100 000 belsõ égésû motorral hajtott gépjármûvet járó motorral egy szélcsendes AC helyzetben, akkor azért nem vennék mérget arra, hogy az utóbbiban ugyanakkora lesz a hõmérséklet, mint az elõbbiben.

Moshogy fogalmazva a kérdést sem igaz? 10 m-re egy forgalmas autópályától (pl. M0, vagy bekötõ szakasz) melegebb van a kocsik miatt, mint 200 m-re, vagy nincs? (urbán környezet tegyük fel, hogy nincs, csak az autópálya aszfaljta)

Gratulálok briliáns megnyilvánulásodhoz! De ha már ilyen szellemesen, remek iróniával írsz, nyilván elmagyarázod nekem, fizikához tök hülyének, hogy miért nincs hõkicserélõdés a forró és hideg gáz között annak mintájára, ahogy a meleg és hideg folyadék összekeverésekor is köztes hõmérséklet áll elõ. Igen érdekelne kitûnõ magyarázatod.

LOL! Egyszer volt már itt valaki pár éve, aki azt mondta, hogy Budapest belvárosában azért van meleg, mert a nagy forgalom miatt az autók motorja, és annak kipufógógázai felmelegítik a levegõt. Bár ez szinte elsõ látásra nyilvánvaló volt egy fizikában kevésbé jártas embernek is, hogy nem így van, de azért Usrin András vette a fáradtságot és levezette, hogy gyakorlatilag semmi köze a melegnek a kocsikhoz. Több évet kellett rá várni, hogy a Thermometer-féle elméletgyár egy újabb elemeként ismét feljöjjön ez a dolog Gratulálok!

A mérõállomások elhelyezése roppant nagy fontosságú. Nem annyira a napi jelentés szemszögébõl, hiszen a gyakorlatban nincs nagy jelentõsége, ha egyik-másik rendszeresen fölé vagy alá mér 1-2 fokokkal. A klímaváltozás, a klímamodellek területén van jelentõsége ennek, ha összehasonlító vizsgálatokat akarunk végezni. Az ilyen vizsgálatoknak sarkalatos elemei az input adatok, és szerintem éppen ez a dolog achilles-sarka.
Nagyon sokat számít, például, az urbanizáció. A városok az utóbbi évtizedekben területileg is alaposan megnõttek: az egykor városon kívül elhelyezett mérõállomás emiatt városon belülre kerül (ilyen eset volt a nemrégiben megszüntetett gyõri-likócsi meteorológiai állomásé is)
Itt a fórumon néhányan szeretnek viccelõdni az aszfalttal, pedig az aszfalt igenis számít: pontosabban, a növényzet -fû, fa, bokor- hiánya számít. A növényzet párologtat, ezzel tetemes hõt von el. Maximum hõmérsékletek szempontjából biztosan nem mindegy, hogy nagy erdõség, vagy pedig több tíz négyzetkilométernyi lebetonozott térség van az állomás szomszédságában.
Ugyanígy van jelentõsége véleményem szerint a kipufogó gázoknak is. Ezek roppant magas hõmérsékletûek, és ha nagy az autóforgalom a mérõhely mellett, szinte biztosan meghamisítják annak adatait.(Nem tudom, végeztek-e már vizsgálatokat ezzel kapcsolatban)
Fentiek miatt sok helyen bizonyára a nagyvárosi mikroklímát "mérik" az állomások. Ellenérvként felmerülhet persze, hogy milliók élnek urbanizált környezetben, s számukra a városi mikroklíma jelenti az idõjárást. Ez igaz is. Baj akkor van, ha az itt nyert "fölémért" hõmérsékleti adatokból a globális felmelegedés tendenciáját olvassuk ki. Hiszen az ilyen "melegedés" nem a légóceán széndioxid tartalmának növekedése miatt állt elõ.
Felmerült írásodban a meteorológus felelõsségének kérdése. Természetesen az ilyen szakember is visel valamekkora felelõsséget a prognózisaiért, de ennek mértékét és jellegét nem lehet összehasonlítani például egy építészmérnök felelõsségével. Ha a mérnök jól végezte el a számításait, az anyag és a kivitelezés megfelelõ volt, akkor a ház vagy a híd biztonságos lesz, dehogy dõl össze. Az orvosi felelõsség más tészta. Ott mint biológiai ágens, komoly tényezõ a beteg szervezete is. A korrekt kezelés mellett sem gyógyul egyforma jól mindenki.
Ezért orvosi kezelésre nincs eredmény garancia, az orvos csak azt vállalhatja, hogy a tudomány elveinek megfelelõen, gondosan kezeli a beteget. A gyógyulás helyes kezelés melletti elmaradásáért az orvost nem terheli felelõsség.
Véleményem szerint a meteorológus felelõssége valahol a mérnöki és az orvosi között helyezkedik el. Az elsõnél kisebb, a másodiknál viszont nagyobb.
Az egykori, a szakértõi módszer alapján készült elõrejelzéseknél a mostaninál kevésbé volt felelõsségre vonható a meteorológus. Napjainkban, a numerikus modellek korában egzaktabbá vált ugyan az elõrejelzés, de mérnöki pontosságot még ezzel együtt sem várhatunk az elõrejelzõtõl.

Domaháza 1951.-óta jelent, a mai napig mûködõ állomûs, hiánytalan adatsorral. Karcsi bácsi 1958-ban kezdett, majd felesége halála után 2007-ben Susán folytatta a méréseket 2010.-ig. Az új észlelõ Domaházát 2007. május 1.-tõl vette át. Hõmérséklet adatokat hivatalosan az OMSZ részére nem adott, az adatokat magának mérte, valószínû mint érdekesség került bele a jelentésbe. Hivatalos klímaként nem mûködött. Egyenlõre ennyit tudunk.

Pedig nyugodtan mérget lehet rá venni!
Az utóbbi években talán, de 30-40 és 10-15 éve nem.

Ez a keleten pörgõ hidegcsepp vagy mi ez úgy néz ki Karácsonyig itt marad, jó kis havazás lenne ott belõle

"Tudom azt is, hogy az elõrejelzések után semmiféle verifikálás nem szokott történni, senki soha meg nem nézte, hogy egy adott napra elõrejelzett hõmérsékletek valóban úgy lettek-e, mint ahogy azt várták..."

Erre azért ne vegyél mérget...
Bár nem derül ki, hogy 30-40 évvel ezelõttre írod vagy 10-15 évvel ezelõttre vagy pl. az utóbbi évekre.

Volt valami, hisz egy napi jelentés adatból indultam ki és ott volt megemlítve a neve, így 1963 február 28-án biztosan jelentett hõmérsékletet az OMSZ számára. De a bácsi elmondás szerint minden paraméter be lett küldve a szolgálat részére. Sajnos a többi klímakönyvben még a állomás sem volt megemlítve.
Ennyit tudunk, volt jelentés, egy adat szerepel csak, és az elmondás alapján volt küldve minden majd felszámolták az állomást 2010-ben. Ja igen a vízügynek a csapadék volt jelentve. Két kemény adat ismert tehát onnan.

Elõre is köszönöm a segítséget, azt hiszem Sopronba is el kell látogatni egyszer:-)

A vízügynek csak csapadékot jelentett sajnos

Domaháza 1951.09.01.-óta jelent az OMSZ-nak, György Károly is stimmel, a továbbiaknak utánanézek, de én úgy látom hivatalosan csak csapadék adatokat adott. Lehet a hõmérsékletet a vízügynek mérte, vagy csak kapott K2-es házikót hõmérõkkel saját célra, abban az idõben még bizony ilyen is elõfordult. Ezt nem tudom, de ígérem utánanézek miért nincs hõmérséklet adata.

Még egy gondolat: ebbõl egy kis továbbgondolással már ki lehet találni azt is, hogy a globális felmelegedést miért is erõltetik annyira a szakemberek, miért próbálnak megfelelni a globális felmelegedésnek hisztériának.
Nem összeesküvés elmélet, annak sokkal egyszerûbb oka van.

Ugyanaz az oka, mint ami miatt az állomások össze-vissza, minden koncepció nélkül vannak telepítve, éppen oda, ahova éppen kerül, ami miatt a klímaleírások teljesen valótlan dolgokat képesek állítani, ami miatt a nagykanizsai meteorológiai állomáson évtizedeken keresztül az állomás dolgozói kénytelenek voltak árnyékban mérni a napfényt, így alámérték 200-300 órával, stb, stb.
A meteorológia az a tudományág, amibe bármit bele lehet magyarázni, nincs visszajelzés, legalábbis eddig nem volt senki részérõl, hogy nem mûködik, öncélú, nem ér semmit az egész.
Az építõiparban ha rosszul építenek fel egy házat, egy hidat, akkor emberek halnak meg, többmilliós kár keletkezik, és a felelõst pillanatok alatt meg lehet találni, az orvostudományban ha nem végzi valaki jól a munkáját, meghal a beteg, tehát vannak olyan szakmák, ahol van visszajelzés.
Ugyan ki ellenõrizte volna azt, hogy egy klímaleírás egy adott térségre helytálló-e, hogy az állomáshálózat telepítése kielégíti-e a szakmai kívánalmakat, hogy az elõrejelzés beválik-e egy adott térségre.
Sõt!
Tudom azt is, hogy az elõrejelzések után semmiféle verifikálás nem szokott történni, senki soha meg nem nézte, hogy egy adott napra elõrejelzett hõmérsékletek valóban úgy lettek-e, mint ahogy azt várták.
Ez mindent elárul.
Rutinszerûen mentek ki az értékek egy napos, anticiklonos idõben: északnyugat 20 fok, Vas-Zala-Somogy 21, Dél-Dunántúl 24, délkelet 25 fok.
Senki meg nem nézte, hogy aznap Sopronban 26 fok lett, Sellyén 22, Szegeden meg 23.

A meteorológusokat azért is szokták kifigurázni, mert senki sem vette õket komolyan.
De errõl maga a szakma is tehet!
A meteorológiában eddig nem volt, mindenki elhitte, hogy Pécs mediterrán, Szeged a legnaposabb, hogy a Duna meg a Mura lehúzza, meg a többi badarság.
Most, hogy kinyílt a világ, az internet segítségével gyorsabban jut el egy egy igaz vagy hamis információ akárhova, most lehetõség nyílt arra, hogy ezek a téveszmék megcáfolódjanak.

Illetve nekem az a véleményem, hogy a meteorológiai szakma nem gondolta volna, hogy a meteorológia, az idõjárás ennyi embert érdekel, úgy voltak vele, mivel úgysem érdekel senkit, úgysincs kihatással semmire, hogy valahol mit mérnek, milyen leírást adnak egy térségre, ezért nem vették komolyan a munkájukat.
Kialakult egy rutin, ami alapján csináltak mindent, ha valakinek esetleg meg is fordult a fejében hogy talán nem 60 éves fák között kellene mérni a napfényt, hogy egy belvárosi vagy fagyzugi adatot nem kellene térségre kivetíteni, az vagy megtartotta magának, vagy a többség lehülyézte.
Mint ahogy évekkel ezelõtt engem is lehülyéztek, amikor ugyanígy leírtam a klimatológia komolytalan voltát, és senki sem hitt nekem.
Azóta fényesen bizonyítódott, hogy igazam volt, de akkor hiába próbáltam jobbról-balról, alulról-felülrõl, adatokkal bizonyítani, nem értette, és nem hitte el senki.
Sok olyan reakció született akkor, hogy hogyan merészelem én 20-30 éve a szakmában dolgozó klimatológus szakemberek munkáját kritizálni, amikor azok ott értenek hozzá!
Senki nem merte feltételezni, hogy sajnos nem!
A vicc, hogy egy kedves barátom mindenféle adathalmaz nélkül tudta ezt, elég volt neki minden nap meghallgatnia a rádióban a reggeli és a délutáni idõjárásjelentést, amikor végigmondták az országos hõmérsékleteket.
Meg még mellé egy kis fizikai ismeret, a meteorológia iránti szenvedély, és egybõl tisztán lát az ember.
Ezekkel kapcsolatban lehet remélni, hogy változni fog a szakma hozzáállása, komolyabban fogják venni a jövõben a meteorológiát, csak az évtizedes sztereotípiákat soha nem fogják tudni kitörölni az emberek fejébõl.
A MetNet is nagyban hozzájárul a magyar meteorológia fejlõdéséhez, iszonyú mennyiségû tudás lett itt felhalmozva, reméljük hogy egyszer használni fogják azok, akiknek használni kellett volna korábban.

Meteorológiai, légkörfizikai berkekben én se vagyok járatos, de nem hiszem, hogy ezen tudományágak intézményei lényegükben különböznének a többitõl.
Írásodból kiderül, hogy rálátásod van egyetemi intézetek mûködésére. Látod, miként készülnek a diplomamunkák, a szakirodalom.
Én úgy tapasztaltam, megvannak a gyenge pontjai az akadémikus tudomány épületének. Hogy pontosan mik ezek, inkább nem taglalom: nem szívesen rongálnám a tudomány renomé-ját, ezt -a néha tapasztalható visszásságok ellenére- az semmiképp nem érdemelné meg.

Tényleg teljesen kívülálló vagyok a témában, de számomra nagyon megdöbbentõ volt hallani, hogy rengeteg rendelkezésre álló adat nincsen feldolgozva, olyan adatok, amelyek alapvetõnek számítanak, lehet rájuk építkezni. Miért kell modelleket kidolgozni arra a problémára, amire vannak adatok, csak át kellene nézni õket? Modellek kellenek, de a rögzített adatok kiválóak lennének azok ellenõrzésére. Ez az én szemszögembõl nézve egy kicsit olyan, mintha metagenomot szeretnénk szekvenálni, de nem tudjuk mi az a DNS... Félreértés ne essék, megbántani nem szeretnék senkit, teljesen amatõrként szóltam hozzá, rálátásom nincs a témára.
Nanaovich: erre valók a szakdolgozók legalábbis mi a kulimunkát velük csináltatjuk fizetést nem kell adni nekik, diplomát meg szeretnének

A helyzet a következõ: szép dolog a természettudományok teljes tárgyszerûsége, de mivel azokat gyarló emberek mûvelik, az ideálisnak tekinthetõ objektivitás nemigen valósul meg.
A tudományban is mindig vannak divatok, slágertémák (meteorológiában, klimatológiában most éppen a globális felmelegedés)
A divatos tárgy az érdeklõdés homlokterében van, sajnos legtöbbször más tárgyak rovására.
Általában megvan a fõ csapásirány, s ami azon kívül esik, csendben sorvadozik.
Ismerem a tudományos hierarchia természetét, az egyetem, a kutatóintézetek légkörét, hisz magam is doktoráltam -igaz, más tudományágban.
E tényeket mind figyelembe kell vennünk, mikor azt latolgatjuk: vajon elõfordulhat-e, hogy nagy fontosságú adatok, tények sikkadnak el a légkörfizika tekintete elõl. Azt mondom, bizony elõfordulhat ilyesmi.

Az ok valószínûleg csak annyi, hogy a nem statisztikus klimatológiának (dinamikus klímamodellezés, ami egyre inkább dívik) nincs feltétlenül szüksége minél hosszabb múltbeli adatsorokra. Ezek birtokában a modellek megbízhatóságát persze le lehetne ellenõrizni a múltra vonatkozóan, de szerintem ez nem sokat mond a jövõbeli megbízhatóságukról (ha jó a modell a múltra, ha nem...). Így aztán, kellõ motiváltság (és persze munkaerõ) hiján nagyon lassan folyhat ezen adatok digitalizálása, de azért szerintem folyik...

Egyszerûen nem érdekli õket, szerintem ennyi az egész:-(

Ja még valami, immáron 181 napot írtam felül a szélsõségek válogatások közben. Igaz ebben volt segítségem itt köszönöm nekik, tudják kirõl van szó. Volt olyan nap amit 2-3 alakommal találtam hidegebbet vagy melegebbet egymás után és még az sem biztos, hogy a most megtalált adat a teljes vagy a végleges, hisz még rengeteg anyag hever feldolgozatlanul, és néha úgy érzem, hogy az adatok legelején tartunk és egy sajnos valahogy így is van. Én örömömet lelem benne és ez számomra a fontos a többi nem igazán érdekel:-) De Domaháza akkor is meglesz ez tuti:-))))))))))))

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ezek az adatok a fiókban hevernek. Nem gondolok összesküvés-elméleteket, de ez azért nagyon durva...

Én egyáltalán nem látok bele az OMSZ mûködésébe, de az hogy lehet, hogy a régi adatok feldolgozásával senki sem foglalkozik? Ez valóban így lenne? Szakdolgozóknak kiváló téma lenne, sõt, akár PhD. dolgozatot is lehetne belõle készíteni, ha valami újat le lehet szûrni az adatokból, lehet azt publikálni! (Bár megmondom õszintén nem tudom meteorológusok szoktak-e PhD-ni?) Ha valóban sok régi adat áll feldolgozatlanul, azok rendszerezése, archiválása biztosan sok munkával jár, de az eredmények izgalmasak lehetnek!

Mihez is viszonyítva? Kb 3 perc alatt találok olyan 30 éves átlagot amely a mai nyári átlagától, melegebb és akkor szinte minden egyes hónap átlag alatt lenne MOST IS! Ja persze a 70-es évektõl, nagyon cselesen hogy az OMSZ csinálja és a nagy tudású klímakutatók. Ahhoz nem nehéz, mivel az akkor nyarak kb 1966-tól 1980-ig abszolút nem illetek bele a 230 éves, de még az elmúlt 500 éves adatsorba sem, persze, hogy minden nyár kis kivétellel melegebb mint az akkori. Ne tévesszen meg senkit nem az akkori nyarak hazánk jellemzõi, nagy átlagban, hanem a mostaniak, talán a 230 éves adatsor alapján kb 0,5 fok az eltérés az utóbbi évtizedben, pesrze ha nem viszonyítunk a 70-es évek nyaraihoz.

Mivel a klímakutatok által jelent meg néhány finom cikk, most épp talán Szépszó tollából, ezért engedjétek meg, hogy elmeséljek valamit. Azt tudjuk, hogy a klímakutatoknak halványlila pukijuk sincs a múltról. Hogy is lenne, mivel az 1980 elõtti adatok feldolgozottsági szintje egyenlõ a nullával és még finom voltam, szóval közük nincs múlthoz. Így nagyon szép diagramok és ábrák jönnek ki, mivel semmi köze nincs a valósághoz mivel múltjuk sincs ezért a jövõjük egy kitaláció nem más, mint mese.
Szóval ott tartottam, hogy adatfeldolgozás, szintje. Én az elmúlt 1-2 évben szerintem több adatra tettem szert mint a õk az elmúlt 20 évben és ez nem vicc, és csak annyi történt, hogy dolgoztam picit vele.

Egy nagyon döbbenetes példát fogok most leírni!
Én képes voltam néhány baráttal utánajárni egy-két dolognak. A kezdõ lépés volt ebben az állomás történetében, hogy átfutottam a napi jelentéseket, no ott rábukkantam egy durva adatra ami Domaháza állomásról szól! E szerint ott 1963 február 28-án -30 fokot mértek. No megnéztem, hol van a település, mint kiderült Zabar mellett, húú mondom nagyon jó, akkor van régi adatsor egy komoly fagyzugról. Hasonlót mérhetett mint Zabar. No akkor folytatás mondom és néztem több napi kiadványt és sehol semmi, továbbra is csend. Nem voltam rest felkeresni a települést velem volt Mici és elõzõleg Dalma is. Mint kiderült, hogy az öregúr 1950 május 12 és 2010 január 1 között mérte az OMSZ-nak az adatokat szóval 60 éven keresztül és 11 éven párhuzamosan Zabarral, hõmérõházban min-max és csapadékot de még a szivárványt és a villámok számát is feljegyezte. Õ most 85 éves és György Károlynak hívják egy idõsek otthonában él, teljesen fitt nagyon jó emlékezõ képessége van még most is, vidám és szerencsére egészségügyileg kitûnõ állapotban van, nem lehet megmondani róla, hogy bizony 85 esztendõs. Szóval 60 éves adatsorról beszélünk és egyszerûen a kiadványokban nem szerepel mint állomás sõt több adatot sem találtam róla, egyszerûen valahol a beküldött jelentések hevernek a porban valahol a pincében!:-((((((((((( Ennyit 60 év munkájáról és a nagy tudású klímakutató szakértó egyénekrõl!!!!!! Még azt megtudtam tõle, hogy március 1-jén 1963-ben -31 fokot mért az állomáson, ott a településen! Felteszem még egyszer a kérdést mirõl is beszélünk!!!!!!!!!!!!?????????

Csapadékot azt ad, az igaz. De az egy héten át 13-14 fokon kígyózó T850 nem tölt el kitörõ örömmel. Marha jó lenne ez a hõfáklya -júliusban!

Két jó hír egyszerre: kelet is kap végre tisztességes esõt, a folytatás pedig ízig-vérig nyárias, kell ennél több az ember fiának a boldogsághoz? A hab a tortán pedig a 06-os budapesti fáklya. Mesés

Igen sajnos ,de az is figyelemreméltó ,hogy az utóbbi években ritkaságnak számít ,ha nyári félévben egy hónap középhõmérséklete átlag alatt van.

Sziasztok! Reggel óta ömlik az esõ, voltak igen intenzív részek, jelenleg is ömlik. Nem tudom pontosan mennyi esett, de a 20 mm-t már tuti átléptük.